3
NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA S4. évfolyam, 251. szám A ra 50 FILLÉR 1956. október 24, szerda ASZÓT kiáltványa Közlemény a JKSZ Központi Bizottsága képviselői és az ^SOP Központi Vezetősége képviselői közötti megbeszélésekről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége küldött- sége a Jugoszláv Kommunis- ták Szövetsége Központi Bi- zottságának meghívására* októ- ber 15-től október 22-ig Jugo - szláviában tartózkodott. A küldöttség tagjai: Gerő Ernő, az MDP KV első titká- ra. valamint Apró Antal, He- gedűs András, Kádár János ék Kovács István, az MDP KV Politikai Bizottságának tagjai megbeszélést folytattak Joszip Rroz-Tiíóval. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége fő- titkárával és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tag- jaival. Ismételten találkoztak és megbeszéléseket folytattak a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá- gának és a Jugoszláv Dolgo- zók Szocialista Szövetségének képviselőivel Alexandar Kankoviccsal. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Vég- rehajtó Bizottságának titkárá- val, Szvetozár Viíkmanovics- csal, Vladimir Bakariecsal, Lazar Kolisevszkivel, a Jugo- szláv Kommunisták Szövetsé- ge Végrehajtó Bizottságáóák tagjaival, Dobrivoje Radoszavl- jeviccsel és Dusán Petro- viccsel, a Jugoszláv Kommu- nisták Szövetsége Központi Bi- zottságának tagjaival, valamint a politikai és a társadalmi élet számos vezetőjével Belgrád- ban, Szarajevóban. Zágrábban és Ljubljanában. A barátság, őszinteség és kölcsönös megértés szellemc- T>-jh S lii í t ji* V-T" ken a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviselői és a Magyar Dolgozók Pártja kép- viselői a következőkben álla- podtak meg: , A két párt képviselői meg- elégedéssel állapították meg. hogy az utóbbi időben a nem- zetközi feszültség enyhült, a nemzetközi kapcsolatok kiszé- lesedtek és az országok közötti aktív együttélés tovább fejlő- dött. Szükségesnek látják, hogy további erőfeszítések tör- ténjenek a rendezetlen nem- zetközi kérdéseknek tárgyalá- sok útján való megoldására, így a leszerelésre, a“ tömeg- pusztító fegyverek eltiltására, a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, a német nép egységének demokratikus úton való létrehozására, a szuezi kérdés békés rendezésére. Eb- ben az új légkörben fokozó- dott az ENSZ nemzetközi te- kintélye és szerepe. Az új tag- államok — köztük a Magyar Népköztársaság — felvételével az ENSZ lépést tett előre azon az úton, hogy egyetemessé vál- jék, ami növeli szerepét a vi- lágbéke megőrzésében. Mindez hozzájárul az országok közötti bizalom és kölcsönös együtt- működés elmélyítéséhez. A két párt képviselői egyet- értettek abban, hogy feltétle- nül szükséges az együttműkö- dés fejlesztése a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók Pártja kö- zött, mint olyan vezető pártok között, amelyek szomszédos országokban harcolnak a mar- xizmus—leninizmus elvei sze- rint épülő szocialista társada- lomért. Ez az együttműködés elősegíti a Jugoszláv Szövet- ségi Népköztársaság és a Ma- gyar Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlődését, a né- peink közötti barátság erősíté- sét, a világbéke megszilárdítá- sát, az emberi haladás ügyét. A két párt közötti együtt- működésnek a teljes bizalom, őszinteség, egyenjogúság, ön- kéntesség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, az elvi szempontokból kiinduló és a szocialista fejlődés érdekeit szem előtt tartó, építő s az elv- l‘, i '*. — .*»<*,*---i. £*■ , gában foglaló eszmecsere alap- ján kell fejlődnie. Ezen elvek következetes alkalmazása lehe- tetlenné teszi, hogy megismét- lődjenek a múlt hibái, ame- lyek a munkásmozgalomnak súlyos kárt okoztak. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dol- gozók Pártja képviselői meg- állapodtak abban, hogy a gya- korlatban az együttműködés személyes érintkezés, eszme- csere. kiadványok cseréje, köl- csönös küldöttségek, pártmun- kások találkozása és minden más, az együttműködés folya- mán jelentkező és hasznosnak mutatkozó formában valósul- jon meg. Hangsúlyozták a szé- lesebb véleménycsere szüksé- gességét. az állami cs társa- dalmi tevékenység terén szer- zett tapasztalatok tanulmányo- zásának fontosságát. A szocia- lista fejlődés során szerzett gazdag tapasztalatok kicseré- lése, valamint szabad, önkén- tes, minden kényszertől men- tes felhasználása értékes se- gítséget nyújt a szocializmus ügyének az egyes országokban. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dol- gozók Pártja képviselői külö- nös figyelmet szenteltek a két ország közötti viszony fejlesz- tését érintő kérdéseknek. Egyetértettek abban, hogy elő kell mozdítani a megfelelő szervek együttműködését, kü- lönösen gazdasági és kulturá- lis téren, mivel e tekintetben széles lehetőségeink vannak, melyek feltárása és hasznosí- tása csak az utóbbi időben kezdődött meg. Az a tény, hogy szomszédos országainkat hagyományos gazdasági érde- kek fűzik össze és hogy mind- két országban teljes erővel fo- lyik a szocialista építés, ked- vező körülményeket teremt gazdasági kapcsolataink to- vábbi kiszélesítéséhez, különö- sen az ipar. a mezőgazdaság, az áruforgalom és a közleke- dés terén. E célból elő íveli mozdítani a megfelelő szervek és testületek együttműködését, az összes lehetőségek tanul- mányozását, olyan egyezmé- nyek megkötését, amelyek ’'V» ,• ( - r / í t j V h «tekernek. A két párt képvise- lői a kulturális együttműködés előmozdításának érdekében hangsúlyozták kulturális egyezmény megkötésének szükségességét is. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége meghí- vást intézett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz- ponti Bizottságához, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szö- vetségének delegációja tegyen látogatást Magyarországon. A Jugoszláv Kommunisták Szö- vetségének Központi Bizottsá- ga ezt a meghívást elfogadta. (MTI) Munkások, szervezett dolgozók! A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tragikus órában szól hozzátok. Kedd este tömegében jó szándékú, a népi demokráciáért, a szocializmus építéséért aggódó ifjúsági tömegek vonultak fel Budapest utcáin. A békésnek szánt tüntetést azon- ban felelőtlen elemek és provokátorok ellenforradalmi megmozdulássá igyekeztek átala- kítani. Soviniszta, szovjetellenes jelszavak kiáltozásával sok, politikailag tapasztalatlan fiatalt maguk mellé állítottak. Nem egy helyen támadást intéztek a munkásosztály dicsősé- ges vörös zászlaja ellen, a proletár nemzetköziség vöröscsillaga ellen, gyalázták a pártot, pogromhangulatot szítottak, támadást vezettek a Rádió épülete ellen. Népi hatalmunk erélyes önvédelemre kényszerült — és meggyorsult az események tragikus kifejlődése: vért folyt Budapest utcáin. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége kötelességének tartja, hogy e sorsdöntő órákban mozgósítsa és harcba hívj^ az ország közel kétmillió szervezett dolgozóját népi demokráciánk, szocializmust építő országunk vívmányainak védalmére. a munkásosz- tály hatalmának, a munkás-paraszt szövetségnek megőrzésére és megszilárdítására. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége és a párt egész tagsága élére áll a dolgozók minden rétege ama jogos követelésének, hogy a XX. kongresszus és a júliusi határozatok szellemében késedelem és személyre való tekintet nélkül fel kell számolni mindenütt, és elsősorban a felső vezetésben a visszahúzó erőket, határozottan véget kell vetni a hónapok óta tartó huzavonának. így a szervezett dolgozók teljes erejükkel allnak a Párt Központi Vezetősége mögött. A magyar szervezett dolgozók teljes szolidaritásukat fejezik ki a proletár nem- zetköziség szellemében a szocializmust építő országok és elsősorban a szocialista Szovjet- unió dolgozó népei iránt. Hőn óhajtják, hogy szilárdítsuk meg és mélyítsük el barátsá- gunkat ezen népekkel a teljes egyenjogúság, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás «Ive alapján. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége helytelennek tartja fenn- álló nemzetközi gazdasági kapcsolataink titokban tartását, már csak azért is, mert ezáltal az ellenséges erőknek módot adtunk arra, hogy konkolyt hintsenek dolgozó népünk és a szocializmust építő többi ország dolgozó népei közé. Szervezett dolgozóink joggal várják eL hogy a párt és a kormány haladéktalanul felméri népgazdasági helyzetünket, és nem ábrándok, hanem a valóságos adottságok alap- ján dolgozza át a második ötéves tervet, alakítsa át népgazdaságunk egész szerkezetét. Le kell fektetni annak az új bérpolitikának az alapjat, amely a megadott gazdasági teher- bíró képesség keretei között biztosítja a megélhetéshez feltétlenül szükséges bért ipari, mezőgazdasági, alkalmazotti és értelmiségi dolgozóinknak. Le kell szögezni, hogy sor- rendiségben az életszínvonal megalapozott emelését illeti az elsőbbség a népgazdaságot fejlesztő beruházásokkal szemben. így dolgozóink — ismerve a való helyzetet és való- ságos teherbíró képességünket — képesek lesznek szembeszállni minden túlzó követe- léssel. amely végső soron népi demokráciánk alapjait támadja meg. Szervezett dolgozóink ne engedjék meg, hogy erejüket ellenséges célok érdekében lehessen felhasználni. Utasítsanak vissza minden soviniszta, antiszemita, szovjetellenes propagandát és ugyanakkor harcosan száUjanak síkra a szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia mind V> • »■»v'A’•.->* í j h l v i A szervezett dolgozók, szakszervezeteink maguk vegyék kezükbe a munkasif jóság szervezését. Üzemekben, hivatalokban, mezőgazdasági munkahelyeken alakítsák meg és támogassák az ifjúmunkások önálló szervezetét, amely alátámasztja a munkásosztály ve- zető szerepét, benne a munkásifjúság vezető szerepét népi demokráciánkban. Szervezett dolgozóink, a magyar munkásmozgalom nagy hagyományaihoz és múltjá- hoz méltóan, öntudatosan és fegyelmezetten folytassák termelő munkájukat, ugyanakkor harcos elszántsággal védelmezzék népi demokráciánkat, gyorsítsák meg azon feltételek meg- teremtését. amelyek közepette hibáitól megszabadult pártunk maradéktalanul meg tud felelni vezető szerepének szocializmust építő hazánkban. » k r i s 5 t Ánéppel E::: ' 'M fa::::r étiéit A Népszava szerkesztősége ezúttal kinyilvánítja, hogy nem ért egyet Gerő Ernő- nek a rádióban október 23-án este elhangzott beszédével és azt provokációra alkalmas - nak, a munkásosztály megcsúfolásának minősíti. Ennek a beszédnek legveszélyesebb hatása, hogy az országban tapasztalható politikai feszültség csökkentése, a súlyos kérdések megoldása helyett az elmúlt évek unos-untig ismert frázisait ismételgeti. Dolgozóink joggal várják el a párt Központi Vezetőségétől, hogy ezekben az órák- ban felelősségteljesen, a nép óhajainak és vágyainak megfelelően foglaljon állást, amint az pártunk történelmének legszebb szakaszaiban mindig történt. Mint a munkásosztály lapja, szolidárisnak nyilvánítjuk magunkat a dolgozó nép becsületes követeléseivel, amelyek a szocialista demokratizmust erősítik, békés, bol- dog jövőnk útját munkálják. Ezért kijelentjük, nem vagyunk hajlandók fejbólin- tóan dolgozni olyan vezetés irányításával, amely Gerő Ernő módjára képtelen meg- oldani hazánk sorsdöntő kérdéseit. A Politikai Bizottság jelen összetételében bebi- zonyította, hogy képtelen a dolgozók helyes marxista—leninista szellemű vezetésére. Mélységesen elítéljük a karhatalmi szervek magatartását és követeljük a felelősök megbüntetését. Ugyanakkor élesen elhatároljuk magunkat minden meggondolatlan zavartkeltő kísérlettől. A dolgozó nép, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a jövőnket jelentő ifjúság érdekeit, vágyait szem előtt tartva, kívánunk tovább dolgozni azért, hogy e súlyos idők után független, szabad hazánkban kivirágozzék az igazi humanista, az emberek jólétét és szabadságát szolgáló szocialista demokrácia. A munkásosztály egészséges proletárjnternacionalizmusa védi és biztosítja törhetet- len barátságunkat a Szovjetunió és minden szocializmust építő ország dolgozó né- peivel. Szervezeít dolgozóink öntudatos fegyelemmel állnak őrt s biztosítják a ter- melő munkát és mindenkivel szemben megvédik uralmukat. A NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGE „A lelkesedés és tettvágy párosuljon a józansággal és felelősségérzéssel“ —mondotta Nagy Imre az Országház előtt Kedden országszerte szén- tos kérdésekről döntenek. A a Lengyel Egyesült Munkás- vedél.ves politikai légkörben látóhatár tisztább. E levelünk párt pártfőiskolájának. Ugyan- tanácskoztak a fiatalok és is tanúskodjék együttérzé- csak forró üdvözletét küldte üzemi munkások és a legkü- sünkről, legyen bizonysága a pártföiskola a DISZ Köz- lönbözőbb szervezetek tagjai, annak, hogy együtt járunk a ponti Vezetőségének is. Az hogy kinyilvánítsák állásfog- jó úton.« egyetemi és főiskolai marxiz- lalásukat politikai életünk Az MDP Borsod megyei mus—leninizmus ^ tanszékek sorsdöntő kérdéseiben. La- pártbizottsága levelet küldött vezetői a Központi Vezetőség punk más helyén ismertetjük a párt Politikai Bizottságá- titkárságát kértek a KV-ules az írószövetség elnökségének nak. a levél tizennégy pont- sürgős összehívására, a szo- kiáltványát. Anélkül, hogy a tói áll, bírálja a július óta is cialista demokratiimus akadá- íelsorolásban rangsort igye- tapasztalható huzavonát, s ja- hiúinak eltávolítására. keznénk adni, ismertetünk vasolja a többi között:' »A a délelőtt folyamán egymás- néhány más táviratot, üdvöz- Központi Vezetőség fontolja után érkeztek a hírek a fiatal- ietet, határozatot. meg, nem kellene-e vissza- ság felvonulásra készülődésé- A Hazafias Népfront Orszá- hívni a Politikai Bizottság rai. a Petofi-kör vezetősége gos Tanácsának titkársága a több tagját, s egyes elvtársa- úgy határozott, támogatja a lengyel Szejm ülésszakát kö- kát kizárni a KV-bő!.« A me- felvonulást. Közben az egyete- szöntötté. Távirata a többi gyei PB levele tájékoztatást rneken több helyen gyűlést között a következőket mond- kér a törvénytelen kivégzések tartottak a fiatalok s vitára ja: »A demokratizmus betel- előzményeiről és javasolja a bocsátották a délutáni felvo- jesedéséért vívott küzdelem- várt IV. kongresszusának nulás jelszavait. Ezek között nek népeinkben nagy vissz- gyors összehívását. A mező- szerepelt a többi közölt mór- hangja támadt. Ennek egy a gazdasági ^ gépészmérnöki tő- cius 15 pirosbetüs ünneppé forrása és egy a célia: az iskola tanácsa és pártszerve- nyilvánítása, Nagy Imre visz- iedzság becsülete, a szabadság zete kéri a Politikai Bizottság szahelyezése a korábbi állami szeretete, a h.aza független- újjászervezését és kiegészíté- funkciójába, új vezetés meg- sege, a népek barátsága, hit sét Nagy lmre elvtárssal. Az vá\asztása a pártban és a kor- cs bizalom a szocializmus MDP pártfpiskolájának kol- rnányban. Az egyetemi ifjúság győzelmében, önök most fon- lektívája testvéri egyiittérzé- Itos időben tanácskoznak, fon- sét kifejező táviratot küldött (Folytatás a 3. oldalon) 2

Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.) · NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA S4. évfolyam, 251. szám Ara 50 FILLÉR 1956. október 24, szerda ASZÓT

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.) · NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA S4. évfolyam, 251. szám Ara 50 FILLÉR 1956. október 24, szerda ASZÓT

NÉPSZAVAA M A G Y A R S Z A K S Z E R V E Z E T E K K Ö Z P O N T I L A P JA

S4. év fo lyam , 251. szám A r a 5 0 FILLÉR 1956. október 24, szerda

ASZÓT

kiáltványaKözlemény a JKSZ Központi Bizottságak é p v i s e l ő i é s a z SOP Központi Vezetősége

k é p v i s e l ő i k ö z ö t t i megbeszélésekrőlA M agyar Dolgozók P á rtja

Központi Vezetősége kü ldö tt­sége a Jugoszláv K om m unis­ták Szövetsége Központi B i­zottságának meghívására* októ­ber 15-től október 22-ig Jugo­szláviában tartózkodott.

A küldöttség tag jai: Gerő Ernő, az MDP KV első titk á ­ra. va lam in t Apró A ntal, H e­gedűs A ndrás, K ádár János ék Kovács István , az MDP KV Politikai B izottságának tag jai m egbeszélést fo ly tattak Joszip Rroz-Tiíóval. a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége fő-

• titkárával és a Jugoszláv K om m unisták SzövetségeV égrehajtó B izottságának tag ­jaival. Ism ételten találkoztak és m egbeszéléseket fo ly tattak a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége K özponti B izottsá­gának és a Jugoszláv Dolgo­zók Szocialista Szövetségének képviselőivel — A lexandar Kankoviccsal. a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége Vég­rehajtó B izottságának titk á rá ­val, Szvetozár V iíkmanovics- csal, V ladim ir Bakariecsal, L azar Kolisevszkivel, a Jugo­szláv K om m unisták Szövetsé­ge V égrehajtó B izottságáóák tagjaival, D obrivoje Radoszavl- jeviccsel és D usán Petro- viccsel, a Jugoszláv K om m u­n isták Szövetsége Központi B i­zottságának tagjaival, va lam in t a politikai és a tá rsadalm i élet számos vezetőjével Belgrád- ban, Szarajevóban. Zágrábban és L jub ljanában .

A barátság , őszinteség és kölcsönös m egértés szellem c- T>-jh Slii í t ji* V-T"ken a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége képviselői és a

M agyar Dolgozók P á r t ja kép­viselői a következőkben á lla ­podtak meg:, A két p á rt képviselői m eg­elégedéssel á llap íto tták meg. hogy az utóbbi időben a nem ­zetközi feszültség enyhült, a nem zetközi kapcsolatok kiszé­lesedtek és az országok közötti ak tív együttélés tovább fejlő­dött. Szükségesnek lá tják , hogy további erőfeszítések tö r­tén jenek a rendezetlen nem ­zetközi kérdéseknek tárgyalá­sok ú tjá n való megoldására, így a leszerelésre, a“ tömeg-

pusztító fegyverek eltiltására, a kollektív biztonsági rendszer m egterem tésére, a ném et nép egységének dem okratikus úton való létrehozására, a szuezi kérdés békés rendezésére. Eb­ben az ú j légkörben fokozó­do tt az ENSZ nemzetközi te ­k in télye és szerepe. Az ú j tag­állam ok — köztük a M agyar N épköztársaság — felvételével az ENSZ lépést te tt előre azon az úton, hogy egyetemessé vál­jék, am i növeli szerepét a vi­lágbéke megőrzésében. Mindez hozzájárul az országok közötti bizalom és kölcsönös együtt­működés elm élyítéséhez.

A két p árt képviselői egyet­érte ttek abban, hogy felté tle­nül szükséges az együttm űkö­dés fejlesztése a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók P á rtja kö­zött, m int olyan vezető pártok között, am elyek szomszédos országokban harcolnak a m ar­xizm us—leninizm us elvei sze­rin t épülő szocialista tá rsada­lom ért. Ez az együttm űködés elősegíti a Jugoszláv Szövet­ségi N épköztársaság és a M a­gyar N épköztársaság közötti kapcsolatok fejlődését, a né­peink közötti bará tság erősíté­sét, a világbéke m egszilárdítá­sát, az em beri haladás ügyét.

A két p á rt közötti együtt­m űködésnek a teljes bizalom, őszinteség, egyenjogúság, ön­kéntesség, az egym ás ügyeibe való be nem avatkozás, az elvi szem pontokból kiinduló és a szocialista fejlődés érdekeit szem előtt ta rtó , építő s az elv-

l‘, i '*. —.*»<*,*---i. £*■ ,gában foglaló eszm ecsere a lap ­já n kell fejlődnie. Ezen elvek következetes a lkalm azása lehe­te tlenné teszi, hogy m egism ét­lődjenek a m ú lt hibái, am e­lyek a m unkásm ozgalom nak súlyos k á rt okoztak.

