Az EISZ Nemzeti Programhttp://eisz.mtak.hu2017. szeptember 26.

Mi az EISZ? Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program

A program 2001-ben jött létre az akkori Oktatási Minisztérium kezdeményezésére.

Eredeti célja a hazai felsőoktatási intézmények számára online szakirodalmi források biztosítása volt. A működés szakmai felügyeletét az EISZ Bizottság látta el.

Kormányhatározat alapján 2012-ben került az MTA-hoz.

Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program finanszírozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokról szóló 1079/2012. (III. 28.) Kormányhatározattal a Kormány felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát (a továbbiakban: MTA), hogy az irányítása alatt álló köztestületi költségvetési szerv, az MTA KIK közreműködésével lássa el az EISZ Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokat. Egyidejűleg intézkedett az ehhez szükséges költségvetési forrás átcsoportosításáról az MTA fejezetéhez, az MTA Könyvtár és Információs Központ címén belül külön, Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program alcímre.

Az EISZ Titkárság feladata a nemzeti program operatív működtetése:

◦Nemzetközi és hazai szakirodalmi adatbázisok nemzeti licenceinek ügyintézése, központosított közbeszerzési eljárások lefolytatása◦Kapcsolattartás a kiadókkal◦Kapcsolattartás a hazai előfizetőkkel◦Hazai szervezetek szakmai támogatása◦Részvétel hazai és nemzetközi szakmai szervezetek

munkájában

Tudományos tartalomszolgáltatás a hazai felsőoktatásban és nonprofit kutatásban résztvevők számára. (A teljes tárgyévi költségvetés 96%-a.)

Stratégiai célok

A program a hazai felsőoktatásban és nonprofit kutatásban résztvevők számára nyújt hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz, ún. nemzeti licenc vásárlásával. A résztvevő intézmények, mint előfizetői kör, önrész fizetésével hozzájárulnak az EISZ Nemzeti Programban való részvételükhöz, továbbá az adatbázisok felhasználási jogainak megszerzési költségeihez való hozzájárulással segítik a program megvalósítását.

Közművelődési feladatok ellátása az előfizetői kör tagjai, a hazai közgyűjtemények, megyei könyvtárak és levéltárak, valamint a határainkon túli közintézmények magyar állománnyal rendelkező nyilvános könyvtárai számára. (A teljes tárgyévi költségvetés 4%-a.)

A program az előfizetői kör tagjai, a hazai közgyűjtemények, megyei könyvtárak és levéltárak, valamint a határainkon túli közintézmények magyar állománnyal rendelkező nyilvános könyvtárai számára nyújt hozzáférést magyar nyelvű tudományos, művelődéstörténeti és helytörténeti elektronikus tartalmakhoz, az információhoz való egyenlő hozzáférés érdekében és a digitalizált magyar kulturális örökség hozzáférhetővé tétele céljából. A digitális tartalmakhoz az intézmények térítésmentesen férnek hozzá.

2015 őszén jött létre az MTA elnökének tanácsadó testületeként.

EISZ költségvetés és stratégiai terv elfogadása: melyik adatbázis mekkora állami támogatásban részesüljön?

A felsőoktatási intézményeket nyolc könyvtárvezető, EISZ-koordinátor képviseli és egy-egy fő az EMMI és a Magyar Rektori Konferencia részéről.

A további intézménytípusokat előfizetéseik arányában 1 vagy 2 fő képviseli a Programtanácsban.

Elfogadott költségvetés, beszámolók és emlékeztetők elérhetők az EISZ honlapján:

http://eisz.mtak.hu/eisz-programtanacs/

EISZ Programtanács

EISZ ProgramtanácsSzavazati jogú tagok

Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, a Programtanács elnökeDudás Anikó, könyvtárvezető, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Karácsony Gyöngyi, főigazgató, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Fazekas Károly, főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, az MTA AKVT társelnöke

Kokas Károly, főigazgató-helyettes, Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár

Figula Anikó, igazgató, Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár

Kovácsné Koreny Ágnes, főigazgató-helyettes Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Gál Tibor, főigazgató-helyettes, Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum

Mátyus Mária, orvos ezredes, Magyar Honvédség Egészségügyi Központ

Gódor Nóra, tudományos titkár, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

Nagy Zsuzsanna, elnök, Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma

Heuer Orsolya, jogtanácsos, Magyar Rektori Konferencia Ormos Pál, főigazgató, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA AKVT társelnöke

