Olvasás, értés, megértés? Hogyan fejleszthető a szövegértési képesség?

Olvasás, értés, megértés?

Hogyan fejleszthető a szövegértési képesség?

Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna

2013. március 12.

Miért kell nekünk szövegértés?

rosszak a nemzetközi mérési eredmények a fiatalok egyharmada képtelen bármilyen

szakmát is elsajátítani – szövegértési deficit az érettségi része lett az országos kompetenciamérés ennek

alapján minősíti az iskolákat pályázati „árukapcsolás” – tartalmi

modernizáció kényszere

Miért kell nekünk szövegértés?

szöveget mindenki olvas, értelmez és ért minden tanulás alapja a szövegértés a szövegértési és gondolkodási képesség

összefügg a jó szövegértő

hatékonyabban képes tanulni, szakmát, diplomát szerezni nagyobb esélye van a munkaerő-piacon sikeresebb életpályát futhat be hatékonyabban intézheti állampolgári, közéleti ügyeit

A szövegértési és gondolkodási szintek kapcsolata

Gondolkodás: az elme alkotó, megítélő, gondolatokat létrehozó, értelmező képessége,

összetett, fejleszthető a tanulási tevékenységeket szervező kérdések,

feladatok támogathatják – fejleszthetik, vagy hátráltathatják – elfojthatják

a minőségi feladatok, minőségi kérdések, a termékeny kérdezés fejlesztő hatású

a tények világán túl alternatív válaszok is lehetségesek

Kritgon

szintézis

analízis

alkalmazás

értelmezés

ismeret

A gondolkodás szintjeinek Bloom-féle modellje

A gondolkodás szintjeinek Bloom-féle modellje

Ismeret azonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz, megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít

Megértés megkülönböztet, megmagyaráz, általánosít, kiterjeszt, példáz, újraír v. mond, összegez, kiegészít, kódot vált (lerajzol)

Alkalmazás megcserél, bemutat, módosít, megjósol, megold, felhasznál, használ, demonstrál

Analízis különbséget tesz, összevet, csoportosít, okot és/vagy következményt keres, részekre bont

Szintézis tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít, (szöveget) alkot, módosít, átalakít

Kritikai gondolkodás

megítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít, összegez, rangsorol, dönt, feltételeket szab, kritériumokat állít

„Az írásbeliséget nem ismerő kultúrákban az emberek öntudati

szintje alacsony.” (A. R. Luria)

Olvasás Írás

Hallgatás Beszéd

(megértés)

(receptív) (expresszív)

Miben áll a szövegértési kompetencia?

„Az írott szöveg megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.”

(PISA Kutatási Terv)

Mire képes a jó olvasó?

hosszabb szövegek, ábrák napilapok, népszerű regények,

ismeretterjesztő szövegek környezet megismerése, tájékozódás olvasmányok tanulmányozása (több

szempont) szerzői vélemény, állásfoglalás felismerése,

tény, vélemény elkülönítése

A feladattípusok %-os eloszlása tantárgyanként

47

38

10

52

63

44

35

39

32

29

0

18

38

12

59 913

4 3

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Történelem Irodalom Fizika Biológia Földrajz

A problémamegoldást segítő feladatok

Az alkalmazást segítő feladatok

Elmélyítést segítő feladatok

A rögzítést segítő feladatok

A hatékony olvasási stratégia feltételei

Pethőné Nagy Csilla előadása nyomán

1) Széleskörű tudásbázis deklaratív tudás = tudni a célt, a feladat szerkezetét,

azt, hogy mit kell, érdemes tenni, keresni, vizsgálni procedurális tudás = tudni, hogyan kell egy

problémát lépésről lépésre megoldani (folyamat) feltételismeret = tudni, hogy mikor és miért lehet

sikeres egy adott megértési stratégia2) Motiváltság, stratégiák alkalmazására

Megtapasztalni, hogy a jól választott problémamegoldó stratégia javítja a teljesítményt, sikerélményt ad

A hatékony olvasási stratégia feltételei

3) Metakogníció

kulcskompetencia, a saját gondolkodási folyamataink

megfigyelésének képessége, arról való gondolkodni tudás,

hogy: hogyan gondolkodom, milyen megértési problémáim vannak, hogyan lehetnék jobb megértő, mennyire hatékonyak ismeretszerzési műveleteim,

problémamegoldó és ismerethasznosító stratégiáim, mennyire használhatóak értelmező kereteim, sikeresek

tervező – kivitelező - értékelő folyamataim, döntéseim stb.

