Download docx - Képzési program-fejlesztés · Web viewA modulban az általános iskola kimenő évfolyama kap alapos képet a 21. században fellelhető államformákról. A cél az, hogy a tanulók

Államformák – Modulleírás_Papkeszi

1

A modul kódja: PAP_27_1

Államformák

A modul felhasználási területe: 8. évfolyam


Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai:

A modulban az általános iskola kimenő évfolyama kap alapos képet a 21. században fellelhető államformákról. A cél az, hogy a tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a történelem során kialakult államformák közül melyek működnek századunkban is. Milyen jellemzői vannak ezeknek az államformáknak? Az Európai Unió országait az államformájuk alapján ismerik meg a tanulók. A modul további célja a vita és a kommunikációs képesség fejlesztése, az érvelés alkalmazása. A vitakultúra fontos eleme egymás tiszteletben tartása, a vélemény megváltoztatásának képessége.

Tartalmi fókusz: Tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységekFejlesztési fókuszok: verbális, nyelvi, kommunikációs képességek fejlesztése, nyitottság kialakítása, memória, figyelem, szókincs fejlesztése

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma és évfolyam: Bíráskodás, bíróságon 7. évfolyam; Reformkor 7. évfolyam; Pályaválasztás 8. évfolyam

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Társadalomismeretek irányába nyitott pedagógusok, osztályfőnökök jól hasznosíthatják a modult.

2


1. részmodulMonarchia

2. részmodulKöztársaság

3. részmodulVálasztani pedig kell

4. részmodulJobb és bal

CélokA modul bevezetése,

a lexikonhasználat gyakor-lása, memória, figyelem fejlesztése.

CélokA köztársaság fogalmának értelmezése, annak tuda-tosítása a tanulókban, hogy a két tárgyalt államforma ma is létezik.

CélokA választás felelős döntés. Ennek megértése a rész-modul célja.

CélokA jobb- és baloldali pártok lényegének megértése, az eligazodás segítése.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Szociális kompetenciák:A tanuló ismeri a segítség-nyújtás következményeit és hatásait. A segítség-kérés pozitív hatásait felismeri.

Kommunikációs


Szociális kompetenciák:A tanuló segítséget kér, ha erre szüksége van. Stresszhelyzetekben alkal-mazható kommunikációs készségeket ismer meg (asszertivitás, konfliktus-megoldás, problémamegol-


Szociális kompetenciák:A tanulók olyan önirányítá-si készségekhez kapcsoló-dó fogalmakat ismernek meg, mint az időszervezés, problémamegoldás, stresszkezelés. A tanuló megismeri a kortárs


Életpálya-építéssel és munkavállalói léttel kapcsolatos kompeten-ciák: A tanuló kreatív módon valósítja meg munkafeladatait (pl. otthon, az iskolában, a közösségben). Azonosítani

3


kompetenciák: A tanuló képessé válik az aktív és passzív szókincs gazdagítá-sára támogatással és önállóan is. Képessé válik önálló szövegelemzésre és megadott szempontok alapján szövegek feldolgo-zására. Képes a tanulás céljának megfelelő források felkutatására, kiválasztá-sára. Képes tájékozódni a könyvtárban, interneten.

dás).

Kommunikációs kompetenciák: A tanulók megismerik az információk memorizálására irányuló tanulási módszereket. Képessé válnak a gondola-tok, vélemények és érzel-mek egyszerű, érthető kifejezésére változatos helyzetekben, különböző céllal.

nyomás forrásait és hatásait.

Kommunikációs kompetenciák: A tanuló váljék nyitottá az írott szö-vegekben megjelenő, akár ellentétes szempontok és érvek megértésére, töre-kedjen az ezekre való ref-lektálásra.

Életpálya-építéssel és munkavállalói léttel kapcsolatos kompetenciák: A tanuló tudjon döntéseket hozni és felelősséget vállalni értük.

tudja átvihető elméleti és gyakorlati tudását, képes új feladatokban alkalmazni őket. Megérti, hogy ezek számos munkakörnyezet-ben alkalmazhatóak, és különböző feladatok elvégzésére átvihetők.

