Reneszánsz művészet

Reneszánsz művészet• A név jelentése: „újjászületés”, olaszul:

rinascimento, franciául: renaissance• A kor olasz gondolkodói használják először,

saját koruk kulturális teljesítményét az ókorhoz hasonlíthatónak vélik

A művészettörténetírás atyja: Vasari

• A reneszánsz-kor nagy itáliai művészeinek életrajz írója

• Maga is festő és építész: az Uffizi képtár épületének tervezője Firenzében

• Talán ő használja először az újjászületés kifejezést

Korszakai:

• A 14. századi előzmények (Giotto –protoreneszánsz) jelentik a kezdeteit

• A 15. század elején alakítják ki nagyhatású művészegyéniségek (Brunelleschi, Donatello, Masaccio), ez a korai reneszánsz időszaka

• A 16. sz. eleje a virágkor (Leonardo, Michelangelo, Raffaello), ez az érett reneszánsz kora

• A 16. sz. közepe és vége a késő reneszánsz (manierizmus) kora

Földrajzi elterjedés:15. században Itália

16. században egész Európában

Szellemisége:

• Humanizmus: ember központú gondolkodás, az ókori irodalom tanulmányozása jellemzi képviselőit

Rotterdami Erazmus

• Reformáció: az egyházi visszaélések ellenében fellépő, új felekezeteket létrehozó szellemi áramlat a 16. sz. első felében

Luther Márton

• Ellenreformáció: a katolikus egyház megerősítésére irányuló mozgalom a 16. sz. közepétől

Loyolai Ignác

A reneszánsz építészet

Téralakítás:

A téreszmény: a centrális tér

Tökéletes formák keresése, szabályos alakzatok kedvelése -

Platón filozófiájának hatása

Centrális templom -tökéletes forma a Legtökéletesebb Lénynek

Jellemző a hagyományos forma is –hosszházas templom

Térlefedés:

Gyakori a síkmennyezet

Félköríves donga kazettás díszítéssel

• Eltűnnek a gótika bordás szerkezetei, csúcsíves formái

• Visszatérnek az antikvitás félköríves boltozat típusai

• Gyakori a kazettás díszítés

Centrális terek és a kupola

Építészeti arányok:

Emberléptékűség

Leonardo rajza Vitruvius építészeti könyvéhez

• Nyugodt, kiegyensúlyozott arányok, mind a tér, mind a fal tagolása esetében

• Statikus jelleg• Világos, jól áttekinthető

részletek• Megszerkesztettség,

alapegység (modul) használata a tervezésnél

Gyakran használják az aranymetszést

• A természetben is megtalálható, az emberi szemnek tetszetős arány

• a : b = b : (a+b)• A Fibonacci - számsor

közelítőleg magába foglalja: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21…

Részletek, tagozatok:

• Visszatérnek az antik tagozatok, oszloprendek, párkányok, timpanonok,

• Colosseum-motívum• Egyenes vagy félköríves

ablak és ajtó szemöldökgerendák

• Visszafogott, mértéktartó díszítés

Építészeti példák Korai reneszánsz (15. sz.)

Brunelleschi

• Firenzei építész a 15. sz. első felében

• Szobrász is • A perspektíva

szerkesztés feltalálója

A firenzei dóm kupolája• A leghíresebb

műve ez• 8 szögletű

bordás szerkezet – még gótikus

• Tetején: lanterna, rajta antik voluták – reneszánsz elem

A firenzei Lelencház

Az első reneszánsz épület

• Vízszintesen elnyúló, világosan tagolt, nyugalmasan derűs hatású homlokzat

• Alul jellegzetes árkádsor (loggia)

• Az árkádíveket korintizáló oszlopok tartják

• A levegős hatású loggia feletti részt zárt falsík és kis ablakok jellemzik

• A két szintet osztópárkány választja el

• Az ablakok felett timpanonok

• A főpárkány zárja le az épületet

A szerkesztés alapmérete az oszlopok távolsága

Jelemzőek a városi paloták – palazzókBenedetto Maiano – Cronaca: Palazzo

Strozzi, Firenze

Coducci: San Zaccaria, Velence, 15. sz. vége

Az érett reneszánsz építészete (16. sz.)

Bramante

• Dolgozott Milánóban, itt Leonardóval találkozhatott

• Rómában teljesedik ki építészete

• II. Gyula pápa őt bízza meg Szent Péter bazilika újjáépítésével, halála miatt ezt nem tudja befejezni

Tempietto (Templomocska)

• Szent Péter kivégzésének helyén épült, egy kolostor udvarában áll Rómában

• Centrális épület• Elemei szabályosan követik

az antik építészeti elveket – teljesen klasszikus – ez az érett reneszánsz jellemzője

• Lépcsős talapzaton áll• Dór oszlopok övezik a

kör alakú cellát• Dór fríz a

gerendázaton (triglif és metopé)

• Balusztrád (bábos korlát)

• Kupoladob (tambur) fülkékkel tagolva

• Kupola • Lámpás (lanterna)

Palazzo a 16. századbólSangallo – Michelangelo: Farnese

palota, Róma

Michelangelo építészete 1.

