Fantomhangok és suttogott hangok észlelése

"Különleges akusztikumú" hangok feldolgozása

(a mesterséges beszéd észlelése, a suttogott hangok azonosítása, az

akcentusjelenségek, …)

Rab Lilla

Somogyi Anita

2011. október 26.1

Tartalom

2

1. Gyarmathy Dorottya 2008. Fantomhangok a magyar spontán beszédben. Beszédkutatás 2008. 67-76.

2. Gráczi Tekla Etelka 2006. Suttogott ejtésű magánhangzók észlelése. Beszédkutatás 2006.

3. Bóna Judit 2004. Az akcentus az előfeltevéseink tükrében. Alkalmazott Nyelvtudomány 31-39.

1. Gyarmathy Dorottya 2008. Fantomhangok a magyar spontán beszédben.Beszédkutatás 2008. 67-76.

Beszédképző szerveinknek időre van szükségük ahhoz, hogy felvegyék az adott beszédhang képzési konfigurációját.

A fonémarealizációk egyfajta átmenettel kapcsolódnak egymáshoz.

Ugyanazon fonéma hangkörnyezettől függően különféleképpen realizálódik.

pl.: kincs, kantár3

4

Koartikuláció: a toldalékcső fiziológiai módosulásának folyamata, a szomszédos beszédhangok egymásra hatása.

– fonetikai koartikuláció

– fonológiai koartikuláció

A fonetikai koartikuláció :

– térben és időben fokozatosan realizálódik

hangátmenetek: a szomszédos beszédhangok valamilyen mértékben hatást gyakorolnak egymás artikulációjára

módosult artikulációs konfiguráció

5

A fonológiai koartikuláció:

-alaktani kötöttségű

-időben és térben nem fokozatos

-az eredményeként létrejött artikulációs konfiguráció egy másik fonéma alaprealizációjának feleltethető meg

pl.: a hiátustöltés, a hasonulás, a rövid-hosszú oppozícióváltozása, a kiesés.

6

A fantomhang

Fantom: olyan dolog, amelynek fizikai jelenléte nem igazolható, mégis érzékeljük, vagy érzékelni véljük.

7

8

Fantomhang:

A beszédfolyamat azon részei, amelyek percepciós szempontbólegyértelműen észlelhetők, a rezgés-, illetve hangszínképen mégsem jelennek meg tipikus formájukban.

Olyan beszédhangok, amelyek percepciósan észlelhetők,

fizikailag azonban annyira sincsenek jelen, mint azt a koartikulációs

helyzet szokásosan indokolná.

DE: nem tekinthetők kiesésnek

- a kiesés típusú megakadásoknál a hang hiánya ugyanis hallható

A magyar spontán beszéd fantom realizációinak elemzése

hipotézisek:

– nem minden fonéma realizálódhat fantomhangként

– megjelenésük függ a beszélő artikulációs biztonságától (az adott

kontextusban)

a fonológiailag hangsúlyos vagy hangsúlytalan helyzetben való előfordulásuktól

tartalmas szavakban vagy funkcióelemekben való előfordulásuktól

9


kérdések:

10

Mely beszédhangok válnak leggyakrabban

fantomhangokká?

Megjelenésüket befolyásolja-e, és ha igen, hogyan a

beszédhangok spontán beszédben való gyakorisága,

valamint a hangkörnyezet?

Mely tényezők felelősek megjelenésükért?


Eredmények:– nem minden magyar beszédhang realizálódott

fantomhangként

– minél gyakrabban fordul elő az adott mássalhangzó a spontán beszédbenannál nagyobb valószínűséggel válik fantomhanggá

– a vizsgált hangok döntő hányada (83,33%-a) a szótövekben jelenik meg

11


- nagymértékben befolyásolja a jelenség előfordulását:

- a beszédben való jártasság

- az artikulációs biztonság

- az ejtési tudatosság, odafigyelés

a feszes artikulációjú beszélőknél percenként kisebb,

míg a lazábban artikulálóknál nagyobb számban jelentkeztek fantomhangok

12


– a fantomhangok tartalmas szavakban, illetve funkcióelemekben való előfordulása teljesen véletlenszerű hipotézis

