Munkahelymegőrző válságprogramokbevezetése, eredményessége és
hatásértékelése
HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID
Tartalom
A válságprogramok háttere, jellemzői, szerkezete• A válságprogramok bevezetésének makrokörnyezete• A válságkezelés formája: a munkahelymegőrzés• A támogatások forrása pályázatok szerint• A pályázati döntések• A támogatások időarányos felhasználása• Pályázati hatás – naiv becslés
A válságprogramok hatásbecslés • A hatásbecslés célja, adatai, módszere• Hatásbecslő modellek• A modellek eredményei: relatív hatás és relatív költség• Pályázati hatás eltérései egyes tényezők szerint• Pályázati kiválasztás célzottsága• Következtetések
A válságprogramok bevezetésének makrokörnyezete
A gazdasági mozgástér szűkülése 2007-2008 után(hazai gazdaság egyensúlyi helyzete, megszorítások + pénzpiaci válság)
Ezzel együtt szűkült a hazai foglalkoztatáspolitikai támogatásokra fordítható eszközök mozgástere is (Munkaerőpiaci Alap forrásainak a költségvetési átcsoportosítása+ ellátórendszer kapacitása és minősége csökkent + közmunkaprogramok javára aktív munkaerőpiaci programok csökkenése)
Mindez behatárolta a munkaügyi kormányzat mozgásterét, amikor a gyorsan növekvő munkanélküliségre és a várható következményekcsökkentésére gyors szakpolitikai választ kellett adni. (+ rövid és gyors lefolyású válságot várt/remélt a kormányzat)
A támogatások forrása:Munkaerőpiaci Alap (lebonyolító: OFA, ÁFSZ) Strukturális Alap (lebonyolító: NFÜ – TÁMOP 2.3.3.)
A válságkezelés formája: a munkahelymegőrzés
A munkahelymegőrzés vált a válságkezelés meghatározó támogatási formájává, amelyet a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének bővítése egészített ki.
A válságprogramok végső célja: a támogatási szerződésben vállalt időszakban a munkahelyen megtartottak támogatása és minél több dolgozó munkahelyen megőrzése volt.
A támogatási konstrukció: •A munkahelymegőrző támogatások minden formájában a szerződések 3–9 hónapos időszakra szóló támogatást nyújtottak a pályázók munkanélküliségtől veszélyeztetett dolgozói számára, akik munkanélküliként történő regisztrálásától így elállhatott a pályázó,
•A támogatás feltétele a támogatás időtartamának kétszereséig a vállalati statisztikai létszámának a megőrzése volt.
•A támogatás nagyságrendjét tehát valójában a támogatott dolgozók száma határozta meg (a folyósítás 3–9 hónapra szólt)
•A tényleges létszámmegőrzés azonban a támogatott dolgozók mellett a pályázó vállalat teljes statisztikai létszámára vonatkozott, éspedig kétszeres időre, tehát 6–18 hónapra.
A támogatások forrása pályázatok szerint
A pályázati döntések• Az OFA és az ÁFSZ pályázatok szelekciója - formai megfelelés
esetén - központilag, kézi vezérléssel történt (azonos bizottság döntött)
• TÁMOP 2.3.3. szelekciójához programozott gazdasági előszűrő programot dolgoztak ki
• + a sikeres pályázók között is magas a visszalépési arány (fenntartási feltételek szigorú kritériuma miatt)
A beadott pályázatok jelentős aránya nem bizonyult sikeresnek (+halmozódások, ismétlődő pályázatok)
A támogatások időarányos felhasználása
A rendelkezésre álló (szűkös) források felhasználásának időbeli alakulása a teljes időszakra számítva. •források fele (TÁMOP) későn indul.•a támogatásokra fordított forrásokat az OFA-pályázatok ténylegesen kimerítették, az ÁFSZ és a TÁMOP programokban a ráfordítások valamelyest elmaradtak a támogatásra biztosított keretösszegtől (részleges teljesítés miatt)
Pályázati hatás – naiv becslés
átlagos statisztikai létszám ~ teljes megőrzendő létszámtámogatási és fenntartási időszak teljes idejére a statisztikai létszámra vetítettük az összes kifizetést
Pályázatonként nagyon eltérő az átlagos megőrzési költség
