Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam

Üzleti információ 1. alapvető tényezők, folyamatok, összefüggések. Informatikus-könyvtáros szak III. évf.

Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam

tartalom 1. Bevezetés 2. Az üzleti információs lánc 3. üzleti adat, információ és tudás

összefüggései 4. az üzleti információk menedzselése, a

tudásmenedzsment 5. üzleti információ- és tudásáramlás és

összetevői 6. Az egyes üzleti információs/tudásfolyamatok 7. a szervezeti tudás három szférája,

infotársadalmi vonatkozások

1. Bevezetés

Az üzleti információ tárgy jellemzése, összefüggései

Helye az informatikus könyvtáros képzésben

Utmutató szerepe, eszközök és módszerek

Tanulási útmutató

1. Az útmutató célja - a gyakorlati feladat megoldásának támogatása

2. Eszközök: módszertani tanácsok, lépések, kifejtések, e-források, példák, linkgyűjtemények

3. Tervezzük: infomenedzsment fogalomgyűjtemény elkészítését

Eszközök

JegyzetElőadásokÓrai gyakorlatokGyakorló feladatok, projektek E-források, tanulási útmutatókA kérdések - zh

2. Az üzleti információ értéklánca

1. Üzleti adatok – információk –tudás 2. Az üzleti információs termékek,

szolgáltatások (érték)lánca 3. Az üzleti info termékek és

szolgáltatások menedzselési kérdései

4. Fejlesztési és stratégiai szempontok

2.1. Az üzleti információs lánc játékosai

1. Az innovátorok, érték- és információelőállítók, szerzők stb.

2. A szerkesztők, adatbáziselőállítók, szolgáltatók, terjesztők

3. A közvetítő rendszerek: vállalatok- intranet, információs egységek, tudásmenedzsment, szakkönyvtárak, brókerek stb.

4. A végfelhasználók: nagy-, közép-, kisvállalatok és más gazdálkodó szervezetek munkatársai

2.2. Minden szinten verseny folyik

1. Az információelőállítók között, minden szinten: globális, EU-, helyi

2. Az adatbáziselőállítók, adatbázis- és más információszolgáltatók

3. A közvetítő rendszerek: információs egységek, könyvtárak, brókerek stb. között

4. A vállalatok és más gazdálkodó szervezetek között megrendelésekért, piacokért, támogatásért

2.3. Mi határozza meg a piacot, az üzletet, a versenyt, ki győz?- infokom példákkal

1. Hajtóerők: profitszerzés, értékrendszer, hagyomány

2. Globális keretek: globális piac, …..globális ..verseny

3. A technológia - globális technológia 4. A munkatársak képzettsége, tudása, a

vállalati kultúra5. az innováció, kutatás és fejlesztés 6. A konvergencia, a kapcsolatrendszer, az

együttműködés képessége partnerekkel, ügyfelekkel

7. A hatékonyság és eredményesség

3. üzleti adat, információ és tudás összefüggései

1. Adatok2. Információk3. Tudás, kompetencia 4. Összefüggéseik

3.1.Az adat szerepe az üzleti életben Az adat „értelmezhető, de nem értelmezett

ismeret”, például egy statisztikai érték bármiféle hasonlítási alap és a következtetések levonása nélkül.. /Huszka, 2001/

észlelt, de nem értelmezett szimbólum /Mészáros/

tranzakciók, tényállások, tények rendszerezett jegyzéke. (Davenport és Prusak)

„ egy esemény vagy ügylet jellemzése számokkal vagy szöveggel.” /Barancsi, Horváth, Szennyesy, 2001. p.66/

3.1. f. Az üzleti adatok jellemzői Temérdek van belőlük, mindenféle formában,

mindenféle részlegnél. Tömegükben egyszerre vannak /lehetnek / jelen

számunkra fontos és érdektelen adatok, lényeges és lényegtelen adatok.

