való tekintettel , a magyar faanyagoknak vámmentes behoza­ta lába beleegyezzék, ugy a mint ez a régebbi kereskedelmi szerződésben megállapítva volt, azonban egy mérsékel t , vám­tétel mellett is még mindig lehetne bevitelre ki látásunk már csak azon oknál fogva is, mer t a román fakereskedők visszavágyódnak régi kellemes összeköttetéseik után a ma­gyar fatermelőkkel, kik jobb minőségű anyagot szállítot­tak nekik.

A vadóvás és vadtenyésztés szárnyas elleneiről. (A vadóvás ós vadtenyésztés érdekében).

Irta : L a k a t o s K á r ó l y.

M o t t ó : «Az legyen a vadász Nemes törekvése : Hogy a vadat óvja, Kimélje és védje . . .

Minden igazi vadász tisztában van a felől, hogy a va­dászat alapfeltétele a v a d n a k k í m é l é s e és g o n d o z á s a . Azonban a száraz, egyszerű és természetes igazság az, hogy a vadnak, főként az u. n. apróbb (kis) vadnak bármily szor­gos gondozása, kimélése és óvása csak igen je lentéktelen, vagy épen semmi eredményt sem muta tha t fel addig, m i g k i v á l t a v a d ó v á s é s v a d t e n y é s z t é s s z á r ­n y a s e l l e n e i n e k i r t á s á r a k e l l ő g o n d é s e r é 1 y n e m f o r d i 11 a t i k.

Ugyanazért , vadállományunk gyarapítása, illetve fel­virágoztatása érdekéből , s o h a m e g n e m s z ű n ő f o l y t a ­t ó l a g o s i r t ó h á b o r ú r a k e l l e l l e n ü k s z e r v e z k e d ­n ü n k s levetkőzve az öröklött e l ő í t é l e t e k e t : nem ki-

mélni közülök egy fajt sem ; nem a balhit s az elfogultság által többszörösen szentté avatott alakokat sem (gólya, ölyv stb.), habár közülök egyesek az emberiség számára talán e g y o l d a l ú l a g hasznosaknak mutatkoznának is, mert álta­lában véve a vadászatot érő kár mindig jelentékenyebb, sem hogy az ama kisebb haszonnal összehasonlitható volna.

Csak akkor élvezhetjük igazi örömmel a vadászat gyö­nyöreit , ha a vadállomány gyarapí tására, illetve annak óvása érdekében, említett i rányban törhetlen buzgalommal és ki­tar tással minden lehetőt elkövetünk, mely utóbbi különösen és főleg a hivatásos vadászoknak — kiknek jelen értekezé­sünk főleg szánva van — áll érdekékben már kötelességük­ből kifolyólag is . . .

Eltekintve a szőrmés dúvadaktól, még a szárnyas rablók sokszorosan meghaladó számát pusztítják el előlünk ama

vadnak, melyet meghagyunk. Általában véve, a repülés nagyszerű képességével felruházott szárnyas ragadozók sok­kal veszélyesebbek az apróbb vadfélék tenyésztésére nézve a szőrmés dúvadaknál, melyek minden erejük daczára is csak földhöz kötött nyomorult lények, egyszerű tolvajokként tűnnek fel, amaz éles látású, karmokkal jól felfegyverzett, gyors röptű rablók mellett, melyek mögött éles, találékony ész és ügyesség tekintetében is messze elmaradnak (kivéve tán a rókát) . Épp azért a vadállományra — kivált a tenyé­szet ideje alatt — sokkal veszélyesebbek amazoknál ; de veszélyesebbek még, mint az elemi csapások, éghajlattani behatások, éhség és szomjúság együttvéve, ha elszaporodásuk kellő gonddal és kitartással nem gátoltatik. Mert itt nem segíthet sem vadászat i törvény, sem semmiféle írott malaszt. I t t magunknak kell segíteni, közbelépni!

Nem szabad ezen, különben a természetben soha meg-nem szűnő élet-halál harczot hidegen szemlélnünk.

