A PSZICHOSZOCIÁLIS

MUNKAHELYI KOCKÁZATI

TÉNYEZŐK OKOZTA

FOGLALKOZÁSI

MOZGÁSSZERVI

MEGBETEGEDÉSEK

Ádám Balázs

DE, Népegészségügyi Kar

Megelőző Orvostani Intézet

Munkaegészségtani Tanszék

https://desmotivaciones.es/33817/Homo-computerus

HOMO COMPUTERUS

Önbevalláson alapuló foglalkozással összefüggő új esetek

becsült száma azok között, akik dolgoztak az elmúlt 12

hónapban, Egyesült Királyság, 2001-2015

Health and Safety Executive. Health and Safety Statistics, 2014/15

Foglalkozással összefüggő új esetek aránya a THOR-

GP* és a Munkaerő Felmérés szerint, Egyesült

Királyság

Health and Safety Executive. Health and Safety Statistics, 2014/15

*THOR-GP: The Health and Occupation Research Network in General Practice, University of Manchester

A modern dolgozó evolúciója

Fizikailag aktív Desk Jockey

FOGLALKOZÁSI ÁTMENET

MUNKAERŐ DEMOGRÁFIA

• A munkaerő egyre öregszik

• A munkáltatók arra biztatják

dolgozóikat hogy egyre tovább

maradjanak aktívak

• Az idősebb kollégák maradnak

vagy visszatérnek, hogy betöltsék

a betöltetlen állásokat

• A munkaerő napjainkban

sokgenerációs és gyakran

multikulturális

MUNKAHELYI STRESSZ

A munkahelyi stressz meghatározható mint a dolgozó

képességeinek, erőforrásainak vagy szükségleteinek

nem megfelelő munkakövetelmények hatására

létrejövő káros fizikai és érzelmi válasz. A munkahelyi

stressz egészségkárosodáshoz, sőt sérüléshez

vezethet.

A stressz nem feltétlenül negatív, mérsékelt szintje

fontos motivációs tényező és eszköz az új

helyzetekhez történő dinamikus adaptációban.

A STRESSZ

SPIRÁL

Discomfort; Tension;

preoccupied

Reduced energy; Cutting back interests;

Sleep disturbed

Loss of focus: reactive; Time mismanaged; Delegation swings;

All means of relaxation lost

Rossz közérzet

Feszültség

Elvont figyelem

Kevesebb energia

Visszafogott érdeklődés

Alvászavar

Fókuszvesztés

Rossz időbeosztás

Semmilyen pihenési mód

nem működik Teljesítmény hanyatlás

Szorongás

Sebezhetőség

Nehézség a pihenéssel

Feszült otthon

Frusztrált

Koncentrációs nehézségek

Fáradtság

Érzelmi hullámzás

Feszült a munkahelyen

Határozatlan

Mitchell Practice. London. 2008

Úgy érzi fontos

területeket nem kontrollál

A munka és az egészség-jóllét közötti

kapcsolat összefügg a munkaköri

követelmény és kontroll közötti

interakcióval.

ROBERT KARASEK

Karasek, R.A. (1979). Job demands, job decision latitude and mental strain: implications for

job redesign. Administrative Science Quarterly, 24, 285-308.

Az átlagál

boldogabb a

munkahelyen

Fokozott tanulás

Magas motiváció

Képességek

fejlődése

Inaktív

Nem motivált

Magára hagyott

Alacsony probléma-

megoldó képesség

Pszichés feszültség +

Kimerültség,

nyugtalanság,

depresszió, szomatikus

megbetegedés

KÖVETELMÉNY-KONTROLL MODELL

Munkahelyi

döntés

lehetősége

(kontroll)

Munkaköri

elvárás Magas Alacsony

Alacsony

Magas

Tanulás

Stressz Karasek, R.A. (1979) Job demand, job decision latitude and mental strain

implications for job design. Administrative Science Quarterly, 24, 285-308.

