Költségvetési szerv

Költségvetési szerv

Koháriné dr Papp Edit2009. február 25.

előadás

1. A költségvetési szerv fogalma

Az államháztartás részét képező • jogi személy, amely• közfeladatot, • Alaptevékenységként• haszonszerzési cél nélkül,

A költségvetési szerv fogalma

• ellátási kötelezettséggel,• jogszabály(ok)ban – adott költségvetési

szervre - meghatározott irányítási/felügyeleti jogkörrel rendelkező szervek által szabályozott (korlátozott) jogkörben és költségvetési keretek között

végez.

tevékenységei

AlapKiegészítőKisegítővállalkozás

Alaptevékenység jellemzői

• Alapító okiratban rögzített • Non-profit• Jogszabályban meghatározott az

igénybevevők köre (illetékességi terület)• Kötelező, ellátási kényszer, készenléti

jelleg• Irányító, felügyeleti szerv irányelveket ad• Áht forrás finanszírozza jellemzően

Alaptevékenység fajtái

• Közhatalmi• KözszolgáltatóIde tartoznak a közvetlen támogató szellemi

technikai (fizikai) tevékenységek is, pl. iskolai könyvtár, karbantartás

közhatalmi tevékenység

Közhatalom gyakorlását jelenti, különösen:

• jogalkotási, jogszabály-előkészítési, • alkotmánybíráskodási,

igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, • rendvédelmi, nemzetbiztonsági,

Közhatalmi tevékenység

• külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási,• közigazgatási jogalkalmazói, • hatósági és törvényességi ellenőrzési, • számvevőszéki és kormányzati szintű

belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá

Közhatalmi tevékenység

• államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés).

közszolgáltatás

• az államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy számára végzett,

• jogszabályban meghatározott,

• közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás,• amely nem jár közhatalom gyakorlásával,

• részben vagy kizárólag közhatalmi költségvetési szerv közfeladat-ellátását is segítheti.

közszolgáltatás

• Oktatási- kulturális• Szociális-egészségügyi• Büntetés-végrehajtási• Pártfogói felügyelet• Kommunális szolgáltatások • egyéb

Kiegészítő tevékenység

• Megegyezik az alaptevékenységgel• Nonprofit • Nem kötelező, nem meghatározott az

igénybevevők köre• Más jogi személy vagy természetes

személy számára végzett• Kiadásait bevételeinek finanszírozni kell

Kiegészítő tevékenység

• Célja a rendelkezésre álló kapacitás fokozott kihasználása,

• Az alaptevékenység érdekében a személyi, tárgyi feltételek javítása

• Nem haszonszerzés a célja

Kisegítő tevékenység

az alaptevékenységtől eltérő, de az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység.

•

Vállalkozási tevékenység

• az alaptevékenységétől eltérő,• rendszeres• haszonszerzés céljából,• támogatáson kívüli forrásból,• más jogi személy vagy természetes személy

számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató,

értékesítő tevékenység.

Fontos szabály

A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.

Az alapító okirat tartalma

Az alapító okirat tartalmazza – a költségvetési szerv

• nevét, székhelyét,• létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozást,

• jogszabályban meghatározott közfeladatát, • alap- és kiegészítő tevékenységét• illetékességét (közhatalmi tevékenység esetén), illetve működési körét (közszolgáltató tevékenység esetén),

• .

Alapító okirat• irányító szervének nevét, székhelyét,• a tevékenység jellege, és a gyakorolt funkciók szerinti

besorolását• vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak)

kinevezési, megbízási, választási rendjét,• foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony

(jogviszonyok) megjelölését,• közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét,• kisegítő és vállalkozási tevékenységei arányainak felső

határát• jogi személyiségű szervezeti egységének adatait

Alapító okirat

• www.kemkh.hu/pages/page020400/alapito_okirat.pdf

• Közép-dunántúli regionális államigazgatási hivatal, alapítója dr Gyenesei István önkormányzati miniszter 2009. jan. 1.

