Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.) · NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK...

NÉPSZAVAA M A G Y A R S Z A K S Z E R V E Z E T E K K Ö Z P O N T I L A P JA

S4. év fo lyam , 251. szám A r a 5 0 FILLÉR 1956. október 24, szerda

ASZÓT

kiáltványaKözlemény a JKSZ Központi Bizottságak é p v i s e l ő i é s a z SOP Központi Vezetősége

k é p v i s e l ő i k ö z ö t t i megbeszélésekrőlA M agyar Dolgozók P á rtja

Központi Vezetősége kü ldö tt­sége a Jugoszláv K om m unis­ták Szövetsége Központi B i­zottságának meghívására* októ­ber 15-től október 22-ig Jugo­szláviában tartózkodott.

A küldöttség tag jai: Gerő Ernő, az MDP KV első titk á ­ra. va lam in t Apró A ntal, H e­gedűs A ndrás, K ádár János ék Kovács István , az MDP KV Politikai B izottságának tag jai m egbeszélést fo ly tattak Joszip Rroz-Tiíóval. a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége fő-

• titkárával és a Jugoszláv K om m unisták SzövetségeV égrehajtó B izottságának tag ­jaival. Ism ételten találkoztak és m egbeszéléseket fo ly tattak a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége K özponti B izottsá­gának és a Jugoszláv Dolgo­zók Szocialista Szövetségének képviselőivel — A lexandar Kankoviccsal. a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége Vég­rehajtó B izottságának titk á rá ­val, Szvetozár V iíkmanovics- csal, V ladim ir Bakariecsal, L azar Kolisevszkivel, a Jugo­szláv K om m unisták Szövetsé­ge V égrehajtó B izottságáóák tagjaival, D obrivoje Radoszavl- jeviccsel és D usán Petro- viccsel, a Jugoszláv K om m u­n isták Szövetsége Központi B i­zottságának tagjaival, va lam in t a politikai és a tá rsadalm i élet számos vezetőjével Belgrád- ban, Szarajevóban. Zágrábban és L jub ljanában .

A barátság , őszinteség és kölcsönös m egértés szellem c- T>-jh Slii í t ji* V-T"ken a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége képviselői és a

M agyar Dolgozók P á r t ja kép­viselői a következőkben á lla ­podtak meg:, A két p á rt képviselői m eg­elégedéssel á llap íto tták meg. hogy az utóbbi időben a nem ­zetközi feszültség enyhült, a nem zetközi kapcsolatok kiszé­lesedtek és az országok közötti ak tív együttélés tovább fejlő­dött. Szükségesnek lá tják , hogy további erőfeszítések tö r­tén jenek a rendezetlen nem ­zetközi kérdéseknek tárgyalá­sok ú tjá n való megoldására, így a leszerelésre, a“ tömeg-

pusztító fegyverek eltiltására, a kollektív biztonsági rendszer m egterem tésére, a ném et nép egységének dem okratikus úton való létrehozására, a szuezi kérdés békés rendezésére. Eb­ben az ú j légkörben fokozó­do tt az ENSZ nemzetközi te ­k in télye és szerepe. Az ú j tag­állam ok — köztük a M agyar N épköztársaság — felvételével az ENSZ lépést te tt előre azon az úton, hogy egyetemessé vál­jék, am i növeli szerepét a vi­lágbéke megőrzésében. Mindez hozzájárul az országok közötti bizalom és kölcsönös együtt­működés elm élyítéséhez.

A két p árt képviselői egyet­érte ttek abban, hogy felté tle­nül szükséges az együttm űkö­dés fejlesztése a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók P á rtja kö­zött, m int olyan vezető pártok között, am elyek szomszédos országokban harcolnak a m ar­xizm us—leninizm us elvei sze­rin t épülő szocialista tá rsada­lom ért. Ez az együttm űködés elősegíti a Jugoszláv Szövet­ségi N épköztársaság és a M a­gyar N épköztársaság közötti kapcsolatok fejlődését, a né­peink közötti bará tság erősíté­sét, a világbéke m egszilárdítá­sát, az em beri haladás ügyét.

A két p á rt közötti együtt­m űködésnek a teljes bizalom, őszinteség, egyenjogúság, ön­kéntesség, az egym ás ügyeibe való be nem avatkozás, az elvi szem pontokból kiinduló és a szocialista fejlődés érdekeit szem előtt ta rtó , építő s az elv-

l‘, i '*. —.*»<*,*---i. £*■ ,gában foglaló eszm ecsere a lap ­já n kell fejlődnie. Ezen elvek következetes a lkalm azása lehe­te tlenné teszi, hogy m egism ét­lődjenek a m ú lt hibái, am e­lyek a m unkásm ozgalom nak súlyos k á rt okoztak.

A Jugoszláv K om m unisták Szövetsége és a M agyar Dol­gozók P á rtja képviselői meg­állapodtak abban, hogy a gya­ko rla tban az együttm űködés szem élyes érintkezés, eszm e­csere. kiadványok cseréje, köl­csönös küldöttségek, pártm u n ­kások találkozása és m inden más, az együttm űködés folya­m án jelentkező és hasznosnak

mutatkozó form ában valósul­jon meg. Hangsúlyozták a szé­lesebb vélem énycsere szüksé­gességét. az állam i cs tá rsa­dalmi tevékenység terén szer­zett tapasztalatok tanulm ányo­zásának fontosságát. A szocia­lista fejlődés során szerzett gazdag tapasztalatok kicseré­lése, valam int szabad, önkén­tes, m inden kényszertől m en­tes felhasználása értékes se­gítséget nyú jt a szocializmus ügyének az egyes országokban.

A Jugoszláv K om m unisták Szövetsége és a M agyar Dol­gozók P á rtja képviselői külö­nös figyelm et szenteltek a két ország közötti viszony fejlesz­tését érin tő kérdéseknek. E gyetértettek abban, hogy elő kell mozdítani a megfelelő szervek együttm űködését, kü ­lönösen gazdasági és k u ltu rá ­lis téren, mivel e tekintetben széles lehetőségeink vannak, melyek fe ltárása és hasznosí­tása csak az utóbbi időben kezdődött meg. Az a tény, hogy szomszédos országainkat hagyom ányos gazdasági érde­kek fűzik össze és hogy m ind­két országban teljes erővel fo­lyik a szocialista építés, ked­vező körülm ényeket terem t gazdasági kapcsolataink to­vábbi kiszélesítéséhez, különö­sen az ipar. a mezőgazdaság, az áruforgalom és a közleke­dés terén. E célból elő íveli m ozdítani a megfelelő szervek és tes tü le tek együttm űködését, az összes lehetőségek tan u l­m ányozását, olyan egyezmé­nyek m egkötését, am elyek’'V» ,• ( - r / í t j V h

«tekernek. A két p á rt kép vise- lői a k u ltu rá lis együttm űködés előm ozdításának érdekében hangsúlyozták ku ltu rá lisegyezm ény megkötésének szükségességét is.

A M agyar Dolgozók P á rtja Központi Vezetősége m eghí­vást in tézett a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége Köz­ponti B izottságához, hogy a Jugoszláv K om m unisták Szö­vetségének delegációja tegyen látogatást M agyarországon. A Jugoszláv K om m unisták Szö­vetségének Központi B izottsá­ga ezt a m eghívást elfogadta.

(MTI)

Munkások, szervezett dolgozók!A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tragikus órában szól hozzátok.Kedd este tömegében jó szándékú, a népi dem okráciáért, a szocializmus építéséért

aggódó ifjúsági tömegek vonultak fel B udapest utcáin. A békésnek szánt tüntetést azon­ban felelőtlen elemek és provokátorok ellenforradalm i megmozdulássá igyekeztek áta la­kítani. Soviniszta, szovjetellenes jelszavak kiáltozásával sok, politikailag tapasztalatlan fiatalt maguk mellé állítottak. Nem egy helyen tám adást intéztek a munkásosztály dicsősé­ges vörös zászlaja ellen, a proletár nemzetköziség vöröscsillaga ellen, gyalázták a pártot, pogrom hangulatot szítottak, tám adást vezettek a Rádió épülete ellen. Népi hatalm unk erélyes önvédelemre kényszerült — és meggyorsult az események tragikus kifejlődése: vért folyt Budapest utcáin.