A munkavégzéshez kapcsolódó kompeten-ciák: A tanulók megértik a munka fontosságát egy közösség számára. Tisztában vannak azzal, hogy a munka milyen értéket képvisel számukra.

Tartalmi egységek bemutatása




4


Az első részmodulban megalakítják a csoportokat, amely az egész modul során együttműködő csapat lesz. A monarchia fogalmával ismerkednek meg egy afrikai és egy európai példa nyomán. Összehasonlítást végeznek, és maguk megfogalmazzák a monarchia jelentését.A részmodul zárásaként kvízjátékot játszanak az ismeretek összefoglalása céljából.

Az első részmodul szerves folytatása ez a részmodul. A köztársasági államformával kapcsolatos előzetes ismeretek feltérképezése után saját szavaikkal foglalják össze a tanulók, mi is az a köztársaság. Majd a két részmodul összekapcso-lásaként megkeresik az internet segítségével az Európai Unió tagállamainak államformáit, erről térképet készítenek.

Az államformától függetle-nül demokráciában az állam polgárainak állást lehet foglalniuk bizonyos kérdésekben. Ebben a részmodulban először egy történelmi példán keresztül alkotnak véleményt a diákok, majd a saját életü-ket befolyásáló kérdésben fejtik ki álláspontjukat. Megtapasztalják a titkos és a nyílt választás menetét, a köztük lévő alapvető különbségeket.

Az első három részmodult egészítjük ki ebben a rész-modulban. A tanulók szá-mára érthetővé válik a jobb- és baloldali pártok kialakulásának folyamata és a mai értelmezésük. Ezzel az államformák legfontosabb alapkérdéseit körbejárta a modul. Zárásként képregényt készítenek a diákok, majd az összes elkészült produktumból kiállítást szerveznek az iskola tanulói számára.

Részmodul időkerete90 perc




A modul összóraszáma: 360 perc (6 óra)

5


6


MODULLEÍRÁS

1. részmodul

Monarchia

1. Betűjáték 15 perc

Utasítás: Alkossatok minél több értelmes szót az alábbi betűk felhasználásával!

A, Á, Á, Á, I, O, O, G, K, K, L, L, M, N, R, S, T, Y, Y

Minden betűt csak annyiszor használhattok fel, ahányszor a felsorolásban szerepel. Próbáljatok meg minél hosszabb szavakat kitalálni. Akik a legtöbb vagy a leghosszabb szót megtalálják, azok nevét felírjuk a „Szókincsbajnok“ táblára!

Tanároknak: Az „alkotmányos királyság” kifejezés betűiből kell értelmes szavakat kirakniuk önállóan a diákoknak.

A kapott szavakat írjuk fel a táblára, ami már egyszer elhangzott, függőleges vonallal jelöljük a szó után. A végén egy szóleltárt is tudunk készíteni, ahol érdekesek lehetnek azok a fogalmak, amelyek a legkevesebbszer kerültek fel a táblára.

7


2. Csoportalakítás 5 perc

Alakítsunk csoportokat. A véletlenszerű csoportalakításánál a legegyszerűbb módszert választjuk: osztálylétszámtól függően három- vagy négyfős csoportokat hozzunk létre úgy, hogy a diákokat számozzuk egytől háromig (négyig), mindig újra kezdve a számolást. Az azonos számúak alkotnak egy csapatot.

Utasítás: Alakítsatok csoportokat a kapott szám szerint! Akik azonos számot kaptak, azok fognak együtt dolgozni ebben a modulban. A csoportok annál az asztalnál foglaljanak helyet, amelyikre a kapott számukat elhelyeztük!

3. Definíciók 15 perc

Utasítás a tanulóknak: A következői szövegekben monarchiákról olvashattok. Fogalmazzátok meg a két forrás és előzetes ismereteitek alapján, mit jelent a monarchia fogalma?