Horváth István, főigazgató-helyettes, Országos Idegennyelvű Könyvtár

Szász Károly, kancellár, Semmelweis Egyetem

Izbéki Ferenc, főorvos, Fejér Megyei Szent György KórházSzluka Péter, igazgató, Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár

Kálóczi Katalin, főigazgató, ELTE Egyetemi Könyvtár és LevéltárTóthné Csáki Katalin, könyvtárvezető, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tőzsér Istvánné, igazgató, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger

Tanácskozási jogú tagokSzigeti Gyula Péter, elnökhelyettes, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Véber János, főosztályvezető-helyettes, MTA Kutatóintézeti Főosztály

Szabó István, főosztályvezető,EMMI Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály

Urbán Katalin, osztályvezető,MTA KIK EISZ Titkárság

MeghívottakHavady Tamás, vezető-főtanácsos - közigazgatási főtanácsadó, EMMI Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály

Medve Zsuzsa, főosztályvezető, (képviseli Regős Ákos)MTA Titkárság

Jenes Barnabás, főosztályvezető,MTA Kutatóintézeti Főosztály

Soós Sándor, osztályvezető, MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály

Vígh Annamária, főosztályvezető, (képviseli Margit István)EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság

Fonyó Attila, mb. szakmai szolgáltatások igazgató, Óbudai Egyetem

Mizsei Zsuzsanna, főosztályvezető (képviseli dr. Nyerges Éva),MTA Gazdasági Igazgatóság

Az EISZ intézményi köre Államigazgatási intézmények (7 intézmény)

Egészségügyi intézmények (26 intézmény)

Felsőoktatási intézmények (51 intézmény)

Közkönyvtárak (33 intézmény)

Levéltárak (10 intézmény)

Magyar Tudományos Akadémia intézetei (16 intézmény)

Múzeumok (24 intézmény)

Nonprofit kutatóintézetek (14 intézmény)

Szakkönyvtárak (13 intézmény)

PROJEKT INDIKÁTOROK

2012 2013 2014 2015 2016 2017* Megjegyzés

Előfizetett adatbázisok száma

19 20 22 23 26 41A beszerzett adatbázisok száma 2012 óta több mint kétszeresére nőtt

Tagintézmények száma 92 138 140 147 173 194Az intézményi kör létszáma 2012 óta több mint kétszeresére nőtt

Központi támogatás(ezer Ft)

1 426 000 1 426 000 1 426 000 1 426 000 1 426 000 1 426 000A központi támogatás összege nem változott

Intézményi önrész (ezer Ft)

297 193 582 152 813 769 1 006 506 1 665 518 2 184 985

A befizetett intézményi önrészek összege(nettó Ft) 2012 óta több mint hétszeresére nőtt

Adatbázis-beszerzésre fordított összeg (ezer Ft)

1 605 417 2 121 543 2 291 382 2 527 798 2 955 164 3 287 874Az adatbázis beszerzésre fordított összeg 2012 óta több mint kétszeresére nőtt

Teljes projekt költségvetés (ezer Ft)

1 723 193 2 008 152 2 239 769 2 432 506 3 091 518 3 610 985A teljes projekt költségvetés 2012 óta több mint kétszeresére nőtt

Támogatás intenzitása 83% 71% 64% 59% 46% 43%A projekt támogatási intenzitása 2012 óta közel a felére csökkent

* Becsült értékek

Állománygyarapításra és adatbázis-előfizetésre fordított összegek

Intézménytípus Állománygyarapításra

fordított összeg

2015-ben

(OSZK KI statisztika)

EISZ-en keresztül

adatbázisok beszerzésére

fordított összeg 2015-ben

(önrész, nettó Ft)

EISZ-en keresztül

adatbázisok beszerzésére

fordított összeg 2016-ban

(önrész, nettó Ft)

Felsőoktatási intézmények 2 483 826 000 Ft 866 970 682 Ft 1 455 333 156 Ft

Országos szakkönyvtárak

(BME OMIKK és FSZEK nélkül)140 446 000 Ft 20 871 486 Ft 45 066 025 Ft

MTA kutatóintézeti

könyvtárai (MTA KIK nélkül)218 800 000 Ft 105 937 156 Ft 123 451 016 Ft

Az önrészszámítás módszerei

2015 előttA. Egyenlő elosztás függetlenül az intézmény méretétől,

költségvetésétől stb. Tipikusan kevés előfizetővel rendelkező szakadatbázisok, pl. Grove, Project MUSE.