A Jugoszláv K om m unisták Szövetsége és a M agyar Dol­gozók P á rtja képviselői meg­állapodtak abban, hogy a gya­ko rla tban az együttm űködés szem élyes érintkezés, eszm e­csere. kiadványok cseréje, köl­csönös küldöttségek, pártm u n ­kások találkozása és m inden más, az együttm űködés folya­m án jelentkező és hasznosnak

mutatkozó form ában valósul­jon meg. Hangsúlyozták a szé­lesebb vélem énycsere szüksé­gességét. az állam i cs tá rsa­dalmi tevékenység terén szer­zett tapasztalatok tanulm ányo­zásának fontosságát. A szocia­lista fejlődés során szerzett gazdag tapasztalatok kicseré­lése, valam int szabad, önkén­tes, m inden kényszertől m en­tes felhasználása értékes se­gítséget nyú jt a szocializmus ügyének az egyes országokban.

A Jugoszláv K om m unisták Szövetsége és a M agyar Dol­gozók P á rtja képviselői külö­nös figyelm et szenteltek a két ország közötti viszony fejlesz­tését érin tő kérdéseknek. E gyetértettek abban, hogy elő kell mozdítani a megfelelő szervek együttm űködését, kü ­lönösen gazdasági és k u ltu rá ­lis téren, mivel e tekintetben széles lehetőségeink vannak, melyek fe ltárása és hasznosí­tása csak az utóbbi időben kezdődött meg. Az a tény, hogy szomszédos országainkat hagyom ányos gazdasági érde­kek fűzik össze és hogy m ind­két országban teljes erővel fo­lyik a szocialista építés, ked­vező körülm ényeket terem t gazdasági kapcsolataink to­vábbi kiszélesítéséhez, különö­sen az ipar. a mezőgazdaság, az áruforgalom és a közleke­dés terén. E célból elő íveli m ozdítani a megfelelő szervek és tes tü le tek együttm űködését, az összes lehetőségek tan u l­m ányozását, olyan egyezmé­nyek m egkötését, am elyek’'V» ,• ( - r / í t j V h

«tekernek. A két p á rt kép vise- lői a k u ltu rá lis együttm űködés előm ozdításának érdekében hangsúlyozták ku ltu rá lisegyezm ény megkötésének szükségességét is.

A M agyar Dolgozók P á rtja Központi Vezetősége m eghí­vást in tézett a Jugoszláv K om m unisták Szövetsége Köz­ponti B izottságához, hogy a Jugoszláv K om m unisták Szö­vetségének delegációja tegyen látogatást M agyarországon. A Jugoszláv K om m unisták Szö­vetségének Központi B izottsá­ga ezt a m eghívást elfogadta.

(MTI)

Munkások, szervezett dolgozók!A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tragikus órában szól hozzátok.Kedd este tömegében jó szándékú, a népi dem okráciáért, a szocializmus építéséért

aggódó ifjúsági tömegek vonultak fel B udapest utcáin. A békésnek szánt tüntetést azon­ban felelőtlen elemek és provokátorok ellenforradalm i megmozdulássá igyekeztek áta la­kítani. Soviniszta, szovjetellenes jelszavak kiáltozásával sok, politikailag tapasztalatlan fiatalt maguk mellé állítottak. Nem egy helyen tám adást intéztek a munkásosztály dicsősé­ges vörös zászlaja ellen, a proletár nemzetköziség vöröscsillaga ellen, gyalázták a pártot, pogrom hangulatot szítottak, tám adást vezettek a Rádió épülete ellen. Népi hatalm unk erélyes önvédelemre kényszerült — és meggyorsult az események tragikus kifejlődése: vért folyt Budapest utcáin.

A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége kötelességének tartja , hogy e sorsdöntő órákban mozgósítsa és harcba hívj^ az ország közel kétm illió szervezett dolgozóját népi dem okráciánk, szocializmust építő országunk vívm ányainak védalmére. a munkásosz­tály hatalm ának, a m unkás-paraszt szövetségnek megőrzésére és m egszilárdítására.

Meggyőződésünk, hogy a M agyar Dolgozók P ártjának Központi Vezetősége és a párt egész tagsága élére áll a dolgozók minden rétege am a jogos követelésének, hogy a XX. kongresszus és a júliusi határozatok szellemében késedelem és személyre való tekintet nélkül fel kell számolni m indenütt, és elsősorban a felső vezetésben a visszahúzó erőket, határozottan véget kell vetni a hónapok óta tartó huzavonának. így a szervezett dolgozók teljes erejükkel allnak a Párt Központi Vezetősége mögött.

A m agyar szervezett dolgozók teljes szolidaritásukat fejezik ki a proletár nem ­zetköziség szellemében a szocializmust építő országok és elsősorban a szocialista Szovjet­unió dolgozó népei iránt. Hőn óhajtják , hogy szilárdítsuk meg és mélyítsük el bará tsá ­gunkat ezen népekkel a teljes egyenjogúság, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás «Ive alapján. A Szakszervezetek Országos T anácsának elnöksége helytelennek ta r tja fenn­álló nemzetközi gazdasági kapcsolataink titokban tartásá t, m ár csak azért is, m ert ezáltal az ellenséges erőknek módot adtunk arra , hogy konkolyt hintsenek dolgozó népünk és a szocializmust építő többi ország dolgozó népei közé.

Szervezett dolgozóink joggal várják eL hogy a p á rt és a korm ány haladéktalanul felm éri népgazdasági helyzetünket, és nem ábrándok, hanem a valóságos adottságok alap­ján dolgozza át a második ötéves tervet, a lak ítsa á t népgazdaságunk egész szerkezetét. Le kell fektetni annak az ú j bérpolitikának az alapjat, amely a m egadott gazdasági teher­bíró képesség keretei között biztosítja a m egélhetéshez feltétlenül szükséges bért ipari, mezőgazdasági, alkalm azotti és értelm iségi dolgozóinknak. Le kell szögezni, hogy sor­rendiségben az életszínvonal m egalapozott emelését illeti az elsőbbség a népgazdaságot fejlesztő beruházásokkal szemben. így dolgozóink — ism erve a való helyzetet és való­ságos teherbíró képességünket — képesek lesznek szembeszállni minden túlzó követe­léssel. amely végső soron népi dem okráciánk a lap ja it tám adja meg.

Szervezett dolgozóink ne engedjék meg, hogy erejüket ellenséges célok érdekében lehessen felhasználni.

U tasítsanak vissza m inden soviniszta, antiszem ita, szovjetellenes propagandát és ugyanakkor harcosan száUjanak síkra a szocialista demokrácia, az üzemi dem okrácia mindV> • »■»v'A’•.->* í j h l v i

A szervezett dolgozók, szakszervezeteink maguk vegyék kezükbe a munkasif jóság szervezését. Üzemekben, hivatalokban, mezőgazdasági munkahelyeken alakítsák meg és tám ogassák az ifjúm unkások önálló szervezetét, amely alátám asztja a m unkásosztály ve­zető szerepét, benne a m unkásifjúság vezető szerepét népi dem okráciánkban.

Szervezett dolgozóink, a m agyar munkásmozgalom nagy hagyományaihoz és m ú ltjá­hoz méltóan, öntudatosan és fegyelm ezetten folytassák termelő m unkájukat, ugyanakkor harcos elszántsággal védelmezzék népi dem okráciánkat, gyorsítsák meg azon feltételek meg­terem tését. am elyek közepette hibáitól m egszabadult pártunk m aradéktalanul meg tud felelni vezető szerepének szocializmust építő hazánkban.

»

kris5

t

Á néppel E: : : ' ' M f a : : : : r

é t i é i tA Népszava szerkesztősége ezúttal k in y ilv án ítja , hogy nem é r t egyet G erő E rn ő ­

nek a rádióban ok tóber 23-án este elhangzott beszédével és azt provokációra alkalm as­nak , a m unkásosztály m egcsúfolásának m inősíti. E nnek a beszédnek legveszélyesebb hatása , hogy az országban tapasztalható po litikai feszültség csökkentése, a súlyos kérdések m egoldása h e ly e tt az elm últ évek unos-untig ism ert frázisa it ism ételgeti. Dolgozóink joggal v á rjá k el a p á rt K özponti Vezetőségétől, hogy ezekben az ó rák ­ban felelősségteljesen, a nép óhajainak és vágyainak m egfelelően foglaljon állást, am in t az p á rtu n k tö rténelm ének legszebb szakaszaiban m indig tö rtén t.

M int a m unkásosztály lapja, szolidárisnak n y ilv án ítju k m agunkat a dolgozó nép becsületes követeléseivel, am elyek a szocialista dem okratizm ust erősítik , békés, bol­dog jövőnk ú tjá t m unkálják . Ezért k ije len tjük , nem vagyunk ha jlandók fejbólin- tóan dolgozni olyan vezetés irány ításával, am ely G erő E rnő m ódjára kép telen m eg­oldani hazánk sorsdöntő kérdéseit. A P olitikai B izottság je len összetételében bebi­zonyíto tta , hogy képtelen a dolgozók helyes m arx ista—lenin ista szellem ű vezetésére. M élységesen elíté ljük a k arha ta lm i szervek m ag a ta rtásá t és követe ljük a felelősök m egbüntetését. U gyanakkor élesen e lh a tá ro lju k m agunkat m inden m eggondolatlan zavartkeltő kísérlettől. A dolgozó nép, a m unkásosztály , a parasztság, az értelm iség, a jövőnket jelentő ifjúság érdekeit, v ágya it szem elő tt ta rtv a , k ívánunk tovább dolgozni azért, hogy e súlyos idők u tán független , szabad hazánkban kivirágozzék az igazi hum anista , az em berek jó lé té t és szabadságát szolgáló szocialista dem okrácia. A m unkásosztály egészséges p ro le tárjn ternacionalizm usa védi és b iztosítja tö rh e te t­len bará tság u n k a t a Szovjetunió és m inden szocializm ust építő ország dolgozó né­peivel. S zervezeít dolgozóink öntudatos fegyelem m el á llnak ő rt s biztosítják a te r­melő m u n k á t és m indenkivel szem ben m egvédik u ralm ukat.

A NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGE

„A lelkesedés és tettvágy párosuljon a józansággal és felelősségérzéssel“

— mondotta N a g y Imre az Országház előttKedden országszerte szén- tos kérdésekről döntenek. A a Lengyel Egyesült M unkás-

vedél.ves politikai légkörben látóhatár tisztább. E levelünk párt pártfőiskolájának. Ugyan­tanácskoztak a fiatalok és is tanúskodjék együttérzé- csak forró üdvözletét küldte üzemi m unkások és a legkü- sünkről, legyen bizonysága a pártföiskola a DISZ Köz- lönbözőbb szervezetek tagjai, annak, hogy együtt járunk a ponti Vezetőségének is. Az hogy kinyilvánítsák állásfog- jó úton.« egyetemi és főiskolai m arxiz-la lásukat politikai életünk Az MDP Borsod megyei m us—leninizmus tanszékek sorsdöntő kérdéseiben. La- pártbizottsága levelet küldött vezetői a Központi Vezetőség punk más helyén ism ertetjük a párt Politikai Bizottságá- titkárságát kértek a K V-ules az írószövetség elnökségének nak. a levél tizennégy pont- sürgős összehívására, a szo- k iáltványát. Anélkül, hogy a tó i áll, b írálja a július óta is cialista dem okratiim us akadá- íelsorolásban rangsort igye- tapasztalható huzavonát, s ja- hiúinak eltávolítására. keznénk adni, ism ertetünk vasolja a többi között:' »A a délelőtt folyam án egymás- néhány más táviratot, üdvöz- Központi Vezetőség fontolja u tán érkeztek a h írek a fiatal- ietet, határozatot. meg, nem kellene-e vissza- ság felvonulásra készülődésé-

A Hazafias Népfront Orszá- hívni a Politikai Bizottság rai. a Petofi-kör vezetősége gos Tanácsának titkársága a több tagját, s egyes elvtársa- úgy határozott, támogatja a lengyel Szejm ülésszakát kö- kát kizárni a KV-bő!.« A me- felvonulást. Közben az egyete- szöntötté. T ávirata a többi gyei PB levele tájékoztatást rneken több helyen gyűlést között a következőket mond- kér a törvénytelen kivégzések ta rto ttak a fiatalok s v itára ja: »A dem okratizm us betel- előzményeiről és javasolja a bocsátották a délutáni felvo- jesedéséért vívott küzdelem- várt IV. kongresszusának nulás jelszavait. Ezek között nek népeinkben nagy vissz- gyors összehívását. A mező- szerepelt a többi közölt mór- hangja tám adt. Ennek egy a gazdasági gépészmérnöki tő- cius 15 pirosbetüs ünneppé forrása és egy a célia: az iskola tanácsa és pártszerve- nyilvánítása, Nagy Im re visz- iedzság becsülete, a szabadság zete kéri a Politikai Bizottság szahelyezése a korábbi állami szeretete, a h.aza független- újjászervezését és kiegészíté- funkciójába, ú j vezetés meg- sege, a népek barátsága, hit sét Nagy l mre elvtárssal. Az vá\asztása a pártban és a kor­cs bizalom a szocializmus MDP pártfpiskolájának kol- rnányban. A z egyetemi ifjúság győzelmében, ö n ö k m ost fon- lektívája testvéri egyiittérzé-

I tos időben tanácskoznak, fon- sét kifejező táv ira to t küldött (Folytatás a 3. oldalon)

2

Page 2: Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.) · NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA S4. évfolyam, 251. szám Ara 50 FILLÉR 1956. október 24, szerda ASZÓT

Mit várnak a kutatóka vasas-szakszervezet XXII. kongresszusától?A vasas-szakszervezethe;

ta n ózó kutatóintézetek dolgo­zói akkor szám íthatnak arra hogy mostohagyermekből édes­gyermekké válnak, ha hallat­hatják hangjukat a vasaséi XXII. kongresszusán. Enne! elősegítése érdekében a buda­pesti bizottság 24-én, szerda délután fél 6 órakor ankétot ta rt a kutatóintézetiek részére, hogy megbízásokat adhassa­nak kongresszusi küldöttük­nek. Reméljük, hogy a bu­dapesti vasasok Fiumei úti helyisége m egtelik érdeklődő kutatóintézeti dolgozókkal.

M int kongresszusi küldött szeretném az ankét sikerét né­hány gondolattal előmozdíta­ni. Mit is várnak a kutatóin­tézeti dolgozók ettől a kong­resszustól? Minél több te t­tet, és a Központi Vezetőség; júliusi és értelm iségi határo-; zatának érvényesülését a szak-; szervezet m ünk íjában. :

A kutatóintézeti dolgozók; tisztán látják , hogy saját sor­suk jobbrafordulása elsősorban az országos kérdések megoldá­sától függ: ezért azt várják, hogy a kongresszus tárgyalja meg a vasm unkások égető bérkérdését, emelje fel szavát a m unkavédelem elhanyagolói, a bürokrácia és a helyenkénti mutatkozó m értéktelen túl- 5 óráztatás ellen. Kezdeményez-« ze, hogy — a fiatalkorúakhoz« hasonlóan — az idős m unká-J sok részére is biztosítsák a j csökkentett munkaidőt, és ezt« terjesszék ki a többgyermekes ♦ anyákra is. }

A szakszervezet olyan szer-} vezet legyen, amely a dolgozók} jogos érdekelt védi. m in t} ahogy ezt a vasasok XX.} kongresszusán nyolc évvel ez-}előtt kimondták. Z

♦Dolgozóink joggal várják}

el. hogy szűnjék meg az é r-} telmiség lebecsülése a vasa-« soknál is a Központi Vezető-« ség határozatának megfelelően.} Nem véletlen az, hogy a M ű -} 1 szaki és Term észettudom ányi« Egyesületek szeptemberi kong-J^ resszusán osztatlan helyeslés- ♦ , sei találkozó felszólalások}, hangzottak el, amelyek r á - « m utattak: az iparági szakszer-«

lően a műszaki és agrárérte l­miség érdekeit.

Dolgozóink azt várják a kongresszustól: foglaljon á l­lást, m it kíván és tud a maga kezében tartani a műszaki é r­telmiség érdekvédelméből és mit kíván átengedni a Műsza­ki és Természettudományos Egyesületeknek?

A kutatóintézeti dolgozókat több speciális kérdés is fog­lalkoztatja még. Ilyen a ku ­tatóintézetek 40 órás m unka­hete, valam int kötetlen napi munkaidő beosztása, és az in­tézetek fizikai dolgozóinak, elsősorban a vasipari szak­m unkásoknak a bérrendezése. Ne büntessék ezeket a dolgo­zókat, m ert m agasabb szak- képzettséget vagy gondossá­

got igénylő m unkát végeznek. I tt is érvényesülnie kellene az anyagi érdekeltség elvének. Megfelelő arányban kell része­sedniük az üdültetésekből és a külföldi jutalom üdülések­ből. Biztosítani kell, hogy a kutatóintézeti dolgozók ügyét a területi egyeztető bizottság­ban szakszervezeti részről k i­zárólag kutatóintézetiek kép­viseljék.

A szerdai ankét feladata, hogy ott a kutatóintézetek dol­gozói k ialakítsák végleges á l­láspontjukat, és határozati ja ­vaslat form ájában a vasas­szakszervezet XXII. kongresz- szusa elé terjesszék.

Lakatos György, a H íradástechnikai Ipari

K utató Intézet v.

A fesztivál záróhangversenyeA Bartók-fesztival ünnep­

ségeit Mario Rossi hangver­senye fejezte be. A nagysze­rű olasz karm ester m ár előzi estjén is valósággal lázba hoz­ta a közönséget, második m ű­sora szintén a legnagyobb kö­zönségsiker jegyében zajlott le. B ár a bevezető Vivaldi- concerto az Állami Hangver­seny Zenekar sok hibája m iatt nem nyújto tt teljes é l­vezetet, a hangverseny továb­bi számai a fesztivál legm a­radandóbb élményei közé ta r ­toztak.

Bartók II. zongoraverse­nyét Cziffra György játszotta, rolmácsolása önmagában véve s nagyszerű teljesítm ény volt; íátéka nyom án a nem éppen vönnyen áttekinthető, bonyo- ult m ű teljesen tisztán, m a- jávalragadóan szólalt meg. De ek Intelbe kell vennünk Cziff-: a egyéni fejlődését is, n é - ; lány év előtti ú jra b em u ta t-; :ozó hangversenyétől e d d ig < i produkcióig. M űvészünk ; nost m ár szinte a teljes ki- < ontakozáshoz é rt eh A Bai'- < ók-muzsika differenciált lei- < ivilága nyitva áll előtte . . . s < gy érezzük, ezzel nyitva áll J tja a zeneirodalom m inden J tíluskorszaka, m inden mes- J ere felé is. !

Befejezésül B rahm s ID; 7 i m f ó n i á i a szólalt meg. Ros-;

si ebben a m űben is mindé: ■ szépséget feil árt. az előadá: ' méltó lezárása volt a sok örö

met, sok szép hangverseny nyújtó Bart ók-feszti válnakHa m inden hangverseny ilyei szép le tt volna, ilyen nag; művészi élm ényt adott volna : közönségnek, akkor le tt voln; a fesztivál igazán méltó Bar tők nevéhez. De most, az ün népségek után, felejtsük el ; rossz szervezéseket, a gyen­gébben sikerü lt koncertekei és örü ljünk annak, hogy Bu­dapesten ism ét nemzetközi vendégjárás, ünnepi hang­versenysorozat tanúi voltunk. A következő fesztivál — re­m éljük — hibátlan lesz.

V. P.

Hányféle igazság van Szolnok megyében?• A Szabad N ép 1956. Június 12-i szám áb an »Egy panaszos levél n y o m áb an « c ím ű cikkében foglal­k o zo tt a k u n h eg y esi S ü tő ipari V á lla la tn á l le lep leze tt visszaélé­sek k e l és a v isszaéléseket lelep­lező G rü n b au m Im re ü ldöztetésé­vel. E lég té te lle l v e ttü k tudom ásul, hogy az ügyészség végre v ád a t em elt a v á lla la t Igazgató ja, Vajó S án d o r e llen , m egá llap ítva , hogy »m űkö d ése« n y o m án a v á lla la to t 109 845 fo r in t k á r é rte . E lég téte lle l o lv assu k a v á d a t a v á lla la tn á l ga­rázd á lk o d ó s ik k asz tó k , to lva jok , m ag án o k ira th am is ítő k e llen . T u ­d o m ásu l k e lle tt v e n n ü n k , hogy G rü n b au m Im re e llen is v ád a t em eltek . G rü n b au m Im re a v á d ira t sze rin t nem to lvaj, n em s ik k asz tó : n em o k ira th am is ító , n em csaló . E gyetlen bűne. hogy k é p te le n vo lt m egakadá lyozn i a v á lla la t foszto­g a tá sá t azon egyszerű o k n á l fogva,, m e rt az igazgató és a v á lla la t

fő k ö n y v e lő je m ag a Is érdekelve vo lt a b ű n c se lek m én y ek b en .

