Jászkuti Gergely

David Coverdale

Született: 1951. szeptember

22., Saltburn by the Sea, North

Yorkshire, Anglia

Zeneimádat: Viszonylag korán,

Csak a nagymamánál

hallgathatott zenét (otthon nincs

lejátszó)

Művészeti iskola: Hét évesen

Szenvedély: Rajzolás, Versírás

Sulikórus: 11 évesen

Az első dal, amit megtanult:

Yarbirds: For Your Love

Első zenekara: 14 évesen

Első fellépése: Szülei

kocsmájában

És kezdetben vala a Deep Purple

Ellentétek: A Deep Purple gitárosa (Ritchie Blackmoore) és énekese (Ian Gillan)

közt.

Következmény: Gillan elhagyja a bandát

Következmény: A meghallgatáson Blackmoore mesternek nem tetszett a vidéki

kereskedősegéd (ez lenne Coverdale) elhanyagoltsága, ápolatlansága, ő ugyanis

mindig sokat adott az ilyesmire, de a meghallgatottak közül messze őneki volt a

legjobb hangja, így ő lett az új énekes 1973 szeptemberében

Színpadra igazítás: Coverdale-nek szüksége volt egy kiadós fazonigazításra, és

egy kis fogyókúrára is…

Még ebben az évben kijött az új lemez, Burn címmel.

Következett a Stormbringer lemez, de a bandán belüli széthúzások erősödtek

1975: Pusztító érzelmek: Blackmoore egy koncerten összetöri a gitárját, Ian Paice

dobos pedig átgázol a dobfelszerelésén. Ezekkel az aktusokkal ért véget egy

legendás korszak a Deep Purple életében

Ám a film pereg tovább…

Rövidke szólókarrier: Coverdale a Deep Purple 1976-os feloszlása után két szólólemezt adottki: White Snake (1977), Northwinds (1978)1978-ban megalapítja saját zenekarát Whitesnake névenSikereinek titka: Jellegzetes blues-os hatású hang, finom erotikával fűszerezett, érzelmes dalvilág, és erős szinpadi jelenlét. Az együttes felállása: A csapat története többször megszakadt, és újraindult, tagjai pedig folymatosan cserélődtek. Az alapfelállás 1978-tól: David Coverdale: ének, Jon Lord (billentyűk), Micky Moody (gitár), Bernie Marsden (gitár), Neil Murray (basszus), David Dowle (dobok).

A White Snake tovakígyózik…Első lemez: Snakbite EP 1978

Első stúdióalbum: Trouble 1978 őszeEzzel az anyaggal indulnak első európai turnéjukra, melyen a legelső koncertalbumot is rögzítik, Live at Hammersmith - címmel.

Vihart kavart a kövekező stúdiólemez, a Lovehunter. A Chris Achilleos által tervezett borítón egy meztelen hölgyemény épp legszentebb szentségébe fogadja a tekergőző Fehér Kígyót…

Nem sokkal ezután harmadik ex Deep Purple-tagként Ian Paice dobos is beszáll a zenekarba Dave Dowle helyére.

1980-ban kiadták a Ready an’ Willing című albumukat, mely az első igazán nagy sikert hozó anyaguk lett, elsősorban a Fool for your Loving című szám miatt, melyet eredetileg B. B. King számára írtsak, de aztán, felismerve a szám erejét, inkább maguk adták ki.

Ez album az angol toplista első tíz helyezettjébe került, és ennek az albumnak köszönhetően az USA-ban is felfigyeltek a bandára.

A sorban egy nagyon sikeres koncertfelvétel-válogatás következik, a Live…In the Heart of the City. Az anyag az angol toplista első öt helyzettje közé került. Ezután adták ki 1981-ben a Come and get it című lemezt, mely második lett a ranglistán.

Az alapfelállás tagjai:Coverdale

Jon Lord

Bernie Marsden

Micky Moody

Ian Paice

Neil Murray

A középidőszak…

1982-ben némi szünet következik,

Coverdale beteg kislányát ápolja.

Visszatérése után kisé

megváltozott a felállás, Marsden

gitáros, Paice dobos, és Neil

Murray basszer helyére Mel Galley

gitáros, Colin Hodgkinson basszer,

és a legendás Cozy Powell dobos

érkezett. Az ő közreműködésükkel

készült el még ebben az évben a

Saint s & Sinners album, rajta az

egyk legsikeresebb számukkal, a

Here I Go Again-el.

A blues rock-tól a hard-rock-ig…Egy évvel később, 1984-ben érkezik a Slide It In lemez, ezen már John Sykes gitározik, az album pedig platinalemez lett.

Később Jon Lord billentyűs visszatér az újjáalakult Deep Purple-be.

Az együttes hangzása az új tagok érkezésével keményedik, a dobokat Anshley Dunbar veszi át, a Hammondok mögé Don Airey érkezik, aki az együttes kedvéért a Blackmoore-féle Rainbow-t hagyta faképnél.

