2010

A szín a festészetben

A fény érzékelése evolúciós előny

A fény és az árnyék az biológiai = evolúciós előny az embernek

 A nyelvi képességek mellett a bal félteke előnye elsősorban a logikai és számtani feladatok terén mutatkozik. 

 A téri tájékozódás vagy a vizuális, képeken alapuló gondolkodás viszont a jobb félteke kompetenciája. A jobb félteke előnyben van az érzelmek kifejezése és az érzelmi jelzések percepciója terén is.

Agyféltekék

- Amikor először nézel rá, valószínűleg csak egyirányba forog majd a táncos, attól függően, hogy melyik agyféltekéd aktívabb. (Általában hölgyeknél balkéz felé, férfiaknál jobbra, gyerekeknél esetleg ide-oda, de az irány igazából lényegtelen.)

- Most próbáld meg megfordítani a forgás irányát! Segíthet, ha először az árnyékra koncentrálsz. Amikor sikerül, próbáld megtartani ebben, a számodra esetleg természetellenesnek tűnő irányban.

- Ha ez már megy, akkor törekedj arra, hogy ide-oda forgasd! A végső cél, hogy pontosan annyit pördüljön és abban az irányban, amerre a szándékod viszi.

Szín teszt

Szín

Szín szimbolika angol nyelvterületen

Szín szimbolika magyar nyelven

Ókori színszimbolika, a Szövetség sátra

Mózes 2. könyve 26. fejezet26,1 A szent hajlék sátorlapjai. A

hajlékot tíz sátorlapból készíttesd: sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból és karmazsin fonálból művészi módon beleszőtt kerúbokkal készíttesd azokat!

Bíbor

Állati eredetû vörös festékek- Bíbor, skarlát, karmazsin, kármin

A BÍBOR a történelem legdrágább textilfestéke, évezredeken át a hatalom jelképe volt Európában, és az ókorban a Közel-Keleten.

Először a föníciaiak használták (TYROSI BÍBOR), és a bíborcsiga kopoltyúüregének váladékából nyerték a színezéket, a festék 1 grammjához legalább 1000 csigát kellett elpusztítani. 

Az ókori Rómában a császár hordott bíborszín ruhát, a szenátorok csak bíbor szalagot, késôbb a német császárok követték a ókori példát.

A bíbor (és a skarlátvörös) öltözék a római katolikus egyház hagyományában máig fennmaradt, és az ókori színhierarchiát ôrzi. (A bíboros "megkapja a bíbort" azt jelenti: beiktatják a hivatalába.)

Bíbor bíborcsiga

El Greco: Bíboros

A bíbornak számos névváltozata van a magyarban:

bíborvörös, római bíbor, antik bíbor, bizánci bíbor, császárbíbor, királybíbor, királyszín, bársonyszín, bársonyfesték,

császárvörös, csigavérszín (ti.

bíborcsiga), ostrum (latin), tyrosi v. türoszi

bíbor, Tirus vörös, tíriai bíbor, tirannus bíbor, görögbíbor.

Skarlát vörös

Az ókorban és középkorban népszerű SKARLÁT kelme színét a kermeszből (bíbortetű) állították elő: a rovar, a név és a színezési technológia Perzsiából származott.

A perzsa szó “saqirlat“ eredetileg nem színt, hanem drága ruházatot jelentett, még a középkori Európában is, és csak később kapcsolódott össze a ragyogó vörössel.

Tiziano: Trevisano dózse arcképe

Karmazsin

A skarláttal azonos a színezési technológiája, de más néven terjedt el a KARMAZSIN. Régebben, tévesen, azt hitték, hogy a kermesztetű a karmazsintölgy része, de valójában rovar.

A legerősebb vörös festékanyagot a nőstény és petéi hordozzák.

A karmazsin kelme (bársony, selyem) és bőrárú évszázadokon át igen drága volt, a bíborra hasonlító szín, a ritka festőanyag, a bonyolult festőtechnika és a színtartósság miatt. 

Kermesz tetű

Karmazsin selyem

Kármin vörös

A bíborvörös KÁRMINt a kosenil (cochineal, egy dél-amerikai kaktuszfajtán élősködő tetű) feldolgozásából nyerik. A nőstény keseniltetveket összeszedik, leforrázzák, szárítják, és további vegyi eljárásoknak vetik alá. Évszázadokig a spanyol gyarmatosítók kereskedtek vele, ezért nevezték spanyolvörösnek is. A ma is főleg Mexikóból, Peruból és Chiléből származó anyag nemcsak textilfesték, pigment, hanem ételszínezék (E120) és a kozmetikai festékek alapja. A dél-amerikai bíbortetűből nyert pigment színezőereje kb. tízszerese az európainak. A színezék ritka névváltozata a kosenilvörös.

