View
7
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
TDK
Gyermekbántalmazás
Szerző: Konzulens:
Hajduová Mária Dr. Gilányi Eszter
jogász szak, IV. évf. egyetemi tanársegéd
Miskolci Egyetem
Állam és Jogtudományi Kar
2012
1
Tartalom Bevezetés ...........................................................................................................................................3
I. A gyermekbántalmazás történeti áttekintése ...................................................................................4
I. 1. Ókor és középkor ......................................................................................................................4
I. 2. A koraújkori angolszász területek .............................................................................................4
I. 3. A gyermekkor eszméjének kialakulása a polgári társadalmakban ..............................................5
I. 4. Gyermekvédelem kialakulása Magyarországon .........................................................................7
I. 5. A gyermekvédelem máig ható történelmi szakaszai ..................................................................7
II. A rossz bánásmód típusai ................................................................................................................9
II. 1. Fizikai bántalmazás ..................................................................................................................9
II. 1. a. A fizikai bántalmazás rizikófaktorai...................................................................................9
II. 1. b. A fizikai bántalmazás speciális esetei.............................................................................. 10
II. 2. A szexuális bántalmazás ........................................................................................................ 11
II. 2. a. A felnőtt- gyermek szexuális kapcsolat jellemzői ............................................................ 11
II. 3. Az érzelmi bántalmazás, elhanyagolás ................................................................................... 12
III. A gyermekek jogai a nemzetközi dokumentumok tükrében .......................................................... 15
III. 1. ENSZ Gyermekjogi Egyezmény .............................................................................................. 15
III. 2. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló egyezményhez fűzött
jegyzőkönyv .................................................................................................................................. 17
III. 3. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a
Gyermekek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv ........................................ 18
III. 4. Nyilatkozat a gyermek jogairól .............................................................................................. 19
III. 5. Az Európa Tanács iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról ............................... 19
III. 6. Európa Parlament és a Tanács 2011/92/EU Irányelve ........................................................... 22
IV. A gyermekek fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazásának büntetőjogi szabályozása a magyar
jogban .............................................................................................................................................. 24
V. Az új Btk........................................................................................................................................ 28
VI. 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról .............................. 30
VII. A gyermekbántalmazás és jogi szabályozása a szlovák jogrendszerben ........................................ 32
VIII. Gyermekvédelmi polgári társulások Szlovákiában ...................................................................... 35
2
,,Ölelő Kar’’ polgári társulat - Segítség a krízisben lévő gyerekeknek .............................................. 35
,,Partner’’ projekt .......................................................................................................................... 35
Nádej - Remény ............................................................................................................................ 36
Slonad ........................................................................................................................................... 36
Összegzés ......................................................................................................................................... 37
A felhasznált források és szakirodalmak jegyzéke .............................................................................. 38
Szakirodalom ................................................................................................................................ 38
Internetes források ....................................................................................................................... 38
Törvények, egyezmények, irányelvek ............................................................................................ 39
Szlovák nyelvű irodalom, törvény .................................................................................................. 40
3
Bevezetés
A családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazás problémája egészen napjainkig
végigkíséri a történelmet. Máig vitatott kérdés az, hogy vajon hol van a fizikai bántalmazás
határa, mi fogadható el egyszerű fegyelmezésnek, valamint mi a különbség a testi fenyítés és
a fizikai bántalmazás között.
A családon belüli és a gyermekek elleni erőszak jogi szabályozása a 70-es évek
közepén vetődött fel. Mára már rengeteg egyezmény védi a gyermekek jogait. A probléma
mégis az, hogy a gyermekek ellen elkövetett bántalmazások ténye sokszor nem is jut a
hatóságok tudomására. A gyermekáldozatok gyakran félnek, vagy szégyellik bevallani azt,
ami velük történik. A bántalmazottak és a gyermekáldozatok száma egyre nő, és ez még
mindig nem kelt a társadalomban lelkiismeret-furdalást. Mennyi gyermekáldozat kell még
ahhoz, hogy az erőszak elkövetői végre rádöbbenjenek tetteik súlyosságára és elrettenjenek
ezek megismétlésétől? Arra keresem a választ, hogy a XXI. században hogyan próbálják meg
ezeket a problémákat kiküszöbölni.
Munkámban tehát nemcsak a gyermekbántalmazással, hanem a gyermekvédelemmel
is foglalkozom. Elemzem az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, annak kiegészítő
jegyzőkönyveit, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatását a gyermekbarát
igazságszolgáltatásról, és ezt követően részletezem a magyar jogi szabályozást. Ismertetem az
új Btk. tervezetét, mivel a témám szempontjából igencsak lényeges rendelkezések kerülnének
bele az új törvénykönyvbe.
Végül pedig a gyermekbántalmazás szlovák jogi szabályozását tekintem át: Szlovákia
ugyanis Magyarországhoz hasonló történelmi háttérrel és jogrendszerrel bíró állam; valamint
bemutatom azokat a szlovák polgári szervezeteket is, amelyek fellépnek a
gyermekbántalmazás ellen.
4
I. A gyermekbántalmazás történeti áttekintése
I. 1. Ókor és középkor
A gyermekbántalmazás nem 20. századi „találmány”, egyidős az emberiséggel,
napjainkig végigkíséri a történelmet. A gyermekek már a történelem folyamán is ki voltak
téve a bántalmazások legváltozatosabb formáinak. Évszázadok óta léteznek a
gyermekbántalmazás hagyományos változatai, mint például a gyermekgyilkosságok, fizikai és
szexuális bántalmazások, sőt meg kell említenünk a gyermekmunka kizsákmányolását is. A
rossz bánásmód egyik oka a család, hiszen a szülők szerint a gyermekek az ő tulajdonukat
képezik, ezáltal arra a következtésre jutnak, hogy ez bármire feljogosítja őket. Néhány
példával szeretném szemléltetni az egyes történelmi korszakokban kialakult viszonyokat a
gyerekekhez.
Az ókori Egyiptomban azért tartották életben a gyermekeket, mert azok gazdasági
eszközül szolgáltak, ingyen munkaerőnek számítottak. Babilonban csak a gyerekes anyák
kapták vissza hozományukat válás esetén. Az ókori karthágói társadalomban a gyerek a család
legbecsesebb tulajdonát képezte, így 500 kisgyermeket áldoztak fel isteneiknek. Az ókori
görögök számára fontos volt a férfi utódok nemzése ahhoz, hogy a családi folytonosságot ne
szakítsák meg, ezért örökbefogadáshoz is folyamodtak. A római apa ítélkezhetett saját
gyermeke élete vagy halála felett, akár annak idősebb korában is.
A középkorban a kisgyermeket a mai nevelési gyakorlathoz képest meglehetősen
szokatlanul gondozták. Példának okáért a 9 hónapig tartó pólyázás után megpróbálták
erőszakkal járni tanítani. Olyan járószéket készítettek a járni tanuló kisgyermekeknek,
amelyekben fatüske volt, mellyel járásra kényszerítették a gyerekeket.1
I. 2. A koraújkori angolszász területek
Angliában a XVIII. és a XIX. század fordulóján a nem kívánt gyermekeket kitették az
utcára, akik gyakran még felfedezésük előtt meghaltak. Esetenként felfedezték őket a
1 Révész György: Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.
(továbbiakban: Révész: Szülői bánásmód) 9–14. o.
5
koldusok, de azok megcsonkították őket, azért, hogy szánalmat keltsenek, és éjszakánként
más koldusoknak adták őket bérbe 4 pennyért. A gyermekeket haszonszerzés céljából
tartották életben.
Az Amerika Egyesült Államokban hamarabb alakult meg az Állatvédő Liga, mint a
Gyermekvédő Liga, amely egy gyermekek védelmét szolgáló szervezet. New Yorkban egy
egyházi gondozó észlelte, hogy Mary Ellent szülei rendszeresen bántalmazzák. A gondozó az
Állatvédő Ligától kért segítséget arra hivatkozva, hogy a gyermek szülei úgy bánnak
Maryvel, mint egy állattal. Az Állatvédő Liga fellépett a kiskorú érdekében. Egy évvel később
meg is alakult a Gyermekvédő Liga.2
I. 3. A gyermekkor eszméjének kialakulása a polgári társadalmakban
A gyermekkor eszméjének kialakulása a XVII-XVIII. századra vezethető vissza. Ez az a
kor, amikor kialakult a polgári társadalom, valamint megfogalmazódott az a gondolat, hogy a
gyermekek fejlődéséhez elkerülhetetlen az oktatás és a nevelés. Korábban a hétköznapi
együttéléshez szükséges tudás otthon is elsajátítható volt, de a polgári társadalomban, a
hatalomra kerülő polgárság féltette leszármazóitól vagyonát, gazdagságát, nem akarta, hogy
mindez elaprózódjon. Ezért vált szükségessé, hogy a jövőbeli generációk iskolában sajátítsák
el a már korábban említett, hétköznapi együttéléshez szükséges tudást.
A lakosság többségének szegénység volt a sorsa. A nők és a gyerekek tömegesen álltak
munkába azért, hogy létfenntartásukat biztosítani tudják. Ennek köszönhető az a jelentős
családi átalakulás, amelyben végleg elvált egymástól a család és a termelés, az otthon és a
munka. Változás az állam és az egyén viszonyában is bekövetkezett. Elkülönült a
magánember a közembertől, és az állam, bár megkövetelte a családi kötelezettségek
teljesítését, de az ezzel kapcsolatos problémák megoldásában már kevés szerepet vállalt. Úgy
vélte, hogy a gyermekek nevelése, gondozása és az ezekkel kapcsolatos nehézségek
megoldása, a konfliktusok kezelése teljes mértékben a család gondját képezi. A gyermekek az
apai hatalomnak voltak leginkább alávetve, és a szülői jogok közé tartozott a fenyítés, így a
fizikai fenyítés joga is.
2 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek (Erőszak és elhanyagolás a családban)
http://mek.oszk.hu/04900/04916/04916.pdf. (2012. 10. 2.) (továbbiakban: Kerezsi: A védtelen gyermek). 7–8.
o.
6
A tömeges szegénység kialakulásának időszakában közömbösség és tolerancia
érvényesült a gyermekek kizsákmányolása iránt. Az állami beavatkozást csak gazdasági és
morális érdek motiválta.
1878-ban Londonban 50 gyermekekkel foglalkozó jótékonysági társaság alakult. Ezen
kívül létrejött a Gyermekmenhely és 1889-ben a Gyermekvédő Liga is. Ezen túlmenően
elterjedt a szárazdajkaság (baby farming), ahol a városi anyák térítés ellenében vidéki
asszonyokra bízták gyermekeik gondozását, de a tapasztalatok szerint ez a gyakorlat nem volt
biztonságos, hiszen e gyermekek szörnyűséges körülmények között éltek, sokszor még enni
sem kaptak, nagyrészük meg is halt.
