Üzleti hálózatok közösségi modellje

Vezetéstudományi Intézet Vezetés és kontroll tanszék

1093 Budapest, Fővám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489. Tel.: (1)4825377, (1)4825263; fax: (1)4825118 Internet: http://mgmt.uni-corvinus.hu

Üzleti hálózatok közösségi modellje

Szervezetközi hálózatok és vállalatcsoportok irányítása

2016. április 11.

[email protected]

Móricz Péter (2016) ‘Üzleti hálózatok közösségi modellje’, Szervezetközi hálózatok

és vállalatcsoportok irányítása előadás, Budapesti Corvinus Egyetem, április 11.

■ Jelentősen feljavított és

kreatív értékajánlatok

(24/7/365, aggregálás,

long tail, testre szabás,

közösség-építés,

bróker stb.)

■ Menet közbeni kísér-

letezés a bevétel-

áramokkal (freemium,

társulás/ átkattintás,

hirdetés, előfizetés,

dinamikus árazás stb.)

Az internet alapú üzleti modell innovációk közül az

konfiguráció elem egy jelenségére fókuszálunk

■ Az értékajánlat előállí-

tásában közreműködők

újszerű kombinációja

(C2C, web 2.0, P2P, közvetlenül a gyártótól

stb.)

2016. április 11. 2. Móricz Péter: Üzleti hálózatok közösségi modellje

ÉRTÉKAJÁNLAT BEVÉTELI MODELL KONFIGURÁCIÓ

A közösségi modell felemelkedése

■ Operációs rendszerek: Windows vagy Linux?

■ Enciklopédiák: Britannica vagy Wikipedia?

■ Hírek és vélemények: Újság vagy blog?

■ Időjárás-elemzés: OMSZ vagy Időkép?

■ Szállásfoglalás: Booking.com vagy Couchsurfing?

■ Benzinár-összehasonlítás: Holtankoljak vagy Benzinhiéna?


Alapértékek és célok a közösségi modellben

■ Kevés jövedelem vagy akár nincs is jövedelemtermelés

■ Nyitottság, vendégszeretet, tömeges részvétel

■ A viszonosság elve, a „gyártó” és a „fogyasztó” szerepek

váltakozása, a hozzájárulások és hasznok egyéni

egyensúlyával

■ Képlékeny tulajdonjogok, kulcsfontosságú a bizalom


Drótos György és Nemeslaki András (2002): Valóság-e az elektronikusan

összekapcsolt szervezetek hálózata?, Konferenciaelőadás, Budapest,

2002.11.20.

Szervezeti felépítés a közösségi modellben

■ Mindenki azt nyújtja, amiben a legjobb, az „alapkompetenciákra” törekvés a normál viselkedés

■ Alulról (ön)szerveződő (moduláris), redundáns munkavégzés

■ Egyenlők együttműködése, közös konszenzusos vagy többségi döntések

■ Kis hatalmi távolságok természetesen kialakuló, osztott jogosítványokkal rendelkező „szuperuserekkel”

■ Írott szabályok, eljárásrendek és alapelvek, mellett a szokások és a közös értékek vezérelnek

■ Szinte hierarchiamentes felépítés bonyolult, de közvetlen kommunikációs utakkal

■ Nehezen feltérképezhető (ellenállóbb, könnyen újjászülethet) és gyors növekedésre lehet képes


Drótos és Nemeslaki (2002) felhasználásával

Vezetés a közösségi modellben

■ Önirányítás a jellemző

■ Az alapítók vezető szerepe meghatározó, de később ez az

iránymutatásra, mozgósításra, lehetőségek teremtésére,

akadályok elhárítására korlátozódik

■ „Szuperuserek”: a legaktívabb/legelfogadottabb tagok

kiemelkednek

■ Mentor szerep: támogatás, biztatás, terelgetés

■ Esetenként a „szuperuserek” minőségbiztosítást és ehhez

kapcsolódóan kontroll funkciót is ellátnak


Drótos György: Vezetők és intelligens technológiák a hálózatokban –

Mennyiben sajátosak a hálózatos struktúrák vezetői szerepei és alkalmazott

IT eszközei?, Konferenciaelőadás, Balatonfüred, 2013.08.27.

felhasználásával

Vevői igénykielégítés a közösségi modellben

■ Többnyire olcsó (vagy ingyenes), közvetlen, testre szabott,

izgalmas termékeket/szolgáltatásokat nyújtanak

■ A vevői igényekre fogékony, az új igényeket akár egyedileg

és gyorsan is képes lehet lefedni

■ Közvetlen „gyártó”–„fogyasztó” kapcsolat, költséges

közvetítők kihagyása

■ Mennyiségi és minőségi hibák az elosztott kontroll mellett

előfordulhatnak


Drótos és Nemeslaki (2002) felhasználásával

Számos fogalom született a közösségi modell

egyes vonásainak kifejezésére


Web 2.0

Sharing economy

Open innovation

Wikinomics

Wisdom of the crowd

Crowdsourcing

Crowdfunding, crowdvoting etc.

