TDK · TDK Gyermekbántalmazás Szerző: Konzulens: ... 2004. (továbbiakban: Révész: Szülői bánásmód) 9–14. o. 5 koldusok, de azok megcsonkították őket, azért, hogy

TDK

Gyermekbántalmazás

Szerző: Konzulens:

Hajduová Mária Dr. Gilányi Eszter

jogász szak, IV. évf. egyetemi tanársegéd

Miskolci Egyetem

Állam és Jogtudományi Kar

2012

1

Tartalom Bevezetés ...........................................................................................................................................3

I. A gyermekbántalmazás történeti áttekintése ...................................................................................4

I. 1. Ókor és középkor ......................................................................................................................4

I. 2. A koraújkori angolszász területek .............................................................................................4

I. 3. A gyermekkor eszméjének kialakulása a polgári társadalmakban ..............................................5

I. 4. Gyermekvédelem kialakulása Magyarországon .........................................................................7

I. 5. A gyermekvédelem máig ható történelmi szakaszai ..................................................................7

II. A rossz bánásmód típusai ................................................................................................................9

II. 1. Fizikai bántalmazás ..................................................................................................................9

II. 1. a. A fizikai bántalmazás rizikófaktorai...................................................................................9

II. 1. b. A fizikai bántalmazás speciális esetei.............................................................................. 10

II. 2. A szexuális bántalmazás ........................................................................................................ 11

II. 2. a. A felnőtt- gyermek szexuális kapcsolat jellemzői ............................................................ 11

II. 3. Az érzelmi bántalmazás, elhanyagolás ................................................................................... 12

III. A gyermekek jogai a nemzetközi dokumentumok tükrében .......................................................... 15

III. 1. ENSZ Gyermekjogi Egyezmény .............................................................................................. 15

III. 2. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló egyezményhez fűzött

jegyzőkönyv .................................................................................................................................. 17

III. 3. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a

Gyermekek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv ........................................ 18

III. 4. Nyilatkozat a gyermek jogairól .............................................................................................. 19

III. 5. Az Európa Tanács iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról ............................... 19

III. 6. Európa Parlament és a Tanács 2011/92/EU Irányelve ........................................................... 22

IV. A gyermekek fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazásának büntetőjogi szabályozása a magyar

jogban .............................................................................................................................................. 24

V. Az új Btk........................................................................................................................................ 28

VI. 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról .............................. 30

VII. A gyermekbántalmazás és jogi szabályozása a szlovák jogrendszerben ........................................ 32

VIII. Gyermekvédelmi polgári társulások Szlovákiában ...................................................................... 35

2

,,Ölelő Kar’’ polgári társulat - Segítség a krízisben lévő gyerekeknek .............................................. 35

,,Partner’’ projekt .......................................................................................................................... 35

Nádej - Remény ............................................................................................................................ 36

Slonad ........................................................................................................................................... 36

Összegzés ......................................................................................................................................... 37

A felhasznált források és szakirodalmak jegyzéke .............................................................................. 38

Szakirodalom ................................................................................................................................ 38

Internetes források ....................................................................................................................... 38

Törvények, egyezmények, irányelvek ............................................................................................ 39

Szlovák nyelvű irodalom, törvény .................................................................................................. 40

3

Bevezetés

A családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazás problémája egészen napjainkig

végigkíséri a történelmet. Máig vitatott kérdés az, hogy vajon hol van a fizikai bántalmazás

határa, mi fogadható el egyszerű fegyelmezésnek, valamint mi a különbség a testi fenyítés és

a fizikai bántalmazás között.

A családon belüli és a gyermekek elleni erőszak jogi szabályozása a 70-es évek

közepén vetődött fel. Mára már rengeteg egyezmény védi a gyermekek jogait. A probléma

mégis az, hogy a gyermekek ellen elkövetett bántalmazások ténye sokszor nem is jut a

hatóságok tudomására. A gyermekáldozatok gyakran félnek, vagy szégyellik bevallani azt,

ami velük történik. A bántalmazottak és a gyermekáldozatok száma egyre nő, és ez még

mindig nem kelt a társadalomban lelkiismeret-furdalást. Mennyi gyermekáldozat kell még

ahhoz, hogy az erőszak elkövetői végre rádöbbenjenek tetteik súlyosságára és elrettenjenek

ezek megismétlésétől? Arra keresem a választ, hogy a XXI. században hogyan próbálják meg

ezeket a problémákat kiküszöbölni.

Munkámban tehát nemcsak a gyermekbántalmazással, hanem a gyermekvédelemmel

is foglalkozom. Elemzem az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, annak kiegészítő

jegyzőkönyveit, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatását a gyermekbarát

igazságszolgáltatásról, és ezt követően részletezem a magyar jogi szabályozást. Ismertetem az

új Btk. tervezetét, mivel a témám szempontjából igencsak lényeges rendelkezések kerülnének

bele az új törvénykönyvbe.

Végül pedig a gyermekbántalmazás szlovák jogi szabályozását tekintem át: Szlovákia

ugyanis Magyarországhoz hasonló történelmi háttérrel és jogrendszerrel bíró állam; valamint

bemutatom azokat a szlovák polgári szervezeteket is, amelyek fellépnek a

gyermekbántalmazás ellen.

4

I. A gyermekbántalmazás történeti áttekintése

I. 1. Ókor és középkor

A gyermekbántalmazás nem 20. századi „találmány”, egyidős az emberiséggel,

napjainkig végigkíséri a történelmet. A gyermekek már a történelem folyamán is ki voltak

téve a bántalmazások legváltozatosabb formáinak. Évszázadok óta léteznek a

gyermekbántalmazás hagyományos változatai, mint például a gyermekgyilkosságok, fizikai és

szexuális bántalmazások, sőt meg kell említenünk a gyermekmunka kizsákmányolását is. A

rossz bánásmód egyik oka a család, hiszen a szülők szerint a gyermekek az ő tulajdonukat

képezik, ezáltal arra a következtésre jutnak, hogy ez bármire feljogosítja őket. Néhány

példával szeretném szemléltetni az egyes történelmi korszakokban kialakult viszonyokat a

gyerekekhez.

Az ókori Egyiptomban azért tartották életben a gyermekeket, mert azok gazdasági

eszközül szolgáltak, ingyen munkaerőnek számítottak. Babilonban csak a gyerekes anyák

kapták vissza hozományukat válás esetén. Az ókori karthágói társadalomban a gyerek a család

legbecsesebb tulajdonát képezte, így 500 kisgyermeket áldoztak fel isteneiknek. Az ókori

görögök számára fontos volt a férfi utódok nemzése ahhoz, hogy a családi folytonosságot ne

szakítsák meg, ezért örökbefogadáshoz is folyamodtak. A római apa ítélkezhetett saját

gyermeke élete vagy halála felett, akár annak idősebb korában is.

A középkorban a kisgyermeket a mai nevelési gyakorlathoz képest meglehetősen

szokatlanul gondozták. Példának okáért a 9 hónapig tartó pólyázás után megpróbálták

erőszakkal járni tanítani. Olyan járószéket készítettek a járni tanuló kisgyermekeknek,

amelyekben fatüske volt, mellyel járásra kényszerítették a gyerekeket.1

I. 2. A koraújkori angolszász területek

Angliában a XVIII. és a XIX. század fordulóján a nem kívánt gyermekeket kitették az

utcára, akik gyakran még felfedezésük előtt meghaltak. Esetenként felfedezték őket a

1 Révész György: Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.

(továbbiakban: Révész: Szülői bánásmód) 9–14. o.

5

koldusok, de azok megcsonkították őket, azért, hogy szánalmat keltsenek, és éjszakánként

más koldusoknak adták őket bérbe 4 pennyért. A gyermekeket haszonszerzés céljából

tartották életben.

Az Amerika Egyesült Államokban hamarabb alakult meg az Állatvédő Liga, mint a

Gyermekvédő Liga, amely egy gyermekek védelmét szolgáló szervezet. New Yorkban egy

egyházi gondozó észlelte, hogy Mary Ellent szülei rendszeresen bántalmazzák. A gondozó az

Állatvédő Ligától kért segítséget arra hivatkozva, hogy a gyermek szülei úgy bánnak

Maryvel, mint egy állattal. Az Állatvédő Liga fellépett a kiskorú érdekében. Egy évvel később

meg is alakult a Gyermekvédő Liga.2

I. 3. A gyermekkor eszméjének kialakulása a polgári társadalmakban

A gyermekkor eszméjének kialakulása a XVII-XVIII. századra vezethető vissza. Ez az a

kor, amikor kialakult a polgári társadalom, valamint megfogalmazódott az a gondolat, hogy a

gyermekek fejlődéséhez elkerülhetetlen az oktatás és a nevelés. Korábban a hétköznapi

együttéléshez szükséges tudás otthon is elsajátítható volt, de a polgári társadalomban, a

hatalomra kerülő polgárság féltette leszármazóitól vagyonát, gazdagságát, nem akarta, hogy

mindez elaprózódjon. Ezért vált szükségessé, hogy a jövőbeli generációk iskolában sajátítsák

el a már korábban említett, hétköznapi együttéléshez szükséges tudást.

A lakosság többségének szegénység volt a sorsa. A nők és a gyerekek tömegesen álltak

munkába azért, hogy létfenntartásukat biztosítani tudják. Ennek köszönhető az a jelentős

családi átalakulás, amelyben végleg elvált egymástól a család és a termelés, az otthon és a

munka. Változás az állam és az egyén viszonyában is bekövetkezett. Elkülönült a

magánember a közembertől, és az állam, bár megkövetelte a családi kötelezettségek

teljesítését, de az ezzel kapcsolatos problémák megoldásában már kevés szerepet vállalt. Úgy

vélte, hogy a gyermekek nevelése, gondozása és az ezekkel kapcsolatos nehézségek

megoldása, a konfliktusok kezelése teljes mértékben a család gondját képezi. A gyermekek az

apai hatalomnak voltak leginkább alávetve, és a szülői jogok közé tartozott a fenyítés, így a

fizikai fenyítés joga is.

2 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek (Erőszak és elhanyagolás a családban)

http://mek.oszk.hu/04900/04916/04916.pdf. (2012. 10. 2.) (továbbiakban: Kerezsi: A védtelen gyermek). 7–8.

o.

http://mek.oszk.hu/04900/04916/04916.pdf.%20(2012

6

A tömeges szegénység kialakulásának időszakában közömbösség és tolerancia

érvényesült a gyermekek kizsákmányolása iránt. Az állami beavatkozást csak gazdasági és

morális érdek motiválta.

1878-ban Londonban 50 gyermekekkel foglalkozó jótékonysági társaság alakult. Ezen

kívül létrejött a Gyermekmenhely és 1889-ben a Gyermekvédő Liga is. Ezen túlmenően

elterjedt a szárazdajkaság (baby farming), ahol a városi anyák térítés ellenében vidéki

asszonyokra bízták gyermekeik gondozását, de a tapasztalatok szerint ez a gyakorlat nem volt

biztonságos, hiszen e gyermekek szörnyűséges körülmények között éltek, sokszor még enni

sem kaptak, nagyrészük meg is halt.