Rész t kell vennünk a harczban! S p o r t t á k e l l t e n n ü n k (a hivatásos vadásznak, vad­

gondozónak, e rdésznek nem szabad épen hivatása kötel­meiből kifolyó kénytelen-kelletlen muszáj valaminek tekinteni) a v a d á l l o m á n y t s t e n y é s z e t é t f e n y e g e t ő s z á r n y a s r a b l ó k i r t á s á t !

E r r e nézve épp úgy nem szabad sajnálnunk semmi fá­radságot , mint nem a puskaport , a vaskaptányokat , hurkok, osapó-hálók rakásá t ; a lkalmazásba kell venni a dög- és bagoly-gunyhókat s azokat berendeznünk, a hol csak l ehe t ; szó­val akt ióba kell lépnünk a garázda rabló fajzatok ellen min­den rendelkezésünkre álló és kigondolható eszközzel. Hisz ez vadászati szempontból véve, mint é l v e z e t is sokkal töb­bet nyújt, mint némely hasznos vadnak minden mes terség nélküli egyszerű lepuffogatása ; e mellet t egész éven át tar tó i g a z i vadászatot , i g e n i s h a s z n o s foglalkozást nyújt, ugy hogy ott. a hol rendszeresen és k ö v e t k e z e t e s eljárással gyakorol ta t ik : a talán i g e n i s szegényes vadállomány szapo­rodása pár év alatt roppant haladást t e s z ; ellenben a hol végkép föl lesz adva minden ez i ránybani t énykedés : a p u s z t u l á s m i n d s z e m b e ö t l ő b b a r á n y o k a t ö l t .

E mtn.kásság különben csakis azon esetben válnék a b s o -l u t e áldásos hatásúvá, ha nemcsak egyes pontokon, hanem ál talában az ország összes vadászterületein egyforma erélylyel megindi t ta tnék a zsivány fajzat e l len; e mellett minden vadász-embernek (a hivatásos vadászok és vadgondozókról nem is szólva), még a quasi-vadászoknak is vérébe menne , hogy csakis a z a z i g a z i ó v á s a a h a s z n o s v a d n a k , h a a s z ő r m é s e k m e l l e t t a s o k f a j ú k á r t é k o n y s z á r ­n y a s o k p u s z t í t á s a is a l e g e r e l y es eb b e n ű z e t i k , s ugyanezek belátnák, hogy egy-egy sas, héja, karvaly , ölyv, holló, szarka stb. elejtésében s o k k a l n a g y o b b é r d e m

r e j l i k , mint egy, némelykor szinte a puskacsőbe szaladó tapsifüles ledurrantásában.

• A mily szükséges gondoskodni arról, hogy a vadnak minden szükséglete kielégíttessék, minden hajlama teljesíttes­sék, ép oly elkerülhetlen, hogy a vad számára biztosítsuk a nyugalmat és békét különösen természetes ellenségeivel, a kártékony orvokkal szemben. A legnagyobb nyugalmat külö­nösen a párzás és kotlás idején igényli a vad s e nyugalom legnagyobb megzavarói — a dúvadakról itt nem is szólva — a szárnyas ragadozók és egyéb kártékony fajok. Különösen áll ez a fáczánosokról. A hol fáczánok tenyésznek, ott a kártékony vad messze vidékről összpontosul. Ezt minden gyakorlott fáczánlenyésztő tudja; azért ugyancsak résen kell állania a kötelességét lelkiismeretesen teljesítő vadgondozó­nak, ha azt nem akarja, hogy a hívatlan vendégek nyakára nőjjenek. Semmi sem oly szégyenletes a vadak felügye­lete és óvásánál megbízott szakvadászra nézve, mintha a gondjaira bízott vadász-terület kártékony szárnyasoktól hemzseg.

