Közigazgatási szakvizsga Választható vizsgatárgy

A diasor elkészítése a „Kül- és biztonságpolitikai ágazat” című tankönyv alapulvételével történt.

2012.

Közigazgatási szakvizsga

Választható vizsgatárgy

KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT

I. rész Külpolitikai ágazat

A diasort hatályosította: Dr. Szemesi Sándor

1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország

A MAGYAR KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ALAPJAI ÉS CÉLJAI, AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS MAGYARORSZÁG

• Célkitűzések:• A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának

alapjait, célkitűzéseit, prioritásait, jogszabályalapjait, mozgásterének dimenzióit, eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.

A MAGYAR KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ALAPJAI

• A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák:• 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország

külkapcsolati stratégiájáról• „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai

dokumentum (2011. december 19.)• 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági

Stratégiáról (42. pont: „…A Magyar Honvédség (…) a külpolitika megvalósításának egyik meghatározó eszköze.” - a béketeremtő és békefenntartó akciókban való részvétellel)

MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATI STRATÉGIÁJA

• Milyen alapvető értékeket vall a stratégia és a Stratégiai Dokumentum?• Melyek a nemzetközi környezetet formáló

legfontosabb tényezők?• Magyarország helye, szerepe, mozgástere– Szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok–Nemzetközi szervezetekben való tagságunk

(EU, NATO)• Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő

irányai és a stratégiai dokumentum prioritásai?• Milyen területeken szükséges Magyarország aktív

cselekvése?

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁG-POLITIKÁJÁNAK KIALAKULÁSA

• 1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány)

• 1993. Az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés)

• 1999. Az Amszterdami Szerződés eszközrendszere– Közös stratégiák– Közös álláspont– Közös akciók– Nemzetközi szerződések– Nyilatkozatok– démarche

A LISSZABONI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA

• A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez

• Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő• Az Unió fellépésének eszközei– Általános iránymutatások– Határozatok– Tagállamok közötti rendszeres együttműködés

• Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén

• Az Európai Bíróság hatáskörei • Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

• Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk?• Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak

elsődleges terepe• Közös fellépések lehetősége (és esetleg kötelezettsége)• Politika-alakító szerepben?

NÉHÁNY FONTOS FOGALOM

• Démarche• Kül- és biztonságpolitikai főképviselő• Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)• Az uniós Európai Külügyi Szolgálat

vezetője

ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

• Melyek a külkapcsolati stratégia által vallott alapvető értékek?

• Mely területeken irányozza elő Magyarország fellépését a külkapcsolati stratégia?

• Milyen új célokat és szempontokat hangsúlyoz a „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” külügyminisztériumi dokumentum?

• Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén?

• Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?

2. A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai

A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAI

• Célkitűzések:• A jelölt adjon számot a nemzetközi jog

alapfogalmairól. A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt. A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.

KÜLPOLITIKA, DIPLOMÁCIA, NEMZETKÖZI JOG

• Külpolitika (fogalma, elemei)• Nemzeti érdekek meghatározása• Külpolitikai orientációk, célok meghatározása• Külpolitikai cselekedetek

• Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet)• A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, TÁRGYA, FORRÁSAI

• A nemzetközi jog fogalma• Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi

jog tárgya)• Melyek a nemzetközi jog forrásai?• Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint• Statútumon kívüli jogforrások• Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

A SZOKÁSJOG JELLEMZŐI

• Kialakulásának feltételei• Materiális feltétel• Pszichológiai feltétel (opinio iuris)

• Helye a jogforrási hierarchiában• A kodifikáció jelentősége

A NEMZETKÖZI JOG ALAPELVEI (IUS COGENS)

• A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában• Mely dokumentumokból vezethetőek le a

nemzetközi jog alapelvei?• Melyek a nemzetközi jog ius cogensei?• Van-e a ius cogensek között hierarchia?• Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a

magyar Alaptörvényben?

A NEMZETKÖZI JOG ALANYAI

• Államok• Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói

egyezmény)

• (Kormányközi) nemzetközi szervezetek• Magánszemélyek

- Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának?

• A jogalanyiság tartalma alanyonként

AZ ÁLLAM ÉS A KORMÁNY ELISMERÉSE

• Az államelismerés fogalma és jelentősége• Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A

Badinter-bizottság gyakorlata)• De iure / de facto / ad hoc elismerés• Egyéni / kollektív elismerés• Kifejezett / hallgatólagos elismerés

• A kormányelismerés fogalma és jelentősége• Mi a különbség a de iure és a de facto

kormány között?

