GYtNKI VIKTŐRIÁ

Vóltsógfizetés a rc_fi' szózadi Izlandonkét nemzetségi sagában

A Z lzLÁNDI NEMzersrcr sagák (islelrdinga Sögur) egyediilállónak tekinthetők az-l. \ eu rópai jrodalomban ' Nem leh et kon]<rét ircdalmi múfaihoz sorolrri óket. Legtalá-lóbb köriilírásukJesse Byock nyomán: a sagík izlandiaknak szólnak izlandiakról.. A tör-ténetek nem alkotnak teljes képet az izlandi tálsadalom mindennapjairól - elsősorbana nemzetségek és családok közti koníliktusokat tagla]'jk. A viszáyok okai széles skálánmozognal, s megoÍdáskent leginkább az erószak keriil eló.

A sagrík forriisként való felhasználása a mai naPig vitákat kelt. Jón Jóhanesson Iz-land knrri történetéről írott munkájában egpzenien úgy fogalmazott: nem hiszi, hogya sagi{k kitalát története\ de nem tud veliik mit kezdeni'' Teny, hogy a sagákat nemaz elbeszélt történettel egy időben (ro-rr. szazad), hanem ;or,al késjüb, felt-ehetoen atz' sz*zaddal.

'kezdődő időszakban iegyezték le. Hasonlóan más népek gyakran mitilorsgyökerú eredetmondáihoz, az izlandi nemzetségi sagiák ríltal bemutatott letelepedés ésa minderrnapok leírása napjafukig is fontos Íészét kéPezi az önazonosság-tudatnak.] Asagák nem tekinthetők történelni tények tisszegzésénelg de közelebb Áznek minketahhoz, hogy megértsü\ hogyan látják az izlandiak legkoÍábbi történelÍniiket.

Ánépgyű|és és a közösségek szerepe a konfliktuskezelésben

Izland benépesítését követóen, 93o-tól a Tö ryénysziuáná| (Lögberg itt hirdette ki atörvén)-.rnondó (lögsijgufiadut) a' tőÍvényeket. A tektonikai mozgások miatt ma márnem látható.) és a Thing-síkol (bingvellir, átíásbarl: 7hingvel\ir)iartották a népgyri-

'JesseL.Byocbl4tizgAgelceland-Londol:PenguiaBooks,zool.z+'Izlandr2ó2benismed€elanor-

veg kiÍíly fenDnatóságát. Á sziget €zen €semény előtt azorúm nem tekiathetó konkÍét áIamalakulat'nak ' Padáulközt&sasá8nal - me8]átásoD szerint. Fi8y€lembe véve a sza]<irodalni hiva&ozásokat,és az9 hogyÁri 1horgilss onklendín4abók cíÍÍ\ij mtllIében is ,,Izland,, néven hiQtkozit a szi8etre, én isezt a 8yakodatot köY€tem dolgozatombarr.

' Uo zr.

a Áp''l8 szó jelentésel paíIament, a l/,lli.szóé Pedi8l sftság' Ez volt z üésekhe\szine, kedvezó í€kies€ miatL

25

GYóNKI VII.TóRI^

Iéseket.(Alh'ingf, 'átftásban: Althíngi) ' Áz esemény időpontja általában június volt,

rnely időszak egybeesett a háziállatok tavaszi ősszeterelésének idejével. A gyűlés z.3hétig taltot! és a lakosság 1o_15%.a vett raj ta Íészt.6 Az Althiflg alegfelsőbb fárum volt,e mellett természetesen léteztek helyi gyiílések is, úgynevezett Ílrízgek. Ez utóbbiakfejei a godik voltak, az aláiuk taltozó emberek pedig a ,,9,'íílésbe1iek,,J lzland törvény-hozását négy égtájankénti oÍszágrészre osztottál9 miután az egyetlerr, kőzponti,,bíró-sá8,' nem volt elégséges. A felosztást aztette sziikségess é, hogy a gyér lakosság túl nagyteriileten élt. Áz új n egyedek (fiórdutg) íj törvényhozási kiiapontokat hozta'i< létre.'''

A népg1úlés legfontosabb feladata a peres ügyek tárgyalása volt, de itt választot.ták meg a godikat,' az eskiidteket, s hirdették ki az úi törvényeket''" E dolgozatban azítélkezés.kapcsán elókeriilő egyik megoldási lehetőséget, a váltságfizetésifogom be-mutatni.'' Á wÍkingek által meghódított területeken mindenhol ismert volt a \'áltsásintézménye,'" de ebben az írásomban ezekre nem térek ki bóvebben.

