Upload
mercedes-garner
View
25
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A szakképzés és a gazdaság kapcsolata. A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2006. évi vándorgyűlése A városok szerepe a regionális fejlődésben és a versenyképesség erősítésében 1. szekció: A nagy- és középvárosok térszervező funkciói Filep Bálint Szeged, 2006. október 27. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A szakképzés és a gazdaság kapcsolata
A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2006. évi vándorgyűlése
A városok szerepe a regionális fejlődésben és a versenyképesség erősítésében
1. szekció: A nagy- és középvárosok térszervező funkciói
Filep BálintSzeged, 2006. október 27.
Az előadás vázlata
A téma aktualitása Az alapfogalmak tisztázása
- szakképzés- gazdaság – gazdasági fejlettség – területi verseny – térségi versenyképesség
Térségi / települési összehasonlítások Regionális összehasonlítások Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Győr és Nyíregyháza – térségi szerepkör- demográfiai jellemzők- gazdasági jellemzők- oktatási rendszer
Konklúziók
A téma aktualitása – 2. Nemzeti Fejlesztési Terv, 2007-2013
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2. NFT) két stratégiai célja:- a tartós növekedés elősegítése és - a foglalkoztatás bővítése. E célok elérésének fő tényezői:
a munkaerő-piaci környezet fejlesztése: az oktatás és a képzés szerkezetének és tartalmának rugalmas alkalmazkodása a gazdasági szereplők igényeihez;
a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információk elérhetőségének biztosítása.
Szakképzés
szakiskolákban, speciális szakiskolákban, szakközépiskolákban
folyó nappali és felnőttoktatás, melynek keretében Magyarországon 461 OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakmát oktattak 2004-ben.
Területi verseny
„Egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakran implicit módon.” (Lengyel-Rechnitzer, 2000)
Versenyképesség
„ …a vállalatok, iparágak, régiók és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas tényezőjövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve” (OECD – Lengyel, 1999)
Gazdaság – gazdasági fejlettség
Fő mutatók: GDP/fő foglalkoztatottsági szint / munkanélküliség gazdasági szerkezet a külföldi tőke aránya KKV – sűrűség a diplomások aránya/megoszlás szakok szerint az idegen nyelvtudással rendelkezők aránya internet ellátottság a bankfiókok száma …
Regionális összehasonlítások a GDP/fő és az iskolai végzettség tekintetében (1)
Régió
GDP/fő (1994) GDP/fő (2003) A 7 éves és
népesség
idősebb
megoszlása, 2001
az országos átlag %-ában ált. iskolánál kevesebb, %
felsőfokú, %
Közép-Magyarország. 146,7 161,0 15,3 18,8
Közép-Dunántúl 86,5 92,4 19,5 9,8
Nyugat-Dunántúl 100,4 107,6 18,9 10,3
Dél-Dunántúl 83,6 71,6 21,4 9,6
Észak-Magyarország 69,2 64,0 23,1 8,8
Észak-Alföld 73,7 65,3 24,7 9,0
Dél-Alföld 82,9 68,0 21,9 9,6
Összesen - - 20,0 12,1
(Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)
Regionális összehasonlítások a GDP/Fő és az iskolai végzettség tekintetében (2)
1994 és 2003 között a hat „vidéki” régió közül az egy főre jutó GDP változása a legkedvezőbb a Nyugat-Dunántúli régióban volt; a két legkisebb értéket produkáló régió Észak-Magyarország, valamint Észak-Alföld – közülük a nagyobb mértékű romlás az Észak-Alföldön következett be;
relatíve a legkevesebb iskolázatlan/alacsony iskolázottságú ugyancsak a Nyugat-Dunántúlon él, a legtöbb pedig az Észak-Alföldön, míg a diplomások tekintetében éppen fordított a helyzet.
Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:
Gazdasági növekedés
Az egy főre jutó GDP alakulása 1994 és 2004 között, ezer Ft
(Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)
0
500
1000
1500
2000
2500
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Sz.-Sz.-B.
Gy.-M.-S.
