Vulkánosság
Mélységi magmatizmus, és felszíni vulkánosság
A Föld mélyén lévő izzó kőzetolvadék a MAGMA. A magma nem minden esetben éri el a felszínt, hanem az alacsonyabb hőmérsékleti szintre érve a magmakamrákban megreked, és mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Pl: gránit, gabbró. Ha a magma a felszín felé haladva a földkéreg felső részében szilárdul meg, lencséhez, gombához hasonló kőzeteket (lakkolitot) képez. A kőzetrepedésekbe behatoló magma teléreket hoz létre.
Felszíni vulkánosság
Vulkánosságról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét. A magma felszínre lépési helyén képződik a vulkán, a felszínre ömlő magmát pedig lávának nevezzük.
Vulkánok típusai
A vulkáni működés és a felszínre kerülő magma jellege a magma kémiai összetételétől függ:
A magmát szilikáttartalma (SiO2) alapján csoportosítjuk: - Savanyú: 65%< - semleges: 52-65% - bázisos: 42-52%
Vulkánosság távolodó lemezszegélyeknél
A nagy mélységből származó anyag SiO2-ben
szegény, bázisos (mélységi magmás kőzetek közül ilyen a gabbró, kiömlési párja a bazalt)
Az óceánok mélyén kibuggyanó bazalt jellegzetes kerekded formában szilárdul meg (párnaláva)
A bazaltláva hígan folyós, ezért a szárazföldre kerülve elterül. Így jöttek létre Földünk nagy bazaltfennsíkjai és pajzsvulkánjai pl: Manua Loa, Dekkán-fennsík
Manua Loa
Dekkán-trapp
A szarvaskői párnaláva
Vulkánosság közeledő lemezeknél
Az árkokhoz kötődő tűzhányók magmája nem az asztenoszférából származik, hanem az alábukó és megolvadó kőzetlemezből. Ezek szilikátokban gazdag, savanyú vagy semleges kőzetek (gránit – riolit, diorit – andezit)
Az itt kiömlő láva sűrű, ezért vulkáni kúpok keletkeznek. A kitörések gyakran heves robbanással járnak.
Rétegvulkán A magmacsatornán
felnyomuló anyag a központi kürtőn keresztül kerül a felszínre. A kürtő a felszínen a kráterben végződik. A kráter tetejét egy heves robbanás a magasba röpítheti, így jönnek létre a kalderák.
A vulkán megszilárdult lávacseppeket, ökölnyi vulkáni bombákat is kidobál.
A bombáknál kisebbek a lapillik , a gömb, vagy lencse alakú lávacseppek.
Vulkánkitörés
Kaldera
Vulkánkitörés a kőzetlemezek belső területein
A vulkánok láncszerűen helyezkednek el Kialakulásukat a forró foltokkal
magyarázzák. E pontokon a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba és így jönn létre a vulkáni tevékenység.
Hawai-szigetek
A vulkáni utóműködések (posztvulkáni tevékenységek)
- fumarolák: sok oldott anyagot tartalmazó vízgőzkitörések
- Szolfatára: kénes kigőzölgések (200-400 fokos) - Mofetta: szén-dioxidos kigőzölgések (Torjai Büdös-
barlang) - Gejzírek: a kőzetrepedésekbe kerülő víz forráspontig
emelkedik, a meginduló buborékképződés hatására a vízoszlop a magasba lövell.
- Iszapfortyogók: meleg vize sok agyagásványt old ki a kőzetből
- Szénsavas források: savanyúvizek (Mátra – csevice)