„A Szváziföldi Királyság a 19. század elején jött létre. Politikai berendezkedése ma is a király abszolutisztikus hatalmát szimbolizálja. Ugyan ötévente tartanak választásokat (legutóbb 2013-ban), de ekkor a nép csak az alsóház hatvanöt tagját választhatta meg (sőt, csak ötvenötöt, tíz képviselőt ugyanis a király jelöl ki). Ráadásul azt, hogy kire lehet szavazni, a királytól függő helyi tanács dönti el, mivel nincsenek politikai pártok. A minisztereket a király ajánlja, a miniszterelnök kinevezését a király hagyja jóvá. Röviden tehát: a kormányalakítás csak és kizárólag a király szája íze szerint történhet, aminek köszönhetően a végrehajtó hatalom mellett a törvényhozót is a kezében tudja, azaz maximálisan autoriter módon tud kormányozni.”

8


(Forrás: http://kitekinto.hu/afrika/2011/09/08/)

Az Egyesült Királyság államformája monarchia, kormányformája parlamentáris monarchia, ahol a király „uralkodik, de nem kormányoz”. Az államhatalmat a miniszterelnök és a parlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe főképp reprezentatív, ő a nemzet egységének jelképe. Az államfő örökli tisztségét, közszereplő. Az öröklés biztosítja a folytonosságot és a méltóságot. II. Erzsébet 1953. június 2. óta uralkodik. Ő az államfő, az egyházfő, a brit nemzetközösség feje. Feladatai: a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival tárgyal, napi összegzést kap a parlamenti munkáról, aláírása kell a törvények életbe lépéséhez. Ő jelöli ki a miniszterelnököt.

(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki)

Keressétek meg több forrásból a monarchia szó magyarázatát! Használjatok az internetet, Idegen szavak szótárát, Magyar értelmező kéziszótárt és a Történelmi kislexikont! Hasonlítsátok össze a kapott meghatározásokat, és alkossatok egy számotokra jól megtanulható, érthető magyarázatot!

4. Szómagyarázat 15 perc

Utasítás a tanulóknak: Készítsetek szómagyarázatot a szövegben talált idegen kifejezésekhez! Segítségül használjátok az előző feladatban megadott forrásokat! Pontosan dolgozzatok, mert a következő kvízjátékban szükségetek lesz a megoldásokra! Keressétek meg a két országot a térképen!

9

http://hu.wikipedia.org/wiki

http://kitekinto.hu/afrika/2011/09/08/


Tanároknak: Vannak a szövegben idegen szavak, kifejezések: abszolutisztikus hatalom, szimbolizál, autoriter, parlamentáris, reprezentatív. Keressék meg, és magyarázzák meg a jelentésüket.

5. Kvíz játék 30 perc

Tanároknak: Villámkérdéseket teszünk fel a csoportoknak a két szövegből. A válaszadásnál csak a saját jegyzeteiket használhatják. A válaszokat palatáblára, krétával írják fel a tanár által megadott időre. Az a csoport, amelyik nem tud válaszolni a kérdésre, zálogot köteles adni (cipő, pulóver, tolltartó stb.). Csak akkor kaphatják vissza a zálogtárgyat, ha plusz feladatokat oldanak meg.

10


Kérdések (lásd 1. sz. melléklet):

Melyik földrészen található Szváziföld? (Afrika déli részén)

Ki az egyházfő az Egyesült Királyságban? (a királynő)

Ki gyakorolja a törvényhozó hatalmat Szváziföldön? (király)

Mikor lép életbe egy törvény az Egyesült Királyságban? (ha a királynő aláírta)

Hol található az Egyesült Királyság? Nyugat-Európában a Brit-szigeteken (2. sz. melléklet)

Miért a helyi tanács dönti el, hogy kire lehet szavazni Szváziföldön? (nincsenek politikai pártok)

