ffi

Golub Xdnia

oRT9DOXA LEGUJABB

A XVIII-XX. szilzadi posztbizdnci mfv6-szet legreprezentativabb eml6kei Magyaror-sz6gon a kiildnbciz6 joghat6sdg al6 tartoz6ortodox, illetve giircig katolikus templomok-

l. Bdtaszdk, az egykori szerb templomIstensz[il6-tr6nja (ma a hercegszdnt6i szerbt e mp I omban). J aksity Iv dn fe lv 6t e I e

ban 6116 ikonoszt6zionok. Farag6ikr6l minda haza| mind pedig a szerbiai mfv6szet-tcirt6neti kutat6snak kdszcinhet6en egyretobb adat 6ll rendelkez6siinkre, annak elle-n6re, hogy a k6pfarag6k mfiv6szete hagyo-m6nyosan kevesebb figyelmet kap, mint azikonoszt6zionok k6pi programj6t l6trehoz6fest6k6. A t6ma aktualit6s6t bizonyitjaazfj-vid6ki Galerija Matice srpske 6ltal 2008-banrendezett nagyszab6sri trirlat 6s BrankaKuJi( hozzd kapcsol6d6, hi6nyp6tl6 monog-r6fi6ja.' A szerb mfv6szettcirt6n6sz mun-\6ja, mely els6sorban a XVI[. szflzadbanUjvid6ken mfik<idiitt fafarag6 mfihelyekre -kciztiik is a hires Markovi6 csaldd tev6keny-s6g6re 6s hat6k6r6re - iisszpontosi't, tdbbolyan ikonoszt6zion attribrici6j6t 6rinti,amely hazdnk teriilet6n tal6lhat6. A legut6b-bi id6k szerbiai kutatris6b6l 6rdemes ki-emelni m6g Branislav Todi6 lev6lt6ri adat-kdzl6sein alapul6 tanulm6nyait, melyektiibb ponton kapcsol6dnak a Kuli6 6ltal fel-vetett mesterk6rd6sek problematik6jdhoz.'

A biz6nci rittsi egyhSzak mdv6szet6velfoglakoz6 hazai kutati4s is egyre fokoz6d6figyelemmel tekint az ikonosztiizionok fara-g6s6nak k6rd6s6re. A magyarorszdgi orto-dox ikonosztdzionokr6l sz6l6 munkr{ibanNagy M6rta is foglalkozott a k6pfarag6k te-v6kenys6g6vel,3 legut6bb pedig Terdik Szil-veszter kdzcilt 6rt6kes, fj adatokat a hazaimesterekr6l a magyarorsz6gi gtirdg katoli-kus egyh6zmfv6szetr6l irt ktjtet6ben.o

A haz6rk tertlet6n mfkijd6 k6pfarag6-mesterek ktiziil az Egerben alkot6 JankovicsMikl6sr6l, a legmonumentdlisabb, a fa meg-munkdl6sa szempontj6b6l leggazdagabbegri, miskolci 6s pesti ikonoszt6zionok fara-g6jdr6l rendelkeziink a legtdbb ismerettel.sVukovits Koszta kutat6saib6l tudjuk, hogyJankovics Mikl6s farugta a balassagyarmatiortodox templom ikonoszt6zionj6t is 1794-ben.6 A legrijabb kutatiisok kimutattdk, hogya fenti ortodox k6pfalakon tril a hajdridorogig<irrig katolikus sz6kesegyhilz ikonosztilzi-onj6t is Jankovics mfihely6nek kell tulajdo-nitanunk. A Terdik Szilveszter 6ltal kozz6-

FAFARAGOK M.AGYARORSZAGI MTKODES6R6LKUTATASPK TUKRFBEN - A]/RAM MANOJLOVICS

KEPFARAGO MUNKAI

366

2. Bdtasz,k, Avram Manojlovics ktpfarag6 neve ez Istensziil1-tr6n kartusdban. Jaksity lvdn

felvdtele

tettszerz6ddsb6l f6ny deriil sz6mos, a k6pfalelk6sz(t6s6t 6rint6, gyakorlati jellegf prob-l6m6ra. A tdm6j6t tekintve is kiildnleges'masyar nyelvri forr6s a hajdridorogi k6pfalt ariiOianaL azonos itds6n t ril rendkivii I 6rt6 -kes Ismereteket tartalmaz a mester munka-m6dszer6t, el6k6peit illet6en is, s nem mel-lesleg p6ld6zza a hazai k6pfarag6mesterekfelekizeteket cisszekcit6 mfi kdd6s6t'' Felt6-telezhet6en a Jankovics-mfhellyel hozhat6kapcsolatba a szerencsi 6s a saj6pdlfalai g<i-rcig katolikus templom k6pfala is.'

