View
3
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Makroökonómia
Bevezetés
KÖZGAZDASÁGTAN ÉS RÉSZEI
• MIKROÖKONÓMIA:– piaci szereplők magatartása, döntései
– egyes termékek piacának elemzése
– (vállalatgazdaságtan, piacelmélet, marke-ting, vállalatipénzügyek)
• MAKROÖKONÓMIA:– gazdaság egészének vizsgálata (gazdasági növekedés,
infláció, munkanélküliség stb)
• NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN:– nyitott gazdaság működése
Neoklasszikus gazdaságtan
• Say törvénye érvényesül: minden kínálat megteremti a maga keresletét – stabil egyensúly alakul ki
• A rendelkezésre álló erőforrásokat teljesen kihasználják
– Potenciális kibocsátás, teljes foglalkoztatottság, rugalmas árak
• Az állam szerepe , hogy biztosítsa az egyensúly kialakulásának feltételeit és a teljes foglalkoztatottság fennmaradását
Keynesi gazdaságtan
• Keresletorientált gazdaságok → Túltermelési válságok
• Bizonytalanság, instabilitás → Aktív állami szerepvállalás
• Merev (ragadós) árak és bérek
• Nincs szükségszerűen egyensúly
• Jellemző a munkanélküliség
Állam szerepe
• Gazdaság működésének intézményi és jogi feltételeinek biztosítása
• Allokációs funkció
• Stabilizációs funkció
• Újraelosztási funkció
A nemzetgazdaság szektorai
• A gazdálkodási folyamatban azonos szerepet betöltő gazdasági egységek összességét gazdasági szektornak nevezzük
• Makroelemzések esetén figyelmen kívül hagyjuk a szektoron belüli kapcsolatokat
– Vállalatok
– Háztartások
– Állam
– Bankrandszer
– Külföld (nyitott gazdaságok esetén)
Vállalati szektor
• Értékesítés céjából árukat és szolgáltatásokat termel
• A tevékenység célja a profit
• A makromodellekben kizárólag a vállalati szektor végez termelő tevékenységet
• A nemzegazdasági jövedelmet (Y) itt állítják elő
Háztartási szektor• Cél a szükségletek kielégítése → Fogyasztás (C)
– Magánháztartások• A munkaerő újratermelésének színhelye – jövedelem a termelési
tényezők szolgáltatása fejében
– Nem profitorientált szervezetek• Közösségi fogyasztás
• Egyházak, civil szervezetek, kulturális egyesületek
• Saját fogyasztásra termelők
• A háztartások és a vállalatok együtt alkotják a magánszektort
Állam
• Olyan nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények, amelyek nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket és kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételekből fedezik
• Maga a kormány és annak összes hivatala
• Önkormányzatok
• Iskolák, kórházak, múzeumok…
• Közjavak előállítása → Nem profitorientált
Bankrendszer
• Gazdasághoz szükséges stabil értékű pénz megfelelő mennyiségének biztosítása
• Pénzforgalom lebonyolítása
Külföld
• Mindazon természetes és jogi személyek, amelyek nem állandó lakói az adott országnak, illetve nem integrálódtak a nemzetgazdaság belső folyamataiba
• Nem az állampolgárság számít, hanem a funkció!
• Zárt gazdaságokban (két- vagy háromszektoros modellek) a külföld szerepét figyelmen kívül hagyjuk
A nemzetgazdaság piacai
• Aggregált piacok
– Mi képezi az adásvétel tárgyát?
– Milyen módon történik az adásvétel?