Mit jelent az, hogy a királynőnek reprezentatív szerepe van? (hivatali, társadalmi szerepét, rangját mutatósan képviselő személy, aki az országát képviseli)

Magyarázzátok meg az abszolutisztikus hatalom fogalmát! (önkényes, zsarnoki; önkényuralmi)

A minden kérdésre helyes választ adó csoport sorszámát és tagjainak nevét írjuk fel a kvízbajnok táblára. Akik zálogba adott tárgyaikat szeretnék kiváltani, a következő feladatokat oldják meg:

A Szváziföldről szóló szöveget kell memorizálniuk. Két csapattag kimegy, a bennmaradók közül az egyik felolvassa a szöveget, a másik memorizál. Behívjuk a kint várakozók egyikét, neki elmondja a 2. csapattag a szöveget, majd

11


behívjuk a másik kint várakozót, neki pedig a 3. csapattag mondja el a szöveget. A többi csapat szavazhatja meg, hogy a zálogot visszaadjuk-e a csapatnak (lehet 3 zálogról is dönteni egy csapatnál, hiszen három csapattag memorizálását külön is értékelhetjük).

Ugyanígy járunk el az Egyesült Királyságról szóló szöveggel.

12


2. részmodul

Köztársaság

1. Beszélő korongok 10 perc

Tanároknak: A tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésével kezdjük ezt a részmodult. A köztársaságról az 5. évfolyamon tanultak először, majd történelemből minden évfolyamon elhangzott ez a fogalom. Próbáljuk meg összegezni, mit tudnak róla, esetleg milyen téves elképzelésük van a fogalomról. A tanárnak a beszélgetés közben facilitátor szerepe van, a végén irányítja az összegzést, helyesbíti a téves megnyilvánulásokat.

Utasítás: Mi jut eszetekbe arról a fogalomról, hogy köztársaság? Ha valaki hozzá szeretne szólni a beszélgetéshez, tegye a ceruzáját az asztalra! Addig senki sem kap újra szót, amíg a csoport minden tagjának a ceruzája az asztal közepére nem került. Utána ismét fel lehet őket venni, és el lehet mondani az újabb gondolatokat. Figyeljetek arra, hogy ne ismételjétek egymást!

2. Üzenet 30 perc

13


Utasítás: Írjatok a jövő emberének egy üzenetet a köztársaságról, amelyet majd csak több száz év múlva olvasnak el. Használjátok a szómagyarázatokat az üzenet megfogalmazásához! Ügyeljetek a fogalmak használatára! Azt is találjátok ki, hova tennétek az üzenetet, hogy biztosan megmaradjon, és meg is találja a jövő embere! Ha elkészültetek, a csapatok olvassák fel az üzenetüket, és mondják el, hova rejtenék el, hogy megtalálják. Beszéljétek meg, kié volt a legötletesebb megoldás! Választásotokat indokoljátok!

Köztársaság: államforma, amelyben az államfőt és a legfontosabb vezető szervet meghatározott időre választják. (Horváth Péter: Történelem 5. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.)

Köztársaság: ókori eszme, a zsarnokság feletti győzelmet jelképezte. Olyan államforma, amelyben a polgárok közössége, illetve az alkotmányában előírt módon választott köztársasági elnök (államfő) és képviselőik vesznek részt a közügyek megvitatásában, együttesen gyakorolják az államhatalmat. A központ hatalma csak a polgáraitól ered, nincsen egyéb örökölt evilági vagy túlvilági forrása, és nem kötődik egyetlen társadalmi-gazdasági alakulathoz sem. A köztársaság egységét köztársasági elnök szimbolizálja. (http://hu.wikipedia.org/wiki)

Tanároknak: Olvassák fel a csapatok az üzeneteket, és értékeljék egymás munkáját. Az értékelés szempontjai: érthető, világos megfogalmazás, humoros írás, tömör, lényegre törő írás, egyedi megfogalmazás, ötletes elhelyezés.

