2021. 03. 17.
PĂ©nzvĂĄltĂł Nikolett: Vitatott vizeken â a 2020â2021-es törökâgörög eszka-
lĂĄciĂł Ă©s hĂĄttere
Migråciókutató Intézet
HORIZONT 2021/7
HORIZONT 2021/7
1
1. BEVEZETĂS
A MigrĂĄciĂłkutatĂł IntĂ©zet legĂșjabb elemzĂ©se a törökâgörög kap-
csolatok aktualitĂĄsait vizsgĂĄlja. A 2020-as Ă©v folyamĂĄn kiĂ©lezĆdött
a konfliktus a törtĂ©nelmileg rendkĂvĂŒl terhelt1 törökâgörög kap-
csolatban. Az Ă©v elsĆ negyedĂ©ben elsĆsorban a migrĂĄciĂłs vĂĄlsĂĄg
borzolta a kedĂ©lyeket, az Ă©v tovĂĄbbi rĂ©szĂ©ben pedig legfĆkĂ©ppen
a két orszåg tengeri hatårvitåjånak következményei voltak låtvå-
nyosak. Az alĂĄbbiakban az ezzel a kĂ©t konfliktusos terĂŒlettel (mig-
rĂĄciĂł Ă©s tengeri hatĂĄrvita, illetve az utĂłbbihoz kapcsolĂłdĂł ener-
giapolitikai versengĂ©s) összefĂŒggĆ közelmĂșltbeli esemĂ©nyeket
mutatjuk be, ismertetve a konfliktus mögötti okokat, majd rövi-
den kitĂ©rĂŒnk a kisebbsĂ©gek szerepĂ©re is, amely szintĂ©n ĂĄllandĂł
konfliktusforrĂĄs a kĂ©t orszĂĄg viszonyĂĄban. Ciprus szerepĂ©t â
amely kĂ©rdĂ©s szintĂ©n Ă©vtizedek Ăłta mĂ©rgezi a kĂ©toldalĂș kapcsola-
tot â az elemzĂ©s keretĂ©ben a törökâgörög tengeri hatĂĄrvita Ă©s
energiavita részeként vizsgåljuk.
2. KONFLIKTUSOS TERĂLETEK â INCIDENSEK A KĂZELMĂLTBĂL ĂS AZOK GYĂKEREI
2.1. IrregulĂĄris migrĂĄciĂł
A törökâgörög hatĂĄr az EurĂłpai UniĂłba, illetve a schengeni tĂ©r-
sĂ©gbe törtĂ©nĆ belĂ©pĂ©s kapuja a TörökorszĂĄgot tranzitĂștvonalkĂ©nt
hasznåló közel-keleti, afrikai és közép-åzsiai irregulåris migrånsok
szåmåra (2019-ben 74 613-an, 2020-ban 15 669-en2 érkeztek Tö-
rökorszĂĄgon keresztĂŒl). A 2020. februĂĄrâmĂĄrciusi esemĂ©nyek â
1 Jelen elemzĂ©snek nem cĂ©lja a törtĂ©nelmi elĆzmĂ©nyek rĂ©szletes bemutatĂĄsa, ezt megtettĂ©k mĂĄr helyettĂŒnk mĂĄ-sok. BĆvebben lĂĄsd pĂ©ldĂĄul: EGERESI 2021, KACZIBA 2018. 2 A nagysĂĄgrendi csökkenĂ©s elsĆsorban a Covidâ19 jĂĄrvĂĄny következmĂ©nye.
Törökorszåg és Görögorszåg
kapcsolata konfliktusokkal ter-
helt mĂșltra tekint vissza. A
2020-as év folyamån a két or-
szĂĄg közötti feszĂŒltsĂ©gek kiĂ©le-
zĆdtek, rĂ©szben a tömeges irre-
gulĂĄris migrĂĄciĂłnak utat en-
gedĆ török döntĂ©s, rĂ©szben pe-
dig a tengeri hatĂĄrvitĂĄk miatt.
A tengeri hatĂĄrok helyzete a
közlekedés, a halåszat, a keres-
kedelem Ă©s a kommunikĂĄciĂł
szempontjĂĄbĂłl is alapvetĆ fon-
tossĂĄgĂș, de meghatĂĄrozĂłak az
energiapolitikai és a stratégiai,
védelmi megfontolåsok is.
2021 elején nemzetközi nyo-
mĂĄs hatĂĄsĂĄra egy enyhĂŒlĂ©si fo-
lyamat indult meg a törökâgö-
rög viszonyban. Kérdéses
azonban, hogy a felek tĂșl tud-
nak-e jutni a gesztusok szint-
jĂ©n, Ă©s sikerĂŒlhet-e rendezni
konfliktusaikat.
PĂ©nzvĂĄltĂł Nikolett: Vitatott vizeken â
a 2020â2021-es törökâgörög eszkalĂĄciĂł
Ă©s hĂĄttere
HORIZONT 2021/7
2
mikor Ankara Ășgy döntött, nem tartĂłztatja fel tovĂĄbb a GörögorszĂĄgon keresztĂŒl nyugat felĂ©
tartĂł migrĂĄnsokat Ă©s menekĂŒlteket â önmagukban jĂłl mutatjĂĄk egyrĂ©szt azt, hogy a migrĂĄciĂł
kĂ©rdĂ©se fontos szerepet tölt be a törökâgörög viszonyban, mĂĄsrĂ©szt azt is jelzik, hogy a kĂ©t
orszåg åltalånos viszonya kihat az Európai Unió és Törökorszåg kapcsolatåra, illetve az európai
uniós szintƱ migråciókezelés hatékonysågåra is.