A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége kötelességének tartja , hogy e sorsdöntő órákban mozgósítsa és harcba hívj^ az ország közel kétm illió szervezett dolgozóját népi dem okráciánk, szocializmust építő országunk vívm ányainak védalmére. a munkásosz­tály hatalm ának, a m unkás-paraszt szövetségnek megőrzésére és m egszilárdítására.

Meggyőződésünk, hogy a M agyar Dolgozók P ártjának Központi Vezetősége és a párt egész tagsága élére áll a dolgozók minden rétege am a jogos követelésének, hogy a XX. kongresszus és a júliusi határozatok szellemében késedelem és személyre való tekintet nélkül fel kell számolni m indenütt, és elsősorban a felső vezetésben a visszahúzó erőket, határozottan véget kell vetni a hónapok óta tartó huzavonának. így a szervezett dolgozók teljes erejükkel allnak a Párt Központi Vezetősége mögött.

A m agyar szervezett dolgozók teljes szolidaritásukat fejezik ki a proletár nem ­zetköziség szellemében a szocializmust építő országok és elsősorban a szocialista Szovjet­unió dolgozó népei iránt. Hőn óhajtják , hogy szilárdítsuk meg és mélyítsük el bará tsá ­gunkat ezen népekkel a teljes egyenjogúság, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás «Ive alapján. A Szakszervezetek Országos T anácsának elnöksége helytelennek ta r tja fenn­álló nemzetközi gazdasági kapcsolataink titokban tartásá t, m ár csak azért is, m ert ezáltal az ellenséges erőknek módot adtunk arra , hogy konkolyt hintsenek dolgozó népünk és a szocializmust építő többi ország dolgozó népei közé.

Szervezett dolgozóink joggal várják eL hogy a p á rt és a korm ány haladéktalanul felm éri népgazdasági helyzetünket, és nem ábrándok, hanem a valóságos adottságok alap­ján dolgozza át a második ötéves tervet, a lak ítsa á t népgazdaságunk egész szerkezetét. Le kell fektetni annak az ú j bérpolitikának az alapjat, amely a m egadott gazdasági teher­bíró képesség keretei között biztosítja a m egélhetéshez feltétlenül szükséges bért ipari, mezőgazdasági, alkalm azotti és értelm iségi dolgozóinknak. Le kell szögezni, hogy sor­rendiségben az életszínvonal m egalapozott emelését illeti az elsőbbség a népgazdaságot fejlesztő beruházásokkal szemben. így dolgozóink — ism erve a való helyzetet és való­ságos teherbíró képességünket — képesek lesznek szembeszállni minden túlzó követe­léssel. amely végső soron népi dem okráciánk a lap ja it tám adja meg.

Szervezett dolgozóink ne engedjék meg, hogy erejüket ellenséges célok érdekében lehessen felhasználni.

U tasítsanak vissza m inden soviniszta, antiszem ita, szovjetellenes propagandát és ugyanakkor harcosan száUjanak síkra a szocialista demokrácia, az üzemi dem okrácia mindV> • »■»v'A’•.->* í j h l v i

A szervezett dolgozók, szakszervezeteink maguk vegyék kezükbe a munkasif jóság szervezését. Üzemekben, hivatalokban, mezőgazdasági munkahelyeken alakítsák meg és tám ogassák az ifjúm unkások önálló szervezetét, amely alátám asztja a m unkásosztály ve­zető szerepét, benne a m unkásifjúság vezető szerepét népi dem okráciánkban.

Szervezett dolgozóink, a m agyar munkásmozgalom nagy hagyományaihoz és m ú ltjá­hoz méltóan, öntudatosan és fegyelm ezetten folytassák termelő m unkájukat, ugyanakkor harcos elszántsággal védelmezzék népi dem okráciánkat, gyorsítsák meg azon feltételek meg­terem tését. am elyek közepette hibáitól m egszabadult pártunk m aradéktalanul meg tud felelni vezető szerepének szocializmust építő hazánkban.

»

kris5

t

Á néppel E: : : ' ' M f a : : : : r

é t i é i tA Népszava szerkesztősége ezúttal k in y ilv án ítja , hogy nem é r t egyet G erő E rn ő ­

nek a rádióban ok tóber 23-án este elhangzott beszédével és azt provokációra alkalm as­nak , a m unkásosztály m egcsúfolásának m inősíti. E nnek a beszédnek legveszélyesebb hatása , hogy az országban tapasztalható po litikai feszültség csökkentése, a súlyos kérdések m egoldása h e ly e tt az elm últ évek unos-untig ism ert frázisa it ism ételgeti. Dolgozóink joggal v á rjá k el a p á rt K özponti Vezetőségétől, hogy ezekben az ó rák ­ban felelősségteljesen, a nép óhajainak és vágyainak m egfelelően foglaljon állást, am in t az p á rtu n k tö rténelm ének legszebb szakaszaiban m indig tö rtén t.

M int a m unkásosztály lapja, szolidárisnak n y ilv án ítju k m agunkat a dolgozó nép becsületes követeléseivel, am elyek a szocialista dem okratizm ust erősítik , békés, bol­dog jövőnk ú tjá t m unkálják . Ezért k ije len tjük , nem vagyunk ha jlandók fejbólin- tóan dolgozni olyan vezetés irány ításával, am ely G erő E rnő m ódjára kép telen m eg­oldani hazánk sorsdöntő kérdéseit. A P olitikai B izottság je len összetételében bebi­zonyíto tta , hogy képtelen a dolgozók helyes m arx ista—lenin ista szellem ű vezetésére. M élységesen elíté ljük a k arha ta lm i szervek m ag a ta rtásá t és követe ljük a felelősök m egbüntetését. U gyanakkor élesen e lh a tá ro lju k m agunkat m inden m eggondolatlan zavartkeltő kísérlettől. A dolgozó nép, a m unkásosztály , a parasztság, az értelm iség, a jövőnket jelentő ifjúság érdekeit, v ágya it szem elő tt ta rtv a , k ívánunk tovább dolgozni azért, hogy e súlyos idők u tán független , szabad hazánkban kivirágozzék az igazi hum anista , az em berek jó lé té t és szabadságát szolgáló szocialista dem okrácia. A m unkásosztály egészséges p ro le tárjn ternacionalizm usa védi és b iztosítja tö rh e te t­len bará tság u n k a t a Szovjetunió és m inden szocializm ust építő ország dolgozó né­peivel. S zervezeít dolgozóink öntudatos fegyelem m el á llnak ő rt s biztosítják a te r­melő m u n k á t és m indenkivel szem ben m egvédik u ralm ukat.

A NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGE

„A lelkesedés és tettvágy párosuljon a józansággal és felelősségérzéssel“

— mondotta N a g y Imre az Országház előttKedden országszerte szén- tos kérdésekről döntenek. A a Lengyel Egyesült M unkás-

vedél.ves politikai légkörben látóhatár tisztább. E levelünk párt pártfőiskolájának. Ugyan­tanácskoztak a fiatalok és is tanúskodjék együttérzé- csak forró üdvözletét küldte üzemi m unkások és a legkü- sünkről, legyen bizonysága a pártföiskola a DISZ Köz- lönbözőbb szervezetek tagjai, annak, hogy együtt járunk a ponti Vezetőségének is. Az hogy kinyilvánítsák állásfog- jó úton.« egyetemi és főiskolai m arxiz-la lásukat politikai életünk Az MDP Borsod megyei m us—leninizmus tanszékek sorsdöntő kérdéseiben. La- pártbizottsága levelet küldött vezetői a Központi Vezetőség punk más helyén ism ertetjük a párt Politikai Bizottságá- titkárságát kértek a K V-ules az írószövetség elnökségének nak. a levél tizennégy pont- sürgős összehívására, a szo- k iáltványát. Anélkül, hogy a tó i áll, b írálja a július óta is cialista dem okratiim us akadá- íelsorolásban rangsort igye- tapasztalható huzavonát, s ja- hiúinak eltávolítására. keznénk adni, ism ertetünk vasolja a többi között:' »A a délelőtt folyam án egymás- néhány más táviratot, üdvöz- Központi Vezetőség fontolja u tán érkeztek a h írek a fiatal- ietet, határozatot. meg, nem kellene-e vissza- ság felvonulásra készülődésé-