Az 1889-es angol Gyermekvédelmi törvény (Prevention of Cruelty to and Protection of

Children Act) bűncselekményként definiálta gyermek megbetegítését, elhanyagolását,

elhagyását, ha ez a gyermek egészségét károsította. Elkövető csak olyan 16. életévét betöltött

személy lehetett, akinek kötelezettségei voltak a gyerekkel szemben. A cselekmény 25-100

font közötti pénzbírsággal, és 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönbüntetéssel volt büntetendő. A

törvény alapján 5 év alatt 5792 személy ellen indult eljárás, és 5400 főt ítéltek el.

A polgári társadalom fejlődésével együtt járt a csavargók, bűnelkövető fiatalkorúak és

gyermekek számának növekedése, így ez a társadalmi probléma megkövetelte az állami

beavatkozást. Fontossá vált a társadalom megvédése az erőszakos és egyre inkább agresszívvá

váló fiataloktól. A kérdés csupán az, hogy miért nem inkább a gyermekek érdekeit helyezték

szem elé, miért nem őket akarták megvédeni az ellenük irányuló erőszaktól? Hiszen valami

ezt az agressziót kiváltotta belőlük. Véleményem szerint elsődlegesen a negatív cselekedeteik

okát kellett volna feltárni és orvosolni.

Az 1889-es angol Gyermekvédelmi törvény a gyermekek megmentése érdekében már

szigorúbban beavatkozott a családok életébe. Gyámi Testület gyakorolta az elhagyott, árva

gyermekek felett a szülői felügyeleti jogokat. 1908-ban életbe léptek a Gyermektörvény

rendelkezései, bár elsősorban a bűnözéssel kapcsolatos teendőkre összpontosítottak. A két

világháború között a hangsúlyt továbbra is a társadalom megvédésére helyezték, melyet

potenciálisan veszélyeztetett a gyermek és fiatalkori bűnözés.3

Az 1970-es években, a társadalom újraformálódott. Az államok egyre inkább jogot

formáltak arra, hogy beavatkozzanak a bántalmazott gyermekek érdekeit képviselve a

gyermekek és a szülők kapcsolatába.4

3 Kerezsi: A védtelen gyermek. i. m. 9–16. o. 4 Kerezsi: A védtelen gyermek. i. m. 26. o.

7

I. 4. Gyermekvédelem kialakulása Magyarországon

Magyarországon a koraújkorban egy Hont megyei faluban, szegénység miatt nem

tudták felnevelni az újszülött gyermekek nagy részét, így azokat vánkossal vagy dunnával

betemették, agyonnyomták. Az is előfordult, hogy a halálra szánt gyermeket egy járványos

házban a beteg mellé fektették, hogy szerencsétlen megfertőződjön.5

Magyarország a XIX–XX. század fordulóján kezdett foglalkozni a

gyermekvédelemmel. Az 1901. évi VIII. és XXI. törvénycikkek szabályozták a menhelyek

felállítását és az elhagyott gyermekekről való gondoskodást. A gyermekvédelem központi

intézményeivé az állami menhelyek váltak. Nyilvánvalóvá vált az összefüggés a családi

körülmények és a gyermek-, fiatalkori, illetve a később kialakuló felnőttkori deviációk között.

Ez azt jelenti, hogy az ,,elzüllött’’ szülők a kiskorúak nevelésével, ellátásával kapcsolatos

feladataikat nem tudták ellátni, gyermekeiket elhanyagolták, így közvetve elősegítették a

fiatalkorú bűnelkövetés kialakulását.

Magyarországon a problémák orvoslását a bűnözés megelőzésében, és az antiszociális

magatartásokra való reagálásban látták. A gyermekvédelem kialakulását alapvetően a

társadalom megvédése jellemezte. Menhelyek, lelencházak, javítóintézetek, és fiatalkorúak

területi fogházai alakultak a fiatalkorúak kriminalitásának visszaszorítása céljából.6

I. 5. A gyermekvédelem máig ható történelmi szakaszai

Elsőként említeném az 1945-49 közötti időszakot. Ezt az időszakot a gyermekek

megmentésének fontossága jellemezte az elhagyott és árva gyermekek nagy száma miatt. A

gyermekeket nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban helyezték el.

Az 50-es években vezetett eredményre az a törekvés, mely szerint az állami

gondozottak jelentős részét gyermekotthonba kell helyezni. A háború sújtotta árvák, félárvák

száma csökkent, ámbár sajnálatos módon növekedett a lelkileg sérült gyermekek, valamint a

bűnöző fiatalok száma. A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények elsődleges feladata az lett,

hogy az állami gondozásba vett gyermekeket gondozzák, neveljék, helyes irányú testi és

szellemi fejlődésüket elősegítsék, hogy egészséges, erkölcsös, néphez hű, hazáját szerető

emberekké váljanak.

5 Kerezsi: A védtelen gyermek i. m. 8. o. 6 Kerezsi: A védtelen gyermek i. m. 16–18. o.

8

1956 után a hangsúly a gazdasági kérdésekre szegeződött. Az országban emelkedett az

életszínvonal, társadalombiztosítási juttatásokra tehettek szert az erre jogosultak.

Az 1957-61 között létezett Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács (OGYIT),

1961-ben felmérést készített azokról a gyermekekről, akik nem megfelelő körülmények között

éltek. A felmérés alapján 29000 veszélyeztetett gyermeket vettek nyilvántartásba. Az OGYIT

megszűnése után a gyermekvédelem leredukálódott a már bekövetkezett problémák

eredményeinek orvoslására. Nem az okokkal, hanem a következmények kialakulásával

foglalkoztak. A gyermekvédelem szemlélete azt sugallta, hogy a gyermekekre leendő

munkaerőként kell tekinteni, s nem pedig gyerekként.7

Az 1970-1985-ös években nehezedtek a gazdasági körülmények, az elért életszínvonal

megóvásáért folytatott küzdelemben tovább emelkedett az érzelmileg elhanyagolt gyermekek

száma. A felnőttek körében növekedett az alkoholisták száma, egyre több lett a

diszharmonikus család. A válások számának növekedésével egyre több gyermek nélkülözte

minkét szülő szeretetét, ugyanis ez a csonka családokban már nehezen pótolható, mert

csökken a személyes kontaktus.8

7 Kerezsi: A védtelen gyermek i. m. 18–21. o. 8 Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai Tankönyvkiadó, Budapest, 1990., 80.o.

9

II. A rossz bánásmód típusai

Az angolszász szakirodalom a gyermekbántalmazás jelenségét ”child abuse”

fogalmával definiálja. Ezt a fogalmat nem lehet magyarra lefordítani, mert sokféle magatartást

foglal magába, mint például a gyermek fizikai, szexuális bántalmazását és az érzelmi

elhanyagolást is.9 Jelen fejezetben fontosnak tartom a gyermekekkel szembeni rossz

bánásmód típusait tisztázni, tehát a fizikai, a szexuális és az érzelmi bántalmazások jelentését

pontosan ismertetni.

II. 1. Fizikai bántalmazás

Fizikai bántalmazásról beszélünk, ha a szülő (gondozó) kézzel vagy más eszközzel

sérülést okoz egy 18. életévét be nem töltött gyermeknek. A fizikai bántalmazás

visszafordíthatatlan törést okoz a gyermek lelki életében. Máig vitatott kérdés az, hogy vajon

hol van a fizikai bántalmazás határa, mi fogadható el egyszerű fegyelmezésnek, valamint mi a

különbség a testi fenyítés és a fizikai bántalmazás között. A bántalmazott gyerekek jelentős

része úgy érzi, megérdemli a verést, mert az saját rossz magatartása következménye,

függetlenül attól, hogy azt aktuálisan megérdemli-e, vagy sem.10

II. 1. a. A fizikai bántalmazás rizikófaktorai

Szülői rizikófaktorok:

Az anya fiatalabb korban hajlamos a bántalmazásra, de ok lehet az alacsony

iskolázottsága, impulzivitása, tehetségtelensége, bizonytalanság-érzése is.

Azok a szülők, akik gyermekkorukban bántalmazva voltak, maguk is bántalmazókká

válnak, vagy válhatnak.

Alkoholizmus, drogfüggőség, pszichózis is kiválthatja a gyermekbántalmazást, ez

azonban a bántalmazó szülők 10%-ára volt jellemző.

Családi rizikófaktorok:

9 Dr. Tanoss Zsuzsanna: A családban történő gyermekbántalmazás jogi szabályozásának gyermekjogi szempontú

vizsgálata. A gyermek védelmének kötelezettsége hogyan, miként, milyen korlátozások mentén érvényesül a

család autonómiájának és a családi környezet elsődlegességének elvi keretei között?

http://www.gyermek.joghaz.hu/dokumentumok/a-csaladban-torteno-gyermekbantalmazas-tanulmany.pdf

(2012.10.12) (továbbiakban: Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás) 10 Révész: Szülői bánásmód i. m. 39.o.


10

A család szerkezete (csonka család), a család nagysága (több fiatal gyermek), apák

munkanélkülisége stb. egyaránt kialakíthatják a bántalmazás veszélyét.

Gyermeki rizikótényezők:

A gyermek külső megjelenése (pl. koravén külső), bőrszíne, mentális retardációja, fejlődési

rendellenessége, egészségi állapota mind-mind bántalmazást kiváltó tényező lehet.11

II. 1. b. A fizikai bántalmazás speciális esetei

Münchausen szindróma by proxy (MSBP):

A fizikai bántalmazás egy sokáig nem is diagnosztizált, speciális formája. A

Münchausen-szindróma a serdülők, vagy felnőttek betegsége, akik kitalálnak, vagy

szándékosan fizikai tüneteket idéznek elő abból a célból, hogy felfigyeljenek rájuk. A by

proxy pedig arra utal, hogy a gyermek betegségének tüneteit egy külső személy, általában a

fiatal anya közvetíti vagy idézi elő. Enyhébb esetben a túlzottan aggódó szülők felesleges

orvosi beavatkozásoknak teszik ki gyermeküket. Súlyosabb esetben ez történhet a már létező

betegség felnagyításával.

A legfontosabb jellemtő az MSBP tünetekkel kapcsolatban, hogy azok mindig az anya

jelenlétében jelentkeznek, míg távollétében véget-érnek. Az MSBP-t ritka rendellenességnek

tartják, de igaz az is, hogy egyre nagyobb gyakorisággal ismerik fel, éppúgy, mint a rossz

bánásmód egyéb fajtáit. Az anyák gyakran bántalmazó családban nőttek fel, vagy éppen

elhanyagolták őket, és pozitív figyelmet csak pl. valamilyen betegség esetén érezhettek. Az

esetek többségében ezek az anyák felnőtt korukban is elutasítottak, gyakran önértékelési

problémákkal küszködnek, vagy rossz házasságban élnek. A férj legtöbbször sok időt tölt

külön a családtól, gyakori lehet a drog és az alkoholprobléma is. Az anyák a gyerekeikkel

általában szoros kapcsolatban állnak.

Az MSBP következménye, hogy a gyermek szülőbe vetett bizalma sérül:

csecsemőknél táplálási zavar alakulhat ki, gyermekkorban hiperaktivitás és oppozíciós

magatartás észlelhető, nagyobb gyermekek esetében konverziós tünetek figyelhetők meg,

gyakran tapasztalható éretlenség, agresszivitás, halálfélelem.