14



3. Európában 30 perc

Utasítás: Az Európai Unió államai között található köztársaság és alkotmányos monarchia is. Az internet segítségével válogassátok szét a tagállamokat államformájuk szerint! Használjátok a http://www.feek.pte.hu/ honlapot!

köztársaságok: alkotmányos monarchiák:

Színezzétek a monarchiákat zöld, a köztársaságokat sárga színűre a vaktérképen (forrás: http://www.google.hu/)! Az államfőt szimbolizáljátok a monarchiákban koronával! Figyeljétek meg, hol helyezkednek el a monarchiák! Mi lehet ennek az oka?

15

http://www.feek.pte.hu/


Megoldás: 3. sz. melléklet (Forrás: http://www.feek.pte.hu/)

3. részmodul16



Választani pedig tudni kell

1. Időutazás 30 perc

Tanároknak: A diákok elképzelik, hogy visszautazhatnak a történelembe, és változtathatnak rajta. A csoportokon belül párokat alakítanak ki. Az egyik páros a földbirtokos, a másik pedig a jobbágy helyébe képzelje bele magát!

Utasítás a diákoknak: 1848. április 11-én az uralkodó szentesítette az áprilisi törvényeket, Magyarországon megteremtődnek a polgári fejlődés jogi alapjai. Képzeljétek el, hogy visszamenőleg beleavatkozhattok a történelem menetébe! Hogyan változtatnátok ezen az eseményen, ha földbirtokosok és ha jobbágyok lennétek? Írjátok le, hogy min és hogyan változtatnátok! Leveleteket a királynak címezzétek, és úgy is fogalmazzátok meg! Ügyeljetek a külalakra! A tudásotok felelevenítéséhez használjátok Horváth Péter: Történelem 7. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011.) tankönyvének 96–97. oldalon található forrását!

17


2. Vitapingpong 20 perc

Ebben a feladatban a csoportok szétválnak aszerint, hogy az első feladatban a földbirtokos vagy a jobbágy oldalán álltak-e. A csoport egyik fele érvel a földbirtokos igaza mellett, a másik fele pedig a jobbágy igaza mellett. Fontos szabály, hogy aki megszólal, mindig a másik véleményére kell reagálnia, azt kell tovább fűznie.

Tanulói utasítás: Az osztály most aszerint válik két csoportra, hogy a földbirtokos vagy a jobbágy nevében fogalmazta meg véleményét. A csoport egyik fele érvel a földbirtokos igaza mellett, a másik fele pedig a jobbágy igaza mellett a tételmondatra reagálva. Fontos szabály, hogy aki megszólal, mindig a másik véleményére kell reagálnia, azt kell tovább fűznie.

Tételmondat: A földbirtokostól igazságtalan volt elvenni földjét még kártalanítással is.

3. Nyíltan és titkosan 15+5+10 perc

Az előző két feladatban véletlenszerűen osztottuk ketté az osztályt. Most lehetőségük van saját döntéseket hozniuk. A nyílt és a titkos szavazás közti különbség megértése a célja a feladatnak.

18


Utasítás a tanulóknak (A):

Döntést kell hoznotok arról, hogy a ballagáson milyen színű nyakkendőt és sálat viseljetek. A három választási lehetőség: lila, sötétkék, királykék. Két módon fogtok szavazni erről. Először titkos szavazással. Fontos, hogy nem beszélhetitek meg, nektek mi tetszik. Kaptok egy lapot, bementek a terembe, és az ott található, lezárt dobozba beledobjátok a szavazólapot, amelyen csak alá kell húznotok a nektek legjobban tetsző színt. Csak az iskola pecsétjével ellátott papírt használhatjátok a szavazáson. Amikor mindenki végzett, válasszatok ki három főt, akik a szavazatok érvényességét ellenőrzik, és összesítik a szavazatok számát színenként.

Utasítás a tanulóknak (B):

Most kézfeltartással fogunk szavazni. Mindenki egy színnél teheti fel a kezét, tehát jól gondolja át, mire szavaz. Egy tanuló a táblán vezesse a szavazatok számát.

