BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

A Hungarospa Zrt. hitelezésének és hitelképességének vizsgálata

Belső konzulens: Dr. Pocsai Erzsébet Holohan Klaudia

Külső konzulens: Bonifert Brigitta Távoktatás

Pénzügy-számvitel

Pénzügy

2017

1

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 2

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................ 4

2.1 A HITELEZÉS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ........................................................ 4

2.2. A HITELEZÉS FOLYAMATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ADÓSMINŐSÍTÉSRE ......... 5

2.2.1. A hitelképesség vizsgálata során alkalmazott mutatószámok és

szempontok ................................................................................................ 5

2.3. A PÉNZÜGYI ÉS A BANKI KOCKÁZATOK TÍPUSAI ................................................... 8

2.3.1. A hitelkockázat ........................................................................................ 10

3. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN ....................................................................................... 11

4. ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS ............................................................................................ 13

4.1 A K&H BANK ZRT. RÖVID BEMUTATÁSA, MŰKÖDÉSE .......................................... 13

4.1.1. A hitelezés folyamata nagyvállalat esetében ........................................... 14

4.1.2. Az adós- és ügyfélminősítés ..................................................................... 16

4.1.3. Objektív szempontok ................................................................................ 19

4.1.4. A szubjektív tényezők vizsgálata .............................................................. 19

4.1.5. A hitelkockázatok kezelése a bank esetében ............................................ 25

4.2. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA, MŰKÖDÉSE ..................................................... 26

4.2.1. A Hungarospa Zrt. egységeinek rövid bemutatása ................................. 28

4.3. A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉBEN REJLŐ KOCKÁZATOK, A KÜLSŐ TÉNYEZŐK - A

SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐK ELEMZÉSE .................................................................... 29

4.3.1. A vállalkozás SWOT elemzése ................................................................. 34

4.4. PÉNZÜGYI ELEMZÉS AZ ELMÚLT HÁROM AUDITÁLT ÉV FÜGGVÉNYÉBEN - AZ

OBJEKTÍV TÉNYEZŐK ELEMZÉSE ............................................................................ 35

4.4.1. A hitelképesség elemzése ........................................................................... 38

4.4.2. Scenarió - a maximális hitelteher vizsgálata ............................................ 39

5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK .................................................................. 40

6. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................... 43

IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 45

ÁBRÁK JEGYZÉKE ......................................................................................................... 47

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ........................................................................................... 47

MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 48

2

1. BEVEZETÉS

Magyarországon a kétszintű bankrendszer kialakulástól kezdődően (1987) központi

helyet foglalnak el az üzleti- illetve pénzügyi életben a kereskedelmi bankok. Ekkor tört

meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyeduralma. A kialakuló kereskedelmi bankok

egy-egy területre specializálódtak; így az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank a

mezőgazdasági- és feldolgozóipari cégeknek hitelezett, az MHB ipari cégekkel

foglalkozott, míg a külkereskedelmi (exportcégek) az MKB-hoz fordulhattak

finanszírozás végett. Kiemelkedő jelentőségűek, mivel a közvetítő szerepet töltenek be

a pénzfelesleggel rendelkező (szufficites) és az átmeneti pénzhiányban lévő (deficites)

gazdasági szereplők között. Ennek megfelelően a megtakarításokat összegyűjtik betétek

formájában, amiből a pótlólagos finanszírozást nyújtanak azon gazdasági szereplőknek,

akiknek pénzre van szükségük.

A bank nagyon érzékeny a kockázatokra és veszteségekre, mivel a betétek utáni

kamatokat mindenképpen fizetnie kell, amelynek pénzügyi hátteréül a hitelek után

befolyt kamatok szolgálnak. Ebből látható, hogy a bankmérleg eszközoldala „biztos”,

míg a forrásoldal „bizonytalan”. Éppen ebből kifolyólag - a hitelezési kockázat

minimalizálása végett - hitelezési eljárás keretében vizsgálják meg a cég

hitelképességet, azaz annak a valószínűségét, hogy a vállalat képes lesz-e a hitelt és

annak kamatait visszafizetni. Az eljárás keretein belül történik az adósminősítés, amely

objektív és szubjektív szempontok alapján értékel, valamint ezzel párhuzamosan zajlik

az ügyféllimit megállapítása is a specifikumok figyelembe vételével. Ezek a folyamatok

minden esetben lebonyolításra kerülnek annak érdekében, hogy a Bank megfelelő képet

kapjon a vállalatról, illetve annak gazdálkodási helyzetéről.

A vállalkozások egyre inkább rákényszerülnek a külső források bevonására. Ennek oka

az, hogy gyakran nem keletkezik elégséges belső forrás: vagy a bevételek és kiadások

időben eltérnek egymástól, így a vállalat forrást von be a termelés folyamatos

fenntartása érdekében. A vállalatfinanszírozás még fontosabbá válik, hiszen a

versenyképesség fenntartása rendkívül sok pénzt és fáradtságot igényel.

A kereskedelmi bankok egyik legfontosabb tevékenysége a hitelezés, mely számos

kockázattal jár. A bankoknak a kockázatok elkerülése végett úgy kell eljárnia minden

3

ügylet esetében, hogy a tevékenysége megfeleljen az alapvető két fő célkitűzésének,

azaz a hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek érdekeit, illetve az ügylet megfelelő

bevételt és profitot biztosítson. A hitelezés azonban számos kockázattal jár, melyeket

összefoglaló néven banki hitelkockázatoknak nevezünk.

Szakdolgozatom témájaként a K&H Bank Zrt. vállalati hitelezését, ezen belül is a

hitelképesség-vizsgálatot választottam. A témával kapcsolatos elemzésem során három

fő kérdésre keresem a választ.

1) Milyen szempontokat vesz figyelembe a bank a hitelezés során?

2) Mi jellemzi a bank hitelképesség-vizsgálatát? Milyen mutatókat alkalmaz a bank

egy vállalkozás hitelképességének a megítélésekor?

3) Hitelképes-e a Hungarospa Zrt.?

Dolgozatom célja az, hogy átfogó képet adjak a K&H Bank Zrt. hitelezési

tevékenységéről, és ezen belül is a hitelképesség vizsgálatáról.

A hitelkockázat és a hitelezés egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Dolgozatom

szakirodalmi áttekintésében ezért a hitelezés hazai helyzetével foglalkozom röviden.

Ezen túl a pénzügyi kockázatok ismertetésére, majd ezen belül is a hitelkockázatok

bemutatására és kezelésére térek ki röviden. Ezt követően a hitelezés folyamatát és

banki szempontjait ismertetem. Az elemzés részben egyrészről a K&H Bank

hitelezésének gyakorlati bemutatására, illetve egy vállalkozás hitelezésének és

hitelképességének az elemzésére térek ki.

Hipotézisem a következő:

A hitelképesség vizsgálata folyamatában feltételezem, hogy a Hungarospa Zrt.

szubjektív tényezőinek a hitelképesség szempontjából kedvező változásai, pozitív

irányba tolódása releváns az objektív mutatók alakulásában, így a hitelképesség

meghatározásában.

4

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

A szakirodalmi áttekintés során először röviden bemutatom a hitelezés helyzetét, majd a

hitelezés folyamatára, ezen belül is az adósminősítés ismertetésére helyezem a

hangsúlyt. Végül a banki kockázatokat ismertetem.

2.1 A hitelezés rövid történeti áttekintése

A rendszerváltást követően egyre több vállalkozást alapítottak, melynek következtében

egyre nőtt a vállalkozások finanszírozási igénye, és ezzel egyidejűleg megnőtt a hitel

iránti kereslet is. A kereskedelmi bankok az újonnan alapított mikrovállalkozások

finanszírozását kockázatosnak ítélték meg, ezért a bankok figyelme a nagyvállalatok

felé fordult. (Némethné, 2003) Az ezredforduló táján a nagyvállalati hitelezési piac

telítődött, ezáltal a bankok figyelme a kkv szektor felé fordult. A kkv hitelezést

erősítette az is, hogy a kkv szektor hitelkereslete egyre nőtt. A vállalati hitelállomány

alakulását mutatja be az 1. ábra.

1. ábra A vállalati hitelezés alakulása (2002-2015)

Forrás:http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-

felmeres/hitelezesi-felmeres-2015-marcius-2 (letöltés dátuma: 2017. április 29.) alapján saját

szerkesztés

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

vállalati hitelállomány (mrd Ft)

5

Az 1. ábra grafikonjából jól látható, hogy a vállalati hitelállomány a 2002-2008 közötti

időszakban dinamikusan nőtt. 2002-ben több, mint 3000 milliárd Ft vállalati

hitelállomány állt fent év végén, 2008-ban már 7000 milliárd Ft. A vállalatok

hitelállománya válság időszakáig több, mint kétszeresére nőtt. A válságot követően

azonban a hitelállomány csökkent. A 2008. évi 7246 milliárd Ft összegű vállalati

hitelállomány 2014-re 6181 milliárd Ft-ra csökkent, összességében tehát több, mint 8%-

os csökkenés következett be.

2.2. A hitelezés folyamata, különös tekintettel az adósminősítésre

A továbbiakban a hitelezés folyamatát, a hitelképesség során alkalmazott szempontokat

és mutatószámokat fogom elemezni.

2.2.1. A hitelképesség vizsgálata során alkalmazott mutatószámok és

szempontok

Ahogyan Koppány - Kovács (2011. p.35) fogalmaz: „A pénzügyi mutatószámok

dzsungelében nem könnyű eligazodni.” A szakirodalmak számtalan tipológiát

alkalmaznak a pénzügyi mutatószámok csoportosítására. Általánosan elfogadott, és a

legközismertebb a következő csoportosítási mód:

• vagyoni helyzet elemzése

• pénzügyi helyzet elemzése

• jövedelmezőségi helyzet elemzése

Sok szakember véleménye alapján azonban nem szabad e három csoportosítási

formátumnál maradni. Bordáné (1990) - a nemzetközi szakirodalom alapján - hét

csoportba sorolja a mutatószámok fajtáit:

1) jövedelmezőségi ráták

2) tevékenységi ráták

3) élőmunka-ráfordítás ráták

4) tőkeáttétel-mutatók

5) piaci ráták

6) likviditási és adósságráták

7) kamat- és osztalék fedezettségi mutatók

6

A pénzügyi mutatócsoportok területeit egyenként bemutatni véleményem szerint nem

szükséges. Fontosnak tartom azonban ismertetni azokat a mutatókat, melyeket a banki

finanszírozhatóság és hitelképesség-vizsgálat során a bankok elemeznek. Ezek a

mutatók elsődlegesen a forgótőke mutatók valamint az adósság-visszafizetési képesség

mutatói.

Mi a forgótőke menedzsment? „A forgótőke menedzsment magában foglalja a

vállalkozás forgóeszközeinek a finanszírozását és menedzselését, valamint a rövid

lejáratú kötelezettségek felügyeletét.” (Tarnóczi - Luc, 1995. p. 173.) A forgótőke

menedzsment célja alapjában véve az, hogy a változó gazdasági feltételek között

biztosítsa a vállalati pénzeszközök megfelelő mennyiségének a rendelkezésre állását.

(Tarnóczi - Luc, 1995).

Ezen belül kiszámításra kerül a későbbiekben a nettó forgótőke, a különböző forgási

sebesség mutatók, a működési ciklus, a pénzciklus. A forgótőke egy vállalkozás

forgóeszközökbe történt befektetéseit jelenti. Azok a cégek, ahol a forgóeszközökbe

eszközölt befektetések nagyobbak, nagyobb a likviditásuk is. A nettó forgótőke a

forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége. A működési ciklus annak

az időszaknak a hossza, amelyet a készlet megszerzése, értékesítése és a pénzbeszedése

igényel. A pénzciklus azon napok száma, amelyek a készletért történt tényleges

kifizetéstől az értékesítés utáni pénzbeszedésig telt el. (Tarnóczi - Luc, 1995)

A K&H Bank Zrt. a finanszírozás során előtérbe helyezi az úgynevezett cash-flow alapú

finanszírozást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelek visszafizetési forrásának az

elsődleges működést tekintik. Ennek alapja az EBITDA. Az adósság-visszafizetési

képesség vizsgálata során alkalmazott két legfontosabb mutatószám a NET

DEBT/EBITDA és az ADSCR mutatók. Az EBITDA valójában a vállalkozás adók,

kamat, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményét jelöli, elnevezése az angol

szavak rövidítéséből ered: E (earnings - bevétel), B (before - előtt), I (interest - kamat),

T (tax - adó), D (depreciation - tárgyi eszközök értékcsökkenése), A (amortization -

értékcsökkenés). A NET DEBT/EBITDA mutató egy adott évre mutatja a hitel terhét a

társaság jövedelemtermelő képességére vetítve. Elvárt értéke 3-4 közötti abban az

esetben, ha a vállalkozás csak rövid lejáratú hitelállománnyal rendelkezik, 7-8 abban az

esetben, ha hosszú lejáratú hitelei is vannak. (Kónya, 2009)

7

Az adósság-visszafizetési képesség elemzésének másik fontos mutatószáma az ADSCR

(Annual Debt Service Coverage Ratio) mutató, mely a vállalkozás szabad rendelkezésű

pénzállományát mutatja az adókötelezettség figyelembe vételével, vagyis megmutatja,

hogy a rendelkezésre álló szabad pénzmennyiség hogyan viszonyul az adott időszak

tőke- és kamatfizetési kötelezettségeihez. Minimálisan elvárt értéke 1,1 - 1,2 körül van.