Fizikai elhanyagolás:

Fizikai elhanyagolásról akkor beszélünk, amikor a szülő gyermeke számára nem

biztosítja a megfelelő életkörülményeket, tehát nem táplálja elégségesen, nem gondoskodik a

11 Révész: Szülői bánásmód i. m. 40–41.o.

11

ruházatáról, nem viszi orvoshoz, elégtelenek a higiéniai feltételek. Ez passzív magatartásnak

minősül, közvetett módon mégis gátolja a gyermeket az egészséges fejlődésben.12

Bár a gyermekbántalmazás okait vizsgáló elméletek különböznek, abban mégis azonosak,

hogy a szakemberek többsége szerint a gyermek ellen elkövetett erőszak előre megjósolható, így

megelőzhető.13

II. 2. A szexuális bántalmazás

Az emberi szexualitás biológiai jelenség, amelyet társadalmi, erkölcsi és kulturális

normák szabályoznak.14

A gyermekbántalmazás legérzékenyebb pontja a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális

erőszak. Az orvos sok esetben azért nem fedezi fel, hogy mi történt, mert az erőszak jelei a

gyermeken ritkán vehetők észre.15 Az esetek nagy részében csak a gyermekek által elmondottakra

lehet alapozni.16 A hozzátartozónak nem szükséges kifejezett fizikai erőszakot alkalmaznia annak

érdekében, hogy a szoros értelemben vett erőszak bekövetkezzen. Közömbös, hogy volt-e

ténylegesen erőszak, ugyanis a fizikai erőszaknak csak a tudomásszerzés szempontjából lehet

jelentősége. A gyermek tulajdonképpen nincs és nem is lehet valóságos döntési helyzetben, hiszen

a szülőnek alá van rendelve, anyagi és létbiztonsága is a szülőtől függ. Lehetséges, hogy ezért sem

mer nemet mondani a hozzá közeledő rokonnak. A gyermek azt sem tudja, hogy mibe egyezik

bele, hiszen tapasztalatlan a szexualitás vonatkozásában. Említést kell tennünk arról is, hogy a

gyermek az adott hozzátartozójához lelkileg, és érzelmileg kötődik. Tudata nem fogja át azt, hogy

a cselekmény lelki és erkölcsi fejlődését nagymértékben károsítja.17

A felnőtt és a gyermek közötti nemi kapcsolat azért rossz, mert a gyermek nem tudhatja,

hogy mibe egyezik bele. Nem rendelkezik olyan fokú ítélőképességgel, hogy meg tudja ítélni a

szexualitás interperszonális és társadalmi vonatkozásait, továbbá nem képes szabadon dönteni az

elfogadásról és a visszautasításról.18

II. 2. a. A felnőtt- gyermek szexuális kapcsolat jellemzői

12 Révész: Szülői bánásmód i. m. 42–45.o. 13 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 14 Révész: Szülői bánásmód i. m. 45. o. 15 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás 16 Kerezsi: A védtelen gyermek. i. m. 66. o. 17 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 18 Kerezsi: A védtelen gyermek. i. m. 70. o.

12

A gyermekek általában négy éves koruktól tizennégy, tizenöt éves korukig vannak

kitéve szexuális erőszaknak. A lányok esetében a legrizikósabb kor a tinédzser kor, ugyanis

ekkor válnak kislányokból felnőtt nőkké, ekkor alakulnak ki a nőies formák. A fiúkat hat-

nyolc, illetve tizennégy - tizenhat éves korukban veszélyeztetik a fajtalan cselekvők elkövetői.

A szexuális erőszak fajtái:

Szemérem elleni erőszak: fajtalanság- ebben az esetben az elkövető simogató, molesztáló,

csábító tevékenységet végez, az elkövető nem hatol be. Gyakran a gyerek nincs tisztában

azzal, hogy ezt nem szabadna tenni az ő testével. Az erőszakos közösülést általában megelőzi

a szemérem elleni erőszak, de a cselekmény önmagában is megvalósulhat.

Erőszakos közösülés: közösülési szándék eredményeként a nemi szervek érintkeznek.

Pornográf fotók, videóanyagok készítése:19

Gyermekpornográfiának minősül, amikor a

gyermek valós, vagy szimulált szexuális cselekményt mutat be, vagy a gyermek nemi szerveit

mutatják be szexuális célok érdekében.20

A felnőtt - gyermek szexuális kapcsolat fajtái:

Kihasználás: Az elkövető tudásával éri el a gyermeknél a szexuális viselkedésre kényszerítést.

Ambivalencia: A gyermek gyakran jutalmakban részesül, az erőszaknak haszon is van

számára.

Szándékosság: A gyermekek általában az erőszakról nem számolnak be. Fontos felderíteni az

elkövető szándékát annak érdekében, hogy eldönthető legyen az, hogy a folyamat erőszaknak

minősül e vagy sem.

Titkosság: Szexuális bántalmazásra csak akkor kerülhet sor, ha a felnőtt rá tudja vennni a

gyermeket arra, hogy ezt titokban tartsa. Ennek érdekében a felnőtt akár fenyegetéshez is

folyamodhat.21

II. 3. Az érzelmi bántalmazás, elhanyagolás

19 Hegedűs Judit – Pintyi Zoltán: A gyermekbántalmazásról röviden pedagógusoknak Rév8 Józsefvárosi

Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Budapest, 2008. (továbbiakban: Hegedűs – Pintyi: A

gyermekbántalmazásról) 7–8.o. 20 A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló

egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 2. cikk (c)

http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-az-adomanyokat/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmeny ( 2012. 10.

17. ) 21 Révész: Szülői bánásmód i. m. 48. o.

http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-az-adomanyokat/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmeny

13

Az érzelmi bántalmazás sokkal rejtettebb bántalmazási forma, nehezebben ismerhető

fel, mint a fizikai és a szexuális bántalmazás,22

felismerése és bizonyítása nagyon nehéz

feladat, nem beszélve arról, hogy igen súlyos következményei lehetnek a gyermek későbbi

életútjára nézve, mert önértékelése és énképe sérül, deformálódhatnak társas kapcsolatai. Az

érzelmi bántalmazás egyik legalapvetőbb jellemzője, hogy rendszeres és hosszan tartó

folyamat.23

A szóban forgó bántalmazási formához tartoznak a következők:

Izoláció: ha szülő izolálja a gyermeket, megakadályozza a normális társadalmi kapcsolatok

megismerését, így ennek eredményeként a gyermek úgy érzi, hogy senkire sem számíthat,

nincsenek barátai.24

Ignorálás: amikor a szülő semmibe veszi a gyermekét, olyan mintha nem is létezne a számára.

Lealacsonyítás, kigúnyolás: érezteti a bántalmazó a gyerekkel, hogy nem képes bizonyos

dolgokat megcsinálni, emiatt pedig kigúnyolja.

Megalázás: a gyermek önbizalmának leépítése

Kiabálás, ordítozás: sokszor a problémákat ordítozással, és kiabálással próbálják megoldani,

de ezzel félelmet keltenek a gyermekben.

Vádolgatás: a rossz, gonosz cselekedet miatt a gyereket vádolják elsősorban.

Érzelmi zsarolás: a szülő büntetéssel, vagy akár a szeretet megvonásával fenyegeti a

gyermekét azért, hogy manipulálja, valamint hogy kényszerítse olyan dolgok megtételére,

amikre egyébként nem lenne hajlandó. 25

Visszautasítás: a szülő a gyermek számára elérhetetlen, a gyermeket nem fogadja el.

Neveléskor gyakran alkalmazzák a megfélemlítés számtalan változatát.

Gyermekbántalmazásnak minősül például az önálló vélemény megbüntetése, az önérzet

megnyilvánulásainak megbüntetése, a kirekesztés, megalázás, a gyermek érzelmeinek

kigúnyolása. Ebbe a kategóriába sorolható még a szülői korlátozás, valamint a túlvédés

jelensége is.

Az érzelmi bántalmazás és az elhanyagolás az esetek többségében fizikai

bántalmazással is együtt jár, hiszen az összes bántalmazási típus hátterében az esetek 18 %-

ában érzelmi bántalmazás is észlelhető. Gyakori az is, amikor látszólag egy családban minden

rendben van, a szülő teljes mértékben gondját viseli gyermekének, ez azonban csak látszólag

22 Révész: Szülői bánásmód i. m. 51. o. 23 Hegedűs – Pintyi: A gyermekbántalmazásról i. m. 6.o. 24 Révész: Szülői bánásmód i. m. 51.o. 25 Hegedűs – Pintyi: A gyermekbántalmazásról i. m. 7. o.

14

van így, ugyanis a szülő pszichológiailag teljesen hozzáférhetetlen a gyermeke számára,

annak közeledését visszautasítja.

Azért olyan súlyos az érzelmi bántalmazás és az elhanyagolás, mert súlyos

következményei is lehetnek, mint például az elszökés, viselkedési problémák.26

Az elhanyagolás is tartós, rendszerint hiányzik a gyermekek felé áramló szeretet,

elmarad a gondozás, táplálás, a gyermek életéhez, fejlődéséhez alapvetően szükséges

feltételek biztosítása.

Fontos megkülönböztetni a fizikai, oktatási és érzelmi elhanyagolást:

Fizikai elhanyagolásról beszélünk, amikor a gyermekek számára nem biztosítják az alapvető

fizikai szükségleteket, mint például a higiéniát, elmulasztják beadni a védőoltásokat, nem

táplálják a gyermeket megfelelően, egyedül hagyják a lakásban az arra még éretlen gyermeket

stb.

Oktatási, nevelési elhanyagolás például a tankötelezettség nem teljesítése - ide tartozik az egy

éves óvodai kötelezettség is - például amikor a szülő legalizálja a gyerek hiányzásait, nem

reagál az iskola, illetve a jegyző felszólítására.

Érzelmi elhanyagolásnak minősül az érzelmi biztonság, a szeretet, az állandóság hiánya, a

gyermek jelenlétében erőszakos, durva magatartás tanúsítása másik családtaggal szemben, a

gyermek kötődésének durva elutasítása stb.27

26 Révész: Szülői bánásmód i. m. 51-53.o. 27 Hegedűs – Pintyi: A gyermekbántalmazásról i. m. 5–6.o.

15

III. A gyermekek jogai a nemzetközi dokumentumok tükrében

A családon belüli és a gyermekek elleni erőszak jogi szabályozása a 70-es évek

közepén vetődött fel. Ennek oka a társadalom bizonyos rétegeinek felháborodása, a tudomány

fejlődése, melynek következtében az orvosi szakmában lehetővé tették az erőszak és a

bántalmazások felismerését, és a nemzetközi szervezetek (ENSZ, UNICEF) tevékenységét.28

A nemzetközi szervezetek gyermekek jogaival kapcsolatos jogfejlesztő tevékenysége

nagyon fontos szerepet játszott a gyermekbántalmazás elleni fellépés kialakulásában. Számos

nemzetközi dokumentum közül az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, és az Egyezmény

kiegészítő jegyzőkönyveit mutatnám be, melyek gyermekek fegyveres konfliktusba történő

bevonásáról; a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról

szólnak, továbbá röviden összefoglalnám a Nyilatkozatot a gyermekek jogairól, és

ismertetném az ET gyermekbarát igazságszolgáltatással kapcsolatos iránymutatását, mely

kiemelten fontos az eljárás szereplőjévé váló bántalmazott gyermek szempontjából és az

Európa Parlament és Tanács 2011/92/EU Irányelvet.