A Hazafias Népfront Orszá- hívni a Politikai Bizottság rai. a Petofi-kör vezetősége gos Tanácsának titkársága a több tagját, s egyes elvtársa- úgy határozott, támogatja a lengyel Szejm ülésszakát kö- kát kizárni a KV-bő!.« A me- felvonulást. Közben az egyete- szöntötté. T ávirata a többi gyei PB levele tájékoztatást rneken több helyen gyűlést között a következőket mond- kér a törvénytelen kivégzések ta rto ttak a fiatalok s v itára ja: »A dem okratizm us betel- előzményeiről és javasolja a bocsátották a délutáni felvo- jesedéséért vívott küzdelem- várt IV. kongresszusának nulás jelszavait. Ezek között nek népeinkben nagy vissz- gyors összehívását. A mező- szerepelt a többi közölt mór- hangja tám adt. Ennek egy a gazdasági gépészmérnöki tő- cius 15 pirosbetüs ünneppé forrása és egy a célia: az iskola tanácsa és pártszerve- nyilvánítása, Nagy Im re visz- iedzság becsülete, a szabadság zete kéri a Politikai Bizottság szahelyezése a korábbi állami szeretete, a h.aza független- újjászervezését és kiegészíté- funkciójába, ú j vezetés meg- sege, a népek barátsága, hit sét Nagy l mre elvtárssal. Az vá\asztása a pártban és a kor­cs bizalom a szocializmus MDP pártfpiskolájának kol- rnányban. A z egyetemi ifjúság győzelmében, ö n ö k m ost fon- lektívája testvéri egyiittérzé-

I tos időben tanácskoznak, fon- sét kifejező táv ira to t küldött (Folytatás a 3. oldalon)

2

Mit várnak a kutatóka vasas-szakszervezet XXII. kongresszusától?A vasas-szakszervezethe;

ta n ózó kutatóintézetek dolgo­zói akkor szám íthatnak arra hogy mostohagyermekből édes­gyermekké válnak, ha hallat­hatják hangjukat a vasaséi XXII. kongresszusán. Enne! elősegítése érdekében a buda­pesti bizottság 24-én, szerda délután fél 6 órakor ankétot ta rt a kutatóintézetiek részére, hogy megbízásokat adhassa­nak kongresszusi küldöttük­nek. Reméljük, hogy a bu­dapesti vasasok Fiumei úti helyisége m egtelik érdeklődő kutatóintézeti dolgozókkal.

M int kongresszusi küldött szeretném az ankét sikerét né­hány gondolattal előmozdíta­ni. Mit is várnak a kutatóin­tézeti dolgozók ettől a kong­resszustól? Minél több te t­tet, és a Központi Vezetőség; júliusi és értelm iségi határo-; zatának érvényesülését a szak-; szervezet m ünk íjában. :

A kutatóintézeti dolgozók; tisztán látják , hogy saját sor­suk jobbrafordulása elsősorban az országos kérdések megoldá­sától függ: ezért azt várják, hogy a kongresszus tárgyalja meg a vasm unkások égető bérkérdését, emelje fel szavát a m unkavédelem elhanyagolói, a bürokrácia és a helyenkénti mutatkozó m értéktelen túl- 5 óráztatás ellen. Kezdeményez-« ze, hogy — a fiatalkorúakhoz« hasonlóan — az idős m unká-J sok részére is biztosítsák a j csökkentett munkaidőt, és ezt« terjesszék ki a többgyermekes ♦ anyákra is. }

A szakszervezet olyan szer-} vezet legyen, amely a dolgozók} jogos érdekelt védi. m in t} ahogy ezt a vasasok XX.} kongresszusán nyolc évvel ez-}előtt kimondták. Z

♦Dolgozóink joggal várják}

el. hogy szűnjék meg az é r-} telmiség lebecsülése a vasa-« soknál is a Központi Vezető-« ség határozatának megfelelően.} Nem véletlen az, hogy a M ű -} 1 szaki és Term észettudom ányi« Egyesületek szeptemberi kong-J^ resszusán osztatlan helyeslés- ♦ , sei találkozó felszólalások}, hangzottak el, amelyek r á - « m utattak: az iparági szakszer-«

lően a műszaki és agrárérte l­miség érdekeit.

Dolgozóink azt várják a kongresszustól: foglaljon á l­lást, m it kíván és tud a maga kezében tartani a műszaki é r­telmiség érdekvédelméből és mit kíván átengedni a Műsza­ki és Természettudományos Egyesületeknek?

A kutatóintézeti dolgozókat több speciális kérdés is fog­lalkoztatja még. Ilyen a ku ­tatóintézetek 40 órás m unka­hete, valam int kötetlen napi munkaidő beosztása, és az in­tézetek fizikai dolgozóinak, elsősorban a vasipari szak­m unkásoknak a bérrendezése. Ne büntessék ezeket a dolgo­zókat, m ert m agasabb szak- képzettséget vagy gondossá­

got igénylő m unkát végeznek. I tt is érvényesülnie kellene az anyagi érdekeltség elvének. Megfelelő arányban kell része­sedniük az üdültetésekből és a külföldi jutalom üdülések­ből. Biztosítani kell, hogy a kutatóintézeti dolgozók ügyét a területi egyeztető bizottság­ban szakszervezeti részről k i­zárólag kutatóintézetiek kép­viseljék.

A szerdai ankét feladata, hogy ott a kutatóintézetek dol­gozói k ialakítsák végleges á l­láspontjukat, és határozati ja ­vaslat form ájában a vasas­szakszervezet XXII. kongresz- szusa elé terjesszék.

Lakatos György, a H íradástechnikai Ipari

K utató Intézet v.

A fesztivál záróhangversenyeA Bartók-fesztival ünnep­

ségeit Mario Rossi hangver­senye fejezte be. A nagysze­rű olasz karm ester m ár előzi estjén is valósággal lázba hoz­ta a közönséget, második m ű­sora szintén a legnagyobb kö­zönségsiker jegyében zajlott le. B ár a bevezető Vivaldi- concerto az Állami Hangver­seny Zenekar sok hibája m iatt nem nyújto tt teljes é l­vezetet, a hangverseny továb­bi számai a fesztivál legm a­radandóbb élményei közé ta r ­toztak.

Bartók II. zongoraverse­nyét Cziffra György játszotta, rolmácsolása önmagában véve s nagyszerű teljesítm ény volt; íátéka nyom án a nem éppen vönnyen áttekinthető, bonyo- ult m ű teljesen tisztán, m a- jávalragadóan szólalt meg. De ek Intelbe kell vennünk Cziff-: a egyéni fejlődését is, n é - ; lány év előtti ú jra b em u ta t-; :ozó hangversenyétől e d d ig < i produkcióig. M űvészünk ; nost m ár szinte a teljes ki- < ontakozáshoz é rt eh A Bai'- < ók-muzsika differenciált lei- < ivilága nyitva áll előtte . . . s < gy érezzük, ezzel nyitva áll J tja a zeneirodalom m inden J tíluskorszaka, m inden mes- J ere felé is. !

Befejezésül B rahm s ID; 7 i m f ó n i á i a szólalt meg. Ros-;

si ebben a m űben is mindé: ■ szépséget feil árt. az előadá: ' méltó lezárása volt a sok örö

met, sok szép hangverseny nyújtó Bart ók-feszti válnakHa m inden hangverseny ilyei szép le tt volna, ilyen nag; művészi élm ényt adott volna : közönségnek, akkor le tt voln; a fesztivál igazán méltó Bar tők nevéhez. De most, az ün népségek után, felejtsük el ; rossz szervezéseket, a gyen­gébben sikerü lt koncertekei és örü ljünk annak, hogy Bu­dapesten ism ét nemzetközi vendégjárás, ünnepi hang­versenysorozat tanúi voltunk. A következő fesztivál — re­m éljük — hibátlan lesz.

V. P.

Hányféle igazság van Szolnok megyében?• A Szabad N ép 1956. Június 12-i szám áb an »Egy panaszos levél n y o m áb an « c ím ű cikkében foglal­k o zo tt a k u n h eg y esi S ü tő ipari V á lla la tn á l le lep leze tt visszaélé­sek k e l és a v isszaéléseket lelep­lező G rü n b au m Im re ü ldöztetésé­vel. E lég té te lle l v e ttü k tudom ásul, hogy az ügyészség végre v ád a t em elt a v á lla la t Igazgató ja, Vajó S án d o r e llen , m egá llap ítva , hogy »m űkö d ése« n y o m án a v á lla la to t 109 845 fo r in t k á r é rte . E lég téte lle l o lv assu k a v á d a t a v á lla la tn á l ga­rázd á lk o d ó s ik k asz tó k , to lva jok , m ag án o k ira th am is ítő k e llen . T u ­d o m ásu l k e lle tt v e n n ü n k , hogy G rü n b au m Im re e llen is v ád a t em eltek . G rü n b au m Im re a v á d ira t sze rin t nem to lvaj, n em s ik k asz tó : n em o k ira th am is ító , n em csaló . E gyetlen bűne. hogy k é p te le n vo lt m egakadá lyozn i a v á lla la t foszto­g a tá sá t azon egyszerű o k n á l fogva,, m e rt az igazgató és a v á lla la t

fő k ö n y v e lő je m ag a Is érdekelve vo lt a b ű n c se lek m én y ek b en .

