View
3
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
A Hungarospa Zrt. hitelezésének és hitelképességének vizsgálata
Belső konzulens: Dr. Pocsai Erzsébet Holohan Klaudia
Külső konzulens: Bonifert Brigitta Távoktatás
Pénzügy-számvitel
Pénzügy
2017
1
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 2
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................ 4
2.1 A HITELEZÉS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ........................................................ 4
2.2. A HITELEZÉS FOLYAMATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ADÓSMINŐSÍTÉSRE ......... 5
2.2.1. A hitelképesség vizsgálata során alkalmazott mutatószámok és
szempontok ................................................................................................ 5
2.3. A PÉNZÜGYI ÉS A BANKI KOCKÁZATOK TÍPUSAI ................................................... 8
2.3.1. A hitelkockázat ........................................................................................ 10
3. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN ....................................................................................... 11
4. ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS ............................................................................................ 13
4.1 A K&H BANK ZRT. RÖVID BEMUTATÁSA, MŰKÖDÉSE .......................................... 13
4.1.1. A hitelezés folyamata nagyvállalat esetében ........................................... 14
4.1.2. Az adós- és ügyfélminősítés ..................................................................... 16
4.1.3. Objektív szempontok ................................................................................ 19
4.1.4. A szubjektív tényezők vizsgálata .............................................................. 19
4.1.5. A hitelkockázatok kezelése a bank esetében ............................................ 25
4.2. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA, MŰKÖDÉSE ..................................................... 26
4.2.1. A Hungarospa Zrt. egységeinek rövid bemutatása ................................. 28
4.3. A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉBEN REJLŐ KOCKÁZATOK, A KÜLSŐ TÉNYEZŐK - A
SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐK ELEMZÉSE .................................................................... 29
4.3.1. A vállalkozás SWOT elemzése ................................................................. 34
4.4. PÉNZÜGYI ELEMZÉS AZ ELMÚLT HÁROM AUDITÁLT ÉV FÜGGVÉNYÉBEN - AZ
OBJEKTÍV TÉNYEZŐK ELEMZÉSE ............................................................................ 35
4.4.1. A hitelképesség elemzése ........................................................................... 38
4.4.2. Scenarió - a maximális hitelteher vizsgálata ............................................ 39
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK .................................................................. 40
6. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................... 43
IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 45
ÁBRÁK JEGYZÉKE ......................................................................................................... 47
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ........................................................................................... 47
MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 48
2
1. BEVEZETÉS
Magyarországon a kétszintű bankrendszer kialakulástól kezdődően (1987) központi
helyet foglalnak el az üzleti- illetve pénzügyi életben a kereskedelmi bankok. Ekkor tört
meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyeduralma. A kialakuló kereskedelmi bankok
egy-egy területre specializálódtak; így az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank a
mezőgazdasági- és feldolgozóipari cégeknek hitelezett, az MHB ipari cégekkel
foglalkozott, míg a külkereskedelmi (exportcégek) az MKB-hoz fordulhattak
finanszírozás végett. Kiemelkedő jelentőségűek, mivel a közvetítő szerepet töltenek be
a pénzfelesleggel rendelkező (szufficites) és az átmeneti pénzhiányban lévő (deficites)
gazdasági szereplők között. Ennek megfelelően a megtakarításokat összegyűjtik betétek
formájában, amiből a pótlólagos finanszírozást nyújtanak azon gazdasági szereplőknek,
akiknek pénzre van szükségük.
A bank nagyon érzékeny a kockázatokra és veszteségekre, mivel a betétek utáni
kamatokat mindenképpen fizetnie kell, amelynek pénzügyi hátteréül a hitelek után
befolyt kamatok szolgálnak. Ebből látható, hogy a bankmérleg eszközoldala „biztos”,
míg a forrásoldal „bizonytalan”. Éppen ebből kifolyólag - a hitelezési kockázat
minimalizálása végett - hitelezési eljárás keretében vizsgálják meg a cég
hitelképességet, azaz annak a valószínűségét, hogy a vállalat képes lesz-e a hitelt és
annak kamatait visszafizetni. Az eljárás keretein belül történik az adósminősítés, amely
objektív és szubjektív szempontok alapján értékel, valamint ezzel párhuzamosan zajlik
az ügyféllimit megállapítása is a specifikumok figyelembe vételével. Ezek a folyamatok
minden esetben lebonyolításra kerülnek annak érdekében, hogy a Bank megfelelő képet
kapjon a vállalatról, illetve annak gazdálkodási helyzetéről.
A vállalkozások egyre inkább rákényszerülnek a külső források bevonására. Ennek oka
az, hogy gyakran nem keletkezik elégséges belső forrás: vagy a bevételek és kiadások
időben eltérnek egymástól, így a vállalat forrást von be a termelés folyamatos
fenntartása érdekében. A vállalatfinanszírozás még fontosabbá válik, hiszen a
versenyképesség fenntartása rendkívül sok pénzt és fáradtságot igényel.
A kereskedelmi bankok egyik legfontosabb tevékenysége a hitelezés, mely számos
kockázattal jár. A bankoknak a kockázatok elkerülése végett úgy kell eljárnia minden
3
ügylet esetében, hogy a tevékenysége megfeleljen az alapvető két fő célkitűzésének,
azaz a hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek érdekeit, illetve az ügylet megfelelő
bevételt és profitot biztosítson. A hitelezés azonban számos kockázattal jár, melyeket
összefoglaló néven banki hitelkockázatoknak nevezünk.
Szakdolgozatom témájaként a K&H Bank Zrt. vállalati hitelezését, ezen belül is a
hitelképesség-vizsgálatot választottam. A témával kapcsolatos elemzésem során három
fő kérdésre keresem a választ.
1) Milyen szempontokat vesz figyelembe a bank a hitelezés során?
2) Mi jellemzi a bank hitelképesség-vizsgálatát? Milyen mutatókat alkalmaz a bank
egy vállalkozás hitelképességének a megítélésekor?
3) Hitelképes-e a Hungarospa Zrt.?
Dolgozatom célja az, hogy átfogó képet adjak a K&H Bank Zrt. hitelezési
tevékenységéről, és ezen belül is a hitelképesség vizsgálatáról.
A hitelkockázat és a hitelezés egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Dolgozatom
szakirodalmi áttekintésében ezért a hitelezés hazai helyzetével foglalkozom röviden.
Ezen túl a pénzügyi kockázatok ismertetésére, majd ezen belül is a hitelkockázatok
bemutatására és kezelésére térek ki röviden. Ezt követően a hitelezés folyamatát és
banki szempontjait ismertetem. Az elemzés részben egyrészről a K&H Bank
hitelezésének gyakorlati bemutatására, illetve egy vállalkozás hitelezésének és
hitelképességének az elemzésére térek ki.
Hipotézisem a következő:
A hitelképesség vizsgálata folyamatában feltételezem, hogy a Hungarospa Zrt.
szubjektív tényezőinek a hitelképesség szempontjából kedvező változásai, pozitív
irányba tolódása releváns az objektív mutatók alakulásában, így a hitelképesség
meghatározásában.
4
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
A szakirodalmi áttekintés során először röviden bemutatom a hitelezés helyzetét, majd a
hitelezés folyamatára, ezen belül is az adósminősítés ismertetésére helyezem a
hangsúlyt. Végül a banki kockázatokat ismertetem.
2.1 A hitelezés rövid történeti áttekintése
A rendszerváltást követően egyre több vállalkozást alapítottak, melynek következtében
egyre nőtt a vállalkozások finanszírozási igénye, és ezzel egyidejűleg megnőtt a hitel
iránti kereslet is. A kereskedelmi bankok az újonnan alapított mikrovállalkozások
finanszírozását kockázatosnak ítélték meg, ezért a bankok figyelme a nagyvállalatok
felé fordult. (Némethné, 2003) Az ezredforduló táján a nagyvállalati hitelezési piac
telítődött, ezáltal a bankok figyelme a kkv szektor felé fordult. A kkv hitelezést
erősítette az is, hogy a kkv szektor hitelkereslete egyre nőtt. A vállalati hitelállomány
alakulását mutatja be az 1. ábra.
1. ábra A vállalati hitelezés alakulása (2002-2015)
Forrás:http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-
felmeres/hitelezesi-felmeres-2015-marcius-2 (letöltés dátuma: 2017. április 29.) alapján saját
szerkesztés
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
vállalati hitelállomány (mrd Ft)
5
Az 1. ábra grafikonjából jól látható, hogy a vállalati hitelállomány a 2002-2008 közötti
időszakban dinamikusan nőtt. 2002-ben több, mint 3000 milliárd Ft vállalati
hitelállomány állt fent év végén, 2008-ban már 7000 milliárd Ft. A vállalatok
hitelállománya válság időszakáig több, mint kétszeresére nőtt. A válságot követően
azonban a hitelállomány csökkent. A 2008. évi 7246 milliárd Ft összegű vállalati
hitelállomány 2014-re 6181 milliárd Ft-ra csökkent, összességében tehát több, mint 8%-
os csökkenés következett be.
2.2. A hitelezés folyamata, különös tekintettel az adósminősítésre
A továbbiakban a hitelezés folyamatát, a hitelképesség során alkalmazott szempontokat
és mutatószámokat fogom elemezni.
2.2.1. A hitelképesség vizsgálata során alkalmazott mutatószámok és
szempontok
Ahogyan Koppány - Kovács (2011. p.35) fogalmaz: „A pénzügyi mutatószámok
dzsungelében nem könnyű eligazodni.” A szakirodalmak számtalan tipológiát
alkalmaznak a pénzügyi mutatószámok csoportosítására. Általánosan elfogadott, és a
legközismertebb a következő csoportosítási mód:
• vagyoni helyzet elemzése
• pénzügyi helyzet elemzése
• jövedelmezőségi helyzet elemzése
Sok szakember véleménye alapján azonban nem szabad e három csoportosítási
formátumnál maradni. Bordáné (1990) - a nemzetközi szakirodalom alapján - hét
csoportba sorolja a mutatószámok fajtáit:
1) jövedelmezőségi ráták
2) tevékenységi ráták
3) élőmunka-ráfordítás ráták
4) tőkeáttétel-mutatók
5) piaci ráták
6) likviditási és adósságráták
7) kamat- és osztalék fedezettségi mutatók
6
A pénzügyi mutatócsoportok területeit egyenként bemutatni véleményem szerint nem
szükséges. Fontosnak tartom azonban ismertetni azokat a mutatókat, melyeket a banki
finanszírozhatóság és hitelképesség-vizsgálat során a bankok elemeznek. Ezek a
mutatók elsődlegesen a forgótőke mutatók valamint az adósság-visszafizetési képesség
mutatói.
Mi a forgótőke menedzsment? „A forgótőke menedzsment magában foglalja a
vállalkozás forgóeszközeinek a finanszírozását és menedzselését, valamint a rövid
lejáratú kötelezettségek felügyeletét.” (Tarnóczi - Luc, 1995. p. 173.) A forgótőke
menedzsment célja alapjában véve az, hogy a változó gazdasági feltételek között
biztosítsa a vállalati pénzeszközök megfelelő mennyiségének a rendelkezésre állását.
(Tarnóczi - Luc, 1995).
Ezen belül kiszámításra kerül a későbbiekben a nettó forgótőke, a különböző forgási
sebesség mutatók, a működési ciklus, a pénzciklus. A forgótőke egy vállalkozás
forgóeszközökbe történt befektetéseit jelenti. Azok a cégek, ahol a forgóeszközökbe
eszközölt befektetések nagyobbak, nagyobb a likviditásuk is. A nettó forgótőke a
forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége. A működési ciklus annak
az időszaknak a hossza, amelyet a készlet megszerzése, értékesítése és a pénzbeszedése
igényel. A pénzciklus azon napok száma, amelyek a készletért történt tényleges
kifizetéstől az értékesítés utáni pénzbeszedésig telt el. (Tarnóczi - Luc, 1995)
A K&H Bank Zrt. a finanszírozás során előtérbe helyezi az úgynevezett cash-flow alapú
finanszírozást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelek visszafizetési forrásának az
elsődleges működést tekintik. Ennek alapja az EBITDA. Az adósság-visszafizetési
képesség vizsgálata során alkalmazott két legfontosabb mutatószám a NET
DEBT/EBITDA és az ADSCR mutatók. Az EBITDA valójában a vállalkozás adók,
kamat, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményét jelöli, elnevezése az angol
szavak rövidítéséből ered: E (earnings - bevétel), B (before - előtt), I (interest - kamat),
T (tax - adó), D (depreciation - tárgyi eszközök értékcsökkenése), A (amortization -
értékcsökkenés). A NET DEBT/EBITDA mutató egy adott évre mutatja a hitel terhét a
társaság jövedelemtermelő képességére vetítve. Elvárt értéke 3-4 közötti abban az
esetben, ha a vállalkozás csak rövid lejáratú hitelállománnyal rendelkezik, 7-8 abban az
esetben, ha hosszú lejáratú hitelei is vannak. (Kónya, 2009)
7
Az adósság-visszafizetési képesség elemzésének másik fontos mutatószáma az ADSCR
(Annual Debt Service Coverage Ratio) mutató, mely a vállalkozás szabad rendelkezésű
pénzállományát mutatja az adókötelezettség figyelembe vételével, vagyis megmutatja,
hogy a rendelkezésre álló szabad pénzmennyiség hogyan viszonyul az adott időszak
tőke- és kamatfizetési kötelezettségeihez. Minimálisan elvárt értéke 1,1 - 1,2 körül van.