Á nemzetségíők azzal is elósegíthették a békét, hogy a váltságfizetés mellé barátsá-gukat is felajrínlották, ezze1még inkább elejét véve az ú1abb konfliktusoknak..J Eh]rezhasonló geszfus, ha a váltságfrzető felaján]otta a kárvallottaknak, hogy ők szabják meg

J ÁzáFiÍ8' naPjaiDÍban is létezik mint Iz1and Parlamentje. Múkódését csak e8y rővid időre, r8oo.rs45lölört Íüggeszt€ttéL |el dán n)omásrJ'

ó Bemáth István Gzerk.) ' IfáÍon izlafidi tinrénet. Budap€st: szépirodaLni Kö nyvknd'ó, t97. az'? uo3 Uo rzr., Á8oa* Izland korai időszákában né8 paPi funkciót is elláttak. !z azonban íokozatosan hátt€Íb€ szo

l u]L, é! a keres?(énység |eIVeteJéieI el i( funt',o Á néP$ni]és döntött olpn sríyi kérdésekben is, l1lint Peldául a keresztényseg felvetele, ragy a norvég

kir.iJy ferur}ratóság$ú elismerese (uróbbiró| rzo:'ben)''' Áz i'andi íiélkezésb€n nem foldült €1ő a halálbüntetés' a le8súlyosabb ítélet a kitaszitás volt. Á kita'

szítás büntetése kétfokozafu volt: a háron é]i'es kitaszítás rövid szánűzetésnek tekiÍthetó, mig á t€ij€skitaszítás örökre szólt' Utóbbial gFkan e$1itt járt a va8yonetkobzás isr illetve az' ho8y a telies€nkitaszított embert bfuki bűntedeniit mesőlhcle'

1' skandináüában a vérvíltság neve naisbot' acte\y megfelel az angolszász uergeldnek. (?eter H'sawyer. Kings and vikin7s - scandina1)ía anÍl Europe AD 7oo-11oo. London New York. Meth"e",1982. 4'.) Nagy Á]í'éd wessexi és Guthrum dán khíIy által kötött szeÍződésben (88ó 89o) meBíl]a.Podtak a véná]tsá8íól is: ,,Ezutá', ha egy €mbelt levígnal; mind angolt, mind dánt es}'fomÉ osges.re értéketünb nyolc és fél márkíra fnomítoti aEnybalt, kivéve a ceorlt, aki más föIdj.t m.ív€li és u ő(ti' dánok) szabadosait, ez€ket is eg}'forma össze8le ért&eljtik, mindkettőt zoo shí;g.e'" - a.gor.szász lcónika (részlet). Békekötés az angolok és a dánok kózótt' In: sz.Jónás Ilor,a (sz"i'). Kazepkorieg,etemes töÍténeti szijuegg:|űjtcfiéry. BBdaPest osiÍis Kiado, 1999. 97',. ABrennu-Njóh sasfuan Gunnar a következő felajánlást teszi otk€llnek és skaÍll<ellnek miután f€1e'sége buzdítására új szolgája me8lopta a testvéreket: ,,Á1&or m€g íelajáIrlon, ho8y magam itéIkezem

mondta Gmnar - itt és azonfu]' Leteszem az €gész összeget, és meIé mé8 a badtsáiomat. És két.szeíes pénzt Íizetel., mint fu-n€nryi kár ért." - Á ftj]p€zsdt tanya' ln: Bemáth Ist1nín (szerk'): KopaszGnn fa Egill A Íölpe|zselt tanya. Két izlafidi sala a 4. szózadbó|' B\daPest: TóI1i TúIa Utazási lroda,1995' 3zo. fBemáth Ist\'lín fordítása] Á na8ylelkű ajánhtot a testvérpá. nem fo8adta e].

26

VÁLTsÁcFIzrTís Á 1o 11. szÁzÁDI IzLANDoN KÉT NEMzrTsÉGI SAGÁBAN

a vríltság mértékét. Á vétséget elkóvető nemzetségének osztoznia kellett a váltságflze-tésben...

