View
2
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
A PSZICHOSZOCIÁLIS
MUNKAHELYI KOCKÁZATI
TÉNYEZŐK OKOZTA
FOGLALKOZÁSI
MOZGÁSSZERVI
MEGBETEGEDÉSEK
Ádám Balázs
DE, Népegészségügyi Kar
Megelőző Orvostani Intézet
Munkaegészségtani Tanszék
https://desmotivaciones.es/33817/Homo-computerus
HOMO COMPUTERUS
Önbevalláson alapuló foglalkozással összefüggő új esetek
becsült száma azok között, akik dolgoztak az elmúlt 12
hónapban, Egyesült Királyság, 2001-2015
Health and Safety Executive. Health and Safety Statistics, 2014/15
Foglalkozással összefüggő új esetek aránya a THOR-
GP* és a Munkaerő Felmérés szerint, Egyesült
Királyság
Health and Safety Executive. Health and Safety Statistics, 2014/15
*THOR-GP: The Health and Occupation Research Network in General Practice, University of Manchester
A modern dolgozó evolúciója
Fizikailag aktív Desk Jockey
FOGLALKOZÁSI ÁTMENET
MUNKAERŐ DEMOGRÁFIA
• A munkaerő egyre öregszik
• A munkáltatók arra biztatják
dolgozóikat hogy egyre tovább
maradjanak aktívak
• Az idősebb kollégák maradnak
vagy visszatérnek, hogy betöltsék
a betöltetlen állásokat
• A munkaerő napjainkban
sokgenerációs és gyakran
multikulturális
MUNKAHELYI STRESSZ
A munkahelyi stressz meghatározható mint a dolgozó
képességeinek, erőforrásainak vagy szükségleteinek
nem megfelelő munkakövetelmények hatására
létrejövő káros fizikai és érzelmi válasz. A munkahelyi
stressz egészségkárosodáshoz, sőt sérüléshez
vezethet.
A stressz nem feltétlenül negatív, mérsékelt szintje
fontos motivációs tényező és eszköz az új
helyzetekhez történő dinamikus adaptációban.
A STRESSZ
SPIRÁL
Discomfort; Tension;
preoccupied
Reduced energy; Cutting back interests;
Sleep disturbed
Loss of focus: reactive; Time mismanaged; Delegation swings;
All means of relaxation lost
Rossz közérzet
Feszültség
Elvont figyelem
Kevesebb energia
Visszafogott érdeklődés
Alvászavar
Fókuszvesztés
Rossz időbeosztás
Semmilyen pihenési mód
nem működik Teljesítmény hanyatlás
Szorongás
Sebezhetőség
Nehézség a pihenéssel
Feszült otthon
Frusztrált
Koncentrációs nehézségek
Fáradtság
Érzelmi hullámzás
Feszült a munkahelyen
Határozatlan
Mitchell Practice. London. 2008
Úgy érzi fontos
területeket nem kontrollál
A munka és az egészség-jóllét közötti
kapcsolat összefügg a munkaköri
követelmény és kontroll közötti
interakcióval.
ROBERT KARASEK
Karasek, R.A. (1979). Job demands, job decision latitude and mental strain: implications for
job redesign. Administrative Science Quarterly, 24, 285-308.
Az átlagál
boldogabb a
munkahelyen
Fokozott tanulás
Magas motiváció
Képességek
fejlődése
Inaktív
Nem motivált
Magára hagyott
Alacsony probléma-
megoldó képesség
Pszichés feszültség +
Kimerültség,
nyugtalanság,
depresszió, szomatikus
megbetegedés
KÖVETELMÉNY-KONTROLL MODELL
Munkahelyi
döntés
lehetősége
(kontroll)
Munkaköri
elvárás Magas Alacsony
Alacsony
Magas
Tanulás
Stressz Karasek, R.A. (1979) Job demand, job decision latitude and mental strain
implications for job design. Administrative Science Quarterly, 24, 285-308.
