Upload
szabomat
View
666
Download
3
Embed Size (px)
Citation preview
Információs hatalom
– mindent tud az egyénről, átlát másokat– róla alig tudni valamit, átláthatatlan
Az információs szabadságjogok célja az egyént átláthatatlanná, a hatalmat átláthatóvá tenni.
Számon tarthatják, mit telefonoztams mikor, miért, kinek.Aktákba írják, miről álmodoztams azt is, ki érti meg.És nem sejthetem, mikor lesz elég okelőkotorni azt a kartotékot,mely jogom sérti meg.
Az én vezérem bensőmből vezérel!Emberek, nem vadak -elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel,nem kartoték-adat.Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,jó szóval oktasd, játszani is engeddszép, komoly fiadat!
Megfigyelő társadalom
Embereket néznek.
Nem az emberek maguk látszanak, hanem az adataik, vagy a belőlük "kivont" adatok (DNS adatok, biometriai adatok)
SURVEILLANCE
DATAVAILLANCE
A megfigyelés lehet közvetlen, face-to face, vagy pedig lehet a technika által közvetített.
A megfigyelés területei
honvédelem közigazgatás, népszámlálás munkahelyi megfigyelés bűnmegelőzés és bűnüldözés fogyasztók megfigyelése
Ezek egyszerre léteznek és egyre inkább összefüggenek.
Külső és belső élet
lelki és testi élet, spirituális és fizikai lét, szent és profán, az isten és a császár birodalmai, egyház és állam, veleszületett és elidegeníthetetlen jogok és a hatalom által adott, és így el is vehető jogok, társasági lét és egyedüllét
otthon és az otthonon kívüli világ megkülönböztetése, utóbbi az egyén politikai életének színtere, előbbi pedig védelmet nyújt az embernek (az én házam az én váram)
Külső és belső élet
értelmetlen a különbségtétel, mert mindkét szféra az emberi létezés alapvető és egymástól elválaszthatatlan dimenziója.
hibás a különbségtétel, mert egyenlőséget tesz a „magánlét” és a „közösségi lét” szférái, valamint az „egyéni” és a „társadalmi” lét között. Abból, hogy valami magánjellegű, nem következik, hogy egyúttal ne lehetne társadalmilag is hasznos, és az egyén közösségi élete sem feltétlenül hasznos a közösség számára.
az a privát szféra, amelyben az
ember önmaga lehet és önmaga
maradhat
jog ahhoz, hogy egyedül legyünk
igény az iránt, hogy
meghatároz-hassuk, a ránk
vonatkozó információk
mikor, hogyan és milyen mértékben juthatnak
mások tudomására
a rólunk szóló tudás feletti ellenőrzés gyakorlásának lehetősége
az egyénhez való korlátozott
hozzáférés
a nem kívánt külső hozzáférés elleni védelem,
akár fizikai hozzáférésről,
akár személyes adatok
megismeréséről van szó
különbségtétel „információs” és „rendelkezési” privacy között
Kritikusok
a) Ésszerűségi kritika: „A védelem tárgya meghatározhatatlan.”
b) Gazdasági kritika: „A magánélet oltalma a csalók menedéke.” „A magánélet védelme tranzakciós költségeket növel.” (Richard A. Posner)
c) Piacvédő kritika: „Ha az állam korlátozza a személyes adatok forgalmát, az paternalizmus.” (Richard S. Murphy)
d) Feminista kritika: „A privacy-védelem a férfiuralomnak, a nők leigázásának legalizálása” (Reva B. Siegel)
mindenki maga döntheti el, mi lesz a saját sorsa, mit tesz magával, a testével és a rá
vonatkozó ismeretekkel
Információs önrendelkezés
Az emberek nem szabadforgalmú javak, az emberekre vonatkozó ismeretek sem.
Információs társadalom: a magánszféra nyitottabbá válik, az emberek magukba zárkóznak, az egyén virtualizálódik
software-self, data-double
Információs önrendelkezés
Az egyén döntési joga a saját maga és a külvilág kapcsolatáról információs értelemben.
az „énnel” lazább és szorosabb kapcsolatban álló elemek
megkülönböztetheti magát a külvilágtól és joga van a külvilág saját magától való elhatárolására is
Információs önrendelkezés
Nemcsak az egyénre vonatkozó ismereteknek a külvilág felé való mozgása feletti kontroll, hanem a külvilágra vonatkozó ismereteknek az egyéni szférába való bejutásának az ellenőrzése is.
Mindenki maga dönt arról, hogy mit enged be a világból a magánszférájába, és arról is, hogy a külvilágról milyen ismereteket szerez meg.
kommunikációs szabadságjogok pozitív
oldala (véleménynyilvánítás, szólás- és sajtó-, művészi és irodalmi alkotás, a művészeti alkotások terjesztésének, a tudományos alkotásnak, a
tudományos ismeretek tanításának szabadsága, a
lelkiismereti és vallásszabadság)
a személyes adatok védelméhez való jog, a
kommunikációs szabadságjogok negatív
oldala, magántitok, a levéltitok és a magánlakás
sérthetetlensége
tanszabadság, információszabadság,
vallásszabadság
mások meggyőződésétől, véleményétől és tanaitól való elhatárolódás joga, közérdekű információkról való tudomást
nem vevés joga