CélszerƱ ugyanakkor azt is låtni, hogy a török percepció szerint a tömeges migråció nem az
elsĆdleges problĂ©ma a törökâgörög kapcsolatban. Az isztambuli Kadir Has Egyetem 2020-as
felmérésében a megkérdezett török ållampolgårok 55,3%-a a ciprusi vitåt, 49,9%-a az égei-
tengeri szigetek militarizålåsåt, 48,5%-a az égei-tengeri hatårvitåt, 24,5%-a pedig a légtérmeg-
osztåsi problémåkat nevezte meg vålaszként arra a kérdésre, hogy mik a legfontosabb problé-
mĂĄk TörökorszĂĄg Ă©s GörögorszĂĄg között, mĂg mindössze 22,5%-uk emlĂtette a menekĂŒltkĂ©r-
dést.3
Az elsĆ hĂr a török hatĂĄrnyitĂĄsrĂłl 2020. februĂĄr 27-Ă©n jelent meg a nemzetközi sajtĂłban. Tö-
rökorszĂĄg, mely a legtöbb menekĂŒltet befogadĂł ĂĄllam a vilĂĄgon (mintegy 4 milliĂł menekĂŒlt
tartĂłzkodik az orszĂĄg terĂŒletĂ©n) mĂĄr korĂĄbban jelezte, hogy egyedĂŒl nem tud megbirkĂłzni ek-
kora embertömeggel, Ă©s nagyobb segĂtsĂ©get vĂĄr az EurĂłpai UniĂłtĂłl. A szomszĂ©dban zajlĂł szĂ-
riai hĂĄborĂș eszkalĂĄlĂłdĂĄsĂĄt Ă©s ezĂĄltal a szĂriai Idlib tartomĂĄnybĂłl egy Ășjabb menekĂŒlthullĂĄm meg-
indulĂĄsĂĄt követĆen Ankara a görög hatĂĄr megnyitĂĄsĂĄrĂłl döntött. A következĆ napokban, mĂĄr-
cius 8-ig görög hivatalos adatok szerint a görög hatósågok több mint 40 ezer illegålis hatåråtlé-
pĂ©si kĂsĂ©rletet akadĂĄlyoztak meg Ă©s 293 migrĂĄnst tartĂłztattak le.4 Mindehhez jelentĆs erĆk moz-
gĂłsĂtĂĄsĂĄra volt szĂŒksĂ©g, a görög rendĆrsĂ©g többek között könnygĂĄzt Ă©s vĂzĂĄgyĂșkat is alkalma-
zott a tömeg ellen. Az irregulåris migrånsok egy része, miutån nem tudott åtjutni a görög hatå-
ron, letåborozott a hatårtérségben. Az Európai Bizottsåg becslése szerint 25 ezer migråns és
menekĂŒlt ĂĄllĂtott fel informĂĄlis tĂĄbort a pazarkulei hivatalos hatĂĄrĂĄtkelĆhelynĂ©l.5 Az esemĂ©nyek
kiĂ©leztĂ©k a feszĂŒltsĂ©get a török Ă©s a görög fegyveres szervek között is. A görögök azzal vĂĄdoltĂĄk
a törököket, hogy segĂtik a migrĂĄnsok illegĂĄlis ĂĄtjutĂĄsĂĄt, mĂg a törökök tĂșlzott mĂ©rtĂ©kƱ erĆszak-
kal és brutalitåssal, valamint jogtalan visszatoloncolåsokkal vådoltåk a görögöket. Az epizódot
vĂ©gĂŒl a Covidâ19 jĂĄrvĂĄny eurĂłpai megjelenĂ©se szakĂtotta fĂ©lbe. 2020. mĂĄrcius 27-Ă©n Törökor-
szĂĄg Ășgy döntött, lezĂĄrja szĂĄrazföldi hatĂĄrĂĄt, Ă©s a jĂĄrvĂĄnyĂŒgyi megelĆzĆ intĂ©zkedĂ©sek rĂ©szekĂ©nt
elszĂĄllĂtja a hatĂĄrtĂ©rsĂ©gbĆl az irregulĂĄris migrĂĄnsokat. A török belĂŒgyminiszter ugyanakkor je-
lezte, amint vége a jårvånynak, Ankara ismét szabad utat enged majd az Európai Unióba indu-