-A Jankovics-mrltrety hagyom6ny6t foly-tat6 esri-miskolci ortodox szobrdsz, P6ditsP6ter Jzint6n ttibb gtir<ig katolikus templom-ban dolgozott mfhely6vel: P6dits k6szitetteaz abodl mellett az abaijsz6nt6i ikonosztii-ziont is.' Egy6rtelmrien az 6 nev1hez ffrzhe-t6 a kecskem6ti ortodox templom k6pfal6-nak farag6sa.'o

A haZdnk teriilet6n kimutathat6 ortodoxk6nfarag6mesterek sor6ban ismert volt to-v6bU6,{uram Manojlovics neve is' amely az1960-as 6vekben elbontott b6tasz6ki Szent

Gyorgy paroki6lis templom M6ria-tr6nj6nm"atudi rink. (L kdp) Azlstensziil6-tr6n maa hercegsz6nt6i templomban talSlhat6 abdtasz6ki szerb templom m6s berendez6sitiirsyaival egyiitt (Szent Sir 6s piisp<iki tr6n).e iron felirii6t mdr Dinko Davidov. a ma-svarorsz6qi szerb mriv6szet mdig legelis-ilertebb k--utat6ia is ktizcilte a Budai SzerbOrtodox Piispdi<s6g joghat6sSga al6 tartoz6esvhdzi mrieml6keket feldol9oz6. ittdr6 je-le-rit6s6gfi monogr6fi 6j6ban. " A feliratot tar-talmaz6 kartus eiedetileg minden bizonnyalazTkonosztilzion r6sze volt, szdvege is egy-6rtelmfen,,templon"-t (,,meun-no cuie")emlit.'2 Eszerint az 1804. m6jus 19-6re elk6-sziitt k6pfal k6t mriv6sz munk6ja: ,,ak9pja-rag6 (nu^nmop) Avram Manoilovics vala", afeit6 (uonep) pedig ,,Jakov N6dics bobotailakos".'' (2 k4p) Az, hogy az ikonoszttiziononfelirat rrigziti a k6pfarag6 nev6t, mdr <inma-gdban meglehet6sen ritka a korban. Kiilcinfigyelemre m6lt6, hogy a ,,piltor" (a^n6metgildhauer sz6b6l) neve megel6zi a fest66t.Az elpusztult b6tasz6ki templom k6pfal6nak

367

3. Baja, a szerb ortodox templom ikonosztdzionia. Fafarag6: Avram Manojlovics,

fest6 : Arszenije Teodorovics. Jaksity lvdn felvdtele

megmaradt darabjait ma Szentendr6n, aPreobrazsenszka-templomban (Urunk szf-nev6ltoz6sa), illetve a Szerb Egyh6zi Mfze-umban 6rzik.

Manojlovics magyarorsziigi mfkiid6s6revonatkoz6an - b6tasz6ki tev6kenys6g6t6l el-tekintve - eg6szen a ktizelmriltig csak felt6te-lez6seink voltak. Nagy M6rta 1994-benugyan r6mutatott, hogy abitasz5hi, a pom6-zi, abajai szerb templomok, illetve a grdb6ciszerb monostor ikonosztdzionj6nak kir6lyiajt6i stil6ris rokonsdgban dllnak egym6ssal,a k6pfalak farag6s6ban jelentkez6 ktil6nbs6-gek azonban nem nyijtottak elegend6 ala-pot pontosabb kdvetkeztet6sek levoniisiira.'oA fenti k6pfalak ktiziil a farag6s gazdagsdgdt,kvalit6s6t tekintve messze kiemelked6 bajaiikonosztiiz kapcsr4n - melyet D. Davidov aszerb egyhdnmriv6szet legszebb eml6kei kij-

