A beszéd-és mozgásfejlődés

összefüggései Rácz Katalin, F. Földi Rita, Barthel Betty

Gyógypedagógiai Szemle, 2012-XL.évfolyam 2

2015.február 9. Bálóné Dányi Izabella

Bevezetés A csecsemő saját mozgásán keresztül, játékosan fedezi fel a világot és ez

adja az értelmi műveletek eredetét. A gyerekek korai fejlődésének alapja a motoros viselkedés és a motoros

észlelés, melyek funkcionális egységet alkotnak. Az észlelési folyamatok fejlődésében, illetve a szenzoros integrációban

kiemelten fontos szerepe van a mozgásnak, ezen belül a természetes mozgásnak.

A mozgások segítik a neurológiai érési folyamatokat, ezáltal az információk összerendezését.

A beszédet a legkomplexebb teljesítménynek tekintik. A beszéd fejlődését számos nem verbális előkészítő folyamat előzi meg, és azok integrációja egy kritikus fejlődési mértéket el kell, hogy érjen ahhoz, hogy a gyermek számára a beszéd elsajátítható legyen.

A beszédzavarok, vagy iskolai kudarcok csak másodlagosak, primér okok a hiányos fejlődésben, az előkészítő folyamatok normális lefolyásának zavarában keresendők.

A zavarok elsődleges okait egy alacsonyabb fejlődési szakaszban kell keresnünk az észlelési folyamatok körében.

Szakirodalmi áttekintés

A mozgás és észlelés jelentősége a beszédfejlődés folyamatában:

A mozgásfejlődés szomatikus és pszichikus tulajdonságok változása, amely az ember alapvető mozgásformáiban a koordinációs és kondicionális képességek működésében mérhető fel.

Az egészséges fejlődéshez elengedhetetlenek az élettanilag előírt, csak az emberre jellemző, egymásutániságban nem felcserélhető mozgások jelenléte.

Emberre kizárólagosan jellemző egyedfejlődési sor a kúszás-mászás-járás dominancia, és erre épül rá a kizárólag emberi kommunikációs forma a beszéd-írás-olvasás.

A kommunikáció akkor lesz jó, ha a gyermek problémamentesen végigmegy ezen a fejlődési soron. Vagyis az idegrendszer teljes beérése szükséges ahhoz, hogy a kommunikációban alkalmazott formák,(gesztusok, hanglejtések, mimikák)mindegyike tökéletesen működjön.

Szakirodalmi áttekintés II.

Az anyanyelvi szinten való elmaradás elégtelenül szervezett idegrendszerre vall.

Az iskolai tanulási zavarok előrejelzője az óvodáskorban jelentkező részképesség-zavarok, melyek az érzékelés, észlelés, mozgás, figyelem, beszéd, emlékezet és a gondolkodás eltérő működése következtében lépnek fel.

Kevésbé rendelkeznek lokális tünetekkel, inkább általánosságban befolyásolják a funkciórendszer működését, késleltetik a fejlődést.

Kialakulásában jelentős szerepet játszanak az információk feldolgozásainak hiányosságai, pl. látási és hallási ingerek feldolgozásának nehézségei.

Motoros funkciók segítik az ingerek rendeződését. A mozgásészlelés befolyásolja és szabályozza a mozgást, ami visszahat arra, így a pontosabb mozgás jótékonyan hat az észlelési folyamatra

Az írás és olvasástanulás valamennyi perceptuális képességünk maximumát igényli. Kifinomultabb látási, hallási és finommotorikai készséget kíván tőlünk, mint bármely más dolog megtanulása. Rendkívül kicsi szimbólumokat kell megkülönböztetni és fonemikus sorrendbe tenni, hogy szavakat alkossanak.

Beszédfejlődési zavarok

Fontos ismérve, hogy ép hallás és normális értelmi fejlődés mellett alakulnak ki.

A beszéd szempontjából az agy felelős a kommunikációért és bal-jobb félteke együtt koordinálja a nyelv folyamatait, (Brocka-beszédprodukció, Wernicke-megértés).

Trauner és mtsai neurológiai vizsgálatai a nyelvi problémás gyerekek 70%-nál mutatott agyi eltérést, míg a kontroll csoportnál csak 22%-nál.

Bishop: DCD(Developmental Coordination Disorder/Fejlődési Koordinációs zavar) és a DLD (Develpomental Language Disorder/Fejlődési Nyelvi Zavar) hátterében azonos idegrendszeri rizikó faktor áll.

Az, hogy melyik pszichológiai eltérés jelenik meg, az időzítéstől és az elhelyezkedéstől függ.