Vérbosszút egy mególt emberért annak legközelebbi rokonai álhattak. Ez alól kivé-tel, ha bizonyos férfrak vérszerző dés által testvérekké fogadták egymást. Gísli és bátyj aThorkell, 'valamint két sógorul.r Vésteinn és Thorgrímr ilyen kőteléket akart létesíteni aGísIa sagibal. Gís|í megjósolta, hogy ez a vesztiiket okozza majd, és valóban: Thorkellkivételével mind meghaltak, ráadásul egymás keze által. Ami magát á szeltartást illeti]a négy fér6 a talajhoz kevert vérük előtt tett esküt. Á földről felszedett fúcsík alá egylándzsát állítottak. Tholglíml azonban az utolsó pillanatban visszakozott, mivel nemakart felelősséget níllalni vésteirrnélt - a szövetség í8y nem iöhetett létre.''

Egy-egy kereskedelmi, harcos vagy hajós társaságotJíéla8nak neveztek. Hasonló tár-saságok - mint amilyenról a fenti bekezdésben szóltam - egymáshoz közel esó tanyá.koq kezdetleges településeken is elófordultak.'ó

Néhány példa a váltságfizetésre a sagairodalornban

A " áltságÍizeté 5 ffi egtaga&is

A Hrafukek saga (Htafnkell története) Izland korai, ro. századi, a kereszténység elót-ti idószakába vezet vissza minket. Címszereplóje, }Trafotell goöi rnegölte pasztorat,EinaÍt, melt az tiltása ellenére meglovagolta FÍe}T isten szent lovát.'? Á frú apja hiá-ba ment el viíltságdíiat követelni a fiáért' nem kapta meg. lgyrészt a gőgös t{rafnkellsenkinek nem volt hajlandó viíltságot frzetni másrészt pedig Einarr családját rangonalulinak tartotta saját maga számára. Ugyanald<or llraÉrkell tisztességes aiánlatot tettaz apálak azzal,hogy eltaItia őt idős korában''. Thorbjörn azonban nem fogadta el azajánlatot, és vonakodó rokonaivaJ perbe iogta 6.l gyiIkosát'

A fenti példa jól mutatja, hogy a társadalmi kiilönbségek meghatározóak vol-tak. Ugyan EinarÍ szabad ember volt, de szegény, ezért . tekintettel saját rangiiÍa .l{rafnkell megtagadhatta a váltságfizetést. Á társada]mi kiilönbségek a per kapcsan rselókerűhe( hiszen Thorbjőrnnek és Sámrnak egy másik goöi segítségét kellett kéÍ-

'a rke Roesdahl: á /ll'{ce&. BudaPest: General Pfess lcado,2ooz 79.'5 Gíslí története. In: B€Ináth Istvrín (szerk'): Hiíro fi izlandi i' |h.8z.,6 Else RoesáúL A víkingek i. n.79.'7 HJiEtlreu története. ln| BeÍnáth Istvin Gzerk.) | Hálom i.landí i. m,38.'3 uo:s.'9 Uo.40 4L Korábbanszó esett anól, hogyanemzetsé8neLkikeilett átLliaannakmindentasiamelett.

Á Pert maglija \ríllaló sárnr azonban ezt mondta: ,,K€]letlenül bá], d€ megteszem - mondta ekkorSánr. Legatább csak nemzetségünk okábó]. E5 ha segitek ls, tudd me8 egyostob. emberért, éfiedt€szen. EH(o. sámr kezet nFjtott 1horbjönnek] és ezz€l magáa vette a pörintézését'" - Uo. ar.

27

GYóNKI VI(TóRIÁ

nig hosy.gyózelemre vigyék ügyiiket a népg7ílésben.'. A per Hrafnkell kitaszításávalé.t végel"' Fz a Példa jó1 mutatja/ hogy ha alöztes konfliktuskezelés n"m..olt siker"s,ugyanaRor bosszúra sem került sor, az ÁIthinghez kellett fordulni igazságszolgálta-tásért.

Azokat a férfiakat, akik nem akartak váltságot 6zetni gyrlkosság esetén, teljes joggalkitaszíthatták. Gísli ezt akalta elkeriilni a et'to -gav^:,,

"-it.o,.u,," t.".t"

,.ogo,"it,

h,oglaiánJlanak felváltságot Thorgrtmlért. A csaláJ azonban nern állt ki érte, mivel az

1:-11"'.."..:1*.18' ":lt' es Gíslit v.é81il kitaszították' Á táÍ8yaláson nem lehetettjelery

ÍruVel maf ak.l(or is bujdokolnia kelIen Thorgrím r öccse, Kövér Börkr elö l.,,' A váltság megtagadása előkerül a Konrrlts sagában is. Kormákr nem volt hajlandófizetni Thorveig két fiáéIt' amiéIt a nő mesátkozta."3

A 1)áltság n&tékéflek neghatárcaisa

'^ P:efifiy-Njlk saFóban (Á fölperzselt tanya története) Gunnar és Hallgerd vala-

mint Njautl és Bergthóra viszálya az asszonyok miatt kezdődik. A konÍliktu;oka jelenesetben nem súlyos, de a következmények anná inkább. Ez a saga aHraJnkek soganatkésóbbi; a ro_rl. századi Izland.a nemzetségeit mutatia be.