Hall véleménye szerint az EBITDA kiindulásának az alapja a bevételek áramlása,
hiszen a vállalkozások valós értékét a bevételek adják. A mutatót hasznosnak tartja,
mert az csak a vállalkozás működéséből eredő eredményeket mutatja. (Hall, 2013)
Peter K. Nevitt – Frank Fabozzi (1997. p.22.) egyértelműen leírja, hogy az „EBITDA az
a pénzáramlás, amelyből a kölcsöntőke és a kamatok kifizethetők.” Megfelelő pénzügyi
adottságokkal rendelkező vállalkozás esetében az EBITDA összegének fedeznie kell a
meglévő hitelek törlesztését, azok kamatait is, illetve valamennyi vésztartalékot is
biztosítani kell. Hovakimian és szerzőtársa (2003) kutatásaik során arra az eredményre
jutottak, hogy egy vállalkozás pénzügyileg szorult helyzetben van abban az évben, ha az
EBITDA nem éri el a kamatkiadások 80%.-át, vagy ha két egymást követő évben az
EBITDA nem éri el a kamatköltségek nagyságát.
8
2.3. A pénzügyi és a banki kockázatok típusai
A hitelintézet vállalkozási tevékenységet folytat, amely tevékenység célja a
profitszerzés, és a vagyon gyarapítása. A hitelintézet számlapénzt teremt, pénzt közvetít
nagyszámú pénzmegtakarító és pénzfelhasználó között, pénzügyi eszközökkel
kereskedik. A hitelintézet, a hitelintézet tulajdonosai, a betételhelyezők, a befektetők
kockázata abban áll, hogy igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét
befolyásoló veszélyforrások száma. Tétényi (2001) a banki kockázatok típusait az
alábbiak szerint csoportosította:
2. ábra A banki kockázatok típusai
Forrás: Tétényi (2001) alapján saját szerkesztés
A befektetési kockázatnak különböző megjelenési formái lehetnek, mint például az
immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékvesztése, a befektetett pénzügyi
eszközök (részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök) értékvesztése, a rövid lejáratú,
forgatási célból vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, a
beruházási befektetések tervezett hozamának elmaradása.
A likviditási kockázat azt jelenti, hogy a vállalkozó a vállalat, elismert, fizetési
kötelezettségeit az esedékességkor nem tudja teljesíteni. Ennek oka, hogy az azonos
Bankikockázatok
Befektetési
Likviditási
Hitel
Kamat
Árfolyam
Lehívási
9
időintervallumban realizált bevételek, és a vállalkozó pénzügyi tartalékai ismétlődően
nem nyújtanak fedezetet a lejárt és az esedékes kötelezettségekre. A likviditási kockázat
jelentkezhet abban a formában is, hogy a vállalkozó eszközállományának átlagos
befektetési ideje hosszabb az eszközöket finanszírozó források átlagos lejárati idejénél.
A hitelezési kockázat nem más, mint amikor a vállalkozó termékeinek,
szolgáltatásainak jelentős hányadát halasztott fizetés ellenében értékesíti. Ez a
tevékenység az eladó részéről hitelnyújtást jelent a vevő számára. A hitelnyújtás
kockázatán értjük, hogy az adós a számára nyújtott hitelt a szerződésben meghatározott
időben a kedvezőtlenné vált pénzügyi helyzete következtében nem képes törleszteni,
illetve visszafizetni, és a hitelező fedezet hiányában a követelést nem tudja behajtani.
A kamatkockázat a kamatlábak változásából, továbbá a kamatkövetelések
behajtatlanságából eredő kockázat. Növeli a kamatkockázatot az is, ha a bankhitel vagy
a kereskedelmi hitel a hitel futamideje alatt növekedett kamatlábhoz viszonyítva
alacsonyabb kamatlábbal nyújtották, és a szerződés nem teszi lehetővé a kamatláb
hozzáigazítását a növekedett kamatlábhoz. Devizaügyleteknél a kamatlábkockázat ellen
a bankok opciós ügyletek kötésével védekeznek.
Az árfolyamkockázat egyrészt visszavezethető a valuták, a devizák, az értékpapírok
piaci árának változására. A bankoknál árfolyamkockázatnak kitett ügylet, ha a bank
devizaeszközeinek és határidős devizavásárlásainak összege nincs összhangban a
devizaforrásainak összegével.
A lehívási kockázat a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik. A mérlegen kívüli
tételek a kezességvállalások, a garanciavállalások és a harmadik személy fizetéséért
vállalt más formájú kötelezettségek, amelyek alapján akkor kell fizetést teljesíteni, ha az
alapügylet fizetésre kötelezettje nem teljesít. Ha ez bekövetkezik, akkor a
kedvezményezett, a hitelező a kezessel, a garanciát nyújtóval, az akkreditívet nyitó
bankkal szemben érvényesíti követelését. (Tétényi, 2001)
10
2.3.1 A hitelkockázat
Az általam részletesebben vizsgált Bankon, de ugyanúgy a többi hitelintézeten belül is,
a vállalati hitelezés folyamatát különböző kockázatkezelési szabályzatok határozzák
meg. Ezek közül a legfontosabbak közé tartoznak:
- Általános hitelezési szabályok - Kockázati stratégia - Ügyviteli/vezérigazgatói utasítás
a kockázatvállalási folyamatról - Biztosítékokra vonatkozó szabályzatok -
Monitoring/ügyfélkezelés szabályai - Általános ügyfélminősítési szabályzat -
Szerződéskötési szabályzatok - Termékspecifikus szabályok - Szegmentációs
szabályok, valamint ágazati stratégiák A Bank a Bázel II. szabályozásának megfelelően
a tőke megfelelési mutató számítására a standard módszert alkalmazza. Az egyes
kitettségekhez tartozó kockázati súlyokat külső minősítők besorolása alapján határozzák
meg. Ennek megfelelően a teljes szervezetben a Moody’s minősítő cég minősítései
alkalmazandóak. Emellett a fejlett módszer alkalmazására történő felkészülés jegyében
a bank belső minősítéseket is készít, mégpedig a vállalati területen úgynevezett
„Rating” formájában. A stratégiák kialakításában és a teljes kockázati folyamatban az
üzleti és kockázati területek közösen vesznek részt. Az üzleti területet a hitelreferensek
képviselik, akik kapcsolatban állnak az egyes vállalkozásokkal, így azok működését,
gazdálkodását, pénzügyi helyzetét folyamatosan nyomon követik. A kockázati területen
a banki kockázatkezelők dolgoznak. Rajtuk kívül a menedzsment több területe is
bekapcsolódik a folyamatba, így a Felügyelő Bizottság, az Igazgatóság és különböző
bizottságok vesznek részt a kockázatmenedzsment folyamatában (K&H Banki belső
szabályzat).
11
3. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN
A dolgozat készítése során primer és szekunder forrásokat használok fel. A
szakirodalmi áttekintés során szekunder források segítségével ismertettem a hitelezés
válság előtti és válságot követő állapotát, majd szintén szekunder források
feldolgozásával mutattam be a hitelezés, ezen belül is az adósminősítés folyamatát,
valamint a hitelkockázatokat és azok kezelését. A válság előtti és a válságot követő
hitelállomány bemutatásához és elemzéséhez primer adatokat alkalmaztam, melyet az
MNB honlapjáról töltöttem le.
Dolgozatom esettanulmányi részéhez elsősorban primer forrásokat használok majd,
melyek egyrészről a bankok belső anyagai és szabályzatai, másrészről pedig a
vállalkozás által nyújtott beszámolók és pénzügyi adatok. Az elemzés során pénzügyi
mutatók segítségével elemzem a vizsgálatba bevont vállalkozás utolsó lezárt három
évének auditált adatait, felhasználtam a bank által alkalmazott hitel-visszafizetési
képességet jelző mutatókat, majd pedig következtetést vonok le a vállalkozás
finanszírozhatóságára és hitelezhetőségére vonatkozóan.
A dolgozatban az elemzésekhez idősoros adatokat használok fel, az adatokat excel
táblában rögzítem majd, a dolgozatban pedig ábrák és táblázatok segítségével
szemléltetem a főbb eredményeket.
Egy dinamikus pénzügyi elemzés elkészítéséhez legalább három év beszámolójára
szükség van. A hosszabb távú és ciklikus tendenciák feltárásához azonban hosszabb
időszak bemutatása szükséges. Viszont a túlságosan hosszú, 5-7 évnél hosszabb
időtartamot átfogó elemzések esetében mindig fennáll az a veszély, hogy a számviteli
szabályok, a vállalatfinanszírozási megoldások, a technikai-technológiai változások
miatt az időszak eleji és végi adataink nem lesznek összehasonlíthatók egymással. Az
összehasonlíthatóságot nem csak külső környezeti hatások korlátozhatják, hanem belsők
is. Erre példaként említette a vállalkozáson belül a számviteli politika megváltozását,
vagy más számviteli beszámolási standardokra való áttérést. (Koppány - Kovács, 2011)
12
A pénzügyi ráták alkalmazásának előnyeit és hátrányait Katis (2002) az 1. táblázat
szerint foglalta össze:
Előnyök Hátrányok
Megkönnyíti az összehasonlítást Önmagukban nem sokat jelentenek
Az adatok a ráták segítségével
szabványosíthatók és összemérhetők Nem kapunk reális képet
„Csak” tüneteket mérnek
1. táblázat A mutatószámok előnyei és hátrányai
Forrás: Katis (2002, p. 72-73) alapján saját szerkesztés
Bármely vállalkozás esetében lehetséges, hogy egy-egy számadat önmagában nem
fontos. Fontosságuk csak akkor jelenik meg, ha különböző számadatokkal
összefüggésbe állítjuk őket, az arányszámok alkalmazása tehát megkönnyíti az
összehasonlítást. Az üzleti teljesítmények számadatait azonban rendkívül nehéz
összehasonlítani akkor, ha azok különböző évekre vagy különböző társaságokra
vonatkoznak. Arányszámok alkalmazásával, vagyis a pénzügyi ráták használatával ez a
gond elkerülhető, hiszen a pénzügyi ráták segítségével az adatok szabványosíthatóak és
összehasonlíthatóak lesznek. Egy-egy arányszám azonban önmagában nem sokat jelent.
A ráták csak akkor nyújtanak értékes információt, ha egy széles körű elemzés részét
képezik. Elfordul, hogy az összehasonlítás során nem kapunk reális képet. Ez általában
akkor történik meg, ha két vállalkozásnál nem ugyanakkor ér véget az üzleti év. Egyik
esetében januártól decemberig, a másik esetében májustól a következő év áprilisig tart.
Akkor sem reális az összehasonlítás, ha más térségben működnek, vagy más iparághoz
tartoznak. A mutatószámok Katis szerint „csak” tüneteket mérnek, ahhoz segítenek
hozzá, hogy eldöntsük, mely területen kell folytatni a vizsgálódást, mire kell figyelmet
szentelni a vállalkozás működése során. (Katis, 2002)
13
4. ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS
Az elemzés fejezetben először is röviden bemutatom a K&H Bank Zrt. tevékenységét.
Ezt követően a bank nagyvállalati hitelezési gyakorlatának a bemutatására helyezem a
hangsúlyt. Végül egy esettanulmány keretein belül elemzést végzek az elmúlt három
auditált év függvényében.
4.1 A K&H Bank Zrt. rövid bemutatása, működése
A K&H Bank a kétszintű bankrendszer létrejöttével egy időben 1987. január 1-jén
kezdte meg működését Magyarországon. Alapítói a magyar állam és mezőgazdasági,
élelmiszeripari, kereskedelmi valamint idegenforgalmi vállalatok voltak. Az alapítást
követő öt évben a bank ügyfélköre folyamatosan bővült, új szolgáltatásokat indítottak
be és a fiókok száma is dinamikusan növekedett. Az akkori gazdasági helyzet
következtében számos ügyfél helyzete romlott és a bank minősített hitelállománya
jelentősen emelkedett.
A további dinamikus fejlődés érdekében alaptőke-emelésre és alárendelt kölcsöntőke-
juttatásra is sor került. Az így megerősödött pénzintézet 1996-ban magába olvasztotta
leánybankját, az IBUSZ Bankot. Az ezáltal megszületett univerzális bank az ország
második legnagyobb fiókhálózatával rendelkezett. Szintén ebben az évben csatlakozott
a K&H Bank a VISA-hoz és az EUROPAY-hez (mai nevén Master Card), ami
beindította az ország egyik legszélesebb körű bankkártya választékának létrehozását.
1997-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentős összegű, mintegy
30 millió amerikai dollár értékű, alárendelt kölcsöntőkét nyújtott a Banknak, ezáltal
erősítve annak tőkehelyzetét. Még ugyanebben az évben a Kredietbank (Belgium
második legnagyobb bankja) és az Irish Life (Írország legnagyobb biztosítási
intézetének konzorciuma) a Kereskedelmi és Hitelbank stratégiai részvényesévé vált. A
tőkeemelések által valamint az alárendelt kölcsöntőke részvénnyé konvertálásával a
Kredietbank és az Irish Life egyaránt 23,1%-os az EBRD pedig 18,2%-os tulajdoni
hányadot szerzett. A fenti két részvényes a KHB-val közösen olyan stratégiát dolgozott
ki, mely lehetővé tette, hogy a KHB többek között a bank biztosítási tevékenység vezető
bankjává váljon.
