Törzs:Puhatestűek – Mollusca
2 hazai osztályban 250 faj, ebből védett 44, egyikük fokozottan
Kagylók – Bivalvia
• 25 hazai faj, 2 védett• Környezetvédelmi indikátor csoport: szennyezést
rosszul bírják• 3 családjuk:o Gömbkagylók (Sphaeriidae): folyóvíziek, egyes
fajok patakokbano Vándorkagylók (Dreissenidae): adventív,
bisszuszfonalaival megtapado Najádok (Unionidae)
Najádok
• Legnagyobb, legismertebb fajok• Élősködő lárva miatt halastavakban ritkítják• Unio fajok inkább folyóvizekben, védett: tompa
folyamkagyló (Unio crassus): patakok-folyók zömök, vastag, lapos faja
• Anodonta-rokonság inkább tavi fajok, védett: lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) kicsi, nagyon lapos
• Adventív amuri kagyló: hatalmas, ellenálló
Csigák – Gastropoda
• 230 faj (európai 3000-hez képest kevés, sok a mediterrán), 42 védett
• Az egyik leginkább endemizmusok kialakulására hajló állatcsoport, rossz terjedési képesség
• Népszerű, érdekes, könnyen gyűjthető házú, jól ismert csoport, sok kutatóval
• Utóbbi évtizedekben kb. 20 faj került elő, többsége adventív
Alosztályok- rendek
• Keresztezett idegűek v. Elölkopoltyúsok1. Kétpitvarosak: 4 hazai Neritidae2. Fésűkopoltyúsok: 25 faj, 8 család
• Tüdőscsigák1. Ülőszeműek: 31 faj, 4 család2. Nyelesszeműek: 170 faj, 33 család (új
rendszer szerint)
Kétpitvarosak
• Neritidae 4 bödöncsiga (Theodoxus) faja: 1 adventív, 3 védett, utóbbiak a Duna és mellékfolyói endemikus fajai, talán a Pannon-tengerből maradtak
• Rajzos bödöncsiga (T. danubialis): Pó, Dnyeszter is, cikcakkos rajzolat
• Sávos bödöncsiga (T. transversalis): 3-4 övvel, visszaszorulóban
• Fekete bödöncsiga (T. prevostianus): langyosvízi reliktum
Fésűkopoltyúsok I.
• Szárazföldön élnek a melegkedvelő ajtóscsigák (Pomatias): nyugati (P. elegans) a Balatonnál és Őrtilosnál, keleti (P. rivulare) Bátorligeten és a Mecsekben
• Vakcsigák (Bythiospeum) felszín alatti vizekben élnek: magyar vakcsiga (B. hungaricum) Abaligeti-barlang, a még nem védett dunai vakcsiga(B. oshanovae) szigetközi források
• Platyla banatica: É-Balkán, Mecsek, szárazföldön, nem védett
Fésűkopoltyúsok II.• Pannon karsztcsigácska (=patakcsiga, Bythinella
pannonica): apró karsztforrásokban, -patakokban élő faj, Bükktől Kassáig
• Zalai szurokcsiga (Amphimelania holandri): nyugat-balkáni faj, fekete kéreg fedi házát
• Folyamcsiga (Esperiana daudebartii): törzsalakja kizárólag langyos vizekben 5 helyen, elterjedtebb alfaja szinte csak a Dunában, akárcsak pettyes csiga (E. esperi)
• Bordás tornyoscsiga (Melanopsis parreyssi): endemikus Nagyvárad-Püspökfürdőn
Ülőszemű tüdőcsigák
• 31 faj, nincs védett• 2008-ban lesz védett: örvényes tányércsiga
(Anisus vorticulus): Berni konvenciós, tiszta, növényekkel benőtt vizekben
• Tányércsigák között 4 védendő faj, pl. Anisus leucostoma: Bükk égerlápjai
• Vagy: tarajos csiga (Planorbis carinatus): főleg Balatonnál
Nyelesszemű tüdőcsigák
• 170 fajból 31 védett, ezek zömmel kárpáti endemizmusok
• De alpesi pl. pagodacsiga (Pagodulina pagodula): 3 mm, méhkasforma, fogatlan
• Hordócsiga (Orcula dolium): alpesi-kárpáti • Törpecsigák (Vertigo): 2 mm, fogazott szájadék,
3 védett, pl. balogcsiga (V. angustior)• Háromkaréjú bordáscsiga (Spelaeodiscus triarius):
Bükk, Kárpátok
• Orsócsigák: ált. balmenetes, megnyúlt, zárókészülékkel
o Ólomszínű csiga (Alopia livida): Erdélyből behurcolt, védett – a nemnek mind a 24 faja kárpáti endemizmus, A. bielzi: pár km-re a határtól, egyetlen jobbos
o Fényes, sima faj alig, pl. sima orsócsiga (Cochlodina cerata), változóan bordázott pl. Vestia fajok, erősen bordás pl. karcsú orsócsiga (Ruthenica filograna): mind kárpáti
• Hegyi csavarcsiga (Ena montana): kárpáti-hegyvidéki zebracsiga-szerű
• Kék meztelencsiga (Bielzia coerulans): Bükk, Zemplén, egyetlen égszínkék csigánk
• Gyűrűs üvegcsiga (Phenacolimax annularis): ragadozó, Bükk
• Dobozi pikkelyescsiga (Kovacsia kovacsi): egyetlen bennszülött alföldi faj, csak Békés megye (monotipikus genus)
• Egyfogú szőröscsiga (Trichia unidentata): apró szőrökkel, hegyvidéki
• Kerti és ligeti csiga (Cepaea hortensis, C. nemoralis): ált. sárgás nyugati fajok, szájadék fehér, ill. sötétbarna, ellentétben a gyakori pannon csigával (Cepaea vindobonensis)
• Éti csiga (Helix pomatia): legnagyobb, közismert, gyakori, eszik, engedéllyel mérethatárral gyűjthető
• Hasonló, de világosabb, kisebb: agyagsárga éticsiga (H. lutescens), erdélyi