Hall véleménye szerint az EBITDA kiindulásának az alapja a bevételek áramlása,

hiszen a vállalkozások valós értékét a bevételek adják. A mutatót hasznosnak tartja,

mert az csak a vállalkozás működéséből eredő eredményeket mutatja. (Hall, 2013)

Peter K. Nevitt – Frank Fabozzi (1997. p.22.) egyértelműen leírja, hogy az „EBITDA az

a pénzáramlás, amelyből a kölcsöntőke és a kamatok kifizethetők.” Megfelelő pénzügyi

adottságokkal rendelkező vállalkozás esetében az EBITDA összegének fedeznie kell a

meglévő hitelek törlesztését, azok kamatait is, illetve valamennyi vésztartalékot is

biztosítani kell. Hovakimian és szerzőtársa (2003) kutatásaik során arra az eredményre

jutottak, hogy egy vállalkozás pénzügyileg szorult helyzetben van abban az évben, ha az

EBITDA nem éri el a kamatkiadások 80%.-át, vagy ha két egymást követő évben az

EBITDA nem éri el a kamatköltségek nagyságát.

8

2.3. A pénzügyi és a banki kockázatok típusai

A hitelintézet vállalkozási tevékenységet folytat, amely tevékenység célja a

profitszerzés, és a vagyon gyarapítása. A hitelintézet számlapénzt teremt, pénzt közvetít

nagyszámú pénzmegtakarító és pénzfelhasználó között, pénzügyi eszközökkel

kereskedik. A hitelintézet, a hitelintézet tulajdonosai, a betételhelyezők, a befektetők

kockázata abban áll, hogy igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét

befolyásoló veszélyforrások száma. Tétényi (2001) a banki kockázatok típusait az

alábbiak szerint csoportosította:

2. ábra A banki kockázatok típusai

Forrás: Tétényi (2001) alapján saját szerkesztés

A befektetési kockázatnak különböző megjelenési formái lehetnek, mint például az

immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékvesztése, a befektetett pénzügyi

eszközök (részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök) értékvesztése, a rövid lejáratú,

forgatási célból vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, a

beruházási befektetések tervezett hozamának elmaradása.

A likviditási kockázat azt jelenti, hogy a vállalkozó a vállalat, elismert, fizetési

kötelezettségeit az esedékességkor nem tudja teljesíteni. Ennek oka, hogy az azonos

Bankikockázatok

Befektetési

Likviditási

Hitel

Kamat

Árfolyam

Lehívási

9

időintervallumban realizált bevételek, és a vállalkozó pénzügyi tartalékai ismétlődően

nem nyújtanak fedezetet a lejárt és az esedékes kötelezettségekre. A likviditási kockázat

jelentkezhet abban a formában is, hogy a vállalkozó eszközállományának átlagos

befektetési ideje hosszabb az eszközöket finanszírozó források átlagos lejárati idejénél.

A hitelezési kockázat nem más, mint amikor a vállalkozó termékeinek,

szolgáltatásainak jelentős hányadát halasztott fizetés ellenében értékesíti. Ez a

tevékenység az eladó részéről hitelnyújtást jelent a vevő számára. A hitelnyújtás

kockázatán értjük, hogy az adós a számára nyújtott hitelt a szerződésben meghatározott

időben a kedvezőtlenné vált pénzügyi helyzete következtében nem képes törleszteni,

illetve visszafizetni, és a hitelező fedezet hiányában a követelést nem tudja behajtani.

A kamatkockázat a kamatlábak változásából, továbbá a kamatkövetelések

behajtatlanságából eredő kockázat. Növeli a kamatkockázatot az is, ha a bankhitel vagy

a kereskedelmi hitel a hitel futamideje alatt növekedett kamatlábhoz viszonyítva

alacsonyabb kamatlábbal nyújtották, és a szerződés nem teszi lehetővé a kamatláb

hozzáigazítását a növekedett kamatlábhoz. Devizaügyleteknél a kamatlábkockázat ellen

a bankok opciós ügyletek kötésével védekeznek.

Az árfolyamkockázat egyrészt visszavezethető a valuták, a devizák, az értékpapírok

piaci árának változására. A bankoknál árfolyamkockázatnak kitett ügylet, ha a bank

devizaeszközeinek és határidős devizavásárlásainak összege nincs összhangban a

devizaforrásainak összegével.

A lehívási kockázat a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik. A mérlegen kívüli

tételek a kezességvállalások, a garanciavállalások és a harmadik személy fizetéséért

vállalt más formájú kötelezettségek, amelyek alapján akkor kell fizetést teljesíteni, ha az

alapügylet fizetésre kötelezettje nem teljesít. Ha ez bekövetkezik, akkor a

kedvezményezett, a hitelező a kezessel, a garanciát nyújtóval, az akkreditívet nyitó

bankkal szemben érvényesíti követelését. (Tétényi, 2001)

10

2.3.1 A hitelkockázat

Az általam részletesebben vizsgált Bankon, de ugyanúgy a többi hitelintézeten belül is,

a vállalati hitelezés folyamatát különböző kockázatkezelési szabályzatok határozzák

meg. Ezek közül a legfontosabbak közé tartoznak:

- Általános hitelezési szabályok - Kockázati stratégia - Ügyviteli/vezérigazgatói utasítás

a kockázatvállalási folyamatról - Biztosítékokra vonatkozó szabályzatok -

Monitoring/ügyfélkezelés szabályai - Általános ügyfélminősítési szabályzat -

Szerződéskötési szabályzatok - Termékspecifikus szabályok - Szegmentációs

szabályok, valamint ágazati stratégiák A Bank a Bázel II. szabályozásának megfelelően

a tőke megfelelési mutató számítására a standard módszert alkalmazza. Az egyes

kitettségekhez tartozó kockázati súlyokat külső minősítők besorolása alapján határozzák

meg. Ennek megfelelően a teljes szervezetben a Moody’s minősítő cég minősítései

alkalmazandóak. Emellett a fejlett módszer alkalmazására történő felkészülés jegyében

a bank belső minősítéseket is készít, mégpedig a vállalati területen úgynevezett

„Rating” formájában. A stratégiák kialakításában és a teljes kockázati folyamatban az

üzleti és kockázati területek közösen vesznek részt. Az üzleti területet a hitelreferensek

képviselik, akik kapcsolatban állnak az egyes vállalkozásokkal, így azok működését,

gazdálkodását, pénzügyi helyzetét folyamatosan nyomon követik. A kockázati területen

a banki kockázatkezelők dolgoznak. Rajtuk kívül a menedzsment több területe is

bekapcsolódik a folyamatba, így a Felügyelő Bizottság, az Igazgatóság és különböző

bizottságok vesznek részt a kockázatmenedzsment folyamatában (K&H Banki belső

szabályzat).

11

3. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN

A dolgozat készítése során primer és szekunder forrásokat használok fel. A

szakirodalmi áttekintés során szekunder források segítségével ismertettem a hitelezés

válság előtti és válságot követő állapotát, majd szintén szekunder források

feldolgozásával mutattam be a hitelezés, ezen belül is az adósminősítés folyamatát,

valamint a hitelkockázatokat és azok kezelését. A válság előtti és a válságot követő

hitelállomány bemutatásához és elemzéséhez primer adatokat alkalmaztam, melyet az

MNB honlapjáról töltöttem le.

Dolgozatom esettanulmányi részéhez elsősorban primer forrásokat használok majd,

melyek egyrészről a bankok belső anyagai és szabályzatai, másrészről pedig a

vállalkozás által nyújtott beszámolók és pénzügyi adatok. Az elemzés során pénzügyi

mutatók segítségével elemzem a vizsgálatba bevont vállalkozás utolsó lezárt három

évének auditált adatait, felhasználtam a bank által alkalmazott hitel-visszafizetési

képességet jelző mutatókat, majd pedig következtetést vonok le a vállalkozás

finanszírozhatóságára és hitelezhetőségére vonatkozóan.

A dolgozatban az elemzésekhez idősoros adatokat használok fel, az adatokat excel

táblában rögzítem majd, a dolgozatban pedig ábrák és táblázatok segítségével

szemléltetem a főbb eredményeket.

Egy dinamikus pénzügyi elemzés elkészítéséhez legalább három év beszámolójára

szükség van. A hosszabb távú és ciklikus tendenciák feltárásához azonban hosszabb

időszak bemutatása szükséges. Viszont a túlságosan hosszú, 5-7 évnél hosszabb

időtartamot átfogó elemzések esetében mindig fennáll az a veszély, hogy a számviteli

szabályok, a vállalatfinanszírozási megoldások, a technikai-technológiai változások

miatt az időszak eleji és végi adataink nem lesznek összehasonlíthatók egymással. Az

összehasonlíthatóságot nem csak külső környezeti hatások korlátozhatják, hanem belsők

is. Erre példaként említette a vállalkozáson belül a számviteli politika megváltozását,

vagy más számviteli beszámolási standardokra való áttérést. (Koppány - Kovács, 2011)

12

A pénzügyi ráták alkalmazásának előnyeit és hátrányait Katis (2002) az 1. táblázat

szerint foglalta össze:

Előnyök Hátrányok

Megkönnyíti az összehasonlítást Önmagukban nem sokat jelentenek

Az adatok a ráták segítségével

szabványosíthatók és összemérhetők Nem kapunk reális képet

„Csak” tüneteket mérnek

1. táblázat A mutatószámok előnyei és hátrányai

Forrás: Katis (2002, p. 72-73) alapján saját szerkesztés

Bármely vállalkozás esetében lehetséges, hogy egy-egy számadat önmagában nem

fontos. Fontosságuk csak akkor jelenik meg, ha különböző számadatokkal

összefüggésbe állítjuk őket, az arányszámok alkalmazása tehát megkönnyíti az

összehasonlítást. Az üzleti teljesítmények számadatait azonban rendkívül nehéz

összehasonlítani akkor, ha azok különböző évekre vagy különböző társaságokra

vonatkoznak. Arányszámok alkalmazásával, vagyis a pénzügyi ráták használatával ez a

gond elkerülhető, hiszen a pénzügyi ráták segítségével az adatok szabványosíthatóak és

összehasonlíthatóak lesznek. Egy-egy arányszám azonban önmagában nem sokat jelent.

A ráták csak akkor nyújtanak értékes információt, ha egy széles körű elemzés részét

képezik. Elfordul, hogy az összehasonlítás során nem kapunk reális képet. Ez általában

akkor történik meg, ha két vállalkozásnál nem ugyanakkor ér véget az üzleti év. Egyik

esetében januártól decemberig, a másik esetében májustól a következő év áprilisig tart.

Akkor sem reális az összehasonlítás, ha más térségben működnek, vagy más iparághoz

tartoznak. A mutatószámok Katis szerint „csak” tüneteket mérnek, ahhoz segítenek

hozzá, hogy eldöntsük, mely területen kell folytatni a vizsgálódást, mire kell figyelmet

szentelni a vállalkozás működése során. (Katis, 2002)

13

4. ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS

Az elemzés fejezetben először is röviden bemutatom a K&H Bank Zrt. tevékenységét.

Ezt követően a bank nagyvállalati hitelezési gyakorlatának a bemutatására helyezem a

hangsúlyt. Végül egy esettanulmány keretein belül elemzést végzek az elmúlt három

auditált év függvényében.

4.1 A K&H Bank Zrt. rövid bemutatása, működése

A K&H Bank a kétszintű bankrendszer létrejöttével egy időben 1987. január 1-jén

kezdte meg működését Magyarországon. Alapítói a magyar állam és mezőgazdasági,

élelmiszeripari, kereskedelmi valamint idegenforgalmi vállalatok voltak. Az alapítást

követő öt évben a bank ügyfélköre folyamatosan bővült, új szolgáltatásokat indítottak

be és a fiókok száma is dinamikusan növekedett. Az akkori gazdasági helyzet

következtében számos ügyfél helyzete romlott és a bank minősített hitelállománya

jelentősen emelkedett.

A további dinamikus fejlődés érdekében alaptőke-emelésre és alárendelt kölcsöntőke-

juttatásra is sor került. Az így megerősödött pénzintézet 1996-ban magába olvasztotta

leánybankját, az IBUSZ Bankot. Az ezáltal megszületett univerzális bank az ország

második legnagyobb fiókhálózatával rendelkezett. Szintén ebben az évben csatlakozott

a K&H Bank a VISA-hoz és az EUROPAY-hez (mai nevén Master Card), ami

beindította az ország egyik legszélesebb körű bankkártya választékának létrehozását.

1997-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentős összegű, mintegy

30 millió amerikai dollár értékű, alárendelt kölcsöntőkét nyújtott a Banknak, ezáltal

erősítve annak tőkehelyzetét. Még ugyanebben az évben a Kredietbank (Belgium

második legnagyobb bankja) és az Irish Life (Írország legnagyobb biztosítási

intézetének konzorciuma) a Kereskedelmi és Hitelbank stratégiai részvényesévé vált. A

tőkeemelések által valamint az alárendelt kölcsöntőke részvénnyé konvertálásával a

Kredietbank és az Irish Life egyaránt 23,1%-os az EBRD pedig 18,2%-os tulajdoni

hányadot szerzett. A fenti két részvényes a KHB-val közösen olyan stratégiát dolgozott

ki, mely lehetővé tette, hogy a KHB többek között a bank biztosítási tevékenység vezető

bankjává váljon.