::j| ?"T- é,H,ilg"d Nlil

Kol (rabszolga); rz ezüst su",r("b*o1guli,,.FBrynjólf (szabad ernber, Hallgerd rokona): att (","b"J".l".l .o

""ti"t1oo ezüst

Sígrnund (szabad embel, Gunnar rokorra): Th"'d G";;;;b.. 6";Nj""tl fi '"kloo elüst ski öId neveloie)|)oo e/üst(Sigmurrd embere) : nincs vríltság Skarphéóin és testvérei (Niautl liai)

' :b::'

o !,*'".i '*,!'*''db'an Íae|eÍ1 víit|<dgok Niaun ; ' G unnar há2 né pének vnz álJa <o a

I vvll|lam lan 1'1 let: ÍJloodlakias and Peo. enak,a8 i' fr ' li'1' yalain|

." GsIi történcte i' m' 117'' ] :L]du's l9aÍferrKoEnákatÁmaDorveiguokkveöstekk iv i l jabyggöheDnar|aríf i ró inunl-Skal tu

ÍL'TIJ plR l brott a! .kvedinni stuDdu' en ek vil al]ra bóta valna um sonu bina.<,' . Konná]<s saga.In: GLrdI i Jon55on.í\ . 'e |k.): kknd;nga Sóp. . 5,66o Bndl ' Hunv?h| in la s ö8úr i ' Re)kjavú:,slend]nsasJgnJút8l|d' Ioao' ]15' Eldemes Ildn8sú1yo7ni' hoB) Jl ilye. Íajt' otko"t< nem r*Lozt"r ahivatalosnak] va8y törvényesnek nevezhetó e1járásh-,

"-it " "irt".gn^tá .egtagadása von ma8a

után.a I. o]afÍlorvés kir y nyomására az Álthing e|fogadta, hogy lzlánd felyeszi a keÍesztényéget. EIre az

e leméntre az ezredfordulon |eni] t 'or ' h; 'on lo l r r a MJ8yal LrJ lys.shoz.

28

VÁr,rsÁcr.rzsrÍs a ro rr. szÁzÁDI Iz lANDoN KÉT NEMzETsÉGI sÁcÁtsÁN

Az ósszegek a következő módon alaku]aak: Njautl szolgájáért, svartéIt 12 ezüstötkért, amely megfelelt egy cselédért fizetendő vítságnak."' Ugyanennyit ért Gunnalcselédie, Iful is."" A következó áldozat egy szabad ember, Átli, Kol gyilkosa volt' Ázéíte fizetett váltság 1oo eziist, amely szintén reális, hiszen nem volt Njautl családjánaklokona.,'Ugyan a kővetkezó áldozat, Atli gyilkosa, Brynjólfrokona volt Hallgerdne\Gunnal mégis csuPán roo ezüstöt kéIt éIte'"B Bryniólf gyilkosa, Szabadult fia ThórdN|aud flainak nevelőapia volt. Nem csoda tehát, hogy érte kétszeÍes viiltságot,azaz 2oo ezüstöt követelt Niautl.', Szintén kétszeres váltság jáIt Gunnar rokoná-ért,Sigmundért.."

