Biometrikus azonosítás Afrikában

Ferenc Dávid Markó

Central European University

Department of Sociology and Social Anthropology

Brit gyarmati Szudán: 1899-1956Független Szudán: 1956

Első polgárháború: 1955-1972Második polgárháború: 1983-20052 millió halott, 4 millió menekültÁtmeneti időszak: 2005-2011Dél-Szudán: 2011-

Szudán (becsült) számokban

fő: 1546$ (~2500$)származó állami bevételek aránya: 98%

Írástudatlanság: 73% (női: 84%)élettartam: 59 év

Gyermekágyi halálozás: 2054 / 100.000Teljeskörűen beoltott csecsemők aránya: 17%Általános iskolába járó gyerekek aránya: 37.5% (lányok: 27%)

Yidai menekülttábor: 80.000-100.000 menekült, az UNHCR kísérleti projektje a táborteljes lakosságának biometrikus regisztrációja, siker esetén a világ legtöbbmenekülttáborában be akarják vezetni

- előnyök: költséghatákony, egyenlő redisztribúció, a digitális térképekkelösszekötve rengeteg információ betegségekről, logisztikáról stb- hátrányok: adatkezelési gyakorlat, törvényi háttér teljes hiánya, hosszú távokkonzekvenciák az egyének szempontjából, megerősíti a “menekült nem teljesértékű ember” mentalitást, technológiai cégek imázskampánya, miközben új, kevésbé megbízható technológiákat próbálnak ki zavartalanul

Választók regisztrálása Kenyában, 2013. Az afrikai választások költségei exponencálisan nőnek (Kongó 360 millió $, ebből 58 millió a biometrikus rendszerekre, Ghána 124/76, Kenya 293/~100). A kenyai választás20$-ba került szavazatonként (átlagos európai költség 1-3$/szavazat)A szerződések, üzleti érdekre hivatkozva, itt is titkosak

- Technológiai cégek hármas haszna:

- (1) Afrika, mint kísérleti laboratórium (új technikák, új rendszerek, újadatbáziskezelési-gyakorlatok)

- (2) Imázskampány része, sok költség elszámolható segélyként vagy szociálishozzájárulásként

- (3) A mindenkire kiterjedő adatbeviteli gyakorlat miatt (személyiigazolványok, menekülttáborok) és a tisztázatlan jogi helyzet miatt hatalmasprofit, ráadásul az esetek többségében nagyon hosszú távú és egyoldalúszerződésekkel