14

2001-ben a belga tulajdonosú KBC Bank és Biztosítási Csoport egyesítette a Bankot a

holland ABN AMRO magyarországi érdekeltségeivel, beleértve annak leányvállalatait

is. A KBC Bank még az egyesítést megelőzően az Irish Life 17,9, valamint az Espirito

Santo Asset Administration 7,33%-os részvénycsomagjának megszerzésével 98,51%-ra

növelte részesedését a K&H Bankban. 2001. július 1-jével hivatalosan is létrejött az

egyesült K&H Bank, melyben a KBC Bank 59%-os, az ABN AMRO Bank pedig 40%-

os tulajdonnal rendelkezett. 2005 decemberében az ABN AMRO Bank eladta 40%-os

részesedését az 59%-os részesedéssel bíró KBC Banknak, mely így gyakorlatilag 100%-

os tulajdoni hányadra tett szert. A fenti egyesüléssel Magyarország egyik legnagyobb

pénzintézete jött létre, amely a vállalati banküzlet ágban piacvezető helyen áll és

lakossági ágazatban is második helyen szerepel.

A K&H Bankcsoport üzleti tevékenysége négy fő területre bontható:

• Vállalati üzletág

• Lakossági üzletág

• Treasury üzletág

• Vagyonkezelési üzletág.

A fenti négy tevékenység közül a vállalati üzletágat emelném ki. A K&H Bank vezető

szerepet foglal el a vállalati piacon a magyar bankszektorban.

4.1.1. A hitelezés folyamata nagyvállalat esetében

A hitelkérelem benyújtása során a szükséges formanyomtatványok kitöltésére kerül sor.

A formanyomtatványokon keresztül szerez a Bank alapvető, általános információkat a

leendő ügyfeléről. Az információk a hiteligénylő gazdálkodásának széles spektrumát

átfogják. Első hitelfelvétel esetén csatolni kell az alapító okiratot, tulajdonosok adatait,

a tevékenység megnevezését, van-e peres eljárás a céggel szemben. Továbbá meg kell

jelölni a hitel célját, a fedezeteket, és a visszafizetés forrásait. Az információgyűjtés

szakaszában a formanyomtatvány adatainak ellenőrzése megy végbe. Ekkor ellenőrzik a

hibátlan kitöltést, a csatolt dokumentumok hitelességét. Vizsgálat alá kerülnek a

mérlegadatok - eleget kell tenniük a valós és hű kép követelményének - és az eredmény-

kimutatás adatai is. Ezek az adatok elsősorban a múltbeli teljesítményt reprezentálják,

15

ám a hitelintézetet nagyon sokszor éppen a „jövő” érdekli, és ezért van szükség más

információkra is. Itt következnek a pénzügyi tervek. A Bank nagyon gyakran

„terepszemlét is tart”, amellyel a gazdálkodó helyzetéről még pontosabb képet kaphat.

A kockázat csökkentése végett nem egyszer a múltbeli tapasztalatok alapján

összeállított szakértői rendszerekből is történik adatgyűjtés, külső - és belső forrásból

egyaránt.

Az adósminősítés - tulajdonképpen itt indul a hitelbírálat - fázisában a Bank objektív-,

illetve szubjektív szempontok alapján értékeli a hiteligénylő vállalkozást. Az objektív

szempontok a beszámoló adatira épülnek (például jövedelmezőségi-, áttételi mutatók

stb.), míg a szubjektív szempontok között a Bank által fontosnak tartott, de nehezen

mérhető dolgok kerülnek vizsgálat alá (például piacképesség, menedzsment minősége,

bankkapcsolatok stb.). A szempontok ismeretében az elemző munkatárs előterjesztést

állít össze, amely egy feljegyzés a hitel folyósításának lehetőségéről. Feladata továbbá

az ügylet várható hozamának értékelése.

A cenzúra bizottsági döntéshozatal során egy független kockázatkezelő véleményezi az

előterjesztést, feltárja az esetleges, további kockázatokat. A döntést a bizottság hozza,

de a felelősség a hitelezési folyamat valamennyi résztvevőjére kiterjed.

A döntés során megtörténik az ügyfél minősítése, és az ügyféllimit megállapítása is,

amelyek a hitelezhető maximális összeget határolják be. A döntés kimenetele három

féle lehet:

• Nem fogadják el az előterjesztést: ebben az esetben, írásban értesítik a

hiteligénylőt az elutasítás okairól.

• Feltételekkel fogadják el: ekkor bizonyos kikötések mellett folyósítja a Bank a

kért összeget.

• Elfogadják: ez a hitelkérő szempontjából a legjobb döntés. Ilyenkor semmi

akadályát nem látja a Bank a hitelnyújtásnak.

Elutasítás esetén a hiteligénylő nem kaphat pénzt a Banktól, így más megoldás után kell

néznie, például megkereshet egy másik hitelintézetet. Jóváhagyás esetén megtörténik a

hitelszerződés előkészítése. A hitelszerződés részletesen szabályozza a két fél jogait és

kötelességeit. Továbbá az összes részletre kiterjed a hitellel kapcsolatban, így

tartalmazza a hitel összegét, a törlesztés kondícióit, a hitelcélt, a kötelező

16

adatszolgáltatás részleteit, a kamatot, a díjakat, a szerződés felmondásának eseteit stb. A

hitelszerződés aláírása előtt még egy ellenőrző pontot iktat be a Bank, ez az utolsó

ellenőrzés vagy last control. A last control során az összes okmányt ellenőrzik még

egyszer, például megvannak-e a fedezeti igazolások, a kezességvállalási nyilatkozat,

rendelkezésre áll-e a cégszerű aláírás stb. Amennyiben mindent rendben találtak, akkor

semmi akadálya sincs a hitelszerződés aláírásának és a hitel folyósításának.

A hitelfolyósítás során a Bank átutalja a hitel összegét a hiteligénylő számára, hogy az

meghatározott célra felhasználhassa. Az utolsó fázis a hitelfigyelés vagy monitoring.

Ilyenkor a Bank többek között azt nézi, hogy a hitelt tényleg az igényelt célra

használják-e fel, illetve a fedezetek meg vannak-e és hogy az értékük megfelelő-e. A

kintlévőségek visszafizetését is figyelni kell. Amennyiben aggodalomra okot adó

változás következik be, akkor szükségessé válhat az újra értékelés a kintlévőségek és

fedezetek tekintetében, valamint céltartalék-képzés kötelezettsége is fennáll a Bank

számára. Olyan dolgokra is érdemes odafigyelni, hogy a kimutatásokat időben küldi-e el

az adós, amennyiben késve küldi el, akkor fennállhat annak a veszélye, hogy az adós

valamit el akar titkolni a Bank elől, ez bizalmi válsághoz és a szerződés felbontásához

vezethet. A monitoring során aggodalomra adhat okot, ha a Banki képviselő látogatása

elől kitér az igazgató és nem érhető el sehogyan. Továbbá érdemes odafigyelni az adós

fluktuációs adataira, a betétállomány változásaira, a folyószámlahitel egyenlegének

alakulására. (Bethlendi -Bodnár, 2005)

4.1.2. Az adós- és ügyfélminősítés

A K&H Bank új vállalati adósminősítési rendszert és adósminősítési kategóriákat

vezetett be. A változtatás oka az Európai Unió pénzintézeteinek működését szabályzó

ún. Basel II. szigorodó előírásai. Ezeket figyelembe vevő rendszert fejlesztett ki az

anyavállalat KBC. Ezt az ún. AM2 rendszert - és annak PD (Probability of Default)

értékeit - használja a K&H is, mely az adós nem megfelelő teljesítésének (default-jának)

valószínűségére épül. Az AM2 rendszer az ügyfelek kockázat szerinti

megkülönböztetésben már a tesztelés során jobbnak bizonyult a korábban használtnál.

Az új PD kategória 1+12 osztályt tartalmaz az ügyfelek besorolására. Az adósminősítő

rendszer alkalmazása minden vállalati ügyfélre kiterjed, kivételt a következő

szervezetek jelentenek, rájuk külön szabályzat van érvényben:

17

• Önkormányzatok

• Bankok és leányvállalataik

• Egyházak

• Biztosítók

• Befektetési szolgáltatók

• Ingatlan- és energetikai cégek

A kisvállalati ügyfeleket a lakossági divízió kezeli, rájuk szintén eltérő szabályok

vannak érvényben. A továbbiakban a vállalati ügyfelek adósminősítését mutatom be,

melynek alapjául Vállalati ügyfelek minősítési szabályzata, 2007; Adósminősítő

rendszer (AM2) felhasználói dokumentációja; és a Vállalati döntési szabályzat szolgál.

Az ügyfélminősítés célja:

A bank minden új ügyfél esetén megvizsgálja annak hitel visszafizetési képességét,

figyelembe véve olyan egyéb meghatározó tényezőket, mint az ügyfél pénzügyi és piaci

helyzete, tulajdonosi háttér, a vállalkozás stratégiai céljai, a vezetés szakértelme,

színvonala. Az ügyfélminősítést ezen információk ismeretében végzik el, s hitelezhető

ügyfél esetén vizsgálják a biztosítéki háttér erősségét is. Az ügyfélminősítés elvégzése

nemcsak az új, hanem a már meglévő ügyfelek esetén is fontos, hiszen az ügyfél

helyzetében romlás következhet be, melynek megállapítását követően a Bank még

időben elkerülheti a hitelezési veszteséget. A bank tehát elsődlegesen olyan ügyfeleknek

nyújt hitelt, melyekről a hitelkérelem elbírálása és az ügyfélminősítés alapján feltételezi,

hogy hitel visszafizetési képessége és készsége megfelelő. A megfelelő ügyfelek körét

további kategóriákra lehet bontani a felvállalt kockázat alapján. A K&H Bank

ügyfélminősítési szabályzata 12 kategóriába sorolja az ügyfeleket, a KBC által

alkalmazott QCR (kvantitatív kockázatkezelési módszer) módszerhez hasonlóan, mely a

követelésminősítés és ügyfélminősítés meghatározására szolgál. Az alapelgondolás

szerint a Banknál 8 problémamentes kategória van.

18

Minősítési kategóriák (DR) Megnevezés Hasonló Kockázat

0 Nem kell az ügyfelet minősíteni

0A

100%-os megtérülést nyújtó

biztosíték, mely nulla súlyozásúvá

teszi a kockázatvállalást

0B 100%-ban bankgarancia a fedezet

0-x 100%-ban más ügyfél kockázata,

annak készfizető kezessége

OD A fentiek vegyes alkalmazása

1 Rendkívül alacsony kockázat AAA-A+

2 Nagyon alacsony kockázat A-A-

3 Alacsony kockázat BBB+-BBB

4 Erős közepes kockázatú BBB-

5 Közepes kockázatú BB+

6 Erős elfogadható kockázatú BB-BB

7 Elfogadható kockázatú B+

8 Gyenge elfogadható kockázatú B

9 Külön figyelendő B-

10 Átlag alatti CCC

11 Kétes CC

12 Rossz C

2. táblázat Minősítési kategóriák a K&H Banknál

Forrás: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Vállalati ügyfeleinek Ügyfélminősítési

Szabályzata

Az ország kockázat vizsgálata az ország név megadásával történik. Ennek alapján a

program automatikusan megadja az ország PD kategóriáját. Abban az esetben, ha az

ügyfélre nézve készült külső független minősítés - Moody's, S&P, KBC, Fitch - akkor

ezeket is fel kell tüntetni. Ez azonban tájékoztató jellegű, ebből következően erre

hivatkozva nem lehet megváltoztatni az ügyfél PD minősítését. Az ország kockázat

vizsgálata során szem előtt kell tartani azt a követelményt, hogy az ügyfél minősítése

nem lehet jobb, mint annak az országnak a KBC minősítése, ahol az adott ügyfél

bejegyzésre került és működik.

19

4.1.3. Objektív szempontok

A K&H Bank az alábbi pénzügyi mutatókat veszi figyelembe az adósminősítés során:

• Adózás utáni eredmény/összes bevétel

• Tárgyévi Cash-flow/Összes pénzügyi kötelezettség

• Likviditási mutató

• Szolvencia mutató

• Saját tőke/Összes pénzügyi kötelezettség

• Kamatfedezeti mutató

Az első mutatószám azt az arányt adja meg, hogy az árbevételnek hány százaléka marad

meg adózás után, amiből az ügyfél kötelezettségeit is rendezheti többek között. A

második mutatószám azt tükrözi, hogy az ügyfél cash-flow-ja a pénzügyi

kötelezettségeinek hány százalékát fedezi. Minél nagyobb az értéke, annál jobb. A

likviditási mutató azt mutatja meg, hogy az ügyfél a rövid lejáratú kötelezettségeinek

milyen arányát tudná azonnal kiegyenlíteni. Értéke általában akkor jó, ha 1,5 felett van,

de legalább l. A szolvencia ráta az ügyfél hosszú távú fizetőképességét mutatja. Az

ötödik mutató arra ad választ, hogy a saját tőke - mint elsődleges kockázatviselő

veszteség esetén - a fennálló pénzügyi kötelezettségek hány százalékát fedezi.

Jellemzően az a kedvező a Bank számára, ha a mutatószám értéke magas. A

kamatfedezeti mutató kifejezi, hogy az adózás előtti eredmény (növelve tárgyévi fizetett

kamatokkal) mennyiben nyújt fedezetet az összes tárgyévi kamatkötelezettségre. Itt is

az a jó, ha a mutató értéke magas. Az AM2 rendszer a fenti mutatókat, az objektív

pontszámot és az objektív standardizált összpontszámot automatikusan kiszámolja az

inputadatok alapján.