A MUNKAHELYI STRESSZ

EGÉSZSÉGI HATÁSAI

Krónikus stressz hatására kialakuló pszichés

ártalmak

• krónikus fáradtság, alvászavar

• ingerlékenység, érzelmi hullámzás,

elégedetlenség

• szorongás, depresszió

Krónikus stressz hatására kialakuló szomatikus

megbetegedések

• keringési rendszer

– magas vérnyomás

– koszorúér betegség

– agyérbetegség

• emésztőrendszer

– gyomor- és bélgyulladás

– bél- és gyomor fekély

• immunrendszer

– gyulladás, regeneráció gátlás

– fertőzések

• vázizomrendszer

A MUNKAHELYI STRESSZ

EGÉSZSÉGI HATÁSAI

• Ismételt erőkifejtés (rövid ciklusidő)

• Kicsavart, természetellenes testtartás

• Statikus és kényszer pozíció

• Mechanikai terhelés

• Nagy erőkifejtés

• Sebesség és gyorsulás

• Aktivitás/pihenés egyensúly felborulása

• Vibráció

• Hideg

• Pszichoszociális megterhelés

• Nem munkahelyi tényezők – edzettség,

dohányzás, szabadidős tevékenységek

ERGONÓMIAI KÓROKI

TÉNYEZŐK

ETIOLÓGIA

• Trauma (mikro/repetitív)

− Szöveti károsodás

• Vázizomrendszeri túlterhelés

− Nem megfelelő munka/pihenés arány

(elfáradás)

− Gyulladás

• Életkor

• Kóroki tényezők kombinációja

FOGLALKOZÁSI MOZGÁSSZERVI

MEGBETEGEDÉSEK

Stressz

A biomechanikai és pszichoszociális tényezők

széles skálájának a kombinációja és feltételezhető

interakciója áll a foglalkozási mozgásszervi

betegségek kialakulásának és kiújulásának

hátterében.

PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A

MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK

KIALAKULÁSÁBAN

Warren N. Work stress and musculoskeletal disorder etiology: The relative roles of

psychosocial and physical risk factors. Work 2001;17(3):221-234.

Változások a szervezetben

• Adrenalin, noradrenalin, cortisol felszabadulása

• Izmok fokozott vérellátása és tónusa, izomfeszülés különösen

a vállövben és a gerinc mentén

• Következményes ischaemia, fájdalomkeltő anyagok

felszabadulása (hisztamin, P anyag, szerotonin)

• Fokozott nyomás az ízületekben, ínakon, szalagokon, idegeken

(fokozott izomtónus, folyadéktér nyomás, vérnyomás)

• Csökkent vérellátás a stresszreakcióban szerepet nem játszó

rendszerekben (immunrendszer)

• Szöveti növekedés és regeneráció lassulása (csökkent

kollagéntermelés, gyulladásos reakció)

• Csökkent fájdalomérzékelés (szimpatikus tónus)

• Fokozott érzékenység vázizomrendszeri degeneráció

kialakulására

A STRESSZ SZEREPE A MOZGÁSSZERVI

BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN

Változások a viselkedésben

• Túlzott erő alkalmazása a feladat elvégzéséhez

(frusztráló feladat, fokozott izomtónus)

• Pihenés nélküli folyamatos, túl hosszú

munkavégzés az elvárások teljesítéséhez (fokozott

éberség és érzékenység)

• Sietve, kapkodva végzett munka

• Mozgásszegény életmód kialakulása

A STRESSZ SZEREPE A

MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK

KIALAKULÁSÁBAN

A foglalkozási mozgásszervi betegségek bizonyított

kockázati tényezői

• Magas munkaköri elvárás (nagy munkaterhelés,

időkényszer)

• Alacsony munkahelyi támogatás (vezetők és

kollégák alacsony hajlandósága a problémák

meghallgatására és segítség nyújtására)

PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A

MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK

KIALAKULÁSÁBAN

Néhány kutatási eredmény

• Nyaki problémák összefüggést

mutatnak a munkaköri elvárással

• Nők körében gyakoribb a

mozgásszervi diszkomfort

• Deréktáji és nyaki problémák

kialakulása összefügg a

munkahelyi stresszel

PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A

MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK

KIALAKULÁSÁBAN

Daraiseh N, Genaidy AM, Karwowski W, Davis LS,

Stambough J, Huston RL. Musculoskeletal

outcomes in multiple body regions and work

effects among nurses: the effects of stressful and

stimulating working conditions. Ergonomics 2003;

46(12):1178-99.