Az 1889-es angol Gyermekvédelmi törvény (Prevention of Cruelty to and Protection of
Children Act) bűncselekményként definiálta gyermek megbetegítését, elhanyagolását,
elhagyását, ha ez a gyermek egészségét károsította. Elkövető csak olyan 16. életévét betöltött
személy lehetett, akinek kötelezettségei voltak a gyerekkel szemben. A cselekmény 25-100
font közötti pénzbírsággal, és 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönbüntetéssel volt büntetendő. A
törvény alapján 5 év alatt 5792 személy ellen indult eljárás, és 5400 főt ítéltek el.
A polgári társadalom fejlődésével együtt járt a csavargók, bűnelkövető fiatalkorúak és
gyermekek számának növekedése, így ez a társadalmi probléma megkövetelte az állami
beavatkozást. Fontossá vált a társadalom megvédése az erőszakos és egyre inkább agresszívvá
váló fiataloktól. A kérdés csupán az, hogy miért nem inkább a gyermekek érdekeit helyezték
szem elé, miért nem őket akarták megvédeni az ellenük irányuló erőszaktól? Hiszen valami
ezt az agressziót kiváltotta belőlük. Véleményem szerint elsődlegesen a negatív cselekedeteik
okát kellett volna feltárni és orvosolni.
Az 1889-es angol Gyermekvédelmi törvény a gyermekek megmentése érdekében már
szigorúbban beavatkozott a családok életébe. Gyámi Testület gyakorolta az elhagyott, árva
gyermekek felett a szülői felügyeleti jogokat. 1908-ban életbe léptek a Gyermektörvény
rendelkezései, bár elsősorban a bűnözéssel kapcsolatos teendőkre összpontosítottak. A két
világháború között a hangsúlyt továbbra is a társadalom megvédésére helyezték, melyet
potenciálisan veszélyeztetett a gyermek és fiatalkori bűnözés.3
Az 1970-es években, a társadalom újraformálódott. Az államok egyre inkább jogot
formáltak arra, hogy beavatkozzanak a bántalmazott gyermekek érdekeit képviselve a
gyermekek és a szülők kapcsolatába.4
3 Kerezsi: A védtelen gyermek. i. m. 9–16. o. 4 Kerezsi: A védtelen gyermek. i. m. 26. o.
7
I. 4. Gyermekvédelem kialakulása Magyarországon
Magyarországon a koraújkorban egy Hont megyei faluban, szegénység miatt nem
tudták felnevelni az újszülött gyermekek nagy részét, így azokat vánkossal vagy dunnával
betemették, agyonnyomták. Az is előfordult, hogy a halálra szánt gyermeket egy járványos
házban a beteg mellé fektették, hogy szerencsétlen megfertőződjön.5
Magyarország a XIX–XX. század fordulóján kezdett foglalkozni a
gyermekvédelemmel. Az 1901. évi VIII. és XXI. törvénycikkek szabályozták a menhelyek
felállítását és az elhagyott gyermekekről való gondoskodást. A gyermekvédelem központi
intézményeivé az állami menhelyek váltak. Nyilvánvalóvá vált az összefüggés a családi
körülmények és a gyermek-, fiatalkori, illetve a később kialakuló felnőttkori deviációk között.
Ez azt jelenti, hogy az ,,elzüllött’’ szülők a kiskorúak nevelésével, ellátásával kapcsolatos
feladataikat nem tudták ellátni, gyermekeiket elhanyagolták, így közvetve elősegítették a
fiatalkorú bűnelkövetés kialakulását.
Magyarországon a problémák orvoslását a bűnözés megelőzésében, és az antiszociális
magatartásokra való reagálásban látták. A gyermekvédelem kialakulását alapvetően a
társadalom megvédése jellemezte. Menhelyek, lelencházak, javítóintézetek, és fiatalkorúak
területi fogházai alakultak a fiatalkorúak kriminalitásának visszaszorítása céljából.6
I. 5. A gyermekvédelem máig ható történelmi szakaszai
Elsőként említeném az 1945-49 közötti időszakot. Ezt az időszakot a gyermekek
megmentésének fontossága jellemezte az elhagyott és árva gyermekek nagy száma miatt. A
gyermekeket nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban helyezték el.
Az 50-es években vezetett eredményre az a törekvés, mely szerint az állami
gondozottak jelentős részét gyermekotthonba kell helyezni. A háború sújtotta árvák, félárvák
száma csökkent, ámbár sajnálatos módon növekedett a lelkileg sérült gyermekek, valamint a
bűnöző fiatalok száma. A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények elsődleges feladata az lett,
hogy az állami gondozásba vett gyermekeket gondozzák, neveljék, helyes irányú testi és
szellemi fejlődésüket elősegítsék, hogy egészséges, erkölcsös, néphez hű, hazáját szerető
emberekké váljanak.
5 Kerezsi: A védtelen gyermek i. m. 8. o. 6 Kerezsi: A védtelen gyermek i. m. 16–18. o.
8
1956 után a hangsúly a gazdasági kérdésekre szegeződött. Az országban emelkedett az
életszínvonal, társadalombiztosítási juttatásokra tehettek szert az erre jogosultak.
Az 1957-61 között létezett Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács (OGYIT),
1961-ben felmérést készített azokról a gyermekekről, akik nem megfelelő körülmények között
éltek. A felmérés alapján 29000 veszélyeztetett gyermeket vettek nyilvántartásba. Az OGYIT
megszűnése után a gyermekvédelem leredukálódott a már bekövetkezett problémák
eredményeinek orvoslására. Nem az okokkal, hanem a következmények kialakulásával
foglalkoztak. A gyermekvédelem szemlélete azt sugallta, hogy a gyermekekre leendő
munkaerőként kell tekinteni, s nem pedig gyerekként.7
Az 1970-1985-ös években nehezedtek a gazdasági körülmények, az elért életszínvonal
megóvásáért folytatott küzdelemben tovább emelkedett az érzelmileg elhanyagolt gyermekek
száma. A felnőttek körében növekedett az alkoholisták száma, egyre több lett a
diszharmonikus család. A válások számának növekedésével egyre több gyermek nélkülözte
minkét szülő szeretetét, ugyanis ez a csonka családokban már nehezen pótolható, mert
csökken a személyes kontaktus.8
7 Kerezsi: A védtelen gyermek i. m. 18–21. o. 8 Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai Tankönyvkiadó, Budapest, 1990., 80.o.
9
II. A rossz bánásmód típusai
Az angolszász szakirodalom a gyermekbántalmazás jelenségét ”child abuse”
fogalmával definiálja. Ezt a fogalmat nem lehet magyarra lefordítani, mert sokféle magatartást
foglal magába, mint például a gyermek fizikai, szexuális bántalmazását és az érzelmi
elhanyagolást is.9 Jelen fejezetben fontosnak tartom a gyermekekkel szembeni rossz
bánásmód típusait tisztázni, tehát a fizikai, a szexuális és az érzelmi bántalmazások jelentését
pontosan ismertetni.
II. 1. Fizikai bántalmazás
Fizikai bántalmazásról beszélünk, ha a szülő (gondozó) kézzel vagy más eszközzel
sérülést okoz egy 18. életévét be nem töltött gyermeknek. A fizikai bántalmazás
visszafordíthatatlan törést okoz a gyermek lelki életében. Máig vitatott kérdés az, hogy vajon
hol van a fizikai bántalmazás határa, mi fogadható el egyszerű fegyelmezésnek, valamint mi a
különbség a testi fenyítés és a fizikai bántalmazás között. A bántalmazott gyerekek jelentős
része úgy érzi, megérdemli a verést, mert az saját rossz magatartása következménye,
függetlenül attól, hogy azt aktuálisan megérdemli-e, vagy sem.10
II. 1. a. A fizikai bántalmazás rizikófaktorai
Szülői rizikófaktorok:
Az anya fiatalabb korban hajlamos a bántalmazásra, de ok lehet az alacsony
iskolázottsága, impulzivitása, tehetségtelensége, bizonytalanság-érzése is.
Azok a szülők, akik gyermekkorukban bántalmazva voltak, maguk is bántalmazókká
válnak, vagy válhatnak.
Alkoholizmus, drogfüggőség, pszichózis is kiválthatja a gyermekbántalmazást, ez
azonban a bántalmazó szülők 10%-ára volt jellemző.
Családi rizikófaktorok:
9 Dr. Tanoss Zsuzsanna: A családban történő gyermekbántalmazás jogi szabályozásának gyermekjogi szempontú
vizsgálata. A gyermek védelmének kötelezettsége hogyan, miként, milyen korlátozások mentén érvényesül a
család autonómiájának és a családi környezet elsődlegességének elvi keretei között?
http://www.gyermek.joghaz.hu/dokumentumok/a-csaladban-torteno-gyermekbantalmazas-tanulmany.pdf
(2012.10.12) (továbbiakban: Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás) 10 Révész: Szülői bánásmód i. m. 39.o.
10
A család szerkezete (csonka család), a család nagysága (több fiatal gyermek), apák
munkanélkülisége stb. egyaránt kialakíthatják a bántalmazás veszélyét.
Gyermeki rizikótényezők:
A gyermek külső megjelenése (pl. koravén külső), bőrszíne, mentális retardációja, fejlődési
rendellenessége, egészségi állapota mind-mind bántalmazást kiváltó tényező lehet.11
II. 1. b. A fizikai bántalmazás speciális esetei
Münchausen szindróma by proxy (MSBP):
A fizikai bántalmazás egy sokáig nem is diagnosztizált, speciális formája. A
Münchausen-szindróma a serdülők, vagy felnőttek betegsége, akik kitalálnak, vagy
szándékosan fizikai tüneteket idéznek elő abból a célból, hogy felfigyeljenek rájuk. A by
proxy pedig arra utal, hogy a gyermek betegségének tüneteit egy külső személy, általában a
fiatal anya közvetíti vagy idézi elő. Enyhébb esetben a túlzottan aggódó szülők felesleges
orvosi beavatkozásoknak teszik ki gyermeküket. Súlyosabb esetben ez történhet a már létező
betegség felnagyításával.
A legfontosabb jellemtő az MSBP tünetekkel kapcsolatban, hogy azok mindig az anya
jelenlétében jelentkeznek, míg távollétében véget-érnek. Az MSBP-t ritka rendellenességnek
tartják, de igaz az is, hogy egyre nagyobb gyakorisággal ismerik fel, éppúgy, mint a rossz
bánásmód egyéb fajtáit. Az anyák gyakran bántalmazó családban nőttek fel, vagy éppen
elhanyagolták őket, és pozitív figyelmet csak pl. valamilyen betegség esetén érezhettek. Az
esetek többségében ezek az anyák felnőtt korukban is elutasítottak, gyakran önértékelési
problémákkal küszködnek, vagy rossz házasságban élnek. A férj legtöbbször sok időt tölt
külön a családtól, gyakori lehet a drog és az alkoholprobléma is. Az anyák a gyerekeikkel
általában szoros kapcsolatban állnak.