A hatásbecslés célja, adatai, módszere
• Cél: – tényleges hatás mérése, holtteher hatás kiszűrése
• Adatok:– KSH adat összekapcsolás a pályázati összevont
adatbázissal (vállalati szintű elemzések)– TEIR adatok és kistérségi szintre aggregált összevont
pályázati adatbázis (kistérségi szintű becslés)• Foglalkoztatási hatás mérésének módszerei– Különbségek különbsége modell kontrollált változata
(kistérségi és vállalati szinten) – Párosításos modell (propensity score matching,
vállalati szinten)
Hatásbecslő modellek
Hatásbecslő modellek
A modellek eredményei: közvetlen hatás
* R2=0,975 ** R2=0,083 *** Nagelkerke R2=0,276
*
**
***
A modellek eredményei:relatív hatás és relatív költség
Pályázati hatás eltérései egyes tényezők szerint
Pályázati kiválasztás modellje
Esélyhányados Szig
Konstans 5,88*108 0,021Válság előtti cégműködés mutatói (2006-2007) Nem növekvő adósságráta (0 – nem, 1 – igen) 1,562 0,000Pénzforgalom nem lanyhul (0 – nem, 1 – igen) 1,105 0,034Árbevétel nem csökken (0 – nem, 1 – igen) 1,178 0,002Cégműködés mutatók a válság kezdetén (2007-2008)
Adósságráta nő (0 – nem, 1 – igen) 1,144 0,005Fajlagos élőmunka költség nő (0 – nem, 1 – igen) 1,270 0,000Pénzforgalom lanyhul (0 – nem, 1 – igen) 1,206 0,000Eredmény (Ft, 2008) 1,000 0,043Nagelkerke R2=0,276* A táblázat csak a szignifikáns tényezőket tartalmazza.
Esélyhányados Szig
Konstans 5,88*108 0,021Cégdemográfiai mutatók Ágazat (referencia kategória: Feldolgozóipar, bányászat)
Mezőgazdaság 0,052 0,000Energia, kommunálisell. 0,343 0,000Szállítás raktározás 0,548 0,000Szálláshely, vendéglátás 0,505 0,000
Infokommunikáció, pénzügy, ingatlan, műszaki, tudományos 0,496 0,000
Adminisztráció, közigazgatás 0,336 0,000
Oktatás, eü.,szoc. ellátás, kultúra, egyéb szolg. 0,214 0,000
Régió (referencia kategória: Közép-magyarország)
Kozep-dunantul 1,351 0,000Nyugat-dunantul 1,720 0,000Del-dunantul 1,901 0,000Észak-magyarorszag 1,442 0,000Észak-alfold 1,834 0,000Dél-alfold 1,301 0,001
Tulajdonszerkezet (referencia kategória: belföldi vagy belföldi többségi tulajdon)
Külföldi vagy külföldi többségi tulajdon 0,760 0,044
Köztulajdon 0,248 0,000Statisztikai létszám (log fő, 2008) 11,582 0,000Alapitas éve 0,986 0,002Árbevetel (Ft, 2008) 1,000 0,000Nagelkerke R2=0,276* A táblázat csak a szignifikáns tényezőket tartalmazza.
Pályázati kiválasztás modellje
Pályázati kiválasztás célzottsága
Statisztikai létszám változása (2008-2010)
Támogatott cégek kiválasztása
Ágazat
Lényegében nincs hatás
Jelentős hatás (a bányászat és feldolgozóipar cégei jelentősen nagyobb eséllyel kaptak támogatást)
Régió
Nincs hatás
Jelentős hatás (D-Du. Ny-Du. és É-Alf. cégei jelentősen (1,7-1,9-szeres esély), a többi régióé kissé nagyobb (1,3-1,4-szeres esély) eséllyel kaptak támogatást, mint a Kö-Mo. régió cégei)
Tulajdonszerkezet Külföldi és köztulajdonú cégeknél a belföldi cégek kevésbé bocsátanak el (átlagosan 2-3 fővel)
Jelentős hatás (a külföldi és köztulajdonú cégek 0,7 illetve 0,2-szörös eséllyel kaptak támogatást)
(Válság előtti működés) Csekély hatás (jobban működő
cégek kevésbé bocsátanak el)
Közepes hatás (jobban teljesítő cégek 1,1-1,5-szörös eséllyel kaptak támogatást)
Működés a válság kezdetén
Jelentős hatás (működési probléma egyes jelei egymástól függetlenül is nagyobb elbocsátást valószínűsítenek)
Gyenge hatás (a romló teljesítmény egyes jelei esetén 1,1-1,2-szeres támogatási esélynövekedés)
Következtetések
• A naív becsléshez képest harmad akkora a modellek alapján becsült megőrzési hatás
• Pályázati szelekció a vállalatok egyéni helyzete helyett a válságról alkotott képet tükrözi
• Ez jól körülhatárolható ágazatokban, régiókban és vállalatméret esetén jelentős holtteher hatást eredményezett