Mexico

E 120 „kárminvörös”

Newton (1642-1726)

piros (hangjegy C) narancssárga (D) sárga (E) zöld (F)

kék (G) indigókármin (A) lila (B)

1766-72

Claude Boutet's 1708.

18. - 19. sz.

Elsődleges színek:Piros – sárga – kék

Kiegészítő színek:Zöld – ibolya - narancs

Johann Wolfgang Goethe 1810

Szín szféra Philipp Otto Runge (1810)

Szín kör, Michel-Eugène Chevreul szerint (1839)

színárnyalat, szín telítettség, fényerő (HSB) rendszer

színes piramis Johann Heinrich Lambert (1772)

James Clerk Maxwell 1850 körül

Az első igazán tudományos megoldás

Goethével is megpróbálta szinkronba hozni elméletét

Helmholtz (1821-1894)

Energia megmaradás Impulzus megmaradás 1851 szemfenék tükör retina vizsgálat Három szín elmélet:

 a szemben háromféle szövet található, melyek külön-külön ingerelve különböző színérzetet váltanak ki (vörös, zöld és ibolya). Ha a három alapszíntől eltérő szín ingerli a szöveteket, akkor nemcsak az egyik fog működésbe lépni, hanem kettő vagy három is valamilyen kombinációban.

A Munsell Book of Color (1929)

Német DIN színrendszer

Wilhelm Ostwald (1916)

A Standard Color Table DIN 6.164 (DIN = Német Ipari Norm)

CIE (Commission Internationale de l'Eclairage) 1931.

A színhármas alapja, hogy kettőből nem lehet a harmadikat előállítani

Vörös 700 mikron – zöld 546 – ibolya 435,8

Additív színkeverés (TV, videó)

RGB

Red

Green

Blue

Szubtraktív színkeverés (festők)

Szín kör

Eolo Pons 1930 körül (Argentína)

Eolo Pons

„Egy műalkotás, minden eleme fontos önmagában is. Egy festő olyan, mint egy zenekar karmestere: a műnek minden részletét meg kell formálni, a teljes harmóniát kell adni.” Eolo Pons

William Turner

William Turner 1825 (1775-1851)

Constable 1836

Turner 1838.

Georges Seurat, 1884-1886. (Pointillizmus)

Georges Seurat, 1884-1886. (Pointillizmus)

Georges Seurat, 1884-1886. (Pointillizmus)

Imresszionista szín paletta

Nápolyi sárgaNarancsCinóber vörösekLilaCiánkék, ultramarinSmaragd zöld, veronai zöld

Georges Seurat, 1890-91 .

Georges Seurat, 1890-91 .

Georges Seurat, 1890-91 .

Fürdőzők Asnièresnél (: Une Baignade, Asnières), Georges Seurat, 1884. /Pointilizmus/

Georges Seurat, 1884. /Pointilizmus/

Georges Seurat, 1884. /Pointilizmus/

Giacomo Balla 1912. (Futurizmus)

Üres képek /Molnár Sándor/ fehér-e a fehér? üresek-e az üres képek?

Hogyan nézzünk üres képeket?

Úgy, hogy kiüresítjük tudatunkat. Nem próbáljuk értelmezni vagy összehasonlítani semmivel, sem a tárgyi világgal, sem a racionális, fogalmi világgal. Kiüresítjük érzelmi világunkat, megszüntetjük az érzelmi hullámzást. Kiüresítjük az érzékelést, nem figyelünk a tárgyi világra, nem törődünk vele, ha bejön valaki, vagy a teremben beszélnek, hogy autó megy az utcán, hogy fény villan az ablakon át. Mindez arra való, hogy az embert megakadályozza a befelé fordulásban, a benne lévő üresség-önvaló felismerésében, ehelyett szétáradjon a külvilágba. Ha sikerült kiüresedni, csak a képre nézzen, ne pislogjon, hagyja, hogy a kép üressége teljesen áthassa, és lényét kiüresítse, akkor utat talál a kép ürességéhez. Az üres képen nincs tárgy, fölösleges benne ilyet keresni, nincs életcél, életmohóság, nincs gondolat. Aki ilyesmit keres, az az ürességgel nem találkozik, vak marad, Isten szemével nem lát. Aki az ürességgel azonosul, az megnyugszik. Csend veszi körül, megszűnik minden akarat, nem akar többé semmit, nem tud semmit, nincs semmije, önmaga sincs. Nincs más, csak a lüktető üresség, amely úgy lüktet, mint a szív, de benne nem a vér, hanem a fény lüktet.

    „Az én szemem Isten szeme, egy szem, egy látás, egy megismerés, egy szeretet.” –

Eckhart mester

Üres képek 1.

www.artmarketing.hu/classical_artists_worldwide

Kuti Dénes

Álomfa

Ösvény

Máger Ágnes

Lovasok

Máger Ágnes

Bachus

Tavasz