Agora

Collaborative consumption

Co-creation

Peer-to-peer

Open source Virtual organizations

Online communities

Virtual volunteering

Distributed computing

Citizen science

Mesh

A tömeges együttműködés, a közösségi kiszervezés

és a megosztás gazdasága átlapoló tendenciák


Wikipédia

Youtube

Waze

iStockphoto

Innocentive CrowdSpring

TaskRabbit

Airbnb

Couchsurfing

WIKINOMICS SHARING

ECONOMY

CROWDSOURCING

A közösségi modell közös alapvonásai a Wikinómia

(Tapscott és Williams nyomán) elveivel írhatók le

■ Tömeges részvétel és együttműködés:

– Nyitott együttműködési keretek

– Egyenrangúak együttműködése,

peer-to-peer

– Megosztás, önkéntesség

– Globális cselekvés, világméretű üzem


Lásd: Tapscott–Williams (2006): Wikinomics: How Mass Collaboration Changes Everything

Wikinomics: Tömeges együttműködés

(Wikinómia)

■ Tárgya:

– Tartalom (pl. Wikipedia, Openstreetmap, Twitch.tv, Flickr, Blog.hu)

– Szoftverfejlesztés (pl. Linux, Firefox, Pentaho, Moodle)

– Mérés, észlelés (pl. Clever-Tanken, Metnet, Járókelő.hu, Waze,

Route4U)

– Emberi intelligencia (pl. Fold.it, reCAPTCHA)


Wikinomics: Tömeges együttműködés

(Wikinómia)

■ Felhasználás: ingyenes, fizetős, vegyes

■ Felhasználó: magánszemély, szervezet, vegyes

■ Tevékenység: önkéntes, közvetve fizetett,

közvetlenül fizetett

■ Platform: non-profit, üzleti


P

T F

P

T

F

szolgáltatásnyújtás

információ / díjfizetés

inform. / kompenzáció

Alapmodell

A crowdsourcing révén a közösségi modell mára

közelebb került a vállalatokhoz, szervezetekhez

■ A crowdsourcing (közösségi kiszervezés):

– Egy hagyományosan alkalmazott vagy

szerződéses partner által végzett

feladat ellátását

– nyílt felhívással önkéntes,

– önszerveződő (alapvetően online)

közösségre bízzák.


Lásd: Howe (2006): The Rise of Crowdsourcing, Wired, June 2006.

Crowdsourcing: Közösségi kiszervezés (1)

■ Tárgya:

– Rutinfeladat (pl. Mechanical Turk, Zooniverse)

– Komplex feladat (pl. Clickworker, TaskRabbit)

– Kreatív munka (pl. CrowdSpring, KreaNod, iStockphoto)

– Innováció (pl. Innocentive, Unilever/OI, AstraZeneca, Goldcorp)

– Finanszírozás (pl. Kickstarter, Indiegogo)


https://www.mturk.com/mturk/welcome



https://www.zooniverse.org/

https://www.clickworker.com/

https://www.taskrabbit.com/

https://www.crowdspring.com/

http://kreanod.hu/

http://www.istockphoto.com/

https://www.innocentive.com/

https://oiportal.yet2.com/

http://openinnovation.astrazeneca.com/

http://www.mining.com/web/integra-gold-corp-launches-1000000-crowd-sourcing-gold-rush-challenge/

https://www.kickstarter.com/

https://www.indiegogo.com/


■ Típusa:

– Integratív (összeadó jellegű): résztevékenységek összegzése (pl.

tartalom, mérés stb.)

– Szelektív (pályázat jellegű): projekt alapú, redundáns

– Vegyes: projekt alapú, integratív (pl. crowdfunding, clickworkerek)


P

T F

P

T F

Integratív Szelektív


■ Platform nyitottsága:

– Közvetítő platform: független crowdsourcing piactér

– Egyszereplős platform: a felhasználó szervezet saját nyílt platformja

– Belső platform: szervezeten belüli „crowd”


P

T F

Közvetítő Egyszereplős Belső

F

T P T

F

P

A tartalom és az információ mellett a kézzelfogható

magántulajdon megosztása is előtérbe került

■ A sharing economy

(megosztás

gazdasága) az

erőforrások nyitott

közösségekben való

megosztására és a

kollaboratív

fogyasztásra épülő

üzleti modellek

összessége.


Lásd : Gansky (2010): The Mesh: Why the Future of Business is Sharing.

