View
1
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A 9.-es szakiskolai közismereti
kísérleti tankönyv
Hajdúszoboszló, 2013.10.09.
Kerberné Varga Anna –
Mayer József – Vígh Sára
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A szakiskolai közismereti program szerkezete
és a közismereti tankönyv tartalma
Természetismeret
Társadalomismeret
Irodalom-nyelv/tan/ kommunikáció -
művészetek
Idegen nyelv
Matematika
Testnevelés
Osztályközösség-építő
program
Természetismeret Irodalom-nyelv/tan/
kommunikáció - művészetek
Matematika Társadalomismeret
Osztályközösség-építő
program
Tanterv Tankönyv
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kedves Tanulók!
Célok:
• Eredményes szakmatanulás, műveltség bővülése, személyiségfejlesztés
• Az egyéni és közösségi tanulás örömeinek megélése
Kereszthivatkozások
• A komplex tantárgyakon belüli és a tantárgyak közötti kapcsolatok (integráció)
Partneri viszony:
• Tapasztalatok megosztása
• A tankönyv következő kiadásában ezek beépítése
Tisztelt Kollégák!
Előzmények, háttér:
• A képzés keretei átalakultak
• Tartalmi elemei megváltoztak
• Válasz az ebből eredő kihívásokra
Partneri kapcsolat:
• Bevonni az iskolákat, a pedagógusokat a tankönyv kipróbálásának folyamatába
• Elvárás: visszajelzések és tapasztalatok megfogalmazására
Partneri viszony:
• „Legyen partnerünk a közös fejlesztőmunkában!”
• Cél: kipróbált, gyakorlatorientált, fejlesztéscentrikus, tartós tankönyv
A tankönyv előszava
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A kísérleti tankönyv
felépítése
• Osztályközösség-építő program – a közösségi
szellemiség megerősítése, egyéni tanulási motivációk
elősegítése.
• KOMA–program – kommunikációs képességek
fejlesztése, a magyar nyelv és irodalom, médiatudatosság
kialakítása.
• Matematika – számolási képességek továbbfejlesztése, a
szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen alapok elsajátítása.
• Természetismeret – a komplex és gyakorlatias szemléletű
természetismereti, egészségnevelési szokások kialakítása.
• Történelem–társadalomismeret–jelenismeret – nemzeti
azonosságtudat és az európaiság összekapcsolódása, az
állampolgári ismeretek feldolgozása.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Vígh Sára
Osztályközösség-építő program
A programnak kettős célja van:
• Az osztály- (tanulói) közösség kialakítása és erősítése
• A tanulók ráhangolása, érdeklődésük felkeltése a
közismereti tantárgyakban megjelenő tartalmak iránt
Fontos törekvés a tanulókhoz közelálló tartalmak feldolgozása,
megbeszélése (pl. tanulás tanulása, életpálya-tervezés,
szexualitás, viselkedéskultúra, környezetvédelem stb.).
Mit igényel a programot irányító pedagógustól?
• Nyitottságot és érdeklődést a tanulók és problémáik iránt
• A tanulói aktivitást elősegítő módszerek alkalmazását
• Szoros együttműködést/tervezést az osztályban
tanító pedagógusokkal
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Osztályközösség-építő
program tartalma Bevezetés az Osztályközösség-építő
programba Miért érdemes tanulni? Mit és miért tanultak nagyszüleink és szüleink? Miért (nem) szeretem az iskolát? Tudok-e tanulni? Érdemes-e jól tanulni? Gazdálkodj okosan! A családi költségvetés Végre van szabadidőm! A másik nem Gazdálkodj a közös tudással! Hálózatok világa Egyének és közösségek A barát, a haver és a span Ami összeköt(het), és ami elválaszt(hat)
egymástól Most lehet választani! Hol lesz a helyem a felnőtt társadalomban Jellemrajzok Lehetőségek és a kényszerek a döntésekben Az iskolába (is) vezető út Mit illik, mit nem illik? Természet- és környezetvédelem. „Én a
vízilovakkal vagyok” Egészséges táplálkozás A tudatos fogyasztó és a reklám A család szerepe A nemzet ünnepei Állam és polgára Érzelmek iskolája Záróra
• Tanulás
• Pénz/gazdálkodás/
családi költségvetés
• Szabadidő
• Közösségek/kapcsolatok
• Életút-tervezés
• Fogyasztás-reklámok
• Ünnepek
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az egyes fejezetek
felépítése:
a. Keretbe foglalt tartalom (két
figura)
• Témafelvetés
• Kérdések megfogalmazása
• Feladatok
b. A téma kifejtése
(szöveg+kép)
c. Kérdések-feladatok
d. Fejezetek közötti
kapcsolatok
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kerberné Varga Anna:
Kommunikáció-magyar Kommunikáció – művészet Én és az iskola, én és a
tanulás Mindenki más. A megértés nehézségei,
előítéletek. Valóság és médiavalóság.