lĂłknak.6
3 AYDIN 2020. 4 EGERESI â KACZIBA 2020. 5 EUROPEAN COMMISSION 2020. 6 HĂRRIYET DAILY NEWS 2020.
HORIZONT 2021/7
3
A koronavĂrus-jĂĄrvĂĄny mĂĄsik következmĂ©nye migrĂĄciĂłs vonatkozĂĄsban az volt, hogy a jĂĄr-
vĂĄnyra hivatkozva Ankara 2020. mĂĄrcius 16-ĂĄn felfĂŒggesztette a 2016-os EUâTörökorszĂĄg nyi-
latkozatban vållalt visszafogadåsokat. A megållapodås értelmében Törökorszåg vållalta, hogy
visszafogadja azokat a görög szigetekre åtjutott irregulåris migrånsokat, akiknek a menedékké-
relmét a görög hatósågok megalapozatlannak vagy elfogadhatatlannak talåljåk.7 Athén 2021 ja-
nuĂĄrjĂĄban az EurĂłpai UniĂł segĂtsĂ©gĂ©t kĂ©rte, gyakoroljon nyomĂĄst AnkarĂĄra, hogy az fogadjon
vissza a görög szigetekrĆl 1 450 elutasĂtott menedĂ©kkĂ©rĆt. TörökorszĂĄg azonban Ășgy reagĂĄlt,
mindaddig nem fogja ĂșjraĂ©rtĂ©kelni a helyzetet, ameddig a koronavĂrus-jĂĄrvĂĄnyt nem sikerĂŒl el-
lenĆrzĂ©s alĂĄ vonni.8
Bår a török hatårt 2020. mårcius végén lezårtåk, folyamatosan jelen van az a görög félelem,
hogy Ankara a jövĆben esetleg a migrĂĄciĂł szabĂĄlyozĂĄsĂĄn keresztĂŒl prĂłbĂĄl majd meg nyomĂĄst
gyakorolni AthĂ©nra a kĂ©t orszĂĄg tengeri hatĂĄrvitĂĄja miatt, Ă©s instrumentalizĂĄlhatja a menekĂŒlte-
ket, hogy Ă©rvĂ©nyt szerezzen geopolitikai Ă©rdekeinek az Ăgei- Ă©s a Földközi-tengeren.9
2.2. Tengeri hatĂĄrvitĂĄk Ă©s energiapolitikai megfontolĂĄsok
TörökorszĂĄg az utĂłbbi Ă©vekben szĂĄmos alkalommal kĂŒldött szeizmikus kutatĂłhajĂłkat Ă©s fĂșrĂł-
hajĂłkat (rendszerint hadihajĂłk kĂsĂ©retĂ©ben) az Ăgei- Ă©s Földközi-tengeren olyan terĂŒletekre,
amelyek a török ållåspont szerint török fennhatósåg alå tartoznak, Görögorszåg, illetve a Cip-
rusi KöztĂĄrsasĂĄg azonban sajĂĄtjĂĄnak tekinti Ćket. A Barbaros Hayrettin PaĆa szeizmikus kuta-
tĂłhajĂł 2017 ĂĄprilisĂĄban Ă©rkezett elĆször a Földközi-tengerre, majd 2019 tavaszĂĄn Ankara a
Fatih Ă©s Yavuz fĂșrĂłhajĂłkat is a Földközi-tenger keleti medencĂ©jĂ©be kĂŒldte. A közelmĂșltban
legtöbbet az Oruç Reis10 nevƱ szeizmikus kutatĂłhajĂłrĂłl hallani, melynek a tĂ©rsĂ©gbe kĂŒldĂ©sĂ©t
elĆször 2019 jĂșliusĂĄban jelentette be TörökorszĂĄg.11
A 2020-as Ă©vben görögâtörök viszonylatban a feszĂŒltsĂ©gek augusztus közepĂ©n Ă©rtĂ©k el csĂșcs-
pontjukat. AthĂ©n Ă©s Ankara is demonstrĂĄciĂłs cĂ©lĂș haditengerĂ©szeti gyakorlatokat tartott a tĂ©r-
sĂ©gben, több esetben harmadik ĂĄllamok bevonĂĄsĂĄval. A török Ă©s görög haderĆ megemelt, ma-
gas kĂ©szĂŒltsĂ©gi szintje Ă©s katonai jelenlĂ©te fokozta a nem szĂĄndĂ©kolt eszkalĂĄciĂł veszĂ©lyĂ©t a kĂ©t
NATO-tagĂĄllam között. 2020. augusztus 12-Ă©n egy török Ă©s egy görög hadihajĂł össze is ĂŒtkö-
zött a Ciprus és Kréta közötti vitatott vizeken. A görögök balesetnek, a törökök provokåciónak
7 PĂNZVĂLTĂ 2020a. 8 NIELSEN 2020. 9 CARASSAVA 2020. 10 Barbaros Hayrettin Ă©s Oruç Reis testvĂ©rek voltak, mindketten az oszmĂĄn-török flotta hĂres admirĂĄlisai (a 15-16. szĂĄzadban Ă©ltek). A kĂ©t fĂșrĂłhajĂł pedig kĂ©t oszmĂĄn szultĂĄnrĂłl, Fatih Sultan MehmetrĆl Ă©s Yavuz Sultan SelimrĆl kapta a nevĂ©t. 11 TEMIZER â BIR 2019.
HORIZONT 2021/7
4
minĆsĂtettĂ©k az incidenst. Az öt török hadihajĂł ĂĄltal kĂsĂ©rt Oruç Reis kutatĂłhajĂłt görög fregat-
tok is követtĂ©k. Amikor az egyik görög hajĂł (Limnos) megközelĂtette az Oruç Reist, vĂ©letlenĂŒl
nekiĂŒtközött az egyik török kĂsĂ©rĆhajĂłnak (Kemal Reis).12 Ezen felĂŒl manĆverezĆ lĂ©giharcra
(âdogfightâ) is sor kerĂŒlt a vitatott lĂ©gtĂ©rben görög Ă©s török Fâ16-os vadĂĄszgĂ©pek között. Az
incidensekben senki nem sĂ©rĂŒlt meg, a kilencvenes Ă©vekben ugyanakkor több halĂĄlos ĂĄldozata
is volt a két orszåg közötti légi közelharcoknak.
Konfliktusokat okozott az Európai Unió Irini elnevezésƱ földközi-tengeri mƱvelete is.13 2020.
jĂșnius 10-Ă©n egy görög fregatt az Irini mƱvelet keretĂ©ben megkĂsĂ©relte megĂĄllĂtani a tanzĂĄniai
zĂĄszlĂł alatt hajĂłzĂł Ăirkin nevƱ hajĂłt, amely a gyanĂș szerint a LĂbia elleni ENSZ-fegyverem-
bargĂłt megsĂ©rtve fegyvereket szĂĄllĂtott LĂbiĂĄba a Nemzeti EgyetĂ©rtĂ©s KormĂĄnyĂĄnak (GNA). A
Ăirkint kĂsĂ©rĆ török fregattok miatt azonban a görög hajĂł visszavonulni kĂ©nyszerĂŒlt.14 Ezt kö-
vetĆen november 22-Ă©n a nĂ©met Hamburg nevƱ fregatt legĂ©nysĂ©ge szĂĄllt ĂĄt a Rosaline-A nevƱ
török hajĂł fedĂ©lzetĂ©re, a török tiltakozĂĄs miatt azonban a hajĂł ĂĄtkutatĂĄsĂĄt vĂ©gĂŒl meg kellett
szakĂtani. Az Irini görög parancsnoksĂĄga miatt a török elnök ebben az esetben is GörögorszĂĄ-
got vådolta provokåcióval az incidensért.