14
2001-ben a belga tulajdonosú KBC Bank és Biztosítási Csoport egyesítette a Bankot a
holland ABN AMRO magyarországi érdekeltségeivel, beleértve annak leányvállalatait
is. A KBC Bank még az egyesítést megelőzően az Irish Life 17,9, valamint az Espirito
Santo Asset Administration 7,33%-os részvénycsomagjának megszerzésével 98,51%-ra
növelte részesedését a K&H Bankban. 2001. július 1-jével hivatalosan is létrejött az
egyesült K&H Bank, melyben a KBC Bank 59%-os, az ABN AMRO Bank pedig 40%-
os tulajdonnal rendelkezett. 2005 decemberében az ABN AMRO Bank eladta 40%-os
részesedését az 59%-os részesedéssel bíró KBC Banknak, mely így gyakorlatilag 100%-
os tulajdoni hányadra tett szert. A fenti egyesüléssel Magyarország egyik legnagyobb
pénzintézete jött létre, amely a vállalati banküzlet ágban piacvezető helyen áll és
lakossági ágazatban is második helyen szerepel.
A K&H Bankcsoport üzleti tevékenysége négy fő területre bontható:
• Vállalati üzletág
• Lakossági üzletág
• Treasury üzletág
• Vagyonkezelési üzletág.
A fenti négy tevékenység közül a vállalati üzletágat emelném ki. A K&H Bank vezető
szerepet foglal el a vállalati piacon a magyar bankszektorban.
4.1.1. A hitelezés folyamata nagyvállalat esetében
A hitelkérelem benyújtása során a szükséges formanyomtatványok kitöltésére kerül sor.
A formanyomtatványokon keresztül szerez a Bank alapvető, általános információkat a
leendő ügyfeléről. Az információk a hiteligénylő gazdálkodásának széles spektrumát
átfogják. Első hitelfelvétel esetén csatolni kell az alapító okiratot, tulajdonosok adatait,
a tevékenység megnevezését, van-e peres eljárás a céggel szemben. Továbbá meg kell
jelölni a hitel célját, a fedezeteket, és a visszafizetés forrásait. Az információgyűjtés
szakaszában a formanyomtatvány adatainak ellenőrzése megy végbe. Ekkor ellenőrzik a
hibátlan kitöltést, a csatolt dokumentumok hitelességét. Vizsgálat alá kerülnek a
mérlegadatok - eleget kell tenniük a valós és hű kép követelményének - és az eredmény-
kimutatás adatai is. Ezek az adatok elsősorban a múltbeli teljesítményt reprezentálják,
15
ám a hitelintézetet nagyon sokszor éppen a „jövő” érdekli, és ezért van szükség más
információkra is. Itt következnek a pénzügyi tervek. A Bank nagyon gyakran
„terepszemlét is tart”, amellyel a gazdálkodó helyzetéről még pontosabb képet kaphat.
A kockázat csökkentése végett nem egyszer a múltbeli tapasztalatok alapján
összeállított szakértői rendszerekből is történik adatgyűjtés, külső - és belső forrásból
egyaránt.
Az adósminősítés - tulajdonképpen itt indul a hitelbírálat - fázisában a Bank objektív-,
illetve szubjektív szempontok alapján értékeli a hiteligénylő vállalkozást. Az objektív
szempontok a beszámoló adatira épülnek (például jövedelmezőségi-, áttételi mutatók
stb.), míg a szubjektív szempontok között a Bank által fontosnak tartott, de nehezen
mérhető dolgok kerülnek vizsgálat alá (például piacképesség, menedzsment minősége,
bankkapcsolatok stb.). A szempontok ismeretében az elemző munkatárs előterjesztést
állít össze, amely egy feljegyzés a hitel folyósításának lehetőségéről. Feladata továbbá
az ügylet várható hozamának értékelése.
A cenzúra bizottsági döntéshozatal során egy független kockázatkezelő véleményezi az
előterjesztést, feltárja az esetleges, további kockázatokat. A döntést a bizottság hozza,
de a felelősség a hitelezési folyamat valamennyi résztvevőjére kiterjed.
A döntés során megtörténik az ügyfél minősítése, és az ügyféllimit megállapítása is,
amelyek a hitelezhető maximális összeget határolják be. A döntés kimenetele három
féle lehet:
• Nem fogadják el az előterjesztést: ebben az esetben, írásban értesítik a
hiteligénylőt az elutasítás okairól.
• Feltételekkel fogadják el: ekkor bizonyos kikötések mellett folyósítja a Bank a
kért összeget.
• Elfogadják: ez a hitelkérő szempontjából a legjobb döntés. Ilyenkor semmi
akadályát nem látja a Bank a hitelnyújtásnak.
Elutasítás esetén a hiteligénylő nem kaphat pénzt a Banktól, így más megoldás után kell
néznie, például megkereshet egy másik hitelintézetet. Jóváhagyás esetén megtörténik a
hitelszerződés előkészítése. A hitelszerződés részletesen szabályozza a két fél jogait és
kötelességeit. Továbbá az összes részletre kiterjed a hitellel kapcsolatban, így
tartalmazza a hitel összegét, a törlesztés kondícióit, a hitelcélt, a kötelező
16
adatszolgáltatás részleteit, a kamatot, a díjakat, a szerződés felmondásának eseteit stb. A
hitelszerződés aláírása előtt még egy ellenőrző pontot iktat be a Bank, ez az utolsó
ellenőrzés vagy last control. A last control során az összes okmányt ellenőrzik még
egyszer, például megvannak-e a fedezeti igazolások, a kezességvállalási nyilatkozat,
rendelkezésre áll-e a cégszerű aláírás stb. Amennyiben mindent rendben találtak, akkor
semmi akadálya sincs a hitelszerződés aláírásának és a hitel folyósításának.
A hitelfolyósítás során a Bank átutalja a hitel összegét a hiteligénylő számára, hogy az
meghatározott célra felhasználhassa. Az utolsó fázis a hitelfigyelés vagy monitoring.
Ilyenkor a Bank többek között azt nézi, hogy a hitelt tényleg az igényelt célra
használják-e fel, illetve a fedezetek meg vannak-e és hogy az értékük megfelelő-e. A
kintlévőségek visszafizetését is figyelni kell. Amennyiben aggodalomra okot adó
változás következik be, akkor szükségessé válhat az újra értékelés a kintlévőségek és
fedezetek tekintetében, valamint céltartalék-képzés kötelezettsége is fennáll a Bank
számára. Olyan dolgokra is érdemes odafigyelni, hogy a kimutatásokat időben küldi-e el
az adós, amennyiben késve küldi el, akkor fennállhat annak a veszélye, hogy az adós
valamit el akar titkolni a Bank elől, ez bizalmi válsághoz és a szerződés felbontásához
vezethet. A monitoring során aggodalomra adhat okot, ha a Banki képviselő látogatása
elől kitér az igazgató és nem érhető el sehogyan. Továbbá érdemes odafigyelni az adós
fluktuációs adataira, a betétállomány változásaira, a folyószámlahitel egyenlegének
alakulására. (Bethlendi -Bodnár, 2005)
4.1.2. Az adós- és ügyfélminősítés
A K&H Bank új vállalati adósminősítési rendszert és adósminősítési kategóriákat
vezetett be. A változtatás oka az Európai Unió pénzintézeteinek működését szabályzó
ún. Basel II. szigorodó előírásai. Ezeket figyelembe vevő rendszert fejlesztett ki az
anyavállalat KBC. Ezt az ún. AM2 rendszert - és annak PD (Probability of Default)
értékeit - használja a K&H is, mely az adós nem megfelelő teljesítésének (default-jának)
valószínűségére épül. Az AM2 rendszer az ügyfelek kockázat szerinti
megkülönböztetésben már a tesztelés során jobbnak bizonyult a korábban használtnál.
Az új PD kategória 1+12 osztályt tartalmaz az ügyfelek besorolására. Az adósminősítő
rendszer alkalmazása minden vállalati ügyfélre kiterjed, kivételt a következő
szervezetek jelentenek, rájuk külön szabályzat van érvényben:
17
• Önkormányzatok
• Bankok és leányvállalataik
• Egyházak
• Biztosítók
• Befektetési szolgáltatók
• Ingatlan- és energetikai cégek
A kisvállalati ügyfeleket a lakossági divízió kezeli, rájuk szintén eltérő szabályok
vannak érvényben. A továbbiakban a vállalati ügyfelek adósminősítését mutatom be,
melynek alapjául Vállalati ügyfelek minősítési szabályzata, 2007; Adósminősítő
rendszer (AM2) felhasználói dokumentációja; és a Vállalati döntési szabályzat szolgál.
Az ügyfélminősítés célja:
A bank minden új ügyfél esetén megvizsgálja annak hitel visszafizetési képességét,
figyelembe véve olyan egyéb meghatározó tényezőket, mint az ügyfél pénzügyi és piaci
helyzete, tulajdonosi háttér, a vállalkozás stratégiai céljai, a vezetés szakértelme,
színvonala. Az ügyfélminősítést ezen információk ismeretében végzik el, s hitelezhető
ügyfél esetén vizsgálják a biztosítéki háttér erősségét is. Az ügyfélminősítés elvégzése
nemcsak az új, hanem a már meglévő ügyfelek esetén is fontos, hiszen az ügyfél
helyzetében romlás következhet be, melynek megállapítását követően a Bank még
időben elkerülheti a hitelezési veszteséget. A bank tehát elsődlegesen olyan ügyfeleknek
nyújt hitelt, melyekről a hitelkérelem elbírálása és az ügyfélminősítés alapján feltételezi,
hogy hitel visszafizetési képessége és készsége megfelelő. A megfelelő ügyfelek körét
további kategóriákra lehet bontani a felvállalt kockázat alapján. A K&H Bank
ügyfélminősítési szabályzata 12 kategóriába sorolja az ügyfeleket, a KBC által
alkalmazott QCR (kvantitatív kockázatkezelési módszer) módszerhez hasonlóan, mely a
követelésminősítés és ügyfélminősítés meghatározására szolgál. Az alapelgondolás
szerint a Banknál 8 problémamentes kategória van.
18
Minősítési kategóriák (DR) Megnevezés Hasonló Kockázat
0 Nem kell az ügyfelet minősíteni
0A
100%-os megtérülést nyújtó
biztosíték, mely nulla súlyozásúvá
teszi a kockázatvállalást
0B 100%-ban bankgarancia a fedezet
0-x 100%-ban más ügyfél kockázata,
annak készfizető kezessége
OD A fentiek vegyes alkalmazása
1 Rendkívül alacsony kockázat AAA-A+
2 Nagyon alacsony kockázat A-A-
3 Alacsony kockázat BBB+-BBB
4 Erős közepes kockázatú BBB-
5 Közepes kockázatú BB+
6 Erős elfogadható kockázatú BB-BB
7 Elfogadható kockázatú B+
8 Gyenge elfogadható kockázatú B
9 Külön figyelendő B-
10 Átlag alatti CCC
11 Kétes CC
12 Rossz C
2. táblázat Minősítési kategóriák a K&H Banknál
Forrás: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Vállalati ügyfeleinek Ügyfélminősítési
Szabályzata
Az ország kockázat vizsgálata az ország név megadásával történik. Ennek alapján a
program automatikusan megadja az ország PD kategóriáját. Abban az esetben, ha az
ügyfélre nézve készült külső független minősítés - Moody's, S&P, KBC, Fitch - akkor
ezeket is fel kell tüntetni. Ez azonban tájékoztató jellegű, ebből következően erre
hivatkozva nem lehet megváltoztatni az ügyfél PD minősítését. Az ország kockázat
vizsgálata során szem előtt kell tartani azt a követelményt, hogy az ügyfél minősítése
nem lehet jobb, mint annak az országnak a KBC minősítése, ahol az adott ügyfél
bejegyzésre került és működik.
19
4.1.3. Objektív szempontok
A K&H Bank az alábbi pénzügyi mutatókat veszi figyelembe az adósminősítés során:
• Adózás utáni eredmény/összes bevétel
• Tárgyévi Cash-flow/Összes pénzügyi kötelezettség
• Likviditási mutató
• Szolvencia mutató
• Saját tőke/Összes pénzügyi kötelezettség
• Kamatfedezeti mutató
Az első mutatószám azt az arányt adja meg, hogy az árbevételnek hány százaléka marad
meg adózás után, amiből az ügyfél kötelezettségeit is rendezheti többek között. A
második mutatószám azt tükrözi, hogy az ügyfél cash-flow-ja a pénzügyi
kötelezettségeinek hány százalékát fedezi. Minél nagyobb az értéke, annál jobb. A
likviditási mutató azt mutatja meg, hogy az ügyfél a rövid lejáratú kötelezettségeinek
milyen arányát tudná azonnal kiegyenlíteni. Értéke általában akkor jó, ha 1,5 felett van,
de legalább l. A szolvencia ráta az ügyfél hosszú távú fizetőképességét mutatja. Az
ötödik mutató arra ad választ, hogy a saját tőke - mint elsődleges kockázatviselő
veszteség esetén - a fennálló pénzügyi kötelezettségek hány százalékát fedezi.
Jellemzően az a kedvező a Bank számára, ha a mutatószám értéke magas. A
kamatfedezeti mutató kifejezi, hogy az adózás előtti eredmény (növelve tárgyévi fizetett
kamatokkal) mennyiben nyújt fedezetet az összes tárgyévi kamatkötelezettségre. Itt is
az a jó, ha a mutató értéke magas. Az AM2 rendszer a fenti mutatókat, az objektív
pontszámot és az objektív standardizált összpontszámot automatikusan kiszámolja az
inputadatok alapján.