Kommunikáció - irodalom Az élő világ kommunikál.
Nyilvános kommunikáció
Kommunikáció – nyelvtan Jelek erdejében. Szöveg és
reklám. Nyelv és beszéd. Nagy kincs a szókincs.
Kommunikáció Kommunikáló társadalom –
tömegkommunikáció. A Gutenberg-galaxistól az
információs szupersztrádáig. Internetes kommunikáció.
Nyelvtan A nyelv építőkövei – Nyelvi játékok. Helyesírási
kiskáté. Néhány mondat a mondatokról.
Irodalom – művészet Irodalmi arcképcsarnok I.
Művészeti ágak, műnemek, műfajok. Kultúrák és
emberek, népköltészet, hagyomány. Történet – kép – tér –
idő. Beszélő képek – a képregények világa. Film és
irodalom.
Irodalom A nyelv másik élete – az irodalmi nyelv. A világ
mint történet – a történetmesélés hatalma. Irodalmi
arcképcsarnok II. (Próza). Így írtok ti – a Nyugat költői. Élő
írók – élő irodalom.
Irodalom – nyelvtan Ugyanaz, de mégsem – történetek
változatai.
Szöveggyűjtemény
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Miért van szükség
szemléletváltásra?
Azért, mert…
• Az információs társadalomban való érvényesülés és
érdekérvényesítés másfajta képességeket igényel,
mint akár 10-20 évvel ezelőtt.
• A szakiskolában rendkívül kicsi a közismereti órák
száma: nem tanítható minden; a korszerű tudás
meghatározása döntő szempont.
• Ne ismételjenek a tanulási kudarcok.
• Az iskola célja, hogy a társadalomban jól boldoguló
embereket képezzen, ehhez elengedhetetlen a
kommunikációs készségek fejlesztése és a kulturális
identitás átadása.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
KOMA-fejezet alapvető
céljai:
• A kommunikációs készségek és az érzelmi intelligencia
fejlesztése
• A kulturális identitás kialakítása (nemzet, nyelv, kultúra)
• A (tanórai) kudarcok csökkentése, a sikeresség növelése
• A digitalizáció, a vizuális kultúra és a média, illetve a kortárs
irodalom kiemelt szerepe
• Alapvető, de nem rendszerezett irodalmi, művészeti
tájékozottságot adása (nem klasszikusan felépített tananyag
segítségével!)
• Elsősorban szemlélet közvetítése élményt adása, s ehhez
kapcsolni az ismereteket (az ismeretátadás eszköz és nem
cél)
• Megtanítani a diákokat tanulni, feladatok elvégzését komolyan
venni, megtanítani őket az együttműködés különböző formáira
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A diákok jellemzői, amelyeknek
a tananyag íródott
(Z-generáció)
• Mozaikos érettség
• Párhuzamos, több irányba való koncentrálás, de nem
hosszantartó figyelem
• Vizualitás szerepe elsődlegessé válik
• Internet, web2, okostelefonok, online és offline élet
• Média, reklám túlzott és kontrollálatlan hatása,
manipulációval szembeni védtelenség
• Példaképek, „ikonok” iránti vonzódás, hitelesség
kérdése
• Hagyományos társadalmi szerepekkel kapcsolatos
bizalmatlanság, tekintélyekkel szembeni teljes
közömbösség, fordított szocializációs folyamatok hatása
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A program értékei
Miért ad használható tudást?