A fenti esemĂ©nyek mögötti okokat több szĂĄlon, több földrajzi terĂŒletre bontva cĂ©lszerƱ vizs-
gĂĄlnunk. A kiindulĂłpont azonban mindegyik esetben ugyanaz: egy hosszĂș ideje hĂșzĂłdĂł terĂŒleti
vita, amelyet a vitatott terĂŒleteken talĂĄlt mĂ©lytengeri kĆolaj- Ă©s földgĂĄzmezĆk felfedezĂ©se esz-
kalålt. A tengeri hatårvitåk a térségben råadåsul mår nem csupån bilaterålis alapokon vannak
jelen (pĂ©ldĂĄul törökâgörög, törökâciprusi, görögâlĂbiai, libanoniâizraeli viszonylatban), hanem
a konfliktus a rĂ©sztvevĆi kört tekintve kiterjedt, ami mĂ©g bonyolultabbĂĄ tett bĂĄrmifĂ©le rende-
zĂ©st. EgyrĂ©szt a tĂ©rsĂ©g szereplĆi szinte mind bevonĂłdtak az energiakĂ©szletekĂ©rt folyĂł ver-
senybe, melynek sorĂĄn informĂĄlis szövetsĂ©gekbe tömörĂŒltek (lĂ©trejött pĂ©ldĂĄul egy görögâcip-
rusiâizraeliâegyiptomi tengely TörökorszĂĄggal szemben). MĂĄsrĂ©szt kĂŒlsĆ szereplĆket is bevon-
tak a konfliktusba, akik vagy gazdasågi okokból (példåul a nemzetközi energiavållalatok, mint
az amerikai ExxonMobil vagy a francia Total a mezĆk feltĂĄrĂĄsĂĄban valĂł Ă©rdekeltsĂ©ge miatt),
vagy stratĂ©giai okokbĂłl (pĂ©ldĂĄul az EgyesĂŒlt Arab EmĂrsĂ©gek a TörökorszĂĄggal a közel-keleti
vezetĆ szerepĂ©rt folytatott versengĂ©s rĂ©szekĂ©nt) vannak jelen. Mindez egy elkĂ©pesztĆen bonyo-
lult geopolitikai jåtszma kialakulåsåt eredményezte egy olyan helyzetben, ahol az alapkonfliktu-
sok (pĂ©ldĂĄul Ciprus megosztottsĂĄga vagy a lĂbiai hĂĄborĂș) önmagukban is annyira összetettek,
hogy nem vĂ©letlenĂŒl nem sikerĂŒl Ćket hosszĂș ideje megoldani.
12 KAMBAS â GUMRUKCU 2020. 13 PĂNZVĂLTĂ â VARGHA 2020. 14 Az EU kĂ©sĆbb, 2020. szeptember 21-Ă©n szankciĂłkat vezetett be a Ăirkint mƱködtetĆ török Avrasya Shipping vĂĄllalat ellen.
HORIZONT 2021/7
5
Az, hogy hol hĂșzĂłdnak a tengeren a hatĂĄrok, nem csak az energiahordozĂłk birtoklĂĄsa Ă©s tran-
zitja miatt fontos. A tenger egy sor emberi tevĂ©kenysĂ©g folytatĂĄsĂĄnak helyszĂne, mint a közle-
kedés, halåszat, kereskedelem, kommunikåció (példåul mélytengeri kåbelek), de meghatårozóak
a hatårvitåkban a stratégiai, védelmi megfontolåsok is.
A törökâgörög viszonylatban Ă©rintett tengeri hatĂĄrvitĂĄkat hĂĄrom rĂ©szre bontva vizsgĂĄljuk. ElĆ-
ször ĂĄttekintjĂŒk az Ăgei-tengeren, a török partokhoz rendkĂvĂŒl közel elhelyezkedĆ szigetek
helyzetĂ©t, majd a törökâlĂbiai egyezmĂ©ny következmĂ©nyeit kĂŒlönösen KrĂ©ta vonatkozĂĄsĂĄban,
vĂ©gĂŒl pedig a ciprusi konfliktushoz kötĆdĆ tengeri hatĂĄrvitĂĄt mutatjuk be. Az Ă©rintett orszĂĄgok
nemzetközi jogi érvelésére jelen elemzés részletesen nem tér ki. A legfontosabb vonatkozó jogi
dokumentumok az 1924-es lausanne-i szerzĆdĂ©s, az 1936-os montreux-i konvenciĂł, az 1947-
es pĂĄrizsi szerzĆdĂ©s DodekanĂ©szosz-konvenciĂłja, valamint az ENSZ 1982-es â több mint 160
orszĂĄg ĂĄltal ratifikĂĄlt, TörökorszĂĄg mellett azonban többek között LĂbia, Izrael, SzĂria Ă©s az
EgyesĂŒlt Ăllamok ĂĄltal sem ratifikĂĄlt â tengerjogi egyezmĂ©nye (UNCLOS). Több esetben el-
mondhatĂł, hogy a kĂŒlönbözĆ nemzetközi jogi egyezmĂ©nyek eltĂ©rĂ©se azok szelektĂv alkalmazĂĄ-
sĂĄra ad lehetĆsĂ©get a török Ă©s görög fĂ©lnek.15
2.2.1. Az Ă©gei-tengeri szigetvitĂĄk
Az Ăgei-tenger esetĂ©ben a problĂ©ma forrĂĄsa, hogy GörögorszĂĄg több ezer kisebb-nagyobb szi-
gettel rendelkezik (a mintegy 6 000 görög szigetbĆl Ă©s zĂĄtonybĂłl csak 227 lakott). Ezek közĂŒl
a szigetek közĂŒl több rendkĂvĂŒl közel, akĂĄr kevesebb mint 2 kilomĂ©terre helyezkedik el a török
partokhoz, ezzel egy idĆben több szĂĄz kilomĂ©terre GörögorszĂĄg kontinentĂĄlis terĂŒletĂ©tĆl. Az
alåbbi térképen jól låtható, hogy közel sem mindegy, mekkora (6 vagy 12 tengeri mérföldes)
parti tengert tudhat magåénak a két orszåg. Ankara azt nehezményezi, hogy Görögorszåg kvåzi
beltengerrĂ© vĂĄltoztatnĂĄ az Ăgei-tengert, teljesen beszorĂtva Ă©s ellehetetlenĂtve TörökorszĂĄgot.