Önmagukban nincs se jelentésük, se szövegösszefüggésük

Ha túl sok van belőlük, az meg is nehezíti a lényegesek azonosítását és értelmezését.

Az üzleti tények, tranzakciók egy-egy szeletét világítják meg, egy-egy részét írják le, mutatják be.

Meghatározott adatstruktúra szerint rögzítik őket, s meghatározott menetben, szabályok szerint kezelik

3.2. Üzleti adatból üzleti információ "értelmezett adat", - jelentése is van,

bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. (Mészáros)

Az adat „objektív” – az információ „szubjektív, mindenkinek mást jelent, és az ember nélkül értelme sincs”.

Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, s annak alapján valamiféle ítélet alkotható, ami meghatározott célú cselekvést indíthat el (Bőgel György)

3.2.f.Hogyan lesz adatokból információ? Megértjük, felfogjuk az adatokat, jelentésük lesz Összefüggésbe helyezzük az adatokat- pl.

célok összefüggésébe az adatok gyűjtését; Elemezzük, szintetizáljuk az adatokat, ismerjük

az elemzés egységeit, illetve az adatok fő összetevőit;

Összevetjük az adatokat, azokat matematikailag vagy statisztikailag elemezzük;

Javítjuk az adatokat, eltávolítjuk a hibákat; Lényegretörően tömörítjük az adatokat - sűrített

formában összefoglaljuk azokat.

3.2.ff. Mire kell képesnek lenni üzleti információs szakembernek? Megérteni, felfogni az adatokat, hogy azoknak

jelentése legyen- érteni kell a területhez Összefüggésbe helyezni azokat- pl. célok

összefüggésébe az adatok gyűjtését; Elemezni, szintetizálni azokat, felismerni az

adatok fő összetevőit, modelljeit; Összevetni azokat, matematikailag vagy

statisztikailag elemezni; Javítani azokat, pl. eltávolítani a hibákat; Lényegretörően tömöríteni azokat - sűrített

formában összefoglalni.

3.3. Üzleti információból üzleti tudás A tudás a valós világ tükröződése a

tudatunkban, amelynek nem minden része fejezhető ki verbálisan, szavakban [Mészáros, 2001].

A tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális [összekapcsolt] információk heterogén és folyton változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, az elménkben keletkezik és hasznosul.

3.3. f. Információból tudáshoz vezető folyamat Az adott helyzetből eredő információkat

összehasonlítjuk más, már ismert szituációkkal?

Az információk alapján következtetéseket vonunk le, a döntésekre, lépésekre, tettekre vonatkozóan

Rendszerben gondolkodunk, megkeressük a kapcsolódásokat, összefüggéseket a tudás elemei között

Párbeszédet folytatunk, megtudjuk, mit gondolnak mások az adott információról?

3.3. ff. Mire kell képesnek lenni az üzleti információs szakembernek? Az adott helyzetből eredő információkat

összehasonlítani más, már ismert szituációkkal

Az információk alapján következtetéseket levonni, a döntésekre, lépésekre, tettekre vonatkozóan, s azokat megfogalmazni

Rendszerben gondolkodni, megkeresni a kapcsolódásokat, összefüggéseket adott információs feladat megoldása során

Párbeszédet folytatni, megvitatni infokat

3.4. Hol találhatók az üzleti adatok, információk/tudás? Az üzleti adatokat, információkat általában

általános és speciális kurrens/napi stb. hírekben, info kiadványokban, szolgáltatásokban, dokumentumokban, vállalati könyvtárakban, levéltárakban, inforészlegekben, intranetekben találhatók

Az információ és tudás ezekben tárgyiasul, de a konkrét érintettekben él, a szervezeti múlt részeként, beágyazódva az eljárásokba, gyakorlati tevékenységekbe, értéknormákba, aktuális, közép-, és hosszútávú tervekbe

4. Az üzleti információk menedzselése

Különböző szinteken /globális, EU, nemzeti, regionális, helyi, szervezeti

Szervezeti szinten: Az üzleti/gazdálkodási/gazdálkodást foyltató szervezetben lévő információs források hatékony kezelése és összehangolása

4.1. Üzleti információmenedzselés Dobay 1997 szerint - a szervezet

(belső/külső) információs erőforrásainak menedzselése, biztosítva az elvárható hatékonyságot az információs folyamatokban.