B. Egyenlő elosztás 2–4 kategória szerint, pl. Akadémiai Kiadó folyóiratai, MLA/LRC.

C. Kiadói árszabás, pl. JSTOR, MathSciNet.

D. EISZ-képlet szerinti elosztás. Tipikusan költségesebb adatbázisoknál, pl. SpringerLink, ScienceDirect.

4,04,02,0 ⋅+⋅+⋅astatisztikikonzorcium

astatisztikegyéni

OFTEikonzorcium

OFTE

HFTEikonzorcium

HFTE

A 2015 előtti önrészszámítási módszerrel kapcsolatos intézményi észrevételekoNehezen tervezhető, nehezen átlátható, nehezen kommunikálható a fenntartó felé

oAzonos típusú intézményeknél nagyságrendi különbségek lehetnek

oA statisztika figyelembe vétele

oNincs egységes nyilvántartás

oEltérő típusú intézmények felhasználói méretének összehasonlítása

oKérdéses a konzorciumok stabilitása

Az ideális önrészszámítási eljárás legfontosabb ismérvei

Átlátható, tervezhető

Könnyen kommunikálható a fenntartók, gazdasági vezetők, döntéshozók felé

Újonnan belépő intézmények önrészét könnyen meg lehet állapítani

Azonos típusú intézmények azonos összeget fizetnek

Nem történik évről évre jelentős változásegy-egy intézmény esetén

Az adatbázisok (és az állami támogatás) legjobb felhasználására törekszik

Elfogadható az előfizető intézmények(nagy része) számára

Elfogadható a fenntartó szervezetek számára(NKFIH, Emmi, MTA)

A lehető legkevesebb intézmény lép ki az előfizetői körből

Az intézmény méretének meghatározása (OFTE, HFTE)

  OFTE HFTE

Levéltárszakmai munkakörben dolgozó

munkatársak számaügyfelek száma éves szinten/10

Kórház orvosok száma orvosok száma

Államigazgatási intézményszakmai munkakörben dolgozó

munkatársak száma/10

szakmai munkakörben dolgozó munkatársak

száma + külső felhasználók száma éves szinten

Kutatóintézet, nem nyilvános 

szakkönyvtár

szakmai munkakörben dolgozó

munkatársak száma

szakmai munkakörben dolgozó munkatársak

száma + külső könyvtári felhasználók száma éves

szinten

Megyei könyvtár, városi könyvtár, 

FSZEK

szakmai munkakörben dolgozó

munkatársak számafelhasználók száma éves szinten/100

Múzeumszakmai munkakörben dolgozó

munkatársak száma

szakmai munkakörben dolgozó munkatársak

száma + külső könyvtári felhasználók száma éves

szinten

Nyilvános szakkönyvtár, országos 

szakkönyvtár

szakmai munkakörben dolgozó

munkatársak számafelhasználók száma éves szinten/10

Felsőoktatási intézmény OFTE HFTE

Javasolt önrészszámítási modellek

0. modell – 2015 előtt érvényes eljárás

1. modell – Méretmodell

2. modell – Használati modell

3. modell – Kategóriák szerinti önrészek

Nem javasolt, de kidolgozott önrészszámítási modellek4. modell – Tagdíjrendszer

5. modell – Visszacsatolási modell

6. modell – Arányosított kategorizálás

7. modell – 50–50 modell

Méretmodell és Használati modell

Mindkettő a korábbieljárás „áthangolása”.

Méretmodell:

önrész =

Használati modell:

önrész = 8,02,0 ⋅+⋅astatisztikikonzorcium

astatisztikhasználati

OFTEikonzorcium

OFTE

7,03,0 ⋅+⋅OFTEikonzorcium

OFTE

HFTEikonzorcium

HFTE

Kategóriák szerinti önrészek

Első, későbbiekben módosított előterjesztés

   Intézménytípus

1. kategóriaMúzeum, levéltár, megyei és városi könyvtár; 40 fő alatti kutatóintézet, 200 hallgató alatti főiskola, kórház

2. kategóriaFőiskola, kutatóintézet, országos szakkönyvtár, szakkönyvtár, államigazgatási intézmény, FSZEK

