A családsegítők világa

A családsegítők A családsegítők világavilága

Mózer PéterMózer Péter

„„Nincs társadalom, mely virágzó Nincs társadalom, mely virágzó és boldog lehetne, ha tagjainak és boldog lehetne, ha tagjainak nagyobb része szegény és nagyobb része szegény és nyomorult.” nyomorult.” (Adam Smith)(Adam Smith)

Miről lesz szó?

Egy survey felmérés tanulságai:

1. A felmérés módszertana, célok2. Főbb kutatási adatok ismertetése

3. Levonható társadalompolitikai konzekvenciák

Survey felmérés Survey felmérés módszertanamódszertana

A „Családsegítést nyújtó szervezetek vizsgálata” című kutatás a TÁMOP 5.4.1. kiemelt program keretén belül (III. pillér, kutatásvezető: Mózer Péter) készült.

Az adatfelvételre 2011 januárjában és februárjában került sor, méghozzá úgy, hogy a kérdezőbiztosok maguk is szakmabeliek (a szociális módszertanok munkatársai), míg a megkérdezettek az adott szolgálat vezetői voltak.

A tervezett mintanagyság 346 intézményt foglalt magában, amiből a kérdezés során 333 interjú valósult meg.

A felmérés eredeti célkitűzése annak vizsgálata, hogy a családsegítő szolgálatok a szociális szolgáltatási rendszeren belül, valamint egyéb jóléti szolgáltatások között mennyire lennének képesek koordináló (kapu) funkció betöltésére.

Ennek értelmében a kérdőív struktúrája sem kimondottan az ügyfélkörre koncentrált, hanem az alábbi dimenziókra:

1. technikai ellátottság (PC, internet, szkenner, nyomtató stb.);

2. dokumentációs rendszerek;3. személyi feltételek (szakdolgozók, technikai személyzet,

önkéntesek);4. szervezeti forma (gazdasági keret, szakmai kapcsolatok); 5. nyújtott szolgáltatások típusai és jellemzői;6. szociális problémák percepciója, valamint szolgáltatási-

hiányok feltérképezése; 7. intézeten kívüli együttműködési formák, a különböző

jóléti és nem-jóléti intézményekkel való kapcsolattartás feltérképezése;

8. szakmai fórumok szerepe.

A családsegítést nyújtó szervezetek

Ki az „átlagos”ügyfél?

~ középkorú, 8 általánost végzett, községben élő álláskereső.

KSH OSAP2009

életkor

18 év alatt 8

18-34 év között 23

35-49 év között 33

50-61 év között 24

61 év felett 12

összesen 100

háztartástípus

pár gyerekkel 35

pár 15

egyszülős ht. 14

egyedül élő 25

egyéb ht. 11

összesen 100

gazdasági aktivitás

aktív 16

álláskereső 36

aktív korú inaktív 20

nyugdíjas 17

eltartott 11

összesen 100

Forrás: OSAP adatbázis, 2009 (saját számítás)

15,7

44,9

23,1

13,8

2,5

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

8 általános alatt általános iskola szakmunkásképző érettségit adó isk. felsőfokú végzettség

A családsegítést végző szerveztek ügyfeleinek iskolai végzettsége (2009, %)

Szakmai stáb

A szolgálatok többségében teljes munkaidőben foglalkoztatott,

főiskolát végzett nők dolgoznak. Végzettségüket tekintve majdnem

felüknek szociális munkás diplomával rendelkeznek.

Tevékenységek, szolgáltatások

Legnagyobb arányban (24 és 22 százalékban) az információnyújtás és tanácsadás, továbbá az esetkezelés jelent meg a nyújtott szolgáltatások között. A szolgáltatások 16 százaléka pszichológiai tanácsadásból áll, 11 százalékot viszont a kliensek számára végzett ügyintézési munkálatok tesznek ki.

7,3%

18,4%

3,1%

25,0%

0,4%

2,6%

2,3%

9,3%0,5%

1,2%

9,4%

3,0%

0,0%

0,8%

1,6%

1,0%

10,2%3,9%

koordinációs, szervezési kérdések

segélyezés

egyedi esetek, esetmunka

információ szolgáltatás

lakhatási problémák, ügyek

pályázat, fejlesztés, ösztöndíj

int-i fenntartás

ügyintézés

közös esetkezelés, program

munkaügyi tanácsadás, foglal programok

jelzőrendszer működtetése

rokkant eljárás

iskolai-tanulási-magatartási és mentális prob

családi-kapcsolati prob.

Észlelt problémák és rá adott válaszok

3,3

3,4

3,5

3,6

3,7

3,8

krizíshelyzetkapcsolati prob-ákéletvezetési nehézs.testi, leki elhanyagoltságcsaládi konfliktus

0

1

2

3

4

5

súlyos problémák

munkahely hiánya

anyagi probléma

közüzemi díjhátralék

munkavállalási nehézségek

eladósodottság

Az adott probléma kezelése és súlyossága közötti

összefüggés

1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

krízishelyzetek

családi konfliktusok

életvezetési nehészségek

kapcsolati prob. (egyéb családi)

kapcsolati prob. (szülő-gyerek)

testi-, lelki elhanyagolás

elmagányosodás

iskolai problémák

mentálhigiénés/pszich. gondok

közüzemi díjhátralék

fizikai bántalmazás

kapcsolati prob.k szomszédokkal

deviáns magatartás

anyagi problémák

lakhatási problémák

szenvedélybetegség

munkavállalási nehészségek

eladósodottság

szociális intézmények hiánya

egészségügyi intézmények hiánya

oktatási intézmények hiánya

kulturális intézmények hiánya

közbiztonság romlása

közlekedési nehézségek

uzsora

munkavállalók elvándorlása

munkahelyek hiánya

Mennyire tudja kezelni? Mennyire súlyos probléma?