4.1.4. A szubjektív tényezők vizsgálata
Az előzőek alapján jól látható, hogy az AM2 rendszer elsősorban az objektív
tényezőkön alapszik, de figyelembe kell venni azt a lehetőséget is, hogy az ügyfél
pénzügyi helyzete javulhat, vagy romolhat a jövőt illetően. Ennek előrejelzésére
szolgálnak a szubjektív tényezők. Az AM2 modell által figyelembe vett tényezők:
20
• Jövőbeli kilátások
• Ágazati kockázat
• Fizetési késedelem az elmúlt 12 hónapban
• Szállítókkal összefüggő kockázat
• Tevékenység kockázata
• Vevőkkel kapcsolatos kockázat
• Külső tényezők változásával összefüggő kockázat
• Vezetők (menedzsment)
• Tulajdonosi háttér
A jövőbeli kilátások arra utalnak, hogy a jelenlegi objektív adatsorhoz képest milyenek
az ügyfél kilátásai, miként változik a hitel-visszafizető képessége. A lehetséges értékek
a következők:
• Javuló: A figyelembe vett pénzügyi adatsorhoz képest nagy valószínűséggel
javul az ügyfél helyzete. Ilyen pozitív változás lehet a jelentős összegű
tőkeemelés vagy a kapacitáskihasználás fokozása.
• Változatlan: Azaz az ügyfél jelenlegi helyzetében érdemi változás nem várható,
nem javul és nem is romlik a hitel-visszafizető képessége.
• Bizonytalan: Nem lehet tudni, hogy az ügyfél jelenlegi helyzete hogyan fog
változni a jövőben, ennek megfelelően azt sem lehet biztosan tudni, hogy az
ügyfél PD kategóriája hogyan alakul a későbbiekben.
• Romló: Az objektív pénzügyi adatsorhoz képest várhatóan romlik az adós
helyzete, így nő a „nem megfelelő teljesítés” kockázata. Például az adós jelentős
ügyfeleket veszített el, komoly versenytárs megjelent a piacon.
Az ágazati kockázat esetében azt vizsgálja a Bank, hogy az ügyfél fő tevékenységének
megfelelő-e az ágazat kockázata. A kockázat értekét az AM2 rendszer automatikusan
beállítja a K&H által meghatározott ágazati kockázatok alapján. Fizetési késedelem az
elmúlt 12 hónapban pontban arra kell választ adni, hogy az ügyfélnek van-e 15 napon
túli lejárt tartozása a K&H felé, vagy 30 napon túli lejárt köztartozása, illetve 60 napon
túli lejárt szállítói tartozása. A lehetséges értékek: igen/nem.
21
A szállítókkal összefüggő kockázat esetén azt értékelik, hogy a szállítók miként
vannak hatással az adós pénzügyi helyzetére és a hitel-visszafizető képességére. A
kockázat feltérképezésekor az alábbi dolgokat kell figyelembe venni (többek között):
• Szállítói koncentráció. Az ügyfél ki van-e szolgáltatva bizonyos szállítóinak? A
kiesett fontos szállítót milyen gyorsan lehet pótolni? Elfogadhatók maradnak-e
az árak, minőség, határidők?
• Szállítói termék- és/vagy szolgáltatás minőséggel összefüggő kockázat
• Árfolyam kockázat
• Árkockázat (árutőzsdei termékeknél, és a világpiaci árakat követő termékek
esetében)
Lehetséges értékei:
• Magas: A felsorolt tényezők várható változása magas kockázatot hordoz
magában. Például egy igen fontos alapanyag árának nagymértékű növekedése
várható; az egyik fő szállító termékeivel szemben komoly minőségi kifogások
vannak, s ez hátráltathatja az ügyfél tevékenységét, továbbá a szállító pótlása
nehézkes.
• Közepes: A kockázat szintje átlagosnak mondható.
• Alacsony: A kockázat szintje alacsonynak mondható. Például az ügyfélnek sok
egyforma szállítója van, és nincs kiszolgáltatva egyiknek sem: vagy a szállítók
termékeinek minősége jó és stabil, emellett pénzügyileg stabil háttérrel bírnak.
A tevékenység kockázatának vizsgálata során az ügyfél termelésével és értékesítésével
összefüggő kockázatot kell összevetni a pénzügyi helyzetével és hitel-visszafizető
képességével. Ennek keretében a Bank adósminősítéskor a következő tényezőket
értékeli:
• Termékek és/vagy szolgáltatások minősége, termékek az életgörbén hol
helyezkednek el, helyettesíthetőség: K+F.
• Megfelelő technikai színvonalú-e a gyártósor? Szükség van-e új technológiára
(korszerűsítésre)?
• Környezetszennyezés mértéke és környezetvédelem, a hulladék kérdés kezelése.
• Humán erőforrás és a kapcsolódó kilátások. Például kulcsemberek
megtartásának lehetőségei, sztrájk veszély, fluktuáció mértéke.
22
Lehetséges értékek:
• Magas: A tevékenység magas kockázatot visel (ez nem jó a Bank
szempontjából). Például az ügyfél termékeinek minősége romlik, ezáltal
csökken a versenyképességük, így csökken a forgalom. Vagy a helyettesítő
termékek „elcsábítják” a vevőket, gazdasági avulásnak erőteljesen kitett
állóeszköz park, gyakori személyi változások kulcspozíciókban.
• Közepes: Átlagosnak mondható kockázat. Számottevő változás semmilyen téren
nem várható „minden a régi kerékvágásban megy tovább”.
• Alacsony: Az ügyfél tevékenységével kapcsolatos kockázat kis mértéke (ez a
legjobb a Bank számára). Például az ügyfél innovatív, megfelelő ösztönzési-, és
motivációs rendszerrel bír, így az ingadozás nem jellemző. Vagy az ügyfél által
előállított termékek/szolgáltatások piacképesek és a géppark is megfelelő
színvonalú.
Vevőkkel (értékesítéssel) kapcsolatos kockázat és annak hatása az ügyfél várható
pénzügyi helyzetére és hitel-visszafizető képességére. A kockázat feltárása során többek
között a következő tényezőket kell figyelembe venni:
• Értékesítési mennyiség visszaesésének kockázata
• Vevők nemfizetésének kockázata
• Árfolyamkockázat (devizás vevők esetében), értékesítési ár csökkenésének,
illetve az értékesítési költségek növekedésének kockázata.
A kockázat mértéke alapján itt is három érték lehetséges:
• Magas: Ez a legkedvezőtlenebb. Például helyettesítő termék megjelenése
következtében az értékesített mennyiség visszaesik. Vagy a vevők nem fizetnek
időben, így a vevőállomány felduzzad, a vevő alkuereje magas.
• Közepes: A kockázat se nem nagy, se nem kicsi. Ez elfogadhatónak minősül.
• Alacsony: A kockázati kitettség alacsonynak mondható. Például nincs a vevők
között kulcsfontosságú (key account), időben fizetnek. A vevők többsége
rezidens, így nem áll fenn nagymértékű árfolyamkockázat.
23
A külső tényezők változásából eredő kockázatot vizsgálva arra keres a Bank választ,
hogy a - szállítókon, termelésen, és vevőkön kívül - külső tényezők miként
módosíthatják az ügyfél pénzügyi helyzetét és hitel-visszafizető képességét. A
minősítés során figyelembe veendő szempontok:
• Pénzügyi helyzetre negatívan ható megszorító intézkedések (várható) bevezetése
• Külső támogatásoktól (állami támogatás, adókedvezmények) való függés
mértéke
• Ügyfél által nyújtott hitelek veszteségének kockázata
• Fizetési kötelezettségek kockázata (szavatossági garancia lehívása, pervesztéssel
összefüggő fizetési kötelezettségek).
• Annak a kockázata, hogy az ügyfelet finanszírozó valamelyik bank felmondja
hiteleit, illetve a lejáratkor nem hosszabbítja meg, nem halasztja el azokat.
A felvett értékek lehetnek:
• Magas: Például nagy valószínűséggel pert indítanak az ügyfél ellen.
• Közepes: Átlagosnak mondható a fennálló kockázat mértéke.
• Alacsony: Például az ügyfél gazdálkodását jellemzően saját forrásból
finanszírozza, így nem részesül jelentős mértékű külső támogatásban: nem
várhatóak olyan megszorító intézkedések, amelyek kedvezőtlenül érintenék az
ügyfél pénzügyi pozícióit.
Vezetőket (menedzsmentet) vizsgálat alá véve arra a kérdésre keres válaszokat a Bank,
hogy a cégvezetés milyen mértékben képes csökkenteni a felmerülő kockázatokat, és
ezek hogyan hatnak az ügyfél pénzügyi helyzetére és hitel-visszafizető képességére.
Egyúttal a menedzsmentet is minősítik ezáltal. A vezető megítélésekor a következő
tényezőket kell többek között szem előtt tartani:
• A menedzsment szakmai színvonala
• A vezetőség feddhetetlensége
• Egy vezetőtől való függés mértéke/lehetősége. A menedzsment kockázatkezelő
képessége, illetve válságkezelési gyakorlata
• A hitelintézetekkel való együttműködési készség (különös tekintettel a K&H-ra).
24
A lehetséges értékek tekintetében eltérés mutatkozik az előbbiekhez képest:
• Kockázatot csökkentő: Amennyiben a fenti tényezőkre adott válaszok
kedvezőek a Bank szempontjából. Például a vezetőség szakmai hozzáértése
magas színvonalú, nincs erős személyi függés. Továbbá rendelkeznek
válságkezelési gyakorlattal, illetve nem kezdő vállalatvezetésről van szó.
• Semleges: Átlagos szintet eredményező kockázat.
• Kockázat növelő: Amennyiben a tényezőkre adott válaszok kedvezőtlenek a
Bank szemszögéből. Például a bankokkal történő együttműködési készség
alacsony, nem megfelelő a vezetés színvonala: a menedzsment nagy része
távozott a cégtől az elmúlt évek során.
Tulajdonosi háttér minősítésekor azt vizsgálja a Bank, hogy a tulajdonosok milyen
mértékben elkötelezettek az ügyfél pénzügyi helyzetének stabilan tartásában, illetve
esetleges nehézségek esetében hajlandóak-e megfelelő támogatást nyújtani. A
tulajdonosi háttér vizsgálatakor figyelembe vett tényezők:
• Tulajdonosi támogatás
• Tulajdonosok szakmaisága (hozzáértése)
• Tulajdonosok tőkeereje és minősítése
• Tulajdonosi struktúra, együttműködési készség a céggel, illetve a céggel
szembeni elvárásaik.
A vizsgálat során adható minősítések:
• Pénzügyileg erős és komoly támogatást nyújtó: Ez a lehető legjobb alternatíva a
Bank számára. Például tőkeerős, jó piaci helyzetben lévő, szakmai
tulajdonosokkal bír az ügyfél, továbbá minden támogatást megkap a
tulajdonosok felől. Ebbe a kategóriába tartozik a 100%-os állami tulajdon is.
• Némi támogatást nyújtó: Például tőkeerős, jó piaci pozícióban lévő tulajdonosok
esetén. Illetve tartósan minimum 50%-os állami tulajdon a cégben.
• Semleges: Például a tulajdonosi háttér nem tőkeerős, de az ügyfél sikeres
működéséért elkötelezettek. Vagy nincs többségi tulajdonos.
• Kockázat növelő: Ez kevésbé jó a Bank megítélése szerint. Például a tulajdonos
pénzügyileg gyenge lábakon áll. A tulajdonosok nem elkötelezettek a cég
sikeres működésében. Nem működnek együtt a céggel.
25
4.1.5. A hitelkockázatok kezelése a bank esetében
A korábban bemutatott Ügyfélminősítési Szabályzat szoros kapcsolatban áll a Bank
Fedezetértékelési Szabályzatával, hiszen a Bank által vállalt kötelezettségek
biztosítékául szolgáló fedezetek elvárt szintje a Fedezetértékelési Szabályzatban kerül
meghatározásra. Emellett ez a szabályzat rögzíti a biztosítéki rendszerhez kapcsolódó
feltételeket és kikötéseket, a biztosítékok fajtáit. A Bank mielőtt a biztosítékot
elfogadná, elvégzi az ügyfél, illetve a kezes hitelképességének vizsgálatát, mely során a
Fedezetértékelési Szabályzat alapján értékeli a bevont eszközök körét. Ha a biztosíték
tárgya magánszemély által adott készpénz, vagy állam által kibocsátott értékpapír, azt
külön értékelni nem kell, kockázatmentes biztosítéknak tekinthető. Olyan esetekben,
amikor a kockázatvállalás készfizető kezeshez, vagyis garantőrhöz kötött, és nem
biztosított a teljes kockázatvállalás, figyelembe kell venni, hogy a garancia és kezesség
lehívása után a Bank hogyan osztozik a további megtérüléseken a garantőrrel, illetve
kezessel. A kezességek e körébe tartozik a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási
Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása, illetve az állam és a Pénzügyminisztérium
bizonyos kezességvállalásai.
A Bank a hitelszerződés keretében biztosítéki szerződést is köt, melyet a szerződés
megnevezésével és azonosítószámmal kell ellátni. Ha a biztosíték zálogtárgy, akkor
vagyonbiztosítási szerződést kell kötni, melynek kedvezményezettje a Bank lesz. A
Bank döntéskor, jogi biztosítékok lekötését írja elő, melyek a Bank várható
veszteségeinek csökkentésére szolgálnak, abban az esetben, ha az adós nem tud a
szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tenni. Egy ügyletet akár többféle jogi
biztosíték is fedezhet, sőt a különféle biztosíték típusok kombinált alkalmazása is
lehetséges. Természetesen, az egyes biztosíték típusok megválasztásánál az
ügyfélkapcsolat jellegét is figyelembe kell venni, hiszen azokkal az ügyfelekkel,
amelyekkel tartós, hosszú távú kapcsolatot létesít a Bank, határozatlan időre szóló
keretjellegű biztosítéki szerződéseket ajánlott megkötni. Az egyes biztosítékok
értékeléséhez a Banknak be kell szerezni és meg kell vizsgálnia a fedezetekre vonatkozó
okiratokat. Ingatlanbiztosíték esetén a következő dokumentumok megléte feltétlenül
szükséges:
26
• 30 napnál nem régebbi az ügyfél, vagy a biztosítékot adó tulajdonjogát biztosító
tulajdoni lap a K&H Banknál,
• az ingatlan értékének meghatározása illetve felülvizsgálata során követni kell azt
a speciális szabályt, miszerint:
• az egy hitelfelvevőnek nyújtott ingatlan fedezetű hitel összege meghaladja a 3
millió Eurót, illetve a biztosítékként bevont ingatlan piaci értéke meghaladja a 3
millió Eurót,
• a Bank által elfogadott független értékbecslő által készített értékbecslésre van
szükség a hitel jóváhagyásakor, valamint háromévenként felülvizsgálat
szükséges.