3. kategória 2000 hallgató alatti egyetem, MTA egyes kutatóintézetei

4. kategória Egyetem

5. kategória Kutatóegyetem, MTA és kutatóintézetei egyben

Elfogadott, jelenleg is érvényben levő

kategóriabeosztás   Intézménytípus

1. kategória

Múzeum, levéltár, megyei és városi könyvtár; 40 fő alatti kutatóintézet, 40 oktató

alatti felsőoktatási intézmény (OFTE<40), kórház

2. kategória

200 oktató alatti felsőoktatási intézmény (40≤OFTE<200), kutatóintézet,

országos szakkönyvtár, szakkönyvtár, államigazgatási intézmény, Fővárosi Szabó

Ervin Könyvtár

3. kategória

500 oktató alatti felsőoktatási intézmény (200≤OFTE<500) az elmúlt három

évben 500-nál kevesebb tanulmánnyal a Web of Science adatbázisban; MTA

egyes kutatóintézetei

4. kategória

1000 oktató alatti felsőoktatási intézmény (500≤OFTE<1000), illetve 500 oktató

alatti felsőoktatási intézmény az elmúlt három évben 500-nál több tanulmánnyal

a Web of Science adatbázisban

5. kategória1000 oktató feletti felsőoktatási intézmény (1000≤OFTE), MTA és

kutatóintézetei egyben

Kategóriák szerinti önrészek

Valamennyi modell közül talán ez a leginkább átlátható és tervezhető változat. Ezt a legkönnyebb kommunikálni a fenntartók és döntéshozók felé.

Országos rendszert tükröz: nem egyedi árakkal dolgozik.

A sok előfizetőt vonzó, multidiszciplináris adatbázisok esetén alkalmazzuk: ScienceDirect+Scopus, SpringerLink, Academic Search Complete, JSTOR Essential Collection.

Önrészszámítási eljárások a honlapunkon.

Tartalom-szolgáltatók

•kiadók•ügynökségek•aggregátor cégek

Fenntartók

•NKFIH•MTA•EMMIEISZ

Titkárság

EISZ Programtanács

Intézmények•Felsőoktatási intézmények•MTA kutatóintézetek•Nonprofit kutatóintézetek•Szakkönyvtárak•Kórházak, egészségügyi intézmények•Közkönyvtárak•Államigazgatási intézmények•Múzeumok•Levéltárak

EISZ éves munkaterv 2017

1.negyedév

2.negyedév

3.negyedév

4.negyedév

Az EISZ kínálataElérhető adatbázisok száma 2017-ben: 41

Adatbázis típusa szerint◦ Teljesszövegű adatbázisok

◦ Bibliográfiai adatbázisok

◦ Faktografikus adatbázisokTartalomszolgáltató cégek:

Adatbázis témája szerint Minden tudományterületet lefedő multidiszciplináris adatbázisok

Szótárak

Egy tudományterületre szakosodott speciális adatbázisok

Tudományértékeléshez használható hivatkozási adatbázisok

Az EISZ kínálata 2017-ben

Az online szakirodalom és az adatbázisok előnyei (?)

266 000 egyetemi hallgató

18 000 felsőoktatási oktató és kutató

8000 kutatóintézeti munkatárs, muzeológus

5000 orvos, kórházi munkatárs

325 000 közkönyvtári, 10 000 levéltári felhasználó

Határainkon túli intézményeknél több mint 5000 felhasználó

Kik használják az adatbázisokat?

Letöltések száma a teljes szövegű adatbázisokból 2016-ban

ScienceDirect 1 716 115

LWW 33 152

SpringerLink 294 840 Science Magazine 24 893

JSTOR 195 158Business Source Premier 23 332

Nature 132 805 Project MUSE 14 580Academic Search Complete

124 481 ACM 6 792

Cambridge Journals 47 778 Econlit with Full Text 4 065

Akadémiai Kiadó folyóiratai

36 156 LRC 1 660

Intézmény típusaFelsőoktatási Intézmények

Magyar Tudományos

Akadémia

Nonprofit kutatóintézetek

SzakkönyvtárakÁllamigazgatási

intézményekEgészségügyi intézmények

Múzeumok Közkönyvtárak

Az összes teljes szövegű letöltés 2016-ban (db)

