Audio, vizuális és audiovizuális médiaelemek feldolgozása.

Az információ befogadásánál három alapvető modalitást kell

figyelembe venni:

- a látási (vizuális)

- a hallási (auditív)

- a tapintásos-mozgásos (taktilis/kinesztétikus)

csatornák.

Az információ

Az információ nemcsak egyféle úton jut el hozzánk. Minél több formában találkozunk az információval,

annál nagyobb a valószínűsége, hogy megértjük és megjegyezzük.

Az emberek különböznek abban, hogy melyik észlelési csatornát részesítik előnyben, hogyan tudják legkönnyebben megérteni és megjegyezni az

információt.

Edgar Dale piramisa szemléletei az egyes megismerési formák hatékonyságát és egymáshoz való viszonyát. Látható, hogy a szóban, vagy írásban kapott információhoz (5-10%)

képest a média (például egy film) 25 %-os teljesítményre képes.

Az információ befogadása

Az információ befogadásánál három alapvető modalitást kell figyelembe venni:

- a látási (vizuális)- a hallási (auditív)- a tapintásos-mozgásos (taktilis/kinesztétikus)

csatornák.

Három modalitás

A vizuális csoportba tartozó tanulók leginkább a látható ingereken keresztül tudnak tanulni. A

prezentációk és képorientált tevékenységek, a sok vizuális tartalommal rendelkező multimédiás

módszerek esetükben hasznosabbnak bizonyulnak, mint a könyvalapú tanulás.

Az auditív típusú tanulók leginkább használt modalitása a hallás. Ők az auditív rendszert célzó

anyagokra a legfogékonyabbak.

A mozgásos típusú tanulók csoportjába tartoznak a legjobban érintésen, mozgáson és tárgyakkal való

foglalkozáson keresztül tanuló diákok.

„a tanulókra az érzékszerveken keresztül kell

hatni.”

Írja Comenius már 1650-54 között „A látható világ képekben” című könyvében.

Az audio, vizuális és audiovizuális multimédiás

eszközök a vizuális és az auditív tanulók

információszerzésében tudnak hatékony

segítséget nyújtani.

A mozgókép megjelenése az oktatásban.

A képek filmszerű alkalmazása jóval a film megszületése előtt kialakult. Az egymással összefüggést alkotó képsorok alkalmasak voltak akár

hosszabb idő alatt lejátszódó folyamatok bemutatására. A film, oktatásban történő alkalmazása lényegében a mozi

megszületésének pillanatában megtörtént, de a mozgóképpel történő szemléltetés is csak akkor tölti be hatékonyan a szerepét,

ha a tanítás-tanulás folyamatába szervesen illeszkedik. Az elektronikus eszközöknek köszönhetően a mozgóképek

befogadására jellemző frontális munkaforma mellett megteremtődött az egyéni, önálló tevékenység lehetősége is.

Időfüggő médiaelemek

Időfüggő médiaelemek

Mozgókép Hang Animáció

Mozgókép

A mozgókép elemek az elektronikus tananyagok leglátványosabb elemei, szinte minden multimédiában szerepelnek. Ennek

formája lehet analóg módon meglévő/forgatott film digitalizálása útján nyert állomány, illetve eleve digitális módon előállított mozgókép. Használatuk során ügyelni kell a tömörségre,

legyenek rövidek, klipszerűek.

Mozgókép formátumok

Az információk közül a mozgókép digitalizálása a legnagyobb tárhely-igényű. Egy perc tömörítetlen videó mérete akár 100 MB is lehet. Ezért a videók tárolására

különböző tömörítési szabványokat hoztak létre, melyek segítségével jó minőségű és kis méretű fájlokat

készíthetünk.

MPEG szabványok

Segítségével viszonylag kicsi tárkapacitást igénylő, jó minőségű állományokat tudunk készíteni. A kompromisszum érdekében 1:100, vagy 1:200 arányú veszteséggel tömörít. Az eljárás lényege, hogy nem tárol minden képkockát, csak a képkockák közötti különbségeket, egy meghatározott algoritmus szerint. Háromféle képkocka jön létre a tömörítés során:

- az úgynevezett „intra” képek, ezek a teljesen eltárolt képek

- a „predicted” képek, ezek jósolt képkockák, az elmozdulást és a két kép közötti eltéréseket tárolják

- a „bidirectional” képek, vagy „kétirányú” képek, melyek az előbbi két típus képeit kapcsolják össze.

Quick Time

Az Apple által kifejlesztett multimédia technológia, különböző formátumú médiatartalmak (digitális videó,

hang, animáció, szöveg, zene) kezelésére szánt formátum. Windows és Mac OsX rendszereken

egyaránt használható. A fájlok kiterjesztése MOV.

Mozgóképszerkesztő programok

Mivel a programok hasonló elv szerint működnek, ezért szolgáltatásaik is hasonlóak. Mindegyik

vágóprogram ugyanazokat az ablakokat tartalmazza, csak más megjelenésben.