Ugyanaz az eredmény született? Ha igen, mi lehet ennek az oka, ha nem, azt is beszéljétek meg, mi okozhatta a különbséget? Mikor volt jobb szavaznotok? Mi volt az előnye és a hátránya a két szavazási módnak? Vitassátok meg!

19


4. részmodul

Jobb és bal

1. Szövegfeldolgozás 30 perc

A politikai életben gyakran hallanak a diákok jobb- és baloldali pártokról. A szöveg feldolgozása segíti a diákoknak a fogalmak megértését.

Utasítás a diákoknak: Oldjátok meg a feladatokat a következői szöveg tanulmányozása után!

A jobboldal-baloldal fogalmi ellentétpár a 18. századi francia parlamenti ülésrendből ered: jobboldalt foglaltak helyet a hagyományos rend, a királyság képviselői, vagyis az első és a második rend – papság, nemesség – többsége, míg a baloldalt a forradalom hívei, a polgárság, vagyis a harmadik rend, illetve a nemesség és papság kisebbik része ült.A közös nemzetgyűléseken kezdetben 1789 és 1792 között a király is részt vett. Tőle jobbra helyet foglaló nemesek és egyházi személyek a királyság intézményének fennmaradását, a királlyal való együttműködés megtartását és az arisztokrácia elsőségének biztosítását akarták. A konvent jobboldalán ült a gazdagok, a módos kereskedők, a polgárok és a nemesek sokasága. A királytól balra 1789-ben még csak egyetlen párt képviselői foglaltak helyet, a későbbi jakobinusok. Ők képviselték a szegényebb polgárokat, a nincsteleneket, a komolyabb változásokat sürgető nagyvárosi népelemeket.

20


Napjainkban:

A baloldal általában nagyobb hangsúlyt fektet a társadalmi egyenlőség érvényre juttatására és az általános (szociális) jogokra, a pusztán személyes (magán) érdekek ellenében. A baloldali irányzatok általában támogatják a nagyobb állami szerepvállalást és az egyenlőségre törekvést.

A jobboldal a hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalom felfogás jellemzi. A gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti. A szabadpiacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására épít; elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket, nem az állami segítségre akar támaszkodni, a magántulajdon elsőbbségét és az egyén felelősségét vallja. (Forrás: http://tortenelemklub.com/jelen/)

1. Milyen azonosságot találsz a francia forradalmi baloldal és a mai baloldal törekvéseiben?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Mi volt a jobboldal legfontosabb jellemzője a 18. században?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

21


3. Foglald össze öt mondatban a szöveg legfontosabb mondanivalóját!

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Hány évvel ezelőtt alakult ki a jobb- és a baloldal fogalma?

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

5. Milyen állami szerepvállalást hirdet a jobboldal?…………………………………………………..

6. Milyen állami szerepvállalást hirdet a baloldal?. ………………………………………………..

7. Milyen irányban ült a király a jakobinusoktól a francia parlamentben? ……………………………………………………………..

8. Kik tartoztak az első és a második rendbe? ………………………………………………………………………..

9. Ellenőrzés a 4. melléklet alapján történhet. A hibátlan megoldások készítői a szövegértés bajnokai lesznek

22


2. Képregény 60 perc

Tanulói utasítás: Készítsetek képregényt, melyben bemutatjátok azt a beszélgetést, mely során eldönthették a francia forradalom idején, kinek hol lesz a helye a nemzetgyűlésben! Használjátok a fantáziátokat, de ügyeljetek az igényes, korhű megfogalmazásokra! Törekedjetek a rövid párbeszédekre! A feladatokat osszátok meg egymás között a csoportban!

3. Kiállítás szervezése 30 perc

Utasítás: Mutassátok be másoknak is, mit készítettetek a modul során! Rendezzetek kiállítást, ahova elhívjátok iskolátok tanulóit! Készítsetek figyelemfelhívó plakátokat!