Egy ügyes, mesterségét értő szakvadásztól méltán meg­kívánhatni például azt is, ha rendezett viszonyok közt levő vadászterületekről van szó, hogy esetleg a fáczános felett kora reggel áthúzó s magát kárrogásával bejelentő tarka varjúval még aznap beszámolni tudjon.

Csehországban, a fáczánok és foglyok eldorádójában, az ilyesmik épen nem tartoznak a megbámulni való va-dász-bravourok közé. Ott minden vadászati közeg á t van hatva a mesterségével viszonyos kötelességérzet szel­leme által s teszi azt fáradhatlanul a legügyesebb találé­konysággal, a mit a körülmények tennie parancsolnak, vagy ebből kifolyólag tenni jónak lát. Hanem aztán van is ott tömérdek vad !

Az ugyan kétségtelen, hogy egyes vadászterületek vad­állományát — h a a v é d e l e m t o v á b b n e m t e r j e d •— szigetszerűen megoltalmazni az idegen invázió betolakodása ellen, vajmi nehéz föladat, sokszor kivihetetlen, minélfogva csakis egy á l t a l á n o s m o z g a l o m t ó l várhatnók a kielé­gítő üdvös hatást , melynek remélhetőleg a vadállomány gya­rapí tása körül csodás sikere lenne.

Ebből kifolyólag tehát ismét és ismét hangoztatom, hogy a kártékony szárnyasok ir tását ugy a vadászterületek tulajdonosai, mint ál ta lában a vadászatkedvelők, illetve szak­vadászoknak : a s p o r t s z í n v o n a l á r a k e l l e m e l n i .

Az egyesek java megkivánja épugy, mint az általános érdek megköveteli , hogy e sport neme megalapit tassék, noha ezenkívül m i n t s p o r t , követőinek csak ugyanazon élve­zetet nyújtja, mint a hasznos vadra való vadászat s a biz­tos siker haszna reájuk háramlik vissza.

A mi egyébként a kártékony szárnyasok ir tását különö­sen illeti, az valóban nem könnyű feladat s lankadhat lan buzgalmat, sohasem szűnő tevékenységet igényel, ha vadász­területünket tőlük tisztán akarjuk tar tani .

Nagy haladás az s ugyancsak utána kell látnunk mig és ha elmondhatjuk, hogy: legfeljebb csak kósza vendégek­kel van dolgunk!

Hogy ez a hazai vadtenyésztés felvirágoztatása érde­kéből összes vadászterületeinken mielőbb ugy legyen, szív­ből óhaj tom!

Ezek előrebocsátása után rá térve főczélomra: a vadte­nyésztés és vadóvás szárnyas elleneinek ismertetésére , tar t­sunk egy kis szemlét azon orvfajok sorrendjén, melyeket életműködésük folytán vadászati s tágabb értelemben vett madárvédelmi szempontból kár tékonyaknak ismerünk s ez

okon, a k á r t é k o n y o r v s z á r n y a s o k , illetve s z á r n y a s r a g a d o z ó k csoportjára különválasztunk, nem véve itt irányadóul a tudományos rendszertani osztályozást, mely vadászati szempontból tekintetbe csak részben jöhet.

Vadászati lag (s madárvédelmi szempontból) r a g a d o z ó fajoknak a következő szárnyasokat állapithatjuk m e g :

1. N a g y u h u [v. s u h o l y ] (Bubo ignavus v. maxi-mus). A legkártékonyabb vadpusztitók egyike. A hasznos vadnak minden nemére és fajára nézve veszedelmes; az őz és szarvas-borjak is sokszor áldozatául esnek.

2. K i s f ü l e s - k u v i k (Scops giu v. Zorca.) Minden­esetre mint minden bagoly, apró madár-pusztitó ez is, mi által főleg az erdészetnek lehet kárára, mint minden kis fajta bagoly.

3. N a g y h ó b a g o l y (Nyctea scandiaca v. nivea). Szintén igen kártékony, sőt a hasznos vadra nézve felettébb veszedelmes még némely sas fajnál is, és mivel határozot­tan n a p p a l i bagoly, kár tékonysága és pusztításai annál nagyobb mérvűek.

