Pedagógia és andragógia

PEDAGÓGIA ÉS ANDRAGÓGIA

3. A felnőttoktató - szerepek és kompetenciák

Nevelési kultúrák (LEIRMANN, 1998):

szakértői (Homo Sapiens), mérnöki (Homo Faber), profetikus, (Homo Viator) kommunikatív (Homo Dialogalis)

Andragógus

Felnőttnevelő Felnőttképző Felnőttoktató

Ki a felnőttoktató?

Mikor melyik inkább?

Dolgozók továbbképzése - Dolgozók átképzése - Az ideiglenesen inaktívak képzése - Fiatalok szakképzése – Munkanélküliek átképzése – Munkanélküliek szocializációja – Időskorúak integrációja – Oktatási javak öncélú fogyasztása -

A tanári professzionalizmus jegyei az OECD szerint:

Szakértelem Pedagógiai know-how A technológia értése Szervezeti kompetencia és team-munka Rugalmasság Mobilitás Nyitottság

Forrás: OECD Education Policy Anaysis Paris 1998.

Pedagógus-andragógus szerepek

A tanítói, a tanári és a felnőttoktatói munka egylényegű mesterségként írható le

A pedagógus szerepek több kevesebb módosítással kiterjeszthetők a kultúraközvetítők szélesebb világára

A hagyományosan jól körülhatárolt, stabil pedagógus szerep-együttes és a hagyományosan nyitottabb andragógus szerep-együttes számos ponton közeledni látszik.

Változó pedagógus-andragógus szerepek

A szerepváltozás oka többek között a tanulási színterek gazdagodása

OECD1998

ANGOLSZÁSZ(CBL)

McSCRIVEN1989

ZRINSZKY 1994Kozma 1977

TRENCSÉNYI 1988

SZOKOLY2003

Szakértelem  Ped-i know how  A technológia értése Szervezeti kompetencia és együttműködés Rugalmasság Mobilitás Nyitottság

Tervező  Alkotó Tudásmérő Gyakorló  Tananyag fejlesztő  Tantárgyi Ösztönző Iskolarendszer tagja Értékelő Vállalkozó Pedagógiai szakember

Kötelességek ismerete  Az iskola és az iskolai közösség ismerete Szaktudományi Oktatástervezési (insructional design) Tanulókról szóló információk gyűjtése  Feed back viselkedés  oktatási viselkedés

Nevelő egyfajta „szülői szerep”,  Szakember egy tudományágban specialista Tisztviselő

A nevelőtestület „belső”„függetlení-tett” tagja „külsősök” Páros ped.szerepek Osztályfőnök  Hármas, négyes elemű szerepkörök

Tantárgyi  Módszertani, ICT Tervezési Mérési, minőségbiztosítási  Iskolaszervező, -vezető  Innovációs (vállalkozási) Nevelési Tanácsadó Gyermek- és ifjúságvédelmi Szabadidő szervező

A mentori szerep

A mentori kapcsolat a mentorált személy egyéni elkísérését jelenti.

A mentori szerep –az andragógus szerepekhez hasonlóan – összetett tevékenység együttes, amelyben a szerepek akár konfliktusba is kerülhetnek egymással.

A mentor legfőbb szerepe a segítés, de ez jól megkülönböztethető más segítő szerepektől (szülő, tanár, barát, idősebb testvér stb.).

A mentor az „útmutató tábla” metaforájával írható le (Mészáros 2007, Szivák 2003), azaz megmutat, ajánl egyfajta megoldási utat egy adott probléma felmerülése esetén, de dönteni és az utat végigjárni magának a segített személynek kell.

A mentor munka céljai

a hátrányos helyzetű csoportok körében jelentkező nehézségek megismerése, felmérése, módszerek és eljárások ezek semlegesítésére,

Segítés tanácsadással (életvezetési, tanulási, munkahelyi problémák, konfliktusok)

Munka-szocializáció prevenció

A kompetencia fogalma

Nyelvi eredete: „competo” (latin) – képes valamire

Meghatározásai: nincs egységesen elfogadott definíció

A kompetencia köznapi jelentése:

illetékesség, jogosultság, hatáskör szakértelem, felkészültség, hozzáértés beavatottság

Kompetens az, aki illetékes …stb.