Michelangelo építészete 2.Bramante terve

Palladio

• Vicenza környéki villák és velencei templomok tervezője

• Későbbi korok építészeti tankönyveinek szerzője

• Angliában stílus név lesz a nevéből

Villa Rotonda

Antik templom homlokzat a világi épületen

• Vicenza mellett van• Az oszlopos,

timpanonos kapuzat (portikusz) villáinak közös jellemzője

• Itt ión oszlopok vannak• Az épület minden

oldalról ugyanolyan• Az oszlopcsarnok

összeköti az épületbelsőt a kertel

• Centrális épület – erre utal a Rotonda név is

• Középen kupolás terem• Manierista stílus jegyek

is jellemzik

A palladio-motívum

Reneszánsz építészet Itálián kívül

Chenanceaux

Franciaország, kastélyok a Loire mentén

Blois

Chambord

• I. Ferenc építette a 16. sz. elején

• Centrális elrendezésű a főépülettömbje

• A középkori várakra jellemző vizesárok

• Magas tetők, fantasztikus kéményerdő

• A sok középkori vonást mutató épületen reneszánsz ablakok, reneszánsz faltagolás

A messzi Kelet : Oroszország

Vaszilij Blazsennij

székesegyház, Moszkva

• Rettegett Iván cár építteti a 16. sz. közepén

• Reneszánsz pártázat keveredik rajta orosz hagymakupolákkal

• Centrális alaprajz• Bizánci és szláv

ortodox hagyományba oltott reneszánsz

Reneszánsz építészet Magyarországon

Budai várpalota

Sokszor átépített épületegyüttes

• IV. Béla építkezik itt először

• A 14. sz. 2. felében az Anjouk alatt lesz újra királyi központ, de ők inkább Visegrádot lakják

Zsigmond csodálatos gótikus palotája• Luxemburgi

Zsigmond fényes gótikus palotát építtet a várhegyen

Buda első ábrázolása

Fametszet Hartmann - Schedel 15. században megjelent Világkrónika című könyvéből

Mátyás gótikus-reneszánsz épülete

• Mátyás tovább építi a palotát

• A gótikus épületek reneszánsz részletekkel gazdagodnak

Töredékek

Töredékek

Kályhacsempe

Mátyás könyvtára: Corvinák

A palota a török háborúk ostromaiban elpusztult

Mária Terézia barokk palotát emeltet a 18. században

Ferenc József palotájaAz Ybl - Hauszmann féle bővítés (19 –

20. sz. fordulója)

Hauszmann kupolájaEurópa legszebb fekvésű neobarokk

palotája

A II. Világháború után újjáépített

palota

A visegrádi királyi palota

• Károly Róbert és Nagy Lajos kezdi építeni

• Zsigmond uralkodása alatt tovább építik

• Hunyadi Mátyás reneszánsz palotává alakítatja

• A török korban elpusztul

Mátyás palotája

Rekonstrukció 1.

• A 20. században megindul régészeti feltárása és rekonstrukciója

Rekonstrukció 2.

Dísz kutak:Oroszlános kút

Herkules kút maradványai

A díszudvar

• Keverednek a gótikus csúcsívek a reneszánsz árkádokkal

• Bábos korlát• Herkules kút

Visegrádi Madonna

Az esztergomi Bakócz - kápolna

• Bakócz Tamás esztergomi érsek építette a 16. sz. elején

• A középkori székesegyház oldalába épült

• A dóm maradványait a török háborúk után elbontották

• A kápolnát beépítették az új Főszékesegyház épületébe

• Négyzetes alaprajzú, centrális épület, kupolája rekonstrukció

• Az érett reneszánsz stílusát idézi

• Falai süttői vörös mészkőből készültek

• Klasszikus fejezetű, kannelurás törzsű pilaszterek, kazettás dongaboltozatok

• Virág díszítmények, címerek

Az oltár olasz művész alkotása• Fehér márvány• Felül az Angyali üdvözlet

ábrázolása• A fülkékben

Szentkirályaink: István és László

• Virágos díszítmények

Vitéz János esztergomi érseki palotája: Erény freskók, 15. sz.

A sárospataki vár

• A Perényi család építteti a 16. sz. első felében

• A 16. sz. második felében a Dobók a birtokosai

• A 17. században a Lórántffyak majd a Rákócziak vára

• Később osztrák birtokosoké

• Jellegzetes részlete a Perényi Péter által építtetett hatalmas lakótorony, a Vörös torony

• A felső szintjét az őrtornyokkal Lórántffy Zsuzsanna emelteti

• A 17. sz. végén a császári csapatok megrongálják

• Az olasz mesterek által épített toronynak reneszánsz faragványai vannak

A tornyot palota szárnyakkal egészítették ki már a 16. században

• A palotának is szép reneszánsz részletei vannak

A várudvar legszebb része a kora barokk Lórántffy loggia

Nyírbátori stallum, 1511.,Bp., Magyar Nemzeti Múzeum