G rü n b au m — m in t Ism ere te s — azonban n em csák á v á lla la t igaz­g a tó jáv a l és fő k ö n y v e lő jév e l ta ­lá lta m ag á t szem ben , a m ik o r a jó gazda g ondosságával le lep lezn i igyekezc lt a v á lla la tn á l fo lyó m a­n ipu lác iókat. A m ik o r lá tta , hogy V ajó igazgató és D om okos fő k ö n y ­velő szabad te re t enged a v á lla la t­ná l folyó szabad ra b lá sn a k , a k k o r kötelességéhez h íven a v á lla la t fe ­le ttes hatóságához, T uróczi F e ren c - néhez, a m egyei é le lm isze rip a ri osztá ly vezető jéhez fo rd u lt és e l­m ondta g y an ú já t, v a lam in t n e ­hézségeit. T uróczlné v iz sg á la to t Ígért. Íg é re té t nem ta rto tta m eg.

L átva T uróczlné közöm bösségét, b e je len te tte a v á lla la tnál folyó g y an ú s ü zelm eket T uróczlné fe ­le tte s h a tó ság án ak , az É lelm iszer- ip a r i M in isz té rium nak . T urócziné c sak n em n y o m b an a be je len tés t

k ö v e tő en G rü n b a u m o t egy évi id ő ta r ta m ra a la cso n y a b b m u n k a ­k ö rb e h e ly ez te , V a jó igazgató p ed ig ö n k é n y es k ilé p ő n e k m inő ­s íte tte , új m u n k a h e ly é rő l k id o b a t- lák , szü lő v á ro sáb ó l k iü ld ö z ték , k éső b b b u d a p es ti m u n k a h e ly é rő l is m é t k id o b a ttá k , s m o s t végül v á d a t em e ltek e llene.

Mint mondottuk, tudomásul vet­tük a Grünbaum ellen emelt v á ­dat, a bíróság dolga eldönteni: óvta-e a társadalmi tulajdont Vagy sem. De m ié r t n e m tö r té n t vád­em elés azok e llen , a k ik Grün­b a u m o t e lh a llg a t ta tn i, b írá la tá t el­fo jtan i ig y ek ez tek ? Azok ellen akilc a bejelentőt üldözték? Talán kétféle igazság van Szolnok me­gyében? Egy a bejelentők számára és egy másik a bejelentők üldözői, a bírálat elfojtó! számára?

A S zolnok m eg y e i ta n á c s vég­re h a jtó b izo ttság a 102—3/1956. sz. h a tá ro z a tá b a n m e g á llap íto tta , hogy T urócz iné ig y e k e ze tt G rü n b a u m b írá la tá t e lfo jta n i é s b e je le n té s e it az 1954. év i I. tö rv é n y b e n fo g la l­ta k e llenére sem v e tte figye lem be. Ehhez h o zzá fű zh e tjü k , hogy T u ró - ?ziné G rü n b au m m al szem ben m u n ­kav iszonya k ö ré b e n é s egyéb­k é n t is h á trá n y o s in tézk ed ések e t

; te tt, azért, m e rt a m in isz té riu m ; fig y e lm é t a v á lla la tn á l fo lyó gya­n ú s ü ze lm ek re fe lh ív ta . Ez pedig az 1954. év i I. tö rv én y 9. p a ra g ra ­fu sa sze rin t: b ű n te tt. A b e je len tő t m o s t a b író ság e lé á llítjá k . Á lljon a b író sá g elé a b e je len tő ü ldöző je Is! D ö n tse cl a b ü 'ó ság : k i j á r t el a tá rs a d a lm i tu la jd o n védelm én ek é rd e k éb e n he lyesen? G rü n b au m Im re -e , a k i tö b b szö r is b e je len ­te tte , h o g y a k u n h e g y es i S ü tő ip a ri V á lla la tn á l a tá rsad a lm i tu la jd o n v eszé ly ez te tv e v an , v ag y T u ró cz i F e re n c n é , a k i G rü n b a u m b írá la tá t e lfo jta n i ig y e k e ze tt, ő t m in d en re n d e lk e z é s re á lló eszközze l ü l­döz te és e zá lta l leh e tő v é te tte ; h o g y a v á lla la t fo sz to g a tó i m ég egy év ig z a v a r ta la n u l fo ly ta th a s ­s á k ü z e lm e ik e t? A hhoz azo n b an ; hogy a b író sá g eb b en a k é rd é sb e n d ö n te n i tu d jo n , n e m c sa k G rü n ­b a u m e llen , h a n e m T u ró cz in é és tá rs a , Z ilah i G y u la , az é le lm isze r- ip a r i o sz tá ly fő k ö n y v e lő je e llen is v á d a t k e lle n e em eln i.

F a lu s L ajos ,a z É le lm isz e rip a ri M in isztériumk o o rd in á ló c so p o r tjá n a k vezető je

H o r v á t h J ö z s e f ,az Élelmiszeripari Minisztörn,..-

p a n a s z iro d á já n a k veze tő je

i A Szovjetunióban 1957-ben »2 millió gyerm eket oltanak be► gyerm ekparalízis ellen. (Huma-ü nité)►

► A lbert E. K ahn cikket ír t a ; H arvey Matusov perről. M atu- ísov eredetileg M cCarthy ha- ’ m istanúja volt kom m unista és ; más haladó am erikaiak elleni ( perekben. Később nyilvánosan ■ elism erte, hogy ham isan val­lott. Most öt évre ítélték a bí­róság félrevezetése miatt. (Berliner Ztg.)

A rgentínában le tartóztattak 70 peronistát, akik fel ak a r­ták robbantani a Buenos- Ayres-i főerőművet. (N. Z ür­cher Ztg.)

A monopólium ok tám adnak ?■ — cím mel cikk je len t meg,« am ely ism erteti, hogy N yugat-« N ém etországban a legfonto-S sabb közszükségleti cikkek * á rá t em elték. D rágább a k e -2 nyél', a gáz, a v illanyáram , a* szén stb. (N. D eutschland) |

F rancia hadihajók az algé-} riai partok előtt elfogták az* Athos nevű yachtot, am ely Z 4—5000 felkelő szám ára ele-« gendő fegyvert és m uníció t« szállított. A fegyverszáilít-« m ányt állítólag az a lexandria i* kikötőben rakodták be. egyip-o törni tisztek felügyelete m ei-« lett. Ez az egyiptomi—francia} viszonyt még feszültebbé fog-} ja tenni. (N. Z ürcher Ztg.) }

A bonni korm ány nagyobb« fegyvergyártási m egrendelést %

; ju tta to tt egy külföldi cégnek.«( Ez cserébe jelentős anyagi esz-« (közökkel tám ogatja A denauer« (választási p ropagandáját. (D er«(Spiegel) |

K ísérletek B elgium ban az? egyre em elkedő drágulás m eg-« fékezésére (D rapeau Rougé). ♦

A h itle ri külügym iniszté-} ;rium titkos ira ta in ak legutolsó?;kötete A ngliában m egjelent.« (A datai szerin t a nácik m eg-» I p róbálják az USA-,1 távoltae- j ► tan i a háború tó l (Times). «

A T erv h iv a ta l pártb izottsága B erei Asidor fe lm e n té sé t k ér i

} Az Országos Tervhivatal♦ párt-végrehajtó bizottsága } m egtárgyalta az Országos♦ Tervhivatal vezetésében fenm- }á lló súlyos hiányosságokat és } olyan határozatokat hozott,♦ hogy javasolja a Központi

^} Vezetőségnek Berei ^Andvr{ -} elvtárs felmentését az Orszá­

gos Tervhivatal elnöki tiszte alól.