Az IM szerep lényege és specifikuma a fenti követelmények alapján a hatékony vállalati, szervezeti információáramlás menedzselése.

4.2.Az üzleti infomenedzsment két összetevője és végső célja?

az információs környezet menedzselése, az információszerzés eljárásainak optimális

megszervezése, beleértve az erőforrásokkal való gazdálkodást és felhasználásuk optimális együttesének kialakítását

annak érdekében, hogy a keletkező információk maximális hatékonysággal legyenek felhasználhatók a vezetői-irányítói munkában.” /Dobay, 1997, p. 1/

4.3. Infobrokerek és infomenedzserek az üzleti információs láncban

Alapvető helyzetük, munkakörnyezetük, Alapvető feladatuk, információszerzés,

szervezés, szolgáltatás, Alapvető forrásaik és eszközeik Alapvető céljaik: információk hatékony

jól felhasználható szolgáltatása a gazdálkodó szervezetek számára (Bíró Szabolcs szakdolgozata)

4.4. üzletágak összetevői, szerepe a társadalomban és gazdaságban

1.Az egyes szektorok összetevői, összefüggései

2. Helyzetük, súlyuk a nemzetgazdaságokban

3. Helyzetük, súlyuk Magyarországon 4. Hatásuk a gazdaságra és

társadalomra

4.4. példa Az infokom ágazat súlya, szerepe

a nemzetgazdaságban

Az információs társadalom technológiák által kínált lehetőségek nagymértékben járulnak hozzá az életminőség és a versenyképesség javulásához.

Az információs társadalom technológiák által kínált lehetőségek nagymértékben járulnak hozzá az életminőség és a versenyképesség javulásához.

Összesen 1750 Mrd Ft,a GDP 9,4%-a

Összesen 1750 Mrd Ft,a GDP 9,4%-a

Infokommunikációs ágazat nagysága (bevételek, 2003)

Információs technológia

28%

Postai szolgáltatások

9%

Elektronikus hírközlés

63%

Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

4.5. Az üzleti ágazatok áttekintése, részletesebb elemzése

1. Magyarországi fejlődéstörténete 2. Szerkezete, összetevői 3. Összetétele a gazdasági szervezetek típusai szerint 4. Szövetségek, egyesületek5. A szektor alakulása a rendszerváltást, EU-csatlakozást

követően6. Az innováció, fejlesztés szerepe, fejlesztési keretek, I. II.

nemzeti fejlesztési terv 6. Helyzetelemzések, stratégiák - Gazdasági és

piackutatók stb.

4.6. Termelési és szolgáltatási értékláncok

1. Termelők, előállítók 2. Feldolgozók,3. Szolgáltatók4. Kutatók, fejlesztők 5. Technológiák, automatizálás stb. 6. Hozzáadott értékek 7.

4.7. Az üzleti tudáslánc globális, EU, nemzeti, és szervezeti szinten

Lásd következő ábra. Figyeljünk a következőkre!1. Emlékeztet-e az infoláncra, illetve infokom

értékláncra?2. Felfedezhetők-e, feltárhatók-e benne a

szerepek, a játékosok? 3. Mik a fő kulcsszavak? 4. Miért tudáslánc? Miért nem infolánc?5. Idézzük fel, milyen folyamatok révén lesz

adatokból információ, információkból tudás? 6. Hogyan érvényesül ez a II. Nemzeti fejlesztési

tervben? - a tudás alkalmazása!!!!

4.7 f. A tudáslánc vállalati szinten

Elemezzük a megelőző ábrát! 1. Milyen mikrofolyamatok vannak/lehetnek az

egyes láncszemeken belül? 2. Milyen szerepet kapnak az adatok és

információk?3. Miért nem említik ezeket az ábra készítője?