4. H o s s z u f a r k u k a r v a l y b a g o l y (Surnia ulula v. nisoria). E faj szintén nappal zsákmányoló, igen kártékony állat.

5. K ö z ö n s é g e s k u v i k (Carine [Athenej noctua v. Strix passerina). Apró madár pusztító, de sokan állítják, hogy a galambházaknak is hívatlan vendége lenne alka­lomadtán.

6. H e g y i t ö r p e k u v i k (Grlaucidium passerinum v. Strix pygmaea). Apró madár pusztító.

7. E r d e i f ü l e s b a g o l y (Asio otus v. Otus vulgáris). Az apró vadféle veszedelmes pusztítója, éjjeli kártékony üldözője. Igen sok madárfélét, sőt nyulsüldőt is elemészt.

8. M e z e i [v. k ö z é p | f ü l e s b a g o l y (Asio accipitri-nus v. Otus brachyotus) . Éjjeli orvtámadó madárzsivány és a gyönge, beteg vad hóhérja.

9. E r d e i b a g o l y (Syrnium aluco). Különösen a rigó­fajokra igen veszedelmes ragadozó, de állítólag az apró süldőcskéket is elcsipi alkalomadtán. Fészkelése idején kü­lönösen sok madara t elemészt s kétszeresen veszélyessé válik az által, hogy telhetetlenségből (vagy tán ölési vágy által ösztökélve ?) sokkal többet rakás ra pusztít, mint a mennyit elemészteni képes .

10. A h o s s z u f a r k u (v. „ u r á l i " ) b a g o l y (Syrnium uralense). Nappal zsákmányoló, minden néven nevezendő vadra nézve, a melyekkel csak megbirkózhatik, igen vesze­delmes. Föltétlenül a legkártékonyabb ragadozó fajokhoz sorozható.

1 1 . G a t y á s á l k u v i k (Nyctale Tengmalmi v. dasy-pus). Madárfogdosó.

1.2. S á r g a g y ö n g y b a g o l y (Strix í lammea). Vesze­delmes házi-galambokra, melyeket félhomályban s világos éjeken szokott a ga lambházakban fölkeresni. Az apró mada­raka t is pusztítja, de mint a kisebb baglyok á l t a l ában : az egér-prédát sem veti meg, ha hozzá férhet.

13. F e h é r r é t i - v. b a g o l y s z e m ü k á n y a (Circtis cyaneus) . A földön fészkelő madarak tojásai és íiókáira nézve veszedelmes réti zsivány és csirketolvaj.

14. H a m v a s (v. c s í k o s s z á r n y ú ) r é t i - v. b a g o l y ­ra z e m ü k á n y a (Circtis pygargus v. cineraceus). Mint az előbbi.

15. S á v o s f a r k t ö v ü ( d a l m á c z i a i v. f a k ó ) r é t i - v.

li a g o l y s z e m ü k á n y a (Circus macrourus, Svainsoni, palii­dus). Mint az előbbiek.*)

16. S á r g a f e j ű r é t i - v. b a g ol y s z e m ük á n y a (Circus [Rufusj aeruginosus. Circus aeruginosus v. rufus.) Igen kártékony. Különösen a földön fészkelő és vizi (mo­csári) madarak tojásai és fiókéira nézve veszedelmes ra­gadozó.

17. Y e r e b é s z (v. k i s ) k a r v a l y (Accipiter nisus. Nisuő fringillarius). A fáczán és fogolytenyésztő átka, az apró madarak valódi réme. Föltétlenül egyike a legkárté­konyabb ragadozóknak.

18. K u r t a k a r m u k a r v a l y (Accipiter brevipesj. Nem egészen bizonyos ugyan, hogy hazánkban előfordul, de való-szinü. Az előbbitől külsejére nézve alig különbözik; való­színűleg biológiai viszonyaiban se lehet nagyobb eltérés.