– gyakorisági tényező (spontán beszéd: ~60% funkciószó,

~40% tartalmas szó)

– a funkcióelemek készen tárolódnak a mentális

lexikonban

– DE: könnyebb előhívhatóság + a klisészerű tárolás

az artikulációjuk pontatlanabb lehet

13


– főként magánhangzós környezetben, nemegyszer intervokális helyzetben fordultak elő

– a nyelv függőleges állása szerinti szélsőbb pozíciók kevésbé hatnak kedvezően a fantomhangok megjelenésére

– leggyakoribb fantomhang-előfordulások:

1.: [h], 2.: [r], 3.: [l]

14

Fennmaradó kérdések

Mi kelt mégis hangérzetet az adott hang hiányában?

– Egyik lehetséges ok: a megelőző és a követő hang közötti hirtelen

intenzitásváltás, illetve a hangátmenet sajátosságai.

További akusztikai fonetikai elemzéseket igényel.

15

2. Gráczi Tekla Etelka: Suttogott ejtésű magánhangzók észlelése,

Beszédkutatás 2006.

A suttogó beszédmód eltér a normál funkciójú

beszédjeltől:

- artikuláció tekintetében

- hangszalagok működésében

- akusztikai szerkezetében

+ hétköznapi tapasztalatok: a suttogó beszédprodukció

percepciója nehézkesebbnek tűnik

16

Suttogott ejtésű magánhangzók észlelésének vizsgálata

megelőző vizsgálat:

– suttogott mássalhangzók zöngésségi azonosítása

az elsődleges megkülönböztető jegy

neutralizálódik

az észlelés bizonytalan,

DE: jobb eredmények a véletlen találatnál

17


kérdések:

- Hogyan működik a percepció a

magánhangzók esetében?

- A percepciós nehézséget a módosult

akusztikai kulcsok okozzák?

18


hipotézisek:– A suttogott ejtésű magánhangzók felismerése a

megszokottól eltérő akusztikai szerkezet miatt

nehézségekbe ütközik, bizonytalan.

– A nyelv függőleges helyzetének téves észlelése lesz

gyakoribb.

– A felsőbb nyelvállásfokú hangok alsóbb nyelvállásfokúként

való azonosítása lesz a gyakoribb.

– A nazális környezetben szereplő magánhangzók

azonosítása nehézségeket okoz az adatközlők számára19


Kísérleti személyek:

- 39 egyetemista

- 20 nő és 20 férfi

- átlagéletkoruk: 21.6 év

Módszer:

- két alteszt

1) logatomok magánhangzó-minőségének megítélése

2) szavak magánhangzó-minőségének megítélése

20


Logatomokkal készült alteszt eredményei:

- A nyelvállásfok eltévesztése volt a leggyakoribb hiba.

- felső helyett alsó nyelvállásfok észlelése

- labiális helyett illabiális, veláris helyett palatális

- nazálisok között több tévesztés

- leggyakrabban tévesztett hang: [y]

- egyszer sem tévesztették: []

A gyakrabban használt hangokat könnyebben azonosítja a

hallgató.

21


- A magánhangzók észlelése kevesebb, mint egyötöd részben

téves.

Nagy mértékben jól azonosíthatók a magánhangzók suttogott

beszédben azzal együtt is, hogy a hangsorok jelentés

nélkülisége megnehezíti a percepciót.

22


Szavakkal készült alteszt eredményei:

- csak a nyelv függőleges helyzetét tévesztették

- felsőbb nyelvállásfok helyett alsóbb nyelvállásfok észlelése

- [o], [e], [i] hangok okoztak nehézséget

- A szavak esetében az összes hang 2%-át tévesztették el.

23


Összegzés:

Tízszer több tévesztés a logatomok esetében.

- A logatomok percepciója nehezebb.

- A logatomok esetében nem adtak meg válaszlehetőségeket

(szemben a szavakkal készített vizsgálattal).

A suttogott ejtés okozta módosulás az akusztikai

kulcsokban nem okozhat jelentős nehézségeket

a magánhangzók azonosításában a mindennapi

kommunikáció során.

24

Education

Fantomhangok és suttogott hangok észlelése