• A kommunikációs ismeretek és a kommunikációs készségek
fejlesztése elsődleges a programban
• Az érzelmi intelligencia és az empátia fejlesztése
• Interkulturalitás: a kultúrák sokféleségének elfogadása, türelem a
mássággal szemben, tolerancia
• Szolidaritás, erőszakmentesség
• Környezettudatosság
• Kulturális eszköz- és jelrendszer elsajátítása
• Az irodalom populáris rétegének bemutatása (populáris és
klasszikus kultúra közötti hatások)
• A vizuális kultúra hangsúlyos szerepe
• Kortárs irodalom hangsúlyos megjelenése
• Jó szövegértési, szövegalkotási képesség kialakítása
• Kulturált viselkedés, pl. kulturált nyelvi viselkedés kialakítása
(nyelvhelyesség, helyesírás)
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Miben más ez a program?
• Nem a megszokott irodalmi kánon – a nemzeti
hagyomány és a kultúra kapcsolata, kulturális
identitás kialakítása (ikonikus szövegeink)
• Kortárs szerzők, digitális és vizuális kultúra
szerepeltetése
• Populáris műfajok is megjelennek: képregény,
krimi, dalszövegek
• Szöveggyűjtemény: alapvető tájékozódás,
további olvasáslehetőséget ad
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Területei
Négy fő terület: kommunikáció; nyelvtan; szövegértés,
szövegalkotás; irodalom, művészet, média
Projektfeladatok:
• A közös produktum készítése jó alkalom a közös,
megtervezett munkára, az érdeklődés, a motiváció, az egyéni
képességek figyelembevételére, az értékelésre.
• A feladat felbontása részfeladatokká, a felelősök, a határidők
meghatározása, a közös felelősség olyan szociális
kompetenciákat fejleszt, melyek a közösségépítés,
munkafegyelem kialakítása szempontjából nagyon fontosak.
• A pedagógus csak koordináló szerepet tölt be.
• Cél a közös, sikeres eredmény, az elkészült produktum:
osztálykönyv, osztályújság, közös történet, képregény.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Tartalom
(Szerzők: dr. Hunya Márta, Kerber Zoltán, Kerberné Varga Anna)
• Vigyázz, kész, rajt! (Projekt bevezető –
osztálykönyv készítése)
• Én és az iskola, én és a tanulás
• Az élővilág kommunikál
• Nyelv és beszéd
• Nagy kincs a szókincs
• Jelek erdejében
• Mindenki más. A megértés nehézségei,
előítéletek
• A nyelv építőkövei – Nyelvi játékok
• Irodalmi arcképcsarnok I.
• Helyesírási kiskáté
• Projekt bevezető – osztályújság készítése
• Kommunikáló társadalom -
tömegkommunikáció
• Nyilvános kommunikáció
• A Gutenberg-galaxistól az információs
szupersztrádáig
• Internetes kommunikáció
• Valóság és médiavalóság
• Szöveg és reklám
• Művészeti ágak, műnemek, műfajok
• A nyelv másik élete – Az irodalmi nyelv
• Néhány mondat a mondatokról
• Projekt bevezető – egy történet írása
• A világ mint történet – a történetmesélés
hatalma
• Kultúrák és emberek, népművészet,
hagyomány
• Irodalmi arcképcsarnok II. (Próza)
• Ugyanaz, de mégsem – történetek
változatai
• Így írtok ti – a Nyugat költői
• Történet – kép – tér – idő
• Beszélő képek – a képregények világa
• Film és irodalom
• Élő írók, élő irodalom
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
16. fejezet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
27. fejezet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
30. fejezet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Matematika
Jellemzői
Kortárs szereplők vetik fel a
problémákat, segítik a megoldást, motiválják a tanulókat, vezetik végig őket a tananyagon.
A célcsoportnak megfelelő nyelv használatával életszerű és érthető a tananyag.
A tanulók hétköznapi teendőin, és azok megoldásán át vezeti el a diákokat az elvont tudományos absztrakció felé.
Szorosan kapcsolódik a többi műveltségmodulhoz.
Duplaórás rendszerre épül. Egy oldalpár egy duplaórához kapcsolódik.
Hangsúlyos területei
A tanulói tevékenység, a tanulói kommunikáció (Beszéljétek meg! Vitassátok meg!) és a tanulók közötti kooperativitás fejlesztése.
A hétköznapok matematikai problémáinak megmutatása.