Az MSBP következménye, hogy a gyermek szülőbe vetett bizalma sérül:
csecsemőknél táplálási zavar alakulhat ki, gyermekkorban hiperaktivitás és oppozíciós
magatartás észlelhető, nagyobb gyermekek esetében konverziós tünetek figyelhetők meg,
gyakran tapasztalható éretlenség, agresszivitás, halálfélelem.
Fizikai elhanyagolás:
Fizikai elhanyagolásról akkor beszélünk, amikor a szülő gyermeke számára nem
biztosítja a megfelelő életkörülményeket, tehát nem táplálja elégségesen, nem gondoskodik a
11 Révész: Szülői bánásmód i. m. 40–41.o.
11
ruházatáról, nem viszi orvoshoz, elégtelenek a higiéniai feltételek. Ez passzív magatartásnak
minősül, közvetett módon mégis gátolja a gyermeket az egészséges fejlődésben.12
Bár a gyermekbántalmazás okait vizsgáló elméletek különböznek, abban mégis azonosak,
hogy a szakemberek többsége szerint a gyermek ellen elkövetett erőszak előre megjósolható, így
megelőzhető.13
II. 2. A szexuális bántalmazás
Az emberi szexualitás biológiai jelenség, amelyet társadalmi, erkölcsi és kulturális
normák szabályoznak.14
A gyermekbántalmazás legérzékenyebb pontja a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális
erőszak. Az orvos sok esetben azért nem fedezi fel, hogy mi történt, mert az erőszak jelei a
gyermeken ritkán vehetők észre.15 Az esetek nagy részében csak a gyermekek által elmondottakra
lehet alapozni.16 A hozzátartozónak nem szükséges kifejezett fizikai erőszakot alkalmaznia annak
érdekében, hogy a szoros értelemben vett erőszak bekövetkezzen. Közömbös, hogy volt-e
ténylegesen erőszak, ugyanis a fizikai erőszaknak csak a tudomásszerzés szempontjából lehet
jelentősége. A gyermek tulajdonképpen nincs és nem is lehet valóságos döntési helyzetben, hiszen
a szülőnek alá van rendelve, anyagi és létbiztonsága is a szülőtől függ. Lehetséges, hogy ezért sem
mer nemet mondani a hozzá közeledő rokonnak. A gyermek azt sem tudja, hogy mibe egyezik
bele, hiszen tapasztalatlan a szexualitás vonatkozásában. Említést kell tennünk arról is, hogy a
gyermek az adott hozzátartozójához lelkileg, és érzelmileg kötődik. Tudata nem fogja át azt, hogy
a cselekmény lelki és erkölcsi fejlődését nagymértékben károsítja.17
A felnőtt és a gyermek közötti nemi kapcsolat azért rossz, mert a gyermek nem tudhatja,
hogy mibe egyezik bele. Nem rendelkezik olyan fokú ítélőképességgel, hogy meg tudja ítélni a
szexualitás interperszonális és társadalmi vonatkozásait, továbbá nem képes szabadon dönteni az
elfogadásról és a visszautasításról.18
II. 2. a. A felnőtt- gyermek szexuális kapcsolat jellemzői
12 Révész: Szülői bánásmód i. m. 42–45.o. 13 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 14 Révész: Szülői bánásmód i. m. 45. o. 15 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás 16 Kerezsi: A védtelen gyermek. i. m. 66. o. 17 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 18 Kerezsi: A védtelen gyermek. i. m. 70. o.
12
A gyermekek általában négy éves koruktól tizennégy, tizenöt éves korukig vannak
kitéve szexuális erőszaknak. A lányok esetében a legrizikósabb kor a tinédzser kor, ugyanis
ekkor válnak kislányokból felnőtt nőkké, ekkor alakulnak ki a nőies formák. A fiúkat hat-
nyolc, illetve tizennégy - tizenhat éves korukban veszélyeztetik a fajtalan cselekvők elkövetői.
A szexuális erőszak fajtái:
Szemérem elleni erőszak: fajtalanság- ebben az esetben az elkövető simogató, molesztáló,
csábító tevékenységet végez, az elkövető nem hatol be. Gyakran a gyerek nincs tisztában
azzal, hogy ezt nem szabadna tenni az ő testével. Az erőszakos közösülést általában megelőzi
a szemérem elleni erőszak, de a cselekmény önmagában is megvalósulhat.
Erőszakos közösülés: közösülési szándék eredményeként a nemi szervek érintkeznek.
Pornográf fotók, videóanyagok készítése:19
Gyermekpornográfiának minősül, amikor a
gyermek valós, vagy szimulált szexuális cselekményt mutat be, vagy a gyermek nemi szerveit
mutatják be szexuális célok érdekében.20
A felnőtt - gyermek szexuális kapcsolat fajtái:
Kihasználás: Az elkövető tudásával éri el a gyermeknél a szexuális viselkedésre kényszerítést.
Ambivalencia: A gyermek gyakran jutalmakban részesül, az erőszaknak haszon is van
számára.
Szándékosság: A gyermekek általában az erőszakról nem számolnak be. Fontos felderíteni az
elkövető szándékát annak érdekében, hogy eldönthető legyen az, hogy a folyamat erőszaknak
minősül e vagy sem.
Titkosság: Szexuális bántalmazásra csak akkor kerülhet sor, ha a felnőtt rá tudja vennni a
gyermeket arra, hogy ezt titokban tartsa. Ennek érdekében a felnőtt akár fenyegetéshez is
folyamodhat.21
II. 3. Az érzelmi bántalmazás, elhanyagolás
19 Hegedűs Judit – Pintyi Zoltán: A gyermekbántalmazásról röviden pedagógusoknak Rév8 Józsefvárosi
Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Budapest, 2008. (továbbiakban: Hegedűs – Pintyi: A
gyermekbántalmazásról) 7–8.o. 20 A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló
egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 2. cikk (c)
http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-az-adomanyokat/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmeny ( 2012. 10.
17. ) 21 Révész: Szülői bánásmód i. m. 48. o.
13
Az érzelmi bántalmazás sokkal rejtettebb bántalmazási forma, nehezebben ismerhető
fel, mint a fizikai és a szexuális bántalmazás,22
felismerése és bizonyítása nagyon nehéz
feladat, nem beszélve arról, hogy igen súlyos következményei lehetnek a gyermek későbbi
életútjára nézve, mert önértékelése és énképe sérül, deformálódhatnak társas kapcsolatai. Az
érzelmi bántalmazás egyik legalapvetőbb jellemzője, hogy rendszeres és hosszan tartó
folyamat.23
A szóban forgó bántalmazási formához tartoznak a következők:
Izoláció: ha szülő izolálja a gyermeket, megakadályozza a normális társadalmi kapcsolatok
megismerését, így ennek eredményeként a gyermek úgy érzi, hogy senkire sem számíthat,
nincsenek barátai.24
Ignorálás: amikor a szülő semmibe veszi a gyermekét, olyan mintha nem is létezne a számára.
Lealacsonyítás, kigúnyolás: érezteti a bántalmazó a gyerekkel, hogy nem képes bizonyos
dolgokat megcsinálni, emiatt pedig kigúnyolja.
Megalázás: a gyermek önbizalmának leépítése
Kiabálás, ordítozás: sokszor a problémákat ordítozással, és kiabálással próbálják megoldani,
de ezzel félelmet keltenek a gyermekben.
Vádolgatás: a rossz, gonosz cselekedet miatt a gyereket vádolják elsősorban.
Érzelmi zsarolás: a szülő büntetéssel, vagy akár a szeretet megvonásával fenyegeti a
gyermekét azért, hogy manipulálja, valamint hogy kényszerítse olyan dolgok megtételére,
amikre egyébként nem lenne hajlandó. 25
Visszautasítás: a szülő a gyermek számára elérhetetlen, a gyermeket nem fogadja el.
Neveléskor gyakran alkalmazzák a megfélemlítés számtalan változatát.
Gyermekbántalmazásnak minősül például az önálló vélemény megbüntetése, az önérzet
megnyilvánulásainak megbüntetése, a kirekesztés, megalázás, a gyermek érzelmeinek
kigúnyolása. Ebbe a kategóriába sorolható még a szülői korlátozás, valamint a túlvédés
jelensége is.
Az érzelmi bántalmazás és az elhanyagolás az esetek többségében fizikai
bántalmazással is együtt jár, hiszen az összes bántalmazási típus hátterében az esetek 18 %-
ában érzelmi bántalmazás is észlelhető. Gyakori az is, amikor látszólag egy családban minden
rendben van, a szülő teljes mértékben gondját viseli gyermekének, ez azonban csak látszólag
22 Révész: Szülői bánásmód i. m. 51. o. 23 Hegedűs – Pintyi: A gyermekbántalmazásról i. m. 6.o. 24 Révész: Szülői bánásmód i. m. 51.o. 25 Hegedűs – Pintyi: A gyermekbántalmazásról i. m. 7. o.
14
van így, ugyanis a szülő pszichológiailag teljesen hozzáférhetetlen a gyermeke számára,
annak közeledését visszautasítja.
Azért olyan súlyos az érzelmi bántalmazás és az elhanyagolás, mert súlyos
következményei is lehetnek, mint például az elszökés, viselkedési problémák.26
Az elhanyagolás is tartós, rendszerint hiányzik a gyermekek felé áramló szeretet,
elmarad a gondozás, táplálás, a gyermek életéhez, fejlődéséhez alapvetően szükséges
feltételek biztosítása.
Fontos megkülönböztetni a fizikai, oktatási és érzelmi elhanyagolást:
Fizikai elhanyagolásról beszélünk, amikor a gyermekek számára nem biztosítják az alapvető
fizikai szükségleteket, mint például a higiéniát, elmulasztják beadni a védőoltásokat, nem
táplálják a gyermeket megfelelően, egyedül hagyják a lakásban az arra még éretlen gyermeket
stb.
Oktatási, nevelési elhanyagolás például a tankötelezettség nem teljesítése - ide tartozik az egy
éves óvodai kötelezettség is - például amikor a szülő legalizálja a gyerek hiányzásait, nem
reagál az iskola, illetve a jegyző felszólítására.