1 9 . K e r e k s z á r n y u [ g a l a m b á s z ] k e r r a v. h é j a. Ez az u. n, nagy karvaly" (Astur palumbarius). Mindent megöl és elemészt, a mivel csak megbirkózhatik. A fáczá­nok, foglyok és nyulsüldők legfélelmetesebb pusztítója. Az összes ragadozók közt az apróbb vad félére a legveszedel­mesebb, igen kártékony rabló.

20 . H e g y e s s z á r n y u ( g a l a m b á s z ) s ó l y o m (Falco peregrinus v. communisj. Kártékonyságára nézve a két előb­bivel mrjdnem egy rangba helyezhető; hanem csak a szár­nyas vadra veszedelmes, minthogy mint minden „nemes só­lyom "-faj, csakis repülőkre vadászik. A házi-galamboknak az előbbivel együtt — kivált télen — nincs nagyobb üldözője.

*) Ujabban rájöttem, hogy a szegedi tanyavidéken a Circnsokat a nép igen találóan «bagolyszemükányákn;'k» is nevezi. K ö z l ő .

21 S á r g a h o m l o k u (v. B e l l o n ) s ó l y o m (Falco lanarius v. Feldeggii) . E fajról keveset tudunk, de mint­hogy a „nemes sólymok" felekezetéhez tartozik, semmi esetre se lehet valami ártat lan állat.

22 . R ö v i d s z á r n y ú (v. k i s ) s ó l y o m (Falco re-gulus v. aesalon) Kicsisége daczára egyike a legvakmerőbb, leggyilkosabb természetű szárnyas ragadozóknak: egy való­ságos vérszopó hárpia, mely a nálánál t ízszerte nagyobb szárnyasokat (túzok, vadlúd stb.) is meg meri támadni s meg is öli. Az apró madaraknak, melyeket különben ren­desen ragadozni szokott, nincs félelmetesebb s szívósabb ellenük (a karvaly mellett) e kis zsiványnak Úgyszólván folytonosan a nyakukon van.

2 3 . F e k e t e (v. s a r l ó s z á r n y u) s ó l y o m . (Falco subbuteo) Kár tékony m a d á r ; főleg a pacsir tának nagy ellensége.

24. H a l á s z (v. k e r e c s e n ) s ó l y o m (Falco [Hiero-falco] sacer, Falco laniarius). Telente kivált az apró vad-félére igen veszedelmes; nyaranta azonban inkább h a l á ­s z i k ; de e mellett sok vizi szárnyast is elpusztít.

2 5 . Y ö r ö s v é r c s e (Cerchneis t innuncula; Tinnun-culus alaudarius). Főleg aratáskor kitartó türjpusztitó, de az apróbb madaraka t is üldözi, melyekre fészkelése idején válik különösen veszedelmessé.

26 . S á r g a k a r m u v é r c s e (Cerchneis N a u m a n n i ; Tinnunculus cenchris tinnunculoides). Apróbb madarak gyilkosa.

27 . K é k v é r c s e (Cerchneis [Erythropus] vespertinus ; Cerchneis vespert ina et rufipes). H a fiai vannak, az apróbb madarakat megmeg ke rge t i ; különben nem sok vizet zavar. Kár bántani. E n még a fáczányosban is megtűröm.

28 . V ö r ö s k á n y a (Milvus ictinus v. regalis). Nagy tyukmester és libatolvaj. A vadászatnak főleg a fiafoglyok és nyulsüldők pusztítása által okoz kárt , de fészekfosztogató tulajdonsága is bűnei lajstromához tartozik. Igen veszedelmes a földön fészkelő madarak (kiválóan a szárnyas vadfélék) tojásaira nézve.

29 . F e k e t e k á n y a (Milvus korschun v. ater). Ez inkább halászik, mégis minden tekintetben kártékonyabb amannál, ugyanazon veszedelmes tulajdonságokkal.