Beszédfejlődési zavarok Az idegrendszeri szerveződési folyamat végén jelenik meg kizárólag

az ember esetében a lateralizáció, vagy más néven oldaliság.

Az agyfélteke-dominancia az anyanyelv elsajátítása során a nyelvi elemek hatására alakul ki. A dominancia megválasztása a gyerekeknél csak a mozgás érzékszervi fejlődés utolsó állomása, a fejlődéssor koronája.

Ekkor az agyunk egyik fele domináns féltekévé válik, és teljes oldalasságot alakít ki. Ha 3 éves korra nem mutatható ki a gyermeknél a kézdominancia, zavarok jelentkezhetnek a beszédfejlődésben, majd az írott nyelv elsajátításában is. A jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése, a balkezesség erre utaló jel.

Az olvasás zavarnál a legnagyobb problémát a fonémák gyenge megkülönböztetése jelenti. A gyerekek 5 éves korban mért fonológiai készsége előrejelzi a későbbi olvasási előmenetelüket, és a fonológiai fejlesztése ennél fogva meggyorsíthatja az olvasástanulást.

Beszédfejlődésben elmaradott gyermekek körében végzett kutatási eredmények Viholainen: az elmaradt mozgásfejlődés negatív hatással van arra,

hogy a gyermek felfedezze környezetét, ami a beszédfejlődés lelassulásához vezet.

A korai mozgásfejlődés kapcsolatban áll a későbbi olvasási készséggel.

Trauner és mtsi.: DLI mutató(Develeopmental Language Impairment) gyerekek mozgásfejlődésében leginkább a járásban találtak késést. A legtöbb neurológiai tünettel rendelkező gyerekek mutatják a legalacsonyabb nyelvi készségszintet. A DLI nem önálló zavar, hanem jelzője egy szélesebb körben elterjedt idegrendszeri eltérésnek.

Rintala és Linjene: a diszfáziás gyerekek nagymozgása gyenge, eltérő alapú nagymozgás-szinttel rendelkeznek.

Webster és mtsi.: a DLI-t mutató gyerekek finom-és nagymozgásait mérték iskolába lépéskor, 52%-ban motoros alulműködést diagnosztizáltak, melyek a kommunikációs pontszámokkal korreláltak legerősebben és csak mérsékelten a kognitív pontokkal.

Pszichomotoros fejlesztés jelentősége a beszédfejlődés segítésében A DLI-t mutató gyerekeknek nem csupán a beszédfejlődése megkésett,

hanem a mozgásfejlődésük is. Az 5-9 éves gyerekek finom motoros koordinációja összefüggésben van a nyelvi készségekkel. Tüneti kezelés helyett a probléma igazi forrását kell megcélozni a kezelésben.

A pszichomotoros fejlesztés a pszichikus funkciók fejlesztését valósítja meg mozgástevékenységeken keresztül, az idegrendszeri érési folyamatokra hat.

Marton-Dévényi: el kell kezdeni a gyermekek mozgásstádiumának megfelelő szintű gyakorlását és ennek tökéletesedése elindítja az egyedül az emberre jellemző kommunikációnak a fejlődését.

Rintala és mtsi.: a DSM-IV alapján DLI-vel, kommunikációs nehézséggel és tanulási zavarral küzdő 6-10 éves gyerekek körében vizsgálták a pszichomotoros fejlesztés és az általános testnevelés hatását.

A pszichomotoros fejlesztésben részesülő gyerekek nagyobb fejlődést mutattak a nagymozgásokon belül, különösen a tárgy kezelés területén.

A kutatás bemutatása

Mivel óvodás korú gyerekeknél még nem lehet olvasás, írás, számolás teljesítményt mérni, ezért a nagy-és finommozgást térképezték.

Szülői anamnézis a korai beszéd és mozgásfejlődésre vonatkozóan

Alapozó Terápia mozgásfelmérő rendszerét alkalmazták

176 gyermek mozgáskoordinációját, Marton-Dévényi Éva mozgásfelmérő teszt

5-6 éves óvodások

70 főnél kaptak értékelhető adatot

Átlagéletkor 5 év 10 hónap

28 lány, 42 fiú

103 paraméter mentén, 14 mozgáscsoportba sorolva

Vizsgálat menete Csecsemőkori nagymozgások

Kisgyermekkori nagymozgások

Keresztezett mozgások

Egyensúly

Statikus egyensúly

Dinamikus egyensúly

Egyéb játékos egyensúly

Rugalmasság

Ritmus

Testséma

Mozgásprodukció ábra után

Finom motorika

Térbeli mozgások

Dominancia-preferencia

Vizsgálat menete

A felmérés 70 percet vett igénybe

Adatok felvétele vizsgálati lapon történt

5-ös skálán értékelték a mozgásformákat

A pontértékek összeadódtak, kivéve a dominancia –preferencia értékelést, ahol 1=jobb, 2= bal, 3=keresztezett, 4=kialakulatlan.