Prusak 4. Milyen szerepet kap/kaphat itt a technológia? 5. Milyen szerepet kap/kaphat itt a

menedzsment?6. Mely láncszemekre érvényesek az „adatokból

információk”, és az „információkból tudás” folyamatok?

7. Hol az infomenedzser, infobróker helye?

4.8. Az infotechnológia és infokom technológia az üzleti információs láncban

infomenedzsment és inoftechnológia, infokom menedzsment és infokom technológia?

Technológiai és funkcionális konvergencia? Milyen további szinteken hat a konvergencia,

ezek hogyan függnek össze? Ld. bővebben 2. részben!!

5. Üzleti információáramlás a szervezetek szintjén

1. A vállalai infomenedzsment 2. A vállalati infolánc, tudáslánc 3. üzleti stratégia és információs

igények 4. Infokom formák és folyamatok

5.1. Infomenedzsment A vállalati információ- és tudásigényből való kiindulás tudatosítása. Az IM alapvető céljainak, szükségességnek megismertetése,Az IM történeti kialakulásának, területeinek, feladatainak bemutatása, Az IM sokrétű összefüggéseinek /szervezési, IT, stratégiai / felvázolása,

Az IM-TM összefüggésinek megértetése

5.2.Az üzleti stratégia fontossága Egy gazdálkodó szervezetnek vannak

céljai, amelyek eléréséért dolgozik. Ezek a célok a vállalati

stratégiában kerülnek megfogalmazásra. A vállalat működése nem lehet sikeres,

ha nem rendelkezik jól megtervezett üzleti

stratégiával.

5.3. INFORMÁCIÓIGÉNYEK

Az üzleti folyamatok, adat- és információigényük

Az információ mint erőforrás, vállalati információigény

Az információ mint erőforrás

Információigények szintjei a vállalatoknál

5.4. belső és külső információ

A belső és külső információ a vállalatoknál Az adat-, információ-integráció fontossága

Lásd részletesen a jegyzetben táblázatos formában

5.4. f.Stratégiai információs igények vállalat felső vezetői elsősorban

stratégiai kérdésekkel, stratégiai tervezéssel

foglalkoznak. Cél: a szervezet a kitűzött célt a lehető leghatékonyabban valósítsa meg. Ehhez döntéseket kell hozniuk. A döntéseikhez pedig információkra van szükségük.

5.5. Cél: versenyelőny szerzése

A vállalat stratégiáját meghatározó vezetők

időben meghozott, jól megalapozott

döntéseikkel a céget versenyelőnybe hozhatják a

gyorsan változó környezetben

5.6. Az információgazdálkodás kényszere

Az információ, mint stratégiai- és mint termelési

tényező kulcsfontosságú szerepet játszik döntéseik meghozatalában. Az információk mennyisége és

minősége fontos. Gazdálkodni kell velük.

5.6. f. Az információgazdálkodás feladata

Az információgazdálkodás feladata az információk • megszerzése, •

tárolása, • célorientált feldolgozása. Egy szervezet működése csak akkor

lehet hatékony és eredményes, ha a megszerzett információival jól gazdálkodik.

5.7. Mi a szűk keresztmetszet? „Az igazi szűk keresztmetszet nem technológiai, nem pénzügyi, de

még csak nem is információs szűkösség. A kényszertényező a meglévő adatvagyonból nyerhető releváns információk hatékony biztosítása a menedzsment számára.”