A két család közti konfliktuson híl egy érdekes gyakorlat is megfigyelhető. Gunnarés Njautlminden egyes rajtuk esett sérelem esetén a másik felet kéri meg, hogy hatá-rozza meg á váltságméItékét. Egyikiik sem lépi túl azt az összeget, ami az idott áldozattársadalmi rangjának rnegfelelő váltság. A családfó csak az utolsó gyilkosság esetén- amikor Njautl fiai Thordért állnak bosszút - nem akadáIyozza meg, hogy fiai konf-likfusba keveredjenek A megegyezés azonban ekkor is megsziiletett közte és Gunnarközött, e8litta] Pedig le is zárul a két család közti vis zity,., lz a váltsá86zetési ü8yesy mintapéldlínak tekinthető, de korántsem tiPikus. Niautl és G..l,,nar 1ó n,""o,'yaés az eg1rrnással szembeni konfliktuskeriilés van előtérben. Á váltságfizetések nagytöbbségébel az Althizg segítségét kérik a vitás felek egy-egy váltság ;eghatározásá-hoz, amennlben készek voltak a konfliktrrs további gyilkossá8ok ;lköv;tése nélkülelsimítani. Áz önként felajánlott váltságflzetés, va8y a váltság mértékének elfogadá-sa és kifizetése is éppen egy ilyen békés megegyezés alapjául szotgálhatott. Legtóbbesetben azonban a víltságot kérni kellett, akár a gyilkostól közvet1enül, vagy pedigaz

'Althingelketeszti| szintén tőle, vagy családjától. Á sagát< az rrtobbl esetekt ői 1ova1tőbbet vonultatnak fel'

Áskandinávtársadalomban, de még asokszor,,első európai demokráciának aposzt.rofált Izlandon sem volt mindenki egyenrangu' Éppen ezért a vérváltság összegét azszabta meg, hogy az illető hol helyezkedett el a társada.lmi nnglétnín. Noivégiában ésTrondelagbanr" a felszabadítottak alacsonyabban álltak a ranglétráI1 mint a sziiletettszabadok''3 ABrennu-Njók saga pé|dája jól mutat'a ezt a kíilönbséget' Egy szolga életesokkal kevesebbet ért, rnint egy szabad emberé, tulajdonképpen nenis kellett vol-

,s AÍijlPerzselt i' rn' 29I'

z7 Uo. ).98.

" , Uo.306.30 Uo.3r2.! Uo. jr3.r' Norvégia kőzéPső teíü1etén talátható tartomán' rna Észak' és Dél Trondelag néven létez:k. Trondetag

azlo3o as évig nagy politikai b€folyással bfuó Íégió volt a Lade i jarlok v€zetése á]att'rr Peter H. SawyeÍ (tags i. '7r. 43.

29

GYöNKI vII(TóRIÁ

na érte bosszút állni. Kiilönösen azután nem, hogy a váltságot kifizették. Itt azonbanPusztánaÍról van szq hogy a visszavágás hasonló súlyí legyen. Á sagairodalomban ezaz egyetlen olyan példa, ahol ilyen kiegyenlítettségen alapuló igazságszolgáltatást lát-hatunk. Ugyanakkoraitrini\ hogy a szolgák uraik érdekeit szo{dtái, és ;8yon dtkavolt a lázadás a részükól..' Szolgák vagy akár szabad emberek is lehettek esiközei kétcsalád vagy nemzetség viszály.ínak'3s Nem mindig azok álltak bosszút, akikaek kellettvolna' és az ií.ldozat sem mindig vett .észt a megelőző kon{liktusbarr'.ó

A váltságokat bizonyos esetekben meg lehetett emelni, például ha a váltságot kő-veteló rokonát lagy kőzeli ismeíősét ölték meg. Sokat számított az áldozat tekintélyeés megbecsültsége' Ezt tíjkÍöz| a Breflnu-Njób saga egytklegÍotttosabb mozzanata, agyújtogatók elleni per:

.. ,,Niautl után háromszoros váltságot szabtak meg, Bergthóra után kétszereset.Skarpheöinn megölését kiegyenlítettnek ítélték a Fe'ér-foú goöi, Höskuld megölé-sével. Gdm és Helgi után ú8yszintén kétszeres váltság;árt, az ósszes tiibbi bennégettután pedig egyszeÍes. Kári fia Thórd megölése dolgában nem sziiletett egyezség. [l. . ]Flosit megkérdeztél9 hogy kívín-e ítélkezést a rajta esett seb rniatt, cle-ó azt ielelte,nem akaÍia magamagát pénzre váltani. Bölverk Ea Eyólf ügyében Pedig úgy dőntőt-tek, hogy hamissága miatt, és mert viszályt szított, érte ."nt.i,'"k ,,"*Lí.ln, t.agotfizetnie. [ . . . ] skaPtinak úgyszintén nem fizetett senlij viíltsá8ot a rajta esett sebért.',]7

EÍdekes vítságfizetésre keríilt sor a l(orzrd*s sagaban is, riikor Ásmund saját magaéletét váltotta meg három márka arannyal',g Á boröar saga ftredu.ban (A rémisztőIhorör története) Thórör zo o ezüstöt fizetett egy szabad ember, Jón mególéséért, de ahátulról rátrimadó Áuörr]fért semmit.r,

3a wiliam Ian Milier: B\oodtakin| a d Peacemakin| Feud, Ld1a' ond socie| in Saga Ice|and. CÍrcago-Londonrthe U iversity ofchicaSo press, r99o. r84-18S.

