Mi van a magyartanár digitális tolltartójában?

Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását? Ezt a kérdést szegezi elénk egy nemrég megjelent kötet, amely további kérdésfeltevésekre inspirálhat sokunkat. Hogyan változtatta meg, vagy hogyan változtathatná meg a világháló a magyarórákat? Milyen új módszertani lehetőségeket rejtenek magukban a modern eszközök? Hogyan közelítsük meg a digitális generációt, ha Petőfiről vagy Kosztolányiról szeretnénk beszélni? Egyáltalán magyartanárként mit tudunk mondani az anyanyelvről egy megváltozott társadalmi-technikai közegben? A válaszok megtalálása időszerű lett, hiszen a számítógépeket egyre több helyen alkalmazzák az informatikaórán kívül is, különösképp a természettudományos tantárgyak oktatásában (Hunya, 2005), ugyanakkor kevés szó esett eddig arról, hogyan hasznosíthatóak ezek az IKT (infokommunikációs) eszközök humán területeken.

Az információs társadalom hozadékai és kihívásai, vagyis a szélesebb körben terjedő eszközök és a digitális nemzedék ennek hatására megváltozott szokásai szükségessé teszik, hogy újraértelmezzük  módszertani kultúránkat az oktatás és informatika együttesében. A tanulókat csak úgy kalauzolhatjuk tovább a Gutenberg-galaxisban, ha otthonosan mozgunk a Neumann-univerzumban is, megteremtve a két dimenzió közötti átjárást.

Tapasztalataink szerint már-két három szoftver tanórai alkalmazása is képes a diákok érdeklődését felkelteni, ugyanakkor érdemes pedagógiai eszköztárunkat folyamatosan bővíteni. Egyrészt a tanulók a megnövekvő vizuális információk következtében másfajta tudáskészlettel ülnek be az iskolapadba, másrészt a 21. század olyan kompetenciákat vár el az egyéni és a társas boldogulás érdekében, amelyek fejlesztésekor szinte megkerülhetetlenek az IKT-eszközök.

Digitális tolltartó alatt olyan összetett technikai környezetet értünk, amely magában foglalja a rendelkezésünkre álló hardveres eszközöket és szoftveres alkalmazásokat (Papp-Danka, 2013).  Az alábbiakban ez alapján mutatunk be néhány jó gyakorlatot, abban bízva, hogy egyre többen színesítik órájukat IKT-eszközökkel.

Szemléltetés prezivel

A leggyakrabban használt oktatási anyagok a prezentációk (Seres–Fórika–Miskolczi– Lengyel–Gerő, é. n.), amelyeknek fontosságát Comenius már a 17. században felismerte. A bemutatók készítésében óriási kihívást hozott néhány évvel ezelőtt egy remek magyar találmány, a Prezi nevű szoftver (prezi.com). Ennek segítségével ki lehet szakadni a hagyományos diasorozatok linearitásából, így globálisan mutatható meg egy téma rész-egész viszonya. Internetes voltából kifolyólag a szerkesztése mellett tárolni és megosztani is tudjuk a prezentációkat. Az újszerű, látványos és felettébb érdekes bemutató egy merőben új gondolkodtatási és gondolatátadási módszer. Előnye, hogy átfogó és összefüggéseiben könnyen értelmezhető képet ad a bemutatott tárgyról azáltal, hogy a nagy egész és részletei együtt jelennek meg. Az egyes elemek természetesen lekicsinyíthetőek és felnagyíthatóak (Mester, 2013).

Karinthy írói munkásságához egy ilyen különleges bemutatóval próbáltunk kedvet csinálni (http://bit.ly/1n8mtZO). Ahogy a képernyőfelvételen látható, a múzeumi képtárhoz hasonló sablonon helyeztük el az íróval kapcsolatos legfontosabb információkat, amihez még a Röhög az egész osztály című YouTube-os felvételt is integráltuk a prezentációba, hogy minél emlékezetesebbé tegyük a tanulók számára a tudnivalókat.

Szintén látványosak és hasznosak a tanítás-tanulás valamennyi fázisában a címkefelhők. A grafikai szervezők módszertani előnye többek között abban rejlik, hogy alkalmas a kulcsszavak kiemelésére és összegzésére, illetve szerkesztés során a megadott szavakat bármilyen alakba rendezhetjük, így tartalom és forma egymást erősítik.

Irodalom és informatika

A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 9. e osztályos tanulói számára az előző félévben néhány irodalomórát az informatikateremben tartottunk meg, ugyanis többen jelezték, szívesen megtanulnának prezit és címkefelhőt készíteni. A tanulópárok a homéroszi eposzok egyes részeiből flash-alapú preziket készítettek, míg egyéni munkában kedvenc görög istenüket vagy más egyéb mitológiai hősüket formázták címkefelhőbe. Az elkészült tartalmakat a  diákok a közös PicasaWeb galériában (http://bit.ly/1eddZGA) osztották meg  egymással, amit az osztály FB-os csoportjában is elérhetővé tettek.

A projektnek köszönhetően a tanulók a nemzetközi és hazai pedagógiai szakirodalmak által preferált együttműködő és hálózatalapú konstruktivista tanulás módszerei alapján dolgozták fel eredményesen az egyébként sokszor nehéznek és szövevényesnek tűnő tananyagot, amelynek a tantermi munkán túl a Gergő bácsi internetes tanterme nevű weboldalon (https://sites.google.com/site/gergobacsiinternetestanterme/) igyekeztünk kijelölni a kereteit.

Nyilván a digitáliskultúra-azonos pedagógia (Fegyverneki, 2014) újfajta tanárszerepet igényel, azonban az IKT-alapú motivációt vizsgáló empirikus kutatásunk azt bizonyítja, hogy a tanulók  érdekesebbnek találták a témát azáltal, hogy IKT-eszközökkel dolgoztunk. Válaszaik alapján a későbbiekben is szívesen tanulnának digitális környezetben. Így csak elszántságunkon és kreativitásunkon múlik, hogy mit teszünk a digitális tolltartónkba, hiszen interaktív tábla és különösebb informatikai tudás nélkül is előrukkolhatunk olyan újdonságokkal, amelyek felkeltik a tanulók érdeklődését.

Fegyverneki Gergőmagyar-mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár

Felhasznál/ ajánlott irodalom:

Fegyverneki G. (2014): Új szerepben a magyartanár: digitáliskultúra-azonos pedagógia elméletben és gyakorlatban. In: VI. Oktatás – Informatikai Konferencia. Tanulmánykötet. ELTE Pedagogikum Központ. Budapest. 274–288.

Hunya M. (2005): Virtuális tanulási környezetek. In: Iskolakultúra. 15. évf. 10. szám 53–54. Papp-Danka A. 2013: Tanulás és tanulásmódszertan az információs társadalomban In: Ollé J., Papp-Danka A., Lévai D., Tóth-Mózer Sz., Virányi A. (szerk.): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. Seres Gy., Fórika K., Miskolczi I., Lengyel P., Gerő P. (é.n.): Hipermédia az oktatásban – avagy felhőpedagógia. Hogyan vált az elektronika az oktatás tárgyából annak színterévé? URL: http://bit.ly/LTzjL8 Hozzáférés ideje: 2013. november 3. 1–7.