Kovács Klára PhDDebreceni Egyetem Egészségügyi Kar

CHERD-H

A fizikai aktivitás hatása az idősek testi-lelki jóllétére és szociális kapcsolataira

Idősek arányának növekedése: 2050-ben Magyarországon 29,4%, EU-ban 28,8%

Cél: egészségben, jóllétben, aktívan és önállóan megélt idős évek. Prevenciós programok, melyek elősegítik.

Sportolás mint védő- és támogató faktor WHO egészség-definíciója, pozitív pszichológia

(Seligman & Csíkszentmihályi 2000)

pozitív társadalomtudományi megközelítésmód

Az előadás relevanciája, célja, elméleti háttere

Aerob kapacitást növelő mozgásformák: szív- és érrendszeri, rákos megbetegedések, mortalitás, testsúly, BMI csökkenése, nagyobb esély az önálló életvitelre

Közvetett hatás: csökken a testsúly, csökken az esély, cardio-vasculáris, cukorbetegség, glükózintoleranciára. Már kialakult diabétesz esetén is javasolt!

Fittség, állóképesség, izomtömeg megőrzése és fejlődése!

Fit-fat vs. Non fit-fat emberek

A fizikai aktivitás hatása a testi jóllétre

Ép testben ép lélekCsökken a depresszió, magányosságKognitív képességek csökkenése, Alzheimer és

dementia kockázataNövekedett az élettel való elégedettség, egészség

önértékeléseDE: szorongás, pánikbetegség NEM!Better Aging Project: jobb kedély és fizikai állapot,

fittebbek, erősebbek, magasabb szubjektív jóllétNagyobb önbizalom, magabiztosságFizikai aktivitás csökkenése = érzelmi jóllét

csökkenéseEgymásnak ellentétes eredmények okai

A fizikai aktivitás hatása az idősek lelki és mentális jóllétére

Társaságban, mentorok, felügyelők segítségével könnyebb!

Nagyobb koherencia-érzés és integráltság érzése!

Élvezetesebb, közös élmények, barátságok, csökken magányosság érzése

Tartozunk valahová!További testmozgásra motivál

Szociális jóllét és társas kapcsolatok

Hetente 5-ször min 30 perc, heti 2-szer rezisztenciaedzés!!!

a nyúlékonyság, az izomerő, izomtömeg, mozgásügyesség megőrzése

Lábfás, ízületi problémák esetében: pilatesgyakorlatok, vízben végzett tornagyakorlatok

Javaslatok idősek fizikai aktivitására

Rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van az idősek egészségének mindhárom dimenziójára

Nagyobb esély az önálló életvitelre, jobb életminősére és a hosszabb életre!!

Javasolt mindennap legalább 30 percnyi közepes intenzitású fizikai aktivitást végezni!

Összegzés

Antal M.; Regöly - Mérei A. (2011): Táplálkozás, életmód időskorban – kockázati tényezők és ajánlások. Orvosi Hetilap (152) 5. 182-189.Apor P. (2009): Fizikai edzés a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap (150) 13. 579-587.Apor P. (2011): A cardiovascularis kockázat kapcsolata a fizikai aktivitással és a fittséggel. Orvosi Hetilap (152) 3. 107-113.Apor P.; Rádi A. (2010): Veterán sportolók. Az idős, fizikailag aktív emberek egészsége és életkilátásaik. Orvosi Hetilap (151) 3. 110-113.Apor P.; Babai L. (2014): A fizikai aktivitás lassítja az öregedéssel járó teljesítőképesség-romlást. Orvosi Hetilap (155) 21. 817-821.Hassmén, P.; Koivula, N.; Uutela, A. (2000): Physical Exercise and Psychological Well-Being: A Population Study in Finland. Preventive Medicine (30) 1. 17–25.Fox, K. R.; A. Stathi McKenna, J.; Davis, M. G. (2007): Physical activity and mental well-being in older people participating in the Better Ageing Project. European Journal of Applied Physiology (100) 5. 591-602.Glass, T. A.; Mendes de Leon, C.; Marottoli, R. A.; Berkman, L. F. (1999): Population based study of social and productive activities as predictors of survival among elderly Americans.BMJ 319. 478-483.Greaves, C. J.; Farbus, L. (2006): Effects of creative and social activity on the health and well-being of socially isolated older people: outcomes from a multi-method observational study. Perspectives in Public Health (126) 3. 134-142.Lampinen, P.; Heikkien R. – L.; Kauppinen, M., Heikkinen, E. (2006): Activity as a predictor of mental well-being among older adults. Aging & Mental Health (10) 5. 454 – 466.Laurin, D.; Verreault, R.; Lindsay, J.; MacPherson, K.; Rockwood, K. (2001): Physical Activity and Risk of Cognitive Impairment and Dementia in Elderly Persons. Archives of Neurology (58) 3. 498-504.Lee, C.; Russell, A. (2003): Effects of physical activity on emotional well-being among older Australian women. Journal of Psychosomatic Research (54) 2. 155-160.McAuley, E.; Elavsky, S.; Jerome, G. J.; Konopack, J. F.; Marquez, D. X. (2005): Physical Activity-Related Well-Being in Older Adults: Social Cognitive Influences. Psychology and Aging (20) 2. 295-302.Netz, Y.; Wu, M.; Becker, B. J.; Tenenbaum, G. (2005): Physical Activity and Psychological Well-Being in Advanced Age: A Meta-Analysis of Intervention Studies. Psychology and Aging (20) 2. 272-284.Oláh A.; Kapitány – Fövény M. (2012): A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle (67) 1. 19-45.Paluska, S. A.; Schwenk, T. L. (2000): Physical Activity and Mental Health. Current Concepts. Sports Medicine (29) 3. 167-180.Pikó B. (2004): A pozitív pszichológia a modern társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 4. 289—299.Salguero, A.; Martínez-García, R.; Molinero, O.; Márquez, S. (2010): Physical activity, quality of life and symptoms of depression in community-dwelling and institutionalized older adults. Archives of Gerontology and Geriatrics (53) 2. 152–157.Seligman, M. E. P.; Csikszentmihalyi M. (2000): Positive psychology: An introduction. American Psychologist 1. 5—14.Strawbridge, W. J.; Deleger, S.; Roberts, R. E.; Kaplan, G. A. (2002): Physical Activity Reduces the Risk of Subsequent Depression for Older Adults. American Journal of Epidemiology (156) 4. 328-334.

Köszönöm a figyelmet!

kovacs.klara@foh.unideb.huhttps://sites.google.com/site/kovacsklara1987/

http://unideb.academia.edu/Kl%C3%A1raKov%C3%A1cs