4.1.4. A szubjektív tényezők vizsgálata

Az előzőek alapján jól látható, hogy az AM2 rendszer elsősorban az objektív

tényezőkön alapszik, de figyelembe kell venni azt a lehetőséget is, hogy az ügyfél

pénzügyi helyzete javulhat, vagy romolhat a jövőt illetően. Ennek előrejelzésére

szolgálnak a szubjektív tényezők. Az AM2 modell által figyelembe vett tényezők:

20

• Jövőbeli kilátások

• Ágazati kockázat

• Fizetési késedelem az elmúlt 12 hónapban

• Szállítókkal összefüggő kockázat

• Tevékenység kockázata

• Vevőkkel kapcsolatos kockázat

• Külső tényezők változásával összefüggő kockázat

• Vezetők (menedzsment)

• Tulajdonosi háttér

A jövőbeli kilátások arra utalnak, hogy a jelenlegi objektív adatsorhoz képest milyenek

az ügyfél kilátásai, miként változik a hitel-visszafizető képessége. A lehetséges értékek

a következők:

• Javuló: A figyelembe vett pénzügyi adatsorhoz képest nagy valószínűséggel

javul az ügyfél helyzete. Ilyen pozitív változás lehet a jelentős összegű

tőkeemelés vagy a kapacitáskihasználás fokozása.

• Változatlan: Azaz az ügyfél jelenlegi helyzetében érdemi változás nem várható,

nem javul és nem is romlik a hitel-visszafizető képessége.

• Bizonytalan: Nem lehet tudni, hogy az ügyfél jelenlegi helyzete hogyan fog

változni a jövőben, ennek megfelelően azt sem lehet biztosan tudni, hogy az

ügyfél PD kategóriája hogyan alakul a későbbiekben.

• Romló: Az objektív pénzügyi adatsorhoz képest várhatóan romlik az adós

helyzete, így nő a „nem megfelelő teljesítés” kockázata. Például az adós jelentős

ügyfeleket veszített el, komoly versenytárs megjelent a piacon.

Az ágazati kockázat esetében azt vizsgálja a Bank, hogy az ügyfél fő tevékenységének

megfelelő-e az ágazat kockázata. A kockázat értekét az AM2 rendszer automatikusan

beállítja a K&H által meghatározott ágazati kockázatok alapján. Fizetési késedelem az

elmúlt 12 hónapban pontban arra kell választ adni, hogy az ügyfélnek van-e 15 napon

túli lejárt tartozása a K&H felé, vagy 30 napon túli lejárt köztartozása, illetve 60 napon

túli lejárt szállítói tartozása. A lehetséges értékek: igen/nem.

21

A szállítókkal összefüggő kockázat esetén azt értékelik, hogy a szállítók miként

vannak hatással az adós pénzügyi helyzetére és a hitel-visszafizető képességére. A

kockázat feltérképezésekor az alábbi dolgokat kell figyelembe venni (többek között):

• Szállítói koncentráció. Az ügyfél ki van-e szolgáltatva bizonyos szállítóinak? A

kiesett fontos szállítót milyen gyorsan lehet pótolni? Elfogadhatók maradnak-e

az árak, minőség, határidők?

• Szállítói termék- és/vagy szolgáltatás minőséggel összefüggő kockázat

• Árfolyam kockázat

• Árkockázat (árutőzsdei termékeknél, és a világpiaci árakat követő termékek

esetében)

Lehetséges értékei:

• Magas: A felsorolt tényezők várható változása magas kockázatot hordoz

magában. Például egy igen fontos alapanyag árának nagymértékű növekedése

várható; az egyik fő szállító termékeivel szemben komoly minőségi kifogások

vannak, s ez hátráltathatja az ügyfél tevékenységét, továbbá a szállító pótlása

nehézkes.

• Közepes: A kockázat szintje átlagosnak mondható.

• Alacsony: A kockázat szintje alacsonynak mondható. Például az ügyfélnek sok

egyforma szállítója van, és nincs kiszolgáltatva egyiknek sem: vagy a szállítók

termékeinek minősége jó és stabil, emellett pénzügyileg stabil háttérrel bírnak.

A tevékenység kockázatának vizsgálata során az ügyfél termelésével és értékesítésével

összefüggő kockázatot kell összevetni a pénzügyi helyzetével és hitel-visszafizető

képességével. Ennek keretében a Bank adósminősítéskor a következő tényezőket

értékeli:

• Termékek és/vagy szolgáltatások minősége, termékek az életgörbén hol

helyezkednek el, helyettesíthetőség: K+F.

• Megfelelő technikai színvonalú-e a gyártósor? Szükség van-e új technológiára

(korszerűsítésre)?

• Környezetszennyezés mértéke és környezetvédelem, a hulladék kérdés kezelése.

• Humán erőforrás és a kapcsolódó kilátások. Például kulcsemberek

megtartásának lehetőségei, sztrájk veszély, fluktuáció mértéke.

22

Lehetséges értékek:

• Magas: A tevékenység magas kockázatot visel (ez nem jó a Bank

szempontjából). Például az ügyfél termékeinek minősége romlik, ezáltal

csökken a versenyképességük, így csökken a forgalom. Vagy a helyettesítő

termékek „elcsábítják” a vevőket, gazdasági avulásnak erőteljesen kitett

állóeszköz park, gyakori személyi változások kulcspozíciókban.

• Közepes: Átlagosnak mondható kockázat. Számottevő változás semmilyen téren

nem várható „minden a régi kerékvágásban megy tovább”.

• Alacsony: Az ügyfél tevékenységével kapcsolatos kockázat kis mértéke (ez a

legjobb a Bank számára). Például az ügyfél innovatív, megfelelő ösztönzési-, és

motivációs rendszerrel bír, így az ingadozás nem jellemző. Vagy az ügyfél által

előállított termékek/szolgáltatások piacképesek és a géppark is megfelelő

színvonalú.

Vevőkkel (értékesítéssel) kapcsolatos kockázat és annak hatása az ügyfél várható

pénzügyi helyzetére és hitel-visszafizető képességére. A kockázat feltárása során többek

között a következő tényezőket kell figyelembe venni:

• Értékesítési mennyiség visszaesésének kockázata

• Vevők nemfizetésének kockázata

• Árfolyamkockázat (devizás vevők esetében), értékesítési ár csökkenésének,

illetve az értékesítési költségek növekedésének kockázata.

A kockázat mértéke alapján itt is három érték lehetséges:

• Magas: Ez a legkedvezőtlenebb. Például helyettesítő termék megjelenése

következtében az értékesített mennyiség visszaesik. Vagy a vevők nem fizetnek

időben, így a vevőállomány felduzzad, a vevő alkuereje magas.

• Közepes: A kockázat se nem nagy, se nem kicsi. Ez elfogadhatónak minősül.

• Alacsony: A kockázati kitettség alacsonynak mondható. Például nincs a vevők

között kulcsfontosságú (key account), időben fizetnek. A vevők többsége

rezidens, így nem áll fenn nagymértékű árfolyamkockázat.

23

A külső tényezők változásából eredő kockázatot vizsgálva arra keres a Bank választ,

hogy a - szállítókon, termelésen, és vevőkön kívül - külső tényezők miként

módosíthatják az ügyfél pénzügyi helyzetét és hitel-visszafizető képességét. A

minősítés során figyelembe veendő szempontok:

• Pénzügyi helyzetre negatívan ható megszorító intézkedések (várható) bevezetése

• Külső támogatásoktól (állami támogatás, adókedvezmények) való függés

mértéke

• Ügyfél által nyújtott hitelek veszteségének kockázata

• Fizetési kötelezettségek kockázata (szavatossági garancia lehívása, pervesztéssel

összefüggő fizetési kötelezettségek).

• Annak a kockázata, hogy az ügyfelet finanszírozó valamelyik bank felmondja

hiteleit, illetve a lejáratkor nem hosszabbítja meg, nem halasztja el azokat.

A felvett értékek lehetnek:

• Magas: Például nagy valószínűséggel pert indítanak az ügyfél ellen.

• Közepes: Átlagosnak mondható a fennálló kockázat mértéke.

• Alacsony: Például az ügyfél gazdálkodását jellemzően saját forrásból

finanszírozza, így nem részesül jelentős mértékű külső támogatásban: nem

várhatóak olyan megszorító intézkedések, amelyek kedvezőtlenül érintenék az

ügyfél pénzügyi pozícióit.

Vezetőket (menedzsmentet) vizsgálat alá véve arra a kérdésre keres válaszokat a Bank,

hogy a cégvezetés milyen mértékben képes csökkenteni a felmerülő kockázatokat, és

ezek hogyan hatnak az ügyfél pénzügyi helyzetére és hitel-visszafizető képességére.

Egyúttal a menedzsmentet is minősítik ezáltal. A vezető megítélésekor a következő

tényezőket kell többek között szem előtt tartani:

• A menedzsment szakmai színvonala

• A vezetőség feddhetetlensége

• Egy vezetőtől való függés mértéke/lehetősége. A menedzsment kockázatkezelő

képessége, illetve válságkezelési gyakorlata

• A hitelintézetekkel való együttműködési készség (különös tekintettel a K&H-ra).

24

A lehetséges értékek tekintetében eltérés mutatkozik az előbbiekhez képest:

• Kockázatot csökkentő: Amennyiben a fenti tényezőkre adott válaszok

kedvezőek a Bank szempontjából. Például a vezetőség szakmai hozzáértése

magas színvonalú, nincs erős személyi függés. Továbbá rendelkeznek

válságkezelési gyakorlattal, illetve nem kezdő vállalatvezetésről van szó.

• Semleges: Átlagos szintet eredményező kockázat.

• Kockázat növelő: Amennyiben a tényezőkre adott válaszok kedvezőtlenek a

Bank szemszögéből. Például a bankokkal történő együttműködési készség

alacsony, nem megfelelő a vezetés színvonala: a menedzsment nagy része

távozott a cégtől az elmúlt évek során.

Tulajdonosi háttér minősítésekor azt vizsgálja a Bank, hogy a tulajdonosok milyen

mértékben elkötelezettek az ügyfél pénzügyi helyzetének stabilan tartásában, illetve

esetleges nehézségek esetében hajlandóak-e megfelelő támogatást nyújtani. A

tulajdonosi háttér vizsgálatakor figyelembe vett tényezők:

• Tulajdonosi támogatás

• Tulajdonosok szakmaisága (hozzáértése)

• Tulajdonosok tőkeereje és minősítése

• Tulajdonosi struktúra, együttműködési készség a céggel, illetve a céggel

szembeni elvárásaik.

A vizsgálat során adható minősítések:

• Pénzügyileg erős és komoly támogatást nyújtó: Ez a lehető legjobb alternatíva a

Bank számára. Például tőkeerős, jó piaci helyzetben lévő, szakmai

tulajdonosokkal bír az ügyfél, továbbá minden támogatást megkap a

tulajdonosok felől. Ebbe a kategóriába tartozik a 100%-os állami tulajdon is.

• Némi támogatást nyújtó: Például tőkeerős, jó piaci pozícióban lévő tulajdonosok

esetén. Illetve tartósan minimum 50%-os állami tulajdon a cégben.

• Semleges: Például a tulajdonosi háttér nem tőkeerős, de az ügyfél sikeres

működéséért elkötelezettek. Vagy nincs többségi tulajdonos.

• Kockázat növelő: Ez kevésbé jó a Bank megítélése szerint. Például a tulajdonos

pénzügyileg gyenge lábakon áll. A tulajdonosok nem elkötelezettek a cég

sikeres működésében. Nem működnek együtt a céggel.

25

4.1.5. A hitelkockázatok kezelése a bank esetében

A korábban bemutatott Ügyfélminősítési Szabályzat szoros kapcsolatban áll a Bank

Fedezetértékelési Szabályzatával, hiszen a Bank által vállalt kötelezettségek

biztosítékául szolgáló fedezetek elvárt szintje a Fedezetértékelési Szabályzatban kerül

meghatározásra. Emellett ez a szabályzat rögzíti a biztosítéki rendszerhez kapcsolódó

feltételeket és kikötéseket, a biztosítékok fajtáit. A Bank mielőtt a biztosítékot

elfogadná, elvégzi az ügyfél, illetve a kezes hitelképességének vizsgálatát, mely során a

Fedezetértékelési Szabályzat alapján értékeli a bevont eszközök körét. Ha a biztosíték

tárgya magánszemély által adott készpénz, vagy állam által kibocsátott értékpapír, azt

külön értékelni nem kell, kockázatmentes biztosítéknak tekinthető. Olyan esetekben,

amikor a kockázatvállalás készfizető kezeshez, vagyis garantőrhöz kötött, és nem

biztosított a teljes kockázatvállalás, figyelembe kell venni, hogy a garancia és kezesség

lehívása után a Bank hogyan osztozik a további megtérüléseken a garantőrrel, illetve

kezessel. A kezességek e körébe tartozik a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási

Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása, illetve az állam és a Pénzügyminisztérium

bizonyos kezességvállalásai.

A Bank a hitelszerződés keretében biztosítéki szerződést is köt, melyet a szerződés

megnevezésével és azonosítószámmal kell ellátni. Ha a biztosíték zálogtárgy, akkor

vagyonbiztosítási szerződést kell kötni, melynek kedvezményezettje a Bank lesz. A

Bank döntéskor, jogi biztosítékok lekötését írja elő, melyek a Bank várható

veszteségeinek csökkentésére szolgálnak, abban az esetben, ha az adós nem tud a

szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tenni. Egy ügyletet akár többféle jogi

biztosíték is fedezhet, sőt a különféle biztosíték típusok kombinált alkalmazása is

lehetséges. Természetesen, az egyes biztosíték típusok megválasztásánál az

ügyfélkapcsolat jellegét is figyelembe kell venni, hiszen azokkal az ügyfelekkel,

amelyekkel tartós, hosszú távú kapcsolatot létesít a Bank, határozatlan időre szóló

keretjellegű biztosítéki szerződéseket ajánlott megkötni. Az egyes biztosítékok

értékeléséhez a Banknak be kell szerezni és meg kell vizsgálnia a fedezetekre vonatkozó

okiratokat. Ingatlanbiztosíték esetén a következő dokumentumok megléte feltétlenül

szükséges:

26

• 30 napnál nem régebbi az ügyfél, vagy a biztosítékot adó tulajdonjogát biztosító

tulajdoni lap a K&H Banknál,

• az ingatlan értékének meghatározása illetve felülvizsgálata során követni kell azt

a speciális szabályt, miszerint:

• az egy hitelfelvevőnek nyújtott ingatlan fedezetű hitel összege meghaladja a 3

millió Eurót, illetve a biztosítékként bevont ingatlan piaci értéke meghaladja a 3

millió Eurót,

• a Bank által elfogadott független értékbecslő által készített értékbecslésre van

szükség a hitel jóváhagyásakor, valamint háromévenként felülvizsgálat

szükséges.

