Makroökonómia

Bevezetés

KÖZGAZDASÁGTAN ÉS RÉSZEI

• MIKROÖKONÓMIA:– piaci szereplők magatartása, döntései

– egyes termékek piacának elemzése

– (vállalatgazdaságtan, piacelmélet, marke-ting, vállalatipénzügyek)

• MAKROÖKONÓMIA:– gazdaság egészének vizsgálata (gazdasági növekedés,

infláció, munkanélküliség stb)

• NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN:– nyitott gazdaság működése

Neoklasszikus gazdaságtan

• Say törvénye érvényesül: minden kínálat megteremti a maga keresletét – stabil egyensúly alakul ki

• A rendelkezésre álló erőforrásokat teljesen kihasználják

– Potenciális kibocsátás, teljes foglalkoztatottság, rugalmas árak

• Az állam szerepe , hogy biztosítsa az egyensúly kialakulásának feltételeit és a teljes foglalkoztatottság fennmaradását

Keynesi gazdaságtan

• Keresletorientált gazdaságok → Túltermelési válságok

• Bizonytalanság, instabilitás → Aktív állami szerepvállalás

• Merev (ragadós) árak és bérek

• Nincs szükségszerűen egyensúly

• Jellemző a munkanélküliség

Állam szerepe

• Gazdaság működésének intézményi és jogi feltételeinek biztosítása

• Allokációs funkció

• Stabilizációs funkció

• Újraelosztási funkció

A nemzetgazdaság szektorai

• A gazdálkodási folyamatban azonos szerepet betöltő gazdasági egységek összességét gazdasági szektornak nevezzük

• Makroelemzések esetén figyelmen kívül hagyjuk a szektoron belüli kapcsolatokat

– Vállalatok

– Háztartások

– Állam

– Bankrandszer

– Külföld (nyitott gazdaságok esetén)

Vállalati szektor

• Értékesítés céjából árukat és szolgáltatásokat termel

• A tevékenység célja a profit

• A makromodellekben kizárólag a vállalati szektor végez termelő tevékenységet

• A nemzegazdasági jövedelmet (Y) itt állítják elő

Háztartási szektor• Cél a szükségletek kielégítése → Fogyasztás (C)

– Magánháztartások• A munkaerő újratermelésének színhelye – jövedelem a termelési

tényezők szolgáltatása fejében

– Nem profitorientált szervezetek• Közösségi fogyasztás

• Egyházak, civil szervezetek, kulturális egyesületek

• Saját fogyasztásra termelők

• A háztartások és a vállalatok együtt alkotják a magánszektort

Állam

• Olyan nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények, amelyek nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket és kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételekből fedezik

• Maga a kormány és annak összes hivatala

• Önkormányzatok

• Iskolák, kórházak, múzeumok…

• Közjavak előállítása → Nem profitorientált

Bankrendszer

• Gazdasághoz szükséges stabil értékű pénz megfelelő mennyiségének biztosítása

• Pénzforgalom lebonyolítása

Külföld

• Mindazon természetes és jogi személyek, amelyek nem állandó lakói az adott országnak, illetve nem integrálódtak a nemzetgazdaság belső folyamataiba

• Nem az állampolgárság számít, hanem a funkció!

• Zárt gazdaságokban (két- vagy háromszektoros modellek) a külföld szerepét figyelmen kívül hagyjuk

A nemzetgazdaság piacai

• Aggregált piacok

– Mi képezi az adásvétel tárgyát?

– Milyen módon történik az adásvétel?

• Ötféle árutípus

– Fogyasztási cikkek

– Tőkejavak

– Pénz

– Tőke

– Munkaerő

Az adásvétel módja szerint egyeznek

Árupiac

„Bűvös négyszög”

• Gazdasági növekedés

• Teljes foglalkoztatottság

• Zérus infláció

• Egyensúlyi költségvetés

Egymás rovására lehet csak javítani egy-egy tényezőn

Munkanélküliség

Munkapiac

• Egy nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összes munkakereslet és munkakínálat, valamint azok kölcsönhatása

• Munka/munkaerő adás-vétele

Munkakínálat

• A háztartási szektor adott feltételek között mennyi munkát szándékozik felkínálni a vállalati szektornak