Érzelmi elhanyagolásnak minősül az érzelmi biztonság, a szeretet, az állandóság hiánya, a
gyermek jelenlétében erőszakos, durva magatartás tanúsítása másik családtaggal szemben, a
gyermek kötődésének durva elutasítása stb.27
26 Révész: Szülői bánásmód i. m. 51-53.o. 27 Hegedűs – Pintyi: A gyermekbántalmazásról i. m. 5–6.o.
15
III. A gyermekek jogai a nemzetközi dokumentumok tükrében
A családon belüli és a gyermekek elleni erőszak jogi szabályozása a 70-es évek
közepén vetődött fel. Ennek oka a társadalom bizonyos rétegeinek felháborodása, a tudomány
fejlődése, melynek következtében az orvosi szakmában lehetővé tették az erőszak és a
bántalmazások felismerését, és a nemzetközi szervezetek (ENSZ, UNICEF) tevékenységét.28
A nemzetközi szervezetek gyermekek jogaival kapcsolatos jogfejlesztő tevékenysége
nagyon fontos szerepet játszott a gyermekbántalmazás elleni fellépés kialakulásában. Számos
nemzetközi dokumentum közül az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, és az Egyezmény
kiegészítő jegyzőkönyveit mutatnám be, melyek gyermekek fegyveres konfliktusba történő
bevonásáról; a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról
szólnak, továbbá röviden összefoglalnám a Nyilatkozatot a gyermekek jogairól, és
ismertetném az ET gyermekbarát igazságszolgáltatással kapcsolatos iránymutatását, mely
kiemelten fontos az eljárás szereplőjévé váló bántalmazott gyermek szempontjából és az
Európa Parlament és Tanács 2011/92/EU Irányelvet.
III. 1. ENSZ Gyermekjogi Egyezmény
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 1990-ben lépett hatályba, melyet Magyarország
1991-ben ratifikált.29
Az egyezmény célja, hogy rákényszerítse az államokat arra, hogy
biztosítsák a gyermek jólétéhez szükséges feltételeket, továbbá, hogy összefogja és
harmonizálja a különböző nemzetközi szerződésekben elszórtan előforduló gyermekjogokat.
Az UNICEF (The United Nations Children’s Fund) és más nem-kormányzati nemzetközi
szervezetek közreműködtek az egyezmény kidolgozásában. A gyermekjogi egyezmény
emberi jogi gyűjtemény, mely a középpontba a gyermekeket helyezi, és alapvető
kötelezettségeket fogalmaz meg. Alapelvei a diszkrimináció tilalma, a gyermekek érdeke, és a
gyermek meghallgatásához való jog. A Magyar Állam az Egyezmény aláírásával vállalta,
hogy az Egyezményben foglalt jogok betartása és érvényre juttatása érdekében minden
szükséges intézkedést megtesz.30
28 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 29 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 30 A 20. éves Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény
http://www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1112 (2012.10.17)
16
A gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha
rá alkalmazandó jogszabály alapján nagykorúságát már korábban elérte.31
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Egyezményben részes államok kötelezettsége,
hogy tiszteletben tartsák a gyermekek Egyezményben lefektetett jogait, minden
megkülönböztetés nélkül, valamint mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a
gyermeket hatékonyan megvédjék bármilyen megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely
szülei, törvényes képviselői, vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége miatt érhetné őt.32
A munkám szempontjából nélkülözhetetlennek tartom kiemelni, hogy az
Egyezményben részes államoknak el kell ismerniük, hogy minden gyermek veleszületett,
alapvető joga, az élethez és a fejlődéshez való jog, melyet az államoknak a lehető legnagyobb
mértékben biztosítaniuk kell.33
Az Egyezmény kifejezetten rögzíti az állam kötelezettségét,
mely a gyermek életbenmaradására és fejlődésére vonatkozik. Az élethez való jogot
korlátozni nem lehet, még háborús konfliktus esetén sem. A csecsemőgyilkosságok kérdése is
szorosan kapcsolódik ehhez a joghoz. Említést érdemel, hogy Magyarországon 2005-ben
megszületett az a jogszabály, amely kimondja, hogy az inkubátorban hagyott csecsemők anyja
ellen nem indul büntetőeljárás, így több csecsemő menekülhet meg, mint a megalkotást
megelőzően.34
Az Egyezményben részes államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyermeket
szüleitől, ezek akarata ellenére ne lehessen elválasztani, csak abban az esetben, ha az illetékes
hatóságok, valamint a bíróság úgy állapítja meg, hogy az elválasztás a gyermek érdekében
szükséges, így például, ha a szülők elhanyagolják, vagy durván kezelik a gyermeket, illetőleg
ha külön élnek, és dönteni kell a gyermek elhelyezéséről.35
A tapasztalatok szerint, gyakran a
bántalmazott gyermeket szakítják el a családtól ahelyett, hogy a bántalmazót vennék ki a
családból. Ezzel a büntetőjogi szabályozás gyakran sérti a gyermek ezen alapjogát. A
védelembe vételt megelőzően fel kellene tárni a valódi okokat.36
31 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 1. cikk
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFulContentURLString&
fileEntryId=24678(2012.10.17) 32 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 2. cikk
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFulContentURLString&fileEntryId=24678(2012.10.17) 33 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 6. cikk
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFulContentURLString&
fileEntryId=24678(2012.10.17) 34 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 35 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 9. cikk
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFulContentURLString&
fileEntryId=24678(2012.10.17) 36 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m.
17
Az államoknak minden törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést
meg kell tenniük annak érdekébe, hogy a gyermeket megvédjék az erőszaktól, a támadástól, a
fizikai és lelki durvaságtól, az elhagyástól, vagy az elhanyagolástól, a rossz bánásmódtól vagy
a kizsákmányolástól - ide értve a nemi erőszakot is - addig, amíg szülei, vagy törvényes
képviselői, vagy akinél elhelyezték a felügyelete alatt áll.37
Védőintézkedések közé tartozik,
hogy az iskola, ha felismeri, hogy a gyermeket bántalmazzák, azt azonnal köteles a hatóságok
felé jelenteni.38
Az Egyezmény magában foglalja az árvaság kérdését is, ugyanis minden olyan
gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen kiszakadt a családi környezetéből, vagy aki saját
érdekében nem lehet része e környezetnek, jogosult az állam különleges védelmére.39
A gyermekeket védeni kell a gazdasági kizsákmányolás ellen. Nem kényszeríthető
semmiféle kockázattal járó, iskoláztatást veszélyeztető, egészségére, erkölcsi, fizikai,
szellemi, lelki fejlődésére káros munkára.40
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének szabályai mellett több fontos nyilatkozat és
állásfoglalás jött létre, melyek közül fontos kiemelni a gyermekek szexuális kizsákmányolás
elleni fellépés érdekében elfogadott Nyilatkozatot és Akciótervet, a Yokohamai állásfoglalást,
valamint a Budapesti Regionális Állásfoglalást és Akciótervet.41
III. 2. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló
egyezményhez fűzött jegyzőkönyv
Az elmúlt évtizedekben a fegyveres konfliktusok több mint kétmillió gyermek életét
követelték, hatmilliót nyomorítottak meg testileg, árván maradt egymillió gyermek, és
húszmillió gyermek kényszerült arra, hogy lakóhelyét elhagyja. Az ENSZ célja a gyermekek
jogainak előtérbe helyezése és védelme, valamint hogy meghatározza a fegyveres
konfliktusok gyermekekre gyakorolt hatását. Ennek érdekében megpróbál meggyőzni
harmadik országokat, hogy alkalmazzák az alapvető emberi jogokat, hogy megvédjék a
37 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 19. cikk 38 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 39 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 20. cikk 1.
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFulContentURLString&
fileEntryId=24678(2012.10.17) 40 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 32. cikk
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFulContentURLString&
fileEntryId=24678(2012.10.17) 41 Virág György: Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata KJK- KERSZÖV Jogi és Özleti
Kiadó Kft. Budapest, 2005., 92.o.
18
gyermekeket a fegyveres konfliktusok hatásaitól. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő
bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyv a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény
jegyzőkönyve.42
A részes államoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a tizennyolc év alatti
gyerekeket ne kötelezzék katonai szolgálatra.43
III. 3. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a
gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermekek jogairól szóló egyezményhez
fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv
A Jegyzőkönyvben részes államok megtiltják a gyermekek eladását, a
gyermekprostitúciót és a gyermekpornográfiát.
Gyermek eladásának minősül, ha egy gyermeket másnak díjazás, vagy más
ellenszolgáltatás fejében átadnak.
Gyermekprostítúciónak minősül díjazás, vagy más ellenszolgáltatás fejében a gyermek
szexuális tevékenységekben történő felhasználása.
Gyermekpornográfiának minősül, amikor a gyermek valós, vagy szimulált szexuális
cselekményt mutat be, vagy a gyermek nemi szerveit mutatják be szexuális célok érdekében.
Az államok kötelesek szankcionálni a gyermekek eladását, a gyermekek szexuális
kizsákmányolását, ha a gyermekek szerveit haszonszerzés céljából átadják, ha a gyermeket
kényszermunkára alkalmazzák, ha az örökbefogadásra vonatkozó nemzetközi
dokumentumokat megsértik, a gyermeket gyermekprostítúcióra felajánlják, megszerzik,
kerítik, nyújtják, gyermekpornográfiát előállítás, elosztás, terjesztés, importálás, exportálás,
felajánlás, eladás céljából birtokolják.44
42 Az EU gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásai
http://europa.eu/legislation_summaries/human_rights/human_rights_in_third_countries/r10113_hu.htm (2012.10.17.) 43 2008. évi CLX tv. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló egyezményhez fűzött
jegyzőkönyv 1.cikk
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString
&fileEntryId=24662 (2012.10.17.)
44 A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló
egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 1-3 (1) cikk
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString
&fileEntryId=24670 (2012.10.17.)
19
III. 4. Nyilatkozat a gyermek jogairól
A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól az ENSZ Közgyűlés fogadta el, és adta ki abból
a célból, hogy a gyermek gyermekkora boldog legyen és hogy saját, valamint a társadalom
javára élvezze a Nyilatkozatban meghatározott jogokat és szabadságokat.
Figyelmezteti a szülőket, férfiakat és nőket, mint egyéneket, önkéntes szervezeteket,
kormányokat és helyi hatóságokat, hogy e jogokat vegyék figyelembe, és törekedjenek azok
megtartására, hiszen az emberiségnek a lehető legjobbat kell nyújtania a gyermekek
számára.45
A gyermek különleges védelmet élvez, és lehetőséget kap arra, hogy fizikailag,
szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag fejlődjön.46
Ha a gyermek fizikailag, szellemileg, vagy társadalmilag hátrányos helyzetben van,
biztosítani kell számára a kezelést, az oktatást és a gondoskodást.47
III. 5. Az Európa Tanács iránymutatása a gyermekbarát
igazságszolgáltatásról
Az ET Miniszteri Bizottsága 2000. november 27-én fogadta el a dokumentumot
miniszterek képviselőinek 1098. találkozóján. Az Európa Tanács célja, hogy a tagállamok
között nagyobb fokú egység szülessen, a gyermekek jogait védő és támogató, kötelező erejű
dokumentumokat figyelembe vegyék. További cél, hogy biztosítsák bármely eljárás során a
gyermekek jogait, különösképpen a tájékoztatáshoz, a képviselethez, a részvételhez és a
védelemhez való jogot, és mindezt tiszteletben tartsák a gyermek érettségének
figyelembevételével.48
Alapvető elvek
45 A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól
A http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-az-adomanyokat/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmeny (2012.