Folyamatos feszĂŒltsĂ©get jelent tovĂĄbbĂĄ ezeknek a szigeteknek a (de)militarizĂĄlĂĄsa is. A szigetek
militarizĂĄlĂĄsĂĄra a görögök szerint a török fenyegetĂ©s miatt van szĂŒksĂ©g, a törökök szerint vi-
szont Athén jogellenesen fegyverkezik a szigeteken, a célja pedig az, hogy ezåltal fenyegesse
Törökorszågot.16
15 KACZIBA 2018. 16 DILARA 2020.
HORIZONT 2021/7
6
A görög (zöld) Ă©s török (kĂ©k) parti tenger 12 Ă©s 6 tengeri mĂ©rföldes szĂĄmĂtĂĄsi mĂłd esetĂ©n17
Zårójelben érdemes megjegyezni, hogy az irregulåris migrånsok tengeri åtkelésének megakadå-
lyozåsakor is részben ezért van nehéz dolga Ankarånak: a migrånsok bårmelyik, a török par-
tokhoz közel esĆ görög szigetre Ă©rkezĂ©sĂŒkkor mĂĄr az EurĂłpai UniĂł terĂŒletĂ©re lĂ©ptek.
Az Ăgei-tengeren AthĂ©n Ă©s Ankara eltĂ©rĆ követelĂ©seik ellenĂ©re a gyakorlatban lĂ©nyegĂ©ben el-
fogadtĂĄk, hogy a parti tenger kiterjedĂ©se esetĂ©ben 6 tengeri mĂ©rföld Ă©rvĂ©nyesĂŒl. Abban, hogy a
17 STRATFOR 2020.
HORIZONT 2021/7
7
feszĂŒltsĂ©gek itt nem eszkalĂĄlĂłdtak, szerepet jĂĄtszott az is, hogy ezeken a terĂŒleteken nem talĂĄl-
tak jelentĆs kĆolaj- Ă©s földgĂĄzkĂ©szleteket, ezĂ©rt a szigetek körĂŒli vitĂĄnak kisebb a tĂ©tje.18
A DodekanĂ©szosz-szigetcsoporton belĂŒl kĂŒlön figyelmet Ă©rdemel KasztelĂłrizo (török nevĂ©n
Meis) szigetének helyzete. A 2011-es népszåmlålås szerint mindössze 492 ember åltal lakott,
közvetlenĂŒl a török partoknĂĄl fekvĆ kis görög sziget a görög jogĂ©rtelmezĂ©s szerint az alĂĄbbi
åbra alsó felén zölddel låtható méretƱ kizårólagos gazdasågi övezetet jelentene Görögorszåg-
nak. A török érvelés központi eleme ezzel szemben az, hogy a görög szigeteket nem illetik meg
a kizĂĄrĂłlagos gazdasĂĄgi övezethez fƱzĆdĆ jogok, mivel a szigetek a török kontinentĂĄlis talap-
zaton fekszenek.
Kasztelórizo és a követelt török (piros) és görög (zöld) kizårólagos gazdasågi övezet19
18 KACZIBA 2020. 19 SOYLU 2020.
HORIZONT 2021/7
8
2.2.2. KrĂ©ta szigete Ă©s a lĂbiai hĂĄborĂș
A törökâgörög tengeri hatĂĄrvita mĂĄsodik elemekĂ©nt LĂbia Ă©s KrĂ©ta szerepĂ©t vizsgĂĄljuk. Ankara
2019. november 27-Ă©n egyetĂ©rtĂ©si memorandumot Ărt alĂĄ a Tripoli szĂ©khelyƱ Nemzeti Egyet-
Ă©rtĂ©s KormĂĄnyĂĄval tengeri hatĂĄraik kijelölĂ©sĂ©rĆl.20 A törökâlĂbiai delimitĂĄciĂłs egyezmĂ©ny lĂ©-
nyegĂ©ben semmibe veszi KrĂ©ta felsĂ©gvizeit.21 AthĂ©n a törökâlĂbiai megĂĄllapodĂĄsra vĂĄlaszul ki-
utasĂtotta a GNA nagykövetĂ©t GörögorszĂĄgbĂłl, Ă©s egyre erĆteljesebben bekapcsolĂłdott a lĂbiai
hĂĄborĂșba a GNA-val szemben ĂĄllĂł KhalĂfa Haftar oldalĂĄn. AthĂ©n igyekszik mindent megtenni,
hogy a törökâlĂbiai megĂĄllapodĂĄs semmissĂ© vĂĄljon, mĂg Ankara Ă©rtelemszerƱen annak fenntar-
tĂĄsĂĄban Ă©rdekelt. Az Irini mƱvelet körĂŒl kialakult törökâgörög konfliktust is rĂ©szben ebben a
kontextusban cĂ©lszerƱ Ă©rtelmeznĂŒnk.