III. 1. ENSZ Gyermekjogi Egyezmény

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 1990-ben lépett hatályba, melyet Magyarország

1991-ben ratifikált.29

Az egyezmény célja, hogy rákényszerítse az államokat arra, hogy

biztosítsák a gyermek jólétéhez szükséges feltételeket, továbbá, hogy összefogja és

harmonizálja a különböző nemzetközi szerződésekben elszórtan előforduló gyermekjogokat.

Az UNICEF (The United Nations Children’s Fund) és más nem-kormányzati nemzetközi

szervezetek közreműködtek az egyezmény kidolgozásában. A gyermekjogi egyezmény

emberi jogi gyűjtemény, mely a középpontba a gyermekeket helyezi, és alapvető

kötelezettségeket fogalmaz meg. Alapelvei a diszkrimináció tilalma, a gyermekek érdeke, és a

gyermek meghallgatásához való jog. A Magyar Állam az Egyezmény aláírásával vállalta,

hogy az Egyezményben foglalt jogok betartása és érvényre juttatása érdekében minden

szükséges intézkedést megtesz.30

28 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 29 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 30 A 20. éves Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény

http://www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1112 (2012.10.17)

http://www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1112

16

A gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha

rá alkalmazandó jogszabály alapján nagykorúságát már korábban elérte.31

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Egyezményben részes államok kötelezettsége,

hogy tiszteletben tartsák a gyermekek Egyezményben lefektetett jogait, minden

megkülönböztetés nélkül, valamint mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a

gyermeket hatékonyan megvédjék bármilyen megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely

szülei, törvényes képviselői, vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége miatt érhetné őt.32

A munkám szempontjából nélkülözhetetlennek tartom kiemelni, hogy az

Egyezményben részes államoknak el kell ismerniük, hogy minden gyermek veleszületett,

alapvető joga, az élethez és a fejlődéshez való jog, melyet az államoknak a lehető legnagyobb

mértékben biztosítaniuk kell.33

Az Egyezmény kifejezetten rögzíti az állam kötelezettségét,

mely a gyermek életbenmaradására és fejlődésére vonatkozik. Az élethez való jogot

korlátozni nem lehet, még háborús konfliktus esetén sem. A csecsemőgyilkosságok kérdése is

szorosan kapcsolódik ehhez a joghoz. Említést érdemel, hogy Magyarországon 2005-ben

megszületett az a jogszabály, amely kimondja, hogy az inkubátorban hagyott csecsemők anyja

ellen nem indul büntetőeljárás, így több csecsemő menekülhet meg, mint a megalkotást

megelőzően.34

Az Egyezményben részes államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyermeket

szüleitől, ezek akarata ellenére ne lehessen elválasztani, csak abban az esetben, ha az illetékes

hatóságok, valamint a bíróság úgy állapítja meg, hogy az elválasztás a gyermek érdekében

szükséges, így például, ha a szülők elhanyagolják, vagy durván kezelik a gyermeket, illetőleg

ha külön élnek, és dönteni kell a gyermek elhelyezéséről.35

A tapasztalatok szerint, gyakran a

bántalmazott gyermeket szakítják el a családtól ahelyett, hogy a bántalmazót vennék ki a

családból. Ezzel a büntetőjogi szabályozás gyakran sérti a gyermek ezen alapjogát. A

védelembe vételt megelőzően fel kellene tárni a valódi okokat.36

31 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 1. cikk

http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFulContentURLString&

fileEntryId=24678(2012.10.17) 32 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 2. cikk

http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFulContentURLString&fileEntryId=24678(2012.10.17) 33 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 6. cikk


fileEntryId=24678(2012.10.17) 34 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 35 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 9. cikk


fileEntryId=24678(2012.10.17) 36 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m.

17

Az államoknak minden törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést

meg kell tenniük annak érdekébe, hogy a gyermeket megvédjék az erőszaktól, a támadástól, a

fizikai és lelki durvaságtól, az elhagyástól, vagy az elhanyagolástól, a rossz bánásmódtól vagy

a kizsákmányolástól - ide értve a nemi erőszakot is - addig, amíg szülei, vagy törvényes

képviselői, vagy akinél elhelyezték a felügyelete alatt áll.37

Védőintézkedések közé tartozik,

hogy az iskola, ha felismeri, hogy a gyermeket bántalmazzák, azt azonnal köteles a hatóságok

felé jelenteni.38

Az Egyezmény magában foglalja az árvaság kérdését is, ugyanis minden olyan

gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen kiszakadt a családi környezetéből, vagy aki saját

érdekében nem lehet része e környezetnek, jogosult az állam különleges védelmére.39

A gyermekeket védeni kell a gazdasági kizsákmányolás ellen. Nem kényszeríthető

semmiféle kockázattal járó, iskoláztatást veszélyeztető, egészségére, erkölcsi, fizikai,

szellemi, lelki fejlődésére káros munkára.40

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének szabályai mellett több fontos nyilatkozat és

állásfoglalás jött létre, melyek közül fontos kiemelni a gyermekek szexuális kizsákmányolás

elleni fellépés érdekében elfogadott Nyilatkozatot és Akciótervet, a Yokohamai állásfoglalást,

valamint a Budapesti Regionális Állásfoglalást és Akciótervet.41

III. 2. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló

egyezményhez fűzött jegyzőkönyv

Az elmúlt évtizedekben a fegyveres konfliktusok több mint kétmillió gyermek életét

követelték, hatmilliót nyomorítottak meg testileg, árván maradt egymillió gyermek, és

húszmillió gyermek kényszerült arra, hogy lakóhelyét elhagyja. Az ENSZ célja a gyermekek

jogainak előtérbe helyezése és védelme, valamint hogy meghatározza a fegyveres

konfliktusok gyermekekre gyakorolt hatását. Ennek érdekében megpróbál meggyőzni

harmadik országokat, hogy alkalmazzák az alapvető emberi jogokat, hogy megvédjék a

37 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 19. cikk 38 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i. m. 39 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 20. cikk 1.


fileEntryId=24678(2012.10.17) 40 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 32. cikk


fileEntryId=24678(2012.10.17) 41 Virág György: Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata KJK- KERSZÖV Jogi és Özleti

Kiadó Kft. Budapest, 2005., 92.o.

18

gyermekeket a fegyveres konfliktusok hatásaitól. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő

bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyv a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény

jegyzőkönyve.42

A részes államoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a tizennyolc év alatti

gyerekeket ne kötelezzék katonai szolgálatra.43

III. 3. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a

gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermekek jogairól szóló egyezményhez

fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv

A Jegyzőkönyvben részes államok megtiltják a gyermekek eladását, a

gyermekprostitúciót és a gyermekpornográfiát.

Gyermek eladásának minősül, ha egy gyermeket másnak díjazás, vagy más

ellenszolgáltatás fejében átadnak.

Gyermekprostítúciónak minősül díjazás, vagy más ellenszolgáltatás fejében a gyermek

szexuális tevékenységekben történő felhasználása.

Gyermekpornográfiának minősül, amikor a gyermek valós, vagy szimulált szexuális

cselekményt mutat be, vagy a gyermek nemi szerveit mutatják be szexuális célok érdekében.

Az államok kötelesek szankcionálni a gyermekek eladását, a gyermekek szexuális

kizsákmányolását, ha a gyermekek szerveit haszonszerzés céljából átadják, ha a gyermeket

kényszermunkára alkalmazzák, ha az örökbefogadásra vonatkozó nemzetközi

dokumentumokat megsértik, a gyermeket gyermekprostítúcióra felajánlják, megszerzik,

kerítik, nyújtják, gyermekpornográfiát előállítás, elosztás, terjesztés, importálás, exportálás,

felajánlás, eladás céljából birtokolják.44

42 Az EU gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásai

http://europa.eu/legislation_summaries/human_rights/human_rights_in_third_countries/r10113_hu.htm (2012.10.17.) 43 2008. évi CLX tv. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló egyezményhez fűzött

jegyzőkönyv 1.cikk

http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString

&fileEntryId=24662 (2012.10.17.)

44 A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló

egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 1-3 (1) cikk


&fileEntryId=24670 (2012.10.17.)

http://europa.eu/legislation_summaries/human_rights/human_rights_in_third_countries/r10113_hu.htm

http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString&fileEntryId=24662




19

III. 4. Nyilatkozat a gyermek jogairól

A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól az ENSZ Közgyűlés fogadta el, és adta ki abból

a célból, hogy a gyermek gyermekkora boldog legyen és hogy saját, valamint a társadalom

javára élvezze a Nyilatkozatban meghatározott jogokat és szabadságokat.

Figyelmezteti a szülőket, férfiakat és nőket, mint egyéneket, önkéntes szervezeteket,

kormányokat és helyi hatóságokat, hogy e jogokat vegyék figyelembe, és törekedjenek azok

megtartására, hiszen az emberiségnek a lehető legjobbat kell nyújtania a gyermekek

számára.45

A gyermek különleges védelmet élvez, és lehetőséget kap arra, hogy fizikailag,

szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag fejlődjön.46

Ha a gyermek fizikailag, szellemileg, vagy társadalmilag hátrányos helyzetben van,

biztosítani kell számára a kezelést, az oktatást és a gondoskodást.47

III. 5. Az Európa Tanács iránymutatása a gyermekbarát

igazságszolgáltatásról

Az ET Miniszteri Bizottsága 2000. november 27-én fogadta el a dokumentumot

miniszterek képviselőinek 1098. találkozóján. Az Európa Tanács célja, hogy a tagállamok

között nagyobb fokú egység szülessen, a gyermekek jogait védő és támogató, kötelező erejű

dokumentumokat figyelembe vegyék. További cél, hogy biztosítsák bármely eljárás során a

gyermekek jogait, különösképpen a tájékoztatáshoz, a képviselethez, a részvételhez és a

védelemhez való jogot, és mindezt tiszteletben tartsák a gyermek érettségének

figyelembevételével.48

Alapvető elvek

45 A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól

A http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-az-adomanyokat/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmeny (2012.

10.17.) 46 A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól


&fileEntryId=24686 (2012. 10. 17.) 2. Elv 47 A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól


&fileEntryId=24686 (2012. 10. 17.) 5. Elv 48 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról


&fileEntryId=24694 (2012. 10. 17.)

http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-az-adomanyokat/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmeny







20

Részvétel: A gyermekeket tájékoztatni kell jogaikról, hogy hozzáférhessenek az

igazságszolgáltatáshoz. Az őket érintő eljárásokban meg kell hallgatni a véleményüket, teljes

értékű jogalanynak kell őket tekinteni, és kezelni.

A gyermek mindenekfelett álló érdeke: A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a gyermekek

részvételével folyó, vagy őket érintő ügyekben, a gyermekek érdeke mindenekfelett álló

elsődleges szempont legyen. Véleményüket és nézeteiket meg kell hallgatni, a méltósághoz,

szabadsághoz, és egyenlő bánásmódhoz való jogukat tiszteletben kell tartani, valamint

figyelembe kell venni a gyermek fizikai jóléti, szociális és gazdasági érdekeit.

Méltóság: Ha kapcsolatba kerülnek bírósági vagy nem-bírósági eljárásokkal, vagy más

beavatkozásokkal, méltóságteljes bánásmódban kell őket részesíteni. Érzékenyen,

tisztességesen, tisztelettel kell őket kezelni. Nem lehet őket kínzás és más embertelen

bánásmód alá vetni.