G rü n b au m — m in t Ism ere te s — azonban n em csák á v á lla la t igaz­g a tó jáv a l és fő k ö n y v e lő jév e l ta ­lá lta m ag á t szem ben , a m ik o r a jó gazda g ondosságával le lep lezn i igyekezc lt a v á lla la tn á l fo lyó m a­n ipu lác iókat. A m ik o r lá tta , hogy V ajó igazgató és D om okos fő k ö n y ­velő szabad te re t enged a v á lla la t­ná l folyó szabad ra b lá sn a k , a k k o r kötelességéhez h íven a v á lla la t fe ­le ttes hatóságához, T uróczi F e ren c - néhez, a m egyei é le lm isze rip a ri osztá ly vezető jéhez fo rd u lt és e l­m ondta g y an ú já t, v a lam in t n e ­hézségeit. T uróczlné v iz sg á la to t Ígért. Íg é re té t nem ta rto tta m eg.

L átva T uróczlné közöm bösségét, b e je len te tte a v á lla la tnál folyó g y an ú s ü zelm eket T uróczlné fe ­le tte s h a tó ság án ak , az É lelm iszer- ip a r i M in isz té rium nak . T urócziné c sak n em n y o m b an a be je len tés t

k ö v e tő en G rü n b a u m o t egy évi id ő ta r ta m ra a la cso n y a b b m u n k a ­k ö rb e h e ly ez te , V a jó igazgató p ed ig ö n k é n y es k ilé p ő n e k m inő ­s íte tte , új m u n k a h e ly é rő l k id o b a t- lák , szü lő v á ro sáb ó l k iü ld ö z ték , k éső b b b u d a p es ti m u n k a h e ly é rő l is m é t k id o b a ttá k , s m o s t végül v á d a t em e ltek e llene.

Mint mondottuk, tudomásul vet­tük a Grünbaum ellen emelt v á ­dat, a bíróság dolga eldönteni: óvta-e a társadalmi tulajdont Vagy sem. De m ié r t n e m tö r té n t vád­em elés azok e llen , a k ik Grün­b a u m o t e lh a llg a t ta tn i, b írá la tá t el­fo jtan i ig y ek ez tek ? Azok ellen akilc a bejelentőt üldözték? Talán kétféle igazság van Szolnok me­gyében? Egy a bejelentők számára és egy másik a bejelentők üldözői, a bírálat elfojtó! számára?

A S zolnok m eg y e i ta n á c s vég­re h a jtó b izo ttság a 102—3/1956. sz. h a tá ro z a tá b a n m e g á llap íto tta , hogy T urócz iné ig y e k e ze tt G rü n b a u m b írá la tá t e lfo jta n i é s b e je le n té s e it az 1954. év i I. tö rv é n y b e n fo g la l­ta k e llenére sem v e tte figye lem be. Ehhez h o zzá fű zh e tjü k , hogy T u ró - ?ziné G rü n b au m m al szem ben m u n ­kav iszonya k ö ré b e n é s egyéb­k é n t is h á trá n y o s in tézk ed ések e t

; te tt, azért, m e rt a m in isz té riu m ; fig y e lm é t a v á lla la tn á l fo lyó gya­n ú s ü ze lm ek re fe lh ív ta . Ez pedig az 1954. év i I. tö rv én y 9. p a ra g ra ­fu sa sze rin t: b ű n te tt. A b e je len tő t m o s t a b író ság e lé á llítjá k . Á lljon a b író sá g elé a b e je len tő ü ldöző je Is! D ö n tse cl a b ü 'ó ság : k i j á r t el a tá rs a d a lm i tu la jd o n védelm én ek é rd e k éb e n he lyesen? G rü n b au m Im re -e , a k i tö b b szö r is b e je len ­te tte , h o g y a k u n h e g y es i S ü tő ip a ri V á lla la tn á l a tá rsad a lm i tu la jd o n v eszé ly ez te tv e v an , v ag y T u ró cz i F e re n c n é , a k i G rü n b a u m b írá la tá t e lfo jta n i ig y e k e ze tt, ő t m in d en re n d e lk e z é s re á lló eszközze l ü l­döz te és e zá lta l leh e tő v é te tte ; h o g y a v á lla la t fo sz to g a tó i m ég egy év ig z a v a r ta la n u l fo ly ta th a s ­s á k ü z e lm e ik e t? A hhoz azo n b an ; hogy a b író sá g eb b en a k é rd é sb e n d ö n te n i tu d jo n , n e m c sa k G rü n ­b a u m e llen , h a n e m T u ró cz in é és tá rs a , Z ilah i G y u la , az é le lm isze r- ip a r i o sz tá ly fő k ö n y v e lő je e llen is v á d a t k e lle n e em eln i.

F a lu s L ajos ,a z É le lm isz e rip a ri M in isztériumk o o rd in á ló c so p o r tjá n a k vezető je

H o r v á t h J ö z s e f ,az Élelmiszeripari Minisztörn,..-

p a n a s z iro d á já n a k veze tő je

i A Szovjetunióban 1957-ben »2 millió gyerm eket oltanak be► gyerm ekparalízis ellen. (Huma-ü nité)►

► A lbert E. K ahn cikket ír t a ; H arvey Matusov perről. M atu- ísov eredetileg M cCarthy ha- ’ m istanúja volt kom m unista és ; más haladó am erikaiak elleni ( perekben. Később nyilvánosan ■ elism erte, hogy ham isan val­lott. Most öt évre ítélték a bí­róság félrevezetése miatt. (Berliner Ztg.)

A rgentínában le tartóztattak 70 peronistát, akik fel ak a r­ták robbantani a Buenos- Ayres-i főerőművet. (N. Z ür­cher Ztg.)

A monopólium ok tám adnak ?■ — cím mel cikk je len t meg,« am ely ism erteti, hogy N yugat-« N ém etországban a legfonto-S sabb közszükségleti cikkek * á rá t em elték. D rágább a k e -2 nyél', a gáz, a v illanyáram , a* szén stb. (N. D eutschland) |

F rancia hadihajók az algé-} riai partok előtt elfogták az* Athos nevű yachtot, am ely Z 4—5000 felkelő szám ára ele-« gendő fegyvert és m uníció t« szállított. A fegyverszáilít-« m ányt állítólag az a lexandria i* kikötőben rakodták be. egyip-o törni tisztek felügyelete m ei-« lett. Ez az egyiptomi—francia} viszonyt még feszültebbé fog-} ja tenni. (N. Z ürcher Ztg.) }

A bonni korm ány nagyobb« fegyvergyártási m egrendelést %

; ju tta to tt egy külföldi cégnek.«( Ez cserébe jelentős anyagi esz-« (közökkel tám ogatja A denauer« (választási p ropagandáját. (D er«(Spiegel) |

K ísérletek B elgium ban az? egyre em elkedő drágulás m eg-« fékezésére (D rapeau Rougé). ♦

A h itle ri külügym iniszté-} ;rium titkos ira ta in ak legutolsó?;kötete A ngliában m egjelent.« (A datai szerin t a nácik m eg-» I p róbálják az USA-,1 távoltae- j ► tan i a háború tó l (Times). «

A T erv h iv a ta l pártb izottsága B erei Asidor fe lm e n té sé t k ér i

} Az Országos Tervhivatal♦ párt-végrehajtó bizottsága } m egtárgyalta az Országos♦ Tervhivatal vezetésében fenm- }á lló súlyos hiányosságokat és } olyan határozatokat hozott,♦ hogy javasolja a Központi

^} Vezetőségnek Berei ^Andvr{ -} elvtárs felmentését az Orszá­

gos Tervhivatal elnöki tiszte alól.

A végrehajtó bizottság az elnökhelyettesek jelenlétében közölte határozatá t Berei elv- társsal. A határozattal az el­nökhelyettesek tö b iz sép « egyet­értett. (MTI)

V a su ta so kS Z A K S Z E R V E Z E T É N E K H E T I K Ö Z L E M É N Y E I

s z é l/G Á T WiNműá méMMámmá,

Jobb felkészülést a télreA téli forgalomra való fel­

készülés napjaiban vagyunk. A m últ évek tapasztalata be­bizonyította, hogy a budapesti igazgatóság dolgozói gondos felkészüléssel és helytállással biztosítani tud ták a zavarta­lan vasúti forgalmat. Az idei télre való felkészülést nagy­ban segíti szakszervezetünk IV. kongresszusának határoza­ta, amely m eghatározta, a szakszolgálati és mozgalmi szervek feladatait.

Elősegíti a m unkát az a versenyszerű felkészülés, am e­lyet Záhony csomópont dol­gozói kezdeményeztek. Igazga­tóságunk területén elsők kö­zött a ferencvárosi csomópont dolgozói csatlakoztak. Példáju­kat követték a szolgálati ágak m unkájának összehangolásá­ban a győri és komáromi vasutas dolgozók is. A csatla­kozás m ellett néhány helyen elhanyagolják a közös felada­tok meghatározását. Ez tö r­tént a szolnoki csomóponton is. Az állomás dolgozói a társszolgálati helyek dolgozói­tól függetlenül — önállóan csatlakoztak a felhíváshoz. Szolnok állomás vezetői és dolgozói megfeledkeztek a ké­sőbb feltétlenül szükségessé váló együttműködésről. A zord télben csak a közös erőfeszí­téssel végzett munka győzhet az elemi erőkkel szemben és csak igy sikerülhet a műszaki elm aradottságból származó ne­hézségek leküzdése is.

Nagyon fontos, hogy a szol­gálati vezetők a legnehezebb feladatok, a term elési m utatók teljesítése m ellett is törődje­nek a dolgozó em berrel. Okul­junk az elm últ évek hibáiból, s még a tél beállta előtt biz­tosítsák a védőruhákat és gon­doskodjanak a védőételek és Italok utasításszerű szolgálta­tásának előkészítéséről.