2.2.3. Ciprus megosztottsĂĄga Ă©s a sziget körĂŒli földgĂĄzmezĆk
VĂ©gĂŒl a harmadik szĂĄl, amelyet meg kell emlĂtenĂŒnk, az Ciprus helyzete, ami igaz, csak köz-
vetve, de nagyon is szorosan kapcsolódik Törökorszåg és Görögorszåg viszonyåhoz.22 Ciprus
szigete az ott Ă©lĆ török kisebbsĂ©g vĂ©delmĂ©vel indokolt 1974-es török katonai beavatkozĂĄsa Ăłta
két részre oszlik. A déli részen talålható a nemzetközileg elismert, görög vezetésƱ Ciprusi Köz-
tĂĄrsasĂĄg, az Ă©szakin pedig a csak TörökorszĂĄg ĂĄltal elismert Ăszak-ciprusi Török KöztĂĄrsasĂĄg,
amely 1983-ban kiĂĄltotta ki fĂŒggetlensĂ©gĂ©t. (Ankara nem ismeri el a dĂ©li rĂ©szt a sziget legitim
kĂ©pviselĆjekĂ©nt, Ă©s csak DĂ©l-ciprusi Görög AdminisztrĂĄciĂłkĂ©nt hivatkozik rĂĄ.) A megosztott
sziget helyzetĂ©t szĂĄmos kĂŒlönfĂ©le tĂĄrgyalĂĄsi folyamat ellenĂ©re mĂĄig nem sikerĂŒlt rendezni. A
legutóbbi tårgyalåsok 2017 augusztusåban szakadtak meg, bår folyamatos a törekvés nemzet-
közi szinten azok ĂșjraindĂtĂĄsĂĄra. TörökorszĂĄg Ă©s GörögorszĂĄg (az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg mellett)
az 1960-as garanciaszerzĆdĂ©s Ă©rtelmĂ©ben garantor ĂĄllamok, vagyis vĂĄllaltĂĄk, hogy garantĂĄljĂĄk
Ciprus fĂŒggetlensĂ©gĂ©t Ă©s terĂŒleti integritĂĄsĂĄt. MindkĂ©t orszĂĄgnak ma is kiemelt szerepe van a
sziget jövĆjĂ©t Ă©rintĆ tĂĄrgyalĂĄsokon. AthĂ©n a görög, Ankara pedig a török cipriĂłtĂĄk legelkötele-
zettebb tĂĄmogatĂłja.
20 LĂbiĂĄban 2016 Ă©s az Ășj ĂĄtmeneti kormĂĄny 2021. februĂĄri felĂĄllĂtĂĄsa közötti idĆszakban a nyugati orszĂĄgrĂ©szt ellenĆrzĆ GNA kĂŒzdött a Tobruk szĂ©khelyƱ, a keleti orszĂĄgrĂ©sz fölött ellenĆrzĂ©st gyakorlĂł, KhalĂfa Haftar ĂĄltal vezetett LĂbiai Nemzeti Hadsereggel (LNA). A lĂbiai helyzetrĆl korĂĄbban mĂĄr több helyen bĆvebben Ărtunk, lĂĄsd pĂ©ldĂĄul MARSAI 2020, PĂNZVĂLTĂ 2020b. 21 KrĂ©ta szigete â a szĂșda-öbölbeli stratĂ©giai jelentĆsĂ©gƱ mĂ©lytengeri kikötĆ, illetve haditengerĂ©szeti bĂĄzis mellett â mĂĄr csak azĂ©rt is fontos, mert a szigettĆl nyugatra, illetve dĂ©lre talĂĄlhatĂł a TalĂłsz elnevezĂ©sƱ gĂĄzmezĆ, amely a blokkokat feltĂĄrĂł konzorcium (az amerikai Exxon Mobil, a francia Total Ă©s a görög Hellenic Petroleum) 2019. oktĂłberi bejelentĂ©se szerint jelentĆs mennyisĂ©gƱ, 280 milliĂĄrd köbmĂ©ter földgĂĄzt rejt. Fontos ugyanakkor meg-jegyezni, hogy a TalĂłsz mezĆt rejtĆ terĂŒletekre TörökorszĂĄg nem formĂĄl igĂ©nyt. KACZIBA 2020. 22 EGERESI 2019.
HORIZONT 2021/7
9
A ciprusi helyzet összetettsĂ©ge a közelmĂșltban kiegĂ©szĂŒlt egy energiapolitikai dimenziĂłval.
2011-tĆl kezdĆdĆen jelentĆs (több szĂĄz milliĂĄrd köbmĂ©ter mennyisĂ©gƱ) földgĂĄzkĂ©szleteket ta-
lĂĄltak a sziget partjainĂĄl (AphroditĂ©, KalĂŒpszĂł, Glaukusz mezĆk). Ankara szerint az Ă©szaki rĂ©-
szen Ă©lĆ török, illetve török cipriĂłta lakossĂĄgnak (mintegy 300 ezer ember) is rĂ©szesĂŒlnie kell
az ĂĄsvĂĄnykincsbĆl, mivel azonban senki mĂĄs nem ismeri el az Ă©szaki szigetrĂ©szt, Ăgy az ott Ă©lĆk
erre vonatkozĂł jogait sem.
TörökorszĂĄg kontinentĂĄlis talapzatĂĄnak kiterjedĂ©sĂ©re hivatkozva emellett olyan tengeri terĂŒle-
tekre tart igényt, amelyeket a Ciprusi Köztårsasåg a sajåtjånak tekint (låsd a lenti térképen a
zölddel hatårolt részt). Az Európai Unió több alkalommal is kifejezte szolidaritåsåt a Ciprusi
KöztĂĄrsasĂĄg mellett, Ă©s az illegĂĄlisnak minĆsĂtett Ciprus környĂ©ki török fĂșrĂĄsok miatt 2019 jĂș-
liusåban, majd a 2019 novemberében elfogadott szankciós keret részeként 2020 februårjåban
is szankciókat vezetett be Törökorszåggal, illetve török személyekkel szemben.23
ĂtfedĆ terĂŒleti követelĂ©sek a Földközi-tenger keleti medencĂ©jĂ©ben24
23 COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION 2019. 24 BBC 2020. A török hajĂł kutatĂĄsi terĂŒletĂ©t a tĂ©rkĂ©pen szĂŒrkĂ©vel jelzĆ terĂŒlet az Oruç Reis 2020. augusztusi
tevĂ©kenysĂ©gi terĂŒlete.