368

z6 sorolt's - Branka Kulii vetette fel, hogyaz a Markovi6 fiv6rek tijvid6ki fafarag6mrihely6hez kcithet6.'6 (3. kep) A mesterk6r-d6st B. Todi6 dcintcitte el, aki 2010-ben ki-adott tanulmiiny6ban kdzcilte a bajai egyhdz-ktizs6g 6s Avram Manojlovics k6pfarag6(,,biltohoer") kttzittt 1788. janutu 25-6n l6tre-jolt szerz6d6s sziiveg6t, melyet a szentendreiSzerb Ortodox Egyhrizmeg y ei I'ev 6lt6r 6iz.t 7

Egy nemr6g felt6rt lev6ltriri adatnak k<i-szcinhet6en m1g egy eml6kkel b6vithetjiikManojlovics magyarorsz6gi mfiveinek sor6t.A Budapestt6l mintegy 20 km-re fekv6Pomdz szerb templom6nak ikonosztilzionja,melynek alkot6ir6l ez id6ig nem rendelkez-fiink adatokkal, alighanem Manojlovics Uj-vid6kt6l leg6szakabbra fekv6 ma ismert fara-g6sa. A pomdzi Szent Gydrgy nagyv6rtanfparokirfl is templom e gyhdnkozsd g6nek l7 9 3 -

as 6vre vonatkoz6 sziimad6skcinyve a temp-lom rij ikonos zt6zionjdnak k6szit6se kapcs6nemliti .,Avraam biltaoer"-t: ,,Jrinius 3-6nAvram k6pfarag6nak szdml|ja alapj6n ad-tunk 62 rainai forintot 103 darab hiirsdeszk6-ra" (,,I.Ijyuuja 3zo dadocuo aa 103 dacrceJxunoae Aepaauy 6tumaoepy KaKo Keumljezo zLwcum 62.-").S noha a szlavenoszerbnyelvd forr6s a k6pfarag6t csak keresztnev6nemlfti, a Nagy Mrirta 6ltal is leirt stflusrokon-s6gdb6l kiindulva a pomdzi k6pfal faragvS-nvait bizonvosan Avram Manoilovicsnak kelltrilajdonitanunk .'8 (4. kdp)

A forr6s tanris6ga szerint Pom6zon az fjikonosztiizion k6szit6se l7 93-ban kezd6ddttmeg. A szi4madiiskdnyv vonatkoz6 fejezetealapjdn ehhez a fafarag6 (,,6uLrmxaoep") 6saz asztalos (,,muwLtep") szetezte be a faanya-sokat.'e A mester Bud6r6l vdsiirolt hiirsdesz-[r{kat haszn6lt a k6pfal faszerkezetlnek meg-6pit€s6hez, faragvrinyainak elk6szit6s6hez.'oAz rij k6pfal 6llv6nyzata a farag6sokkal akcivetkez6 6vre k6szi.ilt el. Az 1794-es eszten-d6 sz6mad6saitrcgzitl fiizet adata szerint ek-kor 500 rajnai forintot fizettek ki a ,,Bild-hauer"-nek.'' A pom6zi ikonosztdzion ma is

4. Pomdz, a szerb ortodox templom ikonosztdzionja. Jaksity lvdnfelvitele

369

5. Baja, az ikonosztrizion oromzatdnak rdszlete. Jaksity lvdnfelv1tele

l6that6 faragvrlnyai - nyilv6n a megrendel6k0zriss6g anyagi erej1hez m6rten - j6val sze-r6nyebbek Manojlovics nagy megrendel6sei-n6l, kiv6lt a bajai faragvinyok1n6l.,2

A pom1zi szerb templom szrdmad6skriny-vei m6g egy 6rdekes adattal szolgiilnak az or-todox fafarag6k magyarorsz6gi mfikiid6s6tillet6en. A valamivel kor6bbi, 1789-es 6vrevonatkoz6 szi{maddsktinyvben feltfnik m6gegy k6pfarag6, ,,Petar Sztefanovics piltaor"neve is, akinek - ahogy aztket bejegyz6s is\rizli - el6leget fizettek ki ,,a tempionra".23Petar Sztefanovics (m6sk6ppen Sztepano-vics) k6pfarag6 neve mi{sutt nem szerepel apomSzi egyhazkdzs9gnek ebb6l a korszakb6lfennmaradt irataiban, mdg a n6hr{ny 6welk6s6bb elk6sztilt rij ikonfal kapcsiin sem (me-lyet a fentiek tiikrdben Avram Manoilovics-nak kell tulajdonitanunk). Sztefanoviis meg-bizatdsa tehdt ink6bb a r6si ikonosztAzionjavitasdra,mint az rij k6pfal Iarag6s6ra vonat-kozhatott, melyet azonban bizonyiira nem tu-dott teljesiteni.2a Branka Kulii legut6bbi ku-tat6sai teft6k nyilvr{nval6v6, hogy PetarSztepanovics fafarag6 is a kor legnevesebbmfihely6ben, az rijvid6ki Markovid-mfihely-ben tev6kenykedett, mig p{lyafutilsfit 1793-