Országos
Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A lakosság iskolai végzettsége 2001. évben
(Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)
0,0
2,0
4,0
6,0
8,0
10,0
12,0
14,0
Az általános iskola 8osztályát sem végzettekaránya a 10-x évesekkörében
Az egyetemet, főiskolátvégzettek aránya a 25-xévesek körében
Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:
GDP, munkanélküliség, foglalkoztatási szint
GDP/fő, 2004
(ezer Ft)
Munkanélküliségi ráta, 2004
(%)
Foglalkoztatási arány, 2004
(%)
Győr-Moson-Sopron 2.336 3,8 53,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1.131 9,5 41,9
Ország összesen 2.021 6,3 50,5
(Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)
Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:
A szakképzésben tanulók száma és aránya, 2003/2004
Gy.-M.-S. Sz.-Sz.-B. Országos
Ipari szakmák 1.587 fő
(21,9%)
1.916 fő
(23,4%)
37.925 fő
(23,3%)
Könnyűipari szakmák 636 fő
(8,8%)
825 fő
(10,1%)
12.804 fő
(7,9%)
Élelmiszeripar + mezőgazdaság
596 fő
(8,2%)
973 fő
(11,9%)
13.037 fő
(8,0%)
Közgazdaság, ügyvitel, kereskedelem
1.568 fő
(21,6%)
1.582 fő
(19,3%)
35.015 fő
(21,5%)(Forrás: Oktatási évkönyv 2003/2004. Saját szerkesztés.)
Győr – Nyíregyháza (1): Népesség
A lakónépesség változása, 1970-2004
0
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
600 000
700 000
1970 1980 1990 2001 2004
fő
Győr
Nyíregyháza
Gy.-M.-S.
Sz.-Sz.-B.
Győr – Nyíregyháza (1): Iskolai végzettség, 1990
Iskolai végzettség, 1990
0,02,04,06,08,0
10,012,014,016,0
A 10-x évesek közül azált.iskola o. osztálya, %
A 25-x évesek közüldiplomás, %
Győr – Nyíregyháza (2): Iskolai végzettség, 2001
Iskolai végzettség, 2001
0,3 0,4 0,4 1,2 0,7
17,8 18,1
11,7
8,3
12,6
0,02,04,06,08,0
10,012,014,016,018,020,0
%
A 10-x évesekközül az ált.iskolao. osztálya, %
A 25-x évesekközül diplomás, %
Győr – Nyíregyháza: Térszervező erő, 2004
Győr Győr a megye %-
ában
Győr a régió %-
ában
Nyíregyháza Nyh. a megye %-ában
Nyh. a régió %-
ában
Lakosság 127.594 29,0 12,8 116.336 20,0 7,5
Általános iskolások száma 11.307 30,7 13,5 11.011 17,5 7,0
Középiskolások száma 12.117 60,6 27,2 10.602 45,7 16,3
1000 lakosra jutó általános iskolás
89 106,0 106,0 95 88,0 94,1
1000 lakosra jutó középiskolás
95 211,0 211,0 91 227,5 217,0
Ezer lakosra jutó felsőoktatási hallgató
64 118,5 182,9 58 207,1 175,8
A regisztrált vállalkozások száma
21.281 41,8 18,2 19.286 40,6 14,7
1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás
167 143,8 142,6 166 202,2 195,0
(Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)
Konklúziók
I. Gazdaság és szakképzés A gazdaság és a szakképzési struktúra közötti kapcsolat bonyolult,
további vizsgálatokat igényel. A szakképzési struktúra változásának hatása vélhetőleg csak hosszú távon
jelentkezik a gazdaságban.II. A városok térszervező funkciója A megyék (térségek) és a megyeszékhelyek (térségi központok) közti
fejlettségbeli különbségek eltérők: pl. Gy.-M.-S. és Sz.-Sz,-B. a társadalmi-gazdasági fejlettség tekintetében a skála két eltérő végén szerepel, míg a 2 megyeszékhely között minimális az eltérés.
Az egyes térségi központok (városok, köztük megyeszékhelyek) térszervező ereje különböző: van, ahol a centrum-periféria kapcsolatrendszerben inkább a kiterjesztő (spread), máshol az elszívó (backwash) hatás érvényesül (ld. Győr – Nyíregyháza) – ennek részletes elemzése további vizsgálódásokat tesz szükségessé.
Köszönöm a figyelmüket!