Ph.D. Robert Simons Harvard Business School

5.8. Fő pontok

„A technológia önmagában nem hoz létre tudásteremtő vállalatot” /Davenport, Prusak, 153.p./

IT-. IKT-beruházások A tudásmenedzsment szemlélet Vállalati kultúra- vállalati filozófia Az emberi erőforrás – a továbbképzés

5.9. Az üzleti információ szervezeti szinten

Az információ használatának és értékének gazdasági, minőségi és stratégiai vonatkozásai

Az információ gazdasági értéke, értékelése

Önellátás vagy külső információszolgáltatók igénybevétele

-outsourcing

A minőségbiztosítással való összefüggései

6. Üzleti információs és tudásfolya-matok -infobróker szp-ból

A tudásfolyamatok és az információs folyamatok Az egyes folyamatok az információs probléma megismerése, tisztázása - infokeresési, beszerzési stratégia- Áttekintés, válogatás - Források beszerzése, elérése - Rendszerezése, feltárása - Az információs probléma megoldását segítő válasz megfogalmazása - A válasz megosztása az igénylővel- Az információ hasznosítása

6.1.Az egyes infobróker folyamatok elemzése

2.1. Áttekintés, válogatás

.2.2. Beszerzés, elérés

6.2.A tudásfeltárás

FunkcióiA feltárást szabályozó döntések /kvantumok, adattípusok/

Szintek: /1/ a leíró, regisztratív szint

2, tárgyi feltáró szint3, az eredeti forrásokat pótló szint

6.3.A tudás rögzítése, tárolása

a. A folyamat funkciója

b. A rögzítés

c. Rendszerezés és tárolás

d. A tudásreprezentáció hieararchiaszintjei

6.4.A tudásmegosztás, közvetítés

a. Információkeresés

b. Szolgáltatás

c. Különbségek a tacit és explicit tudás megosztásában, közvetítésében

6.5.A tudás felhasználása, hasznosítása

a. E fázis szerepe az adat-tudás-spektrumban

b. E fázis szerepe a tudás életciklusában

c. Az innováció szerepe a hasznosításban

d. A kutatás-fejlesztés szerepe a hasznosításban

e. EU- és nemzeti szintű ösztönzések

6.6. A tudásmegosztás, közvetítés

a. Információkeresés

b. Szolgáltatás

6.7.Az integrált feldolgozás és használat példája

Az információ-és tudásfeldolgozási keretek ismertetése

A különböző mélységben feltárt üzleti információs termékek és szolgáltatások

Egy példa a TMT alapján

7. Az üzleti tudás - az információs szakember szemszögéből

a. A tudás 3 szférájab. Tacit és explicit tudás

7.1. Az üzleti tudás 3 szférája:

Értelmi: megfelelő tájékozottság + tapasztalat, szakértelem, áttekintés, elemzés képessége, döntési és cselekvési minta,

Érzelmi-értékrendbeli: érzelmek, értékek, intuíció, reflexek

Készségbeli: automatizmusok

7.1. folyt. A tudás három szférája vállalati szempontból

a. Értelmib. Érzelmi - Értékrendbeli c. Pszichomotoros- készségbeli

Lásd részletesen a jegyzetben Következő ábra: tacit és explicit

üzleti tudás

2.

7.3. Fő pontok

Mik a lehetőségei az infobrókernek az üzleti infoszolgáltatásban?

Melyek a fő információs munkafolyamatai?

Az áttekintés képessége A szelektálás képessége A feldolgozás, rendszerezés képessége A tudáscsere és megosztás képessége

7.4. info- tudástársadalomépítési vonatkozások

1. Minden összefügg, a konvergencia kérdése – technológia, szolgáltatások, általános és szakpolitika

2. Stratégiák és programok, projektek

HOZZÁFÉRÉS

MOTIVÁCIÓ

TARTALOM

BIZTONSÁG

KÉPZETTSÉG

PIACIMECHANIZ-

MUSOK

SZABÁLYOZÁS FISKÁLIS,KÖZPOLITIKAI

ESZKÖZÖK

HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK (INNOVÁCIÓ ESÉLYEGYENLŐSÉG)

7.4. példa Versenyre gyakorolt hatások

Nemzeti Szélessávú Stratégia

Forrás:Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005, illetve: Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

következik az infokom szektor példája

Ld. külön anyagban