Védelem a diszkrimináció ellen:

A gyermekek jogait bármilyen megkülönböztetés nélkül (faj, bőrszín, etnikai háttér kor,

nyelv, vallás stb.) biztosítani kell. A sebezhetőbb gyermekek részére különleges védelmet és

segítséget kell nyújtani.

Jogállamiság elve:

A tisztességes eljárás elemei éppúgy garantáltak a gyermekek számára, mint a felnőttek

számára, és a jogállamiság elve épp úgy érvényes a gyermekekre, mint a felnőttekre. A

gyermekeknek joguk van panaszmechanizmusokhoz hozzáférni.49

A gyermekbarát igazságszolgáltatás alapvető elemei

Tájékoztatás és tanácsadás:

Az igazságszolgáltatási szervek és más hatóságok előtti eljárás kezdetekor és folyamán a

szülőknek és gyermekeknek megfelelő tájékoztatást kell adni. Fel kell világosítani őket:

- jogaikról

- jogai megsértése esetén igénybevehető jogorvoslati lehetőségekről

- az eljárás időtartamáról

- fellebbezésről,

- jogorvoslatok igénybevételének lehetőségeiről

- a rendszerről,

49 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról


&fileEntryId=24694 (2012. 10. 17.)



21

- a gyermekeket védő és támogató mechanizmusról

- az eljárás alkalmasságáról

- a panaszok felügyeletéről

- az eljárás illetve más eljárások időpontjairól, azok helyéről

- az eljárás menetéről stb.

A tájékoztatást a gyermek korának és érettségének figyelembe vételével, nemi és

kulturális különbségekre tekintettel, az érintett nyelvén kell megadni. A gyermeket, szülőt,

nevelőszülőt közvetlenül kell tájékoztatni. A jogilag releváns információkat hozzáférhetővé

kell tenni. A gyermekkel szembeni vádakról a gyermeket és a szülőt érthető módon kell

tájékoztatni.

A gyermekbarát igazságszolgáltatás a bírósági eljárást megelőzően:

A gyermek büntetőjogi felelősségének korhatára nem lehet túl alacsony. A gyermeket

tájékoztatni kell arról, hogy a bíróságon kívüli eljáráson milyen alternatívákat vehet igénybe,

ehhez jogi tanácsot is kaphat.

A gyermekbarát igazságszolgáltatás a bírósági eljárásban:

A gyermekeknek, jogaik gyakorlása során, illetve azok sérelme esetén szükségük lehet

orvoslásra, ezért hozzáférhetnek a bírói úthoz, és a bírósági eljáráshoz, és biztosítani kell

számukra a jogi tanácsadást is.

Meghallgatáshoz és véleménynyilvánításhoz való jog:

Biztosítani kell a gyermek meghallgatásához való jogot - amely jog és nem kötelezettség -

minden őt érintő ügyben. A gyermek véleményét megfelelő súllyal és korának, valamint

érettségének megfelelően kell értékelni, az ítéleteket a gyermek nyelvén kell indokolni, és

elmagyarázni.

Indokolatlan késedelem elkerülése:

Az ügyet a lehető leggyorsabban kell lebonyolítani, tehát a sürgősség elvét kell alkalmazni.

Gyermekbarát igazságszolgáltatás a bírósági eljárás után:

Az ügyvédnek, gyámnak, ügygondnoknak, vagy törvényes képviselőnek a gyermek nyelvén,

és értelmi szintjének megfelelően kell elmondania és elmagyaráznia a döntést, és tájékoztatni

kell a fellebbezés vagy panasz lehetőségéről. A végrehajtást késedelem nélkül kell lefolytatnia

a nemzeti hatóságoknak.

Az államoknak a gyermekbarát intézkedéseket támogatni kell, és az Európa Tanács

iránymutatásaihoz szükséges reformokat a végrehajtás biztosítása érdekében be kell vezetni.50

50 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról

22

III. 6. Európa Parlament és a Tanács 2011/92/EU Irányelve

A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a

gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló irányelv 2011. december 13-án keletkezett, s

felváltotta a 2004/68/IB tanácsi kerethatározatot.

Az alapvető jogokat különösen súlyosan sérti a gyermekek szexuális bántalmazása és

kizsákmányolása. Az új technológiák és az internet használata révén a szexuális

bántalmazások fajtái egyre jobban terjednek, ezért ezeket büntetni kell. Az Egyesült

Nemzetek Szervezetének a gyermekek jogairól szóló egyezménye 34. cikkével összhangban a

részes államok vállalják, hogy a gyermekeket megvédik a szexuális kizsákmányolástól, és a

szexuális bántalmazás összes fajtájától. Az Európa Unió Alapjogi Chartája valamint az

Egyesült Nemzetek Szervezete a gyermek jogairól szóló egyezménynek megfelelően

hangsúlyozza, hogy a gyermekek legfőbb érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni.

A gyermekpornográfiának néha részért képezik olyan képek, amelyek a gyermekek

szexuális bántalmazását ábrázolják. Ezek a képek szexuális magatartást tanúsító képek is

lehetnek, melyeket egyébként haszonszerzés céljából készítenek, vagy használnak. Az

Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy a büntető anyagi jogszabályokat egységesítse,

beleértve a szankciók mértékét is. Hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell

sújtani a bántalmazókat. Az irányelv arra kötelezi az államokat, hogy nemzeti

jogszabályaikban írjanak elő büntetőjogi szankciókat az irányelvben meghatározott

bűncselekményekre az uniós jogszabályoknak megfelelően. Ha a bűncselekmények anyagi

haszonszerzés céljából történtek, akkor vagyoni jellegű szankciókat is szabjanak ki az

államok. A gyermekpornográfiához történő tudatos hozzáférés információs és kommunikációs

technológia segítségével, büntetendő. A felelősségre vonáshoz szükséges, hogy az adott

személy szándékosan látogasson el gyermekpornográfiát tartalmazó weboldalra, és hogy

tudatában legyen annak, hogy azon ilyen képek találhatóak. A tagállamok ösztönzést kapnak,

hogy tegyék büntethetővé az előkészületi, kísérleti bűncselekményeket is. A tagállamoknak

nemzeti jogukban súlyosító körülményeket kell meghatározni, és gondoskodniuk kell arról,

hogy a bíróság az elkövető elítélésekor ezeket a súlyosító körülményeket figyelembe vegye.

Az irányelvben az említett bűncselekmények áldozatai esetében kerülni kell a másodlagos


&fileEntryId=24694 (2012. 10. 17.)



23

viktimizációt: nem szabhatnak ki szankciót a gyermekre, ha a cselekményeket szexuális

kizsákmányolás áldozataként követte el. Hatékony bizonyítási eszközöket kell biztosítani. A

tagállamoknak mindenkit arra kell ösztönözni, hogy tegyen bejelentést, ha tudomására jut a

gyermek szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának gyanúja. A gyermekáldozatokat

védelmezni kell. Azokat a hivatalos személyeket, akik kapcsolatba kerülnek a szexuálisan

bántalmazott és kizsákmányolt gyermekekkel, megfelelő képzésben kell részesíteni, hogy fel

tudják ismerni és megfelelően tudjanak bánni az ilyen áldozatokkal. A tagállamoknak nemzeti

vagy helyi szinten adatgyűjtési mechanizmusokat kell létrehozniuk a szexuális bántalmazás és

kizsákmányolás jelenségének megfigyelésére.

Az irányelv a cikkeiben meghatározza a következő fogalmakat: gyermek,

gyermekpornográfia, gyermekprostitúció, pornográf előadás, jogi személy. Az irányelv a

további cikkeiben felvázolja a szexuális bántalmazással kapcsolatos bűncselekményeket, a

szexuális kizsákmányolással kapcsolatos bűncselekményeket, a gyermekkel való, szexuális

céllal történő kapcsolatfelvételeket. Az Egyezmény taglalja a felbujtás, bűnsegély és kísérlet

fogalmakat, elemzi a beleegyezésen alapuló szexuális tevékenységet, meghatározza a

súlyosító körülményeket, részletei az elítélés miatti eltiltás tényállását. Az Egyezmény még a

következő cikkeket tartalmazza:

- a lefoglalást és elkobzást

- a jogi személyek felelősségét

- a jogi személyek elleni szankciókat

- az áldozattal szembeni büntetőeljárás vagy szankciók kiszabásának mellőzését

- a nyomozást és a vádemelést,

- a szexuális bántalmazás vagy szexuális kizsákmányolás gyanújának bejelentését

- joghatóság és büntetőeljárás összehangolását,

- a gyermek áldozatoknak nyújtott segítségre, támogatásra és védelmi intézkedésekre

vonatkozó általános rendelkezéseket

- az áldozatoknak nyújtott segítséget és támogatást

- a gyermekáldozatok védelmét a büntetőeljárás nyomozási és bírósági szakaszában stb.51

51 Az Európai Parlament és Tanács 2011/92/EU Irányelve

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:026:0001:0021:HU:PDF (2012. 10. 22.)

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:026:0001:0021:HU:PDF

24

IV. A gyermekek fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazásának büntetőjogi

szabályozása a magyar jogban

A büntető törvénykönyv (az 1978. évi IV. tv.) a XII. fejezetben szabályozza a személy

elleni bűncselekményeket. Az I. cím az élet, a testi épség és az egészség elleni

bűncselekményeket tartalmazza. Elsősorban a személy elleni bűncselekmények azok a

cselekmények, melyek a fizikai bántalmazás körébe sorolhatók.

Fizikai bántalmazást megvalósító bűncselekmények:

Elsőként az emberölés tényállását emelném ki. Minősített esete, ha az emberölést

tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen követik el.52

A büntető törvénykönyv

ezzel fokozottan védi a gyermekeket. A társadalomban mélyebb megbotránkoztatást kelt, ha

az áldozat gyermek. Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés fogalmilag e minősítő

körülményhez tartozik.53

2012. június 29. óta emberölésnek minősül az is, ha az elkövető

tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosság

elkövetésére rábír.54

A gyermek képtelen magatartása következményeit felismerni. Az

elkövető nem öngyilkosság elkövetésében működik közre, hanem megvalósítja az emberölés

quasi sui generis közvetett tettesség-szerű alakzatát. minősített esetét.55

A testi sértés a fizikai bántalmazás legelterjedtebb formája, amely szintén elkövethető

gyermek ellen. A fizikai bántalmazás a gyermek testi épségét vagy egészségét is

veszélyeztetheti. A tényállás minősített esete, ha a testi sértést védekezésre, vagy

akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el.56

A tizenkettedik életévét be nem

töltött személyt a törvény rendelkezése alapján kell védekezésre képtelennek tekinteni.57

Érzelmi bántalmazást, elhanyagolást megvalósító bűncselekények

A kényszerítés sértettje gyermek is lehet58

, akit az elkövető erőszakkal vagy

fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel a

52 Btk. 166. § (2) i) 53 Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika:

Magyar büntetőjog különös rész Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalom Szolgáltató Kft. Budapest, 2009.

(továbbiakban: Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog) 79. o. 54 Btk. 166. § (3a) 55 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 86. o. 56 Btk. 170. § 57 Btk. 183/A. § 58 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 122. o.