A MUNKAHELYI STRESSZ
EGÉSZSÉGI HATÁSAI
Krónikus stressz hatására kialakuló pszichés
ártalmak
• krónikus fáradtság, alvászavar
• ingerlékenység, érzelmi hullámzás,
elégedetlenség
• szorongás, depresszió
Krónikus stressz hatására kialakuló szomatikus
megbetegedések
• keringési rendszer
– magas vérnyomás
– koszorúér betegség
– agyérbetegség
• emésztőrendszer
– gyomor- és bélgyulladás
– bél- és gyomor fekély
• immunrendszer
– gyulladás, regeneráció gátlás
– fertőzések
• vázizomrendszer
A MUNKAHELYI STRESSZ
EGÉSZSÉGI HATÁSAI
• Ismételt erőkifejtés (rövid ciklusidő)
• Kicsavart, természetellenes testtartás
• Statikus és kényszer pozíció
• Mechanikai terhelés
• Nagy erőkifejtés
• Sebesség és gyorsulás
• Aktivitás/pihenés egyensúly felborulása
• Vibráció
• Hideg
• Pszichoszociális megterhelés
• Nem munkahelyi tényezők – edzettség,
dohányzás, szabadidős tevékenységek
ERGONÓMIAI KÓROKI
TÉNYEZŐK
ETIOLÓGIA
• Trauma (mikro/repetitív)
− Szöveti károsodás
• Vázizomrendszeri túlterhelés
− Nem megfelelő munka/pihenés arány
(elfáradás)
− Gyulladás
• Életkor
• Kóroki tényezők kombinációja
FOGLALKOZÁSI MOZGÁSSZERVI
MEGBETEGEDÉSEK
Stressz
A biomechanikai és pszichoszociális tényezők
széles skálájának a kombinációja és feltételezhető
interakciója áll a foglalkozási mozgásszervi
betegségek kialakulásának és kiújulásának
hátterében.
PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A
MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK
KIALAKULÁSÁBAN
Warren N. Work stress and musculoskeletal disorder etiology: The relative roles of
psychosocial and physical risk factors. Work 2001;17(3):221-234.
Változások a szervezetben
• Adrenalin, noradrenalin, cortisol felszabadulása
• Izmok fokozott vérellátása és tónusa, izomfeszülés különösen
a vállövben és a gerinc mentén
• Következményes ischaemia, fájdalomkeltő anyagok
felszabadulása (hisztamin, P anyag, szerotonin)
• Fokozott nyomás az ízületekben, ínakon, szalagokon, idegeken
(fokozott izomtónus, folyadéktér nyomás, vérnyomás)
• Csökkent vérellátás a stresszreakcióban szerepet nem játszó
rendszerekben (immunrendszer)
• Szöveti növekedés és regeneráció lassulása (csökkent
kollagéntermelés, gyulladásos reakció)
• Csökkent fájdalomérzékelés (szimpatikus tónus)
• Fokozott érzékenység vázizomrendszeri degeneráció
kialakulására
A STRESSZ SZEREPE A MOZGÁSSZERVI
BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN
Változások a viselkedésben
• Túlzott erő alkalmazása a feladat elvégzéséhez
(frusztráló feladat, fokozott izomtónus)
• Pihenés nélküli folyamatos, túl hosszú
munkavégzés az elvárások teljesítéséhez (fokozott
éberség és érzékenység)
• Sietve, kapkodva végzett munka
• Mozgásszegény életmód kialakulása
A STRESSZ SZEREPE A
MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK
KIALAKULÁSÁBAN
A foglalkozási mozgásszervi betegségek bizonyított
kockázati tényezői
• Magas munkaköri elvárás (nagy munkaterhelés,
időkényszer)
• Alacsony munkahelyi támogatás (vezetők és
kollégák alacsony hajlandósága a problémák
meghallgatására és segítség nyújtására)
PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A
MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK
KIALAKULÁSÁBAN
Néhány kutatási eredmény
• Nyaki problémák összefüggést
mutatnak a munkaköri elvárással
• Nők körében gyakoribb a
mozgásszervi diszkomfort
• Deréktáji és nyaki problémák
kialakulása összefügg a
munkahelyi stresszel
PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A
MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK
KIALAKULÁSÁBAN
Daraiseh N, Genaidy AM, Karwowski W, Davis LS,
Stambough J, Huston RL. Musculoskeletal
outcomes in multiple body regions and work
effects among nurses: the effects of stressful and
stimulating working conditions. Ergonomics 2003;
46(12):1178-99.