Az üzemi bizottságok a té l­re való felkészülés idején is

szerezzenek érvényt a törvé­nyek betartásának. V édjék a dolgozók érdekeit, egészségét. Helyes intézkedésekkel előz­zék meg a m unkavédelm i fel­készületlenségekből eredő bal­eseteket és sérüléseket.

Nincs m inden rendben a vasúti dolgozókról való gon­doskodásban, a m unka- és egészségvédelemben. A havi üzemszemléket -nem m inden szolgálati helyen ta r tják meg az előírt időben. A késve ta r­tott üzemszemléken m egálla­pított hibák megszüntetésével még jobban késlekednek. H u­zavona tapasztalható számos szolgálati helyen az egészség- védelmi feladatok megoldásá­nál is. Budapest Déli pálya­udvaron például hosszú idő óta húzódik az egyik szolgálati helyen az ivóvíz biztosítása.

A kocsilakatos-laktanya tisz­tántartásának gyors megoldása több üzemszemlén felm erült. A K eleti Műszaki Kocsihiva­tal akkum ulátor-üzem ében nincs ventillátor és három hó­nap óta gázos, savas, egész­ségre ártalm as körülm ények között dolgoznak a m unká­sok. M indezeket m egállapítot­ták m inden üzemszemlén. A szakszervezet te rü le ti bizott­ságának figyelm eztetése elle­nére sem változott a helyzet. Meddig várjanak még a dol­gozók az igazgatóság IV. osz­tályának »jótékony« intézke­désére?

Az elm últ télen sok bosszú­ságot okozott, hogy a legna­gyobb hideg idején jelentek meg intézkedések a védőéte-

■ lek és italok szolgáltatásának szabályozásáról. A 20 fokos

, hidegben, nem rendeletre, ha-• nem védőételre és ita lra van■ szükség. Olyan m unkát várunk; a vasúti főosztálytól, amely■ nem ad okot a kétkedésre és

bizonytalanságra.Doma Sándor

i munkavédelmi felügyelő

Élénk viták a hajdúsági élelmiszeripari üzemekben

A H ajdú megyei élelmiszer- ipari üzemek dolgozói taggyű­léseken v ita tták meg az ÉDOSZ III. kongresszusának határozatát és a SZOT határo­zattervezetét. A v itá t röviden azzal lehetne összefoglalni: a dolgozók egyetértenek a ha tá ­rozattal és a határozattervezet­tel, de a határozatok végre­ha jtására biztosítékot kíván­nak. Egészségesnek, helyesnek ta r tják az üzemek önállóságá­nak növelését, azonban nem óhajtanak látszatönállóságot. Nem kívánják, hogy az eddigi miniszteriális parancsolgató bürokráciát most más ruhába öltöztetve sózzák a nyakukba.

Néhány vállalatnál — a Debre­ceni Dohánygyárban, a H ajdú­nánási Malomban, a Debreceni Sütőipari V állalatnál — a gaz­dasági vezetők és a szakszer­vezeti tagság között élénk vita a laku lt ki arról: vajon az üzemi bizottságok képesek-e ellátn i a nagyobb feladatokat? Nyiri és Gál elv társak , a Deb­receni Sütőipari V állalattól hangsúlyozták: a dolgozók zö­me úgy lá tja , hogy a szakszer­vezetek elég erősek, felkészül­tek arra , hogy részt vegyenek a vállalat irányításában, na­gyobb beleszólásuk legyen a

vezetésbe és bátrabban lépje­nek fel a dolgozók érdekeinek védelmében. De ennek előfel­tétele, hogy a szakszervezetek a jövőben ne csak állam i fel­adatokkal foglalkozzanak, ha­nem m indenekelőtt a dolgozók problém áinak, ügyes-bajos dol­gainak megoldásával.

N yíltan és őszintén beszéltek a dolgozók a szakszervezet irán ti bizalomról is. Az üzemi bizottságok részére nagyobb önállóságot követeltek. Nem gyám kodást, nem utasítgatást, hanem módszerbeli segítséget igényelnek az üzemi bizottsá­gok az ÉDOSZ H ajdú megyei terü leti bizottságától.

Még csak néhány lépést te t­tünk e rövid időszak a la tt a szakszervezeti é let dem okrati­zálásában, de m áris kezdeti eredm ények, a mozgalom fel­frissülése tapasztalható a H ajdúságban. A szakszerveze­tünk III. kongresszusán hozott határozatok valóraváltása a minőségi bérezés, a term észet­beni ju tta tás bevezetése bizo­nyára tovább erősíti a dolgo­zók bizalmát.

Lőrinczi János,az ÉDOSZ

H ajdú-B ihar megyei tb elnöke

Feladatunk: az általános műveltség növeléseA terü leti bizottságok kul-

túrfelelősei és az üzemi kul- túrotthon-igazgatók október 22-én aktívaülésen tárgyalták meg a SZOT IX. teljes ülésén hozott határozatból adódó kul- túrnevelési feladatokat. Egy­öntetű volt a vélemény, hogy az általános m űveltséget nö­velni kell. A B aranya me­gyeiek célul tűzték, hogy az üzemekben még m egtalál­ható analfabétizm ust felszá­m olják. Pest megyében is — a

dolgozók kezdem ényezésére — általános iskolát ind íto ttak néhány üzemben. Ennek a terjesztését, a továbbtanulók jogainak biztosítását és segíté­sét jelölték meg feladatul az egész ipar terü letén . Élénk vita volt a rró l is, hogy a könyvtár-m ozgalom központo­sításának m elyik form ája biz­tosítja legjobban az olvasó­mozgalom fellendülését.

V árhelyi László

A gyógyszerészek nagyobb megbecsülésérőlAz Egészségügyi M iniszté­

rium kollégium a szeptem ber­ben szakszervezeti és szakcso­porti vezetők, valam int gya­korló gyógyszerészek bevoná­sával m egvitatta a gyógysze­részek helyzetét, élet- és m unkakörülm ényeit. A kollé­gium i anyagot a m inisztérium pártb izottságának kezdem é- zésére brigádvizsgálat a lap ján készítették és ebben szak- szervezetünk jelentős m unkát végzett. Több javaslatunkat az egészségügyi miniszter ha­tározattá emelte. A kollégiu­mi határozat elvi bevezetője a többi között a következőket m ondja ki:

A gyógyszerészet az egészségügy szerves része

»A gyógyszerészek politikai, társadalm i, gazdasági fejlődé­sét az elm últ évek során egy­részt az álta lános politikai helyzetből, m ásrészt különö­sen a gyógyszerészekkel szembeni szektás politikai á l­lásfoglalásból adódó hiányos­ságok akadályozták és fékez­ték.

Le kell szögezni azt a min­den vonatkozásban követendő elvet, hogy a gyógyszerészet a m agyar egészségügy szoros és szerves része. Az egészségügy vezetésében, irányításában gondoskodni kell ennek az elvnek gyakorlati érvényesí­téséről. Okszerűen következik ebből az elvi állásfoglalásból, hogy az orvosok és a gyógy­szerészek között különbséget tenni nem lehet, m ert m ind­két réteg értelm iségi dolgozó és politikai, társadalm i, gaz­dasági szempontból — figye­lembe véve az egészségügy területén elfoglalt helyzetből folyó szükségszerű különböző­

ségeket — azonos elb írálást igényel.«

Sok olyan feladatot ta r ta l­maz, am elynek m egoldását, ha kevés eredm énnyel vagy ered­m énytelenül, korábban is szorgalm aztuk. Éppen ezért a határozatokkal egyetértünk és megteszünk mindent azok megvalósításáért.

N yugdíj , korpótlék , p re m iz á lá s

Ú jabb javaslato t dolgoztunk k i a gyógyszerészek és özve­gyeik nyugdíjának rendezé­sére és e lju tta ttuk az ország- gyűlés szociális, egészségügyi bizottságához, valam int aSZO T társad a lo m b izto sítás ifőosztályához. M ár ez év ta ­vaszán javasoltuk a Minisz­tertanácsnak — és lépéseket is tettünk annak érdekében —- hogy a gyógyszerészekszolgálati idejét is a diploma keltétől számítsák. Ez megol­daná a rendezetlen szabadság és korpótlék problém ákat is. Javaslato t dolgoztunk ki a gyógyszertári m unka prem i­

zálására. K értük, hogy bizto­sítsák a hetenként kétszeri köpeny mosatást, a gyógyszer­tári vezetők értekezleteit ne­gyedévenként ta r tsák stb.

O któber végén megyeigyógyszerész-értekezleteken

ism ertetik a kollégium ülésé­nek teljes anyagát és a ha tá­rozatokat. A gyógyszerészekígy teljes egészében megis­m erhetik a m inisztérium és a szakszervezet te rveit és javas­lataikkal, további helytállá­sukkal segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy az erkölcsi és anyagi m egbecsülésüket szol­gáló intézkedések eredm énye­sen m egvalósuljanak.

Dr. K ádár Tibor,a szakszervezet m unkatársa

Page 3: Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.) · NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA S4. évfolyam, 251. szám Ara 50 FILLÉR 1956. október 24, szerda ASZÓT

Október 23 története(Folytatás az 1. oldalról)

követeléseihez csatlakozott a Petőfi katonai akadémia kol­lektívája. a Zrínyi Miklós ka­tonai akadémia nyílt gyűlése. Közben mindenütt folyt a gyűlésre készülődés, melyet azonban megzavart az a köz- lemény, mely szerint a belügy­miniszter minden . felvonulást és gyu,lést megtiltott. A DISZ Központi Vezetőségének intéző bizottsága és a Petőfi-kör, va­lamint. más szervek közben­járására ezt a gyűléstilalmat

feloldották. A DISZ KV tag­jai egyhangúlag elhatározták, hogy részt vesznek a felvonu­láson. A Műszaki Egyetemen Fekete Mihály belügyminisz- terhelyettes jelentette be a gyö léstilalom feloldását. Rö­videsen mindenütt megalakult a fiatalok sokezres menete, élen egyetemi diákbizottság koszorújával. A budai Duna- parton vonultak a Bem József térig. Közben a másik oldalon is megindultak a fiatalok az. egyetemekről nemzetiszínű zászlók alatt.

A Beitt’s s o b o r a z e lső á l lo m á sA Petőfi-szobornál elénekel­

ték a Kossuth-nótát. Sinkovics Imre elszavalta a Talpra ma­gyart és felolvasta a tanulóif­júság követeléseit, néhány perccel később Veres Péter az írószövetség kiáltványát is­mertette.

