A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői

A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és

gazdasági jellemzői

Dr. (habil) Pál Ágnes

főiskolai tanár

HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron, 2005. november 24-26.

A Magyar Regionális TudományiTársaság III. Vándorgyűlése

Vázlat

Történelmi háttér

Az eurorégió kialakulásának lehetőségei

A DKMT és a szomszédos eurorégiók

A DKMT Eurorégió társadalmi-gazdasági jellemzői

Aktuális paraméterek - Szeged mint régióközpont (?)

Következtetések

Történelmi háttér

A kutatási terület elhelyezkedése a Magyar Királyság területén

A Kárpát-medence szerkezeti egységei

Hipotetikus eurorégiók a Kárpát-medencében

1995 decemberben született meg az a megállapodás, amelyben a hangsúlyozott cél a gazdasági együttműködés erősítése volt Szeged, Temesvár és Újvidék, tehát a régió 3 legnagyobb városa között.

Ezen a megállapodáson alapult egy évvel később a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió hivatalos megalakulása.

Speciális helyzetet jelentett, hogy a 3 ország (Magyarország, Románia és Szerbia-Montenegro) gazdasági fejlettsége különböző szinteken áll az európai integrációs folyamatban.

A DKMT Eurorégió kialakulásának előzményei

x.

A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai

Népességszám a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban

A területe 77 461 négyzetkilométer

A közös határ hossza 590 kilométer

A régió lakosainak száma 5,8 millió

A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-

gazdasági adatai

A foglalkoztatottsági szerkezet

x.

A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai

A munkanélküliek száma a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban 1998-2000.

A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai

A mezőgazdasági művelési ágak szerinti megoszlás

A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai

A vállalkozások száma és a vállalkozási formák a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban.

• Szeged 1246-ban nyerte el városi rangját. 1498-ban lett szabad királyi város.• 1921-től egyetemi centrum.• 1923-tól püspöki székhely. • A második világháború után kevéssé érinti a szocialista iparosítás, a felsőoktatásnak köszönhetően kialakul a gazdasági növekedéshez szükséges szellemi háttér.• Lendületes fejlődés az 1960-as évektől tapasztalható.

Szeged mint régióközpont (?)

Az 1990-es évek folyamatai azt jelzik, hogy Szeged

jövőbeni regionális funkciórendszerében nem csupán a

hagyományos dél-alföldi központ szerepkör lesz a

meghatározó. Kialakul egy olyan regionális

kapcsolatrendszerből adódó, központi szerepkör,

amelyben a kapcsolatok többsége a Szeged-Békéscsaba-

Arad-Temesvár-Szabadka-Újvidék térségben, tehát

részben egy tágabb nemzetközi térben működik.

Következtetések

A DKMT Eurorégióban a perifériákra jellemző fejlődési tendenciák érvényesülnek.

A fejlődő régióban a versenyképesség mint potenciális lehetőség jelenik meg.

A lehetőséget elsősorban nem a „kemény erőforrások” (mezőgazdaság, ipar), hanem inkább a „puha erőforrások” (kultúra, népszokások, kereskedelem, oktatás) képviselik.

A humántőke alkalmas a tudásigényes ágazatok telepítésére, ám ez csak a helyi tradíciókra, háttértudásra épülhet.

Az infrastruktúra fejlesztése elmaradhatatlan.

A felzárkózáshoz a Európai Unió pályázati projektjei nyújtanak segítséget.

Köszönöm a figyelmet!