370

ban, 42 6ves kor6ban bekdvetkezett hal6lader6kba nem tcirte.2sEnnek az adatnak a birto-kdban vil6gos, hogy a pomdzi egyhtzkijzslgirataiban mi6rt veszett nyoma Sztepanovicsnev6nek, 6s azij k6pfal elk6szit6se mi6rt h6-rult az egy6bk6nt ugyanabb6l az r(jvid6kimfihelyb6l id6kcizben rinrill6sodott Manojlo-vicsra. M6g nem tisztdzottPetar Sztefanovicsviszonya az azonos csal6dnevri, szint6n Ojvi-d6ken akt(v Marko Stepanovi6 fafarag6hoz(?-1173), aki - Marko Gavriloviihoz hlason-l6an - szint6n az anonimitdsb6l kiemelked6fafarag6k els6 nemzed6k6hez tartozott, azaza Markovi6 fiv6reket megel6z6 gener6ci6m6sik n6v szerint ismert mestere.26

Az 175 I -ben szi.iletett Peta.r Sztepanovicsk6pfarag6 bizonyfthat6an Arsenije Markovidmunkat6rsa volt a zombori Szent Gytirgy-templom ( I 848-ban elpusztult) berendez6s6-nek elk6szit6sekor. Arsenije Markovid (?-1799), a mfihelyalapit6 csal6df6 MarkoGavrilovii (?-111 3) id6sebbik fia l'17 | -ben6llapodott meg a zombori egyhazkdzsdggel atemplom teljes berendez6s6nek elk6szit6s6-16l. Ez volt Arsenije els6 cin6ll6an, 6desapj6-t6l fiiggetleniil v6llalt nagyobb megrendel6-se. A munkdt Arsenije az egyh6zk6zs6g

k6r6s6re helyben vdgezte, ekdzben seg6dj6-vel az iskola6piiletben biztositotta\ szfrnfu asz61l6sl; K6t 6vre 16fizetsdg1b6l Ujvid6kenhi{zat tudott v6srirolni magi4nak." Az l77D-es6vek elej6t6l 6desapja mellett tev6kenyked6,majd mfihelydt folytat6 Arsenije nev6hezk0thet6k a Szer6ms6g 6s Bilcska legszebbfarag6sri ikonoszti{zionjai, mindenekel6tt ar6gi6 ortodox (de gtirtig katolikus) egyhSn-kcizs6gei szdmfua is etalonkdnt szolg6l6 f6eml6ke, a karl6cai (Sremski Karlovci) orto-dox sz6kesegyhdz k6pf ala (17 7 5-17 1 8) ;8

A teljess6g kedv66rt a XVItr. szazadik6pfarag6k kiizcitt 6rdemes megemliteni azifjabb Markovi6 fiv6rt, Aksentije Markovidot(?-1806) is, aki az 1780-as 6vekt6l, fiv6r6t6lfiiggetlenedve vezetett rinrill6 mfhelyt. Leg-szebb mfvek6nt az rijvid6ki Hiirom szentf6pap (Alma5ka){emplom berendez6s6t tart-jdk szr4mon. A k6pfarag6k mfiv6szi rintudatd-nak kiteljesed6s6t dokumentdlja a korban,hogy a Markovi6 fiv6reknek 1791. november| 4 - 6n, ahg k6t h6nappal folyamodv rinyuk be-ad6sa uti{n, nemesi cimet adomiinyozott az Il-lfr Udvari Kancelliiria.'ze

Visszat6rve Avram Manojlovics k6pfa-rag6 szem6ly6re, 6rdemes dsszefoglalni,hogy mfktid6s6r6l az rij lev6ltriri adatok bir-tok6ban milyen ismeretek 6llnak rendelke-z6siinkre.