Botsman–Rogers (2010): What's Mine Is Yours: The Rise of Collaborative Consumption

Globalizálódó nemzetközi úttörők és ígéretes

hazai kezdeményezések a piacon

■ A legizgalmasabb jelenség a megosztás és a tömeges

együttműködés kiterjesztése a fizikai javakra.

2016. április 11. 18 Móricz Péter: Üzleti hálózatok közösségi modellje

+1: https://youtu.be/2py-VG-UHhI

( )

( )

https://youtu.be/2py-VG-UHhI





A nem fizikai termékek megosztása átlapol a

wikinómia és a crowdsourcing témakörével

Ingatlan

Jármű

Használati tárgyak

Digitális termékek

Munkaerő

Pénz


A sharing economy a közösségi megosztáson túl

ernyőfogalomként is használt

■ Megosztott jog:

– Használat (klasszikus közösségi megosztás)

– Tulajdon (csere, eladás, adomány)

■ Konfiguráció:

– C2C (klasszikus közösségi megosztás)

– B2C on-demand hozzáférés egy kézben lévő erőforráshoz)


C2C B2C

P

T F

T

P F

A megosztás alapú üzleti modellek közös vonásai


■ [F:] Olcsó vagy

ingyenes,

[T:] jövedelmező

■ Változatos, fogékony

■ Közösségi, életstílus

■ [T:] Használat-arányos

díj / viszonosság-alapú

■ [P:] Jutalék tranzakciós

(esetleg idő) alapon /

adományok

■ C2C-P2P piactér

■ Nyitott, sokszereplős

■ Bizalom-alapú

ÉRTÉKAJÁNLAT KONFIGURÁCIÓ BEVÉTELÁRAM

[F:] Felhasználás

[T:] Tevékenység/megosztás

[P:] Platform/közvetítő

Új paradigma?

■ Kihívást támaszt a meglévő

üzleti modellekkel szemben

■ A fogyasztás új modellje

■ Az IT mint a folyamatok

gyökeres átalakításának

katalizátora

■ Win-win játszma közösségi

szinten, társadalmi hasznok

■ Elképesztő növekedés és

piaci várakozások


Új mumus?

■ Nincs benne semmi

gyökeresen új

■ Adózási és szabályozási

kibúvóval sáfárkodik

■ Csupán egy válságtünet, a

pénz és nem a bizalom

vezérli

■ A közösségi álarc mögé

bújtatott nyereségéhes új

belépők

■ Társadalmi mellékhatások


Javasolható legjobb gyakorlatok

■ Proaktív fellépés a szabályozás

segítésében

■ Változtatások a jogos kétségek

eloszlatásához

■ Átláthatóság erősítése

■ Társadalmi haszon bemutatása

■ Befektetés vagy szövetség a

megosztásos közösséggel

■ Vegyes modell: megosztás

elemeinek beépítése

■ (Ellenlobbi)

Sharing economy típusú kihívók Hagyományos iparági szereplők


Kételyek

megválaszolása

Üzleti potenciál

kiaknázása

A tömeges együttműködés, a crowdsourcing és a

közösségi megosztás vezetői tanulságai

■ Közösségépítés, kitolt szervezeti határok: nyitott közösségi

részvétel beépítése a termékbe, szolgáltatásba,

folyamatokba (pl. önkéntes riporterek, felhasználói

közösségek, adatgyűjtők)

■ Belső crowdsourcing: hierarchián átívelő, önszerveződő

együttműködés elősegítése (pl. belső wikik, innovációs

portál)

■ Innovatív, on-demand jellegű szolgáltatás: a közösségi

megosztás egyes elemeinek átvétele, ill. partnerség ilyen

platformokkal (pl. B2C megosztási modell)


Összefoglalás

■ Az internetre (okostelefonokra) építve a közösségek „újrafelfedezését” figyelhetjük meg, számos közösségi cél megvalósítását nyitott, önkéntes, önszerveződő tömeges együttműködéssel

■ A közösségek olyan termékeket/szolgáltatásokat is előállíthatnak, amelyek újszerű, izgalmas, testre szabott versenytársává válnak a korábbról ismert gazdálkodó szervezetek termékének

■ Ha a szervezet maga mellé állítja a közösséget, annak hozzájárulásai gazdagíthatják meglévő szolgáltatásait/termékeit

■ A szervezetek maguk is kinyithatják folyamataikat a közösség irányába, mozgósítva a közösségi modell erényeit

■ Nagyobb szervezetek saját munkavállalóik együttműködésébe is becsempészhetnek közösségi elemeket

■ A közösségi modell számára platformot biztosítani új üzleti lehetőségként is megjelent, bár ilyenkor a viszonosság helyett a pénzkereseti lehetőség, a közösségi cél helyett a működtető üzleti érdeke kerül előtérbe


Leadership & Management

Üzleti hálózatok közösségi modellje