A (KORMÁNYKÖZI) NEMZETKÖZI SZERVEZETEK

• A nemzetközi szervezetek általános jellemzői • A nemzetközi szervezetek tagsága–Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi

szervezetek tagságuk alapján?–Melyek a tagsági „fokozatok”?

• Két sajátos fogalom: székhelyegyezmény és állandó képviselet• Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi

szervezetek?• A kormányközi nemzetközi konferenciák

jelentősége

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK JOGA

• Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában

• Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései?– Szerződés, egyezmény, megállapodás,

alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum stb.• Nemzetközi szerződések osztályozása– A részes felek száma szerint– Utólagos csatlakozhatóság szerint– Tárgya szerint

NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSE A MAGYAR JOGBAN

• Nemzetközi szerződés előkészítése– Az első szövegtervezet elfogadásáig– A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért

felelős miniszterrel egyetértésben dönt• Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig

tart? • Nemzetközi szerződés szövegének végleges

megállapítása• Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére• Felhatalmazást követő eljárás– Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele)

és nyilvántartása

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉST KIHIRDETŐ JOGSZABÁLY

• Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés?

• Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei?

• Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei?• Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a

joghatása?• Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi

a funkciója?• Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés

hatályba lépésének időpontja?

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS HATÁLYA

• Nemzetközi szerződések területi hatálya• Nemzetközi szerződések személyi hatálya–Mikor vonatkozhat egy nemzetközi

szerződés harmadik államra?• Nemzetközi szerződések időbeli hatálya–Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés

hatályba lépéséhez?–Meddig tarthat egy szerződés hatálya?–Hogyan függ össze a szerződés hatályba

lépésével az ideiglenes alkalmazás?

NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS MEGSZŰNÉSE

• Nemzetközi szerződések érvénytelensége– Érvénytelenség fogalma és joghatása– Semmisségi okok–Megtámadhatósági okok

• Nemzetközi szerződések megszűnése–Megszűnés fogalma és joghatása–Megszűnés a felek közös akaratából–Megszűnés a nemzetközi jog általános

szabályai alapján• Mit jelent a nemzetközi szerződés

felfüggesztése?

AZ UNIÓS JOG HELYE A MAGYAR JOGRENDSZERBEN

• Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből?• Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság

az uniós joggal összefüggésben?• 1053/E/2005. AB határozat• 72/2006. (XII. 15.) AB határozat• 143/2010. (VII. 14.) AB határozat

NÉHÁNY FONTOS FOGALOM

• Ius cogens• Szokásjog• Állam• (Kormányközi) nemzetközi szervezet• Székhelyegyezmény• Nemzetközi szerződés• Fenntartás

ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

• Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe!

• Melyek a nemzetközi jog alapelvei?• Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog

alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát?

• Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a 2005. évi L. törvény szerint?

• Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?

3. A nemzetközi kapcsolatok alakításában résztvevő állami

szervek feladatai Magyarországon

3. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMI SZERVEK FELADATAI

MAGYARORSZÁGON

• Célkitűzések

• A vizsgázó ismerje meg a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá a nemzetközi és a belső jog viszonyát. Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.

KÜLÜGYI HATALOM ÉS KÜLÜGYI IGAZGATÁS

• A külügyi hatalom fogalma– A külügyi hatalom mint hatáskörök összessége– A külügyi hatalom egységessége– A külügyi hatalom által felölelt jogkörök

• A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység– Jellemzői– Specifikumai

AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

• Jogalkotási feladatkör–Nemzetközi szerződést kihirdető törvény

elfogadásának sajátosságai• A Kormány külpolitikai tevékenységének

ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog)• Az Országgyűlés elnökének szerepköre• Az Országgyűlés Külügyi bizottsága• Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága• Az Országgyűlés Külügyi Hivatala• A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK KÜLÜGYI FELADAT- ÉS

HATÁSKÖREI• Képviseli Magyarországot• Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező

hatályát• Aktív és passzív követküldési jogot

gyakorol• Magyar nagykövetek és követek megbízása• Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének

átvétele

• Állampolgársági ügyek külügyi vonatkozásai

A KORMÁNY, A MINISZTERELNÖK ÉS A MINISZTEREK KÜLÜGYI FELADATAI

• A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külügyminiszter látja el

• A Kormány feladatai• A Kormányfő feladatai• A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai• A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai kormányzati koordinációs felelőssége körében,

illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében• Más miniszterek feladatai

A KÜLÜGYMINISZTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

• Felelős különösen (példálózó felsorolás):• az egységes kormányzati külpolitika

koordinálásáért• Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi

szervezetekben való képviseletéért• A konzuli szolgálat irányításáért• A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás

koordinációjáért• A kül- és biztonságpolitikáért• A diplomáciai és állami protokollért• Egyes nemzetközi jogi tárgyú jogszabályok

előkészítéséért

AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT

• Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai?• Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat?• Központi igazgatási szerv• Küldöttség

A NEMZETKÖZI JOG ÉS A BELSŐ JOG VISZONYA

• Monizmus és dualizmus jellemzői• Inkorporáció és transzformáció fogalma• „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek

teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés)– Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a

belső jog viszonyát?

BELSŐ JOGSZABÁLY NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZÉSÉNEK

VIZSGÁLATA• Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére?• Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály

nemzetközi szerződésbe ütközése…• Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a

jogszabályt?• Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang

megteremtésére?• Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás

vizsgálata

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK

ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VIZSGÁLATA

• Előzetes (ex ante) normakontroll• Kik jogosultak indítványozásra?• Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az

Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg?

• Utólagos (ex post) normakontroll• Kik indítványozhatják?• Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi

következményei?

AZ EU DÖNTÉSHOZATALI TEVÉKENYSÉGÉBEN VALÓ MAGYAR

RÉSZVÉTEL• Az Európai Unió tevékenységében való magyar

részvétel fórumai• Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői

csoportjai• Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság• A közigazgatási államtitkári értekezlet• A külügyminiszter és az érintett miniszterek• A Kormány

NÉHÁNY FONTOS FOGALOM

• Külügyi hatalom• Külügyi közigazgatás• Aktív és passzív követküldés• Európai Külügyi Szolgálat• Monizmus és dualizmus• Inkorporáció és transzformáció• Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való

összhangjának vizsgálata

ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

• Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei?• Milyen feladatai vannak a Kormánynak a

külügyek alakításában?• Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei?• Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról?• Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog

és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert?

4. A külügyi igazgatás szervei és működése

4. A KÜLÜGYI IGAZGATÁS SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSE

• Célkitűzések• A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a

Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági, nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről. A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására, valamint ezek egymástól történő elhatárolására. A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben.

A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

• A Külügyminisztérium szervezeti egységei• Területi főosztályok• Szakmai főosztályok• Funkcionális főosztályok• Külképviseletek

• A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása• Miniszter• Közigazgatási államtitkár• Parlamenti államtitkár• EU-ügyekért felelős államtitkár• Helyettes államtitkárok

A KÜLKÉPVISELETEK

• A külképviseletek fajtái• Nagykövetségek• Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban,

konzuli ügynökségek)• Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az

ENSZ mellett, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek)

• Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek

• A külképviselet a KüM osztályaként működik

A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELETEK FELADATKÖRE

• A diplomáciai képviselet• Képviseli… (representatio)• Védelmezi… (protectio)• Tárgyal… (negotiatio)• Tájékozódik… (informatio)• Előmozdítja és fejleszti…

• Konzuli tevékenységet elláthat?

A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELET SZEMÉLYZETE

• A diplomáciai képviselet vezetője• A diplomáciai személyzet• Ki az az elsőbeosztott?• Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő

között?

• Igazgatási és műszaki személyzet• Kisegítő személyzet• Helyi alkalmazottak• A szakdiplomaták jogállása

A KONZULI KÉPVISELETEK JOGÁLLÁSA, SZEMÉLYZETE, MŰKÖDÉSE ÉS

FELADATKÖRE• A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg

megszűnése• A konzuli képviselet létesítése• A konzuli képviselet személyzete– A konzuli képviselet vezetője– Konzuli tisztviselő– Konzuli alkalmazottak– Kisegítő személyzet

• A magánszemélyzet tagjai

A TISZTELETBELI KONZULI INTÉZMÉNY

• Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény• 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet értelmében• Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul?• Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai?• Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását?

• Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája

A KONZULI IGAZGATÁSI FELADATOK SAJÁT HATÁSKÖRBEN 1.