González-Muñoz EL, Chaurand RA. Analysis of

the role of job stress in the presence of

musculoskeletal symptoms, related with

ergonomic factors. Procedia Manufacturing

2015;3:4964–70.

Néhány kutatási eredmény

• Munkahelyi ergonómiai és pszichoszociális kockázati

tényezőknek való kitettség összefüggést mutat

derék, hát, nyak, váll, könyök-alkar, csukló-kéz

panaszok megjelenésével

• Az ergonómiai és pszichoszociális kockázati

tényezők között valószínűsíthető interakció a derék,

nyak, váll, könyök-alkar, csukló-kéz panaszok esetén

PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A

MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK

KIALAKULÁSÁBAN

Robens Centre for Health Ergonomics. The role of work stress and psychological factors in the development of

musculoskeletal disorders. Research Report 273, HSE, London, 2004.

Robens Centre for Health Ergonomics. The role of work stress and psychological factors in the development of

musculoskeletal disorders. Research Report 273, HSE, London, 2004.

PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK A

MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK

KIALAKULÁSÁBAN

A mozgásszervi betegségek kialakulásának modellje

Commission on Behavioral and Social Sciences and Education, National Research Council. Musculoskeletal

Disorders and the Workplace: Low Back and Upper Extremities, National Academy Press, Washington, 2001

Az egy expozícióra vagy a kockázati tényezők csak egy

csoportjára irányuló megelőző intézkedések csak

átmenetileg, vagy egyáltalán nem hatásosak. A

leghatékonyabb stratégiák lényege olyan folytatólagos

ergonómiai programok szervezése, amelyek a dolgozók

részvételével a túlzott fizikai és mentális igénybevétel

okait egyaránt kezelik.

MEGELŐZÉS

A legjobb

munkapozíció….

AMIT VÁLTOZTATNI TUDSZ

Számos validált kérdőív áll rendelkezésre, de a legjobb

beszélgetést kezdeményezni és meghallgatni a

dolgozót:

• Lehangoltság

• Alvászavarok, étvágytalanság, ingerlékenység

• Aggodalom – szorongás/pánik/düh/sértettség

• Egynél több ok (munkához kapcsolódó és

munkán kívüli)

• Alacsony önbizalom – elveszett magabiztosság

• Reménytelenség

KÓROS STRESSZ ELSŐ JELEI

Megküzdési módok

• problémaközpontú

– okra összpontosít (megszüntetni vagy

elkerülni)

• érzelemközpontú

– stresszhez kapcsolódó érzelmi

reakcióra összpontosít (enyhíteni)

Megküzdést segítő programok

STRESSZKEZELÉS

Kollektív szervezeti megoldások

• Elégséges támogatás változás esetén

• A kontroll érzésének biztosítása a részvétel

lehetősége révén

• Munkakörök egyértelmű meghatározása

• A dolgozók munkaterhelésének hatékony irányítása

• Megküzdési stratégiák tanítása

• Szociális támogatás lehetőségének biztosítása

• Fizikai aktivitás lehetőségének támogatása

A MUNKAHELYI STRESSZ

CSÖKKENTÉSE

NÉHÁNY TANÁCS

• Lazíts

• Nem kell bajnoknak

lenni

• Légy fizikálisan

aktív

• Használd a lépcsőt

• Sétálj a

szünetekben

Main CJ, Williams AC. ABC of Psychological Medicine. Musculoskeletal pain. BMJ 2002;325(7363):534-7.

KRÓNIKUSSÁ VÁLÁS KOCKÁZATA

KRÓNIKUS ESETEK KEZELÉSE Munkába történő visszaállás

Main CJ, Williams AC. ABC of Psychological Medicine. Musculoskeletal pain. BMJ 2002;325(7363):534-7.

Köszönöm a figyelmet!