A végrehajtó bizottság az elnökhelyettesek jelenlétében közölte határozatá t Berei elv- társsal. A határozattal az el­nökhelyettesek tö b iz sép « egyet­értett. (MTI)

V a su ta so kS Z A K S Z E R V E Z E T É N E K H E T I K Ö Z L E M É N Y E I

s z é l/G Á T WiNműá méMMámmá,

Jobb felkészülést a télreA téli forgalomra való fel­

készülés napjaiban vagyunk. A m últ évek tapasztalata be­bizonyította, hogy a budapesti igazgatóság dolgozói gondos felkészüléssel és helytállással biztosítani tud ták a zavarta­lan vasúti forgalmat. Az idei télre való felkészülést nagy­ban segíti szakszervezetünk IV. kongresszusának határoza­ta, amely m eghatározta, a szakszolgálati és mozgalmi szervek feladatait.

Elősegíti a m unkát az a versenyszerű felkészülés, am e­lyet Záhony csomópont dol­gozói kezdeményeztek. Igazga­tóságunk területén elsők kö­zött a ferencvárosi csomópont dolgozói csatlakoztak. Példáju­kat követték a szolgálati ágak m unkájának összehangolásá­ban a győri és komáromi vasutas dolgozók is. A csatla­kozás m ellett néhány helyen elhanyagolják a közös felada­tok meghatározását. Ez tö r­tént a szolnoki csomóponton is. Az állomás dolgozói a társszolgálati helyek dolgozói­tól függetlenül — önállóan csatlakoztak a felhíváshoz. Szolnok állomás vezetői és dolgozói megfeledkeztek a ké­sőbb feltétlenül szükségessé váló együttműködésről. A zord télben csak a közös erőfeszí­téssel végzett munka győzhet az elemi erőkkel szemben és csak igy sikerülhet a műszaki elm aradottságból származó ne­hézségek leküzdése is.

Nagyon fontos, hogy a szol­gálati vezetők a legnehezebb feladatok, a term elési m utatók teljesítése m ellett is törődje­nek a dolgozó em berrel. Okul­junk az elm últ évek hibáiból, s még a tél beállta előtt biz­tosítsák a védőruhákat és gon­doskodjanak a védőételek és Italok utasításszerű szolgálta­tásának előkészítéséről.

Az üzemi bizottságok a té l­re való felkészülés idején is

szerezzenek érvényt a törvé­nyek betartásának. V édjék a dolgozók érdekeit, egészségét. Helyes intézkedésekkel előz­zék meg a m unkavédelm i fel­készületlenségekből eredő bal­eseteket és sérüléseket.

Nincs m inden rendben a vasúti dolgozókról való gon­doskodásban, a m unka- és egészségvédelemben. A havi üzemszemléket -nem m inden szolgálati helyen ta r tják meg az előírt időben. A késve ta r­tott üzemszemléken m egálla­pított hibák megszüntetésével még jobban késlekednek. H u­zavona tapasztalható számos szolgálati helyen az egészség- védelmi feladatok megoldásá­nál is. Budapest Déli pálya­udvaron például hosszú idő óta húzódik az egyik szolgálati helyen az ivóvíz biztosítása.

A kocsilakatos-laktanya tisz­tántartásának gyors megoldása több üzemszemlén felm erült. A K eleti Műszaki Kocsihiva­tal akkum ulátor-üzem ében nincs ventillátor és három hó­nap óta gázos, savas, egész­ségre ártalm as körülm ények között dolgoznak a m unká­sok. M indezeket m egállapítot­ták m inden üzemszemlén. A szakszervezet te rü le ti bizott­ságának figyelm eztetése elle­nére sem változott a helyzet. Meddig várjanak még a dol­gozók az igazgatóság IV. osz­tályának »jótékony« intézke­désére?

Az elm últ télen sok bosszú­ságot okozott, hogy a legna­gyobb hideg idején jelentek meg intézkedések a védőéte-

■ lek és italok szolgáltatásának szabályozásáról. A 20 fokos

, hidegben, nem rendeletre, ha-• nem védőételre és ita lra van■ szükség. Olyan m unkát várunk; a vasúti főosztálytól, amely■ nem ad okot a kétkedésre és

bizonytalanságra.Doma Sándor

i munkavédelmi felügyelő

Élénk viták a hajdúsági élelmiszeripari üzemekben

A H ajdú megyei élelmiszer- ipari üzemek dolgozói taggyű­léseken v ita tták meg az ÉDOSZ III. kongresszusának határozatát és a SZOT határo­zattervezetét. A v itá t röviden azzal lehetne összefoglalni: a dolgozók egyetértenek a ha tá ­rozattal és a határozattervezet­tel, de a határozatok végre­ha jtására biztosítékot kíván­nak. Egészségesnek, helyesnek ta r tják az üzemek önállóságá­nak növelését, azonban nem óhajtanak látszatönállóságot. Nem kívánják, hogy az eddigi miniszteriális parancsolgató bürokráciát most más ruhába öltöztetve sózzák a nyakukba.

Néhány vállalatnál — a Debre­ceni Dohánygyárban, a H ajdú­nánási Malomban, a Debreceni Sütőipari V állalatnál — a gaz­dasági vezetők és a szakszer­vezeti tagság között élénk vita a laku lt ki arról: vajon az üzemi bizottságok képesek-e ellátn i a nagyobb feladatokat? Nyiri és Gál elv társak , a Deb­receni Sütőipari V állalattól hangsúlyozták: a dolgozók zö­me úgy lá tja , hogy a szakszer­vezetek elég erősek, felkészül­tek arra , hogy részt vegyenek a vállalat irányításában, na­gyobb beleszólásuk legyen a

vezetésbe és bátrabban lépje­nek fel a dolgozók érdekeinek védelmében. De ennek előfel­tétele, hogy a szakszervezetek a jövőben ne csak állam i fel­adatokkal foglalkozzanak, ha­nem m indenekelőtt a dolgozók problém áinak, ügyes-bajos dol­gainak megoldásával.

N yíltan és őszintén beszéltek a dolgozók a szakszervezet irán ti bizalomról is. Az üzemi bizottságok részére nagyobb önállóságot követeltek. Nem gyám kodást, nem utasítgatást, hanem módszerbeli segítséget igényelnek az üzemi bizottsá­gok az ÉDOSZ H ajdú megyei terü leti bizottságától.

Még csak néhány lépést te t­tünk e rövid időszak a la tt a szakszervezeti é let dem okrati­zálásában, de m áris kezdeti eredm ények, a mozgalom fel­frissülése tapasztalható a H ajdúságban. A szakszerveze­tünk III. kongresszusán hozott határozatok valóraváltása a minőségi bérezés, a term észet­beni ju tta tás bevezetése bizo­nyára tovább erősíti a dolgo­zók bizalmát.

Lőrinczi János,az ÉDOSZ

H ajdú-B ihar megyei tb elnöke

Feladatunk: az általános műveltség növeléseA terü leti bizottságok kul-

túrfelelősei és az üzemi kul- túrotthon-igazgatók október 22-én aktívaülésen tárgyalták meg a SZOT IX. teljes ülésén hozott határozatból adódó kul- túrnevelési feladatokat. Egy­öntetű volt a vélemény, hogy az általános m űveltséget nö­velni kell. A B aranya me­gyeiek célul tűzték, hogy az üzemekben még m egtalál­ható analfabétizm ust felszá­m olják. Pest megyében is — a

dolgozók kezdem ényezésére — általános iskolát ind íto ttak néhány üzemben. Ennek a terjesztését, a továbbtanulók jogainak biztosítását és segíté­sét jelölték meg feladatul az egész ipar terü letén . Élénk vita volt a rró l is, hogy a könyvtár-m ozgalom központo­sításának m elyik form ája biz­tosítja legjobban az olvasó­mozgalom fellendülését.

V árhelyi László

A gyógyszerészek nagyobb megbecsülésérőlAz Egészségügyi M iniszté­

rium kollégium a szeptem ber­ben szakszervezeti és szakcso­porti vezetők, valam int gya­korló gyógyszerészek bevoná­sával m egvitatta a gyógysze­részek helyzetét, élet- és m unkakörülm ényeit. A kollé­gium i anyagot a m inisztérium pártb izottságának kezdem é- zésére brigádvizsgálat a lap ján készítették és ebben szak- szervezetünk jelentős m unkát végzett. Több javaslatunkat az egészségügyi miniszter ha­tározattá emelte. A kollégiu­mi határozat elvi bevezetője a többi között a következőket m ondja ki:

A gyógyszerészet az egészségügy szerves része

»A gyógyszerészek politikai, társadalm i, gazdasági fejlődé­sét az elm últ évek során egy­részt az álta lános politikai helyzetből, m ásrészt különö­sen a gyógyszerészekkel szembeni szektás politikai á l­lásfoglalásból adódó hiányos­ságok akadályozták és fékez­ték.