Az Ügyfélminősítési Szabályzattal összhangban kell a biztosítékokat időről időre

felülvizsgálni. A problémamentes ügyfelek esetén a biztosítékokat évente egyszer, a

külön figyelendő kategóriába tartozó ügyfelek esetén félévente, az átlag alatti, kétes,

rossz minősítési kategóriába tartozó ügyfeleknél döntéstől függően, de legalább

félévente szükséges felülvizsgálatot végezni. A fedezetként felajánlott biztosítékok

értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetőségében bekövetkezett változásokat az

adós pénzügyi helyzetében beállt változással egyidejűleg kell vizsgálni. Amennyiben a

számított biztosítéki értékből egyértelműen veszteség realizálható, akkor a veszteség

mértékétől függően külön kategóriákat kell kialakítani: külön figyelendő, átlag alatti,

kétes, vagy rossz, és az utolsó három kategória esetén céltartalékot kell képezni (K&H

Bank Fedezetértékelési Szabályzata).

4.2. A vállalkozás bemutatása, működése

A versenyképesség vizsgálatának szempontjából, úgy gondolom, fontos bemutatnom a

Hungarospa Zrt. működését, fejlesztéseit, az elmúlt évtizedek jelentősebb beruházásait.

Hajdúszoboszlón a gyógyvíz hasznosítása a múlt századra nyúlik vissza.

A gyógyfürdő megépítésétől napjainkig a turizmus folyamatosan élénkült, ez pedig

indukálta a folyamatos fejlesztést, bővítést, korszerűsítést.

A rendszerváltást követően az önkormányzat a fürdőt részvénytársasággá alakította, mai

neve: Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt.

27

Főbb fejlődési mérföldkövek és beruházások az elmúlt két évtizedben:

• 1992-ben átadták az Árpád Uszodát, mely a nemzetközi szabványoknak

megfelelő, versenyek rendezésére kiválóan alkalmas. Évente többször ad otthont

rangos úszóversenyeknek és számos sportegyesület csapatai járnak ide

tréningezni.

• a kilencvenes évek derekán megkezdődött az ásványvíz-palackozás, megnyílt

a cég saját utazási irodája és saját kempinget is építettek (Termál kemping,

Hajdú Kemping)

• 1996-ban megnyitotta kapuit a fürdő gyógy szanatóriuma, a Hotel Thermál

Terápia, melyhez hamarosan saját kis fürdőépületet emeltek

• a Délibáb Hotelben és a Silver Hotelben egy-egy új terápia üzemeltetését vette

át a fürdő, melyek a gyógykezelések további bővítését tették lehetővé

• 1998-ra elkészült az új, modern termálfürdő-épület

• 2000-ben átadták az Aquaparkot, hazánk elsőként létesült vízi szórakoztató

központját. A fejlesztést Phare támogatás segítségével valósították meg

• 2001-2002-ben újabb beruházás következett, strandfejlesztés, az Aquaparkot

bővítették, kádfürdő épületének emeleti részén új kezelőhelyiségeket

alakítottak ki, az uszodában új tanmedence, gyógymedence és szauna létesült,

felújították a termálfürdő csarnokát. A leglátványosabb fejlesztések a

strandfürdőben voltak, hiszen az infrastruktúra megújításán túlmenően európai

normáknak megfelelő medencék épültek, és ekkor alakították ki az

óriásmedencét, a mediterrán tengerpartot, mely különböző látványelemeket is

tartalmaz, mérete Európában egyedülálló. Az összes fejlesztés értéke mintegy

2,5 milliárd forint volt, és a Széchenyi terv segítségével valósult meg. A

fejlesztésnek köszönhetően növekedett a vendégek száma, hiszen minden

korosztály megtalálta a számára megfelelő szórakozási, kikapcsolódási és

felfrissülési lehetőséget.

• 2004 év végén a PHARE-előcsatlakozási Alap segítségével több, mint

egymilliárd forint összegű beruházás kezdődött, fejlesztették a Hotel Termál

Terápiát és környékét. Így 2005-ben megnyithatta kapuit a háromcsillagos

Hungarospa Termál Hotel.

28

• 2004-ben több mint ezer négyzetméteres, modern gépsorokkal felszerelt új

ásványvíz palackozóüzemet alakítottak ki, a beruházás összértéke 150 millió

forint volt.

• 2008-ban indult el Hajdúszoboszló történetének legnagyobb turisztikai

beruházása, az Aqua-Palace fedett élményfürdő kivitelezése. A 4,8 milliárd

forint összértékű kiemelt projekt 2,25 milliárd forint európai uniós

támogatással valósult meg. Az új létesítmény legfontosabb célja a

szolgáltatás-kínálat további bővítése, illetve a nyári szezon meghosszabbítása

volt. A létesítményt 2010-ben adták át.

• Fejlesztéseik, beruházásaik között szerepel a strand további bővítése: extrém

aquapark létrehozása, pihenőterület bővítése a strandon, vízi szórakoztató

elemek létrehozása a gyermekek számára és a gyógyfürdő

medencecsarnokának teljes rekonstrukciója. A fejlesztés összértéke 1,3

milliárd forint, melyhez 500 millió forint összegű támogatást nyertek.

4.2.1. A Hungarospa Zrt. egységeinek rövid bemutatása

Az Aqua-Palace 15 ezer négyzetméter alapterületen, 1600 négyzetméter vízfelülettel,

egyszerre 1000 fő befogadására alkalmas, minden korosztály megtalálja a számára

megfelelő szórakozási, kikapcsolódási formát az egészen pici gyermekektől kezdve, a

fiatal, sportkedvelő felnőtteken keresztül az idősebb korosztályig.

Az ásványvíz palackozó terméke a Pávai Vajna ásványvíz. A 2004 évi palackozóüzem

felújításának köszönhetően közel hárommillió palackot töltenek meg.

A cégnél laboratóriumi tevékenység is folyik, az OTH által feljogosított

laboratóriumként végez fürdővíz és ivóvíz bakteriológiai és kémiai vizsgálatokat akár

külső megrendelőknek is. A laboratórium feladata elsősorban a Hungarospa Zrt.

vízellátó rendszereinek és a Pávai Vajna természetes ásványvíz bakteriológiai és kémiai

vízminőségének az ellenőrzése. Szerződéses partnerei részére a fürdővizeken kívül

rendszeresen végeznek ivóvízvizsgálatokat is.

A Hungarospa Zrt. tehát a hazai és külföldi vendégei számára nyújt magas szintű

szolgáltatásokat, különböző gyógyászati, strandolási, vízi szórakozási és sportolási,

pihenési, hotelszolgáltatási lehetőségek biztosításával. Mind e mellett foglalkozik

29

ásványvíz palackozással, laboratóriumi tevékenységgel, uszodát, szanatóriumot,

különböző kategóriájú szálláshelyeket üzemeltet. Több mint nyolc évtizedes

hagyományokkal rendelkezik, itthon és határainkon túl is elismert hírnevet szerzett.

4.3. A vállalkozás működésében rejlő kockázatok, a külső tényezők - a

szubjektív tényezők elemzése

A vállalkozás működésére ható tényezőket a PESTEL modell segítségével vizsgálom

meg. A modell hat csoport mentén vizsgálja a vállalatra ható külső tényezőket: politikai,

gazdasági, társadalmi, technikai, környezeti, és jogi tényezők figyelembe vételével. A

továbbiakban azt mutatom be, hogy milyen tényezők hatnak a Hungarospa Zrt.-re. Arra

keresem a választ, hogy a hat tényező közül melyik az, amelyik a leginkább hatást

gyakorol a vizsgált vállalkozás működésére és jövedelmezőségére.

Politikai tényezők: A vállalkozások számára a politikai környezet kiemelt

jelentőséggel bír, hiszen egyrészről a politikai környezet stabilitása és a kormány

különféle stratégiai döntései pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatják a turizmus

fejlődését, másrészről a piaci rendszer nagymértékben függ a kormány irányultságától.

A kormány irányultságán több jelentős dolgot értek. Mindig a kormány hozza meg a

különféle törvényeket és rendeleteket, melyek segítik, vagy éppen akadályozzák az

adott szektorban dolgozó vállalkozások működését. A jogszabályalkotás folyamata

szempontjából sem mindegy a kormány „összetétele”. A jelenleg kormányon lévő párt

kétharmados többséget élvez, mely a jogszabályok elfogadásának kedvez. A turizmus

szemszögéből nézve nem elhanyagolható szempont a kormány külkapcsolati helyzete

sem. A Hungarospa Zrt. valamint a többi hajdúszoboszlói szálláshely vendégkörében is

jelentős a külföldiek száma. Nem megfelelő külkapcsolat esetében valószínűsíthetően

csökkenne a külföldiek száma a látogatók körén belül. A kormány határozza meg az

adók nagyságát, mértékét. Ő határozza meg a különféle szolgáltatások ÁFA kulcsát, a

társasági adó mértékét, osztalékadó nagyságát. A vizsgált szektorban jelentős a

gazdasági társaságok száma, ezért nem mindegy a társasági adó mértéke sem.

A kormány védi a fogyasztók érdekeit és a verseny tisztaságát, ez a Gazdasági

Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. A fogyasztóvédelem egyre erőteljesebb kereteket

30

ölt hazánkban, gondoljunk csak a nyári ellenőrzésekre a strandokon, vagy a Nemzeti

Adó- és Vámhivatal civil munkatársaira szállodai szolgáltatás igénylésekor.

A gyógy- és wellness turizmusra hatással van az EU csatlakozás is, hiszen

idegenforgalmunkban jelentős változás következett be az Európai Unióhoz történő

csatlakozásunkkal. A belső határok eltörlése a beutazó forgalomra gyakorolt elsősorban

hatást. Ezen túlmenően javult az infrastruktúránk, növekedett a külföldi

tőkebefektetések aránya, illetve hozzáférhetőek lettek számunkra ez Európai Unió

forrásai. Ezen belül a ROP (Regionális Operatív Program) keretében számos turisztikai

célú pályázati lehetőség nyílt meg a vállalkozások számára. A ROP keretében a

Hungarospa Zrt. sok pályázati lehetőséggel élt, pályázati finanszírozás segítségével

beruházásokat, fejlesztéseket valósított meg.

Gazdasági tényezők: A fogyasztói szokásokat nagymértékben befolyásolja az adott

ország gazdasági helyzete. Hazánkban a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedési

rátájára elmondható, hogy 1996-2006-ig növekedést mutat (3-5% közötti növekedés),

2007-ben azonban már csak 0,1%, 2008-ban pedig 0,9%-os volt a növekedés. 2009-ben

érte el a mélypontot, 6,8%-os volt a visszaesés. Az ezt követő években 2% alatti volt a

növekedés üteme. (KSH) A világgazdasági válság tehát hazánkat is elérte, a recesszió

több szektorban is éreztette hatását. A recesszió hatására vállalkozások mentek tönkre,

nőtt a munkanélküliség, csökkentek a jövedelmek. 2008-2010 között mintegy 120.000

fővel, 3%-al csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliek száma három év

alatt 480.000 főre emelkedett. A legnagyobb az Észak-Magyarországi és az Észak-

Alföldi régióban volt a munkanélküliség, 13,5% feletti volt 2009-ben és 2010-ben is

mindkét régióban. A háztartások jövedelme és fogyasztása 2009-ben visszaesett, majd

2010-től kezdődően kis mértékben, de növekedni kezdett. Az egy főre eső bruttó

jövedelem is csökkent a recesszió hatására. (KSH.hu)

Turizmus tekintetében a válság leginkább 2009-ben jelentkezett. Ebben az évben a

kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek a száma 7%-al, a szállásdíj bevételek pedig

12%-al csökkentek. Az infláció mértéke 2009 decemberében 5,6%-os volt, a 2008 év

hasonló időszakához mért 3,5%-al szemben. A globalizáció révén az internetet

használók köre egyre bővül, az internet segítségével igénybe vett szolgáltatások aránya

nő. A fogyasztók jelentős része e-mailben érdeklődik egy adott szálláshely/szolgáltatás

31

iránt, e-mailben kér árajánlatot, és ha az megfelelő számára, akkor interneten keresztül

bonyolítja le a foglalást.

Jelenleg a turizmus legjobban fejlődő ága az egészségturizmus. Magyarország öt

leglátogatottabb településéből négy egészségturisztikai potenciállal is rendelkezik

(Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük). A gyógy- és wellness szállodákban eltöltött

vendégéjszakák száma emelkedik, a belföldi vendégek aránya folyamatosan nő. Ez az

egészségtudatosságra, egészségmegőrzésre, és a betegségek megelőzésére utal. Ez a

trend várhatóan tovább folytatódik a jövőben is.