Avram Manojlovics zombori szirrmazilsitravonatkoz6an a kutatds abb6l a - mrlr kor6bbanismert - t6nyb6l indult ki, hogy a fafarag6 nevel77O 6s 1796 koziitt szerepelt Zombor viirospolgrirai kdzdtt. 1796-ban ebben a vi{rosbann6siilt, a helyi illet6s6gf Katarina Simer;didetvette feles6giil.'oManojlovics a Karl6cai Ersek-s6g legfontosabb fafarag6 kiizpontj6ban, a ne-ves Markovi6 csal6d rijvid6ki mrihely6ben,Arsemje Markovii melleit saj6titotta el mester-s6g6t a XVItr. szrizad 80-as 6veiben. A Mar-kovii egyik legtehets6gesebb tanitvdnyakdnt 6sk<ivet6jek6nt szi{mon tartott Manojlovics egynemr6g kOzOlt fon6s szerint 1791-ben, h6t ta-nul66v eltelt6vel kapott lehet6s6get az on6ll6-sod6sra. Ekkor Manojlovicsnak a zombori ma-gisztr6tushoz kellett folyamodnia, hogy v6grehozz6juthasson mesterlevel6hez, 6s a zomboic6h felvegye tagai kdz6.3t Manojlovicsnak aMarkovii-mdhelyhez val6 ktit6d6se ismeret6-ben immdr 6rthet6v6 vi{lik a bajai, a pomdzi 6sa bdtaszdh,t ikonfal farag6sainak egym6ssal, il-lewe a gr6b6ci k6pfallal mutatott hasonl6si4ga.Ez ut6bbi magyarorsz6gi eml6kr6l id6ktizben

ugyanis Branislav Todiinak sikertlt beb izony i-tania, hogyArsenije Markovii mfihely6ben k6-sziilt. A kOzelmfltbankdzz1tettfon6s alapjdn agr6b6ci monostor ikonosai4zionjdt ArsenijeMarkovii egy n6v szerint nem ismerl leg6nye-vel i{llitotta be 1787 -ben;'

1788-ban, a bajaiakkal kdtcitt szerz6d6sidej6n teh6t Manojlovics m6g ,,leg6ny" volt,azaz nem rendelkezett mesterlev6llel, vagyisaz l79l-re elk6sziilt bajai ikonoszt{siontels6 ijn6ll6 munk6jdnak kell tekinteniink.33A k6pfal tdk6letes egys6ge, sz6mos finomr6szlete azonban kitfin6en bizonyitja alkot6-ja magabiztos felk6sziilts6g6t.3" (54. kdp)A k6pfal mfv6szi kivitel6b6l 6s dat6l5s6b6lis ktivetkezik, hogy a bajai ikonoszt{aionbi-zonyfra Manojlovics vdndorl6 6veinek lez6-r6sak6nt mint remekmunk6ja (Meisterstilck)

6. Baja, az ikonosztdzion kirdlyi kapuja.Jaksity lvdnfelvdtele

37r

k6sziilt el. Manojlovics tehiit joggal fordul-hatott panaszdval mesterlevele kiad6sa v6-gett 6ppen l79l-ben a vi4rosi hat6s6gokhoz.

A zombori mester ezutdn tribb magyar-orszdgi megrendel6st is kapott. Pomi{zonl7 93-17 94-ben dolgozott az ikonosztilzionelk6szft6s6n. 1798-ban m6g egy kisebbmegbizdst kapott a bajai szerbekt6l, akiktemplomuk - anyagi eszkiizOk hfj6n - f6lbe-maradt berendez6s6hez ezittal egy dfszesajt6t rendeltek meg k6pfaluk mester6t6l.A fennmaradt sziimla szdvege alapj6n erre amunkilra,,Avraam Manojlovics bildohuer"(!) 50 forint el6leget vett fel.3s

A k0vetkez6 6vben Manojlovics a Biin-s6gban, a Temesviir ktimy6ki Monostor-szentgydrgy (SAngeorge, Sveti Durafl szerbkolostor6ban dolgozott. A kolostortemplomikonosztilzionj6nak, k6ntorpultjainak 6spiispOki tr6nusiinak faragdsilt sz6mldk kiitika nev6hez.36 A pom6zi k6pfaln6l j6val gaz-dagabb dfszit6sfi szentgydrgyi ikonosztdzi-on faragvi{nyai kapcsi{n 6rdemes kiemelni,hogy a megrendel6k kifejezett elvi{riisa volt,hogy azok a karl6cai szlkesegyhdz Marko-vi6 fiv6rek 6ltal faragott, nagyszab6sri k6p-fali4ra hasonlftsanak. Ez6rt sem fukarkodtaka farag6val szemben, cisszesen kdzel ezerrajnai forinttal honoriflti{k munk6j6t.3?