HORIZONT 2021/7
10
TörökorszĂĄg, ha azt nem is feltĂ©tlenĂŒl tudja elĂ©rni, hogy a nemzetközi közössĂ©g elismerje a
fennhatĂłsĂĄgĂĄt bizonyos tengeri terĂŒletek fölött, akadĂĄlyozni viszont tud mĂĄs ĂĄllamokat a mĂĄr
feltĂĄrt mezĆk kitermelĂ©sĂ©ben Ă©s a földgĂĄz szĂĄllĂtĂĄsĂĄban. A Ciprus Ă©s KrĂ©ta körĂŒli tengerszakasz
azĂ©rt is fontos, mert a tervek szerint itt haladna keresztĂŒl az Eastmed elnevezĂ©sƱ gĂĄzvezetĂ©k,
amelynek megĂ©pĂtĂ©sĂ©rĆl a Ciprusi KöztĂĄrsasĂĄg, GörögorszĂĄg Ă©s Izrael 2020 januĂĄrjĂĄban Ărt alĂĄ
megĂĄllapodĂĄst. ĂsszessĂ©gĂ©ben fontos ugyanakkor lĂĄtni, hogy a TörökorszĂĄg ĂĄltal sajĂĄtjĂĄnak
tekintett vitatott terĂŒleteken eddig mĂ©g nem talĂĄltak jelentĆs szĂ©nhidrogĂ©n-lelĆhelyeket. Egy
ilyen felfedezĂ©s valĂłszĂnƱleg rendkĂvĂŒli mĂ©rtĂ©kben kiĂ©leznĂ© a fennĂĄllĂł vitĂĄkat.
2.3. A kisebbségi kérdés
VĂ©gĂŒl meg kell emlĂtenĂŒnk a kisebbsĂ©gi kĂ©rdĂ©s szerepĂ©t is a kĂ©toldalĂș viszonyban. Ez elsĆsor-
ban török sérelemként jelenik meg, tekintve, hogy Törökorszågban a kilencvenes évek elején
mĂĄr csak alig 2â3 ezer görög Ă©lt.25 GörögorszĂĄgban, Nyugat-TrĂĄkiĂĄban ugyanakkor ma is több
tĂzezer fĆs (a török becslĂ©sek szerint 150 000 fĆs) muszlim török közössĂ©g Ă©l.26 Pontos szĂĄmuk
nem ismert, Görögorszåg ugyanis nem gyƱjt népességi adatokat etnikai hovatartozås szerint. A
görögorszågi törökökre a muszlim vallåsi kisebbség részeként tekintenek, és a szintén muszlim
pomĂĄkokkal Ă©s muszlim romĂĄkkal egyĂŒtt âgörög muszlimokâ-kĂ©nt hivatkoznak rĂĄjuk. AthĂ©n
ĂĄllĂĄspontja szerint ez a megközelĂtĂ©s összhangban van az 1924-es lausanne-i szerzĆdĂ©ssel, a
török fĂ©l ĂĄllĂĄspontja szerint viszont a görög ĂĄllam ezzel megtagadja a trĂĄkiai törököktĆl etnikai
identitåsukat. Ankara emellett több jogot szeretne a tråkiai török kisebbségnek. Sérelmezik pél-
dĂĄul azt, hogy nem vĂĄlaszthatjĂĄk meg szabadon a vallĂĄsi vezetĆiket (muftikat).27 Mindez idĆrĆl
idĆre szintĂ©n kiĂ©lezi a feszĂŒltsĂ©get a kĂ©t ĂĄllam viszonyĂĄban. A 2020-as Ă©v sorĂĄn pĂ©ldĂĄul török
kisebbsĂ©gi iskolĂĄk bezĂĄrĂĄsa miatt emelt szĂłt Ankara,28 illetve a török sajtĂł szerint sor kerĂŒlt
egy, a török nĂ©zĆpont szerint a török kisebbsĂ©get fenyegetĆ, demonstratĂvnak szĂĄnt, a földközi-
tengeri török mƱveletekre vålaszul tartott térségbeli görög hadgyakorlatra is.29
25 HUMAN RIGHTS WATCH 1992. 26 Az 1923-as törökâgörög lakossĂĄgcsere-egyezmĂ©ny keretĂ©ben mintegy kĂ©tmilliĂł embernek kellett elhagynia az otthonĂĄt (hozzĂĄvetĆlegesen 1,5 milliĂł görögnek Ă©s fĂ©lmilliĂł töröknek). Az egyezmĂ©ny alĂłl kivĂ©telt kĂ©peztek a nyugat-trĂĄkiai muszlimok Ă©s az isztambuli görögök. 27 ALJAZEERA 2020. A rövid dokumentumfilmen alapulĂł cikk vĂ©gĂ©n a szerkesztĆk leközöltĂ©k a görög kormĂĄny szĂłvivĆjĂ©nek vĂĄlaszlevelĂ©t, a cikk ezĂĄltal a török mellett a görög ĂĄllĂĄspontot is remekĂŒl bemutatja a trĂĄkiai törö-kök kĂ©rdĂ©sĂ©t illetĆen. 28 EKATHIMERINI 2020. 29 DAILY SABAH 2020.
HORIZONT 2021/7
11
3. LEHETĆSĂG AZ ENYHĂLĂSRE?
AthĂ©n Ă©s Ankara jelentĆs nemzetközi nyomĂĄsra 2020 ĆszĂ©tĆl a kĂ©t orszĂĄg viszonyĂĄban fennĂĄllĂł
feszĂŒltsĂ©gek enyhĂtĂ©sĂ©t cĂ©lzĂł tĂĄrgyalĂĄsokat kezdett. Szeptember 10-Ă©tĆl kezdĆdĆen a kĂ©t orszĂĄg
egy-egy katonai kĂŒldöttsĂ©ge technikai tĂĄrgyalĂĄsokat folytatott a NATO brĂŒsszeli központjĂĄban.