• Munkabér függvénye

– Nominálbér: a munka ára, valamilyen időegységre

– Reálbér: az a jószágmennyiség, amit a fogyasztó adott árak mellett nominálbéréből vásárolhat

Árszínvonal

• A termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga

• Egy elvont jószágegységre jutó pénzmennyiség

• Vásárlóerő: egységnyi pénzért mennyit tudunk megvenni az elvont jószágegységből

i

ii

Q

QPP

A munkakínálati függvény

• A munkakínálat a reálbér növekvő függvénye

• A függvény nem az origóból indul

– Ennek oka a létfenntartáshoz szükséges bérminimum

• A munkakínálatnak létezik felső korlátja

• A függvény jellemzően rugalmatlanabb, mint egy adott munkafajta kínálata

• Nincs “visszahajló” szakasz

A munkakínálati függvény

Nmax

N

W/P

W/Pmin

NS

A munkakínálati függvény egyszerűsítése

N N

W/P W/PNS

NS

A munkakínálat

Teljes népesség

Munkaképes korúak

Aktívak – munkapiaci kínálat Inkatívak

Foglalkoztatottak Munkanélküliek

Önkéntes Kényszerű

Mutatószámok

• Aktív népesség a lakosság azon része, amely a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni

• A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek száma és az aktív népesség százalékban kifejezett aránya

Aktivitási ráta=Aktív népesség

Munkaképeskorúak×100

Munkanélküliségi ráta=Munkanélküliek száma

Aktív népesség×100

Munkanélküliség

• Kényszerű → Munkapiaci túlkínálat

– Strukturális• A munkakereslet és a munkakínálat szerkezetileg eltér

– Konjunkturális• A kibocsátás ingadozásából fakadó munkanélküliség

• Önkéntes

– Frikcionális (súrlódásos)• Az önkéntes munkahelyváltoztatással járó állástalanság

– Egyéb• pl. az adott reálbérszint mellett nem hajlandóak munkát vállalni

Feladatok - munkakínálat

A munkakereslet

• A vállalati szektor által foglalkoztatni kívánt munkáslétszám

• Az egytényezős profitmaximum feltétele

• Makro jelölésekkel

• A profitmaximum akkor biztosított, ha az adott foglalkoztatottsághoz tartozó határtermék megegyezik a reálbérrel - csökkenő hozadék

LLLL MPppMRPMFC

NMP

N

NKF

P

W

,

A munkakeresleti függvény

• Az aggregált munkakeresleti függvény minden reálbérszinthez hozzárendeli a vállalati szféra tervezett munkakeresletét

• A munkakereslet a munkaerő árától, a reálbértől függ

• A munkakereslet és a reálbér ellentétes irányban változik (csökkenő függvény)

P

WNN DD 0

P

W

N D

ahol

A munkakeresleti függvény

N

W/P

ND

Egyensúly

• Az egyensúlyi reálbér mellett a munkakereslet és a munkakínálat megegyezik

• Rövidebb oldal elve

– Egymástól eltérő kereslet és kínálat esetén mindig az a piaci szereplő érvényesítheti szándékát, amelyik kevesebb árumennyiséget igényel

– A munkapiacon a tényleges foglalkoztatottságot az a tényező határozza meg, amelyik az adott reálbérszinten a kevesebb munkát képviseli

– Túlfoglalkoztatottság vagy munkanélküliség

Egyensúlytalanság

N

W/P

ND

NS

N∗

W/P∗

munkanélküliség

Nf

Rövidebb oldal elve!

W/P1

munkahiány

Munkapiaci egyensúly munkanélküliség mellett

N

W/P

ND

NS

N∗

W/P∗

kényszerűmunkanélküliség

önkéntesmunkanélküliség

Nf

Rövidebb oldal elve

W/P1

Munkanélküliség makroökonómiája

• Információ hiány

– Keresési modell

– Implicit szerződések

• Hatékony bérek

– Nem ismert a munkavállaló teljesítménye

• Szakszervezetek

rugalmatlan bérek

Munkapiac sajátosságai

• Rögzített nominálbérek – béralku

• Pénzillúzió

• Reálbér függvény:

W/P

P

Nominálbér

növekedése

árszínvonal