10.17.) 46 A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString
&fileEntryId=24686 (2012. 10. 17.) 2. Elv 47 A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString
&fileEntryId=24686 (2012. 10. 17.) 5. Elv 48 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString
&fileEntryId=24694 (2012. 10. 17.)
20
Részvétel: A gyermekeket tájékoztatni kell jogaikról, hogy hozzáférhessenek az
igazságszolgáltatáshoz. Az őket érintő eljárásokban meg kell hallgatni a véleményüket, teljes
értékű jogalanynak kell őket tekinteni, és kezelni.
A gyermek mindenekfelett álló érdeke: A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a gyermekek
részvételével folyó, vagy őket érintő ügyekben, a gyermekek érdeke mindenekfelett álló
elsődleges szempont legyen. Véleményüket és nézeteiket meg kell hallgatni, a méltósághoz,
szabadsághoz, és egyenlő bánásmódhoz való jogukat tiszteletben kell tartani, valamint
figyelembe kell venni a gyermek fizikai jóléti, szociális és gazdasági érdekeit.
Méltóság: Ha kapcsolatba kerülnek bírósági vagy nem-bírósági eljárásokkal, vagy más
beavatkozásokkal, méltóságteljes bánásmódban kell őket részesíteni. Érzékenyen,
tisztességesen, tisztelettel kell őket kezelni. Nem lehet őket kínzás és más embertelen
bánásmód alá vetni.
Védelem a diszkrimináció ellen:
A gyermekek jogait bármilyen megkülönböztetés nélkül (faj, bőrszín, etnikai háttér kor,
nyelv, vallás stb.) biztosítani kell. A sebezhetőbb gyermekek részére különleges védelmet és
segítséget kell nyújtani.
Jogállamiság elve:
A tisztességes eljárás elemei éppúgy garantáltak a gyermekek számára, mint a felnőttek
számára, és a jogállamiság elve épp úgy érvényes a gyermekekre, mint a felnőttekre. A
gyermekeknek joguk van panaszmechanizmusokhoz hozzáférni.49
A gyermekbarát igazságszolgáltatás alapvető elemei
Tájékoztatás és tanácsadás:
Az igazságszolgáltatási szervek és más hatóságok előtti eljárás kezdetekor és folyamán a
szülőknek és gyermekeknek megfelelő tájékoztatást kell adni. Fel kell világosítani őket:
- jogaikról
- jogai megsértése esetén igénybevehető jogorvoslati lehetőségekről
- az eljárás időtartamáról
- fellebbezésről,
- jogorvoslatok igénybevételének lehetőségeiről
- a rendszerről,
49 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString
&fileEntryId=24694 (2012. 10. 17.)
21
- a gyermekeket védő és támogató mechanizmusról
- az eljárás alkalmasságáról
- a panaszok felügyeletéről
- az eljárás illetve más eljárások időpontjairól, azok helyéről
- az eljárás menetéről stb.
A tájékoztatást a gyermek korának és érettségének figyelembe vételével, nemi és
kulturális különbségekre tekintettel, az érintett nyelvén kell megadni. A gyermeket, szülőt,
nevelőszülőt közvetlenül kell tájékoztatni. A jogilag releváns információkat hozzáférhetővé
kell tenni. A gyermekkel szembeni vádakról a gyermeket és a szülőt érthető módon kell
tájékoztatni.
A gyermekbarát igazságszolgáltatás a bírósági eljárást megelőzően:
A gyermek büntetőjogi felelősségének korhatára nem lehet túl alacsony. A gyermeket
tájékoztatni kell arról, hogy a bíróságon kívüli eljáráson milyen alternatívákat vehet igénybe,
ehhez jogi tanácsot is kaphat.
A gyermekbarát igazságszolgáltatás a bírósági eljárásban:
A gyermekeknek, jogaik gyakorlása során, illetve azok sérelme esetén szükségük lehet
orvoslásra, ezért hozzáférhetnek a bírói úthoz, és a bírósági eljáráshoz, és biztosítani kell
számukra a jogi tanácsadást is.
Meghallgatáshoz és véleménynyilvánításhoz való jog:
Biztosítani kell a gyermek meghallgatásához való jogot - amely jog és nem kötelezettség -
minden őt érintő ügyben. A gyermek véleményét megfelelő súllyal és korának, valamint
érettségének megfelelően kell értékelni, az ítéleteket a gyermek nyelvén kell indokolni, és
elmagyarázni.
Indokolatlan késedelem elkerülése:
Az ügyet a lehető leggyorsabban kell lebonyolítani, tehát a sürgősség elvét kell alkalmazni.
Gyermekbarát igazságszolgáltatás a bírósági eljárás után:
Az ügyvédnek, gyámnak, ügygondnoknak, vagy törvényes képviselőnek a gyermek nyelvén,
és értelmi szintjének megfelelően kell elmondania és elmagyaráznia a döntést, és tájékoztatni
kell a fellebbezés vagy panasz lehetőségéről. A végrehajtást késedelem nélkül kell lefolytatnia
a nemzeti hatóságoknak.
Az államoknak a gyermekbarát intézkedéseket támogatni kell, és az Európa Tanács
iránymutatásaihoz szükséges reformokat a végrehajtás biztosítása érdekében be kell vezetni.50
50 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról
22
III. 6. Európa Parlament és a Tanács 2011/92/EU Irányelve
A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a
gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló irányelv 2011. december 13-án keletkezett, s
felváltotta a 2004/68/IB tanácsi kerethatározatot.
Az alapvető jogokat különösen súlyosan sérti a gyermekek szexuális bántalmazása és
kizsákmányolása. Az új technológiák és az internet használata révén a szexuális
bántalmazások fajtái egyre jobban terjednek, ezért ezeket büntetni kell. Az Egyesült
Nemzetek Szervezetének a gyermekek jogairól szóló egyezménye 34. cikkével összhangban a
részes államok vállalják, hogy a gyermekeket megvédik a szexuális kizsákmányolástól, és a
szexuális bántalmazás összes fajtájától. Az Európa Unió Alapjogi Chartája valamint az
Egyesült Nemzetek Szervezete a gyermek jogairól szóló egyezménynek megfelelően
hangsúlyozza, hogy a gyermekek legfőbb érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni.
A gyermekpornográfiának néha részért képezik olyan képek, amelyek a gyermekek
szexuális bántalmazását ábrázolják. Ezek a képek szexuális magatartást tanúsító képek is
lehetnek, melyeket egyébként haszonszerzés céljából készítenek, vagy használnak. Az
Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy a büntető anyagi jogszabályokat egységesítse,
beleértve a szankciók mértékét is. Hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell
sújtani a bántalmazókat. Az irányelv arra kötelezi az államokat, hogy nemzeti
jogszabályaikban írjanak elő büntetőjogi szankciókat az irányelvben meghatározott
bűncselekményekre az uniós jogszabályoknak megfelelően. Ha a bűncselekmények anyagi
haszonszerzés céljából történtek, akkor vagyoni jellegű szankciókat is szabjanak ki az
államok. A gyermekpornográfiához történő tudatos hozzáférés információs és kommunikációs
technológia segítségével, büntetendő. A felelősségre vonáshoz szükséges, hogy az adott
személy szándékosan látogasson el gyermekpornográfiát tartalmazó weboldalra, és hogy
tudatában legyen annak, hogy azon ilyen képek találhatóak. A tagállamok ösztönzést kapnak,
hogy tegyék büntethetővé az előkészületi, kísérleti bűncselekményeket is. A tagállamoknak
nemzeti jogukban súlyosító körülményeket kell meghatározni, és gondoskodniuk kell arról,
hogy a bíróság az elkövető elítélésekor ezeket a súlyosító körülményeket figyelembe vegye.
Az irányelvben az említett bűncselekmények áldozatai esetében kerülni kell a másodlagos
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString
&fileEntryId=24694 (2012. 10. 17.)
23
viktimizációt: nem szabhatnak ki szankciót a gyermekre, ha a cselekményeket szexuális
kizsákmányolás áldozataként követte el. Hatékony bizonyítási eszközöket kell biztosítani. A
tagállamoknak mindenkit arra kell ösztönözni, hogy tegyen bejelentést, ha tudomására jut a
gyermek szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának gyanúja. A gyermekáldozatokat
védelmezni kell. Azokat a hivatalos személyeket, akik kapcsolatba kerülnek a szexuálisan
bántalmazott és kizsákmányolt gyermekekkel, megfelelő képzésben kell részesíteni, hogy fel
tudják ismerni és megfelelően tudjanak bánni az ilyen áldozatokkal. A tagállamoknak nemzeti
vagy helyi szinten adatgyűjtési mechanizmusokat kell létrehozniuk a szexuális bántalmazás és
kizsákmányolás jelenségének megfigyelésére.
Az irányelv a cikkeiben meghatározza a következő fogalmakat: gyermek,
gyermekpornográfia, gyermekprostitúció, pornográf előadás, jogi személy. Az irányelv a
további cikkeiben felvázolja a szexuális bántalmazással kapcsolatos bűncselekményeket, a
szexuális kizsákmányolással kapcsolatos bűncselekményeket, a gyermekkel való, szexuális
céllal történő kapcsolatfelvételeket. Az Egyezmény taglalja a felbujtás, bűnsegély és kísérlet
fogalmakat, elemzi a beleegyezésen alapuló szexuális tevékenységet, meghatározza a
súlyosító körülményeket, részletei az elítélés miatti eltiltás tényállását. Az Egyezmény még a
következő cikkeket tartalmazza:
- a lefoglalást és elkobzást
- a jogi személyek felelősségét
- a jogi személyek elleni szankciókat
- az áldozattal szembeni büntetőeljárás vagy szankciók kiszabásának mellőzését
- a nyomozást és a vádemelést,
- a szexuális bántalmazás vagy szexuális kizsákmányolás gyanújának bejelentését
- joghatóság és büntetőeljárás összehangolását,
- a gyermek áldozatoknak nyújtott segítségre, támogatásra és védelmi intézkedésekre
vonatkozó általános rendelkezéseket
- az áldozatoknak nyújtott segítséget és támogatást
- a gyermekáldozatok védelmét a büntetőeljárás nyomozási és bírósági szakaszában stb.51
51 Az Európai Parlament és Tanács 2011/92/EU Irányelve
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:026:0001:0021:HU:PDF (2012. 10. 22.)
24
IV. A gyermekek fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazásának büntetőjogi
szabályozása a magyar jogban
A büntető törvénykönyv (az 1978. évi IV. tv.) a XII. fejezetben szabályozza a személy
elleni bűncselekményeket. Az I. cím az élet, a testi épség és az egészség elleni
bűncselekményeket tartalmazza. Elsősorban a személy elleni bűncselekmények azok a
cselekmények, melyek a fizikai bántalmazás körébe sorolhatók.