23


Értékelés, önértékelés:

Az értékelésnél elsősorban a kritikus gondolkodást, a kulturált vélemény megfogalmazását vegyük figyelembe. Egyéni értékelést is kapnak a tanulók, amennyiben nevük felkerül a Szókincsbajnok, a Kvízbajnok vagy a Szövegértés bajnoka táblára. A tanulók által létrehozott (személyes) produktumok: plakátok A tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok: időutazás fogalmazás, Európai Unió térképe államformák szerint, Levél a királynak, képregény

A modul várható eredménye: A tanuló a modul elvégzése után képes lesz véleményének kulturált megfogalmazására, érvelésre, a különböző államformák felismerésére, bemutatására.

24


A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

Tárgyi eszközök:Magyar értelmező kéziszótár, Idegen szavak szótára, Történelmi kislexikon, palatábla és kréta csoportonként,

15 000 Ft

Anyagigény:írólap, fénymásolt vaktérkép, lezárható kartondoboz, A3-as lapok, színes ceruza, festék, filctoll

1 000 Ft

Egyéb, speciális igény

25


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Szváziföld a térképen

26


2. sz. melléklet: Az Egyesült Királyság a térképen

27


3. sz. melléklet:

Köztársaság: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország

Alkotmányos monarchia: Belgium, Dánia, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság

4. sz. melléklet:

1. Milyen azonosságot találsz a francia forradalmi baloldal és a mai baloldal törekvéseiben?

Mindkettő a szegényebbeket képviseli a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében.

2. Mi volt a jobboldal legfontosabb jellemzője a 18. században?

A királyság intézményének fennmaradását, a királlyal való együttműködés megtartását és az arisztokrácia elsőségének biztosítását akarták.

3. Foglald össze öt mondatban a szöveg legfontosabb mondanivalóját!

A jobb- és baloldal kialakulása a francia forradalom idejére vezethető vissza. A királytól jobbra ülők az előkelő rétegek tagjai voltak, a király hívei. Ma a jobboldal a magántulajdon elsőbbségét és az egyén felelősségét, a tekintélytiszteletet vallja. A baloldalon ülők egykor a szegényebb rétegeket képviselték. Ma a baloldal általában a nagyobb állami szerepvállalást és az egyenlőségre törekvést támogatja.

28


4. Hány évvel ezelőtt alakult ki a jobb- és a baloldal fogalma? 2014–1789 = 225 éve

5. Milyen állami szerepvállalást hirdet a jobboldal? minimális szerepvállalást

6. Milyen állami szerepvállalást hirdet a baloldal? nagyobb állami szerepvállalást

7. Milyen irányban ült a király a jakobinusoktól a francia parlamentben? jobbra

8. Kik tartoztak az első és a második rendbe? a papság és a nemesség

29


Felhasznált szakirodalom:

- Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986.- Bánhegyi Ferenc: Történelem 5. Apáczai kiadó, Celldömölk, 2013.- Birkenbihl, Vera F.: Játsszunk együtt! Személyiségfejlesztő társasjátékok. Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2007.- Gönczi Károly: Önismereti játékok gyűjteménye 2. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006.- Horváth Péter: Történelem 5. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.- Orbán Józsefné: A kooperatív tanulás: szervezés és alkalmazás. Orbán és Orbán Bt., Pécs, 2009.- Simkóné Kiss Ágnes (szerk.): Történelmi kislexikon. „Pro-Team” Nonprofit Kft. Kiadó, Budapest, 2010.- Szivák Judit: A vita. A vitakultúra fejlesztése. Szociális kompetenciák fejlesztése a vita segítségével. Gondolat

Kiadó; ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2010.- http://kitekinto.hu/afrika/2011/09/08/ - http://hu.wikipedia.org/wiki - http://www.feek.pte.hu/ - http://tortenelemklub.com/jelen/

30

http://tortenelemklub.com/jelen/



http://kitekinto.hu/afrika/2011/09/08/