Olvasási stratégiák: a narratív séma működtetése

A hatékony szövegértő például tudja, hogy:A történeteknek meghatározott narratív szerkezetük van: elbeszélő, (ki, hogyan, miért úgy?) szereplő, (ki, kik?) helyszín, (hol?) probléma (cél, hiány), (mi, miért?) probléma-megoldási kísérletek (események, eszközök, kifejlet),

(hogyan? miként? mi? miért? milyen következménnyel?) időbeli lefolyás (mennyi idő alatt?)Ezeket igyekszik megkeresni és megérteni azelbeszélő szövegben

Szövegpélda:

Kinizsi Pál két kardot vesz a kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanulmindent, amit talál letipor, széles sorban hatalmasöldöklést, mészárlást visz végbe. Most azt harsogja, hogyutolsó szálig vágják az ellenséget, majd övéinek dühétlobbantja lángra, s úgy dörög, hogy még a küszködők éshátrálók is meghallják. Mikor már látta, hogy megsegíti őtJézus Krisztus szentséges neve, s feltűnt előtte agyőzelem reménye, megkettőzött erővel és bátorsággalaz ellenség seregén át széles utat vág, s így kiáltozik: …”

(Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades – a kenyérmezei csata)

A leíró szöveg

A nők viselete a férfiakénál is pompázatosabb volt. Gyöngyvarrottas vagy pitykével díszített ingük fölött négyzetes veretekkel vagy préselt rozettákkal szegélyezett kaftánt viseltek, amelyet derekukon ugyancsak fémdíszes, olykor csüngős veretekkel kivert öv fogott össze. Brokátból, selyemből készült köntösük fémdíszeihez hasonló ékítmények szegélyezték a leányok pártáját és az asszonyok süvegét, s díszes fejű szögecsekkel volt kiverve csizmájuk is

(Dienes István: A honfoglaláskori nők viselete)

A meggyőző szöveg

A szónoknak terve van embertársairól, s ezt embertársaival el akarja fogadtatni. A szónoklás tudománya: a rábeszélés tudománya.

Könnyű belátnod, mily fontos a tudomány az életre. A görögöknél, a rómaiaknál ez volt az élet iskolája. De a szó hatalma azóta sem csökkent, mert a szóval a gondolat harcolt; s van-e hatalmasabb a gondolatnál? De jegyezd meg: csak a jó gondolat harcolhat jó szóval. Be tudsz-e bizonyítani valamit, ami nem igaz? Csak gyengeelméjűeknek. Rá tudsz-e bírni valamire, ami nem helyes? Csak gyenge jelleműeket.

Az igazi szónok nem gyengeelméjű, nem gyenge jellemű hallgatókra számít. Nagy szónok nem lehet hamis ügy szónoka: tudatosan soha.

A jó szónok elsősorban igaz ember; vir bonus dicendi peritus mint a rómaiak mondták. Rossz gondolatból nem eredhet jó szó.

A szövegértés egy lehetséges általános stratégiája

(folyamat jellegű tudás)ELŐTTE Előre elolvastam a címet, grafikai

szervezővel összegyűjtöttem a témával kapcsolatos előzetes tudásomat.

A cím és előzetes tudásom alapján előfeltevéseket fogalmaztam, vagy kérdéseket tettem fel magamnak a szöveggel, illetve a témával kapcsolatban.

Előzetesen áttekintettem a szöveg tagolását.

ALATTA Szakaszosan olvastam, egy-egy bekezdés után

megálltam, összefoglaltam a saját szavaimmal, vagy a megértést ellenőrző kérdéseket tettem fel a magam számára, vagy grafikai szervezővel jegyzeteket készítettem.