25

gyermeknek jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul

meg59

– szubszidiárius jellegű bűncselekmény.60

Személyi szabadságától senkit sem lehet megfosztani, emberkereskedelemmel

összefüggésben sem. A tényállás egyik minősített esete kiemeli a tizennyolcadik életévét be

nem töltött személy személyi szabadságának megsértését, ezt a törvény súlyosabban rendeli

büntetni. 61

Az emberrablás bárki, tehát gyermek ellen is elkövethető bűncselekmény,62

hiszen a

gyermek jelen esetben védekezésre képtelen személynek minősül, akit személyi szabadságától

erőszakkal, vagy élet és testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fosztanak meg, és

szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszik függővé.63

Emberkereskedelem esetében az elkövető mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként

átad, átvesz, más személyért elcserél, toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak

megszerez. A tényállás minősített esetei, ha a cselekményt tizennyolc év alatti személy

sérelmére, személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, munkavégzés, fajtalanság

vagy közösülés, emberi test tiltott felhasználása céljából, bűnszövetségben vagy üzletszerűen

követik el, továbbá ha a bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy

gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követik el.64

A zaklatás egyik minősített esete súlyosabban bünteti az elkövetőt, ha a zaklatást

nevelése, gondozása, felügyelete vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el. 65

A büntető törvénykönyv XIV. fejezete a házasság, a család, az ifjúság és a nemi

erkölcs elleni bűncselekményeket szabályozza.

A büntetőjog védi a gyermekek családi állását, így bünteti azt, aki gyermeket kicserél,

vagy más családba csempész.66

Példának okáért családi jogállás elvesztése lehet, amikor a

gyermeket kiteszik, vagy olyan körülmények között hagyják el, hogy személyazonossága

tartósan, vagy átmenetileg ismeretlen lesz.67

A kiskorú elhelyezésének megváltoztatását is bünteti a törvény, hiszen nem lehet

hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút elvinni, rejtve vagy titokban tartani attól és

59 Btk. 174. § 60 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 122. o. 61 Btk. 175. § 62 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 129. o. 63 Btk. 175/A. § (1) 64 Btk. 175/B. § (1- 3a) 65 Btk. 176/A. § (3) b) 66 Btk. 193. § (1) 67 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 201. o.

26

annak beleegyezése nélkül, akinél a kiskorút elhelyezték. 68

Ezt a szándékos bűncselekményt

leggyakrabban szülők, vagy hozzátartozók követik el a gyermek ellen.69

A kiskorú veszélyeztetését a kiskorú nevelésére, gondozására, felügyeletére köteles

személy követi el azáltal, hogy e feladatából származó kötelességét súlyosan megszegi, és

ezzel a kiskorú értelmi, erkölcsi, testi fejlődését veszélyezteti. A kiskorú veszélyeztetése

megnyilvánulhat abban is, ha a nagykorú a kiskorút bűncselekmény elkövetésére, vagy züllött

életmód folytatására bírja rá, vagy törekszik rábírni. Súlyosabban büntetendő az a nagykorú

személy, aki kényszermunkát végeztet a kiskorúval, valamint aki határozat alapján nála

elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat

kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság

kiszabását követően is akadályozza.70

A tartás elmulasztása a tartási kötelezettség nem teljesítését jelenti, melyet a törvény

büntet. Súlyosabb a büntetés, ha a tartás elmulasztással az elkövető a jogosultat súlyos

nélkülözésnek teszi ki.71

Tiszta mulasztásos bűncselekményről van szó.72

Szexuális bántalmazást megvalósító bűncselekmények

A nemi erkölcs elleni bűncselekmények a Btk. XII. fejezet II. címében találhatóak

meg. Ezek a bűncselekmények a gyermekek szexuális bántalmazására is kiterjednek, amelyek

büntetőjogi szankcionálása elengedhetetlen.

Az erőszakos közösülés tényállása kiemeli tizenkettedik életévét be nem töltött

sértettet. A tényállás alapesetéhez tartozik, ha a bűncselekmény a tizenkettedik életévét be

nem töltött személy beleegyezésével valósul meg, hiszen a tizenkét év alatti gyermeket

védekezésre képtelennek kell tekinteni. Minősített eset, ha a tizenkét éven aluli sértettet

erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre

kényszerítenek. Súlyosabban büntetendő, ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete,

gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, illetve az erőszakos közösülést egyéb hatalmi vagy

befolyási viszonyával visszaélve követi el. A törvény legsúlyosabban akkor bünteti az

elkövetőt, ha az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen

fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét még nem töltötte be, és

68 Btk. 194. § 69 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 203. o. 70 Btk. 195. § (1)-(4) 71 Btk. 196. § (1)- (3) 72 Fehér – Görgényi – Gula – Horváth – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar büntetőjog 211. o.

27

a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gyógykezelése alatt áll, vagy a sértettel egymás

cselekményéről tudva többen közösülnek.73

A szemérem elleni erőszak szabályozása a gyermekekkel kapcsolatosan említett

sajátosságokat tekintve megegyezik az erőszakos közösülésével.74

A megrontás az, amikor az elkövető tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel

közösül, valamint ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy tizennegyedik életévét

be nem töltött személlyel fajtalankodik. A megrontás második alakzata, amikor a

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy a tizennegyedik életévét be nem töltött

személyt közösülésre, vagy fajtalankodásra törekszik rábírni. A megrontásra súlyosabb

büntetést kell kiszabni, ha a sértett az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete,

gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. Megrontás az is, amikor az elkövető tizennégy év

alatti személyt mással való közösülésre, vagy fajtalankodásra bír rá. A törvény bünteti azt a

tizennyolc év alatti elkövetőt, aki tizennégy év alatti személyt törekszik rábírni mással való

fajtalankodásra, vagy közösülésre. Súlyosabb büntetést kell kiszabni, ha a sértett az elkövető

hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. A

megrontás tényállása alá tartozik az a bűntett is, ha az elkövető tizennyolc év alatti személlyel

ellenszolgáltatás fejében közösül, vagy fajtalankodik. 75

A tiltott pornográf felvétellel való visszaélés esetében a sértett tizennyolcadik életévét

be nem töltött személy. Ezt a tényállást Magyarország az ENSZ Egyezmény alapján iktatta be

a magyar Büntető törvénykönyvbe.76

73 Btk. 197. § 74 Btk. 198. § 75 Btk. 201-202/A. § 76 A tiltott pornográf felvétellel visszaélést a Btk. 204. §-a szabályozza

28

V. Az új Btk.

Az új Btk.-ban (2012. évi C. tv.), mely 2013. július 1-jén lép hatályba, új büntetőjogi

tényállások is megjelentek, mint a gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia.

A gyermekprostitúció kihasználása esetében az elkövető tizennyolc év alatti személy

prostitúciójából haszonszezésre törekszik, tizennyolc év alatti személlyel való szexuális

cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. Súlyosabban büntetendő, aki tizennyolc év alatti

prostitúciót folytató személlyel részben, vagy egészben kitartatja magát. Legsúlyosabban

akkor büntethető az elkövető, ha olyan bordélyházat vezet, tart, vagy működéséhez anyagi

eszközöket szolgáltat, amelyben tizennyolc év alatti személy folytat prostitúciót.77

A gyermekpornográfia tényállása a tizennyolc éven aluli személyeket védi, ugyanis az

új böntető törvénykönyv bünteti azt, aki tizennyolc év alatti személyről vagy személyekről

pornográf felvételt megszeret vagy tart; készít, kínál, átad, hozzáférhetővé tesz; forgalomba

hoz, azzal kereskedik, nyilvánosságra hozza, ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat. A

tényállás kiterjed arra is, aki tizennyolc év alatti személyről vagy személyekről pornográf

felvételt készít, kínál, átad, hozzáférhetővé tesz és ez a személy az elkövető gondozása,

felügyelete, nevelése vagy gyógykezelése alatt áll, illetve a cselekményt a sértettel fennálló

egyéb hatalmi, vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el. A tényállás szerint büntetendő

az is, aki tizennyolc éven aluli személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre

felhív; szerepeltet. Továbbá aki tizennyolc év alatti személyt pornográf felvételen való

szereplésre felhív; olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolc év alatti személy

szerepel; pornográf műsorban való szerepléshez az tizennyolc év alatti személynek anyagi

eszközöket ad. Ezen tényállás szerint büntetendő az is, aki tizennégy év alatti gyerekről vagy

gyerekekről pornográf felvétel készítéséhez, forgalomba hozatalához vagy azzal való

kereskedelemhez szükséges feltételeket biztosítja. A tényállás utolsó bekezdése a pornográf

műsor és pornográf felvétel fogalmakat tisztázza.78

Összhangban az EU irányelvekkel az új Btk. szerint azokat, akik kiskorúak sérelmére

szexuális jelegű bűncselekményeket követnek el, el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól,

továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával,

nevelésével függnek össze. A gyermekekkel szembeni bűncselekmények büntetését

szigorítanák, a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lenne. 79

77

www.magyarkozlony.hu/pdf/13487 78 www.magyarkozlony.hu/pdf/13487 79 http://jogiq.com/uj_btk_szakmai_tervezete/(2012.10.28.)

http://www.magyarkozlony.hu/pdf/13487

http://www.magyarkozlony.hu/pdf/13487

http://jogiq.com/uj_btk_szakmai_tervezete/

29

Nemzetközi egyezmények rendelkezéseire tekintettel:

- az új Btk. a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális

erőszakot határozza meg minősített esetként

- a szexuális erőszak bűntette esetén büntethetőek lesznek a szexuális jellegű, az emberi

méltóságot sértő magatartások is;

- a kiskorú érzelmi fejlődésének károsítása is bűncselekménynek minősül.

- önálló tényállásban nevesíti a gyermekmunkát, ezzel eleget téve számos nemzetközi

egyezményben előírt elvárásnak

Az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot azért kell újraszabályozni,

mert Magyarország 2010. november 29-én aláírta a PCES Egyezményt, illetve az Európai

Unió tagállamai 2011 decemberében elfogadták a 2011/92/EU irányelvet, amelynek

legkésőbb 2013. december 13-áig meg kell feleltetni a jogszabályainkat. Az új Btk.

összevonja az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak tényállását, mivel azok azonos

tartalmúak. A tényállás új neve a Szexuális erőszak.

Tartalmilag és szerkezetileg is átalakul a megrontás tényállása, valamint a neve is

módosul – szexuális visszaélésre. A cselekmény sértettjének kora szerint differenciál és nem

az elkövető oldaláról. A sértett az (1) és (2) bekezdésben tizennégy éven aluli, a (4)

bekezdésben tizennégy és tizennyolc év közötti személy.80

80 http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/wp-content/uploads/2012/02/BTKeloterjesztes-tervezet.pdf (2012.10.28.)

http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/wp-content/uploads/2012/02/BTKeloterjesztes-tervezet.pdf

30

VI. 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról

A gyermekvédelmi törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat,

amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó

természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek

segítséget nyújtanak a gyermekek jogainak és érdekeiknek érvényesítéséhez, a szülői

kötelességek teljesítéséhez, továbbá megelőzzék a gyermekek veszélyeztetettségét, azt

megszüntessék, pótolják a hiányzó szülői gondoskodást, és segítsék a gyermekvédelmi

gondozásból kikerült fiatal felnőtteket a társadalomba való beilleszkedésben. A törvény

meghatározza a gyermekek alapvető jogait. 81

A gyermekek védelmében eljáró szervezetek és

személyek együttműködnek a családdal tevékenységük során.82

A törvény meghatározza a

gyermek, a fiatalkorú, a fiatal felnőtt, a gyermek hozzátartozói, a gyermek tartására köteles

személy, a gyermeki jogok, az ellátás, a gyermekvédelmi gondoskodás, a veszélyeztetettség,

stb. fogalmakat, de a munkám szempontjából a veszélyeztetettség fogalmát emelném ki.