30 . S á r g a c s ő r ű (v. e g y p t o m i ) k á n y a (Milvus egyptius v. parasitus). Erről , hogy mennyiben kártékony a vadászatra nézve, tapasztalatok híján nem állapíthatjuk meg

3 1 . E u r ó p a i d a r á z s ö l y v (Pernis apivorus). Főleg fészekrabló tulajdonsága által válik kártékonynyá.

32 . P a r l a g i [v. n y á v o g ó ] ö l y v (Buteo vulgáris). Ez egy czudar rabló, melyet a hívatlan ölyvügyvédek ugyan hiában igyekeznek fehérre mosni néhány féldöglött egérre alapított hihetetlen és képzelt mesék révén. A szorgalmas és lelkiismeretes szakvadász, ki nem könyvből ismeri, s nem is az elfogultság szemüvegén át szemléli a természetben felötlő mozzanatok je lenségei t : rég tisztában van a felől, mit kelljen tartania az ölyvek állítólagos hasznosságáról. Csak tetszenék egyszer megvizsgálni az ölyvvédő uraknak kegyelt, sokszorosan szentté avatott madaruk fészkesfája-alját s fészkeit, mennyi mindenféle bűnjel található ottan ellenbizonyíték gyanánt hiszem, hogy aztán ők is más véleményt táplálnának a kíméletet egyáltalában nem érdemlő zsivány felől!

33 . F e h é r f a r k u ö l y v (Buteo ferox). Nálunk nagy ritkaság, azért biológiai viszonyaira nézve nem birunk ere­deti adatokkal. Azt mondják, hogy Oroszországban, hol a Don, Volga és Manitsch folyók mentén és mocsár vidékcin közönséges: csak egerekkel és hüllőkkel táplálkoznék.

34 . „ S i v a t a g ö l y v " (Buteo desertorum). Erede t i a d a ­tok híjában mit sem mondhatok róla.

3 5 . F e h é r f a r k u g a t y á s - ö l y v (Archibuteo lagopus). Szintén oly haszontalan zsivány, mint a parlagi ölyv. Szigorú telekkel, midőn a nyul, fogoly és egyéb szárnyas vadféle a nagy hideg és éhinség következtében elkényszeredve elcse-nevészik s önmagával is jótehetet lenné válik, ez a két agyon­dicsőitett szárnyas rabló valóságos hóhéri munkát végez köztük. Errő l kártékonyságuk mérve megítélhető. . .

36 . R ö v i d u j j u k i g y á s z s a s (Circaetos gallicus v. brachydactylus) . Az eddigi — korántsem kimerítő — tapasz­talatokból ítélve, ugylátszik a vadászatra nem veszedelmes.

37 . K é k l á b u h a l á s z s a s (Ráró. Pandion haliaetus) A vadállományra ár talmatlan, a mennyiben táplálékát majd­nem kizárólag halak képezik. Tapasztalásom szerint azon­ban néha az emlősöket és madaraka t is meg támad ja ; ez azonban kivételes és igen r i tka eset.

38 . F e h é r f a r k u r é t i s a s (Haliaetus albicilla.) Halpusztító tulajdonsága mellett a vadtenyészet valódi ostora. Nya ran t a a fővad fiataljait (pár napos elléseket) épp ugy el pusztítja, ha alkalma van rá, mint a hogy a nyulsüldőkkel

39 . C s í k o s f a r k u h é j a s a s (Nisaetus fasciatus v. Aquila Bonellii). Életviszonyairól nagy r i tkaságánál fogva keveset tudunk. A kik közelebbi megfigyeléseik révén ismer­tetik életviszonyait, azt állítják felőle, hogy kár tékonysága a nyulfélék és vizi s mocsári mada rak ra ter jedne ki nagyobb mérvben.

4 0 . T ö r p e s a s (Aquila pennata = A. minuta.) A szárnyas vadfélékre, általában a mada rak ra nézve: igen veszedelmes. Roppant ügyessége s bámulatra méltóan kifej­lett rüpképcssége folytán, kétszeresen veszedelmessé válik, a mennyiben a legsebesebb madár sincs előtte biztonságban.

