Tehetséggondozás

Szakmai alapok 3.

Tehetséggondozás

A tehetséggondozás minden egyénre ki kell, hogy terjedjen.

Tehetséggondozás fő formái:

mentorrendszer; pályázatok, versenyek, fellépések

egyéb megjelenés; pályatanácsadás, karrierépítés; konfliktuskezelés; terápiás ellátás.

a mindennapi tevékenységbe épített fejlesztés; egy-egy tudományos, művészeti, sport vagy egyéb

tevékenység kiemelt művelése; egyéni és csoportos konzultáció a családdal,

szakemberekkel, a tehetségekkel;

Tehetséggondozás

A tehetséggondozás területei életkoronként változó hangsúllyal szerepelnek az ellátásban.

Mindenki meg kell kapja a megfelelő ellátást születéstől vagy akár már előtte kezdődően egész életén át a tehetséggondozás különböző formái által.

Tehetséggondozás

Törekedni kell a tehetségesek természetes közösségben tartására és lehetőség szerint ehhez rendelődjenek a kiegészítő, gazdagító programok.

Tehetséggondozás

A tehetségesek szegregálása tehetségvesztéssel járhat.

A tehetségesek szegregált ellátása esetén különösen nagy figyelmet kell fordítani a kiemelés okozta természetellenes helyzet kezelésére.

Tehetséggondozás

A valamilyen okból hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és/vagy beilleszkedési zavarokkal küzdő populációk legalább annyira érintettek a tehetséget illetően, mint bármilyen más csoport.

A tehetséggondozás minden formájában külön figyelmet kell fordítani az alulteljesítőkre, a szabálytalan és a kettős különlegességű tehetségekre.

Szakmai alapok a tehetséggondozáshoz

Gyarmathy Éva (2012) Szakmai alapok a nemzeti tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez.

In Szerk. H. Nagy Anna (2012) Szakmai ajánlások a nemzeti tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez. Magyar Géniusz Program, 6-10.