Fizikai bántalmazást megvalósító bűncselekmények:
Elsőként az emberölés tényállását emelném ki. Minősített esete, ha az emberölést
tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen követik el.52
A büntető törvénykönyv
ezzel fokozottan védi a gyermekeket. A társadalomban mélyebb megbotránkoztatást kelt, ha
az áldozat gyermek. Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés fogalmilag e minősítő
körülményhez tartozik.53
2012. június 29. óta emberölésnek minősül az is, ha az elkövető
tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosság
elkövetésére rábír.54
A gyermek képtelen magatartása következményeit felismerni. Az
elkövető nem öngyilkosság elkövetésében működik közre, hanem megvalósítja az emberölés
quasi sui generis közvetett tettesség-szerű alakzatát. minősített esetét.55
A testi sértés a fizikai bántalmazás legelterjedtebb formája, amely szintén elkövethető
gyermek ellen. A fizikai bántalmazás a gyermek testi épségét vagy egészségét is
veszélyeztetheti. A tényállás minősített esete, ha a testi sértést védekezésre, vagy
akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el.56
A tizenkettedik életévét be nem
töltött személyt a törvény rendelkezése alapján kell védekezésre képtelennek tekinteni.57
Érzelmi bántalmazást, elhanyagolást megvalósító bűncselekények
A kényszerítés sértettje gyermek is lehet58
, akit az elkövető erőszakkal vagy
fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel a
52 Btk. 166. § (2) i) 53 Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika:
Magyar büntetőjog különös rész Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalom Szolgáltató Kft. Budapest, 2009.
(továbbiakban: Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog) 79. o. 54 Btk. 166. § (3a) 55 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 86. o. 56 Btk. 170. § 57 Btk. 183/A. § 58 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 122. o.
25
gyermeknek jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul
meg59
– szubszidiárius jellegű bűncselekmény.60
Személyi szabadságától senkit sem lehet megfosztani, emberkereskedelemmel
összefüggésben sem. A tényállás egyik minősített esete kiemeli a tizennyolcadik életévét be
nem töltött személy személyi szabadságának megsértését, ezt a törvény súlyosabban rendeli
büntetni. 61
Az emberrablás bárki, tehát gyermek ellen is elkövethető bűncselekmény,62
hiszen a
gyermek jelen esetben védekezésre képtelen személynek minősül, akit személyi szabadságától
erőszakkal, vagy élet és testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fosztanak meg, és
szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszik függővé.63
Emberkereskedelem esetében az elkövető mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként
átad, átvesz, más személyért elcserél, toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak
megszerez. A tényállás minősített esetei, ha a cselekményt tizennyolc év alatti személy
sérelmére, személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, munkavégzés, fajtalanság
vagy közösülés, emberi test tiltott felhasználása céljából, bűnszövetségben vagy üzletszerűen
követik el, továbbá ha a bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy
gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követik el.64
A zaklatás egyik minősített esete súlyosabban bünteti az elkövetőt, ha a zaklatást
nevelése, gondozása, felügyelete vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el. 65
A büntető törvénykönyv XIV. fejezete a házasság, a család, az ifjúság és a nemi
erkölcs elleni bűncselekményeket szabályozza.
A büntetőjog védi a gyermekek családi állását, így bünteti azt, aki gyermeket kicserél,
vagy más családba csempész.66
Példának okáért családi jogállás elvesztése lehet, amikor a
gyermeket kiteszik, vagy olyan körülmények között hagyják el, hogy személyazonossága
tartósan, vagy átmenetileg ismeretlen lesz.67
A kiskorú elhelyezésének megváltoztatását is bünteti a törvény, hiszen nem lehet
hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút elvinni, rejtve vagy titokban tartani attól és
59 Btk. 174. § 60 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 122. o. 61 Btk. 175. § 62 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 129. o. 63 Btk. 175/A. § (1) 64 Btk. 175/B. § (1- 3a) 65 Btk. 176/A. § (3) b) 66 Btk. 193. § (1) 67 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 201. o.
26
annak beleegyezése nélkül, akinél a kiskorút elhelyezték. 68
Ezt a szándékos bűncselekményt
leggyakrabban szülők, vagy hozzátartozók követik el a gyermek ellen.69
A kiskorú veszélyeztetését a kiskorú nevelésére, gondozására, felügyeletére köteles
személy követi el azáltal, hogy e feladatából származó kötelességét súlyosan megszegi, és
ezzel a kiskorú értelmi, erkölcsi, testi fejlődését veszélyezteti. A kiskorú veszélyeztetése
megnyilvánulhat abban is, ha a nagykorú a kiskorút bűncselekmény elkövetésére, vagy züllött
életmód folytatására bírja rá, vagy törekszik rábírni. Súlyosabban büntetendő az a nagykorú
személy, aki kényszermunkát végeztet a kiskorúval, valamint aki határozat alapján nála
elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat
kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság
kiszabását követően is akadályozza.70
A tartás elmulasztása a tartási kötelezettség nem teljesítését jelenti, melyet a törvény
büntet. Súlyosabb a büntetés, ha a tartás elmulasztással az elkövető a jogosultat súlyos
nélkülözésnek teszi ki.71
Tiszta mulasztásos bűncselekményről van szó.72
Szexuális bántalmazást megvalósító bűncselekmények
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények a Btk. XII. fejezet II. címében találhatóak
meg. Ezek a bűncselekmények a gyermekek szexuális bántalmazására is kiterjednek, amelyek
büntetőjogi szankcionálása elengedhetetlen.
Az erőszakos közösülés tényállása kiemeli tizenkettedik életévét be nem töltött
sértettet. A tényállás alapesetéhez tartozik, ha a bűncselekmény a tizenkettedik életévét be
nem töltött személy beleegyezésével valósul meg, hiszen a tizenkét év alatti gyermeket
védekezésre képtelennek kell tekinteni. Minősített eset, ha a tizenkét éven aluli sértettet
erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre
kényszerítenek. Súlyosabban büntetendő, ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete,
gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, illetve az erőszakos közösülést egyéb hatalmi vagy
befolyási viszonyával visszaélve követi el. A törvény legsúlyosabban akkor bünteti az
elkövetőt, ha az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen
fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét még nem töltötte be, és
68 Btk. 194. § 69 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 203. o. 70 Btk. 195. § (1)-(4) 71 Btk. 196. § (1)- (3) 72 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 211. o.
27
a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gyógykezelése alatt áll, vagy a sértettel egymás
cselekményéről tudva többen közösülnek.73
A szemérem elleni erőszak szabályozása a gyermekekkel kapcsolatosan említett
sajátosságokat tekintve megegyezik az erőszakos közösülésével.74
A megrontás az, amikor az elkövető tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel
közösül, valamint ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy tizennegyedik életévét
be nem töltött személlyel fajtalankodik. A megrontás második alakzata, amikor a
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy a tizennegyedik életévét be nem töltött
személyt közösülésre, vagy fajtalankodásra törekszik rábírni. A megrontásra súlyosabb
büntetést kell kiszabni, ha a sértett az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete,
gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. Megrontás az is, amikor az elkövető tizennégy év
alatti személyt mással való közösülésre, vagy fajtalankodásra bír rá. A törvény bünteti azt a
tizennyolc év alatti elkövetőt, aki tizennégy év alatti személyt törekszik rábírni mással való
fajtalankodásra, vagy közösülésre. Súlyosabb büntetést kell kiszabni, ha a sértett az elkövető
hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. A
megrontás tényállása alá tartozik az a bűntett is, ha az elkövető tizennyolc év alatti személlyel
ellenszolgáltatás fejében közösül, vagy fajtalankodik. 75
A tiltott pornográf felvétellel való visszaélés esetében a sértett tizennyolcadik életévét
be nem töltött személy. Ezt a tényállást Magyarország az ENSZ Egyezmény alapján iktatta be
a magyar Büntető törvénykönyvbe.76
73 Btk. 197. § 74 Btk. 198. § 75 Btk. 201-202/A. § 76 A tiltott pornográf felvétellel visszaélést a Btk. 204. §-a szabályozza
28
V. Az új Btk.
Az új Btk.-ban (2012. évi C. tv.), mely 2013. július 1-jén lép hatályba, új büntetőjogi
tényállások is megjelentek, mint a gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia.
A gyermekprostitúció kihasználása esetében az elkövető tizennyolc év alatti személy
prostitúciójából haszonszezésre törekszik, tizennyolc év alatti személlyel való szexuális
cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. Súlyosabban büntetendő, aki tizennyolc év alatti
prostitúciót folytató személlyel részben, vagy egészben kitartatja magát. Legsúlyosabban
akkor büntethető az elkövető, ha olyan bordélyházat vezet, tart, vagy működéséhez anyagi
eszközöket szolgáltat, amelyben tizennyolc év alatti személy folytat prostitúciót.77
A gyermekpornográfia tényállása a tizennyolc éven aluli személyeket védi, ugyanis az
új böntető törvénykönyv bünteti azt, aki tizennyolc év alatti személyről vagy személyekről
pornográf felvételt megszeret vagy tart; készít, kínál, átad, hozzáférhetővé tesz; forgalomba
hoz, azzal kereskedik, nyilvánosságra hozza, ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat. A
tényállás kiterjed arra is, aki tizennyolc év alatti személyről vagy személyekről pornográf
felvételt készít, kínál, átad, hozzáférhetővé tesz és ez a személy az elkövető gondozása,
felügyelete, nevelése vagy gyógykezelése alatt áll, illetve a cselekményt a sértettel fennálló
egyéb hatalmi, vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el. A tényállás szerint büntetendő
az is, aki tizennyolc éven aluli személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre
felhív; szerepeltet. Továbbá aki tizennyolc év alatti személyt pornográf felvételen való
szereplésre felhív; olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolc év alatti személy
szerepel; pornográf műsorban való szerepléshez az tizennyolc év alatti személynek anyagi
eszközöket ad. Ezen tényállás szerint büntetendő az is, aki tizennégy év alatti gyerekről vagy
gyerekekről pornográf felvétel készítéséhez, forgalomba hozatalához vagy azzal való
kereskedelemhez szükséges feltételeket biztosítja. A tényállás utolsó bekezdése a pornográf
műsor és pornográf felvétel fogalmakat tisztázza.78
Összhangban az EU irányelvekkel az új Btk. szerint azokat, akik kiskorúak sérelmére
szexuális jelegű bűncselekményeket követnek el, el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól,
továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával,
nevelésével függnek össze. A gyermekekkel szembeni bűncselekmények büntetését
szigorítanák, a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lenne. 79
77
www.magyarkozlony.hu/pdf/13487 78 www.magyarkozlony.hu/pdf/13487 79 http://jogiq.com/uj_btk_szakmai_tervezete/(2012.10.28.)
29
Nemzetközi egyezmények rendelkezéseire tekintettel:
- az új Btk. a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális
erőszakot határozza meg minősített esetként
- a szexuális erőszak bűntette esetén büntethetőek lesznek a szexuális jellegű, az emberi
méltóságot sértő magatartások is;
- a kiskorú érzelmi fejlődésének károsítása is bűncselekménynek minősül.