Az Ügyfélminősítési Szabályzattal összhangban kell a biztosítékokat időről időre
felülvizsgálni. A problémamentes ügyfelek esetén a biztosítékokat évente egyszer, a
külön figyelendő kategóriába tartozó ügyfelek esetén félévente, az átlag alatti, kétes,
rossz minősítési kategóriába tartozó ügyfeleknél döntéstől függően, de legalább
félévente szükséges felülvizsgálatot végezni. A fedezetként felajánlott biztosítékok
értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetőségében bekövetkezett változásokat az
adós pénzügyi helyzetében beállt változással egyidejűleg kell vizsgálni. Amennyiben a
számított biztosítéki értékből egyértelműen veszteség realizálható, akkor a veszteség
mértékétől függően külön kategóriákat kell kialakítani: külön figyelendő, átlag alatti,
kétes, vagy rossz, és az utolsó három kategória esetén céltartalékot kell képezni (K&H
Bank Fedezetértékelési Szabályzata).
4.2. A vállalkozás bemutatása, működése
A versenyképesség vizsgálatának szempontjából, úgy gondolom, fontos bemutatnom a
Hungarospa Zrt. működését, fejlesztéseit, az elmúlt évtizedek jelentősebb beruházásait.
Hajdúszoboszlón a gyógyvíz hasznosítása a múlt századra nyúlik vissza.
A gyógyfürdő megépítésétől napjainkig a turizmus folyamatosan élénkült, ez pedig
indukálta a folyamatos fejlesztést, bővítést, korszerűsítést.
A rendszerváltást követően az önkormányzat a fürdőt részvénytársasággá alakította, mai
neve: Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt.
27
Főbb fejlődési mérföldkövek és beruházások az elmúlt két évtizedben:
• 1992-ben átadták az Árpád Uszodát, mely a nemzetközi szabványoknak
megfelelő, versenyek rendezésére kiválóan alkalmas. Évente többször ad otthont
rangos úszóversenyeknek és számos sportegyesület csapatai járnak ide
tréningezni.
• a kilencvenes évek derekán megkezdődött az ásványvíz-palackozás, megnyílt
a cég saját utazási irodája és saját kempinget is építettek (Termál kemping,
Hajdú Kemping)
• 1996-ban megnyitotta kapuit a fürdő gyógy szanatóriuma, a Hotel Thermál
Terápia, melyhez hamarosan saját kis fürdőépületet emeltek
• a Délibáb Hotelben és a Silver Hotelben egy-egy új terápia üzemeltetését vette
át a fürdő, melyek a gyógykezelések további bővítését tették lehetővé
• 1998-ra elkészült az új, modern termálfürdő-épület
• 2000-ben átadták az Aquaparkot, hazánk elsőként létesült vízi szórakoztató
központját. A fejlesztést Phare támogatás segítségével valósították meg
• 2001-2002-ben újabb beruházás következett, strandfejlesztés, az Aquaparkot
bővítették, kádfürdő épületének emeleti részén új kezelőhelyiségeket
alakítottak ki, az uszodában új tanmedence, gyógymedence és szauna létesült,
felújították a termálfürdő csarnokát. A leglátványosabb fejlesztések a
strandfürdőben voltak, hiszen az infrastruktúra megújításán túlmenően európai
normáknak megfelelő medencék épültek, és ekkor alakították ki az
óriásmedencét, a mediterrán tengerpartot, mely különböző látványelemeket is
tartalmaz, mérete Európában egyedülálló. Az összes fejlesztés értéke mintegy
2,5 milliárd forint volt, és a Széchenyi terv segítségével valósult meg. A
fejlesztésnek köszönhetően növekedett a vendégek száma, hiszen minden
korosztály megtalálta a számára megfelelő szórakozási, kikapcsolódási és
felfrissülési lehetőséget.
• 2004 év végén a PHARE-előcsatlakozási Alap segítségével több, mint
egymilliárd forint összegű beruházás kezdődött, fejlesztették a Hotel Termál
Terápiát és környékét. Így 2005-ben megnyithatta kapuit a háromcsillagos
Hungarospa Termál Hotel.
28
• 2004-ben több mint ezer négyzetméteres, modern gépsorokkal felszerelt új
ásványvíz palackozóüzemet alakítottak ki, a beruházás összértéke 150 millió
forint volt.
• 2008-ban indult el Hajdúszoboszló történetének legnagyobb turisztikai
beruházása, az Aqua-Palace fedett élményfürdő kivitelezése. A 4,8 milliárd
forint összértékű kiemelt projekt 2,25 milliárd forint európai uniós
támogatással valósult meg. Az új létesítmény legfontosabb célja a
szolgáltatás-kínálat további bővítése, illetve a nyári szezon meghosszabbítása
volt. A létesítményt 2010-ben adták át.
• Fejlesztéseik, beruházásaik között szerepel a strand további bővítése: extrém
aquapark létrehozása, pihenőterület bővítése a strandon, vízi szórakoztató
elemek létrehozása a gyermekek számára és a gyógyfürdő
medencecsarnokának teljes rekonstrukciója. A fejlesztés összértéke 1,3
milliárd forint, melyhez 500 millió forint összegű támogatást nyertek.
4.2.1. A Hungarospa Zrt. egységeinek rövid bemutatása
Az Aqua-Palace 15 ezer négyzetméter alapterületen, 1600 négyzetméter vízfelülettel,
egyszerre 1000 fő befogadására alkalmas, minden korosztály megtalálja a számára
megfelelő szórakozási, kikapcsolódási formát az egészen pici gyermekektől kezdve, a
fiatal, sportkedvelő felnőtteken keresztül az idősebb korosztályig.
Az ásványvíz palackozó terméke a Pávai Vajna ásványvíz. A 2004 évi palackozóüzem
felújításának köszönhetően közel hárommillió palackot töltenek meg.
A cégnél laboratóriumi tevékenység is folyik, az OTH által feljogosított
laboratóriumként végez fürdővíz és ivóvíz bakteriológiai és kémiai vizsgálatokat akár
külső megrendelőknek is. A laboratórium feladata elsősorban a Hungarospa Zrt.
vízellátó rendszereinek és a Pávai Vajna természetes ásványvíz bakteriológiai és kémiai
vízminőségének az ellenőrzése. Szerződéses partnerei részére a fürdővizeken kívül
rendszeresen végeznek ivóvízvizsgálatokat is.
A Hungarospa Zrt. tehát a hazai és külföldi vendégei számára nyújt magas szintű
szolgáltatásokat, különböző gyógyászati, strandolási, vízi szórakozási és sportolási,
pihenési, hotelszolgáltatási lehetőségek biztosításával. Mind e mellett foglalkozik
29
ásványvíz palackozással, laboratóriumi tevékenységgel, uszodát, szanatóriumot,
különböző kategóriájú szálláshelyeket üzemeltet. Több mint nyolc évtizedes
hagyományokkal rendelkezik, itthon és határainkon túl is elismert hírnevet szerzett.
4.3. A vállalkozás működésében rejlő kockázatok, a külső tényezők - a
szubjektív tényezők elemzése
A vállalkozás működésére ható tényezőket a PESTEL modell segítségével vizsgálom
meg. A modell hat csoport mentén vizsgálja a vállalatra ható külső tényezőket: politikai,
gazdasági, társadalmi, technikai, környezeti, és jogi tényezők figyelembe vételével. A
továbbiakban azt mutatom be, hogy milyen tényezők hatnak a Hungarospa Zrt.-re. Arra
keresem a választ, hogy a hat tényező közül melyik az, amelyik a leginkább hatást
gyakorol a vizsgált vállalkozás működésére és jövedelmezőségére.
Politikai tényezők: A vállalkozások számára a politikai környezet kiemelt
jelentőséggel bír, hiszen egyrészről a politikai környezet stabilitása és a kormány
különféle stratégiai döntései pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatják a turizmus
fejlődését, másrészről a piaci rendszer nagymértékben függ a kormány irányultságától.
A kormány irányultságán több jelentős dolgot értek. Mindig a kormány hozza meg a
különféle törvényeket és rendeleteket, melyek segítik, vagy éppen akadályozzák az
adott szektorban dolgozó vállalkozások működését. A jogszabályalkotás folyamata
szempontjából sem mindegy a kormány „összetétele”. A jelenleg kormányon lévő párt
kétharmados többséget élvez, mely a jogszabályok elfogadásának kedvez. A turizmus
szemszögéből nézve nem elhanyagolható szempont a kormány külkapcsolati helyzete
sem. A Hungarospa Zrt. valamint a többi hajdúszoboszlói szálláshely vendégkörében is
jelentős a külföldiek száma. Nem megfelelő külkapcsolat esetében valószínűsíthetően
csökkenne a külföldiek száma a látogatók körén belül. A kormány határozza meg az
adók nagyságát, mértékét. Ő határozza meg a különféle szolgáltatások ÁFA kulcsát, a
társasági adó mértékét, osztalékadó nagyságát. A vizsgált szektorban jelentős a
gazdasági társaságok száma, ezért nem mindegy a társasági adó mértéke sem.
A kormány védi a fogyasztók érdekeit és a verseny tisztaságát, ez a Gazdasági
Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. A fogyasztóvédelem egyre erőteljesebb kereteket
30
ölt hazánkban, gondoljunk csak a nyári ellenőrzésekre a strandokon, vagy a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal civil munkatársaira szállodai szolgáltatás igénylésekor.
A gyógy- és wellness turizmusra hatással van az EU csatlakozás is, hiszen
idegenforgalmunkban jelentős változás következett be az Európai Unióhoz történő
csatlakozásunkkal. A belső határok eltörlése a beutazó forgalomra gyakorolt elsősorban
hatást. Ezen túlmenően javult az infrastruktúránk, növekedett a külföldi
tőkebefektetések aránya, illetve hozzáférhetőek lettek számunkra ez Európai Unió
forrásai. Ezen belül a ROP (Regionális Operatív Program) keretében számos turisztikai
célú pályázati lehetőség nyílt meg a vállalkozások számára. A ROP keretében a
Hungarospa Zrt. sok pályázati lehetőséggel élt, pályázati finanszírozás segítségével
beruházásokat, fejlesztéseket valósított meg.
Gazdasági tényezők: A fogyasztói szokásokat nagymértékben befolyásolja az adott
ország gazdasági helyzete. Hazánkban a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedési
rátájára elmondható, hogy 1996-2006-ig növekedést mutat (3-5% közötti növekedés),
2007-ben azonban már csak 0,1%, 2008-ban pedig 0,9%-os volt a növekedés. 2009-ben
érte el a mélypontot, 6,8%-os volt a visszaesés. Az ezt követő években 2% alatti volt a
növekedés üteme. (KSH) A világgazdasági válság tehát hazánkat is elérte, a recesszió
több szektorban is éreztette hatását. A recesszió hatására vállalkozások mentek tönkre,
nőtt a munkanélküliség, csökkentek a jövedelmek. 2008-2010 között mintegy 120.000
fővel, 3%-al csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliek száma három év
alatt 480.000 főre emelkedett. A legnagyobb az Észak-Magyarországi és az Észak-
Alföldi régióban volt a munkanélküliség, 13,5% feletti volt 2009-ben és 2010-ben is
mindkét régióban. A háztartások jövedelme és fogyasztása 2009-ben visszaesett, majd
2010-től kezdődően kis mértékben, de növekedni kezdett. Az egy főre eső bruttó
jövedelem is csökkent a recesszió hatására. (KSH.hu)
Turizmus tekintetében a válság leginkább 2009-ben jelentkezett. Ebben az évben a
kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek a száma 7%-al, a szállásdíj bevételek pedig
12%-al csökkentek. Az infláció mértéke 2009 decemberében 5,6%-os volt, a 2008 év
hasonló időszakához mért 3,5%-al szemben. A globalizáció révén az internetet
használók köre egyre bővül, az internet segítségével igénybe vett szolgáltatások aránya
nő. A fogyasztók jelentős része e-mailben érdeklődik egy adott szálláshely/szolgáltatás
31
iránt, e-mailben kér árajánlatot, és ha az megfelelő számára, akkor interneten keresztül
bonyolítja le a foglalást.
Jelenleg a turizmus legjobban fejlődő ága az egészségturizmus. Magyarország öt
leglátogatottabb településéből négy egészségturisztikai potenciállal is rendelkezik
(Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük). A gyógy- és wellness szállodákban eltöltött
vendégéjszakák száma emelkedik, a belföldi vendégek aránya folyamatosan nő. Ez az
egészségtudatosságra, egészségmegőrzésre, és a betegségek megelőzésére utal. Ez a
trend várhatóan tovább folytatódik a jövőben is.