Egyre növekednek az egészségturisztikai beruházások, melyek növelik egy adott régió

versenyképességét. A beruházások célja a szezonalitás kiküszöbölése, hiszen a gyógy

létesítmények kihasználtsága szempontjából fontos, hogy nem kötődik évszakhoz, az év

bármely időszakában igénybe vehető. Tekintettel arra, hogy csökkentik a szezonalitást,

ezáltal növelik az adott térség turisztikai bevételeit és a foglalkoztatottságot is.

Társadalmi (szociális) tényezők: Egy országban a társadalmi, demográfiai tényezők

meghatározzák a kereslet szerkezetét. A 2011-es népszámlálási összeírás alapján

megállapítható, hogy hazánk lakossága 10 millió fő alá csökkent, 2011-ben 9,982 millió

fő volt. Hazánk öregedő és fogyó népességű ország. A rendszerváltást követő tanulási,

életkezdési modellek átformálták a társadalmi gondolkodást a gyermekvállalási

kérdésekben is. A fiatal generációk nagysága és népességen belüli arányuk, céljaik,

lehetőségeik és elképzeléseik döntően befolyásolják a népességszám további alakulását.

A társadalmi rétegek helyzetét vizsgálva elmondható, hogy a nyugdíjas korú népesség a

lehetőségeik határain belül igyekszik hasznosan eltölteni az idejét, egyre inkább

érdeklődnek az egészségturizmus iránt, körükben egyre gyakoribb a gyógyturizmus

iránti kereslet. Az egészségturizmus másik nagy keresletét képezik a fiatalok, akik a

nyüzsgő városi stresszes munkanapokat szeretnék kipihenni egy-egy wellness hétvége

keretein belül. Egyre nagyobb az érdeklődés a középkorúak, a gyermekes családok

részéről, hogy igénybe vegyen ilyen jellegű szolgáltatásokat.

A fogyasztói szokások tekintetében elmondható, hogy sokan az ünnepeket (karácsony,

húsvét) wellness szállodákban töltik. A hosszú hétvégék alkalmával a szállodák sorra

teltházakról számolnak be, ezt az időszakot használják ki elsősorban a dolgozó emberek

arra, hogy 1-2 napos szabadsággal megtoldva a hosszú hétvégét, kipihenjék a

munkahely által okozott stresszt. A versenyszférában dolgozók arányának

32

növekedésével egyre népszerűbbek a rövid szabadidő egészséges eltöltését, a jó

közérzet megőrzését és a prevenciót, a betegségek megelőzését szolgáló belföldi

wellness szolgáltatások. A konferenciaturizmus igényeit is kiszolgáló

egészségturisztikai szálláshelyek kedvelt helyszínei a vállalatok továbbképzéseinek,

tréningjeinek is, a wellness szállodákban megszálló vendégek egyötöde érkezett ilyen

céllal.

A társadalmi mobilitás is nagymértékben befolyásolja a Hungarospa Zrt. gyógy- és

wellness turizmus iránti keresletét. Hazánk főváros központú ország, az ország

lakosságának egyötöde Budapesten él. Az itt élők elsősorban a budapesti, vagy a

dunántúli gyógy- és wellness szállodákat választják úti célul. A városban élő lakosság

aránya hazánkban mintegy 65-70% közötti, a városban jobbak a munkalehetőségek, így

tulajdonképpen az egészségturizmus által nyújtott szolgáltatások a városi lakosság

számára elérhetőbbek. Ez kedvező a Hungarospa Zrt. számára, hiszen a második

legnagyobb városunk, Debrecen vonzáskörzetében található.

Napjainkban egyre inkább elterjedt a tudatos életmód gyakorlása, mely egyrészt az

egészséges táplálkozást, a rendszeres mozgást, és különféle fizikai közérzetet javító

szolgáltatásokat foglalja magába. A tudatos életmód keretében - különösen a jó anyagi

helyzettel rendelkezők körében - elengedhetetlen a gyógy- és wellness szállodák

gyakori látogatása.

A szociális, társadalmi tényezők közé tehát legfőképp azok a szempontok tartoznak,

melyek meghatározzák egy szolgáltatás keresleti oldalát. Ezek a bemutatott demográfiai

helyzet, a társadalmi rétegek helyzete, a mobilitás, a fogyasztói szokások, az életmód és

annak változásai. Ezek a tényezők határozzák meg a Hungarospa Zrt. vevői körét, a

fogyasztókat. Fogyasztók nélkül nem képződik bevétel, ebből eredően nyereség sem. A

társadalmi, szociális tényezők tehát nagymértékben hatást gyakorolnak a Hungarospa

Zrt. jövedelmezőségére.

Technikai-technológiai tényezők: A technológiai tényezőkön belül leginkább az új

termék bevezetésének lehetősége és az innovációs lehetőségek vannak hatással a

vizsgált vállalkozásra. Az elmúlt évek nagy beruházásainak köszönhetően létrehozták

az Aqua-Palace fedett élményfürdőt, mellyel egy „új terméket” vezettek be a helyi

versenytársakhoz képest, ezáltal jelentős többletbevételre tettek szert. A vállalkozás

folyamatosan fejleszt, újít, jelenleg is van folyamatban beruházása. A vállalkozás teljes

33

mértékben megfelel a szükséges technológiai előírásoknak. A medencék rendelkeznek

vízforgató berendezéssel, megfelelő az áramellátás, a kazánok működése, a

vízvezetékek állapotát rendszeresen ellenőrzik és karban tartják. A kabinok, öltözők

nem zsúfoltak, önállóan használhatóak, nem tömegesen, a szolgáltatást igénybe vevő

chipes-órás eszköz segítségével tudja használni a szekrényét.

Környezeti tényezők: Hazánkban a gyógytényezők természeti környezeti elemek is

egyben, fejlesztésük alapvető az egészségturizmus fejlődése szempontjából, éppen ezért

kiemelten fontos természeti kincseink megóvása. A gyógyhelyekre kifejtett környezeti

hatások kialakulásában, továbbá a megfelelő környezeti feltételek fenntartásában

szerepet játszik a megfelelő domborzat, illetve a terület növény- és állatállományának

összetétele. Fontos megvizsgálnunk az éghajlatváltozásból fakadó hatásokat is. Itt

elsősorban a szezonalitásra gondolok, továbbá arra, hogy a globális felmelegedésnek

köszönhetően az évszakok időjárása hazánkban is kiszámíthatatlanná vált. E szempont

alapján a Hungarospa Zrt. előnyben van, hiszen annak ellenére, hogy bevételeinek

jelentős részét adja a nyári strandszezon, az Aqua-Palace beruházásnak köszönhetően

létrehoztak egy olyan vízi komplexumot, mely minden korosztály igényeit kielégíti, az

év bármely időszakában használható, kiküszöbölve ezzel a szezonalitást, és az

éghajlatváltozásból adódó szeszélyes időjárást is.

Jogi tényezők: A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen jogi

keretek között működhetnek. Megítélésem alapján a jogi tényezők vannak leginkább

hatással a Hungarospa Zrt. működésére. Számtalan előírásnak, jogszabálynak kell

megfelelni, számtalan követelményt kell betartaniuk, melyek nem teljesítése súlyos

következményeket vonhat maga után. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül

ismertetem a működéshez kapcsolódó jogszabályokat, rendeleteket:

• 2006 évi IV törvény a gazdasági társaságokról

• 2000. évi C törvény a számvitelről

• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

• 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének

közegészségügyi feltételeiről

• 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről

34

A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt az Állami

Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala

szervezetében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság

(OGYFI) gyógyhellyé nyilvánítja. A természetes gyógytényezőket (köztük a

gyógyhelyeket) a 74/1999. (XII.25.) EüM-rendelet határozza meg.

A vállalkozás kialakította és integrált rendszerként, nemzetközileg elismert tanúsító

szervezet felügyelete alatt működteti és folyamatosan fejleszti az MSZ EN ISO

9001:2009 számú szabvány szerinti minőségirányítási rendszert, illetve az MSZ EN ISO

14001:2005 számú szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert.

4.3.1. A vállalkozás SWOT elemzése

A Hungarospa Zrt. számtalan erősséggel bír, a hírnév, a hagyományok, és a gyógyvíz

minőségén kívül ezen erősségekre legfőképp a kiváló szakmai gárda és a vezetés van

pozitív hatással. A támogatások maximális mértékű kihasználásának köszönhetően az

elmúlt évtizedekben olyan fejlesztések valósultak meg, melyek a vállalkozást egyedivé

tették a többi között. Versenytársai körében megkülönböztető jegyekkel bír, hiszen a

beruházásoknak köszönhetően létrejött a fedett „élménybarlang”, mellyel a szezonalitást

nagymértékben kiküszöbölték.

A gyengeségük, hogy a versenytársakhoz viszonyítva relatíve magas szobaárakat

alkalmaznak, még akkor is ha, figyelembe vesszük, hogy a szobaárak tartalmazzák a

teljes fürdőkomplexum, Aqua-Palace, strandfürdő használatát. A szálloda azonban,

nyáron így is teltházzal üzemel. A vendégek tulajdonképpen a kényelmet fizetik meg,

kilépnek a szobából, és minden elérhető számukra, nem kell más szálláshelyről

megközelíteni a fürdő területét, nincsenek időhöz kötve.

További lehetőség lenne a vállalkozás számára a forgalom bővítése céljából a határon

túli piacok bővítése, nyitás Szlovákia, de legfőképp Románia irányába. Ezt a határ

menti településeken elhelyezett hirdetésekkel tudnák elérni. Belföldi forgalmukat

tovább bővíthetnék, ha a közszolgálati televízióban is hirdetnének. A támogatások

hatékony kihasználásával további fejlesztéseket tudnak megvalósítani.

A vállalkozás számára a legnagyobb veszélyt az időjárás okozta kockázat jelenti, a

változékony nyári időjárás kedvezőtlen hatással lehet a bevételre, hiszen a bevételek

jelentős részét a fürdőbelépők (strand-, élmény-, gyógyfürdő) adják. Egy esetleges

35

gazdasági visszaesés csökkentheti a jövedelmeket, mely szintén árbevétel visszaeséshez

vezethet. Ezen tényezőkre nem igazán tud hatást gyakorolni a vállalkozás. Amire

leginkább hatással lehet, és amire árcsökkentéssel reagálni tud, az a konkurencia

erősödése a szálláshely szolgáltatás területén.

4.4. Pénzügyi elemzés az elmúlt három auditált év függvényében - az objektív

tényezők elemzése

A továbbiakban a vállalkozás pénzügyi helyzetét elemzem azon pénzügyi mutatók

segítségével, melyet a K&H bank Zrt. a hitelképesség-vizsgálat során preferál.

A 3. ábra a vállalkozás nettó árbevételét valamint az eredményességét mutatja be. Jól

látható, hogy bevétel szinten, üzemi szinten és eredmény tekintetében is javuló

tendenciát mutat a vállalkozás helyzete a vizsgált 3 évben. A nettó árbevétel csaknem 1

milliárd forinttal nőtt. Az árbevétel teljes egészében belföldi értékesítésből ered, és

90%-ban magánszemélyektől.

EBIT szinten 7,4 %-ról 13,46%-ra nőtt a vállalkozás üzemi eredménye. Mérleg szerinti

eredmény (már Adózott eredmény) tekintetében pedig 3,5%-ról 5,3%-ra nőtt az

eredményesség az árbevételhez viszonyítva.

3. ábra A vállalkozás nettó árbevétele és eredménye (2013-2015)

A 3. táblázat adataiból a tőkeszerkezeti mutatók olvashatók ki. Jól látható, hogy a

Hungarospa Zrt. tőkeszerkezete javult. A saját tőke nőtt, ebből eredően a saját tőke

0

500,000

1,000,000

1,500,000

2,000,000

2,500,000

3,000,000

3,500,000

4,000,000

4,500,000

5,000,000

2013 2014 2015

Értékesítés nettó árbevétele EBIT MSZE

36

növekedési mutató, a saját tőke aránya, valamint az adósságállomány fedezettsége is

nőtt, csökkent az idegen tőke aránya. A vállalkozás az Aqua Palace beruházáshoz vett

fel egy nagyobb összegű beruházási hitelt, melynek lejárata 2022. A beruházási hitel a

törlesztésekkel évről évre csökken. Az adósságállomány aránya 29-32%-os. Figyelembe

véve azt, hogy ebben hosszú és rövid lejáratú hitelek is vannak, a mutató értéke kiváló.

Megnevezés 2013 2014 2015

Tőkeerősség 45,82 44,01 47,45

Saját tőke növekedési mutató 1,63 1,64 1,70

Idegen tőke és saját tőke aránya (D/E) 0,59 0,63 0,50

Tőkeáttételi mutató 2,18 2,27 2,11

Adósságállomány aránya (%) 0,32 0,33 0,29

Saját tőke aránya (%) 0,68 0,67 0,71

Adósságállomány fedezettsége 2,12 2,06 2,42

3. táblázat Tőkeszerkezeti mutatók (2013-2015)

Forrás: saját számítás

A likviditási mutatókat az 4. táblázat tartalmazza. A vállalkozás forgóeszköz

állománya nagyobb mértékben csökkent, mint a rövid lejáratú kötelezettségek, ezért a

likviditási mutató kismértékben romlott. A vállalkozás likviditása 2014-ben nem érte el

az elvárt szintet, 2015-ben meg is haladta azt.

A pénzhányad mutató értéke mindegyik évben meghaladta az elvárt 0,2-es értéket.

Azaz, ha a vállalkozásnak a rövid lejáratú kötelezettségeit azonnal ki kellett volna

fizetni, mindegyik vizsgált időszakban meg tudta volna tenni.