- önálló tényállásban nevesíti a gyermekmunkát, ezzel eleget téve számos nemzetközi
egyezményben előírt elvárásnak
Az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot azért kell újraszabályozni,
mert Magyarország 2010. november 29-én aláírta a PCES Egyezményt, illetve az Európai
Unió tagállamai 2011 decemberében elfogadták a 2011/92/EU irányelvet, amelynek
legkésőbb 2013. december 13-áig meg kell feleltetni a jogszabályainkat. Az új Btk.
összevonja az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak tényállását, mivel azok azonos
tartalmúak. A tényállás új neve a Szexuális erőszak.
Tartalmilag és szerkezetileg is átalakul a megrontás tényállása, valamint a neve is
módosul – szexuális visszaélésre. A cselekmény sértettjének kora szerint differenciál és nem
az elkövető oldaláról. A sértett az (1) és (2) bekezdésben tizennégy éven aluli, a (4)
bekezdésben tizennégy és tizennyolc év közötti személy.80
80 http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/wp-content/uploads/2012/02/BTKeloterjesztes-tervezet.pdf (2012.10.28.)
30
VI. 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról
A gyermekvédelmi törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat,
amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó
természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek
segítséget nyújtanak a gyermekek jogainak és érdekeiknek érvényesítéséhez, a szülői
kötelességek teljesítéséhez, továbbá megelőzzék a gyermekek veszélyeztetettségét, azt
megszüntessék, pótolják a hiányzó szülői gondoskodást, és segítsék a gyermekvédelmi
gondozásból kikerült fiatal felnőtteket a társadalomba való beilleszkedésben. A törvény
meghatározza a gyermekek alapvető jogait. 81
A gyermekek védelmében eljáró szervezetek és
személyek együttműködnek a családdal tevékenységük során.82
A törvény meghatározza a
gyermek, a fiatalkorú, a fiatal felnőtt, a gyermek hozzátartozói, a gyermek tartására köteles
személy, a gyermeki jogok, az ellátás, a gyermekvédelmi gondoskodás, a veszélyeztetettség,
stb. fogalmakat, de a munkám szempontjából a veszélyeztetettség fogalmát emelném ki.
Veszélyeztetettség olyan gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás,
vagy körülmény által kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlődését akadályozza, vagy gátolja.83
A gyermeknek joga van
- testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészségét és jólétét biztosító családi
környezetben való nevelkedéshez
- segítséget kapni, hogy a személyisége kibontakozhasson, a társadalomba beilleszkedjen,
megteremtse önálló életvitelét, a fejlődését veszélyeztető helyzetet pedig elhárítsa.
- emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással, az elhanyagolással és az
információs ártalommal szembeni védelemhez. Nem vehető alá kínzásnak, testi
fenyítésnek, és más kegyetlen, megalázó, embertelen bánásmódnak, illetve büntetésnek.
- arra, hogy védelmet élvezzen a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia káros hatásaival
szemben.
A fogyatékos, beteg gyermeknek joga van a fejlődését segítő támogatásokhoz.
81 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1.§
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 82 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 2.§ (2)bek.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 83 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 5.§
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.)
31
A gyermek szüleitől csak a törvényben meghatározott különleges esetekben választható el. 84
A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy a gyermekét gondozza, nevelje, és
megteremtse a gyermeke testi, lelki, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket. 85
A gyermekvédelmi törvény részletesen kitér a gyermekek gondozására, a
gyermekvédelmi és gyermekjóléti rendszerben foglalkoztatottakra, és azok feladataira,
továbbá a gyermekvédelmi támogatásokra is, azonban ezeket jelen munka keretei között nem
fejteném ki. A gyermekbántalmazás kérdéskörét érinti, ha a szülő vagy más törvényes
képviselő az alapellátások ellenére sem tudja megszüntetni a gyermek veszélyeztetettségét, de
alaposan feltételezhető, hogy az alapellátással a gyermek fejlődésének még sincs akadálya a
település jegyzője a gyermeket védelembe veszi.86
Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése
családi környezete vagy önmaga miatt veszélyben van, a gyermeket ideiglenesen a beutaló
szerv, nevelésre alkalmas szüléknél vagy más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha ez
nem lehetséges gyermekotthonba helyezi el. Az ideiglenes elhelyezést megalapozó súlyos
veszélyeztetettségnek minősül, ha a gyermeket bántalmazzák, elhanyagolják és így életét
közvetlen veszélynek teszik ki, vagy testi, erkölcsi, értelmi, érzelmi fejlődésében kárt
okoznak.87
A törvény leírja az állam megyei szintű feladatait, valamint a fővárosi és megyei jogú
városi önkormányzat feladatait, továbbá összefoglalja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
szolgáltató tevékenységet végzők működésének engedélyezését.
84 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 6-7 § (1)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 85 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 12. § (1)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 86 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 68. § (1)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 87 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 72.§ (1)-(2)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.)
32
VII. A gyermekbántalmazás és jogi szabályozása a szlovák jogrendszerben
Miután dolgozatomban áttekintettem az ENSZ, az Európai Unió és Magyarország
gyermekvédelemre vonatkozó szerződéseit, törvényeit, érdemesnek tartom megvizsgálni egy
Magyarországhoz hasonló történelmi háttérrel és jogrendszerrel bíró állam helyzetét.
A mai Szlovákia területe 1920-ig a Magyar Szent Korona Országainak szerves részét
alkotta, majd 1945 után – akár Magyarország esetében – szovjet elnyomásban volt része.
Ezért választottam Szlovákiát az összehasonlításom alapjául.
A szlovák jogrendszerben a gyermekek jogai nincsenek törvénybe iktatva – nem
létezik egyetlen törvény sem a gyermekek jogairól. A gyermekek jogi helyzetét a szlovák
alkotmány az alapjogok és szabadságjogok részében tárgyalja. A gyermekek egyéb jogait más
jogágak, a büntetőjog, polgári jog, közigazgatási jog, nemzetközi jog, szociális jog, munkajog
rendezik.
A szlovák büntetőtörvénykönyvben megtalálható a prostitúció és a pornográfia
tényállása.88
Az első bekezdésben a prostitúció fogalma, a második bekezdésben a
pornográfia fogalma van meghatározva. A harmadik bekezdésben a törvénykönyv a
gyermekpornográfia fogalmát magyarázza.
Négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a szlovák
büntetőtörvénykönyv azokat a szülés után zavarodott anyákat, akik újszülött csecsemőjüket
szándékosan megölik a szülés után.89
Aki alkoholt ad tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek az három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.90
Aki jogosulatlanul tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek anabolikus, vagy
más anabolikus hatású szert ad terápiás célra nagy mennyiségben, vagy annak ellenére, hogy
az elmúlt huszonnégy hónapban már volt ilyen cselekmény miatt büntetve, vagy az előző
tizenkét hónapban más ehhez hasonló bűncselekmény miatt érintett volt, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyan így kell büntetni azt is, aki jogellenesen anabolikus,
vagy más anabolikus hatású szert ad egyéb terápiás célra, sporttevékenységet folytató
személynek nagy mennyiségben, vagy annak ellenére, hogy az elmúlt huszonnégy hónapban
88 300 zákon z 20. mája 2005., Trestný Zákon § 132.
http://www.ozpsr.sk/menu/bozp/TRESTNY ZÁKON.pdf (2012.10.23.) 89 300 zákon z 20. mája 2005., Trestný Zákon § 146. 90 300 zákon z 20. mája 2005., Trestný Zákon § 175.
33
már volt ilyen cselekmény miatt büntetve, vagy az előző tizenkét hónapban más ehhez
hasonló bűncselekmény miatt érintett volt.91
A magyar büntető törvénykönyv emberkereskedelem tényállásában részletesen kitér az
emberkereskedelem céljaira minősített eseteiben,92
míg a szlovák törvénykönyv a lehető
legrövidebben határozza meg a gyermekkereskedelem fogalmát, mely külön tényállást képez
a büntetőtörvénykönyvben.93
A szexuális zaklatás tényállása szerint, aki tizenöt évnél fiatalabb személyt szexuálisan
zaklat, vagy közösül vele háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
korhatárt itt tizenöt évben határozza meg a törvénykönyv. A tényállás minősített esetei
hasonlítanak a magyar törvénykönyvben leírtakhoz, csak a büntetési tételek különböznek.
Szlovákiában, ha halált okoz a szexuális zaklatás enyhébben büntetendő a bűncselekmény,
mint Magyarországon (15-20 év). 94
Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel házasságon kívül közösül, vagy
más módon szexuálisan zaklatja, és az a személy az ő felügyelete, nevelése vagy gondozása
alatt áll, vagy jutalmat ad érte, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
szabadságvesztés két évtől nyolc évig terjed, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyt kényszer vagy fenyegetés által kényszerített a cselekményre.95
A büntetőtörvénykönyv külön tényállásban szabályozza a gyermek elhanyagolását96
és
a gyermek elhagyását.97
Aki közeli hozzátartozóját, vagy felügyelete vagy nevelése alatt álló személyt
fizikailag, vagy lelkileg bántalmaz: veri, üti, sérülést okoz, égési sérülést okoz, folyamatosan
figyeli, fenyegeti, félelmet és stresszt okoz, erőszakosan izolálja, érzelmileg zsarolja, vagy
olyan más magatartást tanúsít amely veszélyezteti a fizikai és mentális egészségét, illetve
biztonságát, indokolatlanul megvonja tőle az élelmet, a pihenést, az alvást, a gondoskodást, a
ruháztatást, a higiéniát, az oktatást és a képzést, a lakhatást, és az egészségügyi gondozást,
továbbá koldulásra, vagy olyan más ismétlődő tevékenységekre kényszeríti mely fizikai és
mentális stresszt okoz, vagy az egészségét károsítaná, valamint ha olyan káros anyagnak teszi
91 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 176. 92 BTK 175/B § 93 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 180. 94 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 201. 95 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 202. 96 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 205. 97 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 206.
34
ki, amely veszélyes az egészségére, vagy indokolatlanul megvonja tőle a tulajdonát képező
vagyont, háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.98
Az emberrablás tényállása hasonló a magyar büntető törvénykönyvben leírt
tényálláshoz, csak a büntetési tételek különböznek.99
Aki mint szülő, vagy egyenes ági rokona a gyereknek, mentálisan sérült, vagy fejletlen
személy kezelésétől eláll, annak ellenére, hogy törvény vagy közigazgatási határozat kötelezi
arra, hogy gondozza őket, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
szabadságvesztés egy évtől öt évig terjedő, ha az elkövető a bűncselekményt súlyos
kötelezettségszegéssel, vagy különleges célból követi el.100
98 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 208. 99 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 209. 100 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 210.