Egy 1981-ben kozzdtett adat szerint azombori Keresztel6 Szent Jiinos-templom(Ma"oa 4prcaa) egyhdzkozslge nev6benJovan Mrazovi6 6s Magyar Jr{nos 1801. mr{r-cius 25-6n szerz6ddst ktjttitt Avram Manoj-lovics rijvid6ki,,fest6mesterrel"(!), melyszerint a,,Bildhauer" k6t 6ven beliil elk6szitia templom ikonosztizionj6t, valamint egytemplomi asztalt 6s a Szent Sirt is, ami6rttisszesen 2500 forint illeti.38 Brir a kutat6salapj6ban v6ve elfogadja ennek az adatnak ahiteless6g6t, 6s Manojlovics munk6jak6nttartja szdmon a zombori k6pfalat, 6rdekes,hogy az 1809-re (mds adatok szerint l8l2-re) dat6lt ikonoszti{ziont az egyhdnkozslg-ben mri.ig 616 hagyom6ny mi{r nem Manojlo-vicsnak tulajdonitja. Az 1790-ben fel6piilt 6sfelszentelt zombori,,Kistemplom" 1890-esesztend6ben r o gzitett e gyhilzkozsdgi kr6ni-k6jdban az 6ll, hogy ikonosztr4zionja csak1809. augusztus 14-e utrdn k6sziilt el, s ,,a ba-jai sziilet6sff mesterek, Pavel Gyurkovicsfest6 6s Alexa Teodorovics fafarag6 6s ara-nyoz6" munk6ja.3e Az is felmeriil, hogy azombori k6pfal farag6sdval Manojlovics so-

372

sem k6sztilt el, hiszen a szint6n ebben azid6szakban, l80l-ben vagy 1802 elej6n, hd-rom6ves hatririd6vel elvrillalt munk6jr{t, Daljhorv6torsz6gi telepiil6s Szent Demeter-templomiinak ikonosztiizionjet sem tudta be-fejezn id6kiizben srilyoss6 vdlt alkoholprob-l6m6i miatt.

A dalji egyhdzkozsdg Stefan Stratimiro-vi6 metropolita jelenl6t6ben kdtdtt szerz6-d6st Manojlovics fafarag6val, melyhez amester az rij ikonosztdz tervlt is mell6kelte.4500 forint dsszegben 6llapodtak meg, s tvels6 r6szletek mindjr{rt kifizet6sre is keriilteka farag6nak M anyagbeszerz6s6re, az aszta-losmunkdra 6s a mester szem6lyes kdlts6gei-re. Manojlovics bizonyi{ra zombori mfihe-ly6ben liltotthozzd a k6pfal elkdszitlsflhez.Mikor azonban letelt a szerz6d€sben megje-lrilt h6rom 6v, de az ikonosztdzion nem k6-sziilt el, a dalji egyhdzkcizs6g k6pvisel6i fel-kerestdk a mestert Zomborban. Elhrilvetapasztaltdk, hogy Manojlovics a munka har-madfig sem jutott, ami6rt mindenekel6tt ita-loz6 6letm6dj6t kell okolni. Felh6borodi{suk-nak 1805. februrlr 24-6n levllben adtakhangot, melyben k6rik a karl6cai Konziszt6-riumot 6s magilt az 6rseket, hogy j6ruljonhozzt,hogy a Manojlovics egyetlen megma-radt tanftvilny6t, Joseph Steinhauser farag6tbizz4k meg a munka befejez6s6vel.a0