A problémamegoldáshoz szükséges analógiák, algoritmusok, a matematikai modell és alkalmazhatóság.
Az alapvető számolási és számítási készség fejlesztése.
Szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Matematika Számtan, algebra
Matematika az életünkben
Természetes számok, alapműveletek
Racionális számok, alapműveletek
Hatvány, valós számhalmaz, Venn-
diagram
Halmaz, függvény, sorozat
Halmazok, függvények
Diagram, grafikon
Egyenlet, mérlegelv, algoritmus
Sorozatok (algoritmus)
Gondolkodási módszerek
Matematikai logika
Kombinatorika
Valószínűség
Statisztika
Geometria
Térelemek
Síkidomok, kerület, terület
Derékszögű háromszögek
Térbeli testek, felszín, térfogat
Geometriai transzformációk
Koordináta-geometria, szögfüggvények
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Természetismeret (fizika, kémia,
biológia, természetföldrajz)
• Kapcsolat a NAT-tal: a fő témakörökön belül kb. 1/3-os
tartalmi szűkítés. A közös alapelvek után néhány minta a
lehetséges irányokra. Fejezetei a kerettanterv tartalmi
sorrendjében.
• Prioritások: integrált szemlélet (egymásra épülő ismeretek, pl.
légnyomás - időjárási frontok - légzés).
• Testi-lelki egészség (pl. függőség oka, kerülése).
• Fenntarthatóság, gyakorlati problémák (pl. a hazai
vízgazdálkodás múltja és lehetőségei).
• Történetiség (a „mit tudunk?” mellett a „honnan tudjuk?”
kérdése is).
• Kapcsolódás más műveltségi területekhez (pl. arányok:
vegyületek képlete - kémia; húrhosszok - fizika; harmónia -
zene)
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Természetismeret Tudásunk forrásai
1. Tér és idő Miért (nem) egyértelmű, hogy valami áll-e vagy mozog? Éggömb és földgömb. Az égi óra Állandóság és változás Az erő. Távolhatás
2.Sokaság (halmazok) Gázok halmazállapota. Folyadékok.
Áramlás Arisztotelész Kozmosza Víz a talajban
3. „A gép forog” – mechanika Energiát adunk. Teljesítmény Mozduló élőlények. Vérkeringés
4. Formák és arányok Szépség és egészség Atomi kirakós játék: az atomcsoportok Egyre kisebb – mégis ugyanaz Néhány alapegységből sokféle építmény Felépítés és lebontás Anyagáramlás szervezetünkben Hullám. Optika. A fény mint hullám
5. A szervezet Gép és ember A reflex: válaszadás A fertőzések megelőzése Külvilág és „belvilág”
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Történelem -
társadalomismeret
Célok:
• alapvető történelmi
ismeretek megerősítése
• új ismeretek biztosítása
Tartalmi elemek:
• Az európai és hazai
történelem kiemelkedő
állomásai
• Napjaink magyar
társadalmával összefüggő
állampolgári/társadalmi
ismeretek
Tevékenységközpontúság,
problémamegoldás
• A tanulói aktivitás
elősegítése a fejezetben
található különféle típusú
feladatok (térképek, források)
segítségével
• A tanulói érdeklődés
felkeltése a tanulók számára
(is) releváns problémák előtérbe
állításával
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Történelem –
társadalomismeret Európa arcai Európa bölcsői, a sport és az olimpia eszméi A korai középkor Az átalakuló Európa A modern világ születése A szélsőségek évtizedei A megosztott világ
Magyarok Európában A honfoglaló magyarok, az államalapítás Virágzás és hanyatlás Birodalmak szorításában A Habsburg Birodalomban A Horthy-korszak A vasfüggöny mögött A hidegháború vége Magyarország szomszédjai és Európa A magyar társadalom a rendszerváltás után
Társadalomismeret Társadalmi kérdések: Szegénység,
Deviancia. Nemzetiségek. Felekezetek Magyarország képekben – A hungarikumok Az iskoláról és a tanulásról A tanuló társadalom
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Köszönjük a figyelmet!
www.szaki.ofi.hu
kerber.anna@ofi.hu
vigh.sara@ofi.hu
mayer.jozsef@ofi.hu
www.ofi.hu
Recommended