A projekt helyének kiválasztása

A vágóprogramok megnyitásakor minden esetben módunk van a projekt helyének kiválasztására, ami

programonként eltérő sorrendben és módon valósítható meg:

A Movie Maker esetében a projekt helye a megnyitás után, az első mentéskor határozható meg.

A munkánk során használt nyersanyagelemek a projektablakban jelennek meg. Ezek az elemek

többnyire állóképek, mozgóképek és hangok lehetnek.

Szerkesztősáv - timeline

A timeline-ok a vágóprogramokban a film összerakását szolgálják. Megkülönböztetünk videó- és audiosávot. A

sávok száma a professzionálisabb programokban növelhető, ezzel biztosítva a kép- és hangkeverés lehetőségét. A timeline-hoz különböző eszközök

társulnak, melyek a vágás során nyújtanak segítséget.

A vágás

A multimédiafejlesztésekben megjelenő videó állományokkal a leggyakrabban elvégzendő művelet,

hogy ki kell vágni egy részt a filmből. Az adott nyersanyagból kiválasztjuk az általunk fontosnak tartott

szakaszt, azt megfogjuk, és letesszük Timeline-ra. A Timeline felbontása szándékunk szerint változtatható. A Timeline elején bővíthetők és törölhetők a video-, illetve a hangsávok. A forrásablakba egyszerre több

nyersanyagelemet is betehetünk, azok közül választhatunk, vagy törülhetjük a szükségtelent.

Effektek

A képekre vonatkozó effektek közül leggyakrabban a képátmeneteket kezelő használt. A vágásokat a két

rész közötti animálással lehet eltüntetni, amire a program számos lehetőséget kínál. Ezek közül a

legismertebb az áttűnés (Cross Dissolve). Használatakor megfogjuk az ikont és ráhúzzuk a két

filmrészlet találkozására. Szabályozható a képátmenet hossza.

A hang Amennyiben analóg hangfelvételünk van, először

digitalizálnunk kell, hogy a hangállományokat kezelő szoftverekkel dolgozhassunk rajta. A hangdigitalizálás

során az analóg jelet időben diszkrét impulzusok sorozatává kell alakítani. Az amplitudóértékek

információ-tartalmát binárisan kódolt kódszó-sorozatok hordozzák. A digitalizálás minőségét két tényező

határozza meg:

- a mintavételi frekvencia (az analóg jelből milyen sűrűséggel

vesznek mintát)

- a minta mérete (a felbontás minősége, vagyis egy minta hány

bitből áll)

A folyamat négy lépésből áll:

A hangdigitalizálás lépései

- Sávhatárolás (kvantálás): A minta felbontását határozzuk meg. Az analóg jel feszültségértékeinek intervallumát felosztjuk véges számú lépésre , és a valós feszültségértékek helyett ezekkel a rögzített értékekkel számolunk.

- Mintavételezés: Megadott időközönként belemérünk a jelbe, és leolvassuk a feszültséget.

- Analóg-digitális átalakítás: A mintavételezés során vett minták értékeit a digitalizáló algoritmus tárolja, melyek ebben a fázisban még tízes számrendszerbeli értékek.

- Kódolás: A minták tízes számrendszerbeli pillanatnyi értékeit bináris kódszavakká konvertálódnak.

A hangdigitalizálás

Digitális hangformátumok

WAV formátumSzemben az MP3 és más adatformátumokkal, a WAV formátum általában nem tömöríti az audio adatokat, viszont lehetséges tömörített adatok tárolása WAV

formátumban.

MP3, Mpeg Audio Layer-3Nagyarányú veszteséges hangtömörítést lehetővé tévő fájlformátum. A tömörítés lényege, hogy az emberi fül

számára nem, vagy alig hallható hangokat nem tartalmazza az MP3 fájl.

A megfelelő hangformátum kiválasztásakor ellenőriznünk kell, hogy a multimédiafejlesztő szoftverek milyen állományokat tudnak

befogadni, kezelni.

Utómunkák digitális hangállománnyal

Digitális hangállomány esetén is szükség lehet utómunkálatokra. A három leggyakoribb feladat:

-vágás: Egy részlet kivágása valamely hangállományból és egy másik fájlba illesztése.

-keverés: Két hang egymásra úsztatása, úgy, hogy mindkettő hallható maradjon.

- le- és felúsztatás (Fade Out / Fade In): A felvétel végén, vagy elején használható le-, illetve felkeverés.

A WEB rádió

A számítógépes hálózatok fejlődésével felmerült a lehetőség, hogy Interneten keresztül sugározzanak

rádió-, illetve televízióadásokat. Ehhez olyan eszközökre volt szükség, amelyek egy rádió műsorát

megfelelő sebességgel (real time) digitalizálni tudja. Az ún. médiaszerverek létrehozása után a megfelelően

gyors hálózati eléréssel rendelkező felhasználók élvezhették az on-line rádiózás örömeit.

A WEB tévé

Az on-line tévéadások létrehozása hasonló elven történhet, azonban a képi információ a hanginformáció többszöröse, így tömörítése és továbbítása nagyobb

teljesítményű eszközöket kíván a szolgáltató oldaláról, és gyorsabb hálózati elérést a felhasználó oldaláról.