Veszélyeztetettség olyan gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás,

vagy körülmény által kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi

fejlődését akadályozza, vagy gátolja.83

A gyermeknek joga van

- testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészségét és jólétét biztosító családi

környezetben való nevelkedéshez

- segítséget kapni, hogy a személyisége kibontakozhasson, a társadalomba beilleszkedjen,

megteremtse önálló életvitelét, a fejlődését veszélyeztető helyzetet pedig elhárítsa.

- emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással, az elhanyagolással és az

információs ártalommal szembeni védelemhez. Nem vehető alá kínzásnak, testi

fenyítésnek, és más kegyetlen, megalázó, embertelen bánásmódnak, illetve büntetésnek.

- arra, hogy védelmet élvezzen a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia káros hatásaival

szemben.

A fogyatékos, beteg gyermeknek joga van a fejlődését segítő támogatásokhoz.

81 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1.§

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 82 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 2.§ (2)bek.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 83 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 5.§

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV



31

A gyermek szüleitől csak a törvényben meghatározott különleges esetekben választható el. 84

A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy a gyermekét gondozza, nevelje, és

megteremtse a gyermeke testi, lelki, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket. 85

A gyermekvédelmi törvény részletesen kitér a gyermekek gondozására, a

gyermekvédelmi és gyermekjóléti rendszerben foglalkoztatottakra, és azok feladataira,

továbbá a gyermekvédelmi támogatásokra is, azonban ezeket jelen munka keretei között nem

fejteném ki. A gyermekbántalmazás kérdéskörét érinti, ha a szülő vagy más törvényes

képviselő az alapellátások ellenére sem tudja megszüntetni a gyermek veszélyeztetettségét, de

alaposan feltételezhető, hogy az alapellátással a gyermek fejlődésének még sincs akadálya a

település jegyzője a gyermeket védelembe veszi.86

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése

családi környezete vagy önmaga miatt veszélyben van, a gyermeket ideiglenesen a beutaló

szerv, nevelésre alkalmas szüléknél vagy más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha ez

nem lehetséges gyermekotthonba helyezi el. Az ideiglenes elhelyezést megalapozó súlyos

veszélyeztetettségnek minősül, ha a gyermeket bántalmazzák, elhanyagolják és így életét

közvetlen veszélynek teszik ki, vagy testi, erkölcsi, értelmi, érzelmi fejlődésében kárt

okoznak.87

A törvény leírja az állam megyei szintű feladatait, valamint a fővárosi és megyei jogú

városi önkormányzat feladatait, továbbá összefoglalja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi

szolgáltató tevékenységet végzők működésének engedélyezését.

84 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 6-7 § (1)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 85 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 12. § (1)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 86 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 68. § (1)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.) 87 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 72.§ (1)-(2)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22.)





32

VII. A gyermekbántalmazás és jogi szabályozása a szlovák jogrendszerben

Miután dolgozatomban áttekintettem az ENSZ, az Európai Unió és Magyarország

gyermekvédelemre vonatkozó szerződéseit, törvényeit, érdemesnek tartom megvizsgálni egy

Magyarországhoz hasonló történelmi háttérrel és jogrendszerrel bíró állam helyzetét.

A mai Szlovákia területe 1920-ig a Magyar Szent Korona Országainak szerves részét

alkotta, majd 1945 után – akár Magyarország esetében – szovjet elnyomásban volt része.

Ezért választottam Szlovákiát az összehasonlításom alapjául.

A szlovák jogrendszerben a gyermekek jogai nincsenek törvénybe iktatva – nem

létezik egyetlen törvény sem a gyermekek jogairól. A gyermekek jogi helyzetét a szlovák

alkotmány az alapjogok és szabadságjogok részében tárgyalja. A gyermekek egyéb jogait más

jogágak, a büntetőjog, polgári jog, közigazgatási jog, nemzetközi jog, szociális jog, munkajog

rendezik.

A szlovák büntetőtörvénykönyvben megtalálható a prostitúció és a pornográfia

tényállása.88

Az első bekezdésben a prostitúció fogalma, a második bekezdésben a

pornográfia fogalma van meghatározva. A harmadik bekezdésben a törvénykönyv a

gyermekpornográfia fogalmát magyarázza.

Négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a szlovák

büntetőtörvénykönyv azokat a szülés után zavarodott anyákat, akik újszülött csecsemőjüket

szándékosan megölik a szülés után.89

Aki alkoholt ad tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek az három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.90

Aki jogosulatlanul tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek anabolikus, vagy

más anabolikus hatású szert ad terápiás célra nagy mennyiségben, vagy annak ellenére, hogy

az elmúlt huszonnégy hónapban már volt ilyen cselekmény miatt büntetve, vagy az előző

tizenkét hónapban más ehhez hasonló bűncselekmény miatt érintett volt, három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyan így kell büntetni azt is, aki jogellenesen anabolikus,

vagy más anabolikus hatású szert ad egyéb terápiás célra, sporttevékenységet folytató

személynek nagy mennyiségben, vagy annak ellenére, hogy az elmúlt huszonnégy hónapban

88 300 zákon z 20. mája 2005., Trestný Zákon § 132.

http://www.ozpsr.sk/menu/bozp/TRESTNY ZÁKON.pdf (2012.10.23.) 89 300 zákon z 20. mája 2005., Trestný Zákon § 146. 90 300 zákon z 20. mája 2005., Trestný Zákon § 175.

http://www.ozpsr.sk/menu/bozp/TRESTNY%20%20ZÁKON.pdf

33

már volt ilyen cselekmény miatt büntetve, vagy az előző tizenkét hónapban más ehhez

hasonló bűncselekmény miatt érintett volt.91

A magyar büntető törvénykönyv emberkereskedelem tényállásában részletesen kitér az

emberkereskedelem céljaira minősített eseteiben,92

míg a szlovák törvénykönyv a lehető

legrövidebben határozza meg a gyermekkereskedelem fogalmát, mely külön tényállást képez

a büntetőtörvénykönyvben.93

A szexuális zaklatás tényállása szerint, aki tizenöt évnél fiatalabb személyt szexuálisan

zaklat, vagy közösül vele háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

korhatárt itt tizenöt évben határozza meg a törvénykönyv. A tényállás minősített esetei

hasonlítanak a magyar törvénykönyvben leírtakhoz, csak a büntetési tételek különböznek.

Szlovákiában, ha halált okoz a szexuális zaklatás enyhébben büntetendő a bűncselekmény,

mint Magyarországon (15-20 év). 94

Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel házasságon kívül közösül, vagy

más módon szexuálisan zaklatja, és az a személy az ő felügyelete, nevelése vagy gondozása

alatt áll, vagy jutalmat ad érte, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

szabadságvesztés két évtől nyolc évig terjed, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött

személyt kényszer vagy fenyegetés által kényszerített a cselekményre.95

A büntetőtörvénykönyv külön tényállásban szabályozza a gyermek elhanyagolását96

és

a gyermek elhagyását.97

Aki közeli hozzátartozóját, vagy felügyelete vagy nevelése alatt álló személyt

fizikailag, vagy lelkileg bántalmaz: veri, üti, sérülést okoz, égési sérülést okoz, folyamatosan

figyeli, fenyegeti, félelmet és stresszt okoz, erőszakosan izolálja, érzelmileg zsarolja, vagy

olyan más magatartást tanúsít amely veszélyezteti a fizikai és mentális egészségét, illetve

biztonságát, indokolatlanul megvonja tőle az élelmet, a pihenést, az alvást, a gondoskodást, a

ruháztatást, a higiéniát, az oktatást és a képzést, a lakhatást, és az egészségügyi gondozást,

továbbá koldulásra, vagy olyan más ismétlődő tevékenységekre kényszeríti mely fizikai és

mentális stresszt okoz, vagy az egészségét károsítaná, valamint ha olyan káros anyagnak teszi

91 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 176. 92 BTK 175/B § 93 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 180. 94 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 201. 95 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 202. 96 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 205. 97 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 206.

34

ki, amely veszélyes az egészségére, vagy indokolatlanul megvonja tőle a tulajdonát képező

vagyont, háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.98

Az emberrablás tényállása hasonló a magyar büntető törvénykönyvben leírt

tényálláshoz, csak a büntetési tételek különböznek.99

Aki mint szülő, vagy egyenes ági rokona a gyereknek, mentálisan sérült, vagy fejletlen

személy kezelésétől eláll, annak ellenére, hogy törvény vagy közigazgatási határozat kötelezi

arra, hogy gondozza őket, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

szabadságvesztés egy évtől öt évig terjedő, ha az elkövető a bűncselekményt súlyos

kötelezettségszegéssel, vagy különleges célból követi el.100

98 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 208. 99 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 209. 100 300 zákon z 20. mája 2005, Trestný Zákon § 210.

35

VIII. Gyermekvédelmi polgári társulások Szlovákiában

,,Ölelő Kar’’ polgári társulat - Segítség a krízisben lévő gyerekeknek

Az Ölelő Kar polgári társulat küldetése, hogy segítsen a bántalmazott, megrontott,

elhanyagolt gyermekeken, továbbá védelmezze a bántalmazott anyákat, családokat, akik a

családon belüli erőszaknak vannak kitéve. Az Ölelő Kar nyitott azon gyerekek felé, akik saját

családjukban szexuális bántalmazásoknak lettek áldozatai, kegyetlenségben, és

közömbösségben nőttek fel. A krízisközpontban egész éven át biztosítanak számukra

menedéket, gondoskodást, szakpszichológusi, speciális - pedagógiai segítséget.

Céljuk a biztonság, a szeretet és a törődés megteremtése. Mindent megtesznek azért,

hogy a gyerekek szeretetet kapjanak és érezzék, hogy biztonságban vannak. A dolgozók

szakmai fejlődésére nagy hangsúlyt fektetnek. Az Ölelő Kar társulat egyik lényeges feladata,

hogy megelőzze az erőszakot, hiszen ezek a problémák társadalmi problémák, ezért minél

több partner vonnak be a társulat tevékenységeibe.101

,,Partner’’ projekt

A ,,Partner’’ projekt célja, hogy együttműködjön a SPOSaSK-val (Spoločnosť na

pomoc osobám s autizmom- Autistákat segítő szervezet), és más szociális szolgáltatókkal,

akik azért létesültek, hogy segítsék a családok és a gyerekek keresztjeit viselni nemcsak

regionális, hanem országos szinten is. Teret enged a nyílt kommunikációnak, a kölcsönös

segítségnyújtásnak, szakértői tanácsadásnak. Partnere a SPODaSK (Oddelenie

sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately- a gyermekek szociális jogi védelmének

osztálya és szociális kuratóriuma), amely azokat a gyermekeket helyezi a középpontba,

akiket elhanyagolnak, akik erőszak áldozatai, és rossz családi körülmények között élnek. A

partnerek megteremtik azokat a feltételeket, amelyek segítik megelőzni a gyermekprostitúciót,

az öngyilkosságot, a kábítószer-függőséget, viselkedési rendellenességeket. A projekt további

célja, hogy javítsa a szociális szolgáltatások minőségét.