A kvalifikáció és a kompetencia összehasonlítása

Kvalifikáció

statikus kívülről

(intézményekben) megszerezhető szakképzettség

Kompetencia

dinamikus egyéni (bennünk

kialakuló) cselekvőképesség

A kompetencia munkaerőpiaci jelentése

Teljesítőképes tudás Az adottságok és készségek alkalmazási

képessége és szándéka

Kulcskompetenciák 1.verzió (Mertens, 1989)

Problémamegoldó képesség és kreativitás

Tanulási és gondolkodási képesség Indoklási és értékelési képesség Kooperációs és kommunikációs

képesség A felelősségvállalás képessége Önállóság és teljesítőképesség

Kulcskompetenciák 2. verzió (EU-dokumentumok)

Az egész életen át tartó tanulást elősegítő készségek:

Alapkészségek (írás, olvasás, számolás) Kommunikációs készségek Problémamegoldó készségek Csapatmunkára való készség Kreatív gondolkodás Számítógépes ismeret Folyamatos tanulás készsége

Az Európai Képzési Alapítvány Tanácsadói Fóruma 8-kategóriás modellje

Elemi kompetenciák: írás, olvasás, beszéd, kommunikáció, számolás

Életvezetési és önfejlesztési készségek Kulcskompetenciák Szociális és állampolgári készségek,

kompetenciák Munkavállaláshoz kötődő készségek,

kompetenciák Vállalkozói készségek Menedzsmentkészségek Általános készségek

A személyiség kompetenciarendszere (Nagy József nyomán)

SZEMÉLYES KOMPETENCIA

KOGNITÍV KOMPETENCIA

SZOCIÁLIS KOMPETENCIA

SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK

Felnőttoktatói kompetenciák

speciális kompetencia:

andragógiai szempontból releváns, azaz a felnőttek hatékony tanításához elengedhetetlen speciális képességek, szokások, minták, készségek és ismeretek rendszere.

A felnőttképzők hagyományos kompetenciaterületei Szakértői tudás Képesség meghatározott

(munka)folyamatok megismertetésére, tervezésére és kivitelezésére

A résztvevők alapos ismerete (megismerésének képessége)

Képesség „jövőkép” kialakítására (tanulási elképzelés)

Képesség a résztvevők együttműködési és tanulási szándékának motiválásra

A felnőttképzők újszerű, speciális kompetenciái

Képesség a felnőtt tanulási környezetének megteremtésére – motivációra

Képesség a felnőtt önirányításához szükséges mértékű támogatás megadására

Tanácsadási képesség Részvételt (kooperációt) elősegítő

módszerek alkalmazásának képessége A bevonás képessége

Felnőttoktatóval szembeni elvárások a jelenlévő hallgatók szerint (1)

??? ???

Felnőttoktatóval szembeni elvárások a jelenlévő hallgatók szerint (2)

??? ???

A felnőttoktatóval szembeni hallgatói elvárások – összegezve:

Általános emberi – etikai elvárások Szaktudásbeli elvárások Pedagógiai-andragógiai (módszerbeli,

bánásmódbeli) elvárások

A STEP 21 MODELLmint átfogó, egységes értékelési keretrendszer(Saját modell)

Diagnosztizálható-eugyanazon szempontok segítségével a pedagógusi és a felnőttoktatói tevékenység?

PÉLDÁK

Sikeres Továbbtanulás/ munkavállalás

Önálló ismeretszerzésre,

önfejlesztésrevaló képesség

Nyilvános (külső)megmérettetésenvaló megfelelés

Képességeknekmegfelelő tanulói/

hallgatóiteljesítmény

Kimutatható kompetencia- és

teljesítmény-növekedés

A tantervi/ képzési minimum

tudása

Pozitív tanulói/hallgatói

viszonyulás

A PED/ANDReredményességének

tényezői

Igazodás a jó/legjobb

gyakorlatokhoz

Pedagógiailag indokolt eljárásbeli,

módszerbeliváltoztatás

Váratlan helyzetek

kommunikációsszintű kezelése

Fejlesztő visszajelzések

megfelelőidőzítése

A tanulók aktuális teljesítő-

képességénekfigyelembe vétele

Az osztály- (csoport)klíma, tanulási kultúra

figyelembevétele

A tanítás (osztálytermi/ külső)

feltételrendszerénekfigyelembevétele

A PED/ANDRrugalmasságának

tényezői

Ráfordításokkal arányoshozzáadott érték

Az erőforrások tényleges kihasználása

Megfelelőidőgazdálkodás

Adekvátinformációtechnika

Alkalmas módszer

Optimális tanulásszervezési eljárás

Tanítási - tanulási kedv nyitottság

A PED/ANDRhatékonyságának

tényezői

Példa a hatékonyság értékelési szempontjainak értelmezésére (Ifjúságsegítő terület)

HatékonyságHatékonyság

Optimális tanulásszervezési eljárásOptimális tanulásszervezési eljárás

Pl.: TerepgyakorlatPl.: Terepgyakorlat

Pl.: Sajátélményű animáció (mászófal segítségével) Pl.: Sajátélményű animáció (mászófal segítségével)

Monoriné Papp Sarolta monori@mail.datanet.hu

Köszönöm a figyelmet!