A fentiek tiikr6ben a mi4r 6rintett b6ta-sz6ki templom berendez6s6vel kapcsolatbanis felmeriilnek bizonyos dat6l6si, illetveattribrici6s k6rd6sek. A b6tasz6ki Mi{ria-tr6nfelirata els6dlegesen a templom ikonoszt6-zionjdra vonatkozik, 6s rajta Manojlovics 6sa fest6 neve mellett az 1804-es lvszdm sze-repel. K6rd6s, hogy a kcivetkez6 6v elej6n ajelek szerint mrir munkak6ptelen farag6 mi-kor kezdett ehhez a munk6hoz. Ha nem i6-val 1804 el6tt, akkor a befejez6sben biio-nyiira nagyobb szerep jutott tanitv6nyainak,seg6deinek, akik6l azonban a kartus szcive-ge 6rtelemszerfien nem sz6l. Mindenesetreval6szinfsithet6, hogy a bdtasz6ki berende-z6,si tdrgyak, melyek kdziil 6ps6gben mam6r csak a Hercegsziint6n 6116 tr6nusok ma-radtak fenn, Avram Manojlovics legutols6ismert mfivei.

Manojlovics mdr emlitett tanitv{rlrya,Joseph Steinhauser nemcsak Daljban, ha-nem k6s6bb Baj6n is dolgozott a mestere 6l-tal megkezdett munkdk befejez6s6n. Igaz,Baj6n v6lhet6en nem a fafarug6 szomoni

sorsa, hanem azegyh{zkdzs6g anyagi hely-zete k6sleltette a k6ntorpadok, illewe a piis-ptiki tr6n elk6sziilt6t. Egy 1 809. jflius 1 6-6nkelt szerz6d6s riigzitette, hogy Steinhauser600 rajnai forint fej6ben v6llalja a piisptikitr6n 6s a templom sztaszidionjainak megfa-ragdsdt.at A berendez6si t6rgyak 1810-re elis k6sziiltek, fest6i dfsziik elk6szft6s6t ism6tArszenije Teodorovicsra biztdk a bajaiak.a'?

A zombori Avram Manojlovics iin6ll6k6pfarag6i mrikiid6se jelenlegi tud6sunkszerint tehfit a mai Magyarorsz6g teriilet6nkezd6dik 6s itt is 6r v6get. Kezd6pontj6t apazar faragflxi bajai k6pfal jelenti, 6rett pe-ri6dusdt a pomini szerb templom szer6-nyebb, falusi ikonosztdzionja dokument6lja,v6gpontj6nak eml6kei pedig a szomonisorsra jutott britasz6ki templom berendez6sittugyai.

JEGYZETEK

1. Kymah, Bparn<a: Hoaocadcrce dpaopea6apcrcepaduonu4e y 18. eercy. Honu Cag, 2007.

2. Toph. Bparuc.nan: Padoau o cpncrcoj yuemuocmuu ln'temHu4uila XVIII aerca no apxuacKu"t4noda4uuua. Honu Cal, 20 1 0.

3. Nagy M6rta: Ortodox ikonosztdzionok Magyaror-s zd g on. Debrecen, 2004.

4. Terdik Szilveszteri ,,...a mostani vildgnak izldsse,is a ritusnak m6dja szerint" . Adatok a magyaror-szdgi gdrd g katolikusok mfiv 6 szetihez. Nyiregyhd-2a.2011.

5. Nagy, Mdrta ,,NIKOAAOC IOANNOYTAAHAOPOC (Jankovicz Mikl6s) kb. 1750-1817fafarag6 mester egri mrihelye". Zounuk,5. 1991.113-176.; Nagy Mdrta: A zagyarorszdgi gbrdg di-aszp6ra egyhtizmfiviszeti eml4kei l. Debrecen,1998. 17 2-189., 193-196., 2rL2tr.

6. Byxourfr, Kocra'. Muxawto Xfuercoeuh (1776-1 824 ). Hosn Cap' 1997. 41.

7. Terdik 2011. i. m. 50-54., 89-90.8. Uo.,53-54.9. Uo.,65.10. Nagy 1994. i. m. ll9.1 1. Aasunos, Alrrn<o: C noite nu4u Ey d uuc rce e nap xuj e.