4 1 . F e k e t e s a s (Aquila naevia A. clanga). H e ­gyes vidéken a fajdokból sokszor kiveszi a vámot; leginkább azonban a, vizi madarakra nézve veszedelmes.

42 M o c s á r i (v. k e l e t i ) s a s (Aquila Mogilnik v. orientális). Kártékony rabló, állítólag ez is kiválóan a vizek madárvilágára s annak tenyészetére volna felettébb vesze­delmes.

4 3 . P a r l a g i (v. p u s z t a i ) s a s (Aquila heliaca v. imperialisV A vénebb egyedek igen veszedelmesek a vad­állományra. Leginkább a szárnyas vadat pusztítja (a túzokot is a többek közt) és különösen sok vizimadarat elemészt; de a fő- és őzvad fiataljaira nézve is veszedelmes. Állítólag — mint a kőszáli sasnál tapasztaltatott, — olykor a gyön­gébb agancsárokat is megtámadná.

44. K ő s z á l i s a s (Aquila chrysaetos =- A. chrysaetos var. fúlva). A sasok legkártékonyabb és minden tekintetben legveszedelmesebb alakja. Ez mindent megöl, a mivel csak elbánik. A nyulakat illetőleg, különösen azok tavaszi első Sadzására veszedelmes. A szigorú telekkel nagy beállás mel­lett, valódi Isten csapása a nyúl és fogolyállományra, roppant károkat okozván bennük. megbirkózhatik, sőt mint állítják, némely esetben az e m b e r is ki volna téve vakmerő támadásának. Állíttatik az is, hogy alkalmilag a kis gyermekeket is elrabolja.

45 . S z a k á l a s s a s k e s e l y ű (Gypaetus barbatusi. Merész és vakmerő ragadozó, mely tapasztalt madarászok és zergevadászok állítása szerint az embert is megtámadja némely esetben. Állíttatik az is, hogy a hegylakók kisde­deire nézve is veszedelmes volna. Biológiai viszonyait ille­tőleg Brehm Rajnold és Lázár Kálmán gróf azt állítja, hogy táplálékát kiválóan és főleg c s o n t o k képeznék. — [gaz ugyan, hogy a teri tékre hozott példányoknál egy-két

kisebb-nagyobb csont alakjában valóban ritkán hiányzik az idevonatkozó corpus delicti, mindamellett én Tschudival tartva azt hiszem, hogy a zergék, őz-gidák, morgák és nyirfajdok mégis csak jobban izlenek neki ama kelletlen, száraz falatoknál, melyek élvezetére (?) valószínű­leg csak a legnagyobb éhség kényszeríti e madara t .

46 . B a r n a c s u k l y á s k e s e l y ü (Vultur monachus). Még igen hiányos adataink vannak a r ra nézve, hogy e madár csak részben is kártékony volna vadászati vagy bár­miféle tekintetből is. Az azonban kétségtelen, hogy a frissi­ben elhullott állatok húsá t : a friss dögöt nagyon keresi s kiválóan kedveli. A székelyföldön gyermek rabló tulajdonsá­got tulajdonítanak neki.

4 7 . F a k ó k e s e l y ű (Gyps fulvus v. Vultur fulvus). Nevezetes dögevő s egyéb utálatos tárgyakkal táplálkozó állat, mely a vadászatnak alig okoz kárt .

4 8 . F e k e t e s z á r n y u t a r é j o s k e s e l y ü (Neophron perinopterus). Nagyon ritka állat. Az eddigi kimerítő ész­leletek alapján egész biztosan állithatni, hogy a leghaszno­sabb állatok közé tartozik, s élet fentartási működése által a vadállományra nézve a legcsekélyebb mérvben sincs kár­tékony hatással .