A Whitesnak töretlen sikerszériájának egy fontos állomásaa Rock in Rio fesztivál Brazyliában, 1985-ben, ahol nem kevesebb mint 100 ezer rajongó előtt játszottak

A legkeményebb…

1987-ben adták ki mindmáig a legkeményebbnek tartott stúdióalbumukat, mely Európában „1987”-címmel, Japánban „Serpens Album”-ként jelent meg. Ezzel a lemezzel nagy áttörést hajtottak végre az amerikai piacon is.Legnagyobb slágerek az albumról a Here I Go Again újabb változata, illetve az Is This Love című darab, melyek azóta is a csapat leginkább ismert számai, magam részéről a rádiókban is ezeket hallom, ha Whitesnake dalt játszanak.Két évvel később egy új felállással adják ki a Slip of the Tongue albumot, melyen Adrian Vendenberg, és a nagy Steve Vai gitározik

Steve Vai teljes jogú taggá avanzsált, miután Vandenberg elhagyta a bandát 1989-ben. Vai-el nyomja le a csapat a Slip of the Toingue-turnét, útba ejtve az 1990-es Monsters of Rock fesztivált is.

Ezek után Coverdale úgy dönt, kissé kifújja magát, és feloszlatta a Whitesnake-formációt. Ám ezzel még nincs vége…

S mondá az Úr: Folytassuk egy

újabb fejezettel!

David Coverdale-nek némi zenei biznisz után újabb ötlete támadt:

Együttműködést kezdeményezett a Led Zeppelin gitárosával, Jimmy Page-el!

Page messze földön híres gitártechnikája, és Coverdale érzelmesen zengő baritonja egy remek kompozícióban teljesedett ki, mely album nemes egyszerűséggel a Coverdale & Page címet viselte.

A Whitesnake rövid életre kelése

A Page-el való inspiráló közös munka után Coverdale újra felébresztette a szunnyadó kigyót, s a Whitesnake szekere továbbdöcögött egy pár évig a 90-es években is.

A csapat következő albuma, a Restless Heart (ez eredetileg Coverdale szólólemeze lett volna, ám a lemezvállalat Whitesnake néven adta ki) , melyen ismét Adrian Vandenberg-et találjuk a gitároknál. Ez az anyag azonban kevésbé volt sikeres, és miután 1998-ban Vandenberg-el felvettek Japánban egy unplugged show-t Starkers in Tokyo címen, az együttes ismét nyugalomba vonult.

Újraéled a régi tűz…Az együttes 2002-ben ünnepelte 25. születésnapját, ez alkalommal Coverdale egy monstre koncert-turnét szervezett Doug Aldrich és Reb Bearch gitárosokkal, valamint Timothy Drury billentyűssel, Marco Mendoza basszerrel, illetve Tommy Aldridge dobossal. A túra olyan jól sikerült, hogy néhány évvel később kijött a Whitesnake első live DVD-je, Live…in the still of the Night címmel.Az együttműködés tovább tartott, így 2008-ban megszületett a tizedik Whitesnake stúdiólemez is, Good to be Bad címmel, mely a kritikusok szerint megközelíti a 80-as évek remek produkcióinak színvonalát. Coverdale megfiatalodva műsorozik a színpadon, hangja ismét a régi dalokat idézve harsan fel, és az ifjú zenészek is a legjavukat nyújtják.

S a mesének vége, ám a történetnek még nincs…

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ez az előadás saját elfogultság alapján készült, a csapat ugyanis a nemzetközi zenei sajtó, és a kritikusok véleményei alapján sosem tudott igazán kilépni a Deep Purple árnyékából, a folyamatos tagcserék azt jelzik, hogy Coverdale ugyanolyan nyakas, nehezen tolerálható, és ellentmondásos ember, mint például Ritchie Blackmoore. A nyolcvanas évek kezdetén talán megközelítették a nagynevű előd sikereit, de végül nem voltak képesek az újra és újra feltámadó hullámvölgyekből kikecmeregni. Hangsúlyozom, az a szakma véleménye, mindezt a véleményt a rajongótábor, és jómagam nem osztjuk.

A csapat immár 33 éves, Krisztusi korba lépett, maga Coverdale pedig nemsokára eléri a hatodik X-et. Hangja kissé megváltozott az évek során, de nem kopott meg. Mozgása, színpadi élete azonban mit sem változott, dalai, dalszövegei olyan érzelmi erőről és kreativitásról mesélnek, mintha még ma is húsz éves lenne.

A jelenlegi zenekari tagok pedig, fiatalságukból adódóan képesek voltak új színt adni David Coverdale régi köntösbe bújtatott szerelmes szövegeihez úgy, hogy a zenei hangzás megmaradt a blueshoz közel álló, dallamos hard rockhoz.

Reméljük, remélem, még sokáig koncerteznek, s írják a szebbnél szebb dalaikat.

A Whitesnake Magyarországon

A csapat hazánkban is viszonylag népes rajongótáborral rendelkezik, 2008-ban, a budapesti Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán tartott koncertjükön körülbelül 2000 ember jelent meg.

Ezenkívül létezik Whitesnake Klub, mely jobbára találkozókat szervez, és összegyűti az együttesért rajongókat.

Említést érdemel még az Alapi István (Edda) és Vedres Joe vezette Whitesnake Tribute Band, mely sikerrel adja elő a szeretett dalokat, ők néhány havonta koncerteznek Magyarország különböző fesztiváljain.

Források

http://www.whitesnake.com http://hu.wikipedia.org/wiki/Whitesnake http://en.wikipedia.org/wiki/Whitesnake http://www.literatura.hu/rock/hardrock/

whitesnake.htm http://hardrock.hu/?q=node/6112 http://www.myspace.com/whitesnake http://www.elyrics.net/song/w/whitesnake-lyrics.html http://en.wikipedia.org/wiki/David_Coverdale http://www.passzio.hu/modules.php?

name=News&file=article&sid=4935 http://www.whitesnaketb.eoldal.hu/