González-Muñoz EL, Chaurand RA. Analysis of
the role of job stress in the presence of
musculoskeletal symptoms, related with
ergonomic factors. Procedia Manufacturing
2015;3:4964–70.
Néhány kutatási eredmény
• Munkahelyi ergonómiai és pszichoszociális kockázati
tényezőknek való kitettség összefüggést mutat
derék, hát, nyak, váll, könyök-alkar, csukló-kéz
panaszok megjelenésével
• Az ergonómiai és pszichoszociális kockázati
tényezők között valószínűsíthető interakció a derék,
nyak, váll, könyök-alkar, csukló-kéz panaszok esetén
PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A
MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK
KIALAKULÁSÁBAN
Robens Centre for Health Ergonomics. The role of work stress and psychological factors in the development of
musculoskeletal disorders. Research Report 273, HSE, London, 2004.
Robens Centre for Health Ergonomics. The role of work stress and psychological factors in the development of
musculoskeletal disorders. Research Report 273, HSE, London, 2004.
PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A
MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK
KIALAKULÁSÁBAN
A mozgásszervi betegségek kialakulásának modellje
Commission on Behavioral and Social Sciences and Education, National Research Council. Musculoskeletal
Disorders and the Workplace: Low Back and Upper Extremities, National Academy Press, Washington, 2001
Az egy expozícióra vagy a kockázati tényezők csak egy
csoportjára irányuló megelőző intézkedések csak
átmenetileg, vagy egyáltalán nem hatásosak. A
leghatékonyabb stratégiák lényege olyan folytatólagos
ergonómiai programok szervezése, amelyek a dolgozók
részvételével a túlzott fizikai és mentális igénybevétel
okait egyaránt kezelik.
MEGELŐZÉS
A legjobb
munkapozíció….
AMIT VÁLTOZTATNI TUDSZ
Számos validált kérdőív áll rendelkezésre, de a legjobb
beszélgetést kezdeményezni és meghallgatni a
dolgozót:
• Lehangoltság
• Alvászavarok, étvágytalanság, ingerlékenység
• Aggodalom – szorongás/pánik/düh/sértettség
• Egynél több ok (munkához kapcsolódó és
munkán kívüli)
• Alacsony önbizalom – elveszett magabiztosság
• Reménytelenség
KÓROS STRESSZ ELSŐ JELEI
Megküzdési módok
• problémaközpontú
– okra összpontosít (megszüntetni vagy
elkerülni)
• érzelemközpontú
– stresszhez kapcsolódó érzelmi
reakcióra összpontosít (enyhíteni)
Megküzdést segítő programok
STRESSZKEZELÉS
Kollektív szervezeti megoldások
• Elégséges támogatás változás esetén
• A kontroll érzésének biztosítása a részvétel
lehetősége révén
• Munkakörök egyértelmű meghatározása
• A dolgozók munkaterhelésének hatékony irányítása
• Megküzdési stratégiák tanítása
• Szociális támogatás lehetőségének biztosítása
• Fizikai aktivitás lehetőségének támogatása
A MUNKAHELYI STRESSZ
CSÖKKENTÉSE
NÉHÁNY TANÁCS
• Lazíts
• Nem kell bajnoknak
lenni
• Légy fizikálisan
aktív
• Használd a lépcsőt
• Sétálj a
szünetekben
Main CJ, Williams AC. ABC of Psychological Medicine. Musculoskeletal pain. BMJ 2002;325(7363):534-7.
KRÓNIKUSSÁ VÁLÁS KOCKÁZATA
KRÓNIKUS ESETEK KEZELÉSE Munkába történő visszaállás
Main CJ, Williams AC. ABC of Psychological Medicine. Musculoskeletal pain. BMJ 2002;325(7363):534-7.
Köszönöm a figyelmet!
Recommended