2 183 823 355 897 34 518 25 329 23 422 23 399 8 604 815 2 655 807

Academic Search Complete 107 605 4 060 187 11 318 258 311 25 717 124 481

ACM Digital Library 6 792 6 792

Akadémiai Kiadó Folyóiratai 28 459 4 750 207 1 181 435 217 809 98 36 156

Business Source Premier 23 332 23 332

Cambridge University Press Journals

47 260 337 181 47 778

ECONLIT fulltext 4 065 4 065JSTOR 157 990 22 868 8 667 145 5 488 195 158Lippincott Williams & Wilkins

33 152 33 152

MLA-LRC 1 111 136 413 1 660Nature 93 635 36 620 2 550 132 805Project MUSE 12 991 1 348 241 14 580Science Magazine 17 400 6 973 520 24 893

ScienceDirect 1 420 734 230 425 25 893 2 130 20 733 14 755 1 445 1 716 115SpringerLink 229 297 48 380 5 161 1 198 1 851 8 116 837 294 840

Az összes rekordmegtekintés 2016-ban

Intézmény típusa

Felsőoktatási Intézmények

Magyar Tudományos

AkadémiaSzakkönyvtárak Múzeumok Közkönyvtárak

Nonprofit kutatóintézetek

Államigazgatási intézmények

Egészségügyi intézmények

Az összes rekord-megtekintés 2016-ban (db)

1 365 783 344 763 210 667 95 682 70 439 22 915 16 107 12 241 2 138 597

MeRSZ 2 738 3 082 5 820Akadémiai Kiadó Szótárai 234 881 41 418 21 628 18 232 162 4 125 4 910 325 356

ADT 351 092 102 381 174 422 77 450 70 277 15 484 9 350 10 722 811 178

CAB Abstracts 6 607 9 714 156 16 477

Econlit Index 5 130 193 5 323

FSTA 1 268 1 119 2 387MathSciNet 90 814 37 782 128 596MLA-LRC 1 501 447 702 2 650SciFinder 58 320 58 320Scopus 321 180 93 760 1 467 1 541 417 948Web of Science 292 252 68 782 1 683 306 1 519 364 542

2017-ben először a közgyűjteményi kör profiljának megfelelő igényfelmérő nyilatkozatot kapott, amely az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:

Akadémiai Kiadó Folyóiratcsomag

Akadémiai Kiadó MeRSZ

Akadémiai Kiadó Orvosi Folyóiratcsomag

Akadémiai Kiadó Szótárai

Alexander Street

Arcanum Digitális Tudománytár

Academic Search Ultimate

GALE General Reference Collection

L’Harmattan Digitális Adatbázis

ProQuest Central

USC Shoah Foundation Visual History Archive

Typotex – Interkönyv

Forrás: SciVal, Scopus

COMPASS fejlesztése

A COMPASS projekt célja egy olyan országos szintű adatbázis létrehozása, karbantartása és folyamatos működtetése, amely a nyilvános/közösségi könyvtárakban elektronikus formában elérhető, kurrens és archív tudományos adatbázisok listáját összegyűjti, rendszerezi és az egyéni felhasználók számára közszolgáltatás jelleggel, ingyenesen és korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetővé teszi egy virtuális katalógusban – annak érdekében, hogy a magyarországi és a határon túli felhasználók számára naprakész információt biztosítson az adott pillanatban Magyarországon hozzáférhető elektronikus tudományos tartalmak elérésének lehetőségeiről és módjáról.

A COMPASS előreláthatóan 2017 második félévében kibővített tartalommal és funkciókkal indul újra egy új felületen.

• A kutatói közösség számára:• Biztosítja az információhoz való egyenlő és legális hozzáférést• Meggyorsítja az szakirodalmi források elérését

• A könyvtárosok számára:• Naprakész adatokat biztosít a hazai intézmények elektronikus előfizetéseiről, úgy a

tájékoztató, mint a gyűjteményszervező munkatársak számára• Erősíti a kollaborációt a könyvtárak között

• A résztvevő intézmények számára:• Nagyobb láthatóságot biztosít a saját fejlesztésű, illetve az egyénileg előfizetett

adatbázisok tekintetében• Támogatja a költséghatékony gazdálkodást: használatával feltérképezhetők az

esetleges párhuzamos előfizetések

• A fenntartó hatóságok számára:• Teljes rálátást biztosít a hazai online tudományos tartalombeszerzésre• Megmutatja a fejlesztésre szoruló területeket (tudományterületi vagy regionális

szinten)

A COMPASS fejlesztés várható hatása

Az EISZ Titkárság nemzetközi kapcsolatai

http://eisz.mtak.hueisz@konyvtar.mta.hu