A kamatfedezeti mutató értéke az adózás előtti eredmény növekedése miatt tovább

javult. A pénz időtartam mutató 2013-ban és 2014-ben volt magasabb, ebben az

időszakban a 2-2,5 hónapos tartalékot is elérte a likvid eszközök állománya. 2015-ben a

mutató értéke 47,32 volt, vagyis 1,5 hónapra nyújtottak a likvid eszközök fedezetet.

37

Megnevezés 2013 2014 2015

Likviditási mutató 0,27 0,19 0,20

Likviditási ráta I. (current ratio) 1,34 0,86 1,22

likviditási ráta II. 1,17 0,73 1,00

Likviditási gyorsráta (quick ratio) 1,22 0,77 1,08

Pénzhányad 1,05 0,65 0,86

Nettó forgótőke 207219,00 -104553,00 104668,00

Dinamikus likviditás 45,21 44,49 124,69

Hosszú távú likviditási mutató 9,23 10,05 20,88

Hitelfedezettségi mutató (%) 0,17 0,13 0,22

Kamatfedezeti mutató 2,55 2,73 3,32

Pénz időtartam mutató 77,20 57,48 47,32

4. táblázat Statikus likviditási mutatók (2013-2015)

Forrás: saját számítás

Az EBITDA állomány növekedése következtében a dinamikus likviditás is javult.

(5. táblázat)

Megnevezés 2013 2014 2015

Dinamikus likviditási ráta 1,09 1,03 2,29

5. táblázat Dinamikus likviditási mutató (2013-2015)

Forrás: saját számítás

A jövedelmezőségi mutatókat a 6. táblázat tartalmazza. Ahogyan a táblázat adataiból

kiolvasható, a vállalkozás jövedelmezősége összességében javult. Mind a

bevételarányos, mind az eszközarányos, mind a sajáttőke arányos nyereség is.

38

Megnevezés 2013 2014 2015

Bevétel arányos üzemi eredmény (%) 0,07 0,08 0,13

ROS (Árbevétel-arányos üzemi eredmény) (%) 0,07 0,09 0,13

Árbevétel-arányos adózás előtti eredmény (%) 0,04 0,04 0,05

Árbevétel-arányos adózott eredmény (%) 0,04 0,04 0,05

ROA (eszközarányos nyereség) (%) 0,03 0,03 0,05

ROE (sajáttőke-arányos nyereség) (%) 0,03 0,03 0,04

6. táblázat Jövedelmezőségi mutatók (2013-2015)

Forrás: saját számítás

4.4.1. A hitelképesség elemzése

A hitelképesség elemzése során egyrészről a vállalkozás eladósodottságát, másrészről

pedig a hitel visszafizetési képesség mutatóit elemeztem. Ahogyan a 7. táblázat

adataiból kiolvasható, a vállalkozás eladósodottsága összességében javult az elmúlt 3

auditált évben. Csökkent az adósságállománya, javult az eladósodottság foka, valamint

a hosszú távú és a nettó eladósodottsága is.

Megnevezés 2013 2014 2015

Eladósodottság mértéke 0,59 0,63 0,50

Adósságállomány 2358409,00 2564917,00 2332195,00

Eladósodottság foka (%) 27,22 27,56 23,51

Hosszú távú eladósodottság (%) 0,32 0,33 0,29

Nettó eladósodottság (%) 0,57 0,61 0,48

7. táblázat Eladósodottsági mutatók (2013-2015)

Forrás: saját számítás

A 8. táblázat tartalmazza a hitel visszafizetési képesség mutatóit. A K&H Bank Zrt. a

hitelezés vizsgálatakor ezt a két mutatót tekinti elsődlegesnek. A Net Debt/EBITDA

mutató alapján a vállalkozás nettó adóssága az EBITDA állomány 2,34-szerese, mely

összességében szintén javult a vizsgált 3 évben. A bank megítélése szerint az EBITDA

az az állomány, melynek fedeznie kell a hosszú lejáratú hitelek éven belüli

39

tőketörlesztését, a kamatokat, valamint az adót is. Ez az ADSCR mutató, mely

tulajdonképpen a vállalkozás hitel visszafizetési képességét mutatja meg. A mutató

értéke 1,1-1,2-nél elfogadható, a Hungarospa Zrt. esetében ez 1,74-ről 5,11-re javult,

mely kiváló. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás a működéséből 5,11-szeresen tudja

kitermelni a hosszú lejáratú hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, valamint az

adót.

Megnevezés 2013 2014 2015

Net Debt / EBITDA 3,99 4,24 2,34

ADSCR 1,74 1,47 5,11

8. táblázat Hitel visszafizetési képesség mutatói (2013-2015)

Forrás: saját számítás

4.4.2. Scenarió - a maximális hitelteher vizsgálata

Végül kiszámoltam azt, hogy mekkora terhet tudott volna elviselni a vállalat a 2015-ös

adatok alapján. 2015-ben az EBITDA állománya 1,074 milliárd Ft volt, ahhoz, hogy az

ADSCR mutató értéke 1,2 legyen, 895 millió Forint összegű tőke-kamat és adófizetés

terhelhette volna a vállalkozást. (9. táblázat)

Megnevezés 2015

EBITDA 1 074 266

Hosszú lejáratú hitelek éven belüli esedékessége+kamatok 895 222

ADSCR 1,2

9. táblázat A maximális hitelteher számítása a 2015 évi adatok alapján

Forrás: saját számítás

40

5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Szakdolgozatom témájaként a K&H Bank Zrt. vállalati hitelezését, ezen belül is a

hitelképesség-vizsgálatot választottam. A témával kapcsolatos elemzésem során három

fő kérdésre kerestem a választ.

1. Milyen szempontokat vesz figyelembe a bank a hitelezés során?

2. Mi jellemzi a bank hitelképesség-vizsgálatát? Milyen mutatókat alkalmaz a bank

egy vállalkozás hitelképességének a megítélésekor?

3. Hitelképes-e az esettanulmányban szereplő vállalkozás?

Kutatásom során az alábbi eredményre jutottam:

A K&H Bank Zrt. a hitelezés során adósminősítést készít. Az adósminősítés -

tulajdonképpen itt indul a hitelbírálat - fázisában a Bank objektív-, illetve szubjektív

szempontok alapján értékeli a hiteligénylő vállalkozást. Az objektív szempontok a

beszámoló adatira épülnek, míg a szubjektív szempontok között a Bank által fontosnak

tartott, de nehezen mérhető dolgok kerülnek vizsgálat alá, például piacképesség,

menedzsment minősége, bankkapcsolatok, kockázatok.

Az adósminősítés az AM2 rendszerben történik. Az AM2 rendszert - és annak PD

(Probability of Default) értékeit - használja a K&H is, mely az adós nem megfelelő

teljesítésének (default-jának) valószínűségére épül.

A bank minden új hitelkérelem esetén megvizsgálja az ügyfél hitel visszafizetési

képességét, figyelembe véve olyan egyéb meghatározó tényezőket, mint az ügyfél

pénzügyi és piaci helyzete, tulajdonosi háttér, a vállalkozás stratégiai céljai, a vezetés

szakértelme, színvonala. Az ügyfélminősítést ezen információk ismeretében végzik el, s

hitelezhető ügyfél esetén vizsgálják a biztosítéki háttér erősségét is.

A K&H Bank ügyfélminősítési szabályzata 12 kategóriába sorolja az ügyfeleket, a KBC

által alkalmazott QCR (kvantitatív kockázatkezelési módszer) módszerhez hasonlóan,

mely a követelésminősítés és ügyfélminősítés meghatározására szolgál. A Banknál 8

problémamentes kategória van.

41

A K&H Bank az alábbi pénzügyi mutatókat veszi figyelembe az adósminősítés során:

• Adózás utáni eredmény/összes bevétel

• Tárgyévi Cash flow/Összes pénzügyi kötelezettség

• Likviditási mutató

• Szolvencia mutató

• Saját tőke/Összes pénzügyi kötelezettség

• Kamatfedezeti mutató

Az AM2 rendszer a fenti mutatókat, az objektív pontszámot és az objektív standardizált

összpontszámot automatikusan kiszámolja az inputadatok alapján. A kapott pontszámok

alapján sorolja be az ügyfeleket az adott PD kategóriába.

A K&H Bank Zrt. a finanszírozás során előtérbe helyezi az úgynevezett cash flow alapú

finanszírozást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelek visszafizetési forrásának az

elsődleges működést tekinti, melynek alapja az EBITDA. A bank gyakorlatában az

adósság-visszafizetési képesség vizsgálata során alkalmazott mutatók közül a két

legfontosabb mutatószám a NET DEBT/EBITDA és az ADSCR mutatók. A NET

DEBT/EBITDA mutató egy adott évre mutatja a hitel terhét a társaság

jövedelemtermelő képességére vetítve. Elvárt értéke 3-4 közötti abban az esetben, ha a

vállalkozás csak rövid lejáratú hitelállománnyal rendelkezik, 7-8 abban az esetben, ha

hosszú lejáratú hitelei is vannak.

Az adósság-visszafizetési képesség elemzésének másik fontos mutatószáma az ADSCR

mutató, mely a vállalkozás szabad rendelkezésű pénzállományát mutatja az

adókötelezettség figyelembe vételével, vagyis megmutatja, hogy a rendelkezésre álló

szabad pénzmennyiség hogyan viszonyul az adott időszak tőke- és kamatfizetési

kötelezettségeihez. Minimálisan elvárt értéke 1,1 - 1,2 körül van.

Az esettanulmányban szereplő vállalkozás hitelképességét vizsgálva az alábbi

következtetéseket vontam le. A vizsgált időszakon belül a leggyengébb évnek a 2014-es

év bizonyult. A mutatók esetében megfigyelhető, hogy 2013-ról egy enyhe visszaesés

következett be 2014-re, majd 2014-ről 2015-re egy erősebb növekedés. Összességében

nőtt a vállalkozás nettó árbevétele, saját tőkéje, jövedelmezősége. Javultak az

adósságszolgálat és a hitel visszafizetési képesség mutatói is. A Net Debt/EBITDA

mutató alapján a vállalkozás nettó adóssága az EBITDA állomány 2,34-szerese, mely

megfelelő.

42

Az ADSCR mutató 2015-ben 5,11 volt, mely azt jelenti, hogy 5,11-szeresen tudja

kitermelni a hosszú lejáratú hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, valamint az

adót.

A vállalkozás jelen helyzetében továbbra is hitelképes, közel 900 millió forint a teher,

melyet a keletkezett EBITDA állománya fedezett volna 2015-ben.

Hipotézisem megválaszolása:

Úgy gondolom, hogy feltételezésem beigazolódott, a Hungarospa Zrt. hitelképessége

vizsgálatakor feltárt szubjektív- politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai,

környezeti tényezők, a vezetők személye, és üzletpolitikája pozitív képet, emelkedő

tendenciát mutatnak.

A versenyszférában konkurens vállalkozások (más gyógy komplexumok) előtt haladás,

a minden időben, minden korosztály minden igényét kielégítő innovatív szemlélet, kellő

üzletpolitikával felvértezett, pénzügyi forráslehetőségeket felkutató, és megragadó

menedzservezetés, a szolgáltatások, változatos programkínálat folyamatos bővítése, az

előírásoknak megfelelően kialakított és karbantartott modern technológia alkalmazása, a

több lábon állás, mind a versenyképesség fennmaradása, valamint a fogyasztói

(vendégkör) elégedettség növelése érdekében történik.

Mindezek következtében a cég bevételei - így a hitelek törlesztése mellett forrásai is -

nőnek, működésében a fejlesztéseknek, beruházásoknak köszönhetően folyamatos

fejlődés figyelhető meg.

Véleményem szerint az objektív mutatószámok, a szubjektív külső-, és belső tényezők

vizsgálati eredményei mindenképpen bizalmat ébresztenek a hitelező Bank részéről és

pozitív elbírálást eredményeznek.

43

6. ÖSSZEFOGLALÁS

A vállalkozások egyre inkább rákényszerülnek a külső források bevonására. Ennek oka

az, hogy gyakran nem keletkezik elégséges belső forrás: vagy a bevételek és kiadások

időben eltérnek egymástól, így a vállalat forrást von be a termelés folyamatos

fenntartása érdekében. A vállalatfinanszírozás még fontosabbá válik, hiszen a

versenyképesség fenntartása rendkívül sok pénzt és fáradtságot igényel. A kereskedelmi

bankok egyik legfontosabb tevékenysége a hitelezés, mely számos kockázattal jár. A

bankoknak a kockázatok elkerülése végett úgy kell eljárnia minden ügylet esetében,

hogy a tevékenysége megfeleljen az alapvető két fő célkitűzésének, azaz a hitelezés ne

veszélyeztesse a betétesek érdekeit, illetve az ügylet megfelelő bevételt és profitot

biztosítson. A hitelezés azonban számos kockázattal jár, melyeket összefoglaló néven

banki hitelkockázatoknak nevezünk.

Szakdolgozatom témájaként a K&H Bank Zrt. vállalati hitelezését, ezen belül is a

hitelképesség-vizsgálatot választottam. A témával kapcsolatos elemzésem során három

fő kérdésre kerestem a választ.

• Milyen szempontokat vesz figyelembe a bank a hitelezés során?

• Mi jellemzi a bank hitelképesség-vizsgálatát? Milyen mutatókat alkalmaz a bank

egy vállalkozás hitelképességének a megítélésekor?

• Hitelképes-e az esettanulmányban szereplő vállalkozás?