Le kell szögezni azt a min­den vonatkozásban követendő elvet, hogy a gyógyszerészet a m agyar egészségügy szoros és szerves része. Az egészségügy vezetésében, irányításában gondoskodni kell ennek az elvnek gyakorlati érvényesí­téséről. Okszerűen következik ebből az elvi állásfoglalásból, hogy az orvosok és a gyógy­szerészek között különbséget tenni nem lehet, m ert m ind­két réteg értelm iségi dolgozó és politikai, társadalm i, gaz­dasági szempontból — figye­lembe véve az egészségügy területén elfoglalt helyzetből folyó szükségszerű különböző­

ségeket — azonos elb írálást igényel.«

Sok olyan feladatot ta r ta l­maz, am elynek m egoldását, ha kevés eredm énnyel vagy ered­m énytelenül, korábban is szorgalm aztuk. Éppen ezért a határozatokkal egyetértünk és megteszünk mindent azok megvalósításáért.

N yugdíj , korpótlék , p re m iz á lá s

Ú jabb javaslato t dolgoztunk k i a gyógyszerészek és özve­gyeik nyugdíjának rendezé­sére és e lju tta ttuk az ország- gyűlés szociális, egészségügyi bizottságához, valam int aSZO T társad a lo m b izto sítás ifőosztályához. M ár ez év ta ­vaszán javasoltuk a Minisz­tertanácsnak — és lépéseket is tettünk annak érdekében —- hogy a gyógyszerészekszolgálati idejét is a diploma keltétől számítsák. Ez megol­daná a rendezetlen szabadság és korpótlék problém ákat is. Javaslato t dolgoztunk ki a gyógyszertári m unka prem i­

zálására. K értük, hogy bizto­sítsák a hetenként kétszeri köpeny mosatást, a gyógyszer­tári vezetők értekezleteit ne­gyedévenként ta r tsák stb.

O któber végén megyeigyógyszerész-értekezleteken

ism ertetik a kollégium ülésé­nek teljes anyagát és a ha tá­rozatokat. A gyógyszerészekígy teljes egészében megis­m erhetik a m inisztérium és a szakszervezet te rveit és javas­lataikkal, további helytállá­sukkal segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy az erkölcsi és anyagi m egbecsülésüket szol­gáló intézkedések eredm énye­sen m egvalósuljanak.

Dr. K ádár Tibor,a szakszervezet m unkatársa

Október 23 története(Folytatás az 1. oldalról)

követeléseihez csatlakozott a Petőfi katonai akadémia kol­lektívája. a Zrínyi Miklós ka­tonai akadémia nyílt gyűlése. Közben mindenütt folyt a gyűlésre készülődés, melyet azonban megzavart az a köz- lemény, mely szerint a belügy­miniszter minden . felvonulást és gyu,lést megtiltott. A DISZ Központi Vezetőségének intéző bizottsága és a Petőfi-kör, va­lamint. más szervek közben­járására ezt a gyűléstilalmat

feloldották. A DISZ KV tag­jai egyhangúlag elhatározták, hogy részt vesznek a felvonu­láson. A Műszaki Egyetemen Fekete Mihály belügyminisz- terhelyettes jelentette be a gyö léstilalom feloldását. Rö­videsen mindenütt megalakult a fiatalok sokezres menete, élen egyetemi diákbizottság koszorújával. A budai Duna- parton vonultak a Bem József térig. Közben a másik oldalon is megindultak a fiatalok az. egyetemekről nemzetiszínű zászlók alatt.

A Beitt’s s o b o r a z e lső á l lo m á sA Petőfi-szobornál elénekel­

ték a Kossuth-nótát. Sinkovics Imre elszavalta a Talpra ma­gyart és felolvasta a tanulóif­júság követeléseit, néhány perccel később Veres Péter az írószövetség kiáltványát is­mertette.

Ezután a közben többtízez- resre gyarapodott menet • a Bem-szoborhoz vonult, s a tá­bornok szobra körül csakha­mar hatalmas tömeg hallgatta végig az írók kiáltványát és

énekelte el együtt a Himnuszt és a Szózatot. Körös-körül minden épületre kitűzték a nemzeti zászlót, közte a Bem József-lak tanyára is. Besse­nyei Ferenc Kossuth-díj as színművész a Szózatot szaval­ta, a Lengyel Írószövetség küldötte köszöntötte a demok­ratikus jogokért harcoló ma­gyar dolgozókat, Déry Tibor iró arra kérte a tömeget, vo­nuljon zárt rendben, fegyel­mezetten a parlament elé.

A n a r lu m e n t e lő t tMire a tömeg ideért, mar

százezernél nagyobbra nott. A tömeggyűlést azonban nem lehetett megkezdeni hangero- sítö berendezés hiányában es a később megérkező rendőr­ségi hangerősítő kocsi sem vált be. A tömeg türelmesen várt annak az ígéretnek tel­jesítésére, hogy a Belügymi­nisztérium hangerősítőket sze­rel fel a téren és akkor meg­kezdődnek a beszédek. Idő­közben a Himnusz, a Szózat, a Talpra magfar hangzott el és a tömeg fegyelmezett tünte­tését csak néhány helyen za­varták meg rosszízű bekiabá­lások. Eközben Gerő Emő le­ni ond ását követelte a gyűlés sok tízezer részvevője, új kor­mány megalakítását sürgette Nagy Imrével az élén. A tö­meg egyre gyarapodott, egé­szen addig, amíg már a be- sötétedéskor a parlament lép­csősorán megjelent Nagy Imre elvtárs.

Csepelen, a csőgyári fiatalok ankéton beszélték meg kedd délután az egyetemisták fel­hívását. Lényegében egyet­értettek az egyetemisták kö­veteléseivel és abban álla­podtak meg, hogy felveszik velük a kapcsolatot, közösen akarnak küzdeni a szocialista demokratizmusért.

Az esti órákban, a parla­ment előtt összegyűlt egyete­misták és hozzájuk csatlako­zott dolgozó tömegek kíván­ságára, megjelent Nagy Imre. Az egybegyűltekhez rövid be­szédet intézett, amelynek szö­vegét az alábbiakban közöl­jük. (A szöveg nem teljesen szó szerinti, mert a hang az ismételten felzúgó morajlás­ban sokszor elveszett.)

»Elvtársak, kedves Bará­taim!

Szeretettel üdvözlöm a meg­jelenteket. Minden nagyrabe­csülésem a magyar demokra­tikus ifjúságé, amely a mai demokratikus megmozdulásá­val és tettrekószségével elő akarja segíteni az akadályok leküzdését a szocialista de­mokratizmus továbbfejlesztése útjából. fKözbekiáltások: Lás­suk Nagy Imrét! Egy kis fény megvilágítja az egyik harma­dik emeleti erkélyt és a par­lament nemzeti színű lobogója alatt Nagy Imre integető ke­zét látjuk.) A lelkesedésnek és tettvágynak azonban párosul­nia kell a józansággal és fele­lősségérzéssel. Ennek hiánya nagy károkat tehet eddigi de­mokratikus vívmányainkban, demokráciánk eddig elért ered­ményeiben. (Zúgott a tömeg: Nem engedjük!) Vannak, akik ennek a kibontakozásnak az élére állnak, akik ezen fára­doznak. A kibontakozás lehe­tősége pedig a párton belüli tárgyalás és tisztázás útja. Ép­pen ezért mindennél fontosabb megőrizni józanságunkat! Fe­lelősségérzéssel és józansággal kell haladnunk ezen az úton előre és előre is fogunk halad­ni. Az alkotmányos rend és fegyelem megőrzése a célunk, s ezen az úton előre akarunk és előre is fogunk menni A Központi Vezetőség rövidesen, még ezekben a napokban meghozza a döntést, amely szilárd alapot teremt szabad, független, szocialista hazánk megteremtése érdekében. A kormány sem késlekedik a ki­bontakozással. (Zaj, moraj.)