49 . N a g y h o l l ó (Corvus corax). Egyike a legkárté­konyabb szárnyasoknak. A nyúltól elkezdve az egérig, a süket fajdtól le a legkisebb madár ig nincs emlős és madár mely előtte biztos lenne. Kártékonysága különösen feltűnő arányokat ölt azon időszakban, midőn fiait neveli, midőn is az elhanyagolt vadászterűletek vadállományában aránylag rövid idő alatt igen je lentékeny kárt tehet.

50. K i s h o l l ó * ) (Corvus corone). Azt mondják, hogy

*) Az Alfül lön sok helyt használatos «kis holló» nevezet alatt, valószi-Dií\e% e madár értetik. K ö z Hí.

ERDÉSZETI LAPOK. 18

hazánkban vidékenként (szórványosan) „elég gyakran" elő­fordulna. En az ellenkezőt tapasztalom s ez okon ritka hazai fajnak tartom. Eletfentartási viszonyait nem ismerem, de semmi esetre se lehet valami ártatlan állat.

5 1 . T a r k a (v. h a m v a s ) v a r j ú (Corvus cornix). A. leggyalázatosabb rabló a mit csak képzelni lehet, e mellért végtelenül szemtelen. Ép ugy átka a baromfiaknak, mint a minő ártalmas az apróbb vadféle tenyészetére: tojásai, majd fiókéira nézve. Igen sok fogoly és fáczánfészket fel­dúl, ha útját nem vágják garázdálkodásainak; de az apró nyulsüldőkben is tesz elég kárt . A hol elszaporodni enge­dik, ott ugyan kevés süklőnyul éri el nagykorúságát a ta­vaszi első fiadzásból.

52. F e k e t e ( k ö z ö n s é g e s ) v a r j ú (Corvus frugile-gus). Kíméletet nem érdemlő kártékony fészektolvaj és sül-dőnyulirtó.

5 3 . K i s c s ó k a (Corvus monedula). Sok kárt tesz a madarak tojásai, majd fiókéiban.

54. H a v a s i (v. f e n y v e s ) s z a j k ó . (Nucifraga ca-ryocatactes). Mellékesen fészekrablással is foglalkozik.

5 5 . C s ö r g ő s z a r k a (Pica rustica v. caudata). Az apró vad tenyésztésére nézve igen kártékony állat.

56. K ö z ö n s é g e s m á t y á s (Garrulus glaudarius). Vadászatilag a kártékonyabb fajokhoz számíttatik. Hivatott fészekfosztogató, de alkalmilag az öreg madaraka t is zsák­mányul ejti. Tapasztalásom szerint a fiafoglyokra is veszedelmes.

57 . V ö r ö s f a r k u ( f é k e t e f e j ü) m á t y á s (Garru­lus [Perisoreus] infaustus.) Nálunk felette ritka madár lehet. Mint állíttatik, hivatott fészektolvaj ez is.

58 . S á r g a c s ő r ü (v. v ö r ö s l á b u ) h a v a s i c s ó k a. (Pyrrhocorax alpinus.) Az apró fiatal madaraka t pedri .

59. N a g y b á b a s z a r k a (v. g é b i c s ) . (Lanius excu-bitor). Kivált telente veszedelmes kis rabló a rigók, apró madarak és foglyokra n é z v e ; nyaranta fészekfosztogató tulajdonsága által tűnik ki. Sok vadász állítja, hogy egy-egy fürjet is elcsíp néha.

60. F e h é r g ó l y a (Ciconia alba). A földön fészkelő szárnyasok fiókáit, ha elérheti, elpusztítja, de a fiatal nyu­lakban is kárt tesz. Rendezet t vadászterületeken semmi esetre se tűrhető meg.

A gólyával ki van meritve azon szárnyasok listája, melyek vadászati vagy madárvédelmi szempontból kár téko­nyaknak bizonyulván, összeségük által a s z á r n y a s r a g a ­d o z ó k gyűlölt csoportját alkotják, s melyeket ez okon minden szakvadász és vadóvónak ismerni s minden kitelhető módon s eszközökkel lelkiismeretesen irtani, hogy mennyire szükséges, az czikkünk bevezető részében bőven kifejtve lett.