Az összpontszámból átlag, ill. százalék értéket számoltak

Kutatás célja: megvizsgálni, hogy a beszédfejlődésben elmaradt gyerekek milyen eltérést mutatnak a mozgás területén a kontroll csoporthoz képest, illetve milyen dominanciával rendelkeznek ezek a gyerekek.

Hipotézis: a beszédfejlődésben elmaradt gyerekek nagyobb százalékban mutatnak kialakulatlan, illetve keresztezett dominanciát, mint a normál beszédfejlődésű csoport.

Vizsgálati eredmények I. A beszédfejlődés és mozgásfejlődés kódolásánál, a normál lefolyású

1-es, bármely kóros lefolyás, eltérés 2-es számot kapott.

Miben térnek el a mozgás területén? –érdekes eredményre jutottak a dominancia, preferencia és alsó-felső végtag-koordináció tekintetében.

A dominancia-vizsgálat azért fontos, mert a fül, szem, kéz, láb egy oldalon való preferálása feltételezi a két agyfélteke összehangolt működését. Valamint az egyik agyfélteke szabályozó és integrációs fölényét is mutatja, ami az iskolaérettségnek egyik feltétele.

A normál beszédfejlődésű gyerekek 40%-a kialakult, azonos oldali dominanciával rendelkezik

A beszédfejlődésben elmaradt csoportnak 39%-ban kialakulatlan a dominanciája, ami az összehangolt agyféltekei működés éretlenségét, a preferált oldal elmaradását jelzi.

Vizsgálati eredmények II.

A másik meghatározó idegrendszeri érettségre utaló terület az alsó-felső végtag koordinációs feladatoknál hasonló az eredmény.

A normál beszédfejlődésű csoport 58%-ban harmonikus kar-láb koordinációt mutatott.

A megkésett beszédfejlődésű gyerekeknek csupán 39%-a.

Alsó és felső végtagok mozgásának összehangolása a normál fejlődésű gyerekek 42%-ának esett nehezére.

A megkésett beszédfejlődésűeknél 60%-nak volt nehéz végrehajtani a feladatokat.

Összefoglalás Az érzékelési, értelmi és mozgásfolyamatok egyik szinten sem

választhatóak el egymástól, egységes egészet képeznek.

Minden szimbolikus tanulás az érzékszervi tanulásra, a külső és belső környezetből nyert információk elemzésére épül, azért a mozgáskoordináció fejlesztése együtt jár a tanulási képességek fejlődésével.

A szenzomotoros működés a későbbi értelem alapja, hiszen nem elég a környezet passzív szemlélése, aktívan kell foglalkozni a környezet tárgyaival, hogy tapasztalatból aktív ismeret jöjjön létre.

Agyunkat tehát életkorunknak megfelelő, adekvát ingernek kell érnie ahhoz, hogy eljusson a teljes kapacitásához.

Azok a gyerekek, akiknél beszédfejlődési elmaradásról, beszédprodukció zavaráról, gyenge beszédhallásról számoltak be, azok az iskolaérettséget tekintve részfunkció-veszélyeztetettek. Ezek a funkciózavarok megnehezítik az olvasás és írástanulás sikerességét.

Minden mozgásproblémás gyerek figyelmi, tanulási és szociális téren veszélyeztetett, kognitív fejlesztésük mozgásterápiával egészülhet ki.

Összefoglalás

Az idegrendszer érési elmaradása a mozgásszabályozás területén enyhe zavart okozhat, ami elegendő ahhoz, hogy a mozgásról érkező visszacsatolás pontatlanná váljon. Ennek következtében a célvezérelt mozgások is pontatlanná válnak, így a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése az iskola éretlen, beszédfejlődésben és mozgás koordinációban elmaradást mutató gyermeknél nehézségbe ütközik.

A mozgékonyság tulajdonképpen életkori sajátosság, mely hatással van a fizikai és mentális fejlődésre. Ezért a gyermekeknek biztosítani kell az életkoruk és fejlődésük szempontjából nélkülözhetetlen mozgásformákhoz megvalósítható mozgástere és eszközöket.

A mozgás létfontosságú a gyerekek egészséges fejlődése szempontjából, ezért megtiltani, lecsökkenteni azt szigorúan tilos.

Köszönöm a figyelmeteket!