101 Občianské združenie Náruč - Pomoc deťom v kríze

http://www.naruc.sk/ (2012. 10. 24.)

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=spolocnost%20na%20pomoc%20osobam%20s%20autizmom&source=web&cd=2&ved=0CC0QFjAB&url=http%3A%2F%2Fspravy.pravda.sk%2Fspolocnost-na-pomoc-osobam-s-autizmom-nove-zamky-fb8-%2Fsk-dvepercenta.asp%3Fc%3DA120325_222327_sk-dvepercenta_p31&ei=uEuZUMTpCYvLsgaOmoD4Aw&usg=AFQjCNF0OqymqRXdRQetuZ4h3muUvKe6Vw

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=spolocnost%20na%20pomoc%20osobam%20s%20autizmom&source=web&cd=2&ved=0CC0QFjAB&url=http%3A%2F%2Fspravy.pravda.sk%2Fspolocnost-na-pomoc-osobam-s-autizmom-nove-zamky-fb8-%2Fsk-dvepercenta.asp%3Fc%3DA120325_222327_sk-dvepercenta_p31&ei=uEuZUMTpCYvLsgaOmoD4Aw&usg=AFQjCNF0OqymqRXdRQetuZ4h3muUvKe6Vw

http://www.naruc.sk/

36

Ez a ,,Partner’’ projekt 2012 október 1-től 2014 augusztus 31-ig működhet, és 119 207

euróval gazdálkodik. A projekt további partnerei többek között a Krízisközpontok Egyesülete

és az Ölelő Kar.102

Nádej - Remény

Nádej - Remény egy non-stop telefonvonal azoknak, akik segítségre szorulnak.

Korlátlanul hívható a telefonszám. 2013. április 15-ig van meghosszabbítva a Szlovák

Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium engedélyével.103

Slonad

A Slonad Nitra Polgári Társaság 1994-ben alakult, ennek keretén belül tevékenykedik

a Slniečko (Napocska) centrum, mely egy gyermekkrízis centrum. Átmeneti szállást

biztosítanak a rászoruló gyerekeknek. Biztonságos családi környezetet teremtenek, ahol

relaxálhatnak, megnyugodhatnak, ideiglenesen lakhatnak is. A Slniečko újságokban publikál,

felméréseket készít az egyes régiókban, nyomon követi, hogy hogyan oldják meg a

gyermekbántalmazással kapcsolatos problémákat. A bántalmazás ellen médiakampányt

folytatnak, relexációs táborokat rendeznek, melyek egész éves táborok. Az anyáknak is jogi,

és pszichológiai tanácsokat adnak azzal kapcsolatosan is, hogy hogyan tudnák elmélyíteni a

kapcsolatukat a gyerekeikkel, és kezelni a családon belül kialakult problémákat. A

bántalmazott gyerekeket játékterápiával kezelik.

A Slniečko 2000. január 14-től létezik, amelynek dolgozói olyan önkéntesek, akiknek

volt tapasztalatuk ilyen szexuális, fizikai vagy lelki bántalmazással. A társaság működtetése

kezdetben nehéz volt, de később bekapcsolódtak a szponzorok, és támogatták a Slonad

programjait. 2006-ban kaptak egy házat, amit bérelnek, Nyitra város segítségével

rekonstruálták, és szélesítették a kapacitását.104

102 Centrum Slniečko

http://www.centrumslniecko.sk/sk/?from=/ (2012. 10.24.) 103 Nádej

http://www.centrumnadej.sk/index.php?page=z-historie (2012. 10. 24.) 104 Slonad Nitra

http://slonad_nitra.sk-firma.com/ (2012. 10. 24.)

http://www.centrumslniecko.sk/sk/?from=/

http://www.centrumnadej.sk/index.php?page=z-historie

http://slonad_nitra.sk-firma.com/

37

Összegzés

A gyermekbántalmazás nem 20. századi találmány, egyidős az emberiséggel,

napjainkig végigkíséri a történelmet.

Fizikai bántalmazás, ha a szülő (gondozó) kézzel vagy más eszközzel sérülést okoz

egy 18. életévét be nem töltött gyermeknek. A fizikai bántalmazás visszafordíthatatlan törést

okoz a gyermek lelki életében. A gyermekbántalmazás legérzékenyebb pontja a gyermekek

sérelmére elkövetett szexuális erőszak. Az orvos sok esetben azért nem fedezi fel, hogy mi

történt, mert az erőszak jelei a gyermeken ritkán vehetők észre. Az érzelmi bántalmazás

sokkal rejtettebb bántalmazási forma, nehezebben ismerhető fel, mint a fizikai és a szexuális

bántalmazás, nem beszélve arról, hogy igen súlyos következményei lehetnek a gyermek

későbbi életútjára nézve.

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye célja, hogy rákényszerítse az államokat arra,

hogy biztosítsák a gyermek jólétéhez szükséges feltételeket, továbbá, hogy összefogja és

harmonizálja a különböző nemzetközi szerződésekben elszórtan előforduló gyermekjogokat.

Az Európa Tanács célja, hogy a tagállamok között nagyobb fokú egység szülessen, a

gyermekek jogait védő és támogató, és kötelező erejű dokumentumokat figyelembe vegyék.

Az Európa Parlament és a Tanács 2011/92/EU Irányelve arra kötelezi az államokat,

hogy nemzeti jogszabályaikban írjanak elő büntetőjogi szankciókat az irányelvben

meghatározott bűncselekményekre az uniós jogszabályoknak megfelelően. Ha a

bűncselekmények anyagi haszonszerzés céljából történtek, akkor vagyoni jellegű szankciókat

is szabjanak ki az államok.

A gyermekvédelmi törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat,

amelyek szerint az állam a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes

és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek segítséget nyújtsanak

a gyermekek jogainak és érdekeiknek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez,

továbbá megelőzzék a gyermekek veszélyeztetettségét, azt megszüntessék, pótolják a hiányzó

szülői gondoskodást, és segítsék a gyermekvédelmi gondozásból kikerült fiatal felnőtteket a

társadalomba való beilleszkedésben. A törvény meghatározza a gyermekek alapvető jogait.

A szlovák jogrendszerben a gyermekek jogai nincsenek törvénybe iktatva. A

gyermekek jogi helyzetét a Szlovák alkotmány az alapjogok és szabadságjogok részében

tárgyalja. A gyermekek egyéb jogait más jogágak, a büntetőjog, polgári jog, közigazgatási

jog, nemzetközi jog, szociális jog, munkajog rendezik.

38

A felhasznált források és szakirodalmak jegyzéke

Szakirodalom

1. FEHÉR Lenke – GÖRGÉNYI Ilona – GULA József – HORVÁTH Tibor – LÉVAI

Miklós – SÁNTHA Ferenc – VÁRADI Erika: Magyar büntetőjog különös rész Complex

Kiadó Jogi és Üzleti Tartalom Szolgáltató Kft. Budapest, 2009.

2. HEGEDŰS Judit – PINTYI Zoltán: A gyermekbántalmazásról röviden pedagógusoknak Rév8

Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Budapest, 2008.

3. KEREZSI Klára: A védtelen gyermek (Erőszak és elhanyagolás a családban)

http://mek.oszk.hu/04900/04916/04916.pdf. (2012.10. 2.)

4. RÉVÉSZ György: Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás Új Mandátum Könyvkiadó,

Budapest, 2004.

5. TANOSS Zsuzsanna: A családban történő gyermekbántalmazás jogi szabályozásának

gyermekjogi szempontú vizsgálata. A gyermek védelmének kötelezettsége hogyan,

miként, milyen korlátozások mentén érvényesül a család autonómiájának és a családi

környezet elsődlegességének elvi keretei között?

http://www.gyermek.joghaz.hu/dokumentumok/a-csaladban-torteno-gyermekbantalmazas-

tanulmany.pdf (2012.10.12)

6. VECZKÓ József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai.Tankönyvkiadó,

Budapest, 1990.

7. VIRÁG György: Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. KJK-

KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005.

Internetes források



39

1. http://www.origo.hu/itthon/20120427-a-kormany-elfogadta-az-uj-bunteto-torvenykonyv-

tervezetet.html (2012.10. 28.)

2. http://jogiq.com/uj_btk_szakmai_tervezete/ (2012. 10. 28.)

3. http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/wp-content/uploads/2012/02/BTKeloterjesztes-

tervezet.pdf (2012. 10. 28.)

4. A 20. éves Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény.

http://www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1112 (2012.10.17)

Törvények, egyezmények, irányelvek

1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

2. 1997. évi XXXI. törvény- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (2012. 10. 22. )

3. 2012. C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

4. ENSZ Gyermekjogi Egyezmény

http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewF

ulContentURLString&fileEntryId=24678 (2012.10.17.)

5. Az EU gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásai

http://europa.eu/legislation_summaries/human_rights/human_rights_in_third_countries/r1

0113_hu.htm (2012. 10. 17.)

6. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló egyezményhez fűzött

jegyzőkönyv


ullContentURLString&fileEntryId=24662 (2012.10.17.)

7. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a

Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv


ullContentURLString&fileEntryId=24670 (2012.10.17.)

8. A Nyilatkozatot a gyermekek jogairól


ullContentURLString&fileEntryId=24686 (2012. 10. 17.)

http://jogiq.com/uj_btk_szakmai_tervezete/

http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/wp-content/uploads/2012/02/BTKeloterjesztes-tervezet.pdf%20(2012

http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/wp-content/uploads/2012/02/BTKeloterjesztes-tervezet.pdf%20(2012

http://www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1112


http://europa.eu/legislation_summaries/human_rights/human_rights_in_third_countries/r10113_hu.htm%20(2012

http://europa.eu/legislation_summaries/human_rights/human_rights_in_third_countries/r10113_hu.htm%20(2012







40

9. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát

igazságszolgáltatásról


ullContentURLString&fileEntryId=24694 (2012. 10. 17.)

10. Az Európai Parlament és Tanács 2011/92/EU Irányelve

http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:026:0001:0021:HU:PDF

(2012. 10. 22)

Szlovák nyelvű irodalom, törvény

1. 300 zákon z 20. mája 2005., Trestný Zákon

http://www.ozpsr.sk/menu/bozp/TRESTNYZAKON.pdf (2012. 10. 24)

2. Centrum Slniečko

http://www.centrumslniecko.sk/sk/?from=/ (2012. 10. 24.)

3. Nádej

http://www.centrumnadej.sk/index.php?page=z-historie (2012. 10. 24.)

4. Občianské združenie Náruč- Pomoc deťom v kríze

http://www.naruc.sk/ (2012. 10. 24.)

5. Slonad Nitra

http://slonad_nitra.sk-firma.com/



http://www.ozpsr.sk/menu/bozp/TRESTNYZAKON.pdf%20(2012.%2010

Documents

TDK · TDK Gyermekbántalmazás Szerző: Konzulens: ... 2004. (továbbiakban: Révész: Szülői bánásmód) 9–14. o. 5 koldusok, de azok megcsonkították őket, azért, hogy