Eeorpag, 1990.347 . Nagy 1994. i. m. 41.12. Meg kell jegyezni, hogy a XV[I-XW. szdzadi

szlavenoszerb nyelvfi forr6sok id6nk6nt,,ikonosz-tdznak" nevezik a k6pi dbr6zol6st hordoz6, kisebbberendezdsi tr{rgyakat - igy az analogionokat,ikontart6 ..tr6nusokat" is. A br{tasz6ki Istensziil6-tr6nuson azonban az emlitett kartus iigyetlen,r6zsfis elhelyez6se is arra enged kdvetkezteuri,hogy az inkdbb tartozott a k6pfalhoz.

13. A felirat magyar forditdsdt Dujmov Mil6n ktizdltehelytiirt6neti munkdjdban. Ld.: fiyjrrror, Mra;rax:

Cp6u y Bamocery - noda4u us npowrrocmu.A bdtasziki szerbek - emlikek a mrtltb6l. Buda-pest,2009.92.

14. Nagy 1994. i. m. 4145., 109.15. flawqon 1990. i. n. 284.16. Kymh 2007 . i. m. 242--24417. Tomh 2010. i . m.430.18. TeQmep = Szdmaddskdnyv 1793. 7. A pom{zi

szerb templom,,sz6mad6sktinyvei" kiil6n6ll6 fii-zetekk6nt maradtak fenn, 6s a szentendrei SzerbOrtodox Egyh6zrnegyei Levdltdrban tal6lhat6k.

19. Sz6maddskdnyv 1793. 7.20. ,"A,np. 13 y nouemrcy npdarbeft,a menwu, ysecilo

uajnpe y Eyduuy 4 napa u non runoeu dacarca" -,,Aprilis l3-6n a templon k6szit6s6nek kezdet6nel6sz0r is vettiink Budr{n 4 6s f€l p6r hr{rsdeszk6t".Uo.,7.

21. Szdmaddskdnyv 1794. 9.22. A pomiz;i egyhiakdzs€g m6g 1793-ban a k6pfalon

kiviil egy aranyozott olt6rkeresztet 6s n6gy gyer-tyatart6t is k6szittetett a fafarag6val. Ld.: Szdm-addskdnyv 1794.9.

23. ,,Kanapa nutmaopy llempy na metuo dama, illet-ve a6?yc: Izo dadocuo lluLtmaop: Ilempy CmeQa-uoauuy rcanape 27.-" - Szdrnaddsk6nyv 1789. 5.

24. Feltetelezhetjiik, hogy a p6nzt6rkiinyv ir6ja kiildnkiemelte volna, ha,,fj" k6pfalra vonatkozott volnaa bejegyz6s, ahogy ezt egy6bk6nt a k6s6bbi sziim-addskdnyvekben meg is tette.

25. Kymrt,2007. i. m.97., 108.26. Uo.,97.27. Uo, 107-108.28. Vat.: Terdik 201 l. i. m. 51.29. Kyruh2007,ll2.30. Bacuh, llaslne'. Ynemuuvrca monozpaQuja Con-

6 op a. Hosu Can, 1984. 124., 198.31. Kynth2007. i. m. 80., 101.,339.32. Towfr 2010. i. m.415.33. Uo..429..43L34. Uo.,429.35. Uo.,432.36. Ma'nfr, Bojr.rcran - Eoplenft, CserraHa:

Manacrup Cneru Typfe. 36opuurc aa tuKoeHeyrtemHacmu Marnu4e cpncrce, 6. 1970. 102.Jonanonuh, Mlrogpar. Cturcapcmeo T euuweapcrceenapxuje. Honu Cat, 1997, Il2-113' 445451.

37. Jonanonrd 1997. i. m. ll2-113.38. Eerrancna, Murerxo: Jlemonuc Con6opa od

1801. do 1860 zodune. Corra6op, 1981. 5.39. Bacuh 1984. i. m. 198. Az ut6bbi k€t adat6rt kii-

sztinettel tartozom Radivoj Stokanovnak, . azombori vilrosi k6nyvtdr osztelyvezet6jenek. Er-demes m6g megjegyezni, hogy a fon6s 6ltal emli-tett Alexa Teodorovics munkdssdgdnak feltdrdsatov6bbi feladatot jelent a kutatds sz1rnfua.

40. Tomh 2010. i. m. 526-528.41. Tomh 2010. i. m. 433.42. Joseph Steinhauser (1770-1850) mfkdddse szin-

t6n tovdbbi kutatdst ig6nyel. Vtj.: Bacrd 1984. i.m. 126.

373