• A konzuli igazgatás fogalomköre– Konzuli szolgálat– Konzuli védelem

• Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás)– Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél– Hazatéréshez való jog

• Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet)– Vízum fogalma és fajtái– A schengeni rendszer sajátosságai

A KONZULI IGAZGATÁSI FELADATOK SAJÁT HATÁSKÖRBEN 2.

• Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal• Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok– Születés, házasságkötés, halál

• Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok• Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés,

közjegyzői minőségben történő eljárás–Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány

között?• Diplomáciai felülhitelesítés és apostille

A DIPLOMÁCIAI VÉDELEM ÉS A KONZULI (ÉRDEK)VÉDELEM ELHATÁROLÁSA

• Mit jelent a diplomáciai védelem és a konzuli védelem?• Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? • Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg

konzuli védelemre?• Mennyiben jogosult erre az állampolgár és

mennyiben köteles ezt nyújtani az állam?• Mely szervek feladata a diplomáciai védelem

és a konzuli érdekvédelem nyújtása?• Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi

lehetőségek

A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK KIVÁLTSÁGAI ÉS

MENTESSÉGEI• Lobogó- és címerhasználat• Helyiségek sérthetetlensége– Mi a helyzet az irattárakkal?

• Adó- és illetékmentesség– Mindenre kiterjed a mentesség?

• Szabad mozgás és közlekedés joga• Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel• Diplomáciai futár sérthetetlensége• És ami nem szerepel a fentiek között?• Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása?– Tűzoltószabály– Kisajátítás lehetősége

A KÜLKÉPVISELET SZEMÉLYZETÉT MEGILLETŐ KIVÁLTSÁGOK ÉS

MENTESSÉGEK 1.• Személyes sérthetetlenség• Magánlakás, levelezés sérthetetlensége• Joghatóság alóli mentesség– Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól– Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről?

• Adó- és illetékmentesség• Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség• Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak

jogállása• A fogadó állam polgárának jogállása

A KÜLKÉPVISELET SZEMÉLYZETÉT MEGILLETŐ KIVÁLTSÁGOK ÉS

MENTESSÉGEK 2.• Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és

mentességek?– Mit jelent a persona non grata kifejezés?

• A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén

• A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása– Funkcionális mentesség– Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan– Tanúvallomás tételére kötelezhetőek– Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen

A DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL ALAPJAI

• A protokoll fogalma és jelentősége• Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a

protokollt?• Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén?

• Milyen feladatokat lát el a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya?

NÉHÁNY FONTOS FOGALOM

• Külképviselet• Tiszteletbeli konzul• Vízum (és típusai)• Apostille• Diplomáciai védelem• Konzuli védelem• Persona non grata• Tűzoltószabály• Funkcionális mentesség• Protokoll

ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

• Milyen szervezeti egységei vannak a Külügyminisztériumnak?• Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai?• Hogyan osztályozható a diplomáciai

képviseletek személyzete?• Határolja el a diplomáciai védelmet a

konzuli érdekvédelemtől!• Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli

képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?

II. rész BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA

Diasort készítette:

Dr. Kladek András és Dr. Kuti Ferenc

biztonság biztonságpolitika

védelem védelempolitika

értékek érdekek

KIHÍVÁSOK-KOCKÁZATOK-FENYEGETÉSEK

BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA ALAPFOGALMAK

válság válságkezelés

• alapvető feladat a tagállamok szabadságának és biztonságának megőrzése, politikai és katonai eszközökkel,

•elemei a kollektív védelem, a válságkezelés, a kooperatív biztonság.

Cél:

• a közös értékek alapján az igazságos és tartós békés rend biztosítása,

• a hatékony katonai képességek fenntartása,

• az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás fejlesztése,

• válaszok az új típusú fenyegetésekre.

A NATO BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Kollektív védelem

Petersbergi feladatok

Válságkezelés

Berlin Plusz

AZ EU KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA

Kölcsönös segítségnyújtás

MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA

Kormányzat Közigazgatás

Védelmi igazgatás

Gazdasági

védelem

Katonai védelem

Katasztrófa-védelem

Rendvédelem

ORSZÁGVÉDELEM

A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEI

Fővárosi, megyei védelmi Fővárosi, megyei védelmi bizottságok bizottságok

Országgyűlés Köztársasági Elnök

Helyi védelmi bizottságokHelyi védelmi bizottságok

Polgármesterek

Kormány, központi államigazgatási szervekMinisztériumok,

központi államigazgatási

szervek

HM BM

A HONVÉDELMI TANÁCS

Gyakorolja:a) az Országgyűlés által rá átruházott

jogokat,b) a Köztársasági Elnök jogait,c) a Kormány jogait.

Rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, egyedüli korlátja az Alaptörvény.

Elnöke a köztársasági elnök, tagja az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke.

A KATASZTRÓFAVÉDELMI KOORDINÁCIÓS TÁRCAKÖZI

BIZOTTSÁG (KKB)A Kormány katasztrófavédelemmel

összefüggő döntéseinek előkészítéséért felelős szerve.Elnöke a belügyminiszter, tagjai a

miniszterek által kijelölt állami vezetők, munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a központi honvédelmi, katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervek vezetői, valamint meghívás alapján, az érintett központi államigazgatási szervek vezetői.

A KKB munkáját operatív munkaszervként a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ támogatja.

A KKB összehangolja a felkészülési feladatokat, országos jelentőségű káresemény bekövetkezésekor koordinálja a védekezési tevékenységet, majd a Kormány döntésének megfelelően a helyreállítással kapcsolatos feladatokat.

A FŐVÁROSI ÉS A MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG

Elnöke a kormánymegbízott (hivatásos katonai és katasztrófavédelmi helyettessel), tagjai az országvédelemért területi szinten felelős szervek vezetői.

A Kormány centrális alárendeltségében működő védelmi igazgatási szerv, az országvédelem területi feladatainak összehangolására.

Irányítja a helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek honvédelmi és katasztrófavédelmi tevékenységét. Ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat, az árvízi védekezés területi koordinációját, valamint a területi nukleáris balesetelhárítási feladatokat. Meghatározza a honvédelmi felkészülés területi követelményeit, összehangolja azok végrehajtását. Megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket. Biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, irányítja a rendkívüli intézkedések végrehajtását.

A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG

Elnöke a polgármester (hivatásos katonai és katasztrófavédelmi helyettessel), tagjai a rendvédelmi és a centrális alárendeltségű szervek területi vezetői.

A fővárosi, megyei védelmi bizottság irányítása alatt működik, a városokban és a főváros kerületeiben (honvédelmi körzet).

• Irányítja és összehangolja a az országvédelem helyi igazgatási feladatainak előkészítését, illetve végrehajtását, • Biztosítja a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit,• Közreműködik a helyi szervek honvédelmi feladatainak irányításában, • Szervezi és összehangolja a polgári védelemmel és a lakosság ellátásával kapcsolatos feladatokat.

A POLGÁRMESTER

Felelős a település védelmi igazgatási feladataiért, irányítja, illetve összehangolja a felkészülést és a végrehajtást. Felelős a veszély-elhárítási tervek elkészítéséért, a védekezési feltételek biztosításáértBiztosítja a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit, Szervezi és irányítja a honvédség hadkiegészítésével kapcsolatos közigazgatási feladatokat, Összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek tevékenységét, Elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket, Közreműködik a gazdaságfelkészítés és - mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában, Irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását, illetve katasztrófavédelmi felkészülést, Veszélyhelyzetben az irányítást átveszi tőle a hivatásos katasztrófavédelem szakembere.

AZ ORSZÁGVÉDELEMBEN RÉSZT VEVŐ SZERVEK

Magyar Honvédségvédelmi igazgatási

szervek

rendvédelmi szervekkijelölt gazdasági

szervek

ORSZÁGVÉDELEM

A KÜLÖNLEGES JOGREND

döntéshozó

tényállás

minősítés

rendkívüli állapot

szükségállapot

megelőző védelmi helyzet

váratlan támadás

veszélyhelyzet

KormányKormányOrszággyűlés

Országgyűlés

Országgyűlés

-hadiállapot vagy-közvetlenháborús veszély

- külső fegyveres csoportok váratlan betörése

- a törvényes rend megdöntésére,- a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló, vagy - az élet- és vagyonbizton-ságot tömeges méretekben veszélyeztető fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetettcselekmények

-külső fegyveres támadás veszélye vagy -szövetségi kötelezettség teljesítése

-elemi csapás,

-ipari katasztrófa

VESZÉLYHELYZET

Árvíz, belvíz, szélsőséges időjárás,

földrengés, veszélyes anyag,humánjárvány,

légszennyezettségkritikus infrastruktúrák

sérülése

A Kormány rendeletet alkothat, törvényi rendelkezésektől

eltérhet, rendkívüli intézkedéseket hozhat, polgári védelmi kötelezettség, valamint

gazdasági és anyagi szolgáltatás rendelhető el

A védelmi igazgatás„laikus” szereplői helyettprofi szakemberek, a testületek helyett a vezetőkveszik át az irányítást