Egyre növekednek az egészségturisztikai beruházások, melyek növelik egy adott régió
versenyképességét. A beruházások célja a szezonalitás kiküszöbölése, hiszen a gyógy
létesítmények kihasználtsága szempontjából fontos, hogy nem kötődik évszakhoz, az év
bármely időszakában igénybe vehető. Tekintettel arra, hogy csökkentik a szezonalitást,
ezáltal növelik az adott térség turisztikai bevételeit és a foglalkoztatottságot is.
Társadalmi (szociális) tényezők: Egy országban a társadalmi, demográfiai tényezők
meghatározzák a kereslet szerkezetét. A 2011-es népszámlálási összeírás alapján
megállapítható, hogy hazánk lakossága 10 millió fő alá csökkent, 2011-ben 9,982 millió
fő volt. Hazánk öregedő és fogyó népességű ország. A rendszerváltást követő tanulási,
életkezdési modellek átformálták a társadalmi gondolkodást a gyermekvállalási
kérdésekben is. A fiatal generációk nagysága és népességen belüli arányuk, céljaik,
lehetőségeik és elképzeléseik döntően befolyásolják a népességszám további alakulását.
A társadalmi rétegek helyzetét vizsgálva elmondható, hogy a nyugdíjas korú népesség a
lehetőségeik határain belül igyekszik hasznosan eltölteni az idejét, egyre inkább
érdeklődnek az egészségturizmus iránt, körükben egyre gyakoribb a gyógyturizmus
iránti kereslet. Az egészségturizmus másik nagy keresletét képezik a fiatalok, akik a
nyüzsgő városi stresszes munkanapokat szeretnék kipihenni egy-egy wellness hétvége
keretein belül. Egyre nagyobb az érdeklődés a középkorúak, a gyermekes családok
részéről, hogy igénybe vegyen ilyen jellegű szolgáltatásokat.
A fogyasztói szokások tekintetében elmondható, hogy sokan az ünnepeket (karácsony,
húsvét) wellness szállodákban töltik. A hosszú hétvégék alkalmával a szállodák sorra
teltházakról számolnak be, ezt az időszakot használják ki elsősorban a dolgozó emberek
arra, hogy 1-2 napos szabadsággal megtoldva a hosszú hétvégét, kipihenjék a
munkahely által okozott stresszt. A versenyszférában dolgozók arányának
32
növekedésével egyre népszerűbbek a rövid szabadidő egészséges eltöltését, a jó
közérzet megőrzését és a prevenciót, a betegségek megelőzését szolgáló belföldi
wellness szolgáltatások. A konferenciaturizmus igényeit is kiszolgáló
egészségturisztikai szálláshelyek kedvelt helyszínei a vállalatok továbbképzéseinek,
tréningjeinek is, a wellness szállodákban megszálló vendégek egyötöde érkezett ilyen
céllal.
A társadalmi mobilitás is nagymértékben befolyásolja a Hungarospa Zrt. gyógy- és
wellness turizmus iránti keresletét. Hazánk főváros központú ország, az ország
lakosságának egyötöde Budapesten él. Az itt élők elsősorban a budapesti, vagy a
dunántúli gyógy- és wellness szállodákat választják úti célul. A városban élő lakosság
aránya hazánkban mintegy 65-70% közötti, a városban jobbak a munkalehetőségek, így
tulajdonképpen az egészségturizmus által nyújtott szolgáltatások a városi lakosság
számára elérhetőbbek. Ez kedvező a Hungarospa Zrt. számára, hiszen a második
legnagyobb városunk, Debrecen vonzáskörzetében található.
Napjainkban egyre inkább elterjedt a tudatos életmód gyakorlása, mely egyrészt az
egészséges táplálkozást, a rendszeres mozgást, és különféle fizikai közérzetet javító
szolgáltatásokat foglalja magába. A tudatos életmód keretében - különösen a jó anyagi
helyzettel rendelkezők körében - elengedhetetlen a gyógy- és wellness szállodák
gyakori látogatása.
A szociális, társadalmi tényezők közé tehát legfőképp azok a szempontok tartoznak,
melyek meghatározzák egy szolgáltatás keresleti oldalát. Ezek a bemutatott demográfiai
helyzet, a társadalmi rétegek helyzete, a mobilitás, a fogyasztói szokások, az életmód és
annak változásai. Ezek a tényezők határozzák meg a Hungarospa Zrt. vevői körét, a
fogyasztókat. Fogyasztók nélkül nem képződik bevétel, ebből eredően nyereség sem. A
társadalmi, szociális tényezők tehát nagymértékben hatást gyakorolnak a Hungarospa
Zrt. jövedelmezőségére.
Technikai-technológiai tényezők: A technológiai tényezőkön belül leginkább az új
termék bevezetésének lehetősége és az innovációs lehetőségek vannak hatással a
vizsgált vállalkozásra. Az elmúlt évek nagy beruházásainak köszönhetően létrehozták
az Aqua-Palace fedett élményfürdőt, mellyel egy „új terméket” vezettek be a helyi
versenytársakhoz képest, ezáltal jelentős többletbevételre tettek szert. A vállalkozás
folyamatosan fejleszt, újít, jelenleg is van folyamatban beruházása. A vállalkozás teljes
33
mértékben megfelel a szükséges technológiai előírásoknak. A medencék rendelkeznek
vízforgató berendezéssel, megfelelő az áramellátás, a kazánok működése, a
vízvezetékek állapotát rendszeresen ellenőrzik és karban tartják. A kabinok, öltözők
nem zsúfoltak, önállóan használhatóak, nem tömegesen, a szolgáltatást igénybe vevő
chipes-órás eszköz segítségével tudja használni a szekrényét.
Környezeti tényezők: Hazánkban a gyógytényezők természeti környezeti elemek is
egyben, fejlesztésük alapvető az egészségturizmus fejlődése szempontjából, éppen ezért
kiemelten fontos természeti kincseink megóvása. A gyógyhelyekre kifejtett környezeti
hatások kialakulásában, továbbá a megfelelő környezeti feltételek fenntartásában
szerepet játszik a megfelelő domborzat, illetve a terület növény- és állatállományának
összetétele. Fontos megvizsgálnunk az éghajlatváltozásból fakadó hatásokat is. Itt
elsősorban a szezonalitásra gondolok, továbbá arra, hogy a globális felmelegedésnek
köszönhetően az évszakok időjárása hazánkban is kiszámíthatatlanná vált. E szempont
alapján a Hungarospa Zrt. előnyben van, hiszen annak ellenére, hogy bevételeinek
jelentős részét adja a nyári strandszezon, az Aqua-Palace beruházásnak köszönhetően
létrehoztak egy olyan vízi komplexumot, mely minden korosztály igényeit kielégíti, az
év bármely időszakában használható, kiküszöbölve ezzel a szezonalitást, és az
éghajlatváltozásból adódó szeszélyes időjárást is.
Jogi tényezők: A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen jogi
keretek között működhetnek. Megítélésem alapján a jogi tényezők vannak leginkább
hatással a Hungarospa Zrt. működésére. Számtalan előírásnak, jogszabálynak kell
megfelelni, számtalan követelményt kell betartaniuk, melyek nem teljesítése súlyos
következményeket vonhat maga után. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül
ismertetem a működéshez kapcsolódó jogszabályokat, rendeleteket:
• 2006 évi IV törvény a gazdasági társaságokról
• 2000. évi C törvény a számvitelről
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
• 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének
közegészségügyi feltételeiről
• 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről
34
A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala
szervezetében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság
(OGYFI) gyógyhellyé nyilvánítja. A természetes gyógytényezőket (köztük a
gyógyhelyeket) a 74/1999. (XII.25.) EüM-rendelet határozza meg.
A vállalkozás kialakította és integrált rendszerként, nemzetközileg elismert tanúsító
szervezet felügyelete alatt működteti és folyamatosan fejleszti az MSZ EN ISO
9001:2009 számú szabvány szerinti minőségirányítási rendszert, illetve az MSZ EN ISO
14001:2005 számú szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert.
4.3.1. A vállalkozás SWOT elemzése
A Hungarospa Zrt. számtalan erősséggel bír, a hírnév, a hagyományok, és a gyógyvíz
minőségén kívül ezen erősségekre legfőképp a kiváló szakmai gárda és a vezetés van
pozitív hatással. A támogatások maximális mértékű kihasználásának köszönhetően az
elmúlt évtizedekben olyan fejlesztések valósultak meg, melyek a vállalkozást egyedivé
tették a többi között. Versenytársai körében megkülönböztető jegyekkel bír, hiszen a
beruházásoknak köszönhetően létrejött a fedett „élménybarlang”, mellyel a szezonalitást
nagymértékben kiküszöbölték.
A gyengeségük, hogy a versenytársakhoz viszonyítva relatíve magas szobaárakat
alkalmaznak, még akkor is ha, figyelembe vesszük, hogy a szobaárak tartalmazzák a
teljes fürdőkomplexum, Aqua-Palace, strandfürdő használatát. A szálloda azonban,
nyáron így is teltházzal üzemel. A vendégek tulajdonképpen a kényelmet fizetik meg,
kilépnek a szobából, és minden elérhető számukra, nem kell más szálláshelyről
megközelíteni a fürdő területét, nincsenek időhöz kötve.
További lehetőség lenne a vállalkozás számára a forgalom bővítése céljából a határon
túli piacok bővítése, nyitás Szlovákia, de legfőképp Románia irányába. Ezt a határ
menti településeken elhelyezett hirdetésekkel tudnák elérni. Belföldi forgalmukat
tovább bővíthetnék, ha a közszolgálati televízióban is hirdetnének. A támogatások
hatékony kihasználásával további fejlesztéseket tudnak megvalósítani.
A vállalkozás számára a legnagyobb veszélyt az időjárás okozta kockázat jelenti, a
változékony nyári időjárás kedvezőtlen hatással lehet a bevételre, hiszen a bevételek
jelentős részét a fürdőbelépők (strand-, élmény-, gyógyfürdő) adják. Egy esetleges
35
gazdasági visszaesés csökkentheti a jövedelmeket, mely szintén árbevétel visszaeséshez
vezethet. Ezen tényezőkre nem igazán tud hatást gyakorolni a vállalkozás. Amire
leginkább hatással lehet, és amire árcsökkentéssel reagálni tud, az a konkurencia
erősödése a szálláshely szolgáltatás területén.
4.4. Pénzügyi elemzés az elmúlt három auditált év függvényében - az objektív
tényezők elemzése
A továbbiakban a vállalkozás pénzügyi helyzetét elemzem azon pénzügyi mutatók
segítségével, melyet a K&H bank Zrt. a hitelképesség-vizsgálat során preferál.
A 3. ábra a vállalkozás nettó árbevételét valamint az eredményességét mutatja be. Jól
látható, hogy bevétel szinten, üzemi szinten és eredmény tekintetében is javuló
tendenciát mutat a vállalkozás helyzete a vizsgált 3 évben. A nettó árbevétel csaknem 1
milliárd forinttal nőtt. Az árbevétel teljes egészében belföldi értékesítésből ered, és
90%-ban magánszemélyektől.
EBIT szinten 7,4 %-ról 13,46%-ra nőtt a vállalkozás üzemi eredménye. Mérleg szerinti
eredmény (már Adózott eredmény) tekintetében pedig 3,5%-ról 5,3%-ra nőtt az
eredményesség az árbevételhez viszonyítva.
3. ábra A vállalkozás nettó árbevétele és eredménye (2013-2015)
A 3. táblázat adataiból a tőkeszerkezeti mutatók olvashatók ki. Jól látható, hogy a
Hungarospa Zrt. tőkeszerkezete javult. A saját tőke nőtt, ebből eredően a saját tőke
0
500,000
1,000,000
1,500,000
2,000,000
2,500,000
3,000,000
3,500,000
4,000,000
4,500,000
5,000,000
2013 2014 2015
Értékesítés nettó árbevétele EBIT MSZE
36
növekedési mutató, a saját tőke aránya, valamint az adósságállomány fedezettsége is
nőtt, csökkent az idegen tőke aránya. A vállalkozás az Aqua Palace beruházáshoz vett
fel egy nagyobb összegű beruházási hitelt, melynek lejárata 2022. A beruházási hitel a
törlesztésekkel évről évre csökken. Az adósságállomány aránya 29-32%-os. Figyelembe
véve azt, hogy ebben hosszú és rövid lejáratú hitelek is vannak, a mutató értéke kiváló.
Megnevezés 2013 2014 2015
Tőkeerősség 45,82 44,01 47,45
Saját tőke növekedési mutató 1,63 1,64 1,70
Idegen tőke és saját tőke aránya (D/E) 0,59 0,63 0,50
Tőkeáttételi mutató 2,18 2,27 2,11
Adósságállomány aránya (%) 0,32 0,33 0,29
Saját tőke aránya (%) 0,68 0,67 0,71
Adósságállomány fedezettsége 2,12 2,06 2,42
3. táblázat Tőkeszerkezeti mutatók (2013-2015)
Forrás: saját számítás
A likviditási mutatókat az 4. táblázat tartalmazza. A vállalkozás forgóeszköz
állománya nagyobb mértékben csökkent, mint a rövid lejáratú kötelezettségek, ezért a
likviditási mutató kismértékben romlott. A vállalkozás likviditása 2014-ben nem érte el
az elvárt szintet, 2015-ben meg is haladta azt.
A pénzhányad mutató értéke mindegyik évben meghaladta az elvárt 0,2-es értéket.
Azaz, ha a vállalkozásnak a rövid lejáratú kötelezettségeit azonnal ki kellett volna
fizetni, mindegyik vizsgált időszakban meg tudta volna tenni.