Költségvetési szervek alapítói

• az Országgyűlés, • a Kormány, • a fejezetet irányító szerv, pl. miniszter• a köztestület (MTA)

Költségvetési szervek alapítói• a helyi önkormányzat, • a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező

társulása, • a többcélú kistérségi társulás,• helyi (települési, területi) kisebbségi önkormányzat,• a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi

személyiségű társulása, • országos kisebbségi önkormányzat,• az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű

társulása,

Alapítói, irányítói jogkörök• Az alapító szerv: a költségvetési szerv(ek) alapítására jogosult és ezzel kapcsolatos irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy;

• Az irányító szerv: ha az megegyezik az alapítóval teljes körű irányítási jogkörrel rendelkezik, ha az irányítási jogkör átruházott, az átruházott jogkörökben gyakorolhatja a költségvetési szervvel, illetve annak gazdálkodásával kapcsolatos, jogszabályban

meghatározott jogokat.

Egyes alapítói jogkörök átruházása, jogszabályban korlátozott!!!!!

Irányítási jogkörök• a költségvetési szerv alapítása,

átalakítása, megszüntetése, • a költségvetési szerv alapító okiratának

kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

Irányítási jogkörök

• a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

• a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,

Irányítási jogkörök

• a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése (belső kontroll),

• a fejezetet irányító szervnek az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogai gyakorlása,

Irányítási jogkörök

• költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,

• jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

• egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

Törzskönyvi nyilvántartás

• vezeti a Magyar Államkincstár • közhiteles,• Nyilvános, törzskönyvi igazolás vagy

törzskönyvi kivonat kérhetőLekérdező rendszerhttp://www.allamkincstar.gov.hu/ext/

index.php?act=14

A költségvetési szervek típusai

A tevékenység jellege alapján• közhatalmi költségvetési szerv, • közszolgáltató költségvetési szerv

A gyakorolt funkciók szerint • önállóan működő és gazdálkodó, vagy • önállóan működő költségvetési szerv

A közszolgáltató költségvetési szerv

A közszolgáltató költségvetési szerv a költségvetési szerv fogalmának megfelelő feladatokra szervezett és közfeladat-ellátásához igénybe vehető forrásokból gazdálkodó

• közintézmény• közintézet• vállalkozó közintézet• közüzem

közintézmény

E körbe besorolható az alaptevékenysége szerint(általánosan)• a közoktatási, szakképzési, felnőttképzési,• a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi,• a közgyűjteményi, közművelődési,• az egyéb szellemi közszolgáltatást,• a gazdasági-, pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv

közintézet

E körbe besorolható az alaptevékenysége szerint(általánosan)• az egészségügyi, • felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési,• művészeti, • környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, • sportcélú• informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény.

vállalkozó közintézet

A vállalkozó közintézet alaptevékenységébe tartozóan – általánosan - egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást végezhet és külső források bevonására nagy arányban van lehetőség

Vállalkozó közintézetGazdálkodási sajátosságai:• az adott közszolgáltatást igénybevevők számára

biztosított az ellátók közötti szabad vagy részben korlátozott választás lehetősége,

• az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét – a költségvetési szervet vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megillető – díj-, hozzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja, és ezen túl

• mérhető teljesítménye szerint normatív jellegű finanszírozásban részesülhet teljesítményterv, vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel kötött feladat-ellátási, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján.

közüzem

Az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére

• fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást,• településgazdálkodási, - üzemeltetési, műszaki

szolgáltatást, vagy • a fogvatartottak foglalkoztatását végző

költségvetési szerv.

A besorolás szempontjai

A költségvetési szervet az alapító (irányító) szervnek • az alaptevékenysége jellegére, • közvetlen szellemi támogató és fizikai (technikai)

segítő feladat-ellátási igényére, • a vezető felelősségére, a szervezet méretére

(létszám, kiadás, vagyon),• méretgazdaságosságára és struktúrájára,• teljesítményére,• forrásszerkezetére figyelemmel kell besorolnia.