Dolgozatom célja az volt, hogy átfogó képet adjak a K&H Bank Zrt. hitelezési

tevékenységéről, és ezen belül is a hitelképesség vizsgálatáról. A kutatás módszereként

egyrészről a dokumentum elemzést választottam, azaz a banki belső szabályzatokat

dolgoztam fel az adós- és ügyfélminősítés bemutatásakor. Másrészről pénzügyi mutatók

segítségével elemeztem az esettanulmányban szereplő vállalkozás pénzügyi helyzetét és

hitel visszafizetési képességét.

Kutatásom során arra az eredményre jutottam, hogy a bank a hitelezés során objektív és

szubjektív szempontokat vesz alapul. Mindkettőt az AM2 adósminősítő rendszerben

kezeli, a mutatók pontozásával alakul ki az adott vállalkozás minősítése (PD-je). Az

objektív vizsgálat során a tőkeszerkezeti, a likviditási és az adósságszolgálati mutatókat

helyezi előtérbe. A hitel visszafizetés vizsgálatakor a NET DEBT/EBITDA, valamint az

ADSCR mutatók kerülnek mélyebb elemzésre.

44

Az esettanulmányban szereplő vállalkozás, vagyis a Hungarospa Zrt. pénzügyi helyzete

megfelelő, akár további hitelterheket is elbír.

Összességében K&H Bank Zrt. nagyvállalati hitelezési tevékenysége megítélésem

szerint nem kockázatos. A bank hitelezési politikája alapján az elsődleges megtérülést

preferálja, azaz akkor tekint hitelképesnek egy vállalkozást, ha az a napi működésből ki

tudja termelni a hitelek és az adó költségeit.

45

IRODALOMJEGYZÉK

1. Béza et.al. (2007): Kisvállalkozások finanszírozása. Perfekt Kiadó, Budapest. p.

350.

2. Bordáné Rabóczki Mária (1990): A gazdasági társaságok pénzügyi megítélése.

Nemzetközi számviteli és elemzési eljárások. 2. kiad. Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest. p. 279.

3. Csubák Tibor Krisztián (2003): Kis- és középvállalkozások finanszírozása

Magyarországon. Doktori értekezés, BKÁE, Budapest.

4. Dancsó József (2006): Hitelezés. In: Ligeti Sándor – Sulyok –Pap Mária (szerk):

Banküzemtan. Tanszék Kft., Budapest. 105-133.

5. Fábián Gergely – Hudecz András – Szigel Gábor (2010): A válság hatása a

vállalati hitelállományokra Magyarországon és más kelet-közép-európai

országokban. Hitelintézeti szemle, 5. sz. 445-462.

6. Hall, R.E. (2003): Corporate earnings track the competitive benchmark. NBER

Working Papers No 10150. Letöltés helye:

http://www.nber.org/papers/w10150.pdf Letöltés ideje: 2017.02.10.

7. Hovakimian, G. - Titman, S. (2003): Corporate Investment with Financial

Constraints: Sensitivity of Investment to Funds From Voluntary Asset Sales.

NBER Working Papers No 9432. Letöltés helye:

http://www.nber.org/papers/w9432.pdf Letöltés ideje: 2017.02.10.

8. Illés Ivánné (2004): Bankmenedzsment. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és

Kiadó Rt., Budapest.

9. Jorion, P (1999): A kockáztatott érték. Panem Könyvkiadó Kft., Budapest 27-35.

o.

10. Kalfmann Petra (2010): Változások a kockázatkezelés gyakorlatában a válság

hatására. Hitelintézeti Szemle, 4. sz. 309-320.

11. Koppány Krisztián – Kovács Norbert (2011): Fundamentális elemzés. Győr,

Széchenyi István Egyetem, p. 101.

12. Kónya Judit (2009): A projektfinanszírozás jogi aspektusai. Hitelintézeti

Szemle, 2. sz. 125-151.

46

13. Ligeti Sándor (2006): Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében.

Megjelent: Ligeti Sándor: – Sulyok-Pap Márta (szerk.): – Banküzemtan.

Tanszék Pénzügyi és Szolgáltató Kft., Budapest 46-52.o.

14. Mehlhoffer Brigitta Klára (2003): A morális kockázat kezelése a banki hitelezés

során. Hitelintézeti Szemle, 2003. 2. évf. 3. sz. 55-68. o.

15. Némethné Gál Andrea (2008): A kis- és középvállalkozások banki hitelezésének

alakulása (1999-2007). Hitelintézeti Szemle, 7. évf. 3. sz. p. 265-288.

16. Peter K. Nevitt-Frank Fabozzi (1997): Projektfinanszírozás. CO-NEX

Könyvkiadó, Budapest. 7-70.

17. Robert E. Hall: Corporate Earnings Track the Competitive Benchmark. NBER

Working Papers, 2003, No 10150. pp. 1-27. Letöltés:

http://www.nber.org/papers/w10150.pdf?new_window=1. Letöltés ideje: 2017.

április 22.

18. Sági Judit (2007): Banktan. Budapest, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és

Informatikai Zrt. 348 p.,

19. Storey, D. J. (1994): Understanding the small business sector. Routledge,

London and New York.

20. Tarnóczi Tibor – Luc Soenen (1995): Vállalkozások pénzügyeinek

menedzselése. 1. rész. Kézirat. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen. p.

222.

21. Tétényi Zoltán – Gyulai László (2001): Vállalkozásfinanszírozás. Saldo

Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest. 602 p.

22. Waterhouse P. (1993): A hitelkockázat kezelése. Panem Kft., Budapest. 237 p.

23. 8/2001-es számú PSZÁF ajánlás, Letöltés:

https://www.mnb.hu/archivum/Felugyelet/root/fooldal/bal_menu/szabalyozo_es

zkozok/pszafhu_bt_ajanlirelvutmut/ajanlas_pszaf/pszafhu_ajanlirelvutmut_2005

0815_79. Letöltés ideje: 2017.02.10.

47

ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. ÁBRA A VÁLLALATI HITELEZÉS ALAKULÁSA (2002-2015) .................................................. 4

2. ÁBRA A BANKI KOCKÁZATOK TÍPUSAI ................................................................................. 8

3. ÁBRA A VÁLLALKOZÁS NETTÓ ÁRBEVÉTELE ÉS EREDMÉNYE (2013-2015) ....................... 35

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. TÁBLÁZAT A MUTATÓSZÁMOK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI ................................................... 12

2. TÁBLÁZAT MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK A K&H BANKNÁL .................................................. 18

3. TÁBLÁZAT TŐKESZERKEZETI MUTATÓK (2013-2015) ....................................................... 36

4. TÁBLÁZAT STATIKUS LIKVIDITÁSI MUTATÓK (2013-2015) ............................................... 37

5. TÁBLÁZAT DINAMIKUS LIKVIDITÁSI MUTATÓ (2013-2015)............................................... 37

6. TÁBLÁZAT JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK (2013-2015) .................................................... 38

7. TÁBLÁZAT ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK (2013-2015) .................................................... 38

8. TÁBLÁZAT HITELVISSZAFIZETÉSI KÉPESSÉG MUTATÓI (2013-2015) ................................. 39

9. TÁBLÁZAT A MAXIMÁLIS HITELTEHER SZÁMÍTÁSA A 2015 ÉVI ADATOK ALAPJÁN ............ 39

48

MELLÉKLETEK

1. melléklet: A vállalkozás auditált beszámolója, 2013-2015

Eszközök 2013 2014 2015

A. Befektetett eszközök 9 319 838 10 563 718 10 489 688

I. IMMATERÁLIS JAVAK 77 3 3

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

Vagyoni értékű jogok 77 3 3

Szellemi termékek

Üzleti vagy cégérték

Immateriális javakra adott előlegek

Immateriális javak értékhelyesbítése

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 9 319 236 10 563 315 10 488 720

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 8 373 404 9 824 113 9 586 721

Műszaki berendezések, gépek, járművek 445 450 479 652 488 968

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 220 063 223 516 172 056

Tenyészállatok 276 204 131

Beruházások, felújítások 187 243 35 830 240 844

Beruházásokra adott előlegek 92 800

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI

ESZKÖZÖK 525 400 965

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

Egyéb tartós részesedés 250 100 600

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozásban

Egyéb tartósan adott kölcsön 275 300 365

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési

különbözete

B. Forgóeszközök 812 623 644 307 573 681

49

I. KÉSZLETEK 71 556 65 813 66 071

Anyagok 56 764 48 880 48 094

Befejezetlen termelés és félkész termék

Növendék-, hízó- és egyéb állatok

Késztermékek 2 267 3 051 3 552

Áruk 11 507 13 083 13 417

Készletekre adott előlegek 1 018 799 1 008

II. KÖVETELÉSEK 104 765 94 131 105 326

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból

(vevők) 98 201 90 252 62 457

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozással szemben

Váltókövetelések

Egyéb követelések 6 564 3 879 42 869

Követelések értékelési különbözete

Származékos ügyletek pozitív értékelési

különbözete

III. ÉRTÉKPAPÍROK 0 0 0

Részesedés kapcsolt vállalkozással szemben

Egyéb részesedés

Saját részvények, üzletrészek

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok

Értékpapírok értékelési különbözete

IV. PÉNZESZKÖZÖK 636 302 484 363 402 284

Pénztár, csekkek 27 099 40 717 29 343

Bankbetétek 609 203 443 646 372 941

C. Aktív időbeli elhatárolások 756 713 847 865 849 339

Bevételek aktív időbeli elhatárolása 58 069 33 985 35 242

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 1 051 336 186

Halasztott ráfordítások 697 593 813 544 813 911

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 10 889 174 12 055 890 11 912 708

50

Források 2013 2014 2015

D. Saját tőke 4 989 679 5 293 131 5 652 568

I. JEGYZETT TŐKE 3 056 300 3 229 300 3 328 300

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE

(-)

III. TŐKETARTALÉK 87 545 87 545 87 545

IV. EREDMÉNYTARTALÉK 1 014 624 1 258 582 1 385 887

V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 701 814 557 252 620 398

VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

Valós értékelés értékelési tartaléka

VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 129 396 160 452 230 438

E. Céltartalékok 205 913 297 390 353 045

Céltartalék a várható kötelezettségekre

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Egyéb céltartalék 205 913 297 390 353 045

F. Kötelezettségek 2 963 813 3 313 777 2 801 208

I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 0 0 0

Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással

szemben

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval

szemben

II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2 358 409 2 564 917 2 332 195

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

Átváltoztatható kötvények

Tartozások kötvénykibocsátásból

Beruházási és fejlesztési hitelek 2 358 409 2 564 917 2 332 195

Egyéb hosszú lejáratú hitelek

Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással

szemben

Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban

lévő vállalkozással szemben

51

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 605 404 748 860 469 013

Rövid lejáratú kölcsönök

Ebből: az átváltoztatható kötvények

Rövid lejáratú hitelek 294 801 429 909 111 111

Vevőtől kapott előlegek 12 961 13 758 16 621

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

(szállítók) 65 600 34 443 102 225

Váltótartozások

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással

szemben

Rövid lejárató kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 232 042 270 750 239 056

Kötelezettségek értékelési különbözete

Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

G. Passzív időbeli elhatárolások 2 729 769 3 121 592 3 105 887

Bevételek passzív időbeli elhatárolása 8 470 7 956 6 218

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 35 137 38 855 44 016

Halasztott bevételek 2 686 162 3 074 781 3 055 653

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 10 889 174 12 025 890 11 912 708

52

Eredménykimutatás 2013 2014 2015

Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3 683 326 3 887 150 4 342 280

Export értékesítés nettó árbevétele

Értékesítés nettó árbevétele 3 683 326 3 887 150 4 342 280

Saját termelésű készletek állományváltozása 1 649 4 584 5 725

Saját előállítású eszközök aktivált értéke 8 554 6 064 2 017

Aktivált saját teljesítmények értéke 10 203 10 648 7 742

Egyéb bevételek 83 956 108 903 150 376

Ebből: visszaírt értékvesztés 2 022

Anyagköltség 530 102 534 914 590 680

Igénybe vett szolgáltatások értéke 679 552 689 689 725 051

Egyéb szolgáltatások értéke 53 833 58 231 62 176

Eladott áruk beszerzési értéke 26 201 30 234 34 010

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 4 661 5 325 4 796

Anyagjellegű ráfordítások 1 294 349 1 318 393 1 416 713

Bérköltség 1 070 853 1 145 550 1 220 143

Személyi jellegű egyéb kifizetések 229 942 191 365 207 613

Bérjárulékok 306 314 332 833 350 048

Személyi jellegű ráfordítások 1 607 109 1 669 748 1 777 804

Értékcsökkenési leírás 384 210 435 228 489 477

Egyéb ráfordítások 218 140 250 168 231 615

Ebből: értékvesztés 645 436 289

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 273 677 333 164 584 789

Kapott (járó) osztalék és részesedés

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,

árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 13 192 4 766 3 222

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 18 779 10 663 6 032

Ebből: értékelési különbözet

53

Pénzügyi műveletek bevételei 31 971 15 429 9 254

Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 83 482 92 852 99 133

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 89 554 91 763 261 256

Ebből: értékelési különbözet

Pénzügyi műveletek ráfordításai 173 036 184 615 360 389

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE -141 065 -169 186 -351 135

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 132 612 163 978 233 654

Rendkívüli bevételek

Rendkívüli ráfordítások 3 216 3 526 3 216

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY -3 216 -3 526 -3 216

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 129 396 160 452 230 438

Adófizetési kötelezettség

ADÓZOTT EREDMÉNY 129 396 160 452 230 438

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Jóváhagyott osztalék, részesedés

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 129 396 160 452 230 438

Forrás: a vállalkozás által nyújtott adatok alapján saját szerkesztés