]5 Uo' 185 18ó.ró Például Hnfnl.e me8ölte a Bizá.cból hazatéró B}.vindrt, sám. óccsét - ez az első léPése a bosszúnak'

Hrafnlr€lltör!énete i. m. ó3.!7 AÍöIpeÍzselt t&nya i. ft. $8.$9.33 ],Dá bní Ö8mundur uPp sveróinu sbótt og skipti síöan í höndunum ok h'ó undan lismuídi fótinn ok

tók briár merkur guns í hólrntausn'" - Kormáks saga i. m. 3oo' Á skaldináv területeken használt márkák súlyá 'o8 és 2t8 gramm kóótt mozgott. Hóman Bálint: Mag}Ü Pénztörté net. In: Hónan BáIint'n r,ká'. (Árcanüm életműsorozat) BudaPest: Arcanur, [zoo3.] |elektronikus dokurnentum]' onlinedokumentum: httP.//mek'niiíhu/o71o o/oztzs/h\Ín/ ooo+/ ooo+/ oooz zl.html (a letöltés ideie:2ol,. június 15')

J, ',slyldi D(jÍöar greiöa h,?u hundÍuö sjrrs í.IiJ vígJóns' en Áuöúl& fala óheilagr fuir 'őÍráö ok tjtIeöiviö Fóró - Dóröar saga fueö|.In. Íslendifiga sögur i. m' aL7.

3O

VÁLTsÁGFIzrTÉs Á 1o rr . szÁzADI lzLÁNDoN I(ÉT NEMzlTsÉGI sÁcÁBAN

Összegzés

Mint az a fenti példák alapján látható, a váltságflzetés múködőképes lehetóség voltegy-egy konfliktus békés lezárására, de csak akkor, ha mindkét fél mes is tartotta akölcsöniis békét, amely egy megegyezés vagy egy Per után kottetett. Á következetes-ség azonban nemcsak a nemzets égfók kőzötti megegyezésból hiányzott, hanem a nep 'g1,űlés ítéleteiból is. Sok olyan tényező akad, amely felveti a kérdést: igazságos volt-e aváltságfizetés? lgy olyan vi1ágbar1 mint a koÍa közéPkori Izland, mináentJppen. Ez atársadalmi berendezkedés, amely fölőtt nem áJlt legfóbb királyi hatalom,-" s a legfon-tosabb kapocs a csaiád vagy a tágabb értelemben vett nemzetség volt, magában hor.dozta áz öntörvénÉség 1ehetőségét' Azonban minderr egyes halállalvégzóáő konflik-fusért nem jáÍhatott kitaszítás, a töíténteket pedig mérlegelni kellett'

RANSoM-PAYING IN TENTII-ELB\/ENTII-CENTIJRY ICELAND INLrcrrT oF Two CLAN_SAGAS

The Icelandic societyhadworked accordin8 to stÍict rules ght after the settlementinIceland. Since Icelandwas soveÍeign uP to 12ó1, its own coult decided on the islanders'prejudicial cases. The two most gÍievous Punishments of]celandic legislationwere ex-trusion andnnsom. The latter provlded an alternative solution to prevent <Jeadly feudbetween two genera or families and to compensate those who suffered irreparablelosses. The examples presented in the study stem from the sagas oflcelanders

Keywords Icelandic sagas, legislation, ransom, soclal history, settlement disputes

Else Roesdahl ,,gazdag íő]dművesek köztársaságának'] i]l. oligarchíisuú nevezi Izlandot.Iz a,,köz'társasá8,' azonban koránts€m hasonlatos az áliáluDk isneít néPképviseleti ál]amalal.u1attat. Nh.senáltalános uílaszióiog, vez€tó Poziciókpénzért is me$rísárolhatóak voltak' Izland ebben az idoszar<ban tehát mé8 csak első léPés€it tette a felé, amit naPjainkban demokÍáciálak 1?8y köztársasagnatnevezünl.J és hiszünlr' B]se Roesdahl: Á /'l'n8et' Budapest: GeneÍal Pr€ss Iű ad(l, zoo7' 334'