Kedves Barátaim! Engem azért hívtak, hogy mondjam meg a véleményemet. Tehát véleményemet akarom nyil­vánítani! Hallgassatok rám! Azt hiszem, szavaimban még

nem csalatkoztatok! (Zúg a tömeg. Helyeslő moraj: Ugv van! Úgy van!) Bízom abban és nektek is bizni kell abban, hogy a parlament alkotmá­nyos úton elhárítja az akadá­lyokat és napirendre kerül­nek azok a demokratikus szempontok, amelyeket meg­követelnek az események! Él­jen a párt! Éljen a népköz- társaság! (A tömeg tovább morajlik, Nagy Imrét akarja még hallani.) .. . Bízom ab­ban, hogy a fegyelem és a rend terén kommunistákhoz és magyar hazafiakhoz mél­tóan viselkedtek. Fogadjatok nekem szót és rendben, fe­gyelmezetten vegyünk most búcsút egymástól (További moraj, helyenként éles fütty, részben azért, mert rossz a megalón és nem lehet jól ér­teni Nagy Imre szavait.

— Bízzunk a jövőben — hallani ismét Nagy Imre hangját — és abban az erő­ben és igyekezetben, amelyek engem is eltöltenek, s amely alapja kell, hogy legyen jö­vőnk, a szocialista demokra­tizmus kibontakozásának. Is­mételten hangsúlyozom: a jó­zanságra mindennél nagyobb szükség van. Most pedig éne­keljük el a Himnuszt.

És a több tízezres tömeg aj­kán felcsendült p. Himnusz. A tömeg tiszta szívből, biza­kodással. fennhangon énekel. Azután kialudt az erkélyen a fény és az emberek haza in­dultak.

*A késő esti órákban a tün­

tető) tömeg — több tízezer em­ber — ledöntötte a Városliget peremén álló Sztálin szobrot.

Az esti tüntetés sajnálatos következményeként a Rádió épülete körül és másutt is lö­völdözésre került sor, amely­nek sajnos több halott és se­besült áldozata van.

Vidéki értesüléseink szerint Pécsett a szegedi MEFESZ- küldöttség is megjelent az egyetemen. A fiatalok hang­súlyozták, hogy MEFESZ- szervezetük megalakítása után az eddiginél még szorosabbá akarják fűzni a kapcsolatot a munkás- és parasztfiatalokkal. Sopronban a tüntető egyete­misták megkoszorúzták az 1848-ar hősök emléknjűvét. Itt

1 is megalakult a MEFESZ, s úgy döntött, kapcsolatot te­remt a lengyel ifjúsággal. A

■ miskolci Műszaki Egyetem diákparlamentje állástfoglalt a halogatás ellen és felszólí­totta a diósgyőri üzemek fia« faijait, csatlakozzon a követe­lésekhez. Debrecenben három­ezer diák vonult a megyei PB elé. És itt küldöttségük ismer­tette követeléseit. Elérték, hogy a helyi Néplap szerkesz­tősége különkiadásban ismer­tette követeléseiket. Veszprém vegyipari egyetemistái a fen­tiekhez hasonló követelésekért álltak ki.

A DISZ Központi Vezetőségének közleményeA DISZ K özpon ti V ezetősé­

ge, á té rez v e az ifjú ság fe le ­lősségét a je le n le g i helyzet k ib o n ta k o z ásá b a n , az a lá b ­b ia k b a n fo g la lt á llá s t a teg ­n a p tö r té n te k k e l és az ifjú ság to v áb b i fe la d a ta iv a l kapcso­la tb a n .

Ö röm m el ü d v ö zö ljü k az if­jú ság , k ü lönösen az eg y etem ek és fő isko lák if jú s á g á n a k az e l­m ú lt h e te k b en k ib o n ta k o z o tt nag y p o litik a i a k tiv i tá sá t, fe ­le lő sség te ljes á llá s fo g la lá sá t az o rszág n ag y k é rd ése ib en . B á r n em ta r to t tu k te lje s e n m eg n y u g ta tó n a k azt, hogy k ö ­v e te lése in ek u tca i tü n te té s ­ben k ív á n n a k h an g o t adn i. de teg n a p délben , a m ik o r a rád ió h írü l a d ta a b e lü g y m in isz te ri re n d e le te t a fe lv o n u lás b e til­tásáró l, a D ISZ K V -e az elsők kö zö tt in d íto tt k ü ld ö ttsé g e t a b u d a p es ti p á rtb izo ttsá g n ak , a S zab ad Nép. a Szabad I f jú ­ság szerkesztősége és a DISZ P e tő fi-k ö ré n ek k ü ld ö ttség év el eg y ü tt t iltak o z ásk én t e re n ­de lkezés e llen . E fe llépések h a tá sa vo lt a b e lü gym in iszteri re n d e le t v isszavonása . D él­u tán 2 ó ra k o r összeült a DISZ K özponti V ezetősége s m iu tán e lfo g ad ta a L engyel Ifjú ság i Szövetséghez szóló üdvözlőtá v ira to t, úgy h a tá ro zo tt, hogy ü lését m eg sza k ítja és te s tü le ­tileg ré sz t vesz az if jú ság tü n ­

te té séb en . íg y is tö r té n t . A D ISZ KV ta g ja i o tt v o lta k az ifjú ság so ra ib an , eg y e té rtv e az ifjú ság szám os, jogos k ö v e te lé ­sével. A tü n te té s , am e ly n ek in d íték a az if jú sá g és a n ép jogos tö rek v ése i és k ö v e te lése i vo ltak , a szo c ia lis ta d e m o k ra ­tizm us egészséges m eg n y ilv á ­n u lá sak é n t k ezd ő d ö tt. A k é ­sőbbiek so rán azo n b an a f ia ta ­lok z á r t so ra i közé a tü n te té s ­be fasisz ta e lem ek is b e k a p ­cso lód tak . a k ik n e k s ik e rü lt n ac io n a lis ta je lsz av a k k a l e tö ­m egek egy részé t fé lre v ez e tn i s a m n n k áso sz tá lv legszebb je l ­k ép eit, a vörös zászló t és a vörös csillagot gya lázn i. M indezekhez sem m i köze az if jú ság n ak , am ely szoc ia lis ta d em o k rác iá t, a nem zet m eg­ú jh o d á sá t és nem polgári re s ­ta u rá c ió t k ív án .

M égis m eg kell á llap ítan i, hogy a teg n ap i he lyzet k ia la ­k u lá sá n a k a lap v ető o ka az a ta r th a ta t la n huzavona . a m e­lyet a P o litik a i B izo ttság ta ­n ú s íto tt a sü rgős k ib o n tak o zást k ív án ó helyzetben . P á r tu n k és k o rm án y u n k je len leg i össze té­telű vezetése az u to lsó napok ig nem fog la lt h a tá ro z o tta n á llá s t a k ib o n tak o zás to v áb b i ú t já v a l kapcso la tosan . N em vo lt képes egy h a tá ro zo tt, k o n s tru k tív p ro g ram o t a n ép elé te rje sz ­

ten i, am ely b iz to s ítan á h a zá n l to v áb b i d em o k ra tizá ló d ásá t, ; sü rg ő s g azdaság i in tézk ed ése i m eg o ld ásá t, a szocia lizm us m a ­g y a r ú t já n a k k id o lg o zását é: e n n e k a la p já n a p á r t és a dől gozó n ép egységét. Ez v á ltó t k i dolgozó n é p ü n k , if jú sá g u n l k ö réb en n ag y fo k ú e lé g ed e tlen ­séget,

A D IS Z K özponti Vezetőség« ép p en ezé rt a leg sü rg ő seb t tee n d ő n ek az t ta r t ja , hogy s p á r t K özponti V ezetősége m eg­tegye a szükséges in tézk ed ése ­ket, lép jen elő a szocializm us é p íté sén e k átfogó p ro g ra m já ­v a l és b iz tosítson eh h ez az e l­m ú lt év ek b en k ip ró b á lt e lv ­tá rs a k b ev o n ásáv a l olyan p á r t- és á llam i veze tést, am e lj élvezi a n ép b iza lm á t s képes k ö v e tk eze tesen v é g re h a jta n i a k itű z ö tt p ro g ram o t.

A zzal fo rd u lu n k az egésa m ag y a r ifjú ság h o z , hogy ő riz ­ze m eg n y u g a lm á t, sem m iféle u tca i tü n te té sb e n ne vegyen részt, de u g y a n a k k o r éb eren ő rk ö d jék a fe le tt, hogy igazi h a rc u n k a t ne g á to lh assák m eg se fa s isz ta ,, rend sze re llen es p ro v o k áció k k al, dem agógiával, sem a rég i R ákosi-fé le p o litik a v issz a á llítá sán a k k ísé rle tév e l.