A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK

hadkötelezettség

gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség

polgári védelmi kötelezettség

honvédelmi munkakötelezettség

HADKÖTELEZETTSÉG

Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben

Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és katonai szolgálati kötelezettség

Meghagyás

POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG

A fegyveres összeütközés időszakában és katasztrófa helyzetben

Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és polgári védelmi szolgálati kötelezettség

Kiképzés, gyakorlat

Ideiglenes vagy folyamatosszolgálat

HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG

Rendkívüli jogrend bevezetését követően

Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására

Meghatározott munkahelyen, munkakörben

GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

Ha a honvédelem vagy a katasztrófavédelem érdeke másként nem elégíthető ki

Békeidőszakban és rendkívüli időszakokban

Gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítése,

Valamely tevékenységtől tartózkodás

Előkészületi tevékenység

Adatszolgáltatás

A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE ÉS MOZGÓSÍTÁSA

Tervezését, szervezését a védelmi igazgatási szervek végzik, a követő tervezés módszerével.

A gazdaságpolitika részét képező tervszerű, folyamatos tevékenység, az erőforrások védelmi céloknak megfelelő felszabadítására, illetve átcsoportosítására.

Célja

a vagyoni szolgáltatások előkészítése a követelménytámasztó szervek minősített időszaki működéséhez,

NATO befogadó nemzeti támogatáshoz,

a lakosság ellátásához,

avédelmi igazgatási rendszer működéséhez, valamint

a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához.

Közösségi irányelv az Európai Kritikus Infrastruktúrák (ECI) beazonosításáról és kijelöléséről

Üzemeltetői biztonsági terv,

biztonsági összekötő,

kockázat- és fenyegetettség-elemzés.

A létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózata

(CIWIN)

Kritikus az az infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése jelentős hatást gyakorolhat kettő vagy több tagállamra, vagy akár egyetlen tagállamra határon átnyúló hatást gyakorolhat.

AZ EURÓPAI KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK VÉDELME (ECIP)

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATAI,

FELADATAIK, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

Arra köteleziaz államot, hogy azország szuverenitásánakvédelme érdekében nemzetbiztonsági szolgálatokat hozzon

létre és működtessen.

Arra köteleziaz államot, hogy azország szuverenitásánakvédelme érdekében nemzetbiztonsági szolgálatokat hozzon

létre és működtessen.

Leszögezi, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység az állampolgári jogokat csak akkor korlátozhatja ha ezt az ország nemzetbiztonságának megóvása megkívánja.

Leszögezi, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység az állampolgári jogokat csak akkor korlátozhatja ha ezt az ország nemzetbiztonságának megóvása megkívánja.

AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNY KÉT ALAPELVE

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK SZERVEZETE ÉS JOGÁLLÁSA

A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai:

a) az Információs Hivatal,b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELADATAI

• Hírszerzési feladat• Kémelhárítási feladat• Alkotmányvédelmi feladat• A nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus, a

kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni küzdelem

• Haditechnikai eszközök és szolgáltatások proliferációjának megakadályozása

• Kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek védelme

• Személyek nemzetbiztonsági védelme és ellenőrzése• Iparbiztonsági ellenőrzések• meghatározott bűncselekmények esetében a felderítés

Miniszterelnök

Belügy-miniszter

Parlament

Közigazgatásért és igazságügyért

felelős miniszter

Nemzet-biztonsági Bizottság

Honvédelmi és

Rendészeti

Bizottság

Információs

Hivatal

Alkotmány-védelmi Hivatal

Nemzetbiz-tonsági

Szakszolgálat

Katonai Nemzetbiz-tonsági Szolgálat

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELÜGYELETE ÉS IRÁNYÍTÁSA

Állami Számvevőszék

Honvédelmi

miniszter

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

Fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősülnek.

Hivatásos állomány és közalkalmazottak.

Szigorú titoktartási kötelezettség terheli őket.

Nem lehetnek tagjai pártnak.Társadalmi szervezethez bejelentés után csatlakozhatnak.

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ALAPELVEI

Alá-fölérendeltség és utasítási rendszer.Törvényi meghatározottság és egyéni felelősség.