Ezután a közben többtízez- resre gyarapodott menet • a Bem-szoborhoz vonult, s a tá­bornok szobra körül csakha­mar hatalmas tömeg hallgatta végig az írók kiáltványát és

énekelte el együtt a Himnuszt és a Szózatot. Körös-körül minden épületre kitűzték a nemzeti zászlót, közte a Bem József-lak tanyára is. Besse­nyei Ferenc Kossuth-díj as színművész a Szózatot szaval­ta, a Lengyel Írószövetség küldötte köszöntötte a demok­ratikus jogokért harcoló ma­gyar dolgozókat, Déry Tibor iró arra kérte a tömeget, vo­nuljon zárt rendben, fegyel­mezetten a parlament elé.

A n a r lu m e n t e lő t tMire a tömeg ideért, mar

százezernél nagyobbra nott. A tömeggyűlést azonban nem lehetett megkezdeni hangero- sítö berendezés hiányában es a később megérkező rendőr­ségi hangerősítő kocsi sem vált be. A tömeg türelmesen várt annak az ígéretnek tel­jesítésére, hogy a Belügymi­nisztérium hangerősítőket sze­rel fel a téren és akkor meg­kezdődnek a beszédek. Idő­közben a Himnusz, a Szózat, a Talpra magfar hangzott el és a tömeg fegyelmezett tünte­tését csak néhány helyen za­varták meg rosszízű bekiabá­lások. Eközben Gerő Emő le­ni ond ását követelte a gyűlés sok tízezer részvevője, új kor­mány megalakítását sürgette Nagy Imrével az élén. A tö­meg egyre gyarapodott, egé­szen addig, amíg már a be- sötétedéskor a parlament lép­csősorán megjelent Nagy Imre elvtárs.

Csepelen, a csőgyári fiatalok ankéton beszélték meg kedd délután az egyetemisták fel­hívását. Lényegében egyet­értettek az egyetemisták kö­veteléseivel és abban álla­podtak meg, hogy felveszik velük a kapcsolatot, közösen akarnak küzdeni a szocialista demokratizmusért.

Az esti órákban, a parla­ment előtt összegyűlt egyete­misták és hozzájuk csatlako­zott dolgozó tömegek kíván­ságára, megjelent Nagy Imre. Az egybegyűltekhez rövid be­szédet intézett, amelynek szö­vegét az alábbiakban közöl­jük. (A szöveg nem teljesen szó szerinti, mert a hang az ismételten felzúgó morajlás­ban sokszor elveszett.)

»Elvtársak, kedves Bará­taim!

Szeretettel üdvözlöm a meg­jelenteket. Minden nagyrabe­csülésem a magyar demokra­tikus ifjúságé, amely a mai demokratikus megmozdulásá­val és tettrekószségével elő akarja segíteni az akadályok leküzdését a szocialista de­mokratizmus továbbfejlesztése útjából. fKözbekiáltások: Lás­suk Nagy Imrét! Egy kis fény megvilágítja az egyik harma­dik emeleti erkélyt és a par­lament nemzeti színű lobogója alatt Nagy Imre integető ke­zét látjuk.) A lelkesedésnek és tettvágynak azonban párosul­nia kell a józansággal és fele­lősségérzéssel. Ennek hiánya nagy károkat tehet eddigi de­mokratikus vívmányainkban, demokráciánk eddig elért ered­ményeiben. (Zúgott a tömeg: Nem engedjük!) Vannak, akik ennek a kibontakozásnak az élére állnak, akik ezen fára­doznak. A kibontakozás lehe­tősége pedig a párton belüli tárgyalás és tisztázás útja. Ép­pen ezért mindennél fontosabb megőrizni józanságunkat! Fe­lelősségérzéssel és józansággal kell haladnunk ezen az úton előre és előre is fogunk halad­ni. Az alkotmányos rend és fegyelem megőrzése a célunk, s ezen az úton előre akarunk és előre is fogunk menni A Központi Vezetőség rövidesen, még ezekben a napokban meghozza a döntést, amely szilárd alapot teremt szabad, független, szocialista hazánk megteremtése érdekében. A kormány sem késlekedik a ki­bontakozással. (Zaj, moraj.)

Kedves Barátaim! Engem azért hívtak, hogy mondjam meg a véleményemet. Tehát véleményemet akarom nyil­vánítani! Hallgassatok rám! Azt hiszem, szavaimban még

nem csalatkoztatok! (Zúg a tömeg. Helyeslő moraj: Ugv van! Úgy van!) Bízom abban és nektek is bizni kell abban, hogy a parlament alkotmá­nyos úton elhárítja az akadá­lyokat és napirendre kerül­nek azok a demokratikus szempontok, amelyeket meg­követelnek az események! Él­jen a párt! Éljen a népköz- társaság! (A tömeg tovább morajlik, Nagy Imrét akarja még hallani.) .. . Bízom ab­ban, hogy a fegyelem és a rend terén kommunistákhoz és magyar hazafiakhoz mél­tóan viselkedtek. Fogadjatok nekem szót és rendben, fe­gyelmezetten vegyünk most búcsút egymástól (További moraj, helyenként éles fütty, részben azért, mert rossz a megalón és nem lehet jól ér­teni Nagy Imre szavait.

— Bízzunk a jövőben — hallani ismét Nagy Imre hangját — és abban az erő­ben és igyekezetben, amelyek engem is eltöltenek, s amely alapja kell, hogy legyen jö­vőnk, a szocialista demokra­tizmus kibontakozásának. Is­mételten hangsúlyozom: a jó­zanságra mindennél nagyobb szükség van. Most pedig éne­keljük el a Himnuszt.

És a több tízezres tömeg aj­kán felcsendült p. Himnusz. A tömeg tiszta szívből, biza­kodással. fennhangon énekel. Azután kialudt az erkélyen a fény és az emberek haza in­dultak.

*A késő esti órákban a tün­

tető) tömeg — több tízezer em­ber — ledöntötte a Városliget peremén álló Sztálin szobrot.

Az esti tüntetés sajnálatos következményeként a Rádió épülete körül és másutt is lö­völdözésre került sor, amely­nek sajnos több halott és se­besült áldozata van.

Vidéki értesüléseink szerint Pécsett a szegedi MEFESZ- küldöttség is megjelent az egyetemen. A fiatalok hang­súlyozták, hogy MEFESZ- szervezetük megalakítása után az eddiginél még szorosabbá akarják fűzni a kapcsolatot a munkás- és parasztfiatalokkal. Sopronban a tüntető egyete­misták megkoszorúzták az 1848-ar hősök emléknjűvét. Itt

1 is megalakult a MEFESZ, s úgy döntött, kapcsolatot te­remt a lengyel ifjúsággal. A

■ miskolci Műszaki Egyetem diákparlamentje állástfoglalt a halogatás ellen és felszólí­totta a diósgyőri üzemek fia« faijait, csatlakozzon a követe­lésekhez. Debrecenben három­ezer diák vonult a megyei PB elé. És itt küldöttségük ismer­tette követeléseit. Elérték, hogy a helyi Néplap szerkesz­tősége különkiadásban ismer­tette követeléseiket. Veszprém vegyipari egyetemistái a fen­tiekhez hasonló követelésekért álltak ki.

A DISZ Központi Vezetőségének közleményeA DISZ K özpon ti V ezetősé­

ge, á té rez v e az ifjú ság fe le ­lősségét a je le n le g i helyzet k ib o n ta k o z ásá b a n , az a lá b ­b ia k b a n fo g la lt á llá s t a teg ­n a p tö r té n te k k e l és az ifjú ság to v áb b i fe la d a ta iv a l kapcso­la tb a n .

Ö röm m el ü d v ö zö ljü k az if­jú ság , k ü lönösen az eg y etem ek és fő isko lák if jú s á g á n a k az e l­m ú lt h e te k b en k ib o n ta k o z o tt nag y p o litik a i a k tiv i tá sá t, fe ­le lő sség te ljes á llá s fo g la lá sá t az o rszág n ag y k é rd ése ib en . B á r n em ta r to t tu k te lje s e n m eg n y u g ta tó n a k azt, hogy k ö ­v e te lése in ek u tca i tü n te té s ­ben k ív á n n a k h an g o t adn i. de teg n a p délben , a m ik o r a rád ió h írü l a d ta a b e lü g y m in isz te ri re n d e le te t a fe lv o n u lás b e til­tásáró l, a D ISZ K V -e az elsők kö zö tt in d íto tt k ü ld ö ttsé g e t a b u d a p es ti p á rtb izo ttsá g n ak , a S zab ad Nép. a Szabad I f jú ­ság szerkesztősége és a DISZ P e tő fi-k ö ré n ek k ü ld ö ttség év el eg y ü tt t iltak o z ásk én t e re n ­de lkezés e llen . E fe llépések h a tá sa vo lt a b e lü gym in iszteri re n d e le t v isszavonása . D él­u tán 2 ó ra k o r összeült a DISZ K özponti V ezetősége s m iu tán e lfo g ad ta a L engyel Ifjú ság i Szövetséghez szóló üdvözlőtá v ira to t, úgy h a tá ro zo tt, hogy ü lését m eg sza k ítja és te s tü le ­tileg ré sz t vesz az if jú ság tü n ­

te té séb en . íg y is tö r té n t . A D ISZ KV ta g ja i o tt v o lta k az ifjú ság so ra ib an , eg y e té rtv e az ifjú ság szám os, jogos k ö v e te lé ­sével. A tü n te té s , am e ly n ek in d íték a az if jú sá g és a n ép jogos tö rek v ése i és k ö v e te lése i vo ltak , a szo c ia lis ta d e m o k ra ­tizm us egészséges m eg n y ilv á ­n u lá sak é n t k ezd ő d ö tt. A k é ­sőbbiek so rán azo n b an a f ia ta ­lok z á r t so ra i közé a tü n te té s ­be fasisz ta e lem ek is b e k a p ­cso lód tak . a k ik n e k s ik e rü lt n ac io n a lis ta je lsz av a k k a l e tö ­m egek egy részé t fé lre v ez e tn i s a m n n k áso sz tá lv legszebb je l ­k ép eit, a vörös zászló t és a vörös csillagot gya lázn i. M indezekhez sem m i köze az if jú ság n ak , am ely szoc ia lis ta d em o k rác iá t, a nem zet m eg­ú jh o d á sá t és nem polgári re s ­ta u rá c ió t k ív án .