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

Jellemzői:

• saját költségvetéssel rendelkezik, • önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van,• alaptevékenységét önállóan látja el,• gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai

ellátásáról, • rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti

egységgel.

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek típusai • a központi költségvetési szerv irányító szerve,• a középirányító szerv,• a kormányhivatal,• a központi hivatal,• az önkormányzati hivatal,• az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,• a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete,• az, amelyet az alapító vagy az irányító (felügyeleti szerv) annak sorol(hat) be.

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv besorolásának feltételei

az ellátandó feladatkör, a szakmai tevékenység összetett,• jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat

lát el,• a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás

szervezeti egységekre való tagozódást igényel,• a feladatellátásban országos, megyei, regionális vagy

egyéb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy• A szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az

ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése

e besorolást indokolja.

Az önállóan működő költségvetési szerv

• Szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, • ezek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási

joggal és felelősséggel bír,• a szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai

szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik, és• egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is –

e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül – elláthat.

Az önállóan működő költségvetési szerv

E körbe az a költségvetési szerv sorolható be (különösen), amely

• kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik,• a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók

száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók, vagy

• szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes.

A jogi személyiségű szervezeti egység

Jellemzői:

• Nem költségvetési szerv, nem vonatkoznak rá az államháztartási információs kötelezettségek!

• Jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy az (alapító) irányító szerv kérelmére a költségvetési szerv külön alszámlán bejegyzésre kerül, és azzal szűnik meg, hogy a nyilvántartásból törlik.

A szervezeti egység jogi személyisége • a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti,• működésének és gazdálkodásának hatékonyságát nem ronthatja.

A szervezeti egység létrehozásának feltételei, • közfeladat önálló ellátására képes,• tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint • szervezetileg elkülöníthető

A költségvetési szerv gazdasági szervezete jogi

személyiséggel nem ruházható fel.

A szervezeti és működési szabályzat tartalma

• a létrehozásáról szóló jogszabályra (határozatra) való hivatkozást,

• a nyilvántartási számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját,

• az ellátandó alaptevékenységeket, a rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységeket és ezek szakfeladatrend szerinti besorolását,

• az alaptevékenységet meghatározó jogszabály(ok) megjelölését,

Szmsz

• a vagyonkezeléssel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egységet, feladatait, a vagyonkezelés rendjét,

szmsz

• a szervezet felépítését és működésének rendszerét,

• a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait,

• a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályait,

szmsz

• kötelezettségvállalásainak (szerződéskötéseinek) rendjét,

• a nem jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el,

szmsz

a szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,

szmsz

• a szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,

szmsz

• a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket

Összefoglaló-csoportosítás1. Alapító szerint (központi,

társadalombiztosítási, köztestületi, önkormányzati, önkormányzati társulási)

2. Alaptevékenysége szerint (közhatalmi, közszolgáltató)

3. Funkciók gyakorlása önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő, szervezeti jogi egység)

4. Pénzellátás (kincstári körhöz tartozó, nem tartozó)

Összefoglaló-csoportosítás

5. Előirányzatai feletti rendelkezés (teljes jogkörrel, részjogkörrel)

A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrásai

• Támogatás• Támogatásértékű bevétel

források

• átvett pénzeszköz, vagy maradvány (amely ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli),

források

• a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel (amely az alap-, kiegészítő és kisegítő. vállalkozási tevékenységéből keletkező működési és felhalmozási célú bevételéből származik),

Források-közhatalmi bevétel

• az igazgatási szolgáltatási díj• a felügyeleti díj• a pénzbüntetés• a pénzmellékbüntetés, • a bírságbevétel

források

• pénzügyi műveletek bevétele (pl. árfolyam-nyereség, kamat),

• a pénzmaradvány (előirányzat-maradvány a kincstári ügyfelek esetében),

• a vállalkozási tevékenység maradványa (eredménye),