A kamatfedezeti mutató értéke az adózás előtti eredmény növekedése miatt tovább
javult. A pénz időtartam mutató 2013-ban és 2014-ben volt magasabb, ebben az
időszakban a 2-2,5 hónapos tartalékot is elérte a likvid eszközök állománya. 2015-ben a
mutató értéke 47,32 volt, vagyis 1,5 hónapra nyújtottak a likvid eszközök fedezetet.
37
Megnevezés 2013 2014 2015
Likviditási mutató 0,27 0,19 0,20
Likviditási ráta I. (current ratio) 1,34 0,86 1,22
likviditási ráta II. 1,17 0,73 1,00
Likviditási gyorsráta (quick ratio) 1,22 0,77 1,08
Pénzhányad 1,05 0,65 0,86
Nettó forgótőke 207219,00 -104553,00 104668,00
Dinamikus likviditás 45,21 44,49 124,69
Hosszú távú likviditási mutató 9,23 10,05 20,88
Hitelfedezettségi mutató (%) 0,17 0,13 0,22
Kamatfedezeti mutató 2,55 2,73 3,32
Pénz időtartam mutató 77,20 57,48 47,32
4. táblázat Statikus likviditási mutatók (2013-2015)
Forrás: saját számítás
Az EBITDA állomány növekedése következtében a dinamikus likviditás is javult.
(5. táblázat)
Megnevezés 2013 2014 2015
Dinamikus likviditási ráta 1,09 1,03 2,29
5. táblázat Dinamikus likviditási mutató (2013-2015)
Forrás: saját számítás
A jövedelmezőségi mutatókat a 6. táblázat tartalmazza. Ahogyan a táblázat adataiból
kiolvasható, a vállalkozás jövedelmezősége összességében javult. Mind a
bevételarányos, mind az eszközarányos, mind a sajáttőke arányos nyereség is.
38
Megnevezés 2013 2014 2015
Bevétel arányos üzemi eredmény (%) 0,07 0,08 0,13
ROS (Árbevétel-arányos üzemi eredmény) (%) 0,07 0,09 0,13
Árbevétel-arányos adózás előtti eredmény (%) 0,04 0,04 0,05
Árbevétel-arányos adózott eredmény (%) 0,04 0,04 0,05
ROA (eszközarányos nyereség) (%) 0,03 0,03 0,05
ROE (sajáttőke-arányos nyereség) (%) 0,03 0,03 0,04
6. táblázat Jövedelmezőségi mutatók (2013-2015)
Forrás: saját számítás
4.4.1. A hitelképesség elemzése
A hitelképesség elemzése során egyrészről a vállalkozás eladósodottságát, másrészről
pedig a hitel visszafizetési képesség mutatóit elemeztem. Ahogyan a 7. táblázat
adataiból kiolvasható, a vállalkozás eladósodottsága összességében javult az elmúlt 3
auditált évben. Csökkent az adósságállománya, javult az eladósodottság foka, valamint
a hosszú távú és a nettó eladósodottsága is.
Megnevezés 2013 2014 2015
Eladósodottság mértéke 0,59 0,63 0,50
Adósságállomány 2358409,00 2564917,00 2332195,00
Eladósodottság foka (%) 27,22 27,56 23,51
Hosszú távú eladósodottság (%) 0,32 0,33 0,29
Nettó eladósodottság (%) 0,57 0,61 0,48
7. táblázat Eladósodottsági mutatók (2013-2015)
Forrás: saját számítás
A 8. táblázat tartalmazza a hitel visszafizetési képesség mutatóit. A K&H Bank Zrt. a
hitelezés vizsgálatakor ezt a két mutatót tekinti elsődlegesnek. A Net Debt/EBITDA
mutató alapján a vállalkozás nettó adóssága az EBITDA állomány 2,34-szerese, mely
összességében szintén javult a vizsgált 3 évben. A bank megítélése szerint az EBITDA
az az állomány, melynek fedeznie kell a hosszú lejáratú hitelek éven belüli
39
tőketörlesztését, a kamatokat, valamint az adót is. Ez az ADSCR mutató, mely
tulajdonképpen a vállalkozás hitel visszafizetési képességét mutatja meg. A mutató
értéke 1,1-1,2-nél elfogadható, a Hungarospa Zrt. esetében ez 1,74-ről 5,11-re javult,
mely kiváló. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás a működéséből 5,11-szeresen tudja
kitermelni a hosszú lejáratú hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, valamint az
adót.
Megnevezés 2013 2014 2015
Net Debt / EBITDA 3,99 4,24 2,34
ADSCR 1,74 1,47 5,11
8. táblázat Hitel visszafizetési képesség mutatói (2013-2015)
Forrás: saját számítás
4.4.2. Scenarió - a maximális hitelteher vizsgálata
Végül kiszámoltam azt, hogy mekkora terhet tudott volna elviselni a vállalat a 2015-ös
adatok alapján. 2015-ben az EBITDA állománya 1,074 milliárd Ft volt, ahhoz, hogy az
ADSCR mutató értéke 1,2 legyen, 895 millió Forint összegű tőke-kamat és adófizetés
terhelhette volna a vállalkozást. (9. táblázat)
Megnevezés 2015
EBITDA 1 074 266
Hosszú lejáratú hitelek éven belüli esedékessége+kamatok 895 222
ADSCR 1,2
9. táblázat A maximális hitelteher számítása a 2015 évi adatok alapján
Forrás: saját számítás
40
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Szakdolgozatom témájaként a K&H Bank Zrt. vállalati hitelezését, ezen belül is a
hitelképesség-vizsgálatot választottam. A témával kapcsolatos elemzésem során három
fő kérdésre kerestem a választ.
1. Milyen szempontokat vesz figyelembe a bank a hitelezés során?
2. Mi jellemzi a bank hitelképesség-vizsgálatát? Milyen mutatókat alkalmaz a bank
egy vállalkozás hitelképességének a megítélésekor?
3. Hitelképes-e az esettanulmányban szereplő vállalkozás?
Kutatásom során az alábbi eredményre jutottam:
A K&H Bank Zrt. a hitelezés során adósminősítést készít. Az adósminősítés -
tulajdonképpen itt indul a hitelbírálat - fázisában a Bank objektív-, illetve szubjektív
szempontok alapján értékeli a hiteligénylő vállalkozást. Az objektív szempontok a
beszámoló adatira épülnek, míg a szubjektív szempontok között a Bank által fontosnak
tartott, de nehezen mérhető dolgok kerülnek vizsgálat alá, például piacképesség,
menedzsment minősége, bankkapcsolatok, kockázatok.
Az adósminősítés az AM2 rendszerben történik. Az AM2 rendszert - és annak PD
(Probability of Default) értékeit - használja a K&H is, mely az adós nem megfelelő
teljesítésének (default-jának) valószínűségére épül.
A bank minden új hitelkérelem esetén megvizsgálja az ügyfél hitel visszafizetési
képességét, figyelembe véve olyan egyéb meghatározó tényezőket, mint az ügyfél
pénzügyi és piaci helyzete, tulajdonosi háttér, a vállalkozás stratégiai céljai, a vezetés
szakértelme, színvonala. Az ügyfélminősítést ezen információk ismeretében végzik el, s
hitelezhető ügyfél esetén vizsgálják a biztosítéki háttér erősségét is.
A K&H Bank ügyfélminősítési szabályzata 12 kategóriába sorolja az ügyfeleket, a KBC
által alkalmazott QCR (kvantitatív kockázatkezelési módszer) módszerhez hasonlóan,
mely a követelésminősítés és ügyfélminősítés meghatározására szolgál. A Banknál 8
problémamentes kategória van.
41
A K&H Bank az alábbi pénzügyi mutatókat veszi figyelembe az adósminősítés során:
• Adózás utáni eredmény/összes bevétel
• Tárgyévi Cash flow/Összes pénzügyi kötelezettség
• Likviditási mutató
• Szolvencia mutató
• Saját tőke/Összes pénzügyi kötelezettség
• Kamatfedezeti mutató
Az AM2 rendszer a fenti mutatókat, az objektív pontszámot és az objektív standardizált
összpontszámot automatikusan kiszámolja az inputadatok alapján. A kapott pontszámok
alapján sorolja be az ügyfeleket az adott PD kategóriába.
A K&H Bank Zrt. a finanszírozás során előtérbe helyezi az úgynevezett cash flow alapú
finanszírozást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelek visszafizetési forrásának az
elsődleges működést tekinti, melynek alapja az EBITDA. A bank gyakorlatában az
adósság-visszafizetési képesség vizsgálata során alkalmazott mutatók közül a két
legfontosabb mutatószám a NET DEBT/EBITDA és az ADSCR mutatók. A NET
DEBT/EBITDA mutató egy adott évre mutatja a hitel terhét a társaság
jövedelemtermelő képességére vetítve. Elvárt értéke 3-4 közötti abban az esetben, ha a
vállalkozás csak rövid lejáratú hitelállománnyal rendelkezik, 7-8 abban az esetben, ha
hosszú lejáratú hitelei is vannak.
Az adósság-visszafizetési képesség elemzésének másik fontos mutatószáma az ADSCR
mutató, mely a vállalkozás szabad rendelkezésű pénzállományát mutatja az
adókötelezettség figyelembe vételével, vagyis megmutatja, hogy a rendelkezésre álló
szabad pénzmennyiség hogyan viszonyul az adott időszak tőke- és kamatfizetési
kötelezettségeihez. Minimálisan elvárt értéke 1,1 - 1,2 körül van.
Az esettanulmányban szereplő vállalkozás hitelképességét vizsgálva az alábbi
következtetéseket vontam le. A vizsgált időszakon belül a leggyengébb évnek a 2014-es
év bizonyult. A mutatók esetében megfigyelhető, hogy 2013-ról egy enyhe visszaesés
következett be 2014-re, majd 2014-ről 2015-re egy erősebb növekedés. Összességében
nőtt a vállalkozás nettó árbevétele, saját tőkéje, jövedelmezősége. Javultak az
adósságszolgálat és a hitel visszafizetési képesség mutatói is. A Net Debt/EBITDA
mutató alapján a vállalkozás nettó adóssága az EBITDA állomány 2,34-szerese, mely
megfelelő.
42
Az ADSCR mutató 2015-ben 5,11 volt, mely azt jelenti, hogy 5,11-szeresen tudja
kitermelni a hosszú lejáratú hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, valamint az
adót.
A vállalkozás jelen helyzetében továbbra is hitelképes, közel 900 millió forint a teher,
melyet a keletkezett EBITDA állománya fedezett volna 2015-ben.
Hipotézisem megválaszolása:
Úgy gondolom, hogy feltételezésem beigazolódott, a Hungarospa Zrt. hitelképessége
vizsgálatakor feltárt szubjektív- politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai,
környezeti tényezők, a vezetők személye, és üzletpolitikája pozitív képet, emelkedő
tendenciát mutatnak.
A versenyszférában konkurens vállalkozások (más gyógy komplexumok) előtt haladás,
a minden időben, minden korosztály minden igényét kielégítő innovatív szemlélet, kellő
üzletpolitikával felvértezett, pénzügyi forráslehetőségeket felkutató, és megragadó
menedzservezetés, a szolgáltatások, változatos programkínálat folyamatos bővítése, az
előírásoknak megfelelően kialakított és karbantartott modern technológia alkalmazása, a
több lábon állás, mind a versenyképesség fennmaradása, valamint a fogyasztói
(vendégkör) elégedettség növelése érdekében történik.
Mindezek következtében a cég bevételei - így a hitelek törlesztése mellett forrásai is -
nőnek, működésében a fejlesztéseknek, beruházásoknak köszönhetően folyamatos
fejlődés figyelhető meg.
Véleményem szerint az objektív mutatószámok, a szubjektív külső-, és belső tényezők
vizsgálati eredményei mindenképpen bizalmat ébresztenek a hitelező Bank részéről és
pozitív elbírálást eredményeznek.
43
6. ÖSSZEFOGLALÁS
A vállalkozások egyre inkább rákényszerülnek a külső források bevonására. Ennek oka
az, hogy gyakran nem keletkezik elégséges belső forrás: vagy a bevételek és kiadások
időben eltérnek egymástól, így a vállalat forrást von be a termelés folyamatos
fenntartása érdekében. A vállalatfinanszírozás még fontosabbá válik, hiszen a
versenyképesség fenntartása rendkívül sok pénzt és fáradtságot igényel. A kereskedelmi
bankok egyik legfontosabb tevékenysége a hitelezés, mely számos kockázattal jár. A
bankoknak a kockázatok elkerülése végett úgy kell eljárnia minden ügylet esetében,
hogy a tevékenysége megfeleljen az alapvető két fő célkitűzésének, azaz a hitelezés ne
veszélyeztesse a betétesek érdekeit, illetve az ügylet megfelelő bevételt és profitot
biztosítson. A hitelezés azonban számos kockázattal jár, melyeket összefoglaló néven
banki hitelkockázatoknak nevezünk.
Szakdolgozatom témájaként a K&H Bank Zrt. vállalati hitelezését, ezen belül is a
hitelképesség-vizsgálatot választottam. A témával kapcsolatos elemzésem során három
fő kérdésre kerestem a választ.
• Milyen szempontokat vesz figyelembe a bank a hitelezés során?
• Mi jellemzi a bank hitelképesség-vizsgálatát? Milyen mutatókat alkalmaz a bank
egy vállalkozás hitelképességének a megítélésekor?
• Hitelképes-e az esettanulmányban szereplő vállalkozás?
Dolgozatom célja az volt, hogy átfogó képet adjak a K&H Bank Zrt. hitelezési
tevékenységéről, és ezen belül is a hitelképesség vizsgálatáról. A kutatás módszereként
egyrészről a dokumentum elemzést választottam, azaz a banki belső szabályzatokat
dolgoztam fel az adós- és ügyfélminősítés bemutatásakor. Másrészről pénzügyi mutatók
segítségével elemeztem az esettanulmányban szereplő vállalkozás pénzügyi helyzetét és
hitel visszafizetési képességét.