M égis m eg kell á llap ítan i, hogy a teg n ap i he lyzet k ia la ­k u lá sá n a k a lap v ető o ka az a ta r th a ta t la n huzavona . a m e­lyet a P o litik a i B izo ttság ta ­n ú s íto tt a sü rgős k ib o n tak o zást k ív án ó helyzetben . P á r tu n k és k o rm án y u n k je len leg i össze té­telű vezetése az u to lsó napok ig nem fog la lt h a tá ro z o tta n á llá s t a k ib o n tak o zás to v áb b i ú t já v a l kapcso la tosan . N em vo lt képes egy h a tá ro zo tt, k o n s tru k tív p ro g ram o t a n ép elé te rje sz ­

ten i, am ely b iz to s ítan á h a zá n l to v áb b i d em o k ra tizá ló d ásá t, ; sü rg ő s g azdaság i in tézk ed ése i m eg o ld ásá t, a szocia lizm us m a ­g y a r ú t já n a k k id o lg o zását é: e n n e k a la p já n a p á r t és a dől gozó n ép egységét. Ez v á ltó t k i dolgozó n é p ü n k , if jú sá g u n l k ö réb en n ag y fo k ú e lé g ed e tlen ­séget,

A D IS Z K özponti Vezetőség« ép p en ezé rt a leg sü rg ő seb t tee n d ő n ek az t ta r t ja , hogy s p á r t K özponti V ezetősége m eg­tegye a szükséges in tézk ed ése ­ket, lép jen elő a szocializm us é p íté sén e k átfogó p ro g ra m já ­v a l és b iz tosítson eh h ez az e l­m ú lt év ek b en k ip ró b á lt e lv ­tá rs a k b ev o n ásáv a l olyan p á r t- és á llam i veze tést, am e lj élvezi a n ép b iza lm á t s képes k ö v e tk eze tesen v é g re h a jta n i a k itű z ö tt p ro g ram o t.

A zzal fo rd u lu n k az egésa m ag y a r ifjú ság h o z , hogy ő riz ­ze m eg n y u g a lm á t, sem m iféle u tca i tü n te té sb e n ne vegyen részt, de u g y a n a k k o r éb eren ő rk ö d jék a fe le tt, hogy igazi h a rc u n k a t ne g á to lh assák m eg se fa s isz ta ,, rend sze re llen es p ro v o k áció k k al, dem agógiával, sem a rég i R ákosi-fé le p o litik a v issz a á llítá sán a k k ísé rle tév e l.

D ISZ K özponti V ezetősége (M TI)

A Bem szobor e lő tt (Gonda György felvétele)

A magyar írók kiáltványa!Történelmi sorsfordulóhoz

érkeztünk. Ebben a forradal­mi helyzetben csak altkor tu­dunk helytállni, ha az egész dolgozó magyar nép fegyel­mezetten egy táborba tömö­rül.

A párt és az állam vezetői mindeddig nem adtait életké­pes programot, ezért azok fe­lelősek, akik a szocialista de­mokrácia kibontakoztatása he­lyett konokul a Sztálin- és Rákosi-féle terrorrendszer visszaállítására szervezkedtek és szervezkednek. Mi, magyar íróik, a következő hét pont­ban fogalmaztuk meg: mit kí­ván a magyar nemzet:

1. Önálló nemzeti politikát a szocializmus eszméje alap­ján, a lenini elvek szerint rendezzék el viszonyunkat va­lamennyi országgal, minde­nekelőtt a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Felül kell vizsgálni az államközi egyezményeket és a gazdasági szerződéseket a nemzetek egyenjogúsága jegyében.

2. Véget kell vetni a népek barátságát zavaró nemzeti­ségi politikának. Azt akarjuk, hogy barátságunk szövetsé-

1 geseinkkel, a Szovjetunióval, ■ a népi demokratikus orszá- • gokkal őszinte és igaz legyen.

Ez csakis a lenini elvek meg­valósításával lehetséges.

3. Nyíltan fel kell tárni az ország gazdasági helyzetét, a válságból csak akkor tudunk kijutni, ha a munkásság, a pa­rasztság és az értelmiség vég­re az őt megillető szerephez jut az ország politikai, társa­dalmi és gazdasági életének irányításában.

4. Az üzemeket a munká­sok és a szakemberek vezes­sék. Üjjá kell formálni a je­lenlegi bér- és normarend­szert, a megalázó társadalom- biztosítást stb. A szakszerve­zetek legyenek a magyar mun­kásosztály valóságos érdek- képviseleti szervezetei.

5. Üj alapokra kell helyezni paras ztpolit ikátikat, mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban, biz­tosítani kell a parasztság ön­rendelkezési jogát. Meg kell végre teremteni a szövetkezés önkéntességének politikai és gazdasági feltételeit. Fokoza­tosan át kell térni a mostani begyűjtési és adózási rend­szerről a szabad szocialista termelést és árucserét bizto­sító rendszerre.

6. Mindennek a feltétele az, hogy a párt és az állam veze­

tésében alapvető szerkezeti és személyi változások történje­nek. El kell távolítani közéle­tünkből a restaurációra törek­vő Rákosi-klikket. Méltó he­lyére kell állítani Nagy Im­rét, a tiszta és bátor kommu­nistát, akiben a magyar nép megbízik. Továbbá mindazo­kat, akik az elmúlt ér ékben következetesen harcoltak a szocialista demokráciáért; Ugyanakkor határozottan fel kell lépni minden ellenforra­dalmi szándék és kísérlet el­len.

7. A kibontakozás megkö­veteli, hogy a Hazafias Nép­front a magyar társadajom dolgozó Tétegeinek politikai képviselete legyen. Választási rendszerünket olyanná kell formálni, hogy az megfeleljen a szocialista demokrácia kö­vetelményeinek. Az ország- gyűlésbe, a tanácsokba és minden önkormányzati szerv­be a nép szabadon, titkosan válassza meg képviselőit.

Hisszük, hogy szavunkban a nemzet lelkiismerete szólal meg.

Budapest, 1956. október 23;A Magyar írók Szövetsége

(MTI)

A BARÁTSÁG ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS OKMÁNYANagyfontosságú — nyugod­

tan mondhatjuk: történeim fontosságú — okmány a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé ge Központi Bizottsága kép­viselői és a Magyar Dolgozói Pártja Központi Vezetőség« képviselői között lefolyt meg beszélésekről kiadott záróköz lemény. Ezzel a közleménnyé a magyar—jugoszláv viszom fordulóponthoz érkezett. A: MDP és a JKSZ, a szocializ must építő két szomszédos or szág vezető erői között helyre állott a teljes bizalom.

Őszinteség, elvtársi együtt működés és kölcsönös bizalon — röviden ebben fejezhető k a közös közlemény lényege Nem kevesebbről van sze mint arról, hogy a szocializ mus ügye, a nemzetközi mun kásmozgalom fejlődése, a ké szomszédos ország barátsága nak szorosabbra fűzése és i béke megóvása érdekében ; magyar és a jugoszláv testvér­párt gyümölcsöző, termékeny együttműködést kíván foly­tatni.

Ennek az együttműködésnél a teljes bizalom, őszinteség, egyenjogúság, önkéntesség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, az elvi szempontok­ból kiinduló és a szocialista fejlődés érdekeit szem előtt tartó építő, s az elvtársias bí­rálat szabadságát magában oglaló eszmecsere alapján kell éjlődnie. Ezen elvek követke­ztés alkalmazása — hangsúl­yozza a közlemény — lehetet- enné teszi, hogy megismétlőd­ének a múlt hibái, amelyek a nunkásmozgalomnak súlyos á r t okoztak.

A magyar párt és a magyar

nép a maga részéről mindent megtett, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul eltűn­jenek mindazok az elemek, amelyek következtében orszá­gaink, pártjaink és népeink viszonyában a múltban történi sajnálatos eseményekre sói kerülhetett. Szüárd elhatáro­zásunk, hogy mint a szemünl fényét, óvjuk a két szomszéc nép testvéri barátságát és párt­jaink elvtársi együttmüködé sét.

A záróközlemény az együtt működés konkrét formáit i: meghatározza. A személye: érintkezés, eszmecserék, kiad­ványok cseréje, küldöttségei és pártmunkások találkozása a szocialista tapasztalatcser« — mindez olyan lehetőségekei biztosít, amelyekkel élve, to­vább gazdagíthatjuk a szo­cialista fejlődést, mindkét or­szág és az egész nemzetközi munkásmozgalom javára. Szé­leskörű lehetőségek állnak előttünk a gazdasági és kul­turális kapcsolatok további fejlesztésére is, s örömmel üdvözöljük a közleménynek azokat az utalásait, amelyek e vonatkozásban újabb biztató perspektívákat tárnak elénk.

A magyar—jugoszláv párt­közi tárgyalások mellett sike­resen folytak le a két ország' szakszervezeti vezetőinek a megbeszélései is. A magyar szervezett dolgozók és a ma­gyar szakszervezetek sokat várnak a két ország szakszer­vezetei Tcözötti együttműködés fejlesztésétől.

Különösen ki kell emelnünk az MDP és a JKSZ közlemé­nyéből az elvtársi eszmecsere

és a szocialista tapasztalat- csere rendkívül nagy jelentősé­gét. Most, amikor szerte a vi­lágon szél« fronton bontako­zik ki a szocializmus érőinél gyarapodása, most, amikoi eleven és termékeny vitákbai győzedelmeskedik az új a rég

. felett, az alkotó marxizmus— ; leninizmus a begyepesedet . dogmák felett, most, amikoi • egészségesen pezsegnek a tár­

sadalmi haladás, a szocializ- - mus ügyét előrevivő további ; elméleti viták, különösen nagy ' a jelentősége a tapasztalatok

kicserélésének és a vélemények elvtársi megvitatásának. Most,

. amikor megújuló erővel érvé­nyesülnek a proletárintema- cionalizmus magasztos elvei, nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a szocializmus építéséért har­coló pártok kölcsönös együtt­működésének és elvtársi viszo­nyának kérdésében az MDP és a JKSZ teljes megegyezésre jutott a két párt kapcsolatait illetően.

Az MDP és á JKSZ közös közleménye nagy, pozitív hoz­zájárulás a nemzetközi mun­kásmozgalom további fejlődé­séhez, a béke és a barátság eszméinek megszilárdításához,' s a két szomszéd nép testvéri, elvtársi kapcsolatainak továb­bi gyorsütemű kibontakozásá­hoz. Ezért üdvözli az egész dolgozó magyar nép szíve min­den melegével a magyar és a jugoszláv part közös közle­ményét. Gedeon P á l