Ha valamit nem értettem, azonosítottam a problémámat, és megoldást kerestem (pl. megnéztem a szó jelentését a lábjegyzetben vagy a szótárban, kikövetkeztettem a szövegkörnyezetből, utánanéztem a világhálón stb.)

UTÁNA Újraolvastam, majd összefoglaltam az egész

szöveget. Elérési útvonalat (vázlatot) készítettem a

magam számára vagy elkészítettem a szöveg gondolkodástérképét.

Meggondoltam, mire tudom használni a szövegben olvasottakat, véleményt formáltam.

A folyamat jellegű szövegértést támogató módszertani eljárás

√

tudom

+

új információ

-

(nem így tudtam)

?

(nem értem,

kérdésem van)

*

(erről eszembe

jutott, hogy…)

Korrekciós stratégiák

Újraolvasás Kérdésföltevés, önellenőrzés Előreolvasás-visszaolvasás a szövegben a

tisztázás érdekében Megbeszélés másokkal (osztálytárs, testvér,

szülő, tanár)

A szövegértési képesség fejlesztésének lehetőségei

I. A szöveg formája – vizuális tájékozódás Folyamatos-e a szöveg? Van-e címe, alcíme? Tagolódik-e bekezdésekre? Tagolódik-e hasábokra? Több kisebb szövegrészletből áll? Vannak-e alcímei az egyes szövegrészleteknek?

A szövegértési képesség fejlesztésének lehetőségei

II. A cím, a téma vizsgálata - kérdésekkel: mire várok választ a szövegtől

Cél: a cím, téma alapján előzetes elvárások: szövegtípus, háttér-információk

mozgósítása

RÁHANGOLÓDÁS

A szövegértési képesség fejlesztésének lehetősége

II. A cím, a téma vizsgálata – a háttértudás mozgósítása pókhálóábrával

esőerdők

A szövegértési szintek II.

A szöveg értelmezése Miért?” típusú kérdések Ok-okozati összefüggés feltárása Egy-egy gondolatsor összegzése Egy-egy gondolat részletes kifejtése Kulcsszavak keresése, a szöveg felfűzése Vázlatírás

Az értelmezési szint fejlesztéséhez kapcsolódó

technikák Igaz-hamis állításokA logikai képesség, a mérlegelés, a döntés

képességének fejlesztéséhez tanulói közreműködéssel alkoss néhány igaz-hamis állítást a könyv

valamelyik fejezetéből! A mélyebb megértés ellenőrzéséhez

Összehasonlítás halmazábrával

Akhilleusz Agamemnon

tulajdonságai Közös tulajdonságai

Összehasonlítás szemponttáblázattal

Szempontok Magyar búza Amerikai búza

ráfordított munkamennyiség

szállítási távolság

minőség

ár

T-táblázat ellentétes információk - érvek,

motívumok, vélemények, feltételek gyűjtéseIGEN

Az atomerőmű megújuló energiaforrás

NEMAz atomerőmű nem megújuló

energiaforrás

SZIGET

Letűnt korok világa

Szellemek, holtak birodalma

Varázslás, bűbáj

Társadalomból való kivonulás

Civilizációtól mentes világ

Utópia

ŐsparadicsomMagány, menedék

Elsüllyedt világ, Atlantisz

Aranykor, Boldogok szigete

Az értelmezési szint fejlesztéséhez kapcsolódó

technikákGondolkodástérkép sémája

A szövegértési szintek III.

III. Reflektálás – az olvasottakra való tárgyszerű vagy személyes reagálás Bíráló, kritikai értékelés Személyes vélemény, viszonyulás kifejezése

Szövegalkotási feladat – a szöveg tartalmától való eltávolodás, a szöveg problematikájának továbbgondolása vagy más élethelyzetben való felhasználása

Összegzés A szövegértési képesség minden tanulás

alapfeltétele Minden tantárgy tanulása során fejleszthető Csak aktív tanulói tevékenységben fejlődik Fejlesztése hosszú, időigényes folyamat Fontos szerepe van a rendszeres ismétlődésnek Személyes természetű folyamat Rendkívüli tudatosságot, tanári szerepváltást igényel Felkészít az élethosszig tartó tanulásra