Kutatásom során arra az eredményre jutottam, hogy a bank a hitelezés során objektív és
szubjektív szempontokat vesz alapul. Mindkettőt az AM2 adósminősítő rendszerben
kezeli, a mutatók pontozásával alakul ki az adott vállalkozás minősítése (PD-je). Az
objektív vizsgálat során a tőkeszerkezeti, a likviditási és az adósságszolgálati mutatókat
helyezi előtérbe. A hitel visszafizetés vizsgálatakor a NET DEBT/EBITDA, valamint az
ADSCR mutatók kerülnek mélyebb elemzésre.
44
Az esettanulmányban szereplő vállalkozás, vagyis a Hungarospa Zrt. pénzügyi helyzete
megfelelő, akár további hitelterheket is elbír.
Összességében K&H Bank Zrt. nagyvállalati hitelezési tevékenysége megítélésem
szerint nem kockázatos. A bank hitelezési politikája alapján az elsődleges megtérülést
preferálja, azaz akkor tekint hitelképesnek egy vállalkozást, ha az a napi működésből ki
tudja termelni a hitelek és az adó költségeit.
45
IRODALOMJEGYZÉK
1. Béza et.al. (2007): Kisvállalkozások finanszírozása. Perfekt Kiadó, Budapest. p.
350.
2. Bordáné Rabóczki Mária (1990): A gazdasági társaságok pénzügyi megítélése.
Nemzetközi számviteli és elemzési eljárások. 2. kiad. Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó, Budapest. p. 279.
3. Csubák Tibor Krisztián (2003): Kis- és középvállalkozások finanszírozása
Magyarországon. Doktori értekezés, BKÁE, Budapest.
4. Dancsó József (2006): Hitelezés. In: Ligeti Sándor – Sulyok –Pap Mária (szerk):
Banküzemtan. Tanszék Kft., Budapest. 105-133.
5. Fábián Gergely – Hudecz András – Szigel Gábor (2010): A válság hatása a
vállalati hitelállományokra Magyarországon és más kelet-közép-európai
országokban. Hitelintézeti szemle, 5. sz. 445-462.
6. Hall, R.E. (2003): Corporate earnings track the competitive benchmark. NBER
Working Papers No 10150. Letöltés helye:
http://www.nber.org/papers/w10150.pdf Letöltés ideje: 2017.02.10.
7. Hovakimian, G. - Titman, S. (2003): Corporate Investment with Financial
Constraints: Sensitivity of Investment to Funds From Voluntary Asset Sales.
NBER Working Papers No 9432. Letöltés helye:
http://www.nber.org/papers/w9432.pdf Letöltés ideje: 2017.02.10.
8. Illés Ivánné (2004): Bankmenedzsment. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és
Kiadó Rt., Budapest.
9. Jorion, P (1999): A kockáztatott érték. Panem Könyvkiadó Kft., Budapest 27-35.
o.
10. Kalfmann Petra (2010): Változások a kockázatkezelés gyakorlatában a válság
hatására. Hitelintézeti Szemle, 4. sz. 309-320.
11. Koppány Krisztián – Kovács Norbert (2011): Fundamentális elemzés. Győr,
Széchenyi István Egyetem, p. 101.
12. Kónya Judit (2009): A projektfinanszírozás jogi aspektusai. Hitelintézeti
Szemle, 2. sz. 125-151.
46
13. Ligeti Sándor (2006): Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében.
Megjelent: Ligeti Sándor: – Sulyok-Pap Márta (szerk.): – Banküzemtan.
Tanszék Pénzügyi és Szolgáltató Kft., Budapest 46-52.o.
14. Mehlhoffer Brigitta Klára (2003): A morális kockázat kezelése a banki hitelezés
során. Hitelintézeti Szemle, 2003. 2. évf. 3. sz. 55-68. o.
15. Némethné Gál Andrea (2008): A kis- és középvállalkozások banki hitelezésének
alakulása (1999-2007). Hitelintézeti Szemle, 7. évf. 3. sz. p. 265-288.
16. Peter K. Nevitt-Frank Fabozzi (1997): Projektfinanszírozás. CO-NEX
Könyvkiadó, Budapest. 7-70.
17. Robert E. Hall: Corporate Earnings Track the Competitive Benchmark. NBER
Working Papers, 2003, No 10150. pp. 1-27. Letöltés:
http://www.nber.org/papers/w10150.pdf?new_window=1. Letöltés ideje: 2017.
április 22.
18. Sági Judit (2007): Banktan. Budapest, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és
Informatikai Zrt. 348 p.,
19. Storey, D. J. (1994): Understanding the small business sector. Routledge,
London and New York.
20. Tarnóczi Tibor – Luc Soenen (1995): Vállalkozások pénzügyeinek
menedzselése. 1. rész. Kézirat. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen. p.
222.
21. Tétényi Zoltán – Gyulai László (2001): Vállalkozásfinanszírozás. Saldo
Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest. 602 p.
22. Waterhouse P. (1993): A hitelkockázat kezelése. Panem Kft., Budapest. 237 p.
23. 8/2001-es számú PSZÁF ajánlás, Letöltés:
https://www.mnb.hu/archivum/Felugyelet/root/fooldal/bal_menu/szabalyozo_es
zkozok/pszafhu_bt_ajanlirelvutmut/ajanlas_pszaf/pszafhu_ajanlirelvutmut_2005
0815_79. Letöltés ideje: 2017.02.10.
47
ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. ÁBRA A VÁLLALATI HITELEZÉS ALAKULÁSA (2002-2015) .................................................. 4
2. ÁBRA A BANKI KOCKÁZATOK TÍPUSAI ................................................................................. 8
3. ÁBRA A VÁLLALKOZÁS NETTÓ ÁRBEVÉTELE ÉS EREDMÉNYE (2013-2015) ....................... 35
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. TÁBLÁZAT A MUTATÓSZÁMOK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI ................................................... 12
2. TÁBLÁZAT MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK A K&H BANKNÁL .................................................. 18
3. TÁBLÁZAT TŐKESZERKEZETI MUTATÓK (2013-2015) ....................................................... 36
4. TÁBLÁZAT STATIKUS LIKVIDITÁSI MUTATÓK (2013-2015) ............................................... 37
5. TÁBLÁZAT DINAMIKUS LIKVIDITÁSI MUTATÓ (2013-2015)............................................... 37
6. TÁBLÁZAT JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK (2013-2015) .................................................... 38
7. TÁBLÁZAT ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK (2013-2015) .................................................... 38
8. TÁBLÁZAT HITELVISSZAFIZETÉSI KÉPESSÉG MUTATÓI (2013-2015) ................................. 39
9. TÁBLÁZAT A MAXIMÁLIS HITELTEHER SZÁMÍTÁSA A 2015 ÉVI ADATOK ALAPJÁN ............ 39
48
MELLÉKLETEK
1. melléklet: A vállalkozás auditált beszámolója, 2013-2015
Eszközök 2013 2014 2015
A. Befektetett eszközök 9 319 838 10 563 718 10 489 688
I. IMMATERÁLIS JAVAK 77 3 3
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
Vagyoni értékű jogok 77 3 3
Szellemi termékek
Üzleti vagy cégérték
Immateriális javakra adott előlegek
Immateriális javak értékhelyesbítése
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 9 319 236 10 563 315 10 488 720
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 8 373 404 9 824 113 9 586 721
Műszaki berendezések, gépek, járművek 445 450 479 652 488 968
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 220 063 223 516 172 056
Tenyészállatok 276 204 131
Beruházások, felújítások 187 243 35 830 240 844
Beruházásokra adott előlegek 92 800
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI
ESZKÖZÖK 525 400 965
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
Egyéb tartós részesedés 250 100 600
Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési
viszonyban álló vállalkozásban
Egyéb tartósan adott kölcsön 275 300 365
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
Befektetett pénzügyi eszközök értékelési
különbözete
B. Forgóeszközök 812 623 644 307 573 681
49
I. KÉSZLETEK 71 556 65 813 66 071
Anyagok 56 764 48 880 48 094
Befejezetlen termelés és félkész termék
Növendék-, hízó- és egyéb állatok
Késztermékek 2 267 3 051 3 552
Áruk 11 507 13 083 13 417
Készletekre adott előlegek 1 018 799 1 008
II. KÖVETELÉSEK 104 765 94 131 105 326
Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból
(vevők) 98 201 90 252 62 457
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
Váltókövetelések
Egyéb követelések 6 564 3 879 42 869
Követelések értékelési különbözete
Származékos ügyletek pozitív értékelési
különbözete
III. ÉRTÉKPAPÍROK 0 0 0
Részesedés kapcsolt vállalkozással szemben
Egyéb részesedés
Saját részvények, üzletrészek
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok
Értékpapírok értékelési különbözete
IV. PÉNZESZKÖZÖK 636 302 484 363 402 284
Pénztár, csekkek 27 099 40 717 29 343
Bankbetétek 609 203 443 646 372 941
C. Aktív időbeli elhatárolások 756 713 847 865 849 339
Bevételek aktív időbeli elhatárolása 58 069 33 985 35 242
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 1 051 336 186
Halasztott ráfordítások 697 593 813 544 813 911
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 10 889 174 12 055 890 11 912 708
50
Források 2013 2014 2015
D. Saját tőke 4 989 679 5 293 131 5 652 568
I. JEGYZETT TŐKE 3 056 300 3 229 300 3 328 300
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE
(-)
III. TŐKETARTALÉK 87 545 87 545 87 545
IV. EREDMÉNYTARTALÉK 1 014 624 1 258 582 1 385 887
V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 701 814 557 252 620 398
VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
Valós értékelés értékelési tartaléka
VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 129 396 160 452 230 438
E. Céltartalékok 205 913 297 390 353 045
Céltartalék a várható kötelezettségekre
Céltartalék a jövőbeni költségekre
Egyéb céltartalék 205 913 297 390 353 045
F. Kötelezettségek 2 963 813 3 313 777 2 801 208
I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 0 0 0
Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással
szemben
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozással szemben
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval
szemben
II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2 358 409 2 564 917 2 332 195
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
Átváltoztatható kötvények
Tartozások kötvénykibocsátásból
Beruházási és fejlesztési hitelek 2 358 409 2 564 917 2 332 195
Egyéb hosszú lejáratú hitelek
Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással
szemben
Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban
lévő vállalkozással szemben
51
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 605 404 748 860 469 013
Rövid lejáratú kölcsönök
Ebből: az átváltoztatható kötvények
Rövid lejáratú hitelek 294 801 429 909 111 111
Vevőtől kapott előlegek 12 961 13 758 16 621
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból
(szállítók) 65 600 34 443 102 225
Váltótartozások
Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással
szemben
Rövid lejárató kötelezettségek egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozással szemben
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 232 042 270 750 239 056
Kötelezettségek értékelési különbözete
Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
G. Passzív időbeli elhatárolások 2 729 769 3 121 592 3 105 887
Bevételek passzív időbeli elhatárolása 8 470 7 956 6 218
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 35 137 38 855 44 016
Halasztott bevételek 2 686 162 3 074 781 3 055 653
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 10 889 174 12 025 890 11 912 708
52
Eredménykimutatás 2013 2014 2015
Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3 683 326 3 887 150 4 342 280
Export értékesítés nettó árbevétele
Értékesítés nettó árbevétele 3 683 326 3 887 150 4 342 280
Saját termelésű készletek állományváltozása 1 649 4 584 5 725
Saját előállítású eszközök aktivált értéke 8 554 6 064 2 017
Aktivált saját teljesítmények értéke 10 203 10 648 7 742
Egyéb bevételek 83 956 108 903 150 376
Ebből: visszaírt értékvesztés 2 022
Anyagköltség 530 102 534 914 590 680
Igénybe vett szolgáltatások értéke 679 552 689 689 725 051
Egyéb szolgáltatások értéke 53 833 58 231 62 176
Eladott áruk beszerzési értéke 26 201 30 234 34 010
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 4 661 5 325 4 796
Anyagjellegű ráfordítások 1 294 349 1 318 393 1 416 713
Bérköltség 1 070 853 1 145 550 1 220 143
Személyi jellegű egyéb kifizetések 229 942 191 365 207 613
Bérjárulékok 306 314 332 833 350 048
Személyi jellegű ráfordítások 1 607 109 1 669 748 1 777 804
Értékcsökkenési leírás 384 210 435 228 489 477
Egyéb ráfordítások 218 140 250 168 231 615
Ebből: értékvesztés 645 436 289
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 273 677 333 164 584 789
Kapott (járó) osztalék és részesedés
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,
árfolyamnyeresége
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 13 192 4 766 3 222
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 18 779 10 663 6 032
Ebből: értékelési különbözet
53
Pénzügyi műveletek bevételei 31 971 15 429 9 254
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 83 482 92 852 99 133
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 89 554 91 763 261 256
Ebből: értékelési különbözet
Pénzügyi műveletek ráfordításai 173 036 184 615 360 389
PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE -141 065 -169 186 -351 135
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 132 612 163 978 233 654
Rendkívüli bevételek
Rendkívüli ráfordítások 3 216 3 526 3 216
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY -3 216 -3 526 -3 216
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 129 396 160 452 230 438
Adófizetési kötelezettség
ADÓZOTT EREDMÉNY 129 396 160 452 230 438
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
Jóváhagyott osztalék, részesedés
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 129 396 160 452 230 438
Forrás: a vállalkozás által nyújtott adatok alapján saját szerkesztés
Recommended