A térközszabályozásKészítette: Kolipka Vivien

Térközszabályozás- Proxemika

• Az emberi térhasználat tudományterülete• Meghatározza az egyének közötti testtávolságot, amelyet a

kommunikáció során betartanak.

A térközszabályozás korabeli illusztrációja

A távolság mint nem verbális kommunikációs eszköz

• Ősi, biológiai eredetű• Gerinces állatok territoriális (területi) viselkedése• Számos változáson és módosulás• Különböző távolsági normák érvényesek az egymástól eltérő emberi

kultúrákban• Mások voltak a normák a különböző történelmi korszakokban is, egy-egy

kultúrán belül

Edward T. Hall

• Amerikai antropológus• 4, jól elkülöníthető zóna

A Hall-féle társas tér szabályozás zónái

Edward T. Hall

Intim zóna• 15-45 cm• Érzelmileg közelálló barátok, családtagok kapnak „belépési engedélyt”• Testek közötti fizikai kapcsolat jellemzi• Szagoknak, sugárzó hőnek jut fő szerep• Bőr és izmok kommunikálnak• Halkan vagy suttogva beszélünk• Látás torz képet nyújt

Személyes zóna- közeli szakasz

• 45-75 cm• Még kisugárzik a másik ember hője, érezni lehet leheletét szagokat és

illatokat• Látásélesség tisztább, éles

Személyes zóna- távoli szakasz

• 75-120 cm• Jól látjuk és halljuk partnerünket• Még itt is érzünk szagokat• Nincs fizikai kapcsolat• Hangerősség normális szintű• Ügyeljünk arra, hogy engedély nélkül ne hatoljunk be mások személyes terébe, mert tolakodónak, bizalmaskodónak fognak bennünket tartani.

Társasági zóna• Közeli szakasza: 120-210 cm • Távoli szakasz: 210-360 cm• Tekintet egész embert átfogja, finomabb részletek nem érzékelhetőek• Hangerő: magasabb, objektívebb• Enyhébb illatok nem érezhetőek

Nyilvános zóna• Közeli szakasz:

•360 – 750 cm•nagy hangerő•gondosan megválasztott fogalmak, kifejezések

• Távoli szakasz:•750 cm -•nyilvános szereplés

Mitől függ az, hogy valakivel milyen távolságot tartunk?

1. Mennyire szeretjük a másikat. 2. Egymáshoz viszonyított státusz3. Kulturális különbségek

•Földrajzi hely•Érintést engedő kultúrák•Érintés korlátozó kultúrák•Lakóhely településtípusa

4. Hatalom és rang kifejezése5. Hangulati, diszpozíciós elemek6. A tér szociális adottságai

Felségterület• Elsődleges felségterületek: pl. lakásunk (szobánk); autónk• Másodlagos felségterületek: pl. az osztálytermünk; az iroda, ahol

dolgozunk• Nyilvános felségterületek: pl. színház előcsarnokában adott pillanatban

elfoglalt helyünk.

Köszönöm a figyelmet!