35
VIII. Gyermekvédelmi polgári társulások Szlovákiában
,,Ölelő Kar’’ polgári társulat - Segítség a krízisben lévő gyerekeknek
Az Ölelő Kar polgári társulat küldetése, hogy segítsen a bántalmazott, megrontott,
elhanyagolt gyermekeken, továbbá védelmezze a bántalmazott anyákat, családokat, akik a
családon belüli erőszaknak vannak kitéve. Az Ölelő Kar nyitott azon gyerekek felé, akik saját
családjukban szexuális bántalmazásoknak lettek áldozatai, kegyetlenségben, és
közömbösségben nőttek fel. A krízisközpontban egész éven át biztosítanak számukra
menedéket, gondoskodást, szakpszichológusi, speciális - pedagógiai segítséget.
Céljuk a biztonság, a szeretet és a törődés megteremtése. Mindent megtesznek azért,
hogy a gyerekek szeretetet kapjanak és érezzék, hogy biztonságban vannak. A dolgozók
szakmai fejlődésére nagy hangsúlyt fektetnek. Az Ölelő Kar társulat egyik lényeges feladata,
hogy megelőzze az erőszakot, hiszen ezek a problémák társadalmi problémák, ezért minél
több partner vonnak be a társulat tevékenységeibe.101
,,Partner’’ projekt
A ,,Partner’’ projekt célja, hogy együttműködjön a SPOSaSK-val (Spoločnosť na
pomoc osobám s autizmom- Autistákat segítő szervezet), és más szociális szolgáltatókkal,
akik azért létesültek, hogy segítsék a családok és a gyerekek keresztjeit viselni nemcsak
regionális, hanem országos szinten is. Teret enged a nyílt kommunikációnak, a kölcsönös
segítségnyújtásnak, szakértői tanácsadásnak. Partnere a SPODaSK (Oddelenie
sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately- a gyermekek szociális jogi védelmének
osztálya és szociális kuratóriuma), amely azokat a gyermekeket helyezi a középpontba,
akiket elhanyagolnak, akik erőszak áldozatai, és rossz családi körülmények között élnek. A
partnerek megteremtik azokat a feltételeket, amelyek segítik megelőzni a gyermekprostitúciót,
az öngyilkosságot, a kábítószer-függőséget, viselkedési rendellenességeket. A projekt további
célja, hogy javítsa a szociális szolgáltatások minőségét.
101 Občianské združenie Náruč - Pomoc deťom v kríze
http://www.naruc.sk/ (2012. 10. 24.)
36
Ez a ,,Partner’’ projekt 2012 október 1-től 2014 augusztus 31-ig működhet, és 119 207
euróval gazdálkodik. A projekt további partnerei többek között a Krízisközpontok Egyesülete
és az Ölelő Kar.102
Nádej - Remény
Nádej - Remény egy non-stop telefonvonal azoknak, akik segítségre szorulnak.
Korlátlanul hívható a telefonszám. 2013. április 15-ig van meghosszabbítva a Szlovák
Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium engedélyével.103
Slonad
A Slonad Nitra Polgári Társaság 1994-ben alakult, ennek keretén belül tevékenykedik
a Slniečko (Napocska) centrum, mely egy gyermekkrízis centrum. Átmeneti szállást
biztosítanak a rászoruló gyerekeknek. Biztonságos családi környezetet teremtenek, ahol
relaxálhatnak, megnyugodhatnak, ideiglenesen lakhatnak is. A Slniečko újságokban publikál,
felméréseket készít az egyes régiókban, nyomon követi, hogy hogyan oldják meg a
gyermekbántalmazással kapcsolatos problémákat. A bántalmazás ellen médiakampányt
folytatnak, relexációs táborokat rendeznek, melyek egész éves táborok. Az anyáknak is jogi,
és pszichológiai tanácsokat adnak azzal kapcsolatosan is, hogy hogyan tudnák elmélyíteni a
kapcsolatukat a gyerekeikkel, és kezelni a családon belül kialakult problémákat. A
bántalmazott gyerekeket játékterápiával kezelik.
A Slniečko 2000. január 14-től létezik, amelynek dolgozói olyan önkéntesek, akiknek
volt tapasztalatuk ilyen szexuális, fizikai vagy lelki bántalmazással. A társaság működtetése
kezdetben nehéz volt, de később bekapcsolódtak a szponzorok, és támogatták a Slonad
programjait. 2006-ban kaptak egy házat, amit bérelnek, Nyitra város segítségével
rekonstruálták, és szélesítették a kapacitását.104
102 Centrum Slniečko
http://www.centrumslniecko.sk/sk/?from=/ (2012. 10.24.) 103 Nádej
http://www.centrumnadej.sk/index.php?page=z-historie (2012. 10. 24.) 104 Slonad Nitra
http://slonad_nitra.sk-firma.com/ (2012. 10. 24.)
37
Összegzés
A gyermekbántalmazás nem 20. századi találmány, egyidős az emberiséggel,
napjainkig végigkíséri a történelmet.
Fizikai bántalmazás, ha a szülő (gondozó) kézzel vagy más eszközzel sérülést okoz
egy 18. életévét be nem töltött gyermeknek. A fizikai bántalmazás visszafordíthatatlan törést
okoz a gyermek lelki életében. A gyermekbántalmazás legérzékenyebb pontja a gyermekek
sérelmére elkövetett szexuális erőszak. Az orvos sok esetben azért nem fedezi fel, hogy mi
történt, mert az erőszak jelei a gyermeken ritkán vehetők észre. Az érzelmi bántalmazás
sokkal rejtettebb bántalmazási forma, nehezebben ismerhető fel, mint a fizikai és a szexuális
bántalmazás, nem beszélve arról, hogy igen súlyos következményei lehetnek a gyermek
későbbi életútjára nézve.
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye célja, hogy rákényszerítse az államokat arra,
hogy biztosítsák a gyermek jólétéhez szükséges feltételeket, továbbá, hogy összefogja és
harmonizálja a különböző nemzetközi szerződésekben elszórtan előforduló gyermekjogokat.
Az Európa Tanács célja, hogy a tagállamok között nagyobb fokú egység szülessen, a
gyermekek jogait védő és támogató, és kötelező erejű dokumentumokat figyelembe vegyék.
Az Európa Parlament és a Tanács 2011/92/EU Irányelve arra kötelezi az államokat,
hogy nemzeti jogszabályaikban írjanak elő büntetőjogi szankciókat az irányelvben
meghatározott bűncselekményekre az uniós jogszabályoknak megfelelően. Ha a
bűncselekmények anyagi haszonszerzés céljából történtek, akkor vagyoni jellegű szankciókat
is szabjanak ki az államok.
A gyermekvédelmi törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat,
amelyek szerint az állam a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes
és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek segítséget nyújtsanak
a gyermekek jogainak és érdekeiknek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez,
továbbá megelőzzék a gyermekek veszélyeztetettségét, azt megszüntessék, pótolják a hiányzó
szülői gondoskodást, és segítsék a gyermekvédelmi gondozásból kikerült fiatal felnőtteket a
társadalomba való beilleszkedésben. A törvény meghatározza a gyermekek alapvető jogait.
A szlovák jogrendszerben a gyermekek jogai nincsenek törvénybe iktatva. A
gyermekek jogi helyzetét a Szlovák alkotmány az alapjogok és szabadságjogok részében
tárgyalja. A gyermekek egyéb jogait más jogágak, a büntetőjog, polgári jog, közigazgatási
jog, nemzetközi jog, szociális jog, munkajog rendezik.
38
A felhasznált források és szakirodalmak jegyzéke
Szakirodalom
1. FEHÉR Lenke – GÖRGÉNYI Ilona – GULA József – HORVÁTH Tibor – LÉVAI
Miklós – SÁNTHA Ferenc – VÁRADI Erika: Magyar büntetőjog különös rész Complex
Kiadó Jogi és Üzleti Tartalom Szolgáltató Kft. Budapest, 2009.
2. HEGEDŰS Judit – PINTYI Zoltán: A gyermekbántalmazásról röviden pedagógusoknak Rév8
Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Budapest, 2008.
3. KEREZSI Klára: A védtelen gyermek (Erőszak és elhanyagolás a családban)
http://mek.oszk.hu/04900/04916/04916.pdf. (2012.10. 2.)
4. RÉVÉSZ György: Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás Új Mandátum Könyvkiadó,
Budapest, 2004.
5. TANOSS Zsuzsanna: A családban történő gyermekbántalmazás jogi szabályozásának
gyermekjogi szempontú vizsgálata. A gyermek védelmének kötelezettsége hogyan,
miként, milyen korlátozások mentén érvényesül a család autonómiájának és a családi
környezet elsődlegességének elvi keretei között?
http://www.gyermek.joghaz.hu/dokumentumok/a-csaladban-torteno-gyermekbantalmazas-
tanulmany.pdf (2012.10.12)
6. VECZKÓ József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai.Tankönyvkiadó,
Budapest, 1990.
7. VIRÁG György: Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. KJK-
KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005.
Internetes források
39
1. http://www.origo.hu/itthon/20120427-a-kormany-elfogadta-az-uj-bunteto-torvenykonyv-
tervezetet.html (2012.10. 28.)
2. http://jogiq.com/uj_btk_szakmai_tervezete/ (2012. 10. 28.)
3. http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/wp-content/uploads/2012/02/BTKeloterjesztes-
tervezet.pdf (2012. 10. 28.)
4. A 20. éves Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény.
http://www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1112 (2012.10.17)
Törvények, egyezmények, irányelvek
1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
2. 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22. )
3. 2012. C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
4. ENSZ Gyermekjogi Egyezmény
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewF
ulContentURLString&fileEntryId=24678 (2012.10.17.)
5. Az EU gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásai
http://europa.eu/legislation_summaries/human_rights/human_rights_in_third_countries/r1
0113_hu.htm (2012. 10. 17.)
6. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló egyezményhez fűzött
jegyzőkönyv
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewF
ullContentURLString&fileEntryId=24662 (2012.10.17.)
7. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a
Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewF
ullContentURLString&fileEntryId=24670 (2012.10.17.)
8. A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewF
ullContentURLString&fileEntryId=24686 (2012. 10. 17.)
40
9. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát
igazságszolgáltatásról
http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewF
ullContentURLString&fileEntryId=24694 (2012. 10. 17.)
10. Az Európai Parlament és Tanács 2011/92/EU Irányelve
http://eur-
lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:026:0001:0021:HU:PDF
(2012. 10. 22)
Szlovák nyelvű irodalom, törvény
1. 300 zákon z 20. mája 2005., Trestný Zákon
http://www.ozpsr.sk/menu/bozp/TRESTNYZAKON.pdf (2012. 10. 24)
2. Centrum Slniečko
http://www.centrumslniecko.sk/sk/?from=/ (2012. 10. 24.)
3. Nádej
http://www.centrumnadej.sk/index.php?page=z-historie (2012. 10. 24.)
4. Občianské združenie Náruč- Pomoc deťom v kríze
http://www.naruc.sk/ (2012. 10. 24.)
5. Slonad Nitra
http://slonad_nitra.sk-firma.com/
Recommended