Szükségesség-arányosság.

Jelentés jogellenes működés esetén.

Együttműködési kötelezettség.

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ÁLTAL ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK

Az alapvető állampolgári jogokat csak törvényekhez kötötten korlátozhatják.

Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak, felderítést végeznek.

Használhatnak bilincset és lőfegyvert indokolt esetben.

A szolgálatok feladataik ellátása során nyílt és titkos módszereket és eszközöket alkalmazhatnak.

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ADATKEZELÉSE

A szolgálatok számára a törvény általános jelleggel

biztosítja az adatkérési jogosultságot.Az adatkezelő szervek a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkéréséről tájékoztatást nem

adhatnak.

Jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jogosultak más szerv által kezelt adatok megismerésére.

A szolgálatok csak célhoz rendelt adatkezelést folytathatnak.

A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

Titkos információgyűjtés:

külső engedélyhez nem kötött;

külső (bírói vagy igazságügyért felelős miniszteri) engedélyhez kötött.

A szolgálatok feladataik ellátása során leplezett és titkos módszereket és eszközöket alkalmazhatnak.

Nyílt forrásokból történő információgyűjtés.

A NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI I.

Az érintett hozzájárulásával folytatható.

Oka a fontos és bizalmas munkakör, és/vagy a minősített információk megismerése.

A beleegyezés megtagadása kizáró ok.

Cél a kockázati tényezők felderítése.

A NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI II.

Biztonsági szakvélemény.

Kérdőív kitöltése-arányosság.

Kockázati tényező esetén mérlegelés a kinevezésről.

Ellenőrzés lefolytatása.

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK PARLAMENTI ELLENŐRZÉSE

Kétirányú garanciarendszer: óvja a társadalmat Kétirányú garanciarendszer: óvja a társadalmat a szolgálatok túlkapásaitól, és a szolgálatokat a a szolgálatok túlkapásaitól, és a szolgálatokat a jogellenes befolyásolástól.jogellenes befolyásolástól.

Nemzetbiztonságért felelős bizottságNemzetbiztonságért felelős bizottság

Honvédelemért felelős bizottságHonvédelemért felelős bizottság

MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VÉDELME A NATO ÉS AZ EU

SZABÁLYOK SZERINT

INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI ALAPELVEK

Minősített információt kizárólag olyan személy ismerhetmeg, aki a vonatkozó biztonsági

eljárásrendről tájékoztatást kapott, biztonsági ellenőrzése kockázati tényezőt

nem állapított meg, és az információ a munkájához nélkülözhetetlen!

A minősített információk számára a meghatározott fokú védelmet

kell biztosítani.

A minősített információk védelme

egy sor kiegyensúlyozott biztonsági intézkedéseken

keresztül valósul meg.Minden olyan esetet, amikor

a biztonság feltételezhetően sérült, azonnal jelenteni kell a megfelelő

biztonsági hatóságnak.

A NATO/EU TITOKVÉDELEM TERÜLETEI

információbiztonság

személyi biztonság

fizikai biztonság

elektronikus információ

védelem (INFOSEC)

A NATO, EU TITOKVÉDELEMÉRT FELELŐS NEMZETI BIZTONSÁGI

SZERVEKKözponti szervek:• Nemzeti Biztonsági Felügyelet• NATO-NYEU Központi Nyilvántartó• EU Központi Nyilvántartó

Helyi szervek:NyilvántartóKezelő pontBiztonsági vezető

SZEMÉLYI BIZTONSÁG

Kockázatot nem tartalmazó szakvélemény

Személyi biztonsági tanúsítvány

Betekintési/felhasználói engedély

Oktatás

Titoktartási nyilatkozat

FIZIKAI BIZTONSÁG

Akadályozni és időveszteségre kényszeríteni

Mélységi védelem

Biztonsági területek

Biztonsági elemek

ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG

Minősítés és kezelés

Sokszorosítás, fordítás

Továbbítás

Átvétel, nyilvántartásba vétel

Selejtezés és megsemmisítés

ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓVÉDELEM

Bizalmasság, sérthetetlenség, rendelkezésre állás

INFOSEC

COMPUSEC

COMSEC

TEMPEST

IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS

Fizikai,

adminisztratív,

információbiztonsági ellenőrzés

Célja a gazdasági szférában, szerződés alapján kezelt minősített információk védelme:

Nemzetbiztonsági ellenőrzés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET