View
240
Download
2
Category
Preview:
Citation preview
1
A DEBRECENI EGYETEM IDEGEN NYELVI KÉPZÉSI TERVE (JAVASLAT)
Tartalom
Bevezető ................................................................................................................................3
A Debreceni Egyetemen érvényes rendelkezések ...................................................................4
A jelenlegi nyelvi képzések és nyelvvizsgák bemutatása .........................................................6
A szaknyelv oktatásának rendszere .........................................................................................8
A szakfordító képzés .............................................................................................................14
A tanulási nehézségekkel küzdő hallgatók idegen nyelvi képzése .........................................14
A munkaerő-piaci szereplőkkel történt egyeztetések eredménye .........................................15
A nyelvtanulás korai életkorban kezdődik és élethosszig tart ............................................15
Az angol az egyeduralkodó közvetítő nyelv, a német a legfontosabb további nyelv...........15
A nyelvvizsga teljesítendő formai követelmény, de semmi több........................................16
A nyelvoktatási mozgástere a magyar felsőoktatás keretében ..........................................17
Hozzáállás és kommunikációs készség, mint a siker előfeltételei .......................................18
Az idegen nyelv elsajátításának hatékony módjai ..............................................................19
Következtetések és összehangolási lehetőségek ...................................................................19
A szaknyelvi oktatás egységes szerkezete .............................................................................21
A vállalati szaknyelvi kurzusok tanterve (1. számú melléklet) ................................................22
A szaknyelvi tananyagok szerkezete (2. számú melléklet) .....................................................25
Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő vállalati
szaknyelvi tananyagok listája (3. számú melléklet) ................................................................33
Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő szaknyelvi
tananyagok listája (4. számú melléklet) ................................................................................33
Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő szakmai
tananyagok listája (5. számú melléklet) ................................................................................36
A munkaerő-piaci szereplőkkel workshopok keretében történt egyeztetések meghívói és
prezentációi (6. számú melléklet) .........................................................................................38
2
Az informatikai szektor képviselőivel történt egyeztetés ...................................................40
A műszaki/gyártási szektor képviselőivel történt egyeztetés .............................................41
A pénzügyi szektor képviselőivel történt egyeztetés .........................................................42
Az agrárszektor képviselőivel történt egyeztetés...............................................................43
A rendelkezésre bocsájtott prezentációk vázlata ..................................................................44
Nagy Attila projektmenedzser (minden rendezvényen elhangzott) ...................................44
Dr. Semseiné Szekeres Edit szakmai vezető (2013. 12. 06.) ...............................................50
Dr. Kozma László munkaerő-piaci szakértő (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.) ...........................56
Dr. Miklóssy Ferenc, a HBM Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (2013. 12. 06.) ...............65
Harman András, az IT Services Hungary Kft. site managere (2013. 12. 06, 2014. 03. 18.)...69
Mezősi György, az NI Hungary Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.) ..............85
Kielkopf Erzsébet, az FAG Magyarország Ipari Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06.).......... 100
Kocsis Krisztina, Schaeffler Akadémia-FAG Kft. képviselője (2014. 04. 24.) ...................... 104
Fábián Péter, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezető munkatársa (2013. 12. 06.) ................... 113
Szabóné Dublinszki Andrea, a KITE Zrt. osztályvezetője (2013. 12. 06.) ........................... 118
Kovács József, a HBM KH Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese (2013. 12. 06.) ........... 120
Pajor Ferenc, a National Instruments Hungary Kft. managere (2014. 03. 18.) .................. 125
Grócz Mária, a BT Global Services HR managere (2014. 03. 18.) ...................................... 129
Szabó Dóra, az IBM Magyarországi Kft. munkatársa (2014. 03. 18.) ................................ 134
Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.) .............................. 137
Nick Katalin, a Business West Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.)......................................... 142
Szőnyi Zsuzsa, a TVK Nyrt. HR vezetője (2014. 04. 24.) .................................................... 145
A Debreceni Egyetem szaknyelvi képzési programjainak leírása (7. számú melléklet)..........148
A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig 2012-2018 Fehér Könyv (8. számú melléklet).....................................................187
TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0008
3
Bevezető
A Debreceni Egyetem nyelvoktatásra vonatkozó Képzési Tervének célja, hogy hosszú távra
meghatározza az egyetem egységes nyelvoktatási stratégiáját, az általános idegen nyelvi és
szaknyelvi képzés kereteit, struktúráját.
Az egységesen magas szakmai színvonal biztosítása érdekében fontos elvárás, hogy az
egyetemen zajló nyelvoktatás egységes rendszert képezzen, amelyben az egyes szakok,
képzési területek és szintek szakmai követelményeinek maximális szem előtt tartásával kell
közelíteni egymáshoz az egyes karok nyelvoktatási gyakorlatának módszertani kereteit és a
fejlesztendő kompetencia elemeket, valamint ezekkel összhangban meg kell felelni a
munkaerő piac által megfogalmazott elvárásoknak is.
A Képzési Terv összhangban áll a 2011. évi CCIV. Törvény a Nemzeti Felsőoktatásról
alapvető előírásaival és a Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Tervével.
A 2011. évi CCIV. törvény 51. § (1) bekezdése szerint:
„A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a
sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt
nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem
állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot,
amely igazolja, hogy
a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2
szintű) általános nyelvi, komplex,
b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott
államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban:
nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen
nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai
érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott
nyelvvizsgát általános nyelvi - komplex - nyelvvizsgaként köteles elfogadni.”
4
A törvény szellemével összhangban az egyes szakok képzési és kimeneti követelményei
meghatározzák, hogy mely nyelvekből, milyen szintű általános vagy szaknyelvi ismeretek
meglétét írják elő a diploma megszerzéséhez szükséges előfeltételként. Ezen követelmények
értelemszerűen szakonként és szintenként eltérőek az egyes karokon, az adott képzési
terület követelményeinek megfelelően.
A 2011. évi CCIV. Törvény 107. § (2) bekezdése pedig így rendelkezik:
„Ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik az (1)
bekezdésben meghatározottakon túl az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez
előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók
is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a
felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél,
illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény
teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát
tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben
tesznek záróvizsgát.”
A Debreceni Egyetemen érvényes rendelkezések
Az előző fejezetben ismertetett jogszabályi háttér értelmében a DE szenátusi határozata
alapján a karok a következőképpen döntöttek a nyelvvizsgák elfogadásával kapcsolatosan:
„Általános elv, hogy a mesterképzésben, az osztatlan képzésben és a hagyományos
egyetemi szintű képzésben nincs könnyítési lehetőség. Bizonyos szakok esetében,
amelyek a következő táblázatban egyértelműen meghatározottak, az oklevél
kiadásához elfogadható a szak képzési és kimeneti követelményeiben, illetve képesítési
követelményeiben meghatározott államilag elismert nyelvvizsga vagy csak a szóbeli,
vagy csak az írásbeli részének teljesítése, amennyiben azt a Debreceni Egyetemhez
tartozó nyelvvizsgaközpontban vagy nyelvvizsgahelyeken szerezték. Az ilyen típusú
vizsgákat az intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgának tekintjük. A más
akkreditált vizsgaközpontban vagy vizsgahelyen szerzett államilag elismert, nem
5
komplex nyelvvizsgával rendelkező, sikeresen záróvizsgázott személy egyéni
kérelemmel fordulhat az illetékes kar vezetőjéhez az oklevelének kiadása érdekében.”
ÁJK: Az igazgatásszervező alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a
szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga.
ÁOK: Az alapképzésben és a hagyományos főiskolai képzésben kizárólag a KKK-kban
előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.
BTK: Az alapszakokon kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert
nyelvvizsgák fogadhatók el, a hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt
államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli
részének sikeres teljesítése.
EK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy
csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga, a hagyományos főiskolai
képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak
a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése.
GVK: Az agrár képzési terület alapszakjain elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy
csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A
hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga
egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése. A
gazdaságtudományok képzési terület alapszakjain kizárólag a KKK-kban előírt
(szakmai) komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.
GYFK: Az andragógia alapszak kivételével valamennyi alapszakon elfogadható a B2
szintű egyik, tehát vagy a szóbeli, vagy az írásbeli sikeres államilag elismert
nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag
elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének
sikeres teljesítése.
IK: Kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.
KTK: Kizárólag a KKK-kban előírt (szakmai) komplex államilag elismert nyelvvizsgák
fogadhatók el.
MÉK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli,
vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A szakirányú
továbbképzéseken és a hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt
6
államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli
részének sikeres teljesítése.
MK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy
csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai
képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak
a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése.
NK: Kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók
el.
TTK: Kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók
el.
ZK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy
csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai
képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak
a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése.
A jelenlegi nyelvi képzések és nyelvvizsgák bemutatása
A hallgatók általános idegen nyelvi előképzése elsősorban a közoktatásban valósul meg, ahol
a kimeneti követelmény a középszintű idegen nyelvi érettségi megszerzése. Ez a szint a KER
besorolás szerint a B1 (alapfokú) nyelvvizsgának felel meg. Ezzel szemben a diploma
megszerzésének feltétele a B2 (középfokú) nyelvtudás, ezért a Debreceni Egyetem
alapfeladatán túl jelentős mértékben támogatja a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók
nyelvi felkészítését.
Azoknak a hallgatóknak, akik részt kívánnak venni az egyetemen folyó általános idegen nyelvi
képzéseken egy egységes, on-line szintfelmérő vizsgát kell tenniük annak érdekében, hogy a
megfelelő szintű csoportban végezhessék tanulmányaikat és célirányos nyelvvizsga
felkészítést kaphassanak. A szintfelmérő tesztek 5 nyelvből – angol, német, francia, olasz,
orosz – állnak rendelkezésre.
Annak érdekében, hogy a hallgatók az előírt nyelvvizsga követelményeket teljesítsék a
Debreceni Egyetem többféle képzési lehetőséget kínál a hallgatók számára.
7
Mivel az egyes karokra felvett hallgatók nyelvi készségei rendkívül eltérő képet mutatnak,
ezért a karok sajátos helyzetét figyelembe véve az egyetemen folyó általános idegen nyelvi
képzés két szinten valósul meg.
- Egyfelől a hallgatók igénybe vehetik a karok által szervezett idegen nyelvi kurzusok
során történő nyelvoktatást. Ily módon közvetlenül érhető el az a hallgatói csoport,
amelynek még nincs nyelvvizsgája és a kurzusok a hallgatói igényeknek megfelelően
akár az órarendbe beillesztve, akár intenzív formában is megvalósíthatók. Ennek
támogatására egységes, az egyetem nyelvtanárai által kifejlesztett tananyagok állnak
rendelkezésre 5 nyelvből (angol, német, francia, olasz, orosz), amelyek egyszerre
biztosítják a képzés egységes tartalmi és módszertani kereteit, valamint a nyelvvizsga
készségek elsajátíttatása mellett fejlesztik a munkaerő piac által elvárt készségeket is.
A képzés a karok döntése és lehetőségei szerint lehet támogatott vagy önköltséges,
kredit értékű vagy kredit nélküli.
- Másfelől angol nyelvből a Debreceni Egyetem Dexam Vizsgaközpontja által
akkreditált felnőttképzési kurzusok is a hallgatók rendelkezésére állnak önköltséges
formában, ahol szintén lehetőséget biztosítunk a nyelvvizsgára való felkészülésre.
A sikeres nyelvvizsga megszerzését az egyetem elsősorban a Dexam Vizsgarendszer
működtetésével támogatja, ahol a hallgatók angol nyelvből tehetnek humán vagy reál
modul keretében érdeklődésüknek megfelelő nyelvvizsgát.
Emellett a nyelvi sokszínűség jegyében és a szaknyelvi igényeknek is megfelelően az egyetem
további nyelvvizsga rendszerek akkreditált vizsgahelyeit is működteti.
- Az ELTE ITK Origó általános nyelvi anyagú, kétnyelvű nyelvvizsgarendszere keretében
angol, arab, beás (cigány), bolgár, cseh, dán, eszperantó, finn, francia, horvát, japán,
kínai, lengyel, lovári (cigány), német, olasz, orosz, ruszin, román, spanyol, szerb, svéd,
szlovák, szlovén, török, ukrán és újgörög élő idegen nyelvekből, valamint latin és
ógörög nyelvből lehet vizsgát tenni.
8
- Az ECL vizsgarendszer keretében angolból, németből, olaszból, spanyolból,
magyarból, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból
és szerbből tehető nyelvvizsga. A vizsgarendszert és a vizsganyelvek közül az angolt, a
németet és a magyart a NYAT akkreditálta, az összes többi ECL vizsganyelvből
egyszerűsített, kiegészítő vizsga nélküli honosítással szerezhető meg az akkreditált
bizonyítvány.
- A Zöld Út nyelvvizsga rendszer keretében angol és német nyelvből tehető:
o gazdálkodás és menedzsment szaknyelv (valamint közös, környezeti és
környezetvédelmi rész),
o agrár- és környezettudományi szaknyelv (valamint közös, környezeti és
környezetvédelmi rész),
o műszaki szaknyelv (valamint közös, környezeti és környezetvédelmi rész),
illetve az első két vizsga francia nyelvből is elérhető.
- A BGF nyelvvizsga rendszer keretében üzleti, idegenforgalmi-vendéglátóipari és
pénzügyi szaknyelvi vizsga tehető le angol, francia, japán, kínai, német, olasz, orosz és
spanyol nyelvből. E nyolc nyelvből az egyes szaknyelvi vizsgarendszerekben
akkreditált és így vizsgára választható nyelvek száma eltér.
- A Lexinfo informatikai szaknyelvi vizsga angol és német nyelvből tehető le.
A szaknyelv oktatásának rendszere
A 2011. évi CCIV Törvény 11. § (2) bekezdése szerint: „A felsőoktatási intézménynek az
alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell egészségfejlesztést is beleértve a
rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, a könyvtári szolgáltatást, a
tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói-, az anyanyelvi szaknyelvi
9
ismeretek fejlesztését, lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek
fejlesztésére.”
Ezek a lehetőségek egyrészt az egyes szakok Képzési és Kimeneti Követelményeiben vannak
rögzítve, de emellett az egyes karok saját döntés keretében előírhatják a szaknyelvi
követelmények teljesítését és önálló hatáskörben kreditet rendelhetnek mellé.
Ezen a téren rendkívül sokszínű a kép az egyetem egyes karai és szakjai között is.
Gazdaságtudományi Kar (GTK, 2014. szeptember 1-től)
Mezőgazdasági- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK)
Mind a nappali, mind a levelező tagozatos alapképzésben részt vevő hallgató számára
nyitott a szaknyelvi oktatás két szemeszteren keresztül (kivételt képez a turizmus és
vendéglátás szak, valamint a nemzetközi alapszak, ahol négy nyelvi félév áll a
hallgatók részére két idegen nyelvből). Ezen kívül a nappali tagozatos felsőfokú
szakképzésben tanuló hallgatók szaknyelvi ismereteinek fejlesztését is ellátja három
féléven át. A nyelvi kínálatban az angol, a német, a francia és az orosz nyelv szerepel.
Az oktatók között két docens, két adjunktus és hét nyelvtanár van, valamint egy orosz
anyanyelvű lektor.
Mindezek mellett átoktatással végzik a nappali tagozatos BSc, MSc hallgatóinak
szaknyelvi képzését, valamint a MÉK keretein belül akkreditált térítéses gazdasági
szaknyelvi kommunikációs képzést és az agrár szakfordító szakirányú továbbképzést.
Emellett térítéses képzés keretében igény szerint nyelvvizsgára előkészítő
tanfolyamokat szerveznek óraadó tanárokkal a hallgatók számára.
Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)
Az ÁJK-n három idegen nyelv oktatása folyik, angol, német és francia nyelvet
tanulhatnak a hallgatók. A karon összesen négy nyelvtanár tart nyelvi képzést, ketten
10
angol és egy-egy személy németül illetve franciául tanít. A két angoltanár főállású
alkalmazott, míg a német és a francia tanárok óraadó tanárként dolgoznak az
egyetemnek.
A kar minden hallgatója számára kötelező valamely nyelvi képzésen részt venni,
összesen két féléven keresztül, heti 2x2 órában. A karon a nyelvoktatás a jogi
szaknyelvre korlátozódik.
A kar nem vesz részt nyelvvizsga-lebonyolításban, a hallgatóknak azonban van
lehetőségük Debrecenben letenni a Profex Nyelvvizsgaközpont által szervezett jogi
szaknyelvi vizsgát.
Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)
A TTK-n angol és német nyelvi képzésben vehetnek részt a hallgatók. Az angol nyelv
hangsúlyosabb, a 6 nyelvtanár közül 5-en angolt oktatnak, valamint egy angol lektor
is dolgozik a karon. A másik nyelv a német, melyet egy nyelvtanár oktat.
A kar alapképzéses hallgatóinak egy félévig kötelező heti 2x2 órában szaknyelvi
képzésen részt venniük. Emellett térítéses képzés keretében általános nyelvi
felkészítés vehető igénybe kezdő szinttől B1 szintig, finanszírozott képzés keretében
pedig írásbeli és szóbeli nyelvvizsga felkészítés is elérhető a nyelvvizsgával még nem
rendelkező hallgatók számára.
A mesterszakon tanulók esetében szakonként eltérőek a nyelvi követelmények, így
például a vegyész szakon tanulók számára az idegen nyelv a szabadon választható
tárgycsoportba tartozik, míg a biológus szakos hallgatók számára kötelezően a képzés
része.
A kar szakirányú továbbképzés formájában angol valamint német nyelvű
Természettudományi Szakfordítói képzést is kínál, költségtérítéses formában.
A kar az Origó és ECL nyelvvizsgák vizsgahelyeként biztosítja a hallgatók számára a
nyelvvizsga lehetőséget.
Bölcsészettudományi Kar (BTK)
11
A BTK, mint kar nem nyújt egységes szaknyelvi képzést hallgatói számára. Az egyes
szakok esetében eltérő, hogy jelen van-e az idegen-nyelv oktatás, és ha igen milyen
nyelveken és milyen óraszámban. A kar hallgatóira általában jó általános nyelvi
felkészültség jellemző és jelentős részük nyelvszakos lévén szinte valamennyi tárgyát
idegen nyelven hallgatja, így speciális helyzettel állunk szemben. Általános nyelvi
felkészítés térítés ellenében vehető igénybe azon hallgatók számára, akik még nem
rendelkeznek az előírt nyelvvizsga bizonyítvánnyal.
Zeneművészeti Kar (ZK)
A ZK angol és német nyelvi képzéseket kínál. Mind a két nyelvből egy-egy oktató
dolgozik a karon. A mesterképzésben résztvevők számára heti két órában, két féléven
keresztül kötelező a nyelvórákon való részvétel. Kivételt képeznek ez alól a tanár
szakos hallgatók, számukra nincs ilyen kötelezettség.
Az alapképzésben részt vevő hallgatók számára a 2012/13-as őszi félévtől kezdve
kötelező a mesterképzésen tanulókhoz hasonlóan a heti két nyelvi óra két féléven
keresztül.
Informatikai Kar (IK)
Az IK angol általános nyelvi képzést kínál, melyet egy nyelvtanár tart. A képzésre
előzetesen szükséges jelentkezni, és jelentkezők számától függően indul. A heti 2x2
órás képzésen térítés ellenében vehetnek részt a hallgatók.
Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK)
Nappali tagozaton angol és német nyelvet, (4 féléves, heti 4 órában, elvileg kötelező)
és levelezőn még oroszt is lehet tanulni. Minden elsős felveheti az őszi félévben az
alapozó angol/német nyelvet, ingyenes, heti 2 órában szintrehozó, általános nyelvi
készséget fejlesztünk. Ezzel együtt összesen 5 félévet kapnak a hallgatók ingyen.
(Nappalin a Roma Szakkollégium keretében plusz lovári nyelvet tanulnak a hallgatók,
ami a roma kultúra megismeréséhez fontos.)
12
Angol nyelvet 2 főállású, német nyelvet 1 főállású és igény szerint óraadó
nyelvtanárok oktatnak.
Angolból a szaknyelvi oktatás a Kétnyelvú óvodai foglalkozások kurzus keretében
folyik nappali és levelező tagozaton, módszertannal kiegészítve. 4 félévig tart, a
diploma mellé betétlapot kapnak róla a hallgatók.
Műszaki Kar (MK)
A Műszaki Karon is angol, illetve német nyelvi oktatás folyik. Jelenleg egy főállású
angol szakos nyelvtanár áll a tanszék alkalmazásában, rajta kívül óraadó tanárok,
illetve a tanszéken alapvetően más feladat ellátásával foglalkozó munkatársak
vesznek részt a nyelvtanításban. Elsődleges célunk a hallgatók B2 típusú nyelvvizsgára
való felkészítése. Ezt heti 4 órában szabadon választható tárgyként lehet teljesíteni
nappali tagozaton, akár vállalati szaknyelvvel kibővítve, legfeljebb 3 alkalommal
felvehetően: egy szintre hozó, egy írásbeli vizsgafelkészítő és egy szóbeli
vizsgafelkészítő formájában.
Alapképzésben a szaknyelv csak a mechatronika szakon tanulóknak kötelező: három
féléven keresztül heti két órában. A többi alapszakon nincs szaknyelvoktatás.
Mesterszakon Műszaki Menedzser és Környezetmérnök hallgatóknak heti 4 órában 2
féléven keresztül van kötelező szaknyelv oktatás.
Akkreditálásra került az angol-magyar műszaki tudományok szakfordító szakirányú
továbbképzési szak, de a képzés még nem indult be.
Egészségügyi Kar (EK)
Az Egészségügyi Kar a nappali tagozatos hallgatók számára 4 féléven át angol és
német nyelven biztosít általános nyelvoktatást heti 3 órában. A nyelvi képzés
gyakorlati órák keretében, a hallgatók tudásszintjének megfelelő csoportbontásban
történik.
13
A szaknyelvi kurzus kötelezően választható tantárgyként - mind nappali, mind
levelező tagozaton - 2 féléven keresztül folyik, nappali tagozaton heti 3 órában,
levelező tagozaton 15 óra/félév óraszámmal, a félévek kredit értéke 3.
Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)
Az Általános Orvostudományi Karon az angol szaknyelv kötelezően választható két
félév során. A latin nyelv kötelezően választható egy félévben.
Fogorvostudományi Kar (FOK)
A Fogorvostudományi Karon az angol szaknyelv kötelezően választható két félév
során. A német szaknyelv kötelezően választható négy félév során. A latin nyelv
kötelezően választható egy félévben.
Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK)
A Gyógyszerésztudományi Karon a latin nyelv kötelező két féléven keresztül. Az angol
szaknyelv kötelezően választható két félév során. A német szaknyelv kötelezően
választható négy félév során.
Népegészségügyi Kar (NK)
A Népegészségügyi Karon az angol és az angol szaknyelv kötelező két féléven
keresztül. A latin nyelv szintén kötelező egy félévben.
Mind az ÁOK, FOK, GYTK és NK hallgatójának lehetősége van az alábbi szabadon választható
kurzusokat látogatni:
Angol (kezdő, álkezdő, középhaladó, nyelvvizsga előkészítő)
Német (kezdő, álkezdő, középhaladó, nyelvvizsga előkészítő)
Francia (kezdő, álkezdő, középhaladó)
Latin orvosi terminológia
Prezentációs technikák
PROFEX angol felsőfokú nyelvvizsga előkészítő I., II., III., IV.
Vényírás és olvasás
14
Tandem óra (külföldi hallgatókkal együtt)
Minden kurzus ingyenes.
A diplomásoknak indított angol-magyar egészségügyi szakfordító szakirányú továbbképzés
térítéses.
A szakfordító képzés
Az egyetemen térítés ellenében akkreditált szakfordító szakirányú továbbképzési szakok
keretében lehetőség van felsőfokú (C1) szaknyelvi képesítést is szerezni a következő
szakterületeken:
- angol-magyar agrártudományi
- angol –magyar/ német-magyar bölcsészettudományi
- kulturális és Európai Uniós
- angol –magyar/ német-magyar informatika tudományi
- angol-magyar műszaki tudományi
- angol-magyar orvos és egészségtudományi
- angol –magyar/ német-magyar természettudományi
A szakfordítói képzések rövid leírásai a 7. számú mellékletben megtalálhatóak.
A tanulási nehézségekkel küzdő hallgatók idegen nyelvi képzése
A DE tanulási nehézségekkel küzdő hallgatói számára elkészült egy 2x60 órás angol nyelvi
írásbeli és szóbeli nyelvvizsgára felkészítő és munkaerő piaci készségeket is fejlesztő
tananyaga, amely minden kar hallgatói számára elérhető.
15
A munkaerő-piaci szereplőkkel történt egyeztetések eredménye
Ebben a fejezetben a munkaerő piac szereplői által megfogalmazott kulcsfontosságú
tényezők mentén foglaljuk össze azokat a javaslataikat és az elvárásokat. Ezek egyrészt
segítik a hallgatókat abban, hogy felismerjék és jobban megértsék azokat a nyelvi
készségeket és képességeket, melyek a leginkább keresettek a munkáltatók által, másrészről
pedig a javaslatok a Debreceni Egyetem nyelvoktatási tevékenységének fejlesztését is
szolgálják. Ezáltal szorosabbá válhat a képzés és a gyakorlat kapcsolata, Debreceni
Egyetemen zajló magas szintű szakmai képzés olyan értékes elemekkel bővül, ami a
munkaerő piac igényeit hatékonyabban elégíti ki.
A nyelvtanulás korai életkorban kezdődik és élethosszig tart
Általános vélemény, hogy az idegen nyelvek tanulását minél korábbi életkorban kell
elkezdeni. Ez egy élethosszig tartó folyamat, melynek a felsőoktatás olyan terepe, ahol a
meglévő alapokra építve kiteljesedhet a nyelvtudás és egy magas, szakmai szintet érhet el. A
felsőoktatás nyelvoktatással kapcsolatos feladata elsősorban ez, azzal együtt, hogy érdemes
lehetőséget biztosítania további idegen nyelvek elsajátítására is.
Az idegen nyelvek ismeretnek szintjével kapcsolatosan elmondható, hogy a végzett hallgatók
munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit leginkább a magas szintű szakmai idegen nyelvtudás
javítja.
Az angol az egyeduralkodó közvetítő nyelv, a német a legfontosabb további
nyelv
A nyelvek tekintetében Magyarország és azon belül a Debreceni Egyetem és közvetlen
környezetében lévő régiókban egyértelműen az angol nyelv minél magasabb szintű ismerete
a kívánatos. Elmondható, hogy ezt kevés munkáltatótól eltekintve gyakorlatilag majdnem
minden munkahely megköveteli. Egyértelmű a helyzet a második legfontosabb nyelv
tekintetében is, mely a német. Ennek az oka az angol nyelv, mint az általánosan elfogadott
16
nemzetközi közvetítő nyelv egyeduralma, a német nyelv esetében pedig Magyarország
földrajzi helyzete és a tradicionálisan erős üzleti kapcsolatok német és osztrák vállalatokkal,
melyek a magyar munkavállalók egy jelentős részét foglalkoztatják. Ez utóbbi azt jelenti,
hogy a német nyelv ismeretét első sorban a német tulajdonban lévő vállalatok
magyarországi leányvállalatai követelik meg. A további nyelvek esetében elmondható, hogy
azok magas fokú ismeretére bizonyos speciális munkakörökben vagy francia, orosz, olasz,
stb. tulajdonosi érdekeltségű vállalkozásoknál van szükség.
A hallgatóknak tehát első sorban arra kell törekedniük, hogy az angol nyelvet minél
magasabb szinten elsajátítsák, a második idegen nyelv esetében pedig a munkahelyek
arányait tekintve a német még mindig méltán a legnépszerűbb választás. Meg kell jegyezni
azonban, hogy kiváló angol nyelvtudás birtokában, mobilitást vállalva kiváló elhelyezkedési
lehetőségek adódnak második idegen nyelvként olaszt, oroszt, franciát, esetleg kínai vagy
egyéb nyelvet beszélők számára is. A legfontosabb tanulság tehát az, hogy angol nélkül
gyakorlatilag lehetetlen boldogulni, és az angol-német párosításban találhatóak a
legnagyobb számban munkahelyek.
Megváltoztathatatlan körülmény a magyarok ún. nyelvi magánya, mely értelemszerűen
nehezíti az idegen nyelvek elsajátítását, így ezt tudomásul véve és Magyarország méretéből
adódó globális gazdasági súlyát a helyén kezelve különös hangsúlyt kell fektetni az idegen
nyelvek tanulására és tanítására minden életkorban, a nyelvtanulás nem zárulhat le a
középiskolai tanulmányok végeztével.
A nyelvvizsga teljesítendő formai követelmény, de semmi több
Látszólag feloldhatatlan ellentétet jelent, hogy a nyelvoktatás keretében egyszerre kell
megvalósítani a hallgatók piacképes nyelvtudáshoz és nyelvvizsgához való juttatását, ugyanis
ez a két szemlélet (mármint a vizsgafeladatokra való felkészülés és a valós helyzetekben
használható nyelvtudás) sok ponton szemben áll egymással. A munkaerő piac képviselői
gyakorlatilag egyöntetűen az általános nyelvvizsgák szükségtelensége mellett foglaltak állást,
többnyire az eddigi negatív tapasztalatok alapján. A felsőoktatás számára azonban képzési
17
kimeneti követelményként az államilag elismert nyelvvizsga vagy nyelvvizsgák jelennek meg,
így ezek megszerzésével mindenképpen foglalkozni kell.
A munkáltatókban kialakult vélemény szerint – legalábbis az általános – nyelvvizsgák nem
mérik azt, hogy a gyakorlatban mennyire tudja az adott személy használni az idegen nyelvet,
a munkáltatók számára pedig kizárólag ez a használati érték releváns. Ez azt jelenti, hogy a
munkaerő-piaci szereplők egyértelműen a felsőoktatási feladatként értékelt szakmai
nyelvtudás elsajátítását sürgetik azzal együtt, hogy a hangsúlyt a nyelvhasználatra, a
kommunikációs készség fejlesztésére, az idegen nyelven történő magabiztos megnyilatkozás
bátorítására kell koncentrálni.
A hallgatók jelentős része azonban felsőoktatási tanulmányai megkezdésekor még nem
rendelkezik nyelvvizsgával, ezért számukra a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése
mindenképpen teljesítendő feladat. Fontos azonban ezeknek a hallgatóknak is megérteniük,
hogy bár a nyelvvizsga megszerzése komoly teljesítmény, nem szabad azt gondolni, hogy a
nyelvvizsga bizonyítvány birtoklása önmagában bármiféle értéket jelentene a munkaerő-
piacon.
A nyelvoktatási mozgástere a magyar felsőoktatás keretében
A fő nehézséget az okozza, hogy a nyelvvizsgával még nem rendelkező új hallgatók
középiskolai tanulmányaikhoz képest a felsőoktatásban nagyobb mennyiségű szakmai
tananyaggal találják szembe magukat, melynek elsajátításához új tanulási módszertanba kell
belerázódniuk és kialakítaniuk saját időbeosztásukat. Ez egy új tanulási folyamatot jelent a
számukra, valamint megnövekedett terhet is, melyhez ráadásként jön a nyelvvizsga
megszerzésének most már előbb-utóbb halaszthatatlanná váló követelménye is, mely
azonban rendszerint az utolsó egyetemi év megkezdéséig alacsony prioritást kap.
Általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatásban a nyelvtanulásra rendszerint csak
annyi óraszám jut, hogy a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő jellegű idegen nyelvtudást
erős alapokkal rendelkező hallgatóknak adja át. Azok számára, akik komoly nyelvi
hiányossággal rendelkeznek, a reális cél legfeljebb ezek pótlása és olyan nyelvvizsga-rutin
18
kialakítása lehet, amely lehetővé teszi számukra a bizonyítvány megszerzését. A fentiek
értelmében azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a bizonyítvány meglétének
önmagában a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából kevés kivételtől eltekintve (pl.
jellemzően a közszféra olyan területei, ahol valójában nem szükséges a nyelvet használni, de
bizonyítványt mégis elvárnak) semmilyen relevanciája nincs, az nem jelent belépőt a vágyott
munkakörbe.
A munkáltatók képviselői által megfogalmazott igények alapján az álláskeresés során az
idegen nyelvek ismerete nagyon hangsúlyos, ezért a (felső)oktatás számára levonható
tanulság a nyelvoktatás súlyának növelése irányába történő elmozdulás.
Hozzáállás és kommunikációs készség, mint a siker előfeltételei
A nyelvtudás elsődleges fontosságát jelzi az a tény is, hogy a munkáltatók saját tapasztalata
szerint a szakmai ismeretek sokkal könnyebben pótolhatók, mint a nyelvtudás. A nagyobb
vállalatoknál a munkavállalók folyamatos képzése általában nem csak lehetőség, hanem
elvárás is, így a végzett és elhelyezkedett hallgatók várhatóan több ilyen lehetőség közül
választhatnak majd. Az állásinterjú során azonban tisztában kell lenni azzal, hogy
amennyiben a pozíció nyelvtudást és speciális szakterületi tudást is igényel, a kiválasztási
döntésnél szerepet játszik az is, hogy a nyelvtudás hosszabb távon szerezhető meg, mint az
adott munkakörhöz szükséges speciális szaktudás.
A munkáltatók egyöntetű véleménye, hogy a kiválasztás során kifejezetten fontos a jelölt
hozzáállása, a nyitottsága, tanulási hajlandósága, hiszen amennyiben pozitív, megnyerő
képet tud kialakítani magáról a jelölt, jobban elképzelhetőnek tartják majd róla, hogy képes
lesz a munkakör ellátása során felmerülő problémákat megoldani és beilleszkedni. Ezt a
képet csakis kiváló kommunikációs készséggel lehet kialakítani magyar és angol nyelven
egyaránt. Nagyon ritka az olyan munkavállaló, aki erre idegen nyelven is képes, így aki ilyen
készségekkel rendelkezik, egyértelműen versenyelőnnyel rendelkezik.
19
Az idegen nyelv elsajátításának hatékony módjai
A felhasználói oldal elvárásainak összegzéseként is el lehet mondani, hogy a minél jobb
nyelvtudás úgy alakul ki, ha a nyelvet tanuló minél többször és minél változatosabb módon
kerül kapcsolatba a nyelvvel. Ennek egyik terepe a nyelvi és szaknyelvi órákon túl az
egyetemi szemináriumok idegen nyelven történő hallgatása, a kurzusok első sorban angol
nyelven történő teljesítése. Ez nem csupán a szakmai szókincs bővítését teszi lehetővé,
hanem egy újabb lehetőséget ad a hallgatóknak a nyelv gyakorlására.
Munkáltatói szempontból egyértelműen a gyakorlati nyelvtudás, azaz a valós szituációkban
(személyesen, telefonon, megbeszéléseken, beszámoló megtartásakor) használható
készségeken van a hangsúly, ezért a biztos alapokkal rendelkező hallgatók felsőoktatási éveik
alatt mindenképpen erre kell, hogy koncentráljanak és a nyelvórák is a kommunikációs
készségek fejlesztését kell, hogy a fókuszba helyezzék. Az idegen nyelv ismeretének nem
megfelelő szintje miatt sikertelen állásinterjúk túlnyomó többsége a jelölt nyelvi gátlásain,
zárkózottságán, kifejező készségének hiányán múlik. Több előadónál visszaköszönt az a
vélemény, hogy inkább folyamatosan és magabiztosan néhány hibával, mint lassan,
elgondolkozva, de végül hibátlanul használjuk az idegen nyelvet.
Következtetések és összehangolási lehetőségek
A modern társadalom jellemzői, melyek a 2014-ben felsőoktatási korú fiatalok látásmódját,
preferenciáit és döntéseit meghatározzák alapvetően különböznek akár csak a 10 vagy 20
évvel ezelőtti fiatalokétól. A mai huszonévesek már a technológia által vezérelt korban
nőttek fel és otthonosan mozognak az idősebbek számára nem szokványos (például virtuális)
terekben is. Ez a társadalmi változás magával kell, hogy vonja a nyelvoktatás
módszertanának, eszköztárának megújítását is. Az oktatás annál hatékonyabb, minél inkább
személyre szabható és rugalmasan képes alkalmazkodni a változó igényekhez.
Ezekhez a meghatározó társadalmi folyamatokhoz hozzájárul, hogy jelentős számú olyan
hallgató van a felsőoktatásban, akik a jó nyelvi alapok elsajátításában az alap- és középfokú
oktatás során kevéssé voltak sikeresek, így a nyelvtanuláshoz eleve kudarcélményekkel a
20
hátuk mögött viszonyulnak. Nem kerülhetjük meg azt a nagyon fontos tényt, hogy a
közoktatás hagyományosan csak B1 szintű (alapfokú) nyelvtudás megszerzésére teremt
lehetőséget, B2 (középfokú) nyelvtudást csak a nyelvi tagozatos osztályok tanulói illetve a
magánúton nyelvet tanulók érhetnek el reálisan. Ezt a szakadékot a felsőoktatás hivatott
áthidalni, ahol viszont már a szaknyelv oktatása B2 szintről indulva lenne a valódi szakmai
cél. A felsőoktatás célja már nem az általános nyelvtudás megszerzése, hanem olyan teljes
körű szakmai felkészítés, amely a nyelvtudást is szervesen magába foglalja.
A hallgatók és a munkaerő piac igényeinek változására reagálva a nyelvoktatás megújítása
érdekében mind a fizikai mind pedig a szellemi környezet felfrissítésére is szükség van. A
Debreceni Egyetem TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0008 projektje keretében kialakított
többcélú nyelvi laborok lehetőséget adnak a hagyományos tantermi oktatás, a hallgatók
közötti interakció és a technológia által vezérelt oktatás ötvözésére, a megújult tananyagok
pedig a munkaerő-piaci szereplőkkel történt egyeztetés alapján kidolgozott, valós szakmai
szituációkra épülnek és ezzel a hallgatók számára megfogható közelségbe hozzák a
nyelvtanulás hasznát és szükségességét. Mind a nyelvi laborok, mind a korszerű tananyagok
egységesen elérhetőek minden kar hallgatói számára.
A Debreceni Egyetemen tanuló nagyszámú külföldi hallgató újabb lehetőséget jelent, hiszen
a számukra meglévő angol nyelvű szakos tantárgyak magyar hallgatók számára történő
megnyitásával a nyelvi és az interkulturális képességek egyszerre történő fejlesztésére nyílik
lehetőség, melyre a modern munkahelyeken nagy szükség van.
Az Intézményfejlesztési Tervhez kapcsolódóan lehetséges a képzési és kimeneti
követelményekben megfogalmazott idegen nyelvi követelmények áttekintése és
összehangolása.
Ehhez szükséges az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeiben a
szaknyelvi ismeretek előírása, amennyiben azt a szak jellege indokolja. Ennek alapján
javasolt a szakok tanterveinek módosítása, ezen belül – a képzés részeként – a szaknyelvi
ismeretek, idegen nyelven hirdetett kurzusok beépítése az ajánlott tantervbe.
21
Ennek elősegítésére egységes szerkezetű szaknyelvi tananyagok kerültek kidolgozásra 32
szakterületen, melyek megteremtik a szaknyelvi oktatás egységesítésének lehetőségét a
szakterületek képzési igényeinek szem előtt tartásával.
A tantárgyi programok korszerűsítése a gazdasági szereplők bevonásával lehetővé tette a
képzések munkaerő-piaci relevanciájának erősítését is.
Amennyiben a képzés jellege indokolja, tartalomalapú nyelvoktatással, azaz idegen nyelvű
kurzusokkal is lehet biztosítani a nyelvtudás bővítését: idegen nyelven tantárgy felvételével,
idegen nyelvű szakirodalom feldolgozásával, külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat
végzésével, illetve a tanulmányokban történő beszámításával, elismerésével, azaz a hallgatói
mobilitás ösztönzésével. Ennek érdekében ösztönözni kell az idegen nyelvű szakmai kurzusok
meghirdetését a magyar anyanyelvű hallgatók számára is. Ehhez a TÁMOP-4.1.2.D-
12/1/KONV-2012-0008 project keretében elkészült 20 angol nyelvű szakmai kurzus anyaga
megfelelő kiindulási alapot adhat.
A szaknyelvi oktatás egységes szerkezete
A Debreceni Egyetem valamennyi nyelvoktatással foglalkozó szervezeti egysége számára az
alábbi, szakértő nyelvtanárokkal és munkaerő-piaci képviselőkkel egyeztetett képzési
struktúra követése javasolt.
Az általános nyelvi képzés keretében az egyes karok által felkínált és finanszírozott képzések
tartalmát ki kell egészíteni a potenciális munkáltatók által elvárt készségek fejlesztésével.
Ennek érdekében az elkészült un. Vállalati Szaknyelv on-line tananyagok 5 világnyelvből
(angol, német, francia, orosz, olasz) a Moodle rendszeren keresztül elérhetők a hallgatók
számára.
A szaknyelv oktatása területén meg kell őrizni az egyes szakokhoz kapcsolódó szaknyelvi
oktatás szakmai módszertani értékeit, amelyek elsősorban az egyetemi tudományos
oktatáshoz kapcsolódnak, de ezekhez szorosan kapcsolni kell a munkaerő piac által
megfogalmazott tartalmi, módszertani elemeket is. Ezeket a készségeket, ismereteket
hivatott fejleszteni az a szaknyelvi segédanyag (lásd 2. számú melléklet), amely egységesen
22
kiegészítheti a szaknyelvi tananyagokat, szervesen kapcsolódva a szakmai-tudományos és a
munkaerő piaci elvárásokhoz is.
A már kidolgozott 30 szaknyelvi tananyag mellett a gyakorlatban a már meglévő szaknyelvi
képzések során is alkalmazásra javasolt a már fentebb említett szaknyelvi segédanyag.
Az elkészült angol nyelvű szakmai előadások segítségével fel kell kínálni a hallgatók számára
egyes tantárgyak angol nyelven történő hallgatását, elősegítve ezzel a külföldi ösztöndíjak
sikeres pályázatát és teljesítését, ösztönözve a hallgatói mobilitást.
Mester és PhD szakos hallgatók számára javasoljuk a szakfordító képzésben való részvételt,
ahol olyan felsőfokú szaknyelvi ismeretek elsajátítására van lehetőség, amely nemcsak a
nemzetközi szintű kutatásra, hanem versenyképes munkavállalásra is felkészít.
A vállalati szaknyelvi kurzusok tanterve (1. számú melléklet)
Minden leckéhez kapcsolódóan egy-egy fontosabb nyelvtani szerkezet is begyakorlásra kerül,
az alábbiakban ismertetett felépítésben az angol nyelv tanításában alkalmazott legfontosabb
igeidők és szerkezetek szerepelnek.
Első lecke: Önéletrajz írása és álláskeresés
Az életrajz és kísérőlevél írásának legfontosabb szempontjai.
Internetes honlapok, melyek segítenek az angol nyelvű álláskeresésben.
Az idegen nyelv használata álláskeresés során.
A megfelelő állás megtalálása során alkalmazott speciális nyelvezet.
A kapcsolódó legfontosabb nyelvtani bizonytalanságok megszüntetése.
Második lecke: Mobilitás
A hallgatói és munkavállalói mobilitással kapcsolatos szókincs fejlesztése első sorban
az üzleti szókincsre koncentrálva.
A külföldi hallgatói illetve munkavállalói életforma, valamint a kulturális
23
különbözőségek kezelése.
Közvetlen és közvetett kérdések használata az üzleti életben.
Harmadik lecke: A munkahely
Az ideális munkahellyel kapcsolatos információk.
A kollégákkal való sikeres és hatékony együttműködés módjai.
A munkavállaló jogai, valamint kötelességei kitérve a rendkívüli helyzetekre is.
Összefoglalók készítése.
Negyedik lecke: A munkahelyi előmenetel
A gondolatok világos és érthető kifejezési módja, technikái.
A szófajok átismétlése és az írott szövegekben betöltött szerepük hatékony
értelmezése.
A menedzsmenttel és a karriertervezéssel kapcsolatos speciális szókincs fejlesztése.
A folyamatos képzés és a személyes fejlődés központi szerepe a munkakörök
betöltésében.
Álláspályázathoz kapcsolódó személyes nyilatkozat megírásának módja.
Ötödik lecke: A munkavállalói lét és egészség
A munkahelyi stressz kezelése, valamint a munkavállalói életformával járó kockázati
tényezők és azok kezelése.
A segédigék típusai és megfelelő használatuk.
Panaszlevél megírása illetve megválaszolása.
Hatodik lecke: Elektronikus kereskedelem
Az információtechnológiával kapcsolatos leggyakrabban használt kifejezések
elsajátítása.
Internetes vásárláshoz idegen nyelven.
A modern munkaerő-piacon használt különleges terminológia megismerése és
hatékony használata.
24
Írásos javaslatok megírása, üzleti megbeszélések feljegyzései, vevői értesítések.
A feltételes mód használata mondatszerkezetekben.
Hetedik lecke: Munkavállalás a szórakoztatóiparban, a PR és a média világában
A szórakoztatóiparban, a PR és a média területén dolgozók személyekhez kötődő
tipikus tevékenységek.
A szórakoztatóipar különböző területein (például filmipar, videojáték-ipar), valamint a
közkapcsolatok terén megtalálható álláslehetőségek.
A szektort érintő legújabb trendek, a szórakoztatóipar új formái, valamint a médiák
mindennapi életre gyakorolt hatása.
A műveltető nyelvtani szerkezet helyes használata.
Érdeklődést kifejező levelek írása, valamint kért információk kiadásának módjai.
Nyolcadik lecke: Üzleti utak
Miként kell körültekintően és hatékonyan felkészülni egy üzleti útra.
Biztonsági kérdések hivatalos utak során.
A múlt idő és a befejezett jelen idő használata.
Kilencedik lecke: Ügyfelek kezelése, ügyfélszolgálat
Az ügyfélkezelés és az ügyfélszolgálat jellemző idegen nyelvű szókincsének
bemutatása nemzetközi kontextusban.
A szenvedő szerkezet elméleti és gyakorlati bemutatása és gyakorlása.
A marketing eszközök és a legjobb gyakorlatok bemutatása.
Tízedik lecke: Környezet
A világ legaktuálisabb környezeti problémái.
A környezet védelme érdekében egyéni szinten jelentkező teendők bemutatása.
A kötőmód és a főnévi igenevek használata.
Saját vélemény és érvelés hatékony előadásmódja szóban és írásban egyaránt.
25
A fenti témaköröket taglaló, angol nyelvből kidolgozott részletesebb tematika a 2. számú
mellékletben található. Összességében elmondható, hogy a felsorolt témakörök lefedik
azoknak a készségeknek, szókincsnek, nyelvtani szerkezeteknek a körét, melyek a diplomás
munkavállalók számára munkájuk végzése során szükségesek.
A szaknyelvi tananyagok szerkezete (2. számú melléklet)
Az alábbi tematika épít az 1. számú mellékletben leírt témakörökre és az egyes
szakmaterületek speciális szókincsének, szaknyelvi fordulatainak elsajátítását segíti elő.
30 órai segédanyag a szaknyelvi tananyagok összeállításához
összeállította:
Szabóné Enyedi Gabriella,
Papp Eszter,
John Graham,
Farkas János,
Hajdu Zita,
Istvánné Nyilas Györgyi
Laczkóné Racz Edit,
Louis J. Mattia,
Major Judit,
George Seel
UNIT 1. FINDING A JOB AND GETTING STARTED
1.1. GETTING YOUR CAREER STARTED
1.1.1 Assessing yourself (S)
1.1.2 Choosing a career (S)
26
1.1.3 What employees are looking for (L)
1.1.4 Starting your career (V)
1.1.5 Steve Jobs (L)
1.2 FINDING JOBS USING SOCIAL MEDIA, INTERVIEWS
1.2.1 How to find a graduate job using social media (R)
1.2.2 The rules of social recruiting (R)
1.2.3 Should you pay someone to write your CV? (R)
1.2.4 How to create your CV (W)
1.3 PROFESSIONAL NETWORKING AND INTERVIEWS
1.3.1 Social Networking (S)
1.3.2 Focus point: LinkedIn (R)
1.3.3 Creating your LinkedIn profile (1) (R)
1.3.4 Creating your LinkedIn profile (2) (W)
1.3.5 Creating your LinkedIn profile (3) (S)
1.3.6 Interviews 1 (S)
1.3.7 Interviews 2 (S)
1.3.8 Reported interview questions (V)
1.3.9 Tricky questions (S)
1.4 IN THE OFFICE
1.4.1 The perfect office 1 (S)
1.4.2 The perfect office 2 (W)
27
1.4.3 Making a good impression (R)
1.4.4 Benefits at work 1 (R)
1.4.5 Benefits at work 2 (S)
1.4.6 Codes of practice – What to wear 1 (R)
1.4.7 Codes of practice - What to wear 2 (W)
1.4.8 Codes of practice – Privacy issues (R)
1.4.9 Encouraging younger staff (L)
UNIT 2. MOBILITY, CULTURAL DIVERSITY, AND BUSINESS TRAVEL
2.1 WORKING AND STUDYING ABROAD 1 – THE ADVANTAGES AND
DISADVANTAGES
2.1.1 Understanding Cultural Differences (R)
2.1.2 Cultural Diversity Interview (S)
2.1.3 Should I Study Abroad? Advantages and Disadvantages (R)
2.1.4 My Study Abroad Experience (L)
2.1.5 Role Play Dialogue – to go abroad or not? (S)
2.1.6 Should You Study Abroad in Australia or New Zealand? (R)
2.2 WORKING AND STUDYING ABROAD 2 – HOW TO GET THERE
2.2.1 Writing an Enquiry Letter to Study Abroad (W)
2.2.2 Application Letter - Erasmus Student Network (W)
2.2.3 Erasmus University in a nutshell (L)
28
2.2.4 How to Study Abroad (L)
2.3 TRAVELLING ABROAD ON BUSINESS 1 – TIPS FOR TRAVELLERS
2.3.1 Executive Planet Website – Etiquette by Country (R)
2.3.2 A Guide to Business Travel (R)
2.3.3 Seven Tips for Foreign Business Travel (R)
2.3.4 Business Travel in Numbers (W)
2.3.5 Discussing a group booking for a hotel (S)
2.4 TRAVELLING ABROAD ON BUSINESS 2 – ORGANIZING TRAVEL
2.4.1 Letter of Complaint (W)
2.4.2 Business Travel Etiquette (L)
2.4.3 Corporate Travel Management from FCM (L)
2.4.4 Missed Flight – Airport Ticket Counter Encounter (S)
UNIT 3. DEVELOPING YOUR CAREER
3.1 TRAINING FOR WORK
3.1.1 The labour market of the future 1 (S)
3.1.2 The labour market of the future 2 (L)
3.1.3 “It’s never too late to learn” (R)
3.1.4 E-learning (L)
3.1.5 Addressing Weaknesses (R)
3.1.6 What is e-learning? (L)
29
3.1.7 E-learning (S)
3.1.8 What’s your opinion about e-learning? (W)
3.1.9 How to write ‘for and against’ type essays (1) (W)
3.1.10 Writing a letter inviting a tender 1 (W)
3.1.11 Writing a letter inviting a tender 2 (W)
3.2 MANAGEMENT
3.2.1 What do managers do? (V)
3.2.2 Useful People to have in Teams (S)
3.2.3 Selecting a team (S)
3.2.4 Writing an email (W)
3.2.5 Motivating staff financially (V)
3.2.6 How to manage your staff (L)
3.2.7 Motivating staff (R)
3.2.8 Staff motivation dialogue (S)
3.3 WORKING CULTURE, RULES AND REGULATIONS
3.3.1 Working Conditions (V)
3.3.2 Key Functions of an HR Department (R)
3.3.3 Writing a report 1 (W)
3.3.4 Saying things delicately (S)
3.3.5 Discussing an Employment Contract (S)
3.3.6 Writing an email about new working conditions (W)
30
3.4 PERSONAL DEVELOPMENT 107 3.4.1 Personal development – an introduction (R)
3.4.2 Writing a request for promotion (W)
3.4.3 Changing jobs 1 (S)
3.4.4 Changing jobs 2 (W)
UNIT 4. NEW TECHNOLOGY, OFFICE SKILLS AND THE CUSTOMER
4.1 INFORMATION TECHNOLOGY AT WORK
4.1.1 Four Basic Tech Skills Every Job Seeker Should Have (R)
4.1.2 20 Technology Skills Every Educator Should Have (R)
4.1.3 Today’s Most Desired Information Technology Skills (R)
4.1.4 Workplace of the future - What is IT (L)
4.1.5 Computer and IT vocabulary (V)
4.2 CUSTOMER SERVICE
4.2.1 Ten Ways to Create a Customer-Centric Culture (R)
4.2.2 McDonald's Acknowledges Service Has Suffered
4.2.3 Letters of Complaint (R)
4.2.4 Writing a Letter of Complaint 1 (W)
4.2.5 Writing a Letter of Complaint 2 (W)
4.2.6 Role play - Customer Care (S)
4.3 MEETINGS
4.3.2 12 Tips on Conducting Effective Meetings 2 (R)
31
4.3.3 Organizing Report (W)
4.3.4 Meeting Invitation Letter (W)
4.3.5 A Group Meeting (S)
4.3.6 How to Be the Chair of a Meeting (L)
4.4 PRESENTATIONS
4.4.1 10 Tips for a Good Presentation (R)
4.4.2 Structuring a presentation (R)
4.4.3 A Five Minute Presentation (S)
4.4.4 Observer’s evaluation sheet (W)
UNIT 5. THE SOCIAL AND ENVIRONMENTAL ASPECTS OF WORK
5.1 HEALTH AND ILLNESS AT WORK
5.1.1 How vulnerable are you to stress? (R)
5.1.2 How vulnerable are you to stress? (W)
5.1.3 Coping with stress (R)
5.1.4 Illness at work 1 (L)
5.1.5 Illness at work 2 (L)
5.1.6 Illness at work 3 (L)
5.2 ENVIRONMENTAL ISSUES AT WORK
5.2.1. Health and Safety at Work (V)
5.2.2. Ergonomics (R)
32
5.2.3 Ergonomics at work (L)
5.2.4 Office Hazards (R)
5.2.5 Workstation Ergonomics (L)
5.2.6 The best ergonomic office in Debrecen (W)
5.2.7 Health Hazards of Social Media (R)
5.2.8 Dealing with Accidents (S)
5.3 CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY
5.3.1 Socially Responsible Companies 1 (S)
5.3.2 Socially responsible companies 2 (R)
5.3.3 GOJO (L)
5.3.4 Corporate Social Irresponsibility (V)
5.3.5 A CSR News Event (W)
5.3.6 Child labour (R)
5.3.7 Toxic sludge 1 (R)
5.3.8 Toxic sludge 2 (W)
5.3.9 Communicating CSR investments 1 (S)
5.3.10 Communicating CSR investments 2 (L)
5.3.11 Public Relations 1 (R)
5.3.12 Public Relations 2 (S)
5.4 INCLUSIVE LEADERSHIP AND ETHICS AT WORK
5.4.1 Diversity and Inclusion (L)
33
5.4.2 Creating an Inclusive Workplace – Starting with White Men (R)
5.4.4 How to Treat Employees Fairly in the Workplace (R)
5.4.5 Ethical dilemmas (W)
5.4.6 Close Relationships at Work (R)
5.4.7 Women in the workforce (L)
L = listening activity; R = reading activity; S = speaking activity; W = writing activity;
V = vocabulary development activity
Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre
kerülő vállalati szaknyelvi tananyagok listája (3. számú melléklet)
A leggyakrabban tanult nyelvek körét alapul véve öt idegen nyelvből 60 órás írásbeli,
valamint 60 órás szóbeli vállalati szaknyelvi tananyag áll rendelkezésre, melyek mindegyike
követi az 1. számú mellékletben felsorolt témaköröket.
A nyelvenként összesen 120 órás vállalati szaknyelvi, elektronikusan elérhető tananyag
angol, német, francia, olasz és orosz nyelveken áll rendelkezésre és a http://sznyt.unideb.hu
címen keresztül elérhető.
A képzések egységesen, a Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjeinek megfelelő B1
szintről B2 szintre készítenek fel.
Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre
kerülő szaknyelvi tananyagok listája (4. számú melléklet)
A leginkább használt nyelveken és a legtöbb hallgatót oktató területeken összesen 32 db
szaknyelvi tananyag kerül kidolgozásra, melyek lehetőséget nyújtanak az adott
34
szakmaterület sajátos szókincsének elsajátítására. Ezek mindegyike a 2. számú mellékletben
ismertetett struktúrát követi.
Nyelv Kapcsolódó szaknyelv Kar
Angol Vegyészmérnöki szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)
Angol Biomérnöki szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)
Angol Villamosmérnöki szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)
Angol Földtudományi szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)
Angol Környezettudományi szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)
Angol Matematika tudományi szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)
Német Természettudományi szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)
Német Mérnöki szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)
Angol Zenei szakmai nyelv Zeneművészeti Kar (ZK)
Német Zenei szakmai nyelv Zeneművészeti Kar (ZK)
Angol Mechatronika szaknyelv Műszaki Kar (MK)
Angol Környezetmérnöki szaknyelv Műszaki Kar (MK)
Angol Jogász szaknyelv Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)
Angol Közigazgatási szaknyelv Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)
35
Nyelv Kapcsolódó szaknyelv Kar
Német Jogász szaknyelv Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)
Német Közigazgatási szaknyelv Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)
Angol Óvodapedagógus szaknyelv Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK)
Német Óvodapedagógus szaknyelv Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK)
Orosz Turizmus és vendéglátás szaknyelve Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK)
Francia Turizmus és vendéglátás szaknyelve Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK)
Angol Általános orvosi szaknyelv I. Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)
Angol Általános orvosi szaknyelv II. Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)
Angol Gyógyszerész szaknyelv Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)
Angol Gyógytornász szaknyelv Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)
Német Fogász szaknyelv Fogorvostudományi Kar (FOK)
Latin Fogász szaknyelv Fogorvostudományi Kar (FOK)
Német Gyógyszerész szaknyelv Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK)
Latin Gyógytornász szaknyelv Népegészségügyi Kar (NK)
Angol Szociális munka szaknyelve Egészségügyi Kar (EK)
36
Nyelv Kapcsolódó szaknyelv Kar
Angol Egészségügyi dolgozók szaknyelve Egészségügyi Kar (EK)
Német Szociális munka szaknyelve Egészségügyi Kar (EK)
Német Egészségügyi dolgozók szaknyelve Egészségügyi Kar (EK)
Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre
kerülő szakmai tananyagok listája (5. számú melléklet)
Kiemelten fontos, hogy a hallgatók szakmai képzésének egy része idegen nyelven történjen,
ezért az alábbi tananyagokat fejlesztik ki a Debreceni Egyetem saját oktatói. Az anyagok
mindegyike angol nyelven készül és kiegészülve az előzőekben ismertetett szaknyelvi
képzésekkel, több szakmaterületen megteremtik a feltételeit a hallgatók nemzetközi
versenyben történő érvényesülésének is.
Comparative Tort Law
Computer modelling and simulations in physics
Differential equations and calculus of variations
Ecology and Environmental Conservation
European and International Contract Law
Gerontology
37
Introduction to Business Planning in Practice
Introduction to Economics and Corporate Financial Decisions for Engineers: Exercises
Introduction to Electronic Information and Document Processing: Informatics for the Humanities
Introduction to Particle Physics
Introduction to Robot Technology
Introduction to the case-law of the European Court of Human Rights
Microbiological aspects of food quality and safety
Modern methods of food analysis
Performance Analysis of Info communication Networks
Polymorphism of pharmaceuticals
Problem Solving with Computer Algebra Systems
Quality management
Representation of knowledge and search engines in the internet
Rheology in food analysis
Selected topics in Psychology
38
A munkaerő-piaci szereplőkkel workshopok keretében történt
egyeztetések meghívói és prezentációi (6. számú melléklet)
39
40
Az informatikai szektor képviselőivel történt egyeztetés
41
A műszaki/gyártási szektor képviselőivel történt egyeztetés
42
A pénzügyi szektor képviselőivel történt egyeztetés
43
Az agrárszektor képviselőivel történt egyeztetés
44
A rendelkezésre bocsájtott prezentációk vázlata
Nagy Attila projektmenedzser (minden rendezvényen elhangzott)
45
46
47
48
49
50
Dr. Semseiné Szekeres Edit szakmai vezető (2013. 12. 06.)
51
52
53
54
55
56
Dr. Kozma László munkaerő-piaci szakértő (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.)
57
58
59
60
61
62
63
64
65
Dr. Miklóssy Ferenc, a HBM Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (2013. 12.
06.)
66
67
68
69
Harman András, az IT Services Hungary Kft. site managere (2013. 12. 06,
2014. 03. 18.)
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
Mezősi György, az NI Hungary Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06, 2014. 04.
24.)
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
Kielkopf Erzsébet, az FAG Magyarország Ipari Kft. csoportvezetője (2013.
12. 06.)
101
102
103
104
Kocsis Krisztina, Schaeffler Akadémia-FAG Kft. képviselője (2014. 04. 24.)
105
106
107
108
109
110
111
112
113
Fábián Péter, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezető munkatársa (2013. 12. 06.)
114
115
116
117
118
Szabóné Dublinszki Andrea, a KITE Zrt. osztályvezetője (2013. 12. 06.)
119
120
Kovács József, a HBM KH Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese (2013. 12.
06.)
121
122
123
124
125
Pajor Ferenc, a National Instruments Hungary Kft. managere (2014. 03. 18.)
126
127
128
129
Grócz Mária, a BT Global Services HR managere (2014. 03. 18.)
130
131
132
133
134
Szabó Dóra, az IBM Magyarországi Kft. munkatársa (2014. 03. 18.)
135
136
137
Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.)
138
139
140
141
142
Nick Katalin, a Business West Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.)
143
144
145
Szőnyi Zsuzsa, a TVK Nyrt. HR vezetője (2014. 04. 24.)
146
147
– ANGOL-MAGYAR AGRÁR SZAKFORDÍTÓSZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
1. A szakirányú továbbképzés megnevezése:
Angol-magyar agrár szakfordító szakirányú továbbképzés
Szakvezető: Dr. Tar Ildikó adjunktus
2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Angol-magyar agrár szakfordító
3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Agrár képzési terület
4. A szak felvételének feltétele:
Agrár vagy gazdaságtudományi képzési területen szerzett alapdiploma vagy főiskolai végzettség,
továbbá államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt, minimum középfokú
célnyelvi nyelvismeret.
5. A képzési idő:
Félévek száma: 4 félév
Óraszám: 644 tantermi óra
6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, ismeretek, személyes adottságok,
készségek és azok alkalmazása:
A képzés pedagógiai céljául tűzi ki, hogy szakmai háttérbe ágyazottan magas szintű
fordítói/közvetítői kompetenciákat, készségeket és jártasságot alakítson ki célnyelvről anyanyelvre
illetve anyanyelvről célnyelvre. Célja továbbá, hogy a képzésben részt vevők sajátítsák el a
szakmai szövegek értését és közvetítését megalapozó professzionális, civilizációs, kultúraközi és
informatikai háttérismereteket és kompetenciákat valamint a kreatív, problémamegoldó önálló
gondolkodás képességeit. A nyelvi felkészítés tegye továbbá lehetővé számukra a későbbi
folyamatos szakmai és szaknyelvi önképzést és önfejlesztést.
Elsajátítandó ismeretek:
– a fordítási tevékenység elméleti kérdései
– fordítás módszertani ismeretek
– műfaj és stílus ismeretek
– lektorálási ismeretek
– a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyaga
– kontrasztív szakma-kulturális ismeretek
– a megfelelő agrárgazdasági, környezetgazdasági, üzleti, jogi és politikai ismeretek
– a szóbeli közvetítésre vonatkozó releváns alapismeretek
– az Európai Unió társadalmi és intézményrendszere
– az Európai Unió agrár- és környezetpolitikája
– a szakfordítói tevékenységhez kapcsolódó szabályozások, etikai ismeretek
– a hazai és nemzetközi szakfordítói közösségekre, szervezetekre vonatkozó ismeretek
Elsajátítandó készségek és kompetenciák:
– professzionális írásbeli nyelvi közvetítési készségek A-B és B-A nyelvi viszonylatban
– a szóbeli közvetítés releváns alapkészségei A-B és B-A nyelvi viszonylatban
– célnyelvi szövegalkotás
– szakszövegelemzés célnyelven és forrásnyelven
– a fordítói stratégiák és technikák kiválasztásának és alkalmazásának készségei
– szaknyelvi tanácsadás
– kiadványszerkesztés
– lektorálás, kivonatolás
– fordítói szoftverek alkalmazása
– egyéb fordítástámogató eszközök használata
– terminológiai gyűjtemények készítése
A Debreceni Egyetem szaknyelvi képzési programjainak leírása (7. számú melléklet)
148
– kritikai forráselemzés és értékelés
Személyes adottságok:
– idegennyelv-tudás
– jó kommunikációs képességek forrás és célnyelven
– kritikai attitűd
– kreativitás
– jó memória
– önálló munkatervezés és szervezés képessége
– rendszer-elvű gondolkodás
– probléma megoldó, logikus gondolkodás
– jó döntési képesség
– stratégiatervezés
– csapatban való munkavégzés képessége
– értékközpontú gondolkodás
– etikai érzékenység és tudatosság
– önképzésre való igény és képesség
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz
rendelt kreditértékek:
Szakmai törzsanyag: 40 kredit
Felsőfokú nyelvhasználati ismeretek: 21 kredit
Fordításelméleti ismeretek: 14 kredit
Általános fordítás gyakorlati ismeretek: 5 kredit
Differenciált szakmai ismeretek: 52 kredit
Szaknyelvi ismeretek és készségek: 28 kredit
Fordítói technikák és gyakorlatok: 24 kredit
Szakmai háttérismeretek: 16 kredit
Interkulturális és EU ismeretek és készségek: 8 kredit
Professzionális nyelvi készségek: 8 kredit
9. A szakdolgozat kreditértéke: 12 kredit (Szakfordítói képesítő fordítás)
149
Tantárgy neve
Óraszám
I. félév II. félév III. félév IV. félév
Óra Kredit Ea. Gy. Ea. Gy. Ea. Gy. Ea. Gy.
Szakmai törzsanyag
1 Felsőfokú nyelv- gyakorlatok 0 56 S
10+6 56 16
2 Magyar nyelv és stílus 0 28
5 28 5
3 Fordításelmélet 28
4 0
28 S 4+6
0 56 14
4 Általános fordítás 0 28
5 28 5
Differenciált szakmai ismeretek
5 Szakszöveg fordítási
gyakorlatok 0
28
4 0
56
8 0
56
8 140 20
6 Számítógépes fordítói ismeretek
0 28
4 28 4
7 Üzleti és gazdasági szaknyelv 0 28
4 0
28
4 0
28
4 84 12
8 Agrárszaknyelv 0 28
4 0
28 4
56 8
9 Környezetpolitikai
szaknyelv 0
28
4 28 4
10 Jogi szaknyelv 0 28
4 28 4
Szakmai háttérismeretek
11 Interkulturális ismeretek 14
2 14 2
12 EU ismeretek 14
2 14 2
13 Professzionális nyelvi
készségek 0
28
4 0
28
4 56 8
14 Kultúraközi komm.
készségek 0
28
4 28 4
Szakfordítói képesítő fordítás 12 12
Előadás és gyakorlat összesen 56 112 28 140 0 168 0 140
644 120 168 168 168 140
Kreditszám összesen 34 30 24 20
150
– NÉMET-MAGYAR AGRÁR SZAKFORDÍTÓSZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
1. A szakirányú továbbképzés megnevezése:
Német-magyar agrár szakfordító szakirányú továbbképzés
Szakvezető: Dr. Tar Ildikó adjunktus
2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Német-magyar agrár szakfordító
3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Agrár képzési terület
4. A szak felvételének feltétele:
Agrár vagy gazdaságtudományi képzési területen szerzett alapdiploma vagy főiskolai végzettség,
továbbá államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt, minimum középfokú
célnyelvi nyelvismeret.
5. A képzési idő:
Félévek száma: 4 félév
Óraszám: 644 tantermi óra
6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, ismeretek, személyes adottságok,
készségek és azok alkalmazása:
A képzés pedagógiai céljául tűzi ki, hogy szakmai háttérbe ágyazottan magas szintű
fordítói/közvetítői kompetenciákat, készségeket és jártasságot alakítson ki célnyelvről anyanyelvre
illetve anyanyelvről célnyelvre. Célja továbbá, hogy a képzésben részt vevők sajátítsák el a
szakmai szövegek értését és közvetítését megalapozó professzionális, civilizációs, kultúraközi és
informatikai háttérismereteket és kompetenciákat valamint a kreatív, problémamegoldó önálló
gondolkodás képességeit. A nyelvi felkészítés tegye továbbá lehetővé számukra a későbbi
folyamatos szakmai és szaknyelvi önképzést és önfejlesztést.
Elsajátítandó ismeretek:
– a fordítási tevékenység elméleti kérdései
– fordítás módszertani ismeretek
– műfaj és stílus ismeretek
– lektorálási ismeretek
– a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyaga
– kontrasztív szakma-kulturális ismeretek
– a megfelelő agrárgazdasági, környezetgazdasági, üzleti, jogi és politikai ismeretek
– a szóbeli közvetítésre vonatkozó releváns alapismeretek
– az Európai Unió társadalmi és intézményrendszere
– az Európai Unió agrár- és környezetpolitikája
– a szakfordítói tevékenységhez kapcsolódó szabályozások, etikai ismeretek
– a hazai és nemzetközi szakfordítói közösségekre, szervezetekre vonatkozó ismeretek
Elsajátítandó készségek és kompetenciák:
– professzionális írásbeli nyelvi közvetítési készségek A-B és B-A nyelvi viszonylatban
– a szóbeli közvetítés releváns alapkészségei A-B és B-A nyelvi viszonylatban
– célnyelvi szövegalkotás
– szakszövegelemzés célnyelven és forrásnyelven
– a fordítói stratégiák és technikák kiválasztásának és alkalmazásának készségei
– szaknyelvi tanácsadás
– kiadványszerkesztés
– lektorálás, kivonatolás
– fordítói szoftverek alkalmazása
– egyéb fordítástámogató eszközök használata
151
– terminológiai gyűjtemények készítése
– kritikai forráselemzés és értékelés
Személyes adottságok:
– idegennyelv-tudás
– jó kommunikációs képességek forrás és célnyelven
– kritikai attitűd
– kreativitás
– jó memória
– önálló munkatervezés és szervezés képessége
– rendszer-elvű gondolkodás
– probléma megoldó, logikus gondolkodás
– jó döntési képesség
– stratégiatervezés
– csapatban való munkavégzés képessége
– értékközpontú gondolkodás
– etikai érzékenység és tudatosság
– önképzésre való igény és képesség
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbbismeretkörökhöz
rendelt kreditértékek:
Szakmai törzsanyag: 40 kredit
Felsőfokú nyelvhasználati ismeretek: 21 kredit
Fordításelméleti ismeretek: 14 kredit
Általános fordítás gyakorlati ismeretek: 5 kredit
Differenciált szakmai ismeretek: 52 kredit
Szaknyelvi ismeretek és készségek: 28 kredit
Fordítói technikák és gyakorlatok: 24 kredit
Szakmai háttérismeretek: 16 kredit
Interkulturális és EU ismeretek és készségek: 8 kredit
Professzionális nyelvi készségek: 8 kredit
9. A szakdolgozat kreditértéke: 12 kredit (Szakfordítói képesítő fordítás)
152
Tantárgy neve
Óraszámok
I. félév II. félév III. félév IV. félév
Óra Kredit Ea. Gy. Ea. Gy. Ea. Gy. Ea. Gy.
Szakmai törzsanyag
1 Felsőfokú nyelv- gyakorlatok 0 56 S
10+6 56 16
2 Magyar nyelv és stílus 0 28
5 28 5
3 Fordításelmélet 28
4 0
28 S 4+6
0 56 14
4 Általános fordítás 0 28
5 28 5
Differenciált szakmai ismeretek
5 Szakszöveg fordítási
gyakorlatok 0
28
4 0
56
8 0
56
8 140 20
6 Számítógépes fordítói ismeretek
0 28
4 28 4
7 Üzleti és gazdasági szaknyelv 0 28
4 0
28
4 0
28
4 84 12
8 Agrárszaknyelv 0 28
4 0
28 4
56 8
9 Környezetpolitikai
szaknyelv 0
28
4 28 4
10 Jogi szaknyelv 0 28
4 28 4
Szakmai háttérismeretek
11 Interkulturális ismeretek 14
2 14 2
12 EU ismeretek 14
2 14 2
13 Professzionális nyelvi
készségek 0
28
4 0
28
4 56 8
14 Kultúraközi komm.
készségek 0
28
4 28 4
Szakfordítói képesítő fordítás 12 12
Előadás és gyakorlat összesen 56 112 28 140 0 168 0 140
644 120 168 168 168 140
Kreditszám összesen 34 30 24 20
153
– ANGOL-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi
Képzési ciklus: szakirányú továbbképzés
Képzési forma (tagozat): levelező
A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar
Szakfelelős: Semseiné Szekeres Edit
Képzési idő: 4 félév
Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 120
Az összes kontaktóra száma: 784
Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: -
Felvételi követelmény: BA vagy főiskolai oklevél bölcsészettudomány
képzési területen, valamint a célnyelv
államilag elismert, legalább C típusú
nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt
ismerete
A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes
adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben:
A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi
és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális,
stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és
szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat
egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre
oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra.
Elsajátítandó kompetenciák:
Fordítói kompetenciák:
– Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból
– A szövegértés és készítés problémájának felismerése
– Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért
– A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés
Kulturális kompetenciák:
– A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete,
felhasználásának készsége a fordítás során
– A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége
– Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek
betartása, integrálása a fordítás elkészítése során
Munkatechnikai kompetenciák:
– A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége
– A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész
ismeretének képessége
– Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége
Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:
154
A képzésben részt vevők megismerik:
– A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit
– A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat
– Az átváltási műveleteket
– A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter
– A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát
– A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét
– A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret
– Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket
– A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató
eszközöket
A képzésen végzettek alkalmasak:
– Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás
– Célnyelvi szövegalkotásra
– Forrásnyelvi szövegelemzésre
– Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra
– Fordításkritika készítésére
– Fordítások összehasonlító elemzésére
– Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára
– Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára
A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv)
– A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés
– Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt
– Állóképesség
– Monotónia-tűrés
– Stressztűrő képesség
– Problémamegoldó gondolkodás
– Kreativitás
– Jó memória
– Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés
– Szorgalom
– Figyelemmegosztás és koncentráció
– Logikus és analitikus gondolkodás
– Minőségre való érzékenység
– Együttműködési készség
– Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés
– Stratégiai gondolkodás
155
A képzés tanterve
Kód Tantárgy Óra Telj. Kredit Előfeltétel Félév
Általános szakmai törzsanyag --
BTNYSZ1003SZTK Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok A 4 Gyj. 8 -- 1.
BTNYSZ2009SZTK Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok B 4 Gyj. 8 -- 2.
BTNYSZ2012SZTK Felsőfokú nyelvtani szigorlat - Szig. 6 -- 2.
BTNYSZ1001SZTK Általános fordításelmélet 2 Koll. 2 -- 1.
BTNYSZ2007SZTK Speciális fordításelmélet 2 Koll. 2 -- 2.
BTNYSZ1002SZTK Magyar nyelvi funkcionális stilisztika A 2 Koll. 2 -- 1.
BTNYSZ2008SZTK Magyar nyelvi funkcionális stilisztika B 2 Koll. 2 -- 2.
BTNYSZ3013SZTK Felsőfokú társalgási gyakorlat A 4 Gyj. 8 -- 3.
BTNYSZ4018SZTK Felsőfokú társalgási gyakorlat B 4 Gyj. 8 -- 4.
BTNYSZ4022SZTK Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat - Szig. 6 -- 4.
BTNYSZ3014SZTK Szaknyelvi stílusgyakorlat A 2 Gyj.
2 -- 3.
BTNYSZ4019SZTK Szaknyelvi stílusgyakorlat B 2 Gyj. 2 -- 4.
BTNYSZ1004SZTK Interkulturális kommunikáció A 2 Gyj. 3 -- 1.
BTNYSZ2010SZTK Interkulturális kommunikáció B 2 Gyj. 3 -- 2.
Differenciált szakmai ismeretek --
BTNYSZ1005SZTK Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 Gyj. 8 -- 1.
BTNYSZ2011SZTK Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 Gyj. 8 -- 2.
BTNYSZ3015SZTK Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 Gyj. 8 -- 3.
BTNYSZ4020SZTK Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 Gyj. 8 -- 4.
BTNYSZ3017SZTK Szaknyelvi kommunikáció A 2 Gyj. 4 -- 3.
BTNYSZ4021SZTK Szaknyelvi kommunikáció B 2 Gyj. 4 -- 4.
BTNYSZ1006SZTK Szakmai előadások A 2 Koll. 4 -- 1.
BTNYSZ3016SZTK Szakmai előadások B 2 Koll. 4 -- 3.
BTNYSZ5001SZTK Szakdolgozat - Gyj. 10 -- 4
Záróvizsga 4. félév
A záróvizsgára bocsátás előfeltétele:
A tantervi háló követelményeinek teljesítése
A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által
tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően választhatók a tanszékek angol nyelven tartott
előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában.
Szakdolgozat elkészítése.
A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal (12 pontos betűnagyság,
1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre.
A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK
INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga.
156
Kredit értéke: 10 kredit
A záróvizsga részei:
– Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből
– Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből
kötelező tárgyát (szám szerint hatot) teljesítették.
157
ANGOL-MAGYAR INFORMATIKAI SZAKFORDÍTÓ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Indított szakirányok:
Képzési terület, képzési ág: Informatika képzési terület
Szakfelelős: Dr. Semseiné Szekeres Edit,
DE Idegennyelvi Központ
TTK Nyelvtanári Csoport vezetője
Képzési ciklus: szakirányú továbbképzési szak
Képzési forma (tagozat): nappali
Szakért felelős kar: Informatikai Kar
Képzési idő 4 félév
Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 120
Összes kontaktóra száma: 784
Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: –
1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Angol-magyar informatikai szakfordító szakirányú
továbbképzés.
2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:
Angol-magyar informatikai szakfordító
3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Informatika képzési terület
4. A szak felvételének feltétele:
BA vagy főiskolai oklevél informatika képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert,
legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete
5. A képzési idő:
Félévek száma: 4 félév
Óraszám: 784 óra
6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek,
személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben,
tevékenységrendszerben:
A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi
és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális,
stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és
szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat
egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre
oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra.
7. 1. Elsajátítandó kompetenciák:
Fordítói kompetenciák:
– Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból
– A szövegértés és készítés problémájának felismerése
– Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért
– A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés
Kulturális kompetenciák:
– A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete,
felhasználásának készsége a fordítás során
– A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége
– Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek
betartása, integrálása a fordítás elkészítése során
158
Munkatechnikai kompetenciák:
– A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége
– A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész
ismeretének képessége
– Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége
7. 2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:
A képzésben részt vevők megismerik:
– A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit
– A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat
– Az átváltási műveleteket
– A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter
– A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát
– A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét
– A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret
– Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket
– A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató
eszközöket
A képzésen végzettek alkalmasak:
– Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás
– Célnyelvi szövegalkotásra
– Forrásnyelvi szövegelemzésre
– Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra
– Fordításkritika készítésére
– Fordítások összehasonlító elemzésére
– Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára
– Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára
7. 3. A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv)
– A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés
– Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt
– Állóképesség
– Monotónia-tűrés
– Stressztűrő képesség
– Problémamegoldó gondolkodás
– Kreativitás
– Jó memória
– Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés
– Szorgalom
– Figyelemmegosztás és koncentráció
– Logikus és analitikus gondolkodás
– Minőségre való érzékenység
– Együttműködési készség
– Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés
– Stratégiai gondolkodás
7. 4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:
A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező
szakemberek a sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos,
oktatási és gazdasági környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós
szervezetek között elsősorban írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles
159
közvetítőkként képesek fellépni. Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen
és a formai szabályoknak is megfelelően tudományos és hivatali, pályázati szövegeket,
dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és közvetíteni.
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz
rendelt kreditértékek:
Általános szakmai törzsanyag:
– Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 50 kredit
– Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit
– Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit
Összesen: 62 kredit
Differenciált szakmai ismeretek:
– Írásbeli szaknyelvi műveletek: 32 kredit
– Szóbeli szaknyelvi műveletek: 16 kredit
Összesen: 48 kredit
9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit (képesítő fordítás)
A képzés tanterve
Általános szakmai törzsanyag Elm. Gyak. Kredit
Számon-
kérés Félév
Óra-
szám Kód Tárgynév
ANFNYGYA
C1 Felsőfokú nyelvtani gyakorlat A 4 8 GY 1. 56
ANFNYGYB
C1 Felsőfokú nyelvtani gyakorlat B 4 8 GY 2. 56
ANFNYSZIG Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2.
ANFAFEC1 Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28
ANFSFEC1 Speciális fordításelmélet 2 2 K 2. 28
ANFMNYAC
1
Magyar nyelvi funkcionális stilisztika
A 2 2 K 1. 28
ANFMNYBC1 Magyar nyelvi funkcionális stilisztika
B 2 2 K 2. 28
ANFTGYAC1 Felsőfokú társalgási gyakorlat A 4 8 GY 3. 56
ANFTGYBC1 Felsőfokú társalgási gyakorlat B 4 8 GY 4. 56
ANFKSZIG Felsőfokú szóbeli kommunikációs
szigorlat 6 SZ 4.
ANFSZSAC1 Szaknyelvi stílusgyakorlat A 2 2 GY 3. 28
ANFSZSBC1 Szaknyelvi stílusgyakorlat B 2 2 GY 4. 28
ANFIKAC1 Interkulturális kommunikáció A 2 3 GY 1. 28
ANFIKBC1 Interkulturális kommunikáció B 2 3 GY 2. 28
Differenciált szakmai ismeretek Elm. Gyak. Kredit
Számon-
kérés Félév
Óra-
szám Kód Tárgynév
ANFSZFAC1 Szakszövegelemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56
ANFSZFBC1 Szakszövegelemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56
ANFSZAAC1 Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56
ANFSZABC1 Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56
160
ANFSZKAC1 Szaknyelvi kommunikáció A 2 4 GY 3. 28
ANFSZKBC1 Szaknyelvi kommunikáció B 2 4 GY 4. 28
ANFSZEAC1 Szakmai előadások A 2 4 K 1. 28
ANFSZEBC1 Szakmai előadások B 2 4 K 3. 28
161
Szakdolgozat 10 kredit
Összesen Elmélet Gyakorlat Kredit Óraszám
168 616 120 784
A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok,
kollokviumok és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a szakdolgozat (választott
képesítő fordítás) elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.
Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga:
Felsőfokú nyelvtani szigorlat 2. félév
Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat 4. félév
Záróvizsga 4. félév
A záróvizsgára bocsátás előfeltétele:
– A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok
kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások
kötelezően választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő
kreditszám arányában.
– Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt
oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását
jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért
oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két
értékelés átlaga.
Kredit értéke: 10 kredit
A záróvizsga részei:
– Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből
– Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből
A záróvizsga eredményének kiszámítása (oklevél minősítése):
A szakdolgozatra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga
A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje:
A tanszékek által oktatott angol nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken angol
nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a
Szaknyelvhasználat c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk.
Az angol nyelvből felsőfokú B típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2.
félév Nyelvtani szigorlat alól, az angol nyelvből felsőfokú A típusú államilag elismert
nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól
felmentést kapnak.
162
NÉMET-MAGYAR INFORMATIKAI SZAKFORDÍTÓ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Indított szakirányok:
Képzési terület, képzési ág: Informatika képzési terület
Szakfelelős: Dr. Semseiné Szekeres Edit,
DE Idegennyelvi Központ
TTK Nyelvtanári Csoport vezetője
Képzési ciklus: szakirányú továbbképzési szak
Képzési forma (tagozat): nappali
Szakért felelős kar: Informatikai Kar
Képzési idő 4 félév
Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 120
Összes kontaktóra száma: 784
Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: –
A szakirányú továbbképzés megnevezése:
Német-magyar informatikai szakfordító szakirányú továbbképzés.
A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:
Német-magyar informatikai szakfordító
A szakirányú továbbképzés képzési területe: Informatika képzési terület
A szak felvételének feltétele:
BSc vagy főiskolai oklevél informatika képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert,
legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete
A képzési idő:
Félévek száma: 4 félév
Óraszám: 784 óra
A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes
adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenység-
rendszerben:
A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi
és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális,
stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és
szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat
egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre
oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra.
Elsajátítandó kompetenciák:
Fordítói kompetenciák:
– Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból
– A szövegértés és készítés problémájának felismerése
– Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért
– A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés
Kulturális kompetenciák:
– A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete,
felhasználásának készsége a fordítás során
– A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége
163
– Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek
betartása, integrálása a fordítás elkészítése során
Munkatechnikai kompetenciák:
– A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége
– A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész
ismeretének képessége
– Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége
Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:
A képzésben részt vevők megismerik:
– A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit
– A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat
– Az átváltási műveleteket
– A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter
– A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát
– A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét
– A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret
– Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket
– A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató
eszközöket
A képzésen végzettek alkalmasak:
– Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás
– Célnyelvi szövegalkotásra
– Forrásnyelvi szövegelemzésre
– Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra
– Fordításkritika készítésére
– Fordítások összehasonlító elemzésére
– Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára
– Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára
A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv)
– A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés
– Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt
– Állóképesség
– Monotónia-tűrés
– Stressztűrő képesség
– Problémamegoldó gondolkodás
– Kreativitás
– Jó memória
– Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés
– Szorgalom
– Figyelemmegosztás és koncentráció
– Logikus és analitikus gondolkodás
– Minőségre való érzékenység
– Együttműködési készség
– Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés
– Stratégiai gondolkodás
A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:
164
A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező
szakemberek a sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási
és gazdasági környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között
elsősorban írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni.
Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is
megfelelően tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni,
létrehozni és közvetíteni.
A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt
kreditértékek:
Általános szakmai törzsanyag:
– Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 44 kredit
– Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit
– Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit
Összesen: 56 kredit
Differenciált szakmai ismeretek:
– Írásbeli szaknyelvi műveletek: 32 kredit
– Szóbeli szaknyelvi műveletek: 12 kredit
Összesen: 44 kredit
A szakdolgozat kreditértéke: 20 kredit (képesítő fordítás)
A képzés tanterve
Általános szakmai törzsanyag Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óraszám
Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok A 4 7 GY 1. 56
Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok B 4 7 GY 2. 56
Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2.
Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28
Speciális fordításelmélet 2 2 K 2. 28
Magyar nyelvi funkcionális stilisztika A 2 2 K 1. 28
Magyar nyelvi funkcionális stilisztika B 2 2 K 2. 28
Felsőfokú társalgási gyakorlat A 4 7 GY 3. 56
Felsőfokú társalgási gyakorlat B 4 7 GY 4. 56
Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat 6 SZ 4.
Szaknyelvi stílusgyakorlat A 2 2 GY 3. 28
Szaknyelvi stílusgyakorlat B 2 2 GY 4. 28
Interkulturális kommunikáció A 2 2 GY 1. 28
Interkulturális kommunikáció B 2 2 GY 2. 28
Differenciált szakmai ismeretek Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óraszám
Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56
Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56
Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56
Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56
Szaknyelvi kommunikáció A 2 2 GY 3. 28
Szaknyelvi kommunikáció B 2 2 GY 4. 28
165
Szakmai előadások A 2 4 K 3. 28
Szakmai előadások B 2 4 K 4. 28
Szakfordítói képesítő fordítás 20 kredit
Összesen Elmélet Gyakorlat Kredit Óraszám
168 616 120 784
A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok,
kollokviumok és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a választott képesítő fordítás
elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.
Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga:
Felsőfokú nyelvtani szigorlat 2. félév
Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat 4. félév
Szakfordítói képesítő vizsga 4. félév
A képesítő vizsga előfeltétele:
– A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok
kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások
kötelezően választhatók a tanszékek német nyelven tartott előadásai közül a megfelelő
kreditszám arányában.
– Képesítő fordítás elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20
gépelt oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg
fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek
felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a
két értékelés átlaga.
Kredit értéke: 20 kredit
A képesítő vizsga részei:
– Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből
– Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből
A képesítő vizsga eredményének kiszámítása, oklevél minősítése:
A képesítő fordításra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga
A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje:
A tanszékek által oktatott német nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken német
nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a
Szaknyelvhasználat c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk.
A német nyelvből felsőfokú B típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2.
félév Nyelvtani szigorlat alól, a német nyelvből felsőfokú A típusú államilag elismert
nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól
felmentést kapnak.
166
– KULTURÁLIS ÉS EURÓPAI UNIÓS SZAKFORDÍTÓ
– SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Indított szakirányok: -
Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi
Képzési ciklus: szakirányú továbbképzés
Képzési forma (tagozat): levelező
A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar
Képzési idő: 2 félév
Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 60
Az összes kontakt óra száma 300
Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: --
A szakért felelős oktató: Furkó Péter
Felvételi követelmény: főiskolai vagy egyetemi oklevél,
legalább B2-es (Közös Európai Nyelvi
Referenciakeret) szintű angol
nyelvvizsgabizonyítvány
A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes
adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben:
Elsajátítandó kompetenciák:
Folyamatos és szabatos beszéd magasfokon magyar és angol nyelveken, illetve magas szintű
nyelvtani és lexikai ismeretek megléte gyakorlatilag minden témakörben (általános
fordításelméletek és fordítástechnikai eljárások elsajátítása; majd a megszerzett ismeretek
különböző típusú szövegek fordításánál történő alkalmazása; a kurzus alatt sor kerül mind irodalmi,
mind szakszövegek fordítására és elemzésére. A szakszövegek fordítása során a jogi nyelv mellett
az Európai Unió nyelvezetével is megismerkednek a hallgatók.).
Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:
Angol általános szövegek, szakszövegek magyarról-angolra illetve angolról-magyarra történő
fordítása; magas szintű és széles körű korszerű angol szakszókincs elsajátítása a képzésben érintett
területeken. A fordítási készségek elsajátítása e-learningre alapozott módszerekkel.
Személyes adottságok:
A különböző szakterületek igényeinek megfelelően a magas szintű üzleti angol nyelvkészségek és
az üzleti angol intelligenciára épülő problémamegoldó készségek gyors, dinamikus, kompetens
alkalmazási képessége.
A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:
A megszerzett ismeretek és elsajátított készségek révén minőségi, rugalmas és gyors fordítói
készségeket követelő üzleti-vállalkozói tevékenységi körök (pl.: egyéni- és társas vállalkozások
létrehozása), önkormányzati, egyéb hivatali munkakörök betöltése (általános fordítói-, szakfordítói
munkakörök), az azokhoz tartozó tevékenységek végzése, feladatok teljesítése.
167
A képzés szerkezete:
Tárgykód
Tantárgy neve óra/Félév Telj.
Óra
jellege
Kredit Előfeltétel félév
1 2**
BTAN01LSI Fordítás elmélet 30 Koll. Köt. 5 -- 1
BTAN02LSI Fordítás gyakorlat 30 Gyj. Köt. 5 -- 1
BTAN13LSI Fordítás forrásai 30 Gyj. Köt. 5 -- 1
BTAN03LSI Irodalmi szövegek
fordítása és elemzése. 30 Gyj. Köt. 5 -- 1
BTAN06LSI Jogi szakszövegek
fordítása 30 Gyj. Köt. 5 -- 1
BTAN04LSI Az Európai Unió
szaknyelve 30 Gyj. Köt. 5 -- 1
BTAN07LSI Fordítástechnikák
emelt szinten 30 Gyj. Vál. 5 -- 2
BTAN08LSI
Gazdasági
szakszövegek
fordítása*
30 Gyj. Vál. 5 -- 2
BTAN11LSI Üzleti szövegek
fordítása* 30 Gyj. Vál. 5 -- 2
BTAN10LSI Újságcikkek
fordítása* 30 Gyj. Vál. 5 -- 2
BTAN14LSI Üzleti angol
szókincsfejlesztés * 30 Gyj. Vál. 5 -- 2
BTAN12LSI Grammatikai és
lexikális eltérések* 30 Gyj. Vál. 5 -- 2
BTAN99LSI Szakdolgozat 10 -- 2
Óraszám+kredit
mindösszesen 180 120 60 --
* A *-gal jelölt tárgyak esetében a megjelölt 6 tárgyból 4-et kell választani és teljesíteni. Így ezek összóraszáma: 120 (150-ből),
összkreditszáma pedig 20 (30-ból). ** A 2. félévet azok kezdhetik el, akik az 1. félév összes kötelező tárgyát (szám szerint hatot) teljesítették.
168
ANGOL-MAGYAR MŰSZAKI SZAKFORDÍTÓ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A képzésért felelős oktató: Dr. Semseiné Szekeres Edit nyelvtanár
1. A szakirányú továbbképzés megnevezése:
Angol-magyar műszaki szakfordító szakirányú továbbképzés
(English-Hungarian Special Translation in Technical Sciences)
2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:
Angol-magyar műszaki szakfordító
English-Hungarian Special Translator in Technical Sciences
3. A szakirányú továbbképzés képzési területe:
Műszaki képzési terület
4. A szak felvételének feltétele:
BSc vagy főiskolai oklevél műszaki képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert középfokú
(B2), komplex (szóbeli és írásbeli) nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete
5. A képzési idő:
Félévek száma: 4 félév
Óraszám: 784 óra
6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:
120 kredit
7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes
adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben,
tevékenységrendszerben:
A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat, nyelvi és
civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai,
műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi
kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt.
Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a
résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra.
7. 1. Elsajátítandó kompetenciák:
Fordítói kompetenciák:
Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból
A szövegértés és készítés problémájának felismerése
Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért
A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés
Kulturális kompetenciák:
A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának
készsége a fordítás során
169
A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége
Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása,
integrálása a fordítás elkészítése során
Munkatechnikai kompetenciák:
A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége
A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének
képessége
Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége
7. 2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:
A képzésben részt vevők megismerik:
A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit
A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat
Az átváltási műveleteket
A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter
A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát
A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét
A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret
Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket
A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket
A képzésen végzettek alkalmasak:
Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás
Célnyelvi szövegalkotásra
Forrásnyelvi szövegelemzésre
Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra
Fordításkritika készítésére
Fordítások összehasonlító elemzésére
Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára
Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára
7. 3. A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv)
A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés
Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt
Állóképesség
Monotónia-tűrés
Stressztűrő képesség
Problémamegoldó gondolkodás
Kreativitás
Jó memória
Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés
Szorgalom
Figyelemmegosztás és koncentráció
Logikus és analitikus gondolkodás
Minőségre való érzékenység
Együttműködési készség
Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés
Stratégiai gondolkodás
7. 4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:
170
A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező szakemberek a
sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási és gazdasági
környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között elsősorban
írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni.
Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is megfelelően
tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és
közvetíteni.
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt
kreditértékek:
Általános szakmai törzsanyag:
- Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 50 kredit
- Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit
- Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit
Összesen: 62 kredit
Differenciált szakmai ismeretek:
- Írásbeli szaknyelvi műveletek: 32 kredit
- Szóbeli szaknyelvi műveletek: 16 kredit
Összesen: 48 kredit
9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit (képesítő fordítás)
KÉPZÉSI PROGRAM
Képzési cél:
A műszaki szakfordító szakirányú továbbképzési szak célja, hogy a műszaki alapképzéssel már
rendelkező szakemberek számára olyan magas szintű ismereteket és kompetenciákat nyújtson angol
nyelven, melyeket akár szakmájuk művelése során, akár önálló szakfordítói tevékenység keretében is
alkalmazhatnak.
A képzés során megszerzett készségek alkalmassá teszik a képzési követelményeket sikeresen teljesítő
szakembereket, hogy szakmájuk angol nyelvű szakirodalmát az eredetivel azonos színvonalon,
tartalmilag és stilisztikailag helyesen legyenek képesek fordítani célnyelvről magyar nyelvre és
magyarról célnyelvre. Emellett a képzés biztosítja, hogy végzett szakembereink képesek legyenek
felsőfokú színvonalon idegen nyelven írásbeli és szóbeli szakmai jellegű szövegek létrehozására és
idegen nyelven felső fokon szakmai és általános nyelvi társalgást folytatni.
A képzés formája: nappali képzés
A képzés szerkezete:
A képzés gyakorlat-orientált jellegéből adódóan a tantervi háló mind az általános szakmai törzsanyag,
mint pedig a differenciált szakmai ismeretkörök területén zömmel gyakorlati órákat tartalmaz. Az
elméleti tárgyak egyrészt a gyakorlati készségek elméleti megalapozását szolgálják, emellett a
szaktanszékek minősített oktatói által angol nyelven tartott szakmai előadások révén a szaktanszékeken
folyó szakmai képzés igényeinek megfelelően annak szerves részét is alkotják.
A képzés módszerei:
Az általános szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek körében oktatott gyakorlati és
elméleti órák során alkalmazott módszerek fejlesztik a hallgatók általános és szaknyelvi nyelvi
készségeit, a fordítói készségeket és az önálló írásbeli és szóbeli szakmai angol nyelvű szövegalkotás
készségeit.
Tanulóközpontú oktatás során a csoport összetételétől és szakmai orientáltságától függően súlyozott és
folyamatosan frissített tudományos szakmai szövegek kerülnek feldolgozásra. A szaktanszékekkel
kialakított szoros szakmai együttműködés révén a szaktanszékek oktatói részt vesznek a fordítási
171
gyakorlatok szakmai anyagának kialakításában és folyamatos frissítésében, emellett a képesítő
fordítások szakmai-nyelvi minősítésében. Emellett a záróvizsgán az értékelésben végzett munkájukkal
biztosítják a magas szakmai minőség szinten tartását.
A képzés négy féléve alatt a nyelvtudományi elméleti tárgyak magyar nyelven zajlanak, a gyakorlati
tárgyak oktatása a fordítás követelményeinek megfelelően angol és magyar nyelven történik. Az angol
nyelvi kommunikációs készségeket fejlesztő gyakorlati tárgyak és a szaktanszékek oktatói által tartott
szakmai előadások pedig csak angol nyelven zajlanak.
A képzés tanterve
Általános szakmai
törzsanyag
Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óra-
szám Felsőfokú nyelvtani
gyakorlatok A 4 8 GY 1. 56
Felsőfokú nyelvtani
gyakorlatok B 4 8 GY 2. 56
Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2. Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28 Speciális fordításelmélet 2 2 K 2. 28 Magyar nyelvi funkcionális
stilisztika A 2 2 K 1. 28
Magyar nyelvi funkcionális
stilisztika B 2 2 K 2. 28
Felsőfokú társalgási gyakorlat
A 4 8 GY 3. 56
Felsőfokú társalgási gyakorlat
B 4 8 GY 4. 56
Felsőfokú szóbeli
kommunikációs szigorlat 6 SZ 4.
Szaknyelvi stílusgyakorlat A 2 2 GY 3. 28
Szaknyelvi stílusgyakorlat B 2 2 GY 4. 28
Interkulturális kommunikáció
A 2 3 GY 1. 28
Interkulturális kommunikáció
B 2 3 GY 2. 28
Differenciált szakmai ismeretek Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óra-
szám Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56 Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56 Szaknyelvi kommunikáció A 2 4 GY 3. 28 Szaknyelvi kommunikáció B 2 4 GY 4. 28 Szakmai előadások A 2 4 K 1. 28 Szakmai előadások B 2 4 K 3. 28
Szakdolgozat 10 kredit
Összesen Elmélet Gyakorlat Kredit Óraszám
168 616 120 784
172
A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok, kollokviumok
és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a szakdolgozat (képesítő fordítás) elkészítéséből és
a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.
Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga:
Felsőfokú nyelvtani szigorlat 2. félév
Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat 4. félév
Záróvizsga 4. félév
A záróvizsgára bocsátás előfeltétele:
A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok
kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően
választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában.
Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal
(12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti
célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi
teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga.
Kredit értéke: 10 kredit
A záróvizsga részei:
Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből
Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből
A záróvizsga eredményének kiszámítása (oklevél minősítése):
A szakdolgozatra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga
A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje:
A tanszékek által oktatott angol nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken angol/német
nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a Szaknyelvhasználat
c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk.
Az angol nyelvből felsőfokú (C1) B típusú (írásbeli) államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező
hallgatók a 2. félév Nyelvtani szigorlat alól, az angol nyelvből felsőfokú (C1) A típusú (szóbeli)
államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció
szigorlat alól felmentést kapnak.
173
– ANGOL-MAGYAR ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak megnevezése: angol-magyar orvos- és egészségtudományi szakfordító szakirányú továbbképzés
Szakfelelős: Dr. Lampéné Dr. Zsíros Judit
Képzési területe: Orvos- és egészségtudomány
Képzési forma: Levelező tagozat
Szakért felelős kar: Általános Orvostudományi Kar
A szak felvételének feltétele:
– Főiskolai vagy BSc oklevél orvos- és egészségtudományi vagy természettudományi képzési területen.
– Középfokú angol C típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
A képzési idő: négy félév,
óraszám: 644
Megszerezhető szakképzettség: Angol-magyar orvos- és egészségtudományi szakfordító
A képzési cél:
Az egészségtudományi szakfordító képzés célja olyan szakfordítók képzése, akik magas szinten képesek
ellátni elsősorban az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen
nyelvre. Az írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a
célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország egészségügyi rendszerében, társadalmi,
gazdasági és kulturális életében valamint az Európai Unió intézményrendszerében, és ismerik a nyelvi
közvetítés protokolláris és etikai szabályait. Ezen kívül innovatív módon használják a magyar nyelvet, s
ahol hiányzik, képesek kialakítani magyar terminológiát az állandóan fejlődő és megújuló tudományos
eredményeknek megfelelően.
A szak képzési és kimeneti követelményei: Az OH-FHF/45/2008. sz. határozatban foglaltak szerint.
A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
A képzés szerkezete:
Nyelvi tantárgycsoport (20%): nyelvhelyesség és stílus angol és magyar nyelvből, zsánerek.
Fordítási tantárgycsoport (70%): általános fordításelmélet; általános fordítástechnika angol nyelvről
anyanyelvre; általános fordítástechnika anyanyelvről angol nyelvre; bevezetés a szaknyelvi fordításba; az
egészségügy különböző területeiről származó szövegek fordítása; számítógéppel támogatott fordítás.
Kiegészítő ismeretek (10%): kontrasztív országismeret, közgazdasági, jogi és politikai ismeretek.; Európa
Uniós és interkultúrális tanulmányok.
Az elméleti és gyakorlati órák aránya: 25%-75%. A nyelvi, és a fordítási tantárgycsoport egyaránt
tartalmaz elméleti és gyakorlati órákat, míg a kiegészítő ismeretek tantárgycsoportja teljes egészében
elméleti előadásokból.
A szakdolozat12 kredit értékű.
174
A szak mintatanterve
Tantárgy neve
Óraszámok
I. félév II. félév III. félév IV. félév
Óra Kredit Ea. Gy. Ea. Gy. Ea. Gy. Ea. Gy.
ÁLTALÁNOS NYELVI MODUL
1 Nyelvhelyesség és stílus angol
nyelvből
15
3
30
4 45 7
2* Nyelvhelyesség és stílus magyar nyelvből
15 3
15 2
30 5
3 Általános fordításelmélet 15
3 15 3
4 Általános fordítástechnika 60 S 8+6
60 15
FORDÍTÓI MODUL
5** Bevezetés a szaknyelvi fordításba 15
2 15 2
6** Bevezetés az orvosi szaknyelvbe 60
8 60 8
7 Bevezetés az egészségtudományi
szaknyelvbe
60
8
60 8
8 Számítógéppel támogatott fordítás 15
2 15 2
9 Szaknyelvi fordítás I.
Általános orvostudomány
30
4
30
4
30
4 84 12
10 Szaknyelvi fordítás II.
Egészségtudomány
30
4
30
4 60 8
11 Szaknyelvi fordítás III.
Gyógyszerésztudomány
30
4
30
4 60 8
12 Szakmai fordítás IV.
Fogorvostudomány
30
4
30
4 60 8
Szaknyelvi fordítás S
6 - 6
KIEGÉSZÍTŐ ISMERETEK
13 Kontrasztív országismeret 30
6 30 6
15 Európai Uniós ismeretek és
interkultúrális tanulmányok
15
3 15 3
15 Zsánerek 30
4 30
4 60 8
16 Diplomamunka konzultáció 15
15 -
Szakdolgozat 12 12
Előadás és gyakorlat összesen 45 154 - 162 45 150 - 98
644 120 196 182 182 98
Kreditszám összesen 31 30 29 18+12
* A felsőfokú angol nyelvvizsgával érkező hallgatók a Nyelvhelyesség és stílus angol nyelvből tárgy alól felmentést kapnak.
** A DE OEC Karain végzett hallgatók, akik tanulmányaik során elvégezték a 120 órás szaknyelvi kurzust, a Bevezetés az orvosi szaknyelvbe,
Bevezetés az egészségtudományi szaknyelvbe tárgyakból mentességet kapnak.
Az résztvevők teljesítményét értékelő rendszer:
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok
és szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze. Minden
gyakorlati foglalkozás gyakorlati jeggyel és minden elméleti előadás kollokviummal zárul.
Kötelező szigorlati tárgyak:
Általános fordítástechnika és Szaknyelvi fordítás
A szakdolgozat
A szakdolgozat öt évnél nem régebbi egészségtudományi szakszöveg fordítása, a felhasznált irodalommal
és terminusjegyzékkel ellátva. Részei: 10 000 betűhely terjedelmű idegen nyelvű szöveg fordítása
magyarra, 5000 betűhely terjedelmű magyar nyelvű szöveg fordítása idegen nyelvre és legalább 3000
betűhely terjedelmű értekezés a fordításban felmerült problémákról, az alkalmazott fordítási technikákról.
A szakdolgozat kreditértéke: 12 kreditpont.
A záróvizsga
A záróvizsgára bocsátás feltételei:
175
Az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, érvényes első diploma, valamint az opponens
által elbírált és elfogadott diplomamunka.
A záróvizsga részei:
– a diplomamunka megvédése,
– zárthelyi fordítás:
= 3000 betűhely terjedelmű szöveg fordítása idegen nyelvről magyarra,
= 1500 betűhely terjedelmű szöveg fordítása magyarról idegen nyelvre,
A záróvizsga eredménye:
A vizsgáztató bizottság által az írásbeli vizsgákra, valamint a védés után a diplomamunkára adott
érdemjegyek számtani az átlaga.
A diploma minősítése:
A kötelező szigorlatokon megszerzett érdemjegyek számtani átlagának és a záróvizsgán megszerzett
érdemjegynek a számtani átlaga.
A korábban szerzett ismeretek beszámítása:
– A tanszékek által oktatott és a doktori képzés részét képző angol nyelven hallgatott előadásokért illetve a
külföldön angol nyelven letett kollokviumokért kapott krediteket a „Bevezetés a szaknyelvi fordításba”.
tantárgyba beszámítjuk.
– Az angol nyelvből felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók
mentesülnek a „Nyelvhelyesség és stílus angol nyelv” tantárgy alól.
– A DE ÁOK, FOK, GYTK, NK, EK végzett hallgatói a Bevezetés az orvosi szaknyelvbe, Bevezetés az
egészségtudományi szaknyelvbe tárgyakból mentességet kapnak, amennyiben tanulmányaik során a 120
órás szaknyelvi kurzust teljesítették.
176
ANGOL-MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A képzésért felelős oktató: Dr. Semseiné Szekeres Edit nyelvtanár
1. A szakirányú továbbképzés megnevezése:
Angol-magyar természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzés
(English-Hungarian Special Translation in Natural Sciences)
2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:
Angol-magyar természettudományi szakfordító
English-Hungarian Special Translator in Natural Sciences
3. A szakirányú továbbképzés képzési területe:
Természettudomány képzési terület
4. A szak felvételének feltétele:
BSc vagy főiskolai oklevél természettudomány képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert,
legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete
5. A képzési idő:
Félévek száma: 4 félév
Óraszám: 784 óra
6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:
120 kredit
7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes
adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben,
tevékenységrendszerben:
A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és
civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai,
műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi
kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt.
Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a
résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra.
7. 1. Elsajátítandó kompetenciák:
Fordítói kompetenciák:
Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból.
A szövegértés és készítés problémájának felismerése.
Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért.
A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és –kérés.
Kulturális kompetenciák:
A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának
készsége a fordítás során
177
A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége
Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása,
integrálása a fordítás elkészítése során
Munkatechnikai kompetenciák:
A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége.
A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének
képessége.
Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége.
7. 2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:
A képzésben részt vevők megismerik:
A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit
A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat
Az átváltási műveleteket
A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter
A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát
A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét
A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret
Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket
A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket
A képzésen végzettek alkalmasak:
Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás
Célnyelvi szövegalkotásra
Forrásnyelvi szövegelemzésre
Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra
Fordításkritika készítésére
Fordítások összehasonlító elemzésére
Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára
Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára
7. 3. A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv)
A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés
Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt
Állóképesség
Monotónia-tűrés
Stressztűrő képesség
Problémamegoldó gondolkodás
Kreativitás
Jó memória
Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés
Szorgalom
Figyelemmegosztás és koncentráció
Logikus és analitikus gondolkodás
Minőségre való érzékenység
Együttműködési készség
Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés
Stratégiai gondolkodás
7. 4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:
178
A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező szakemberek a
sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási és gazdasági
környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között elsősorban
írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni.
Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is megfelelően
tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és
közvetíteni.
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt
kreditértékek:
Általános szakmai törzsanyag:
- Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 50 kredit
- Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit
- Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit
Összesen: 62 kredit
Differenciált szakmai ismeretek:
- Írásbeli szaknyelvi műveletek: 32 kredit
- Szóbeli szaknyelvi műveletek: 16 kredit
Összesen: 48 kredit
9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit (képesítő fordítás)
KÉPZÉSI PROGRAM
Képzési cél:
A természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak célja, hogy a természettudományi
alapképzéssel már rendelkező szakemberek számára olyan magas szintű ismereteket és kompetenciákat
nyújtson angol nyelven, melyeket akár szakmájuk művelése során, akár önálló szakfordítói tevékenység
keretében is alkalmazhatnak.
A képzés során megszerzett készségek alkalmassá teszik a képzési követelményeket sikeresen teljesítő
szakembereket, hogy szakmájuk angol nyelvű szakirodalmát az eredetivel azonos színvonalon,
tartalmilag és stilisztikailag helyesen legyenek képesek fordítani célnyelvről magyar nyelvre és
magyarról célnyelvre. Emellett a képzés biztosítja, hogy végzett szakembereink képesek legyenek
felsőfokú színvonalon idegen nyelven írásbeli és szóbeli szakmai jellegű szövegek létrehozására és
idegen nyelven felső fokon szakmai és általános nyelvi társalgást folytatni.
A képzés formája: nappali képzés
A képzés szerkezete:
A képzés gyakorlat-orientált jellegéből adódóan a tantervi háló mind az általános szakmai törzsanyag,
mint pedig a differenciált szakmai ismeretkörök területén zömmel gyakorlati órákat tartalmaz. Az
elméleti tárgyak egyrészt a gyakorlati készségek elméleti megalapozását szolgálják, emellett a
szaktanszékek minősített oktatói által angol nyelven tartott szakmai előadások révén a szaktanszékeken
folyó szakmai képzés igényeinek megfelelően annak szerves részét is alkotják.
A képzés módszerei:
Az általános szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek körében oktatott gyakorlati és
elméleti órák során alkalmazott módszerek fejlesztik a hallgatók általános és szaknyelvi nyelvi
készségeit, a fordítói készségeket és az önálló írásbeli és szóbeli szakmai angol nyelvű szövegalkotás
készségeit.
Tanulóközpontú oktatás során a csoport összetételétől és szakmai orientáltságától függően súlyozott és
folyamatosan frissített tudományos szakmai szövegek kerülnek feldolgozásra. A szaktanszékekkel
kialakított szoros szakmai együttműködés révén a szaktanszékek oktatói részt vesznek a fordítási
179
gyakorlatok szakmai anyagának kialakításában és folyamatos frissítésében, emellett a képesítő
fordítások szakmai-nyelvi minősítésében. Emellett a záróvizsgán az értékelésben végzett munkájukkal
biztosítják a magas szakmai minőség szinten tartását.
A képzés négy féléve alatt a nyelvtudományi elméleti tárgyak magyar nyelven zajlanak, a gyakorlati
tárgyak oktatása a fordítás követelményeinek megfelelően angol és magyar nyelven történik. Az angol
nyelvi kommunikációs készségeket fejlesztő gyakorlati tárgyak és a szaktanszékek oktatói által tartott
szakmai előadások pedig csak angol nyelven zajlanak.
A képzés tanterve
Általános szakmai
törzsanyag
Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óra-
szám Felsőfokú nyelvtani
gyakorlatok A 4 8 GY 1. 56
Felsőfokú nyelvtani
gyakorlatok B 4 8 GY 2. 56
Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2. Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28 Speciális fordításelmélet 2 2 K 2. 28 Magyar nyelvi funkcionális
stilisztika A 2 2 K 1. 28
Magyar nyelvi funkcionális
stilisztika B 2 2 K 2. 28
Felsőfokú társalgási gyakorlat
A 4 8 GY 3. 56
Felsőfokú társalgási gyakorlat
B 4 8 GY 4. 56
Felsőfokú szóbeli
kommunikációs szigorlat 6 SZ 4.
Szaknyelvi stílusgyakorlat A 2 2 GY 3. 28
Szaknyelvi stílusgyakorlat B 2 2 GY 4. 28
Interkulturális kommunikáció
A 2 3 GY 1. 28
Interkulturális kommunikáció
B 2 3 GY 2. 28
Differenciált szakmai ismeretek Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óra-
szám Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56 Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56 Szaknyelvi kommunikáció A 2 4 GY 3. 28 Szaknyelvi kommunikáció B 2 4 GY 4. 28 Szakmai előadások A 2 4 K 1. 28 Szakmai előadások B 2 4 K 3. 28
Szakdolgozat 10 kredit
Összesen Elmélet Gyakorlat Kredit Óraszám
168 616 120 784
180
A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok, kollokviumok
és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a szakdolgozat (választott képesítő fordítás)
elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.
Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga:
Felsőfokú nyelvtani szigorlat 2. félév
Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat 4. félév
Záróvizsga 4. félév
A záróvizsgára bocsátás előfeltétele:
A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok
kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően
választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában.
Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal
(12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti
célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi
teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga.
Kredit értéke: 10 kredit
A záróvizsga részei:
Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből
Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből
A záróvizsga eredményének kiszámítása (oklevél minősítése):
A szakdolgozatra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga
A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje:
A tanszékek által oktatott angol nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken angol/német
nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a Szaknyelvhasználat
c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk.
Az angol nyelvből felsőfokú B típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2. félév
Nyelvtani szigorlat alól, az angol nyelvből felsőfokú A típusú államilag elismert nyelvvizsgával
rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól felmentést kapnak.
181
NÉMET-MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A képzésért felelős oktató: Dr. Semseiné Szekeres Edit
A szakirányú továbbképzés megnevezése:
Német-magyar természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzés
(German-Hungarian Special Translation in Natural Sciences)
A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:
Német-magyar természettudományi szakfordító
(German-Hungarian Special Translator in Natural Sciences)
A szakirányú továbbképzés képzési területe:
Természettudomány képzési terület
A szak felvételének feltétele:
BSc vagy főiskolai oklevél természettudomány képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert,
legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete
A képzési idő:
Félévek száma: 4 félév
Óraszám: 784 óra
A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, ismeretek és azok alkalmazása:
A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és
civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai,
műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi
kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt.
Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a
résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra.
Elsajátítandó kompetenciák:
Fordítói kompetenciák:
Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból
A szövegértés és készítés problémájának felismerése
Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért
A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés
Kulturális kompetenciák:
A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának
készsége a fordítás során
A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége
Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása,
integrálása a fordítás elkészítése során
Munkatechnikai kompetenciák:
A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége
A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének
képessége
Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége
182
A képzésen végzettek ismerik:
A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit
A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat
Az átváltási műveleteket
A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regisztert
A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát
A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét
A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret
Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket
A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes
programokat, fordítástámogató eszközöket
A képzésen végzettek alkalmasak:
Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás
Célnyelvi szövegalkotásra
Forrásnyelvi szövegelemzésre
Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra
Fordításkritika készítésére
Fordítások összehasonlító elemzésére
Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára
Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára
A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv)
A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés
Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt
Állóképesség
Monotónia-tűrés
Stressztűrőképesség
Problémamegoldó gondolkodás
Kreativitás
Jó memória
Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés
Szorgalom
Figyelemmegosztás és koncentráció
Logikus és analitikus gondolkodás
Minőségre való érzékenység
Együttműködési készség
Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés
Stratégiai gondolkodás
A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt
kreditértékek:
Általános szakmai törzsanyag:
- Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 44 kredit
- Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit
- Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit
Összesen: 56 kredit
Differenciált szakmai ismeretek:
- Írásbeli szaknyelvi műveletek: 32 kredit
- Szóbeli szaknyelvi műveletek: 12 kredit
Összesen: 44 kredit
183
A szakdolgozat kreditértéke: 20 kredit (képesítő fordítás)
KÉPZÉSI PROGRAM
Képzési cél:
A természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak célja, hogy a természettudományi
alapképzéssel már rendelkező szakemberek számára olyan magas szintű ismereteket és kompetenciákat
nyújtson német nyelven, melyeket akár szakmájuk művelése során, akár önálló szakfordítói tevékenység
keretében is alkalmazhatnak.
A képzés során megszerzett készségek alkalmassá teszik a képzési követelményeket sikeresen teljesítő
szakembereket, hogy szakmájuk német nyelvű szakirodalmát az eredetivel azonos színvonalon,
tartalmilag és stilisztikailag helyesen legyenek képesek fordítani és közvetíteni célnyelvről magyar
nyelvre és magyarról célnyelvre. Emellett a képzés biztosítja, hogy végzett szakembereink képesek
legyenek felsőfokú színvonalon idegen nyelven írásbeli és szóbeli szakmai jellegű szövegek
létrehozására és idegen nyelven felső fokon szakmai és általános nyelvi társalgást folytatni.
A képzés formája: nappali képzés
A képzés módszerei:
A képzés gyakorlat-orientált jellegéből adódóan a tantervi háló nagyobb részben gyakorlati órákat
tartalmaz, melyek fejlesztik a hallgatók általános és szaknyelvi nyelvi készségeit, a fordítói készségeket
és az önálló írásbeli és szóbeli szakmai német nyelvű szövegalkotás készségeit. A képzés elméleti
részében az elméleti tárgyak egyrészt a gyakorlati készségek elméleti megalapozását szolgálják, emellett
a szaktanszékek minősített oktatói által német nyelven tartott szakmai előadások révén a
mesterszakokon folyó szakmai képzés igényeinek megfelelően annak szerves részét is alkotják. A
szaktanszékek oktatói a nyelvtanárokkal kialakított szakmai kapcsolatok révén részt vesznek a fordítási
gyakorlatok szakmai anyagának kialakításában és folyamatos frissítésében, emellett a képesítő
fordítások szakmai-nyelvi minősítésében és a záróvizsgán az értékelésben végzett munkájukkal
biztosítják a magas szakmai minőség szinten tartását. Ezáltal a szakfordító képzés, egyrészt tartalmilag
a szakmai képzésbe integrálódó képzési forma, másrészt pedig a mesterképzés kimeneti követelményeit
meghaladó színvonalú és összértékű nyelvi képzést nyújt.
A képzés négy féléve alatt a nyelvtudományi elméleti tárgyak magyar nyelven zajlanak, a gyakorlati
tárgyak oktatása a fordítás követelményeinek megfelelően német és magyar nyelven történik. A német
nyelvi kommunikációs készségeket fejlesztő gyakorlati tárgyak és a szaktanszékek oktatói által tartott
szakmai előadások pedig csak német nyelven zajlanak.
184
A KÉPZÉS TANTERVE
Általános szakmai
törzsanyag
Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óra-
szám Felsőfokú nyelvtani
gyakorlatok A 4 7 GY 1. 56
Felsőfokú nyelvtani
gyakorlatok B 4 7 GY 2. 56
Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2. Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28 Specifikus fordításelmélet 2 2 K 2. 28 Magyar nyelvi funkcionális
stilisztika A 2 2 K 1. 28
Magyar nyelvi funkcionális
stilisztika B 2 2 K 2. 28
Felsőfokú társalgási gyakorlat
A 4 7 GY 3. 56
Felsőfokú társalgási gyakorlat
B 4 7 GY 4. 56
Felsőfokú szóbeli
kommunikációs szigorlat 6 SZ 4.
Szaknyelvi stílusgyakorlat A 2 2 GY 3. 28
Szaknyelvi stílusgyakorlat B 2 2 GY 4. 28
Interkulturális kommunikáció
A 2 2 GY 1. 28
Interkulturális kommunikáció
B 2 2 GY 2. 28
Differenciált szakmai ismeretek Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óra-
szám Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56 Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56 Szaknyelvi kommunikáció A 2 2 GY 3. 28 Szaknyelvi kommunikáció B 2 2 GY 4. 28 Szakmai előadások A 2 4 K 3. 28 Szakmai előadások B 2 4 K 4. 28
Szakfordítói képesítő fordítás 20 kredit
Összesen Elmélet Gyakorlat Kredit Óraszám
168 616 120 784
185
ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok, kollokviumok
és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a választott képesítő fordítás elkészítéséből és a
záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.
Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga:
Felsőfokú nyelvtani szigorlat 2. félév
Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat 4. félév
Szakfordítói képesítő vizsga 4. félév
A szakfordító képesítő vizsga:
A képesítő vizsga előfeltétele:
A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok
kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően
választhatók a tanszékek német nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában.
Képesítő fordítás elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal
(12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz ) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti
célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi
teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga.
Kredit értéke: 20 kredit
A képesítő vizsga részei:
Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből
Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből
A képesítő vizsga eredményének kiszámítása, oklevél minősítése:
A képesítő fordításra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga
186
Melléklet a 49545-2/2012. számú előterjesztéshez
A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének
stratégiája
az általános iskolától a diplomáig
Fehér könyv
2012 – 2018
2012. december
8. számú melléklet
187
BEVEZETÉS
Cél
Az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetőséget két idegen nyelv
– a szakiskolák esetében egy idegen nyelv – elsajátítására, a felsőoktatás pedig szaknyelvi
képzést adjon.
Ez a nemzeti célkitűzés összhangban van az Európai Unió nyelvpolitikájával: az Európai
Tanács 2002. márciusi, barcelonai ülésén azt a célt fogalmazták meg a tagállamok, hogy az
európai polgárok már kora gyermekkoruktól legalább két idegen nyelvet tanuljanak
(barcelonai nyelvi célkitűzés). 1
A stratégia figyelembe veszi az Európa Tanács ajánlásait is, különös tekintettel a
megszerzett nyelvtudás mérésére kidolgozott Közös Európai Referenciakeret (KER)
megállapításaira és szintjeire.2
A nyelvtudás jelentősége
Kulturális szempontból az egyén szintjén a személyiség minél többoldalú kibontakoztatása,
társadalmi szinten pedig kultúránk és értékeink nemzetközi megismertetése, nemzetközi
kapcsolataink erősítése érdekében szükséges, hogy minden magyar állampolgár legalább két
idegen nyelvet megtanuljon. Az idegennyelv-tudás hozzájárul más kultúrák megismeréséhez,
ami elősegíti saját nemzeti identitásunk kialakítását és erősítését is.
Gazdasági szempontból az egyén szintjén a nyelvtudás elősegíti a munkaerő-piaci
elhelyezkedési lehetőségek javulását, társadalmi szinten pedig az idegen nyelvet jól beszélők
számának növekedése jelentős mértékben hozzájárul a foglalkoztatottság emelkedéséhez, az
ország versenyképességének növeléséhez3. A többnyelvűség sikeresen előmozdítja a nyitott
szemléletmódot, egyben elősegíti az új piacokhoz és új üzleti lehetőségekhez való
hozzáférést. A nyelvtudás hiánya az oka annak, hogy az üzleti lehetőségeket nem tudjuk
kellőképpen kiaknázni. Ezt az Európai Bizottság üzleti fóruma4 és neves magyar tudósok
5 is
megerősítik.
A magyar lakosság nyelvtudása
Magyarországon kevesen beszélnek idegen nyelveket, bár a rendszerváltás óta javuló
tendencia figyelhető meg: az 1990-es népszámláláskor − saját bevallás alapján − a lakosság
9%-a, tíz évvel később 15%-a vallotta magáról6, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy
idegen nyelvet beszél.
1 Conclusions of the Barcelona European Council in March 2002
2 Az Európa Tanács által 2001-ben megjelentetett kézikönyv, amely nyelvtanulással, nyelvtanítással és
értékeléssel foglalkozik. Azzal a céllal készült, hogy közös kiindulási alapként szolgáljon nyelvi tantervek,
tantervi útmutatók, vizsgák, tankönyvek kidolgozásához. A magyarországi akkreditált nyelvvizsgákban is már a
KER szintek szerinti beosztások szerepelnek. Ld. 4. sz. melléklet 3 A kis- és középvállalkozások nemzetközi térnyerésének komoly gátja a nyelvi és kulturális akadályok megléte.
(Draft report from the Thematic working group „Languages for jobs”, 7.o.) 4 A nyelvtudás segíti a vállalkozást: az Európai Bizottság által létrehozott többnyelvűséggel foglalkozó üzleti
fórum ajánlásai, 2008 5 Pl.:„Az idegen nyelvek ismerete létfontosságú a munkavállalás, a gazdaság, a kereskedelem szempontjából”,
interjúrészlet, Vizi E. Szilveszter, MTI, 2011. május 31. 6 Népszámlálás, 1990, 2001-KSH
188
A legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35%-a vallotta
önmagáról, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél7, és 13 %-uk,
hogy legalább két idegen nyelvet. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság
nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (2006-ban 42 és 27 %).8 (ld. 1.
sz. melléklet).
Magyarország ezzel a 27 EU tagállam közül az utolsó helyen szerepel.
A fejlesztés irányai
Az idegennyelv-tudás megszerzésének elsődleges terepe a közoktatás9, míg a
felsőoktatásban az idegennyelv-oktatás alapvető célja a szaknyelvi ismeretek
megszerzésének biztosítása. Az általános- és középiskolában zajló nyelvi képzésnek
alkalmasnak kell lennie arra, hogy két használható, dokumentummal igazolható idegennyelv-
tudás megszerzését tegye lehetővé. Erre épít a felsőoktatás a szaknyelvi ismeretek
biztosításával.
Fontos a nyelvtanulást támogató környezet megteremtése; a diákok a tanóra keretein kívül is
találkozzanak az idegen nyelvvel (nyelvi verseny, színjátszó szakkör, csereprogramok, nyári
táborok révén), amelyek alkalmával a diákok szabadabban, életszerűbb szituációkban
fejleszthetik nyelvtudásukat.
A stratégia az alábbiakban – a hazai és nemzetközi szakirodalom figyelembe vételével –
képzési szintenként vizsgálja az idegennyelv-oktatás jelenlegi helyzetét, és felvázolja a
fejlesztés fő irányait.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a kitűzött célokat - elsősorban - a jelenleg is
rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával, a jó gyakorlatok
megtartásával kívánjuk elérni annak érdekében, hogy az államilag finanszírozott
nyelvtanítás az oktatás minden szintjén átlátható, ésszerű és főleg hatékony legyen.
7 Összehasonlításképpen: Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga: egy idegen nyelvet beszél 54 %, két idegen
nyelvet 25 %.
Europeans and their Languages, 2012, Eurobarometer/European Comission 8 Europeans and their Languages, 2006, Eurobarometer/European Comission
9 Ld. 2. sz. melléklet a közoktatásban tanulható idegen nyelvekről
189
I. AZ ISKOLARENDSZEREN BELÜLI NYELVOKTATÁS
I. 1. Az óvodai idegen nyelvi nevelés (3-6 éves korig)
Helyzetelemzés
Az óvodában az óvodai nevelés alapprogramjára épített helyi óvodai nevelési program szerinti
nevelés folyik. A szórványosan megvalósuló, idegen nyelven folyó óvodai foglalkozást csak a
fenntartó jóváhagyásával lehet végezni. Ez a tevékenység nem azonos az iskolai
nyelvtanítással.
Az óvodai idegen nyelvi foglalkozások jelentős része a nemzetiségi óvodákban folyik. A
kisebbségi (nemzetiségi) óvodai nevelést folytató óvodában a kisebbség nyelvén kell
szervezni a gyermekek óvodai életét, a kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda pedig a
kisebbségi és a magyar nyelvi fejlesztést is szolgálta. A nemzetiségi óvodáknak fontos
szerepük van a nemzetiségi identitás ápolásában, megőrzésében. A készülő új szabályozás
nem fog eltérni ezektől az elvektől.
A nemzetiségi nyelvi nevelés aránya a magyar óvodákban10
Európában a korai nyelvtanulás gyakorlata országonként eltérő; az Európai Unió érintett
országaiban a kisebbségek és a migránsok jelenléte miatt kap jelentőséget a kisgyermekkori
nyelvtanulás kérdése (ELL-Early Language Learning)11
. Az óvodai nyelvoktatást az EU
tagállamai közül csak Spanyolországban és a belgiumi német ajkú közösségben vezették be
kötelezően. További hat országban folyik nem kötelező óvodai nyelvoktatás. A tagállamok
többségében nincs szervezett idegen nyelvi foglalkozás.
Napjainkban a nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan Magyarországon is egyre több óvoda
kínál idegen nyelvi foglalkozásokat.
Az óvodai idegen nyelvi nevelés melletti főbb érvek a következők:
Kisgyermekkorban az idegen nyelv tanulása a természetes nyelvelsajátítás
folyamataira épül. Ebben az életkorban az anyanyelv szerkezetei még nem rögzültek,
az idegen nyelv tanulása az anyanyelvéhez hasonló módon történik.
10 Az Oktatási Évkönyv 2012. című kiadványnak a 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatai alapján
11 European Strategic Framework for Education and Training (ET 2020) Thematic Group on Early Language
Learning at Pre-School level PROGRESS REPORT– European Comission, 2010.
341190
20031
óvodásösszesen
nemzetiségióvodás
190
A korai nyelvtanulás pozitív hatást gyakorolhat a gyerekek nyelvi kompetenciáira,
növeli az önbizalmukat, jótékony hatással van a kiejtésre, és a kommunikációs
stratégiák alkalmazására.12
Az óvodai idegen nyelvi nevelés általános bevezetésével kapcsolatos ellenérvek a
következők:
Szervezési nehézségek, a folytathatóság kérdése
Azok a gyermekek, akik már az óvodában részt vettek idegen nyelvi foglalkozásokon,
sok esetben nem tudják folytatni a nyelvtanulást az általános iskolában, egyrészt,
mivel sok helyen nem kezdődik el első osztálytól az idegennyelv-oktatás, másrészt, ha
elkezdődik is első osztályban, nem biztos, hogy ugyanabból a nyelvből.
Életkori sajátosságok
Kutatások alátámasztják azt a tényt, hogy a kisgyerekek idegen nyelvi fejlődésének
üteme lassú13
, lényegesen lassúbb, mint a serdülő vagy fiatal felnőtt nyelvtanulóké.
Finanszírozási akadály
Pénzügyi szempontból igen jelentős kiadást igényelne a nyelvoktatás általános
bevezetése az óvodában, és az eredmény nem lenne arányban a ráfordítással. Az
óvodai nevelés és az óvónőképzés növekvő költségei miatt a jelenlegi gazdasági
helyzetben nem vállalható, hogy az óvodában államilag finanszírozott idegen nyelvi
nevelés induljon.
A kutatók véleménye két kérdésben mindenképpen egyezni látszik14
,
a korai nyelvoktatás speciális feladat, melyet csak speciális felkészültségű óvoda
pedagógusok tudnak jól ellátni,
a folytathatóság kérdése: ne menjen veszendőbe a befektetett energia.
Problémák
Az óvodai idegen nyelvi nevelésről nincs statisztikai adatgyűjtés Magyarországon.
Nem állnak rendelkezésre adatok az idegen nyelvi foglalkozást kínáló óvodák pontos
számáról, a foglalkozások tartalmáról, minőségéről és kimeneteléről, csak a
nemzetiségi óvodákban folyó nyelvi nevelésről készült adatszolgáltatás. Nem áll tehát
rendelkezésre pontos adat a nyelvi foglalkozások hatékonyságáról.
Az óvodákban – általában a szülői elvárásoknak eleget téve – gyakran szerveznek
költségtérítéses idegen nyelvi foglalkozásokat. (Ezeknek a legitimitása, színvonala
is kétes, a minőségbiztosítás fontos.)
A képző intézmények nem készítik fel teljes körűen az óvodapedagógusokat az
idegen nyelvi nevelés feladatára, hiszen ez nem része az óvodai nevelésnek, így a
képző intézményekben alacsony a nyelvi óraszám.
Intézkedések
A jelenlegi gyakorlatot nem indokolt megváltoztatni, az óvodai nyelvoktatás állami
támogatására a fenti szakmai és finanszírozási okok miatt továbbra sincs lehetőség.
Amennyiben a fenntartó az idegen nyelvi nevelést finanszírozni tudja, és
rendelkezésre áll erre a célra alkalmazható óvodapedagógus, akkor továbbra is
12Dr. Morvai Edit − Dr. Poór Zoltán: Korai nyelvoktatás a magyar oktatási intézményekben, Oktatási
Minisztérium, Budapest, 2006 13
Nikolov Marianne: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika – nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek
tükrében, OFI, 2007 14
Kovács Judit: A gyermek és az idegen nyelv, Eötvös József Könyvkiadó, 2009, 25. oldal
191
biztosíthat idegen nyelvi foglalkozást az óvodában a szükséges minőség-ellenőrzés
mellett.
Az életkori sajátosságoknak megfelelő módszertani eljárások használatának
elősegítése érdekében szükséges a jó gyakorlatok közkinccsé tétele.
I. 2. Az általános iskolai nyelvoktatás (6-14 éves korig)
Cél: megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók 14 éves korukig eljussanak
az A2 (alap-) szintre az első idegen nyelvből, továbbá biztosítani még egy nyelv tanulásának a
lehetőségét a 7. osztálytól.
Helyzetelemzés
A 110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról (NAT) szerint a nyelvoktatás továbbra is a 4. évfolyamtól kötelező, de a
szabályozás nem zárja ki, hogy az iskolák meghatározott feltételek mellett már az első
évfolyamtól is tanítsanak idegen nyelvet. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az
angol és a német lehet – biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan
tanulhassák. Az 1-3. évfolyamon indított nyelvtanítás támogatására az elmúlt években
programok15
születtek, konferenciákat rendeztek,16
és szakmai műhelytalálkozókra is sor
került.17
Fontos szempont az idegen nyelvek megválasztásának kérdése.
Angolul mindenkinek tudnia kell, napjainkban az angol nyelv alapvető szerepe a
nemzetközi érintkezésben vitathatatlan. Ezt a felismerést tükrözik a közoktatásban
végbemenő folyamatok is: mára az általános iskolások több mint fele angolul tanul, a német
nyelv a második helyre szorult. (ld. ábra a 9. oldalon)
A nyelvi és kulturális sokszínűség elősegítése érdekében, valamint gazdasági és
versenyképességi szempontok alapján is elengedhetetlen egy másik idegen nyelv tanulása is,
valamint a ritkábban oktatott nyelvek tanításának támogatása18
. Az Európai Bizottság 2011-
ben a nyelvtudás és a foglalkoztathatóság összefüggéseiről készített munkaanyagában
rögzíti19
, hogy gazdasági szempontból sem elegendő, ha a munkavállalók csak egy idegen
nyelvet beszélnek.20
A NAT lehetővé teszi a második idegen nyelv oktatásának megkezdését a 7. évfolyamon. Az angol mellett másik nyelvként a következő nyelvek tanulását tartjuk célszerűnek
(figyelembe véve Magyarország földrajzi helyzetét, történelmi hagyományait, nemzetközi
kapcsolatait, valamint az európai és világgazdasági helyzetet és folyamatokat):
Nyugat-Magyarországon Ausztria és Szlovénia szomszédsága miatt a német nyelvnek
hangsúlyos szerepe van. A német és osztrák partnerek tanúsága szerint számos német és
osztrák kis- és középvállalat azért nem tud Magyarországon megtelepedni, mert a
munkavállalók nem tudnak németül.
15 Ajánlások az általános iskola első három osztályában folyó idegennyelv-oktatás eredményesebbé tételére,
Oktatási Minisztérium, Budapest, 2004 16
OM konferencia, 2004. május 17
A Tempus Közalapítvány szervezésében, 2011. első felében. 18
Jelen koncepció értelmezése szerint Magyarországon az angol és a német nyelven kívül minden idegen nyelv a
ritkábban oktatott nyelvek körébe tartozik. 19
Multilinguisme compétitivité économique et cohésion sociale, États généraux du multilinguisme
http://plurilinguisme.europe-avenir.com/images/Bibliographie/livret_competivite-27022009.pdf) 20
Draft Report –Thematic Working Group "Languages for jobs" , 2011
192
Választható azonban valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a
szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is. A folytathatóság fontos
szempont: a tanuló az elkezdett második nyelvet a középiskolában folytathassa.
A környező országok nyelveinek tanulása nem csak a jószomszédi viszony erősítéséhez járul
hozzá, de a gazdasági együttműködést és a régió fejlődését is elősegíti. A határ menti
szakközépiskolákban és szakiskolákban érdemes ezért a szomszédos országok nyelvét az
iskolák nyelvi kínálatában megjeleníteni.
Annak érdekében, hogy a középiskolában haladó szinten folytatható legyen az első nyelv
tanulása, az általános iskola a következő nyelvek egyikének tanítását teszi lehetővé:
- első idegen nyelv: angol, német, francia
- második idegen nyelv: az első idegen nyelvként választható nyelveken kívül neolatin
nyelvek, orosz, kárpát-medencei nyelvek, egyéb nyelvek.
Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló komplexebb nyelvtani struktúrával
rendelkező német nyelvvel találkozzék először,21
ne az angollal. Ezt a javaslatot az indokolja,
hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, utána a második, komplexebb nyelvtani
struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz, és a tanulók sokszor elvesztik
motivációjukat az újabb idegen nyelv tanulására, míg ha a sorrend fordított, az első nyelv
elsajátítása sikeresebb, és ez a sikerélmény az angol tanulását is támogatja. Kutatások
igazolják ezt az állítást.22
A közoktatásban jelenleg dolgozó nyelvtanárok létszáma (kimutatást ld. lejjebb) nem teszi
lehetővé, hogy a másodikként választható idegen nyelv teljes választékát biztosítani tudja
minden iskola. A helyzet azonban hosszú távon változni fog a tanárképzés új szabályozása
következtében: két szakon végzett, jól képzett pedagógusok fognak megjelenni a
közoktatásban, ezáltal nagyobb nyelvi kínálat biztosítására lesz lehetőség. Addig azonban a
nyelvtanítás különböző fázisainak egymásra épülése érdekében korlátozott nyelvi kínálattal
kell számolnunk.
Teljes munkaidejű munkaviszony keretében, pedagógus munkakörben alkalmazott
pedagógusok száma intézménytípusonként (a nemzetiségi nyelvtanárokat nem tartalmazza)23
Nyelvtanárok
száma
Angol Német Francia Olasz Spanyol Orosz Latin Egyéb
Általános
iskola
4.690 2.715 46 19 6 25 2 53
Középiskola 5.483 3.711 554 294 179 200 175 55
21 Krumm, Hans-Jürgen (2005): Sprachenpolitische Perspektiven für die deutsche Sprache nach der Erweiterung
der Europäischen Union. XIII. Internationale Tagung der Deutschlehrerinnen und Deutschlehrer (IDT) in Graz.
ÖDaF-Mitteilungen. Sonderheft, 2005. 18-27. Barabás László : Az idegen nyelvek tanulásának sorrendjéhez, A
XVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai, 200822
Cedden, Gülay (2007), Psycholinguistische Aspekte für den Folgeerwerb Deutsch (L2), dann Englisch (L3) in
der Türkei. Zeitschrift für Interkulturellen Fremdsprachenunterricht [Online] 12: 3, 6 p. http://zif.spz.tu-
darmstadt.de/jg-12-3/beitrag/Cedden.htm. Letöltés dátuma: 2008. március 28.) 23
Forrás: KIRSTAT-2010-2011
193
Nyelvtanulók az általános iskolákban a 2011/2012-es tanévben (a nemzetiségi nyelveket
tanulók nélkül)
Problémák
Óraszámok és hatékonyság
Felmérések szerint24
a közoktatás sok időt fordít a nyelvoktatásra (kb. 1000 tanóra),
általában két nyelv tanítását biztosítja, az eredmény azonban nem áll arányban a
befektetett energiával és forrásokkal.
A nyelvórák tekintetében jelentősek az eltérések: a legjobban ellátottak több mint
ötször annyi nyelvi óraszámhoz jutnak, mint az ellátáshoz legkevésbé hozzáférők
(átlagos óraszámok: 458-2816 nyelvóra/diák)25
Átjárhatóság, folytonosság kérdése
A folytonosság és az átmenet gyakran nem biztosított intézményváltás, tanárváltás,
illetve a képzési formák, tagozatok közötti váltás esetén:
- a középfokú iskola nem épít az általános iskolában megszerzett tudásra,
középfokon a tanulók kétharmada nulláról vagy kezdő szintről folytatatja
a nyelvtanulást,26
- a gyakori tanárváltás:27
az új tanár sokszor nem alapoz előző kollégája
munkájára.
- A helyi pedagógiai programot a tanárok iskolán belüli munkaközössége maga
készíti. Az egyes iskolák helyi tantervei nem egyeznek egymással, így az
átjárás, illetve a korábban tanultakra építés nem mindig biztosított.
24 Nikolov Mariann: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika, nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek
tükrében, OFI, 2009 25
Jelentés a magyar közoktatásról 2010, 244.o. 26
Jelentés a magyar közoktatásról 2010 27
Mire képes az iskolai nyelvoktatás − Beszélgetés az idegennyelv-tanításról, Új Pedagógiai Szemle, 1999/XI.
0
50000
100000
150000
200000
250000
300000
350000
400000
angol német francia összes egyéb
372231
153641
2222 5037
Nyelvtanulók az általános iskolákban
194
Tankönyvek
A tankönyvvé nyilvánítás jelentős költséget jelent a kiadónak, a tankönyvkiadásban
helyenként inkább üzleti, mint szakmai szempontok kerülnek előtérbe. (ld. még a
Tankönyvek c. fejezet 32. old.)
Intézkedések
Első és második idegen nyelv
Az első idegen nyelv tanulása kötelezően az általános iskola 4. osztályában indul.
A 4.-6. évfolyamon a NAT előírásai szerint heti 2-5 óra áll rendelkezésre az első
idegen nyelv tanulására, 7-8. évfolyamon heti 3-5 óra.
A második idegen nyelv a 7. osztálytól indul.
A második nyelvnek az iskolák pedagógiai programjában szerepelnie kell, az iskolák
számára kötelező a második idegen nyelv megjelenítése. A tanulók számára azonban
nem kötelező a második idegen nyelv tanulása.
Korai nyelvoktatás lehetősége
Továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése az 1-3. évfolyamokon,
ha az iskola biztosítja a szükséges feltételeket külön erre a célra kért állami
finanszírozás nélkül is.
(Ennek elsősorban gazdasági okai vannak, tekintettel a tanítóképzés, illetve a
nyelvtanárok 1.-3. évfolyamon való alkalmazásának többletköltségeire.)
Ritkábban oktatott nyelvek tanulásának támogatása
Ösztönzést kapnak azok az iskolák, amelyek valamely ritkábban oktatott nyelvet
indítják második idegen nyelvként.
Az ösztönzés lehetséges formái:
- Az Európai Nyelvi Díj mintájára pl. a „Nyelvi Sokszínűségért Díj” bevezetése és
évenkénti odaítélése azoknak az iskoláknak, amelyek a nyelvi-kulturális
sokszínűség jegyében ritkábban oktatott nyelvet kínálnak első idegen nyelvként.
- Tájékoztató füzetek készítése és eljuttatása az iskolákhoz a ritkábban oktatott
nyelvek tanulásának előnyeiről.
- A ritkábban oktatott nyelvek tanításának módszertani támogatása honlap
létrehozásával, amelyen a tanárok módszertani ötleteket, oktatási segédanyagokat
találnak. A honlap elősegíti ezeknek az iskoláknak az együttműködését, hálózat
kialakítását.
Országos szakmai ellenőrzés bevezetése
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (Nkt.) bevezetett országos
szakmai ellenőrzés biztosítja, hogy a tanár a NAT-ban, a kerettantervben és a helyi
tantervben megfogalmazott feladatokat megfelelő minőségben, a megszabott
ütemezésben teljesítse. Így biztosítható, hogy az adott osztályok közelítőleg azonos
tudásszintre érkezzenek egy-egy időszak végére.
Az iskolák és iskolatípusok közötti átjárhatóság megteremtése:
- A helyi tanterv elkészítését és a tankönyv megválasztását nem egyedül végzi a
pedagógus.
- A kerettantervek a nyelvi elemek és a nyelvi kompetenciák megtanításának
szakaszait határozzák meg.
- Két éves rendszerességgel kötelezően elvégzett, iskolai hatáskörben megoldott
szintfelmérő (először a 6. osztály végén, majd a 8. és a 10. évfolyamokon). A
dolgozatot a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott oktatási cél
elérésének mérése érdekében kell megíratni.
195
A felmérő feladatát több iskola együttműködésben is elvégezheti.
A felmérő célja, hozadéka:
» az iskolák nyelvoktatási hatékonyságának felmérése,
» a nyelvtudás objektív, osztályszinten túlmutató felmérése,
» a pedagógusok ösztönzése a tanterv következetes követésére,
» visszajelzés a tanulónak és a szülőnek a tanuló nyelvtudásáról,
» az iskolát váltó tanuló tudásszintjéről a fogadó iskola pontos képet kap,
A 6. és a 8. osztály végi szintfelmérők eredményeire alapozhat a hat osztályos
gimnázium és a négy osztályos középiskola a nyelvi csoportok kialakításakor.
A felmérőn kiválóan teljesítők számára ösztönzésül díjazás nyújtható az iskola
lehetőségei szerint.
Tanulói értékelés, önértékelés fejlesztése
Az Európai Nyelvtanulási Napló használatának ösztönzése, amelyet az Európa
Tanács ajánlására a KER nyelvi szintjeinek figyelembe vételével fejlesztettek ki. Az
eszköz alapvető célja, hogy ösztönözze a nyelvtanulás tudatos megtervezését, a
folyamatos tanulást, az elért nyelvtudás értékelését, dokumentálását. Elősegíti az
intézmények, iskolai szintek, oktatási rendszerek közötti átjárhatóságot, és fontos
szerepe van a tanulói motiváció fenntartásában.
A nyelvi csoportok szervezése
A nyelvi csoportokat szintenként, nem osztályonként kell megszervezni, így
évfolyamonként különböző szintű nyelvi csoportok is kialakíthatók. Így a diák
nyelvtudásának megfelelő szintű csoportban tanulhat idegen nyelvet. A csoportok
kialakításakor akár az évfolyamok megbontása is lehetséges. Ennek főleg a magasabb
osztályokban van jelentősége.
Szükséges az alacsony létszámú csoportok biztosítása a hatékony nyelvtanulás
érdekében, ezért a nyelvi csoport létszáma legfeljebb tizenöt fő.
Felkészült nyelvtanárok
A nyelvoktatás sikere jelentős mértékben a felkészült nyelvtanárokon múlik. Olyan
pedagógusokra van szükség, akik jól ismerik a tanulók életkori sajátosságait, magas
szintű idegennyelv-tudással és módszertani felkészültséggel rendelkeznek, és képesek
tudásuk átadására. A pedagógusképzés és továbbképzés feladata ezek teljesítése (ld.
még a nyelvtanárképzéssel és továbbképzéssel foglalkozó fejezetek, 27.-28. oldal).
A hivatalos tankönyvjegyzék felülvizsgálata
A tankönyvjegyzék felülvizsgálata (különös tekintettel a ritkábban oktatott nyelvek
tanítására szolgáló tankönyvekre) lehetővé teszi, hogy csak megfelelő minőségű
tankönyvek kerüljenek forgalomba. (ld. még a Tankönyvek c. fejezet, 32. old.)
A fenti intézkedések biztosítják az átjárhatóságot, a folytonosságot, valamint hozzájárulnak a
tanári munka minőségének fejlesztéséhez és ellenőrzéséhez.
196
I. 2. 1. Két tanítási nyelvű általános iskolák
Helyzetelemzés
Európában a két tanítási nyelvű programok elsősorban a középiskolában működnek. Az 1990-
es évektől az alapfokú oktatásban is megjelentek, ezek többnyire angol két tanítási nyelvű
programok.28
Magyarország Kelet-Közép-Európában első helyen áll a két tanítási nyelvű
általános iskolák számát tekintve. Ez a program 1996 óta működik jelentős állami
támogatással.
A vizsgálatok szerint azonban a kiegészítő normatíva (64 ezer Ft/fő/év) megszerzése a
programalapítások egyik indoka.29
A 26/1997 (VII. 10.) MKM rendelet lehetővé tette, hogy
az általános iskolák is kiegészítő hozzájárulást kapjanak, és ez a lehetőség nagyban
hozzájárult a számuk növekedéséhez (ld. az alábbi táblázatot). Az iskolák döntő többsége
angol és német nyelvű.
A fenti rendelet előírásai szerint a két tanítási nyelvű iskolának három (szabadon választható)
tantárgyat kell célnyelven oktatnia, és e tantárgyak a tanulók össz-óraszámának 35-50%-át
kell, hogy kitegyék. A rendelet értelmében az iskolának legalább egy anyanyelvi lektort kell
alkalmaznia. A programok általában az első évfolyamon indulnak.30
A 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatok szerint az általános iskolai két tanítási nyelvű (nem
nemzetiségi) oktatásban részt vevő tanulók száma 18.968 fő, ez 1.213.952.000 Ft kiadást
jelent éves szinten.31
.
A két tanítási nyelvű általános iskolák számának növekedése32
:
Tanév Két tanítási nyelvű
általános iskolák száma
1996/1997 9 (becsült adat)
2002/2003 60
2010/2011 99
2011/2012 121
Intézkedések
A két tanítási nyelvű általános iskolák folytathatják működésüket, amennyiben megfelelnek a
nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 135. §-ban előírt követelményeknek, miszerint:
Csak azok a 8 osztályos általános iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási
tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában
a tanulók legalább 60 %-a 5. osztályban A2, 8. osztályban B1 szintű nyelvtudással
rendelkezik.
28 Kovács Judit: Magyar-angol kéttannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó, 2006,
57.oldal29
Kovács Judit: Magyar-angol kéttannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó, 2006,
136. oldal 30
Kovács Judit: Magyar-angol két tannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó,
2006, 72. old. 31
NEFMI Statisztikai Osztály, 2011 32
Közoktatás- statisztikai adatgyűjtés (KIRSTAT), 2011
197
I. 3. A középiskolai nyelvoktatás (14-18/10-18 éves kor)
Helyzetelemzés
A szabályozás értelmében a gimnáziumban és a szakközépiskolában két nyelv, a
szakiskolában pedig egy nyelv tanítására van lehetőség. Az óraszámok változóak a fenntartó
lehetőségei és a helyi tanterv szerint.
A jelenlegi szabályozás szerinti kétszintű érettségi az idegen nyelvek esetében közép és emelt
szinten a négy nyelvi készséget méri, és a nemzetközileg elfogadott Közös Európai
Referenciakeret (KER) követelményeire épül. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi
államilag elismert nyelvvizsgának számít: 60%-os eredmény felett B2, 40-59% között pedig
B1 komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgával egyenértékű. Az új (nyelvi) érettségi vizsga
szabályozásáról a nemzeti köznevelésről szóló törvény érettségi vizsgával kapcsolatos
végrehajtási utasítása fog rendelkezni.
Problémák
A középfokú oktatásban az első nyelv esetében a tanulók átlagosan kétharmada kezdő
vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is33
tanult. Ez
felveti az általános iskolai nyelvoktatás hatékonyságának kérdését. Hozzájárul ehhez az is,
hogy a középiskolai nyelvtanárok nem alapoznak az általános iskolából hozott nyelvtudásra,
hanem az egyszerűség kedvéért kezdik kezdő szintről indítják az osztályokat.
Az első és második nyelvet tanuló 9. évfolyamos diákok megoszlása programonként a nyelvtanulás
szintje szerint (%)34
Nyelvtanulási
szint Gimnázium
Szakközép-
iskola Szakiskola Átlag
Első nyelv
Teljesen
kezdő 10,9 20,3 33,7 19,9
Alapszintű 31,4 57,0 60,2 48,5
Középszintű 46,6 20,0 5,6 26,4
Magas
szintű 11,1 2,7 0,5 5,2
Második nyelv
Teljesen
kezdő 71,2 71,4 54,4 71,0
Alapszintű 20,6 20,1 34,6 20,8
Középszintű 7,0 7,3 8,1 7,0
Magas
szintű 1,2 1,2 2,9 1,2
33 Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban, OFI, 2008
34 A táblázat forrása: Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban, OFI, 2008
198
A heti nyelvi órák száma a 9. évfolyamon programtípusonként az első és a második nyelv esetében % 35
Első idegen nyelv Második idegen nyelv
Óraszám Gimná-
zium
Szakközép-
iskola
Szak-
iskola
Gimná-
zium
Szakközép-
iskola
Szak-
iskola
1-2 0,4 0,9 10,3 8,7 32,1 11,2
3 30,8 32,0 75,6 78,1 45,2 72,0
4 26,6 44,0 10,2 9,8 14,1 10,6
5 24,1 14,0 2,9 2,6 5,4 2,3
6-7 11,6 5,3 0,5 0,5 1,8 1,8
8-9 2,3 0,2 0,1 0,1 0,2 0,5
10 és
több 4,2 3,6 0,4 0,2 1,2 1,6
Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
1.3.1. Gimnázium
Cél: Az érettségi kimeneti követelményekhez igazodva megteremteni annak intézményes
lehetőségét, hogy a tanulók a 12. évfolyam végéig eljussanak az első idegen nyelvből
minimum a B1 szintre, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre, emelt szintű idegen
nyelvi képzés esetén 1. idegen nyelvből a B2-C1, 2. idegen nyelvből a B1-B2 szintre, az új
NAT előírásainak megfelelően.
A köznevelési rendszer négy- hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat működtet. Mindegyik
típus két nyelv tanulását biztosítja.
Intézkedések
Tanított nyelvek száma
A négyosztályos gimnáziumok két idegen nyelv tanulását biztosítják. Azok számára,
akik két nyelvet tanultak az általános iskolában, ennek a két nyelvnek a tanítása
folytatódik a gimnáziumban nem kezdő szintről. A gimnázium – a korábban említett
általános iskolai felmérők eredményeire támaszkodva – különböző szintű csoportokat
indít. Azoknak a tanulóknak a számára, akik az általános iskolában csak egy nyelvet
tanultak, a gimnázium kezdő szinten indítja a második nyelv óráit.
Hat- és nyolc- évfolyamos gimnáziumokban az első és második nyelv indításának
ütemezése életkor tekintetében azonos a 8 + 4 rendszerével. A hat és nyolc osztályos
gimnáziumok azonban harmadik idegen nyelv tanítására is lehetőséget kapnak
tanórai keretek között, vagy tanórán kívüli tevékenységként.
A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a
tanulók.
35 A táblázat forrása: Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban, OFI, 2008
199
Nyelvi csoportok szervezése
Az általános iskolához hasonlóan a gimnáziumban is akár évfolyamokon átívelően,
nem osztályonként kell megszervezni a nyelvi csoportokat. A középiskola épít az
általános iskolában megszerzett nyelvismeretre, nem kezdi elölről az idegen nyelv
oktatását.
Idegen nyelvi környezet
Az idegen nyelvi környezetben eltöltött idő komoly előrelépést jelent a diákok
nyelvtudásának fejlődésében. A nyári intenzív nyelvtanfolyamok, civilizációs,
nyelvi fejlesztést biztosító képzések, nyári táborok szervezésére a tanulmányi évek
vége felé, 10. és 11. évfolyam végeztével kerül sor. A hazai idegen nyelvi táborok
finanszírozását uniós forrásokból pályázat útján oldhatja meg az iskola.36
Emelt szintű (ún. tagozatos) osztályok
A NAT lehetőséget teremt emelt szintű (ún. tagozatos) osztályok indítására. Ezekben
az osztályokban a nyelvtanításra magasabb óraszám áll rendelkezésre.
Nyelvi érettségi
Annak érdekében, hogy a tanulóknak ne kelljen az üzleti alapon álló
nyelvvizsgaközpontokhoz fordulniuk a nyelvvizsga megszerzése érdekében, az
iskolák két különböző típusú nyelvi érettségi vizsgát szerveznek:
- a középiskolai tanulmányokat lezáró általános nyelvi érettségi (azok számára, akik
nem akarnak továbbtanulni),
- speciális nyelvi érettségi, amely nyelvvizsgával egyenértékű (azok számára is, akik
a felsőoktatásba jelentkeznek). A speciális nyelvi érettségi vizsga lebonyolításának
részleteit az érettségi vizsgáról szóló, hamarosan kiadásra kerülő kormányrendelet
szabályozza. Az új speciális nyelvi érettségi vizsgát először a 2013-14-es tanévben
tehetik le a tanulók
I.3.2. Szakközépiskola
Cél: megteremteni annak az intézményes lehetőségét, hogy a tanulók eljussanak az első
idegen nyelvből a B1, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre. A tanulók az általános
nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szaknyelvvel való megismerkedésre.
Helyzetelemzés
Szakközépiskolában a tanulóknak egy idegen nyelvet kell tanulniuk, de megfelelő feltételek
mellett be lehet vezetni a második idegen nyelv oktatását is. A gyakorlatban a
szakközépiskolás csoportoknak mindössze 11,5 százaléka nyújt lehetőséget két idegen nyelv
tanulására.37
A nyelvi csoportoknak csupán a 28 %-ában van szaknyelvoktatás igen alacsony óraszámban,
ez is többnyire a 13. évfolyamon, az érettségit követően 38
. A szaknyelv oktatásának feladata
döntően a nyelvtanárokra hárul, a szakoktatók – megfelelő szintű nyelvtudás hiányában –
gyakorlatilag nem vesznek ebben részt.39
36A TÁMOP új céljai között a 2012/13-as tanévtől szerepeltetni kell ezeket a pályázati lehetőségeket.
37 Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző
intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 38. o. 38
Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző
intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 152. o. 39
Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző
intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 42. o.
200
Problémák
A felmérések a hatékonyság alacsony szintjét mutatják40
, melynek okai a motiváció
hiánya, a heterogén nyelvi csoportok, a magas csoportlétszám, és a tanári munka nem
kielégítő minősége. Az is hátráltatja a nyelvi fejlődést, hogy a szakmai órák miatt
magas az össz-óraszám, nincs lehetőség több nyelvóra beiktatására.
Az iskolák több mint 40 %-ában hiányos a tankönyv-ellátottság41
és a szakmai
nyelvkönyvek nyelvi minősége sem mindig megfelelő.
Intézkedések
Új, a speciális igényeknek megfelelő tankönyvek és kiegészítő tananyagok készítése,
alkalmazása szükséges, amelyek az általános idegennyelv-tudás fejlesztésén túl a
tanult szakma szókincsét is bevezetik, és a szaknyelv irányába mozdítják el a
nyelvoktatást. Ez a diákok nyelvtanulási motivációját is növelheti.
A tanárképzés és a továbbképzés feladata, hogy a hatékony és jó minőségű oktatás
érdekében speciális felkészítést biztosítson erre a sajátos iskolatípusra.
Az általános iskolai és a gimnáziumi nyelvtanításhoz hasonlóan a szakközépiskolában
is a tanulók nyelvtudása, és nem osztálya szerint kell a nyelvi csoportokat
megszervezni.
I.3.3. Szakiskola
Cél: Az általános iskolában megszerzett A2 szintű nyelvtudás szinten tartása, lehetőség
szerint fejlesztése, alapvető szaknyelvi ismeretek megszerzése egy idegen nyelvből.
Helyzetelemzés
A szakiskolai képzés duális képzés keretei között valósul meg, időtartama három év. A
tantermi oktatás mellett a tanulók gyakorlati képzésben részesülnek egyharmad - kétharmad
arányban a gyakorlati képzés javára.
A nyelvtanulás főleg az erősen leszűkített időkeretű tantermi képzés feladata, így két nyelv
tanítására nincs lehetőség. Az idegen nyelvtudás egyrészt a mobilitást (kommunikációs
készségek), másrészt a minél jobb munkavégzést (használati útmutatók, anyagleírások,
technikai leírások megértése, stb.) szolgálja.
A szakmai idegen nyelvi kompetenciafejlesztést a szakképzési kerettantervek tartalmazzák,
mely a szakképzés szakmai és vizsgakövetelményei alapján fogalmazódik meg, és a hatályos
Országos Képzési Jegyzék alapján készül el.
Problémák
A szakképzésben hiányos tudású, gyakran hátrányos társadalmi környezetből érkező,
tanulási nehézségekkel küzdő tanulók vesznek részt.
A nyelvtanulás sikerét veszélyeztetik a gyenge anyanyelvi és kommunikációs
készségek.
40Öveges Enikő: Az idegennyelv-tanulás és tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző
intézményekben, OKM tanulmány, 2009 41
Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző
intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 48. o.
201
A szakiskolai képzésben általában a 10. évfolyam végén lezárul a nyelvoktatás, így
mire a diákok befejezik a szakiskolát, elfelejtik, amit a 9-10. évfolyamon
megtanultak.42
Intézkedések
A szakiskolai képzésbe belépő, gyakran jelentős nyelvi hátránnyal rendelkező tanulók
esetében elsődleges jelentőségű a nyelvi hátrány kompenzációja. Ezeknek a
tanulóknak az Nkt.-ben felsorolt felzárkóztató programok nyújtanak segítséget.
A szakiskolai nyelvoktatás az általános idegen nyelvi készség fejlesztését és a
szaknyelv elsajátítását is szolgálja, ezért a heti három óra részben a közismereti órák
keretében, részben a szakmai elméleti órák keretében jelentkezik (mint pl.
Németországban). Mivel a szakképzés szakmai elemeit a Nemzetgazdasági
Minisztérium felügyeli, a tantermi, közismereti tárgyakért pedig az Emberi
Erőforrások Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága felelős, ezért a
szakiskolai idegen nyelvoktatás mindkét intézmény felelősségi körébe beletartozik.
A tanuló általános iskolai évei alatt már tanult idegen nyelvet, így nem szükséges
kezdő szintről indítani a szakiskolai nyelvtanítást.
A jó minőségű nyelvoktatáshoz megfelelő taneszközökre van szükség, amelyek
alkalmazkodnak a sajátos nyelvpedagógiai igényekhez. A négy nyelvi alapkészség
(beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség) elsősorban a beszédértés és a
beszédkészség fejlesztése szükséges.
A szakmai nyelv oktatását elsősorban nyelvtanárra kell bízni, aki a tanárképzés,
továbbképzés keretében előzőleg elsajátította a szakmai nyelvet.
Uniós források bevonásával meg kell vizsgálni, hogyan lehet a szociálisan és
egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű tanulók hatékony és helyzetükre
alkalmazott nyelvoktatását megoldani, különös tekintettel azokra az intézményekre
(így szakiskolákra is) ahol magasabb számban oktatnak, nevelnek halmozottan
hátrányos helyzetű tanulókat.
I.3.4. Két tanítási nyelvű középiskolák
Helyzetelemzés
Az 1985-ös oktatási törvény indította el ezt a képzési formát. Az első két tanítási nyelvű
iskolák 1988-ban nyíltak.
Jelenleg az országban 6 nyelven folyik két tanítási nyelvű képzés: angol, francia, német,
olasz, spanyol, orosz nyelveken.
Ez a képzési forma, mivel óraszámban és a tanítás tartalmában (min. 3 szaktárgy célnyelven
való tanítása) is biztosítja az idegen nyelv alapos elsajátításához szükséges feltételeket,
jelentős eredményeket tud felmutatni, de a képzéshez való hozzáférés csak a diákok szűk
rétege számára biztosított.
A 2010/2011-es tanév érettségi adatai szerint a tanulók 80%-a ért el emelt szintű nyelvi
érettségin jeles eredményt43
. A végzős osztályok tanulói átlagosan 20-30 %-kal több emelt
szintű érettségi vizsgát tesznek, mint nem kétnyelvű osztályba járó társaik.
Gimnáziumban a végzős tanulók többsége a célnyelvből C1 szintű, a tanult második idegen
nyelvből B2 szintű (komplex) nyelvvizsgát szerez.
42 Jelentés a magyar közoktatásról 2010, 240. o., 244. o.
43 KIR adatbázis, 2012. március
202
A végzős osztályok tantárgyi érettségivizsga-átlagai emelt és középszinten egyaránt
10-20 %-kal meghaladják nem kétnyelvű osztályba járó társaikét.
Az országos kompetenciaméréseken a tanulók szignifikánsan jobb eredményeket érnek el
nem kétnyelvű osztályba járó társaiknál.44
Finanszírozás
A költségvetési törvény szerint a 2011/2012-es tanévben 64 000 Ft/fő/év kiegészítő
hozzájárulást kaptak a két tanítási nyelvű középiskolák fenntartói közvetlenül az állami
költségvetésből. Ezt a támogatást öt, illetve négy éven keresztül kapják a képzéshez annak
függvényében, hogy indítanak-e előkészítő évfolyamot.
A 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatok szerint a középiskolai két tanítási nyelvű (nem
nemzetiségi) oktatásban részt vevő tanulók száma: 14 832 fő, ez 949.248.000 Ft kiadást
jelent éves szinten.45
A magyar költségvetési támogatáson túl jelentős külföldi anyagi támogatást kapnak ezek az
iskolák (anyanyelvi vendégtanárok küldése, bérükhöz való hozzájárulás, szakmai
továbbképzések szervezése, külföldi tanulmányutak biztosítása, taneszközökhöz való
hozzájárulás), a támogatást nemzetközi szerződések szabályozzák.
Tantárgyak
Jelenleg a középiskolában a célnyelv és célnyelvi civilizáció mellett a történelem, földrajz,
biológia, fizika és matematika tantárgyak közül választják ki az iskolák a célnyelven tanítandó
tantárgyakat.
Problémák
Az iskolák idegen nyelven tanított tantárgyválasztéka nem összehangolt, a tantárgy
megválasztásának indoka sok esetben a rendelkezésre álló, adott nyelvet jól beszélő
pedagógus. Ennek következtében iskolánként különböző az érettségin kötelező idegen
nyelvű tárgyak választéka, ami megnehezíti, megdrágítja az érettségi vizsga
megszervezését.
Az anyanyelvi vendégtanárok, nyelvi lektorok alkalmazása minőségi szempontból
fontos. Az iskolák ennek a kötelezettségnek azonban anyagi okokból nem mindig
tudnak eleget tenni, ez a nyelvoktatás minőségét negatívan befolyásolja.
Nem állnak rendelkezésre kellő számban megfelelő tankönyvek, részben azért, mert a
kis példányszám miatt a kiadás nem gazdaságos a kiadók számára. A tankönyveket
sokszor még ma is elkötelezett helyi pedagógusok készítik és próbálják sokszorosítani.
Intézkedések
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 136. §-ában minőségi feltételekhez köti a két
tanítási nyelvű középiskolák működésének fenntartását.
Csak azok az iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet,
amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a
tanulók 90 %-a a befejező évfolyam végére B2 szintű nyelvtudással rendelkezik..
44 A két tanítási nyelvű oktatás eredményei. Kétnyelvű iskoláért Egyesület. 2011. október 20.
45 NEFMI Statisztikai Osztály, 2012
203
A jelenleg kidolgozás alatt álló irányelv meghatározza az idegen nyelven tanítható
tárgyak körét, így a tankönyvi ellátottság, az érettségi vizsga országosan összehangolt
lebonyolítása ésszerűbb, olcsóbb, gyorsabb.
Az iskoláknak együtt kell működniük a tankönyvválasztás kérdésében a nagyobb
példányszám, a gazdaságos kiadás érdekében.
I.3.5. A nyelvi előkészítő évfolyam (NYEK)
Helyzetelemzés
A nyelvi előkészítő évfolyam (NYEK) elindítását a közoktatásról szóló, 1993.évi LXXIX.
törvény 2003. jún. 23-án elfogadott módosítása tette lehetővé.
A 2004/2005-ös tanévtől minden gimnázium és szakközépiskola indíthatott a 9. évfolyamon
nyelvi előkészítő osztályt. Az első évben (2004-ben) 407 iskola csaknem 12.000 diákja kezdte
meg tanulmányait a nyelvi előkészítő évfolyamon.
A nyelvi előkészítő évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozásoknak megfelelő heti 27,5 órás
időkeret legalább 40%-át (legkevesebb heti tizenegy óra) intenzív idegen nyelvi képzésre
kellett fordítani. A maradék időkeret legalább 25%-ában informatikai képzést (heti tizenegy
idegen nyelvi óra esetén legkevesebb heti 4,125 óra) lehetett biztosítani, a fennmaradó
óraszámot pedig képességfejlesztésre kellett fordítani (kb. 11-12 óra hetente a 27,5 órából). A
program lehetővé tette, hogy a tanulók második idegen nyelvet is tanuljanak az előkészítő év
alatt. A fenti évfolyamot indító középiskolák a programban résztvevő tanulók után emelt
normatívát kaptak a központi költségvetésből.
A nyelvi előkészítő évfolyam célja az volt, hogy a tanuló tanulmányai végén képes legyen
emelt szintű nyelvi érettségit tenni, kialakuljon az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos
motivációja, és képessé váljék az önálló nyelvtanulásra, ismereteinek továbbfejlesztésére. A
nyelvi előkészítőn tanulók középiskolai képzésének ideje öt évre módosult.
Az első előkészítő évfolyam tanulmányi idejének végén részletes, átfogó felmérés, értékelés
készült a NYEK munkájáról, eredményeiről.46
Finanszírozás
A költségvetési törvény szerint a 2011/2012-es tanévben 64 000 Ft/fő/év kiegészítő
hozzájárulást kapnak a nyelvi előkészítő évfolyam idejére az iskolák közvetlenül az
államkincstártól: 11 149 x 64 000 Ft = 713.536.000 Ft.
A 2011/2012-es tanévben 9. nyelvi előkészítő évfolyamon 11 149 tanuló tanult (összes tanuló
nappali képzésben: 1 656 242, ebből középiskolás: 567 451 fő).
296 intézményben (121 szakközépiskolában és 184 gimnáziumban) indult nyelvi előkészítő
évfolyam.
A kiadásokat növeli az a tény, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói a középiskolát egy
évvel később hagyják el, tehát a közoktatás költségvetését ez a plusz év is terheli.
Az alábbi táblázat szemléletesebben foglalja össze a költségeket:
46Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése (2004/2005-
2008/2009), OKM, 2009.
204
kiegészítő
hozzájárulás 2010/2011-es tanév
(12 506 tanuló) plusz egy év 2011/2012-es tanév
(11.149 tanuló) 2011/2012-es
tanévben összesen
64 000 Ft/fő/év 11.149 x 64 000 =
713.536.000 Ft 249 462 Ft/fő/év 11.149 x 249 462 =
2.781.251.838 Ft 3.494.787.838 Ft
A NYEK-évfolyamokon az emelt szintű nyelvi érettségi aránya a többi iskoláéhoz viszonyítva
A nyelvi előkészítő évfolyamos diákok közel fele a 13. tanév végén érettségizett, míg a
többiek korábban teljesítették az érettségi vizsgát. A 13. tanév előtt vizsgázók többsége egy
tanévvel előbb, a 12. osztályban tett sikeres érettségit47
.
Az emelt szintű érettségit tett diákok megoszlása iskolatípusok szerint a 2008/2009-es
tanévben48
:
gimnáziumok:
o normál tantervű: 7,94 %,
o NYEK: 21,77 %
szakközépiskola:
o normál: 1,07 %,
o NYEK 14,6 %
A NYEK évfolyamok indításakor az egyik cél az volt, hogy a képzés felkészítse a tanulókat
az emelt szintű érettségi letételére. Az emelt szintű érettségit azonban csak a tanulók kis
hányada tette le.
Problémák
A hivatkozott felmérés a legszélesebb körű és legalaposabb az e tárgyban készített
tanulmányok közül. Adatai szerint
- Sok tanár a csoportok heterogén összetételét kifogásolta.
- A NYEK-et végzett tanulók 51 %-a nem választaná ezt a képzést, ha újra
dönthetne.
- A tanulók nyelvtanulási kedve a sikeres nyelvvizsga vagy érettségi után csökken.
- Az iskolák egy része (22 %) a nyelvi előkészítő év befejezése utáni években nem
tudja biztosítani az előírt magas óraszámot, így a megszerzett tudás fejlesztése, ill.
szinten tartása nem biztosított.
- Az előrehozott nyelvi érettségit vagy a nyelvvizsgát követően a tanulók közül
sokan nem folytatták a nyelvtanulást, veszítettek korábbi nyelvtudásukból49
. Így a
NYEK bevezetésekor megfogalmazott egyik célkitűzés, az önálló nyelvtanulás
képességének megszerzése nem valósult meg.
- A kialakított NYEK csoportok nagy része kezdő szintről indult annak
ellenére, hogy sok diák több évig tanulta az adott nyelvet az általános
iskolában50
.
- Néhány tanár jelezte azt a problémát, hogy nem állnak rendelkezésre kifejezetten
erre a képzésre szánt tankönyvek.
47Nikolov Marianne, Ottó István, Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése, (2004/2005-
2008/2009) OKM, 2009, 162. oldal 48
Nikolov Marianne, Ottó István, Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése, (2004/2005-
2008/2009) OKM, 2009, 165. oldal 49
Nikolov Marianne, Ottó István, Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése, (2004/2005-
2008/2009) OKM, 2009, 163. oldal 50
A NYEK évfolyam a fővárosi középiskolákban (2004-2009), Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet
felmérése, 2009
205
- Ritkán van lehetőség anyanyelvi lektor alkalmazására.
Az előkészítő évfolyamon második nyelv tanulására is lehetőség volt. Az iskolák egy
része azonban a nyelvtanításra szánt teljes órakeretet az első nyelvre fordította, tehát
sok iskolában az évfolyamon csak egy nyelvet tanítottak.
A nyelvi előkészítő évfolyam elindításakor megfogalmazott célok nagy része a
jelentős költségvetési ráfordítás ellenére sem valósult meg. A tanulóknak csak kis
százaléka tesz emelt szintű érettségit, nem bizonyított, hogy nyelvtudását autonóm
módon fejleszteni képes nyelvtanulóvá válik, az előrehozott érettségi után a
megszerzett nyelvtudás további fejlesztésének motivációja alábbhagy, a nyelvtanulás
folytatása, a megszerzett nyelvtudás fejlesztése sok esetben nem biztosított.
Intézkedések
Az Nkt. 97.§ (13) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő
évfolyamon a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott
feltételeket.
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 137. §-a szerint azokban a középiskolákban folytatható
a NYEK, amelyek három egymást követő tanév átlagában teljesítik azt a feltételt, hogy a
képzés indítását követő harmadik tanév végéig 1. idegen nyelvből a tanulók legalább 60 %-a
B2 szintű nyelvtudással, 2. idegen nyelvből pedig a tanulmányok befejezéséig a tanulók
legalább 50 %-a B2 szintű nyelvtudással rendelkezik.
I. 4. Nyelvtanítás a felsőoktatásban
Cél: Megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a diákok a közoktatásban szerzett
nyelvi ismereteikre építve - amennyiben a képzés indokolja - egy vagy két nyelvből
szaknyelvi ismereteket szerezzenek.
A felsőoktatásban oklevelet szerzők a társadalom fiatal, felnövekvő értelmiségi rétege, akik
számára a globalizálódó gazdaság és kultúra, és az élet valamennyi terét átszövő információs
technológiai környezet elengedhetetlenné teszi az idegen nyelvek és kultúrák ismeretét. Ezen
felül Magyarország az Európai Unió tagállamaként soknyelvű, multikulturális integráció
része, amelynek előnyei akkor tudnak igazán kibontakozni, ha a nyelvtudás nem korlát,
hanem az együttműködés és a szakmai tudás eszköze.
Az idegen nyelvű kurzusok, szakok, képzések kialakítása, fejlesztése olyan cél, mely vonzóvá
teheti a magyarországi felsőoktatási intézményeket a külföldi hallgatók számára. A közös,
összehangolt, intézményi szintű nemzetközi kapcsolatépítés szintén fontos prioritás a hazai
felsőoktatás nemzetköziesítése szempontjából, amely hozzájárul a teljes magyar felsőoktatási
spektrum egységes nemzetközi arculatának kialakításához.
206
Helyzetelemzés
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény főszabályként előírta, hogy diplomát
kiadni csak középfokú (B2) komplex általános nyelvvizsgával rendelkezőknek lehet. A
nyelvvizsga szaknyelvi tartalmának előírása az intézmények joga.
A felsőoktatási intézmények működési alapelvei között szerepel az idegen nyelvi ismeretek
oktatása, azaz a szaknyelv követelményeire való felkészítés.
A felsőoktatásba jelentkezés és belépés nyelvtudással kapcsolatos feltételeit a nemzeti
felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény [Nftv.] 40. §-a, határozza meg, az idegennyelv-
tudás tekintetében a következő bemeneti és kimeneti követelményeket írva elő az egyes
képzési szinteken:
Bemeneti követelmény Kimeneti követelmény
Alapképzés feltétel lehet meghatározott
szintű nyelvtudás
B2 szint (középfokú, általános,
komplex nyelvvizsga)
Mesterképzés B2 szint
(középfokú, általános, komplex
nyelvvizsga)
A képzési és kimeneti
követelményekben meghatározott
nyelvvizsga, de legalább a
bemeneti B2 szint
Doktori képzés B2 szint
(középfokú, általános, komplex
nyelvvizsga)
Két idegen nyelv ismeretének a
doktori szabályzatban
meghatározottak szerinti igazolása
Problémák
Az alábbi táblázatokból az derül ki, hogy az alapszakok képzési és kimeneti követelményei
(KKK) 90 %-ánál (144/130) elegendő a középfokú általános komplex nyelvvizsga, csak 10
%-a kér szakmai nyelvvizsgát az ún. nyelvigényes szakokon. Egyetlen mesterszak KKK-ja
sem ír elő követelményként szakmai nyelvvizsgát, ill. ha előír, a középfokú szakmai
nyelvvizsga kiváltható általános C1 szintű komplex nyelvvizsgával.
Mesterszakon is általában (239/204, vagyis a KKK-k 85 %-ában) 1 középfokú általános
komplex nyelvvizsga a követelmény, tehát nem elvárás a mesterszakon a nyelvtudás
szintjének emelkedése az alapszakhoz képest.
144 alapszak nyelvi követelménye a képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján51
Szakok száma Nyelvvizsga-előírás
130 alapszak 1 középfokú komplex
12 alapszak 1 szakmai középfokú komplex
2 alapszak 2 szakmai középfokú komplex
51 A táblázat forrása: Dr. Sturcz Zoltán: Nyelvi követelmények a kétciklusú képzésben, Egység és sokszínűség az
idegennyelv-oktatásban, a gazdasági nyelvoktatás helyzete a felsőoktatásban, Konferenciakötet 2009/2, BGF
KVIF Kara 2009
207
239 mesterszak nyelvi követelménye a KKK alapján
Szakok száma Nyelvvizsga-előírás
204 mesterszak 1 középfokú komplex
10 mesterszak 1 középfokú komplex + 1 alapfokú
(írásbeli vagy szóbeli)
15 mesterszak 2 középfokú komplex
7 mesterszak 1 felsőfokú komplex
2 mesterszak 1 felsőfokú komplex+ 1 középfokú
komplex
1 mesterszak 2 felsőfokú komplex
A korábbi években a nyelvtanulás prioritása a középiskolákba került át. A felsőoktatásban
ugyan nem szűnt meg a nyelvoktatás lehetősége, de az egyre csökkenő állami finanszírozás
arra kényszerítette az intézményeket, hogy a nyelvoktatás kiadásait lefaragják. Az előírt
nyelvvizsga-kötelezettséget sok hallgató a felsőoktatási intézmény által biztosított idegen
nyelvi képzés hiányában nem tudta teljesíteni, így állt elő az a helyzet, hogy három év
átlagában a végzett hallgatók kb. 30%-a (a nappalis hallgatók 23%-a, részidős és távoktatásos
hallgatók 36%-a) nyelvvizsga hiányában nem tudta átvenni diplomáját.52
Ennek orvoslására az Nftv. 107. §-ában a következőképpen rendelkezik:
„Ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik … az
oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény
teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított
három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát
igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános
nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön
nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013.
tanévben tesznek záróvizsgát.”
A Magyar Rektori Konferencia ajánlásaiban azt javasolta a felsőoktatási intézmények
számára, hogy a vizsgák sikeres teljesítése érdekében szervezzenek felkészítő tanfolyamokat.
A helyzet az előző felsőoktatási szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás
következtében alakult ki. A törvény előírta, hogy a diplomát csak nyelvvizsga birtokában
lehet átvenni, de nem gondoskodott arról, hogy a hallgatók megfelelő szaknyelvi képzésben
részesüljenek.
52 NEFMI felmérés, 2010.
208
Nyelvvizsga hiányában át nem vett diplomák aránya53
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók, nyelvtanulók54
A diszciplináris tartalom erősödése következtében a szaknyelvi képzés „elidegenedett”,
elkülönült a felsőoktatási intézmények képzési programjaitól. A szaknyelvoktatásban
részesülő hallgatók aránya ma rendkívül alacsony, ennek növelése tehát szükséges lenne. A
felsőoktatási intézményekben folyó idegen nyelvi képzések nagyon különbözőek, több
esetben az intézmények egyáltalán nem biztosítanak nyelvi képzést. Amennyiben indulnak, a
nyelvi csoportok létszáma sokszor meghaladja a 15 főt, ami a nyelvoktatás hatékonyságát
jelentősen csökkenti.55
A kötelező szaknyelvi képzés átlagos időtartama ugyanakkor az alapképzésben 3-4 félév
(3,85), a mesterképzésben ennél kevesebb, 2,43 félév. Sok intézményben választható a
szaknyelvi képzés, ebben a formában még rövidebb időtartamban folyik szaknyelv-oktatás:
alapfokon 2,67, mesterszinten 1,75 félévnyi időtartamban.56
A szaknyelvi felkészítés döntően az alapképzésben valósul meg, a mesterképzésben a
szaknyelvi képzésben részt vevők száma alacsony, így még az alapképzésben megszerzett
53 NEFMI felmérés, 2010.
54 Az Oktatási Évkönyv 2012. című kiadványnak a 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatai alapján készült
55 Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012.
június,, 11-12. o. 56
Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012.
június, 14. o.
70%
30%
diplomáját nemtudta átvenninyelvvizsgahiányában
290886
60304 8634
összes (egyéb)hallgató
nyelvtanuló
nyelvszakos
209
(szak)nyelvi ismereteik szinten tartása sem biztosított, pedig ennek fejlesztése lenne
szükséges.57
A szaknyelvoktatásba bekerülő nyelvtanárok a szaknyelvi ismereteket jellemzően önképzés
révén szerzik meg. Szervezett szaknyelvi továbbképzésre itthon, vagy külföldön alkalmi
lehetőségek nyílnak, az igényekhez és szükségletekhez képest igen elenyésző számban.
Intézkedések
A nyelvi képzéssel kapcsolatos javaslatok
A felsőoktatási intézmény alapvető működési szabályai szerint a felsőoktatási
intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan lehetőséget kell teremtenie az
idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére [Nftv. 11.§ (2)].
A nyelvtudás mérésének intézményes rendszere a jogszabályban meghatározott
államilag elismert nyelvvizsgáztatási rendszer.
A képzések munkaerő-piaci relevanciájának erősítése – a gazdasági szereplőkkel
egyeztetve – a képzési szerkezet, a képzések kimeneti követelményeinek
felülvizsgálatát, a képzési programok tartalmi fejlesztését, ennek alapján az
intézményi tantervek, tantárgyi programok korszerűsítését teszi szükségessé. A
középtávú intézményfejlesztési tervekhez kapcsolódó képzési struktúra
felülvizsgálatának eredményeként a képzési és kimeneti követelményekben lehet
áttekinteni az idegen nyelvi követelményeket. Szükséges az alap- és mesterképzés
képzési és kimeneti követelményeiben a szaknyelvi ismeretek előírása, amennyiben
azt a szak jellege indokolja. Ennek alapján a szakok tanterveinek módosítása, ezen
belül – a képzés részeként – a szaknyelvi ismeretek, idegen nyelven hirdetett kurzusok
beépítése az ajánlott tantervbe a felsőoktatási intézmények feladata.
Amennyiben a képzés jellege indokolja, nyelvenként 15-30 kreditértékű tantervi
egység kialakítása lehet szükséges, amely tartalomalapú nyelvoktatással, azaz idegen
nyelvű kurzusokkal biztosítja a nyelvtudás bővítését, aktív, alkotó módon történő
használatát (pl. idegen nyelven tantárgy felvételével, idegen nyelvű szakirodalom
feldolgozásával, külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat végzésével, illetve a
tanulmányokban történő beszámításával, elismerésével).
A szaknyelvet oktató nyelvtanárok számára nyújtandó továbbképzések számának
növelése.
A felsőoktatás különböző szintjeire való jelentkezés feltételeire vonatkozó javaslatok:
2017-től alapképzésben legalább egy államilag elismert középfokú, (B2), komplex
típusú általános vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány,
mesterképzésben legalább B2 szintű komplex típusú általános vagy szakmai
nyelvvizsga, ha a szakmai nyelvvizsgát a szak jellege indokolja,
a doktori képzésre való belépés feltétele egy államilag elismert felsőfokú (C1), vagy
2 államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú általános vagy azzal egyenértékű
nyelvvizsga-bizonyítvány.
57 Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012.
június , 10-11. o.
210
A többciklusú képzési rendszerben az oklevél megszerzésének feltételei:
2017-től alapképzésben, ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt
nem állapít meg, legalább egy államilag elismert középfokú, (B2) komplex típusú
általános, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány abban az esetben, ha
a hallgató a felvételkor még nem teljesítette a nyelvvizsga követelményt.
Amennyiben felvételkor már megvolt a B2 szintű, komplex típusú általános
nyelvvizsga, a képzési és kimeneti követelmények előírásai szerint – tehát
amennyiben ezt szak jellege indokolja – a hallgatónak B2 szintű szakmai
nyelvvizsgát kell tennie tanulmányai végére.
mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott
szakmai nyelvi tartalom szerint legalább B2 szintű komplex típusú általános vagy
szakmai nyelvvizsga.
a doktori fokozat megszerzésének feltétele második idegen nyelvből legalább a
releváns nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalom felhasználása, lehetőség szerint
a nemzetközi konferenciákon való részvétel és az idegen nyelven történő
publikáció.
Az alábbi táblázat összefoglalóan szemlélteti a fentieket:
Bemeneti követelmény 2017-től Kimeneti követelmény
Alapképzés B2 szint (középfokú, általános,
komplex nyelvvizsga)
B2 szint (középfokú, általános vagy
szakmai, komplex nyelvvizsga)
Mesterképzés B2 szint (középfokú, általános vagy
szakmai, komplex nyelvvizsga)
B2 szint (középfokú, általános vagy
szakmai, komplex nyelvvizsga)
Doktori
képzés
C1 szint (felsőfokú, általános,
komplex nyelvvizsga), vagy 2
államilag elismert középfokú (B2),
komplex típusú vagy azzal
egyenértékű általános nyelvvizsga
második idegen nyelvből legalább a
releváns nemzetközi, idegen nyelvű
szakirodalom felhasználása, lehetőség
szerint a nemzetközi konferenciákon
való részvétel és az idegen nyelven
történő publikáció.
I. 5. Nyelvtanárképzés
Cél: az általános- és középiskolai nyelvoktatásra való felkészítésen túl a középiskolákban és a
szakképző intézményekben folyó szaknyelvoktatásra való felkészítés, valamint az egész
életen át tartó (nyelv)tanulás előmozdítása érdekében a felnőttek nyelvoktatására vonatkozó
ismeretek elsajátítása is.
Helyzetelemzés
2006-ban megváltozott a magyar felsőoktatás, és vele együtt a tanárképzés rendszere: az
addig osztatlan, öt éves képzés két ciklusra, alapképzésre és mesterképzésre bomlott a
bolognai folyamat értelmében.
A bolognai rendszer szerint az alapképzésben előírt 180 kreditből 110 egy diszciplína
elsajátítására, további 50 kredit pedig egy másik diszciplína, a „minor szak” megtanulására
szolgál, ez a mesterképzés során megszerezhető két tanári szakképzettség kiindulópontja.
Tanár csak az lehet, aki az alapképzés elvégzése után tanári mesterszakon szerez diplomát.
Látszólag tehát kétszakos tanárok kerülnek ki a képzésből, de felkészültségük nem azonos a
két szakon, hiszen a két választott szak eltérő hangsúlyt, időt kap a tanulmányok során.
211
Problémák
Az alapszakon megjelenő diszciplína alapos megismerésére és elsajátítására biztosított
három év nem elég a felkészüléshez, még rosszabb a helyzet a minor szak esetén, ahol
még kevesebb idő áll rendelkezésre. Az is előfordul, hogy, ha a minor szak
Magyarországon kevésbé használt idegen nyelv (pl. japán, kínai), a képzés elején
kezdi tanulni a hallgató, így még alacsonyabb szintű tudással végzi el az alapszakot.
Indokolatlan a tanári ismereteket nyújtó pedagógiai, pszichológiai ismereteket
mechanikusan leválasztani a képzésről. Az alapképzés szakmai ismereteihez kevés a
három év, a tanári ismeretek átadásához sok a két év. A nyelvi képzés óraszáma
jelentősen lecsökken a tanári mesterképzésen.
A rendszerből adódó általános nehézségeket még fokozzák a felsőoktatási
intézmények autonóm értelmezéséből és intézkedéseiből fakadó egyéni
ellentmondások.
Intézkedések
A képzés két szinten valósul meg az Nftv. 102. §-ában megfogalmazott tanárképzési
előírások szerint.
Az általános iskolai tanárképzés 4 + 1 év képzés során az általános iskola felső
tagozata számára képezi a tanárokat. A középiskolai tanárképzés képzési ideje 5 + 1
év. Az oktatás a tanárképzés mindkét szintjén két egyenlő súlyú szakon, osztatlan
képzésben valósul meg, amelyet egy teljes gyakorlati év követ. A szakpárosítás
meghatározása az egyetem lehetőségei, kapacitása szerint történik. A választható
szakok kínálatát azonban mindenképpen befolyásolja az iskolák igénye, és a
közoktatásban tanított nyelvek választéka és gyakorisága.
Annak érdekében, hogy a hallgatók gyakorlatorientált, az iskolai mindennapokban
ténylegesen használható tudást nyújtó képzésben vehessenek részt, szükséges a képzési
struktúrán belül a következő képzési területek arányának növelése:
- a nyelvoktatás módszertana (ideértve pl. a nyelvtudás mérésének és értékelésének
módszereit - a Közös Európai Referenciakeret az Európai Nyelvtanítási Napló
ismeretét, az információs és kommunikációs technológia (IKT) nyelvórai
alkalmazását, a differenciált nyelvoktatás módszertanát)
- a célnyelvi kompetenciák fejlesztése (cél: C2 szint elérése)
- országismeret, a célnyelvet beszélő országok kultúrájának ismerete
- a modern beszélt és írott nyelv ismerete.
Ezzel egyidejűleg a pedagógia-pszichológia, az irodalmi és a nyelvészeti kurzusok
célszerű arányának megállapítása szükséges.
A tanárképzésre jelentkezők alkalmassági vizsgát tesznek.
Ösztönözni kell a gyakorló pedagógusokat arra, hogy minél nagyobb számban
szerezzenek PhD fokozatot pedagógiai, módszertani témákból.
212
I. 6. A nyelvtanár-továbbképzés
Cél: annak biztosítása, hogy a nyelvtanár rendszeres pedagógiai, nyelvi, személyi,
technológiai továbbfejlődése napi munkájában állandó legyen
Helyzetelemzés
Az idegennyelv-oktatás színvonalának emelése szempontjából is döntő szerep hárul a
pedagógusra, a felkészült nyelvtanárra.
A pedagógus továbbképzésről jelenleg a 277/1997 (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik. A
pedagógusoknak 7 évente 120 óra továbbképzésen kell részt venniük a piaci alapon szervezett
továbbképzéseken (csak 50 éves korig, és csak az oklevél megszerzésétől számított 7. évtől).
Problémák
A programokat akkreditáltatni kell, ez az előírás garantálja – elvben – a nem megfelelő
színvonalú programok kiszűrését. Különféle oktatási szolgáltató intézmények kínálnak
sokszor igen heterogén programokat, ezeknek elvégzésével is teljesítheti a tanár
továbbképzési kötelezettségét.
A szabályozás nem engedi meg, hogy az egyetemek akkreditáció nélkül, vagy
egyszerűsített akkreditáció keretében indíthassanak továbbképző programokat. Az
akkreditáció díjának beszedése indokolatlan a tanárképzést ellátó intézmények
esetében, hiszen ezek az intézmények állami jogosultság alapján végzik a
tevékenységet.
Intézkedések
A felsőoktatási intézmények egyszerűsített akkreditációs eljárás keretében
kínálhassanak célzott tartalmú továbbképzéseket.
A továbbképző programok megválasztása iskolai (közösségi) és tanári (egyéni)
érdekeket szolgáló komplex feladat. Az igazgató az iskola fejlődésének érdekében
választ a pedagógus számára továbbképzési programot, de a tanár egyéni
továbbfejlődésének érdekében is dönthet a pedagógus beiskolázásáról.
A szakmai vagy tudományos konferencián való részvétel (akár előadóként, akár
hallgatóként) számítson bele a továbbképzésbe akkor is, ha nincs akkreditálva. Ez a
döntés motivációt ad a pedagógusnak a pedagógus életpálya modell későbbi
szakaszainak megvalósítására.
Az államilag elismert nyelvvizsgával azonos értékű speciális nyelvi érettségi tartalmi
és formai követelményeit továbbképzési program keretében ismerik meg a
pedagógusok.
A tanárok nyelvi fejlődését szolgálja az idegen nyelvi környezetben eltöltött idő. Az
Európai Unió mobilitási programjai (Comenius, Leonardo da Vinci), valamint a
Magyarországon működő kulturális intézetek továbbképzési és kulturális programjai
erre jó lehetőséget biztosítanak. Szükséges ezeknek a lehetőségeknek a széleskörű
megismertetése, azoknak a pedagógusoknak az elérése, bevonása, akik nem éltek még
eddig ezekkel a lehetőségekkel.
213
Az előzőekben vázolt problémák egy részére megoldást jelenthet a nyelvtanár-
továbbképzési programok indítása nagyobb számban pl. a következő területeken:
- IKT nyelvórai alkalmazása
- a nyelvtudás mérésének és értékelésének módszerei (a Közös Európai
Referenciakeret és az Európai Nyelvtanulási Napló megismerése és használata)
- szaktárgyak oktatása idegen nyelven (szakközépiskolában és szakiskolában
dolgozó tanárok számára)
- tanulók motiválása, ennek módszertana.
A nyelvtanár-továbbképzések finanszírozását részben uniós forrásokból is meg lehet
oldani TÁMOP pályázatok keretében.
214
II. AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI NYELVOKTATÁS
II. 1. Nyelviskolák
A nyelviskolák üzleti alapon, magánkezdeményezés keretében működnek. Állami
felügyeletük szerepe elsősorban a minőségbiztosítás és a beiratkozott tanulók érdekeinek
védelme. Ellenőrizni szükséges a tanárok végzettségét, felkészültségét, az óratartás
pedagógiai, nyelvi, módszertani kérdéseit.
A nyelviskolák a jövőben elsősorban a felnőttképzés igényeit szolgálják ki, ezen túl az
államilag finanszírozott iskolai nyelvoktatás mellett választékbővítésként ritkábban keresett
nyelveket is tanítanak.
II. 2. Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszere
Helyzetelemzés
A nyelvvizsgáztatás terén az állam szabályozói és felügyeleti szerepet tölt be. Jelenleg az
államilag elismert nyelvvizsga jelentős szerepet játszik az oktatásban (felvételi többletpontok,
diploma kiadásának előfeltétele, bizonyos külföldi egyetemekre való bejutás előfeltétele), a
közszférában (nyelvvizsgapótlék) és a munkaerő-piacon (alkalmazási feltételként).
A nyelvvizsgáztatás rendszere 2000. január 1-jei hatállyal alakult át. A korábbi állami
nyelvvizsgáztatást felváltotta az államilag elismert nyelvvizsgáztatás, amely akkreditált
nyelvvizsgaközpontokban folyik. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ mellett az
akkreditációs előírásoknak, szakmai kritériumoknak megfelelő nyelvvizsgaközpontok jöttek
létre. Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszerének központi intézménye a
Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, amely az Oktatási Hivatalhoz tartozik, és a
mellette működő Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület.
A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) a 137/2008. (V.1 6.) Korm. rendelet
értelmében ellátja a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos hatósági feladatokat: határozatot hoz a
vizsgaközponti vizsgarendszerek akkreditációs beadványaival kapcsolatban, gondoskodik az
akkreditációs eljárások jogi előírásainak betartásáról, honosítja a külföldön szerzett
nyelvvizsga-bizonyítványokat, kidolgozza és gondozza a formanyomtatványokat, ellátja a
fellebbezések másodfokú elbírálásából adódó feladatokat. A jogszabályi előírásnak
megfelelően az akkreditációs felügyeleti díjakból befolyt összegeket a nyelvoktatás
fejlesztésére fordítja.
A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület folytatja le a vizsgaközpontok által kezdeményezett
akkreditációs eljárásokat, felügyeli a vizsgaközpontok működését, megállapítja, hogy a
külföldi nyelvvizsgarendszerek egyenértékűvé tehetők-e a belföldiekkel.
Jelenleg az országban 24 akkreditált vizsgaközpont működik, ezek közül58
Magyar felsőoktatási
intézményhez kötődő
Egyéb
Akkreditált
nyelvvizsgaközpontok
13 11
magyar külföldi
Akkreditált
nyelvvizsgaközpontok
17 7
58 Oktatási Hivatal − a NYAK adatai alapján
215
Az Európa Tanács KER (Közös Európai Referenciakeret) skálája szerinti szinteket 2008 óta
használják Magyarországon, de már 2006 óta szerepelnek a nyelvvizsga bizonyítványokban.
Jelenleg Magyarországon a KER 6 szintje közül 3 szinten lehet államilag elismert
nyelvvizsgát tenni, ezt a 3 szintet ún. szintillesztési eljárás keretében megfeleltették a korábbi
alap-, közép- és felsőfoknak. (B1 szint-alapfok, B2 szint-középfok, C1 szint- felsőfok).
A mai rendszer szerint elválik egymástól a nyelvoktatás és a nyelvvizsgáztatás joga. Idegen
nyelv oktatására a felsőoktatási intézmény a képzési követelményekben meghatározott előírás
alapján kap jogot. A nyelviskoláknak, mint felnőttképzési tevékenységet folytató
intézményeknek az erre irányuló szándékukat be kell jelenteniük az állami foglalkoztatási
szervnél (a 2001. évi CI. felnőttképzési törvény előírásainak megfelelően). Az államilag
elismert nyelvvizsga bizonyítvány kiadását célzó nyelvvizsgáztatás jogának megszerzése
állami akkreditációs eljáráshoz kötött.
Az államilag elismert nyelvvizsga lehet általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsga alap- közép-
és felsőfokon a KER szintjeinek megfelelően. Az államilag elismert általános és szaknyelvi
nyelvvizsga külön-külön akkreditáció tárgya.
A nyelvvizsgaanyagok kidolgozásához egységes szempontrendszert kapnak a központok, de a
megvalósítás – tehát az anyagok egyedi kidolgozása – nyelvvizsga-központonként eltérő.
Problémák
A NYAK és a NYAT átfogó, komplex akkreditációs és felügyeleti rendszert működtet,
melyet célszerűnek látszik néhány ponton módosítani, a következők miatt:
Az egységes akkreditációs szempontrendszer és a rendszeres és részletes minőségi
ellenőrzés ellenére felvetődik a nyelvvizsgák eltérő nehézségének problémája: a
vizsgázók körében elterjedt az a vélekedés, hogy vannak „könnyebb” és „nehezebb”
nyelvvizsgák. (Ez – részben – abból fakad, hogy az egyes szintek nem vonalak, hanem
sávok. A KER is, de főleg a nyelvvizsgafejlesztők ismerik és használják a B1+, B1++
szintmegjelölést is.)
A NYAK kutatást végzett ennek az állításnak a cáfolata érdekében.59
A kutatás
eredménye: a vizsgált nyelvvizsgákon valamint az érettségi vizsgán elért eredmények
nem mutatnak szignifikáns különbséget. A vizsgálatok azonban szűk körben, alacsony
számú próbavizsgázóval, nem reprezentatív mintákon zajlottak, így az eredmény nem
általánosítható.
Egyes nyelvvizsgaközpontok a jobb eredmények érdekében az adott KER nyelvi szint
sávjának alsó régióját célozzák meg. Ezzel megnövelik a teljesítés esélyét, így
biztosítják a nagyobb jelentkezői létszámot, végső soron a jelentősebb bevételt.
Mivel Magyarországon a KER 3 szintjén lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni
(B1, B2, C1), jelenleg ez a 3 nyelvi szint jelent csak értéket. A nálunk alapfoknak
nevezett (és a nyelvtudást már megnevezésében sem kellően értékelő) B1 szint
valójában a nyelvtudás-skála közepét jelenti, a nyelv önálló használatának
képességével.
Bizonyos szakmák, foglalkozások ellátásához azonban elegendő az A2 nyelvi szint
elérése ill. dokumentálása. Ez a szint a szakképzésben résztvevőknek jelentene
motivációt nyelvtudásuk objektív megmérettetéséhez.
59 Szabó Gábor-Kiszely Zoltán: Államilag elismert nyelvvizsgarendszerek, illetve az emelt szintű érettségi
összevetése próbavizsgázói teljesítmények tükrében német és angol nyelvből. Modern nyelvoktatás, 16. sz. 4.
sz./2010, 19-38. o.
216
A nyelvvizsgahelyek nagy száma: egyes nyelvvizsgaközpontok országosan akár 80-
90 nyelvvizsgahelyet is működtetnek. Lehetetlen ilyen nagyszámú vizsgahely esetében
a vizsgák megfelelő színvonalú lebonyolítása, a nyelvvizsgahelyek megfelelő
ellenőrzése. Erre a problémára válaszul jelent meg a NYAK Akkreditációs
kézikönyvében 2009-ben a következő korlátozás: „Vizsgahely létesítése kérelmezhető
Magyarországon, ha az adott magyarországi településen a vizsgaközpont még nem
rendelkezik vizsgahellyel, illetve, amennyiben a vizsgaközpont a vizsgahelyet a
fővárosban kívánja létesíteni, akkor nem rendelkezik egynél több vizsgahellyel.” Ez a
rendelkezés azonban csak a jövőben létesíthető vizsgahelyekre vonatkozik.
Az Akkreditációs kézikönyv lehetőséget ad vizsgahely további helyszínnel történő
bővítésére is, bizonyos feltételek teljesülése esetén, így a vizsgahelyek nagy számának
korlátozása nem valósul meg.
A nyelvvizsgaközpontok és nyelvvizsgahelyek felügyeletét külső szakértők
bevonásával szervezi meg a NYAK. A külső szakértők kiválasztásának folyamata
nem átlátható, eseti felkérések alapján történik.
Intézkedések
Szükséges megvizsgálni, hogy az egyes nyelvvizsgarendszerek valóban eltérő
nehézségűek-e. Az eddig készült felmérések nem reprezentatívak, és csak kis mintát
vettek alapul. Államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2, C1 szinten lehessen
tenni, hanem A2 szinten is.
A nyelvvizsgaszintek megnevezésének megváltoztatása időszerű, a kettős
megnevezést már a bevezetéskor is csak átmenetinek szánták. El kell hagyni az „alap-
közép-, felsőfok” terminológiát a nyelvtudás szintjének meghatározásában (a
nyelvvizsga dokumentumokban), és a KER rendszer szerinti, a magyar szükségletek
szempontjából szükséges négy szintet kell bevezetni: A2 szint (=alapszint), B1 szint
(=küszöbszint), B2 szint (=középszint), C1 szint (=haladó szint).
Fontos a nyelvtanárok, a közvélemény és a munkáltatók tájékoztatása a KER
szintek jelentéséről, tartalmáról.
Az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák különböző készségeket mérnek. A nyelvvizsga-
bizonyítványban nem csak a vizsga végeredményét kell feltüntetni, hanem
készségenként is szerepeltetni kell az eredményeket, abból a célból, hogy a
munkáltató árnyaltabb képet kapjon a munkavállaló nyelvtudásáról.
A nyelvvizsgahelyek számának csökkentésére megoldás a legalább 2 éve inaktív
vizsgahelyek esetében az akkreditáció megvonása, illetve a vizsgahelyek újbóli
akkreditálási kötelezettsége, az Akkreditációs kézikönyvben szereplő jelenlegi
feltételekkel.
Szükséges a nyelvvizsgaközpontok 2 évente esedékes ütemezett felülvizsgálata során
azt is megvizsgálni, hogy az adott vizsga feladatsorai valóban megfelelnek-e az
akkreditáció során megállapított KER szintnek.
A NYAK és a NYAT működéséhez szükséges anyagi források biztosítása érdekében
jogszabályban kell rögzíteni, hogy a nyelvvizsgaközpontok bevételük milyen
százalékát kötelesek átadni a NYAK-nak.
A NYAK bevételeinek jogszabályban rögzített százalékát az eddigieknél
áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb módon továbbképzésekre, a KER minél szélesebb
körben való megismertetésére, a nyelvvizsgáztatás minőségének javítására kell,
hogy fordítsa.
A külső szakértők kiválasztását a jövőben pályázati úton kell megoldani, valamint
egy szakértői adatbankot/ névjegyzéket kell létrehozni.
217
A fentiek alapján a 137/2008 (V. 16.) Korm.rendelet módosítása szükséges.
Fontos az iskolai nyelvoktatás és a nyelvvizsgáztatás különválasztása: az iskolai
nyelvoktatás célja ne a nyelvvizsgára felkészítés legyen. Az üzleti alapon álló
nyelvoktatás és vizsgáztatás a jövőben elsősorban a felnőttképzésben, valamint a
közoktatásban és felsőoktatásban nem elérhető nyelvek tanításában töltsön be fontos
szerepet.
III. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK
Helyzetelemzés
A tankönyvvé nyilvánítás eljárását a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
és a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás
rendjéről szóló 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza.
Az eljárás során három szakértő (tudományos-szakmai, tantárgypedagógiai és technológiai
szakértő) vizsgálja a tankönyveket, részletesen kidolgozott kritériumrendszer, indikátorok
figyelembe vételével. Az Oktatási Hivatal a szakértők véleménye alapján hoz döntést.
Az Oktatási Hivatal a tankönyveket a fenti tankönyvvé nyilvánítási eljárást követően veszi fel
a tankönyvjegyzékre, amelyből a tanárok választhatnak.
A 2010/2011-es tanévben a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok száma egyes nyelvekből
(a számok a tankönyvhöz tartozó munkafüzeteket is tartalmazzák).60
A tankönyvi engedély öt évre szól, tehát öt évig tarthatja a kiadó a jóváhagyott kiadványokat
a tankönyvjegyzéken. Az öt év letelte után lehetősége van hosszabbítási kérelmet benyújtani.
Előfordul, hogy a tankönyv akkreditációja lejár, és a kiadó nem indít új eljárást. Ebben az
esetben a tankönyvet nem lehet a tankönyvjegyzéken szerepeltetni. A tankönyvjegyzéken
szereplő kiadványok árkorlátozás alá esnek, az árkorlát táblát az Emberi Erőforrások
miniszter évente adja ki. Annak a tankönyvnek a beszerzéséhez, amelynek lejárt az
akkreditációja, nem vehető igénybe az ingyenességre jogosult tanulók után igényelhető -
költségvetésben biztosított - tankönyvtámogatás (normatíva).
Problémák
A tankönyvjegyzéken túl sok tankönyv szerepel, ez sokszor megnehezíti a
nyelvtanulást tanár-, vagy iskolaváltás esetén.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárás a tankönyvkiadók számára anyagi ráfordítással jár,
ez a kisebb kiadóknak nehézséget okoz.
60 Forrás: KIR adatbázis (www.kir.hu)
nyelv címek
angol 443
német 221
francia 11
olasz 8
spanyol 11
latin 6
218
A tanároknak – különösen a gyakran tanított nyelvek esetében − sokszor nincs módjuk
megismerni a teljes tankönyvkínálatot. Bár a kiadók ingyenes tanártovábbképzései
fontos elemei a nyelvtanárok módszertani, szakmai fejlődésének, kevés az olyan
szakmai fórum, ahol kiadói érdekektől függetlenül, kizárólag szakmai oldalról
mutatnák be a tankönyveket61
.
Intézkedések
Az akkreditált tankönyvjegyzéket át kell tekinteni.62
Az – elsősorban angol – tankönyvpiacra jellemző túlkínálat szabályozása szükséges. A
tankönyvlista csak korlátozott számú címet tartalmazhat, így elkerülhető a tankönyvek
túlkínálata, iskolaváltás esetén jobb az esély a beilleszkedésre, és a tanároknak valós
választási lehetőségük marad.
Szükséges a tanárok kiegyensúlyozott tájékoztatása a megjelenő nyelvkönyvekről, és
ezzel kapcsolatos képzések meghirdetése.
Az intézmények közötti átjárhatóság és a nyelvtanulás folytonosságának elősegítése
érdekében minden nyelvkönyvön fel kell tüntetni a KER szinteket, ez legyen a
tankönyvjegyzékre való kerülés egyik feltétele. Emellett a tankönyvvé nyilvánítási
eljárás során a szakértők vizsgálják meg azt is, hogy a nyelvkönyv valóban megfelel-e
a feltüntetett KER szintnek.
A hazai készítésű tankönyveknek tartalmazniuk kell az egyes szakaszok végén a KER
értelmében szerkesztett komplex feladatsort, amelynek elvégzése segíti a tudásszint
rendszeres értékelését.
III. 1. Új technológiák a nyelvoktatásban
A tankönyveken túl az elmúlt évtizedekben számos új tartalomhordozó jelent meg a
nyelvoktatásban (CD, DVD, idegen nyelvű TV csatornák, közösségi oldalak). Az
információs és kommunikációs technológiák (IKT) komoly kihívást jelentenek, és egyben új
lehetőségeket kínálnak a tanulóknak és tanároknak a célnyelvvel és a célnyelvi közösséggel
való közvetlen kapcsolatra.
Az információs és kommunikációs technológiák számos formában használhatók a
nyelvoktatás, nyelvtudás fejlesztésére.
A nyelvtanár számára: tananyagok elkészítése számítógépen; interaktív
nyelvtanulási programok, feladatok használatával a nyelvórák színesebbé tétele, a
diákok motiválása,
Az IKT eszközeinek használata megváltoztatja a tanárok órai felkészülési szokásait, a
szakmai gondolkodás és az együttműködés módjait is.63
A diákok számára: interaktív nyelvtanulási programok az önálló tanuláshoz is,
fórum, chat, Skype használatával kommunikáció a tanult nyelv országaiban élő
kortársakkal.
A digitális tartalmak területén igen komoly lehetőségeket biztosítanak a következő programok
(a teljesség igénye nélkül):
61 Petneki Katalin: Az idegen nyelv tanításának helyzete és fejlesztési feladatai, OFI, 2009
62 A 2011/2012 tanévi közoktatási tankönyvjegyzék elérhetősége.
http://w3.kir.hu/portaldownload/tankonyv/kirtkv2011_kozlony110622.pdf 63
Iskolák az IKT használat tükrében, szerkesztette: Hunya Márta, OFI, 2011, 20.o.
219
a francia kormány segítségével 2006 őszén indított Franciaoktatas.hu című program,
amely oktatási segédanyagokat tartalmazó adatbázis, szabadon férnek hozzá az
iskolák, franciául oktató felsőoktatási intézmények. A program egyedülálló
lehetőséget biztosít a francia nyelvtanítás és szaknyelvi oktatás fejlesztésére. Azok a
tanárok, akik a programban részt vesznek, teljesítik a kötelező továbbképzés feladatát
is.
A SuliNet Nyelvek digitális tananyagbank jelenleg 55 témakörben kínál angol nyelvi
tananyagokat. Bőséges, bár kevésbé strukturált a tananyagválaszték német, francia és
spanyol nyelvből.
Az érettségi előkészítő portálon a kétszintű érettségihez többek között próbatesztek,
kiegészítő feladatsorok, szóbeli vizsgafeladatok találhatók. A tananyagbank
folyamatosan bővül.
Az Oxford University Press
- játékok (1 millió szó elolvasása),
- kreatív projektek készítése, kiállítása.
eTwinning program: európai országokban található partneriskolák tanárainak és
diákjainak interneten történő együttműködését segíti elő.
A nyelvtanárok túlnyomó többsége nyitott az új technológia nyelvórai alkalmazása előtt. A
konkrét felhasználási módok vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a felhasználás csak a
számítógép nyújtotta lehetőségek néhány elemére korlátozódik. A használat célja leginkább
az órára való készülés, és csak kismértékben az informatikai eszközök nyelvórai
alkalmazása.64
Intézkedések
Szélesíteni kell az e tárgyú tanártovábbképzések kínálatát,
a SuliNet Nyelvek digitális tananyagbankot felhasználóbarátabbá kell tenni,
továbbfejleszteni, bővíteni (a tartalom és további nyelvek vonatkozásában).
64 Dringó Horváth Ida-Hoffmann Orsolya: Informatikai eszközök a német nyelvoktatásban − Hol tartanak a
magyarországi nyelvtanárok? Új pedagógia szemle, 2004. május-június
220
IV. A NYELVTANULÁST TÁMOGATÓ KÖRNYEZET
A stratégia az iskolarendszer egészét tekinti át, ugyanakkor szót kell ejteni a szélesebb körű, a
társadalom egészére vonatkozó környezetről is, ahogy ezt kifejezetten ajánlja is az Európai
Bizottság többnyelvűséget támogató akcióterve65
is.
A megfelelő, nyelvtanulást támogató környezet magyar viszonyok között azért különösen
fontos, mert a magyar és az idegen nyelvek kapcsolatának legjellemzőbb sajátossága az, hogy
a magyar társadalom nyelvi szempontból homogén (nincsenek jelentős számban olyan
kisebbségek vagy migránsok, akik nem beszélnek magyarul). Ez a tény nem kedvező a
nyelvtanulást támogató általános környezet szempontjából.
A nyelvtanulást, nyelvoktatást támogató elsődleges motivációs közegnek tekinthetjük:
a családot,
a tágabb közösséget, az önkormányzatokat, a települések testvérvárosi kapcsolatait,
az iskolai testvérváros-kapcsolatokat, cserekapcsolatokat,
az országos kétoldalú, európai, intézményközi vagy alapítványi ösztöndíjakat,
az internet és a tv-csatornák nyújtotta lehetőségeket,
a személyes külföldi tapasztalatokat.
A nyelvtanulást támogató környezet fejlesztésének néhány fontos eleme:
külföldi diákok, gyakornokok, tanárasszisztensek foglalkoztatása az iskolában (a
Comenius tanárasszisztensek az idegen nyelv oktatásán túl más tárgy oktatásában is
részt vehetnek, valamint tanórán kívüli tevékenységeket is szervezhetnek idegen
nyelven),
az idegen nyelvű filmek szinkron nélküli vetítése a televízióban és a mozikban,
az interneten elérhető nyelvtanulási anyagok, kiegészítő feladatok fejlesztése, aktívabb
felhasználása,
a különböző (nem csak oktatási) csereprogramok fejlesztése és támogatása.
a nyelvtanulási lehetőségek bővítése az iskolákban tanórán kívüli, szabadidős
tevékenységek biztosításával.
Intézkedések
Meg kell vizsgálni, hogy milyen módon lehetne a Magyarországra érkező külföldi
tanár-asszisztensek számát növelni.
Kapcsolatfelvétel a közszolgálati televízió-csatornákkal a következők érdekében:
- több idegen nyelvű műsor vetítése szinkronizálás nélkül
- nyelvoktató műsorok újra-vetítése, új műsorok kidolgozása
A SuliNet Nyelvek digitális adatbank szisztematikus bővítése (tartalmi bővítés és a
nyelvi választék bővítése)
http://www.sulinet.hu/nyelvek/
A tanórán kívüli idegennyelv-tanulás támogatása EU-s forrásokból (pl. idegen nyelvi
szakkörök, filmklubok, nyelvi versenyek, idegen nyelven folyó színjátszás, táborok és
a kapcsolódó taneszközök kidolgozásának támogatása).
65 Förderung des Sprachenlernens und der Sprachenvielfalt: Aktionsplan 2004 – 2006 (2003). Mitteilung der
Kommission an den Rat, das europäische Parlament, den Wirtschafts- und sozialausschuss und den Ausschuss
der Regionen. Brüssel, Kommission der europäischen Gemeinschaften
221
ÖSSZEGZÉS
Az előterjesztés lényege az alábbi pontokban foglalható össze:
A kisgyermekkori (óvodai és alsó tagozatos: 1-3. évfolyam) nyelvi foglalkozások
lehetősége állami többletkiadás nélkül megmarad a szükséges módszertani segítség
biztosításával.
Általános iskolában az első idegen nyelvet a 4., a másodikat a 7. osztálytól tanítják; a
folytathatóság érdekében meghatározott nyelvek közül választhatnak; a második nyelv
indítása az iskola számára kötelező, a tanuló számára azonban egyelőre nem kötelező.
A nyelvtanítás kötelezően végrehajtandó tanterv alapján, rendszeres külső szakmai
ellenőrzés mellett, felmérések segítségével folyik. E három új elem a folytathatóságot, a
tanulás szakaszainak egymásra építését szolgálja.
Az első nyelvből, amelyet 9 évig tanul, speciális nyelvi érettségi vizsgát tesz a tanuló,
amely B2 államilag elismert komplex nyelvvizsgával egyenértékű, ez a vizsga a
felsőoktatási tanulmányok megkezdésének egyik feltétele lesz.
A felsőoktatásban hangsúlyosabbá válik a szaknyelvoktatás, a közoktatásban
megszerzett nyelvtudásra a felsőoktatásban − kedvezőbb gazdasági körülmények között
szakoktól függően − két nyelvből szaknyelvi képzés épül. Ez hozzájárul a nemzetközi
hallgatói mobilitás növekedéséhez, és a nyelveket jól beszélő szakemberek munkájának
köszönhetően az ország gazdasági helyzete, nemzetközi megítélése is javul.
A nyelvtanárképzés átalakul, az általános iskolai és a középiskolai tanárképzés
szétválasztásával célzottabb és hatékonyabb a leendő tanárok módszertani felkészítése,
amely szintén az eredményességet növeli. Az osztatlan képzés és a kötelező egy éves
iskolai gyakorlat a képzés minőségét fogja javítani.
A nyelvtanár-továbbképzés szorosabban igazodik az iskola pedagógiai céljaihoz és
nyelvoktatás fejlesztésének céljaihoz.
A tankönyvkínálat ésszerűsítése gazdaságosabbá, áttekinthetőbbé teszi a
tankönyvkiadást és a választékot.
A nyelvtanulást támogató társadalmi környezet hozzájárul a hatékonyabb nyelvoktatás
megvalósításához, a magyar lakosság nyelvtudásának fejlődéséhez.
Az üzleti alapon működő nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok elkülönülnek az állami
finanszírozásban megvalósuló nyelvtanítástól és elsősorban a felnőttképzésben kapnak
szerepet.
A felsorolt intézkedéseken túl fontos, hogy az intézményi szereplők valamennyi oktatási
szinten (általános iskolától az egyetemig) rendelkezzenek intézményi idegennyelv-oktatás
fejlesztési politikával, amely szerves részét képezi az adott intézmény oktatási
profiljának.
Eredmények elérése - amint azt a stratégia is mutatja - ugyanakkor nem várható el önmagában
egyetlen szereplőtől. Az iskola, diák, szülő, civil szervezetek és a tágabb közösség
hatékony együttműködése szükséges a valós eredmények eléréséhez. A stratégia számba
vette azon területeket, ahol az oktatás-irányítás, ellenőrzés eszközeivel javulást lehet elérni,
nem lebecsülve ugyanakkor a többi szereplő felelősségét.
A javasolt irányok és intézkedések következtében javulnak a jövendő nemzedékek munkaerő-
piaci elhelyezkedési esélyei, használható és biztos nyelvtudásuk növeli az ország nemzetközi
versenyképességét.
222
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Morvai Edit – Poór Zoltán: Korai nyelvoktatás a magyar oktatási intézményekben, Oktatási
Minisztérium, 2006
2. Pazonyi Judit: Gondolatok egy korai idegennyelv-oktatási módszer kapcsán, Új Pedagógiai
Szemle, 2008. április
3. Nikolov Marianne − Öveges Enikő: Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamot indító iskolák
vezetői, nyelvtanárai és tanulói körében 2006 tavaszán végzett felmérésről, Oktatási és
Kulturális Minisztérium, 2006
4. Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Szakma és nyelv? Az idegennyelv-tanulás és
tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző intézményekben, Oktatásért
Közalapítvány, Budapest, 2009
5. Bognár Anikó: A tartalom fontossága az idegen nyelvek oktatásban − is, Új Pedagógiai
Szemle, 2005. szeptember
6. Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése
(2004/2005-2008/2009), OKM, 2009
7. Vágó Irén: Nyelvtanulási utak. In Lannert Judit – Vágó Irén – Kőrösné Mikis Márta: A
felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudása, Felnőttképzési Kutatási Füzetek 7. Nemzeti
Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2006
8. Dr. Sturcz Zoltán: Nyelvi követelmények a kétciklusú képzésben, Konferenciakötet, 2009
9. Laki Mihály: Az idegennyelv oktatási piac átalakulása, Közgazdasági Szemle LIII. évf.
október, 880-902.o.
10. Dringó Horváth Ida − Hoffmann Orsolya: Informatikai eszközök a német nyelvoktatásban −
Hol tartanak a magyarországi nyelvtanárok? Új Pedagógiai Szemle 2004 május-június
11. Gálné Mészáros Beáta: Szaknyelvi előkészítés a magyar német két tannyelvű
gimnáziumokban, Új Pedagógiai Szemle 2007 március-április
12. Kormos Judit − Csizér Kata: A családi környezet hatása az idegen nyelvi motivációra: egy
kvalitatív módszerekkel végzett kutatás tanulságai, Magyar Pedagógia, 105. évfolyam (2005)
13. Vámos Ágnes: A tannyelv iskolai fogalma, Educatio, 2000/4
14. Vámos Ágnes: Magyarország tannyelvi atlasza, Keraban Kiadó, 1998
15. European Strategic Framework for Education and Training (ET 2020) Thematic Group on
Early Language Learning at Pre-School level PROGRESS REPORT– European Comission,
2010
16. Kovács Judit: Magyar-angol két tannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban,
Eötvös Kiadó, 2006
223
17. Petneki Katalin: Az idegen nyelv tanításának helyzete és fejlesztési feladatai, OFI,
2009Nikolov Marianne: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika – nyelvoktatásunk a
nemzetközi trendek tükrében, OFI, 2007
18. Öveges Enikő: Az idegenyelv-tanulás és tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a
szakképző intézményekben, OKM tanulmány, 2009
19. A NYEK évfolyam a fővárosi középiskolákban (2004-2009), Mérei Ferenc Fővárosi
Pedagógiai Intézet felmérése, 2009
20. Kovács Judit: A gyermek és az idegen nyelv, Eötvös József Kiadó, 2009
21. Petneki Katalin: Az idegen nyelvek oktatása Magyarországon az ezredfordulón, JATE Press,
2007
22. Szabó Gábor-Kiszely Zoltán: Államilag elismert nyelvvizsgarendszerek, illetve az emelt szintű
érettségi összevetése próbavizsgázói teljesítmények tükrében német és angol nyelvből. Modern
nyelvoktatás, 16.sz. 4. sz./2010
23. Jelentés a magyar közoktatásról 2010
24. Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések.
Budapest, 2012. június (az EMMI megbízásából)
25. A két tanítási nyelvű oktatás eredményei. Kétnyelvű iskoláért Egyesület. 2011. október 20.
224
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet
Hány idegen nyelven beszél elég jól ahhoz (az anyanyelvén kívül), hogy képes legyen
bekapcsolódni egy beszélgetésbe?66
66 Europeans and Languages, 2012, Eurobarometer/European Comission 15. oldal
A táblázatban az is látható, hogy csökkenés vagy növekedés tapasztalható az előző, 2006-os Eurobarometer
felméréshez (EB77.1.-EB64.3) képest.
225
2. számú melléklet
Magyarországon a közoktatásban jelenleg az alábbi nyelveket tanítják67
:
1 angol (1)
2 arab
3 bolgár
4 cigány-beás
5 cigány-romani
6 eszperantó
7 finn
8 francia (3)
9 héber
10 holland
11 horvát
12 japán
13 kínai
14 latin (6)
15 lengyel
16 magyar
17 német (2)
18 olasz (4)
19 orosz (7)
20 portugál
21 román
22 ruszin
23 spanyol (5)
24 szerb
25 szlovák
26 szlovén
27 török
28 ukrán
67 EMMI 2011/2012-es Közoktatás-statisztikai adatgyűjtés alapján
226
3. számú melléklet
Államilag elismert nyelvvizsgát az alábbi nyelvekből lehet tenni ma Magyarországon68
:
1. Angol
2. Arab
3. Cigány (beás)
4. Cigány (lovári)
5. Cseh
6. Dán
7. Eszperantó
8. Finn
9. Francia
10. Héber
11. Holland
12. Horvát
13. Japán
14. Kínai
15. Latin
16. Magyar
17. Német
18. Ógörög
19. Olasz
20. Orosz
21. Portugál
22. Román
23. Spanyol
24. Svéd
25. Szerb
26. Szlovák
27. Szlovén
28. Török
29. Újgörög
30. Ukrán
68 Forrás: OH-NYAK honlap, 2012/09
227
4. sz. melléklet
A Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei
Szint Leírás A1 Képes egyszerű kapcsolatteremtésre, ha a másik személy hajlandó a mondanivalóját
kissé lassabban vagy más kifejezésekkel is megismételni, illetve segíti a
mondanivaló megformálását. Fel tud tenni és meg tud válaszolni olyan kérdéseket,
amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Egyszerű
kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és az ismerőseit. A2 Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél
információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid
információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz,
hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen. Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más
személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai
tevékenységeiről. B1
Elboldogul a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik.
Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő,
vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás,
aktuális események) folyó társalgásban. Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól,
reményeiről és céljairól. Röviden is meg tudja magyarázni, indokolni véleményét
és terveit.
B2 Az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre
képes. Aktívan részt tud venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy
közben érvelve kifejti a véleményét. Világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos, az érdeklődési körébe
tartozó témában. Ki tudja fejteni a véleményét valamely aktuális témáról úgy, hogy
részletezi a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait. C1 Folyamatosan és gördülékenyen fejezi ki magát, ritkán keresi a szavakat és
kifejezéseket. A nyelvet könnyeden és hatékonyan használja a különböző
társadalmi és szakmai kapcsolatokban. Gondolatait, véleményét pontosan ki tudja
fejteni; hozzászólásait a beszélőtársakéhoz tudja kapcsolni. Világosan és részletesen tud leírni bonyolult dolgokat úgy, hogy más kapcsolódó
témaköröket is bevon, egyes elemeket részletez, és mondanivalóját megfelelően
fejezi be. C2 Könnyedén részt tud venni bármilyen társalgásban, vitában; nagy biztonsággal
alkalmaz sajátos kifejezéseket és különböző nyelvi fordulatokat. Gördülékenyen, szabatosan, az árnyalatok finom kifejezésére is ügyelve beszél. Ha
elakad, úgy kezdi újra és fogalmazza át a mondandóját, hogy az szinte fel sem
tűnik.
Világosan és folyamatosan, stílusát a helyzethez igazítva írja le vagy fejti ki bármit,
előadását logikusan szerkeszti meg; segíti a hallgatót abban, hogy a lényeges
pontokat kiragadja és megjegyezze.
228
Recommended