• Ötféle árutípus
– Fogyasztási cikkek
– Tőkejavak
– Pénz
– Tőke
– Munkaerő
Az adásvétel módja szerint egyeznek
Árupiac
„Bűvös négyszög”
• Gazdasági növekedés
• Teljes foglalkoztatottság
• Zérus infláció
• Egyensúlyi költségvetés
Egymás rovására lehet csak javítani egy-egy tényezőn
Munkanélküliség
Munkapiac
• Egy nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összes munkakereslet és munkakínálat, valamint azok kölcsönhatása
• Munka/munkaerő adás-vétele
Munkakínálat
• A háztartási szektor adott feltételek között mennyi munkát szándékozik felkínálni a vállalati szektornak
• Munkabér függvénye
– Nominálbér: a munka ára, valamilyen időegységre
– Reálbér: az a jószágmennyiség, amit a fogyasztó adott árak mellett nominálbéréből vásárolhat
Árszínvonal
• A termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga
• Egy elvont jószágegységre jutó pénzmennyiség
• Vásárlóerő: egységnyi pénzért mennyit tudunk megvenni az elvont jószágegységből
i
ii
Q
QPP
A munkakínálati függvény
• A munkakínálat a reálbér növekvő függvénye
• A függvény nem az origóból indul
– Ennek oka a létfenntartáshoz szükséges bérminimum
• A munkakínálatnak létezik felső korlátja
• A függvény jellemzően rugalmatlanabb, mint egy adott munkafajta kínálata
• Nincs “visszahajló” szakasz
A munkakínálati függvény
Nmax
N
W/P
W/Pmin
NS
A munkakínálati függvény egyszerűsítése
N N
W/P W/PNS
NS
A munkakínálat
Teljes népesség
Munkaképes korúak
Aktívak – munkapiaci kínálat Inkatívak
Foglalkoztatottak Munkanélküliek
Önkéntes Kényszerű
Mutatószámok
• Aktív népesség a lakosság azon része, amely a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni
• A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek száma és az aktív népesség százalékban kifejezett aránya
Aktivitási ráta=Aktív népesség
Munkaképeskorúak×100
Munkanélküliségi ráta=Munkanélküliek száma
Aktív népesség×100
Munkanélküliség
• Kényszerű → Munkapiaci túlkínálat
– Strukturális• A munkakereslet és a munkakínálat szerkezetileg eltér
– Konjunkturális• A kibocsátás ingadozásából fakadó munkanélküliség
• Önkéntes
– Frikcionális (súrlódásos)• Az önkéntes munkahelyváltoztatással járó állástalanság
– Egyéb• pl. az adott reálbérszint mellett nem hajlandóak munkát vállalni
Feladatok - munkakínálat
A munkakereslet
• A vállalati szektor által foglalkoztatni kívánt munkáslétszám
• Az egytényezős profitmaximum feltétele
• Makro jelölésekkel
• A profitmaximum akkor biztosított, ha az adott foglalkoztatottsághoz tartozó határtermék megegyezik a reálbérrel - csökkenő hozadék
LLLL MPppMRPMFC
NMP
N
NKF
P
W
,
A munkakeresleti függvény
• Az aggregált munkakeresleti függvény minden reálbérszinthez hozzárendeli a vállalati szféra tervezett munkakeresletét
• A munkakereslet a munkaerő árától, a reálbértől függ
• A munkakereslet és a reálbér ellentétes irányban változik (csökkenő függvény)
P
WNN DD 0
P
W
N D
ahol
A munkakeresleti függvény
N
W/P
ND
Egyensúly
• Az egyensúlyi reálbér mellett a munkakereslet és a munkakínálat megegyezik
• Rövidebb oldal elve
– Egymástól eltérő kereslet és kínálat esetén mindig az a piaci szereplő érvényesítheti szándékát, amelyik kevesebb árumennyiséget igényel
– A munkapiacon a tényleges foglalkoztatottságot az a tényező határozza meg, amelyik az adott reálbérszinten a kevesebb munkát képviseli
– Túlfoglalkoztatottság vagy munkanélküliség
Egyensúlytalanság
N
W/P
ND
NS
N∗
W/P∗
munkanélküliség
Nf
Rövidebb oldal elve!
W/P1
munkahiány
Munkapiaci egyensúly munkanélküliség mellett
N
W/P
ND
NS
N∗
W/P∗
kényszerűmunkanélküliség
önkéntesmunkanélküliség
Nf
Rövidebb oldal elve
W/P1
Munkanélküliség makroökonómiája
• Információ hiány
– Keresési modell
– Implicit szerződések
• Hatékony bérek
– Nem ismert a munkavállaló teljesítménye
• Szakszervezetek
rugalmatlan bérek
Munkapiac sajátosságai
• Rögzített nominálbérek – béralku
• Pénzillúzió
• Reálbér függvény:
W/P
P
Nominálbér
növekedése
árszínvonal
Recommended