Upload
ponce
View
26
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői. Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron, 2005. november 24-26. Vázlat. Történelmi háttér - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és
gazdasági jellemzői
Dr. (habil) Pál Ágnes
főiskolai tanár
HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron, 2005. november 24-26.
A Magyar Regionális TudományiTársaság III. Vándorgyűlése
Vázlat
Történelmi háttér
Az eurorégió kialakulásának lehetőségei
A DKMT és a szomszédos eurorégiók
A DKMT Eurorégió társadalmi-gazdasági jellemzői
Aktuális paraméterek - Szeged mint régióközpont (?)
Következtetések
Történelmi háttér
A kutatási terület elhelyezkedése a Magyar Királyság területén
A Kárpát-medence szerkezeti egységei
Hipotetikus eurorégiók a Kárpát-medencében
1995 decemberben született meg az a megállapodás, amelyben a hangsúlyozott cél a gazdasági együttműködés erősítése volt Szeged, Temesvár és Újvidék, tehát a régió 3 legnagyobb városa között.
Ezen a megállapodáson alapult egy évvel később a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió hivatalos megalakulása.
Speciális helyzetet jelentett, hogy a 3 ország (Magyarország, Románia és Szerbia-Montenegro) gazdasági fejlettsége különböző szinteken áll az európai integrációs folyamatban.
A DKMT Eurorégió kialakulásának előzményei
x.
A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai
Népességszám a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban
A területe 77 461 négyzetkilométer
A közös határ hossza 590 kilométer
A régió lakosainak száma 5,8 millió
A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-
gazdasági adatai
A foglalkoztatottsági szerkezet
x.
A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai
A munkanélküliek száma a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban 1998-2000.
A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai
A mezőgazdasági művelési ágak szerinti megoszlás
A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai
A vállalkozások száma és a vállalkozási formák a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban.
• Szeged 1246-ban nyerte el városi rangját. 1498-ban lett szabad királyi város.• 1921-től egyetemi centrum.• 1923-tól püspöki székhely. • A második világháború után kevéssé érinti a szocialista iparosítás, a felsőoktatásnak köszönhetően kialakul a gazdasági növekedéshez szükséges szellemi háttér.• Lendületes fejlődés az 1960-as évektől tapasztalható.
Szeged mint régióközpont (?)
Az 1990-es évek folyamatai azt jelzik, hogy Szeged
jövőbeni regionális funkciórendszerében nem csupán a
hagyományos dél-alföldi központ szerepkör lesz a
meghatározó. Kialakul egy olyan regionális
kapcsolatrendszerből adódó, központi szerepkör,
amelyben a kapcsolatok többsége a Szeged-Békéscsaba-
Arad-Temesvár-Szabadka-Újvidék térségben, tehát
részben egy tágabb nemzetközi térben működik.
Következtetések
A DKMT Eurorégióban a perifériákra jellemző fejlődési tendenciák érvényesülnek.
A fejlődő régióban a versenyképesség mint potenciális lehetőség jelenik meg.
A lehetőséget elsősorban nem a „kemény erőforrások” (mezőgazdaság, ipar), hanem inkább a „puha erőforrások” (kultúra, népszokások, kereskedelem, oktatás) képviselik.
A humántőke alkalmas a tudásigényes ágazatok telepítésére, ám ez csak a helyi tradíciókra, háttértudásra épülhet.
Az infrastruktúra fejlesztése elmaradhatatlan.
A felzárkózáshoz a Európai Unió pályázati projektjei nyújtanak segítséget.
Köszönöm a figyelmet!