A családsegítést nyújtó szerveztek intézményi kapcsolatainak gyakorisága a nyújtott

tevékenységek („ügyek”) szerinti megoszlása alapján (%)

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%önkormányzat

szociális szolg., gyerjo

nem-jóléti szolgáltatók

oktatási intézmény

munkaügyi kirendeltség

egészségügyi intézmény

Mely „ügyekben” jellemző az együttműködés?

Amikor együtt vesszük számba az együttműködés különböző mutatóit és azt, hogy egy-egy ügy során mennyi intézménytípus, -rendszer mozgósítódik, megállapítható, hogy a családsegítést nyújtó szervezetek elsősorban az intézményi elhelyezés, az álláskeresési ügyek során, valamint a segélyezés területén, a pénzbeli ellátások igénylésekor, illetve a szociális ügyintézés közben tartanak fenn kapcsolatot más intézményekkel. Ezek azok az „ügyek”, amelyek az esetek számottevő részében „előhívják” (kikényszerítik) az együttműködést. Másképpen megfogalmazva: úgy tűnik, hogy amikor közös munkáról beszélünk, azoknak egy része a közszolgálati (elsősorban a jóléti) intézményrendszerben való tájékozódást segíti. Másik fele pedig a hozzáférés, az igényjogosultság megszerzésének egyik csatornája.

Összegzés: főbb megállapítások• Az intézményrendszer duális szerkezetű

• Az ügyfélkör: többségük aktív korban lévő szegénységben élő család

• A szakdolgozók: magasan kvalifikált szakemberek

• Nyújtott szolgáltatások: egyéni esetkezelés; információszolgáltatás; ügyintézés

• Együttműködés: Helyi szervezetekkel (PH, gyerjo, munkaügy), általában 2-5 településre kiterjedően, az ügyfelek harmadát bevonva, intézményelhelyzés; álláskeresés; szociális ügyintézés (főként: segélyezés) eseteiben.

Összegzés: észlelt problémák és a rá adott

válaszok Súlyos problémák:

Társadalmi és gazdasági működésből fakadó feszültségek!

Kezelés:Kapcsolati

nehézségek, krízishelyzetek.

A lényeg a probléma beazonosítása!

Akkor mit is látunk a survey felmérés adataiból?

A családsegítést végző szerveztek, egy duális struktúrában, jellemzően a szűkebb (mikro)térség igazgatási és szociális szolgáltatási rendszerébe bekapcsolódva végzik munkájukat.

A tevékenységük döntően az egyéni problémák kezelésre koncentrál, melyben nagy szerepet kap az információnyújtása és az ügyintézés.

Levonható társadalompolitikai

konzekvenciák

Társadalmi feltételek életesélyek

Gazdasági válság

Zavar az Zavar az ellátórendszerbenellátórendszerben

Társadalompolitikai irányok

• jogosultságok megszűntetése

• represszív szegénypolitika

• központosítás

Nem egy doboz, amibe Nem egy doboz, amibe mindent be lehet pakolni!mindent be lehet pakolni!

Szervezeti – szabályozási változás

Humánerőforrás-allokáció

Segélyezési rendszer átalakítása

esetmenedzser

Új szolgáltatási csomag tartalmaÚj szolgáltatási csomag tartalma

Lakhatási problémák kezelése

Aktiválásipolitikákban való részvétel

Arra a kérdésre, hogy „Milyen olyan tevékenységre lenne szüksége a környéken

élőknek, amit nem nyújt a családsegítő” a 333 intézményvezetőből 300 válaszolt, átlagosan

2,6 hiányzó szolgáltatást jelölt meg.

Talán nem véletlen, hogy a leginkább hiányolt szolgáltatás az

adósságkezelés.

Az együttműködés csak célcsoportok mentén lehet

elképzelni!

-Megváltozott munkaképességűek;-Fiatalok; -Képzetlenek, iskolázatlanok (tartós mn); -kisgyermeket nevelő szülők;-szenvedélybetegek;-lakásprobléma, rezsihátralékosok.

Egy elképzelt rendszer sémája: Munkaügyi és szociális szolgáltatások

horizontális kapcsolódása

középszint

kistérség

település

Szolgáltatások

Munkaügyi kirendeltség

Szocpol Tanács

INTEGRÁLT SZOLGÁLTATÁSOK

esetmenedzser

Aktiválási politikák

Ü G Y F E L E K

Munkaügyi központ

Szakmai, intézményi kapcsolatok

Középszint megerősítése

esetmendzser

Prioritások

A kapu és a támogató funkció erősítése!

Ehhez alapvető változásként szükséges a

segélyezési rendszer átalakítása