A szakképzés és a gazdaság kapcsolata

A szakképzés és a gazdaság kapcsolata

A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2006. évi vándorgyűlése

A városok szerepe a regionális fejlődésben és a versenyképesség erősítésében

1. szekció: A nagy- és középvárosok térszervező funkciói

Filep BálintSzeged, 2006. október 27.

Az előadás vázlata

A téma aktualitása Az alapfogalmak tisztázása

- szakképzés- gazdaság – gazdasági fejlettség – területi verseny – térségi versenyképesség

Térségi / települési összehasonlítások Regionális összehasonlítások Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Győr és Nyíregyháza – térségi szerepkör- demográfiai jellemzők- gazdasági jellemzők- oktatási rendszer

Konklúziók

A téma aktualitása – 2. Nemzeti Fejlesztési Terv, 2007-2013

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2. NFT) két stratégiai célja:- a tartós növekedés elősegítése és - a foglalkoztatás bővítése. E célok elérésének fő tényezői:

a munkaerő-piaci környezet fejlesztése: az oktatás és a képzés szerkezetének és tartalmának rugalmas alkalmazkodása a gazdasági szereplők igényeihez;

a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információk elérhetőségének biztosítása.

Szakképzés

szakiskolákban, speciális szakiskolákban, szakközépiskolákban

folyó nappali és felnőttoktatás, melynek keretében Magyarországon 461 OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakmát oktattak 2004-ben.

Területi verseny

„Egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakran implicit módon.” (Lengyel-Rechnitzer, 2000)

Versenyképesség

„ …a vállalatok, iparágak, régiók és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas tényezőjövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve” (OECD – Lengyel, 1999)

Gazdaság – gazdasági fejlettség

Fő mutatók: GDP/fő foglalkoztatottsági szint / munkanélküliség gazdasági szerkezet a külföldi tőke aránya KKV – sűrűség a diplomások aránya/megoszlás szakok szerint az idegen nyelvtudással rendelkezők aránya internet ellátottság a bankfiókok száma …

Regionális összehasonlítások a GDP/fő és az iskolai végzettség tekintetében (1)

Régió

GDP/fő (1994) GDP/fő (2003) A 7 éves és

népesség

idősebb

megoszlása, 2001

az országos átlag %-ában ált. iskolánál kevesebb, %

felsőfokú, %

Közép-Magyarország. 146,7 161,0 15,3 18,8

Közép-Dunántúl 86,5 92,4 19,5 9,8

Nyugat-Dunántúl 100,4 107,6 18,9 10,3

Dél-Dunántúl 83,6 71,6 21,4 9,6

Észak-Magyarország 69,2 64,0 23,1 8,8

Észak-Alföld 73,7 65,3 24,7 9,0

Dél-Alföld 82,9 68,0 21,9 9,6

Összesen - - 20,0 12,1

(Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

Regionális összehasonlítások a GDP/Fő és az iskolai végzettség tekintetében (2)

1994 és 2003 között a hat „vidéki” régió közül az egy főre jutó GDP változása a legkedvezőbb a Nyugat-Dunántúli régióban volt; a két legkisebb értéket produkáló régió Észak-Magyarország, valamint Észak-Alföld – közülük a nagyobb mértékű romlás az Észak-Alföldön következett be;

relatíve a legkevesebb iskolázatlan/alacsony iskolázottságú ugyancsak a Nyugat-Dunántúlon él, a legtöbb pedig az Észak-Alföldön, míg a diplomások tekintetében éppen fordított a helyzet.

Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

Gazdasági növekedés

Az egy főre jutó GDP alakulása 1994 és 2004 között, ezer Ft

(Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

0

500

1000

1500

2000

2500

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Sz.-Sz.-B.

Gy.-M.-S.

Országos

Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A lakosság iskolai végzettsége 2001. évben

(Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

Az általános iskola 8osztályát sem végzettekaránya a 10-x évesekkörében

Az egyetemet, főiskolátvégzettek aránya a 25-xévesek körében

Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

GDP, munkanélküliség, foglalkoztatási szint

GDP/fő, 2004

(ezer Ft)

Munkanélküliségi ráta, 2004

(%)

Foglalkoztatási arány, 2004

(%)

Győr-Moson-Sopron 2.336 3,8 53,1

Szabolcs-Szatmár-Bereg 1.131 9,5 41,9

Ország összesen 2.021 6,3 50,5

(Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

A szakképzésben tanulók száma és aránya, 2003/2004

Gy.-M.-S. Sz.-Sz.-B. Országos

Ipari szakmák 1.587 fő

(21,9%)

1.916 fő

(23,4%)

37.925 fő

(23,3%)

Könnyűipari szakmák 636 fő

(8,8%)

825 fő

(10,1%)

12.804 fő

(7,9%)

Élelmiszeripar + mezőgazdaság

596 fő

(8,2%)

973 fő

(11,9%)

13.037 fő

(8,0%)

Közgazdaság, ügyvitel, kereskedelem

1.568 fő

(21,6%)

1.582 fő

(19,3%)

35.015 fő

(21,5%)(Forrás: Oktatási évkönyv 2003/2004. Saját szerkesztés.)

Győr – Nyíregyháza (1): Népesség

A lakónépesség változása, 1970-2004

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

700 000

1970 1980 1990 2001 2004

fő

Győr

Nyíregyháza

Gy.-M.-S.

Sz.-Sz.-B.

Győr – Nyíregyháza (1): Iskolai végzettség, 1990

Iskolai végzettség, 1990

0,02,04,06,08,0

10,012,014,016,0

A 10-x évesek közül azált.iskola o. osztálya, %

A 25-x évesek közüldiplomás, %

Győr – Nyíregyháza (2): Iskolai végzettség, 2001

Iskolai végzettség, 2001

0,3 0,4 0,4 1,2 0,7

17,8 18,1

11,7

8,3

12,6

0,02,04,06,08,0

10,012,014,016,018,020,0

%

A 10-x évesekközül az ált.iskolao. osztálya, %

A 25-x évesekközül diplomás, %

Győr – Nyíregyháza: Térszervező erő, 2004

Győr Győr a megye %-

ában

Győr a régió %-

ában

Nyíregyháza Nyh. a megye %-ában

Nyh. a régió %-

ában

Lakosság 127.594 29,0 12,8 116.336 20,0 7,5

Általános iskolások száma 11.307 30,7 13,5 11.011 17,5 7,0

Középiskolások száma 12.117 60,6 27,2 10.602 45,7 16,3

1000 lakosra jutó általános iskolás

89 106,0 106,0 95 88,0 94,1

1000 lakosra jutó középiskolás

95 211,0 211,0 91 227,5 217,0

Ezer lakosra jutó felsőoktatási hallgató

64 118,5 182,9 58 207,1 175,8

A regisztrált vállalkozások száma

21.281 41,8 18,2 19.286 40,6 14,7

1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás

167 143,8 142,6 166 202,2 195,0

(Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

Konklúziók

I. Gazdaság és szakképzés A gazdaság és a szakképzési struktúra közötti kapcsolat bonyolult,

további vizsgálatokat igényel. A szakképzési struktúra változásának hatása vélhetőleg csak hosszú távon

jelentkezik a gazdaságban.II. A városok térszervező funkciója A megyék (térségek) és a megyeszékhelyek (térségi központok) közti

fejlettségbeli különbségek eltérők: pl. Gy.-M.-S. és Sz.-Sz,-B. a társadalmi-gazdasági fejlettség tekintetében a skála két eltérő végén szerepel, míg a 2 megyeszékhely között minimális az eltérés.

Az egyes térségi központok (városok, köztük megyeszékhelyek) térszervező ereje különböző: van, ahol a centrum-periféria kapcsolatrendszerben inkább a kiterjesztő (spread), máshol az elszívó (backwash) hatás érvényesül (ld. Győr – Nyíregyháza) – ennek részletes elemzése további vizsgálódásokat tesz szükségessé.

Köszönöm a figyelmüket!

filep.balint@sze.hu