D ISZ K özponti V ezetősége (M TI)

A Bem szobor e lő tt (Gonda György felvétele)

A magyar írók kiáltványa!Történelmi sorsfordulóhoz

érkeztünk. Ebben a forradal­mi helyzetben csak altkor tu­dunk helytállni, ha az egész dolgozó magyar nép fegyel­mezetten egy táborba tömö­rül.

A párt és az állam vezetői mindeddig nem adtait életké­pes programot, ezért azok fe­lelősek, akik a szocialista de­mokrácia kibontakoztatása he­lyett konokul a Sztálin- és Rákosi-féle terrorrendszer visszaállítására szervezkedtek és szervezkednek. Mi, magyar íróik, a következő hét pont­ban fogalmaztuk meg: mit kí­ván a magyar nemzet:

1. Önálló nemzeti politikát a szocializmus eszméje alap­ján, a lenini elvek szerint rendezzék el viszonyunkat va­lamennyi országgal, minde­nekelőtt a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Felül kell vizsgálni az államközi egyezményeket és a gazdasági szerződéseket a nemzetek egyenjogúsága jegyében.

2. Véget kell vetni a népek barátságát zavaró nemzeti­ségi politikának. Azt akarjuk, hogy barátságunk szövetsé-

1 geseinkkel, a Szovjetunióval, ■ a népi demokratikus orszá- • gokkal őszinte és igaz legyen.

Ez csakis a lenini elvek meg­valósításával lehetséges.

3. Nyíltan fel kell tárni az ország gazdasági helyzetét, a válságból csak akkor tudunk kijutni, ha a munkásság, a pa­rasztság és az értelmiség vég­re az őt megillető szerephez jut az ország politikai, társa­dalmi és gazdasági életének irányításában.

4. Az üzemeket a munká­sok és a szakemberek vezes­sék. Üjjá kell formálni a je­lenlegi bér- és normarend­szert, a megalázó társadalom- biztosítást stb. A szakszerve­zetek legyenek a magyar mun­kásosztály valóságos érdek- képviseleti szervezetei.

5. Üj alapokra kell helyezni paras ztpolit ikátikat, mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban, biz­tosítani kell a parasztság ön­rendelkezési jogát. Meg kell végre teremteni a szövetkezés önkéntességének politikai és gazdasági feltételeit. Fokoza­tosan át kell térni a mostani begyűjtési és adózási rend­szerről a szabad szocialista termelést és árucserét bizto­sító rendszerre.

6. Mindennek a feltétele az, hogy a párt és az állam veze­

tésében alapvető szerkezeti és személyi változások történje­nek. El kell távolítani közéle­tünkből a restaurációra törek­vő Rákosi-klikket. Méltó he­lyére kell állítani Nagy Im­rét, a tiszta és bátor kommu­nistát, akiben a magyar nép megbízik. Továbbá mindazo­kat, akik az elmúlt ér ékben következetesen harcoltak a szocialista demokráciáért; Ugyanakkor határozottan fel kell lépni minden ellenforra­dalmi szándék és kísérlet el­len.

7. A kibontakozás megkö­veteli, hogy a Hazafias Nép­front a magyar társadajom dolgozó Tétegeinek politikai képviselete legyen. Választási rendszerünket olyanná kell formálni, hogy az megfeleljen a szocialista demokrácia kö­vetelményeinek. Az ország- gyűlésbe, a tanácsokba és minden önkormányzati szerv­be a nép szabadon, titkosan válassza meg képviselőit.

Hisszük, hogy szavunkban a nemzet lelkiismerete szólal meg.

Budapest, 1956. október 23;A Magyar írók Szövetsége

(MTI)

A BARÁTSÁG ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS OKMÁNYANagyfontosságú — nyugod­

tan mondhatjuk: történeim fontosságú — okmány a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé ge Központi Bizottsága kép­viselői és a Magyar Dolgozói Pártja Központi Vezetőség« képviselői között lefolyt meg beszélésekről kiadott záróköz lemény. Ezzel a közleménnyé a magyar—jugoszláv viszom fordulóponthoz érkezett. A: MDP és a JKSZ, a szocializ must építő két szomszédos or szág vezető erői között helyre állott a teljes bizalom.

Őszinteség, elvtársi együtt működés és kölcsönös bizalon — röviden ebben fejezhető k a közös közlemény lényege Nem kevesebbről van sze mint arról, hogy a szocializ mus ügye, a nemzetközi mun kásmozgalom fejlődése, a ké szomszédos ország barátsága nak szorosabbra fűzése és i béke megóvása érdekében ; magyar és a jugoszláv testvér­párt gyümölcsöző, termékeny együttműködést kíván foly­tatni.

Ennek az együttműködésnél a teljes bizalom, őszinteség, egyenjogúság, önkéntesség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, az elvi szempontok­ból kiinduló és a szocialista fejlődés érdekeit szem előtt tartó építő, s az elvtársias bí­rálat szabadságát magában oglaló eszmecsere alapján kell éjlődnie. Ezen elvek követke­ztés alkalmazása — hangsúl­yozza a közlemény — lehetet- enné teszi, hogy megismétlőd­ének a múlt hibái, amelyek a nunkásmozgalomnak súlyos á r t okoztak.

A magyar párt és a magyar

nép a maga részéről mindent megtett, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul eltűn­jenek mindazok az elemek, amelyek következtében orszá­gaink, pártjaink és népeink viszonyában a múltban történi sajnálatos eseményekre sói kerülhetett. Szüárd elhatáro­zásunk, hogy mint a szemünl fényét, óvjuk a két szomszéc nép testvéri barátságát és párt­jaink elvtársi együttmüködé sét.

A záróközlemény az együtt működés konkrét formáit i: meghatározza. A személye: érintkezés, eszmecserék, kiad­ványok cseréje, küldöttségei és pártmunkások találkozása a szocialista tapasztalatcser« — mindez olyan lehetőségekei biztosít, amelyekkel élve, to­vább gazdagíthatjuk a szo­cialista fejlődést, mindkét or­szág és az egész nemzetközi munkásmozgalom javára. Szé­leskörű lehetőségek állnak előttünk a gazdasági és kul­turális kapcsolatok további fejlesztésére is, s örömmel üdvözöljük a közleménynek azokat az utalásait, amelyek e vonatkozásban újabb biztató perspektívákat tárnak elénk.

A magyar—jugoszláv párt­közi tárgyalások mellett sike­resen folytak le a két ország' szakszervezeti vezetőinek a megbeszélései is. A magyar szervezett dolgozók és a ma­gyar szakszervezetek sokat várnak a két ország szakszer­vezetei Tcözötti együttműködés fejlesztésétől.

Különösen ki kell emelnünk az MDP és a JKSZ közlemé­nyéből az elvtársi eszmecsere

és a szocialista tapasztalat- csere rendkívül nagy jelentősé­gét. Most, amikor szerte a vi­lágon szél« fronton bontako­zik ki a szocializmus érőinél gyarapodása, most, amikoi eleven és termékeny vitákbai győzedelmeskedik az új a rég

. felett, az alkotó marxizmus— ; leninizmus a begyepesedet . dogmák felett, most, amikoi • egészségesen pezsegnek a tár­

sadalmi haladás, a szocializ- - mus ügyét előrevivő további ; elméleti viták, különösen nagy ' a jelentősége a tapasztalatok

kicserélésének és a vélemények elvtársi megvitatásának. Most,

. amikor megújuló erővel érvé­nyesülnek a proletárintema- cionalizmus magasztos elvei, nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a szocializmus építéséért har­coló pártok kölcsönös együtt­működésének és elvtársi viszo­nyának kérdésében az MDP és a JKSZ teljes megegyezésre jutott a két párt kapcsolatait illetően.

Az MDP és á JKSZ közös közleménye nagy, pozitív hoz­zájárulás a nemzetközi mun­kásmozgalom további fejlődé­séhez, a béke és a barátság eszméinek megszilárdításához,' s a két szomszéd nép testvéri, elvtársi kapcsolatainak továb­bi gyorsütemű kibontakozásá­hoz. Ezért üdvözli az egész dolgozó magyar nép szíve min­den melegével a magyar és a jugoszláv part közös közle­ményét. Gedeon P á l