A legutĂłbbi, a sorban a kilencedik talĂĄlkozĂłra 2021. februĂĄr 7-Ă©n kerĂŒlt sor. Az egyeztetĂ©sek
cĂ©lja egy konfliktusmegelĆzĆ mechanizmus felĂĄllĂtĂĄsa, mely csökkentenĂ© a tengeri Ă©s lĂ©gi inci-
densek, balesetek kockåzatåt a Földközi-tenger keleti medencéjében a két NATO-tagållam kö-
zött. Ezzel pĂĄrhuzamosan 2021. januĂĄr 25-Ă©n a kĂ©t orszĂĄg ĂșjraindĂtotta tĂĄjĂ©kozĂłdĂł megbeszĂ©-
léseit (exploratory talks). Ebben a tårgyalåsi keretben Ankara és Athén 2002 és 2016 között
hatvan alkalommal ĂŒlt tĂĄrgyalĂłasztalhoz, hogy megoldĂĄst talĂĄljanak nĂ©zeteltĂ©rĂ©seikre. 2016
mårciusåban azonban a tårgyalåsok megszakadtak, és közel öt évet kellett vårni a folytatåsra. A
tĂĄrgyalĂĄsi folyamat azonban nem ĂgĂ©rkezik könnyƱnek, amit jĂłl mutat, hogy a kĂ©t fĂ©l egyelĆre
még a tårgyalåsok napirendjében sem ért egyet. Kérdéses a felek szåndéka is: vajon megmarad-
nak a gesztusok szintjĂ©n, amivel elsĆsorban a nemzetközi szereplĆk felĂ© igyekeznek demonst-
rĂĄlni egyĂŒttmƱködĂ©si hajlandĂłsĂĄgukat, vagy tĂ©nyleges engedmĂ©nyeket is hajlandĂłak tenni, ami
elengedhetetlen lenne a hosszĂș ideje hĂșzĂłdĂł konfliktus rendezĂ©sĂ©hez?
HORIZONT 2021/7
12
FELHASZNĂLT IRODALOM
ALJAZEERA (2020): Western Thrace, Contested Space: The Turks of northeast Greece. 2020.04.09. For-
rĂĄs: https://www.aljazeera.com/program/people-power/2020/4/9/western-thrace-
contested-space-the-turks-of-northeast-greece (Megtekintve: 2021.02.28.)
AYDIN, Mustafa et. al (2020): Public Perceptions on Turkish Foreign Policy. 2020.06.17. ForrĂĄs:
https://www.khas.edu.tr/sites/khas.edu.tr/files/inline-
files/DPA2020_Eng_PRESS%5B1%5D.pdf (Megtekintve: 2021.02.28.)
BBC (2020): Turkey-Greece tensions escalate over Turkish Med drilling plans. 2020.08.25. ForrĂĄs:
https://www.bbc.com/news/world-europe-53497741 (Megtekintve: 2021.02.28.)
CARASSAVA, Anthee (2020): Greece Beefs up Patrols Along Borders with Turkey. 2020.09.06. ForrĂĄs:
https://www.voanews.com/europe/greece-beefs-patrols-along-borders-turkey (Megte-
kintve: 2021.02.28.)
COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION (2019): COUNCIL DECISION concerning restrictive
measures in view of Turkey's unauthorised drilling activities in the Eastern Mediterranean. 2019.11.08.
ForrĂĄs: https://www.consilium.europa.eu/media/41313/st13262-en19.pdf (Megtekintve:
2021.02.28.)
DAILY SABAH (2020): Ankara slams Greece for using Turks in Western Thrace against Turkey.
2020.08.26. ForrĂĄs: https://www.dailysabah.com/politics/diplomacy/ankara-slams-
greece-for-using-turks-in-western-thrace-against-turkey (Megtekintve: 2021.02.28.)
DILARA, Aslan (2020): Greece militarizing Aegean islands close to Turkey's mainland poses national
security threat. 2020.09.20. ForrĂĄs: https://www.dailysabah.com/politics/news-
analysis/greece-militarizing-aegean-islands-close-to-turkeys-mainland-poses-national-
security-threat (Megtekintve: 2021.02.28.)
EGERESI, ZoltĂĄn (2021): Escalating tensions between Turkey and Greece: turbulence in the Eastern
Mediterranean. 2021.01.29. ForrĂĄs: https://svkk.uni-nke.hu/document/svkk-uni-nke-hu-
1506332684763/ISDS_Analyses_2021_4_Escalating%20tensions%20between%20Turke
y%20and%20Greece_turbulence%20in%20the%20Eastern%20Mediterranean%20%28Z
olt%C3%A1n%20Egeresi%29.pdf (Megtekintve: 2021.02.28.)
EGERESI ZoltĂĄn (2019): Kelet-mediterrĂĄneumi gĂĄzkincs: a ciprusi vĂĄlsĂĄg Ășj dimenziĂłban. Nemzet Ă©s
BiztonsĂĄg, 2019/2. pp. 50â63.
HORIZONT 2021/7
13
EGERESI ZoltĂĄn â KACZIBA PĂ©ter (2020): MenekĂŒltvĂĄlsĂĄg a görögâtörök hatĂĄron. ElĆzmĂ©nyek, fejle-mĂ©nyek, kilĂĄtĂĄsok. KKI-elemzĂ©sek, 2020.03.25. ForrĂĄs: https://kki.hu/wp-content/uploads/2020/03/25_KKI-elemz%C3%A9s_GRC_TUR_Egeresi_Kacziba_20200312.pdf (Megtekintve: 2021.02.28.)
EKATHIMERINI (2020): Turkey says Greece violating rights of Muslim minority. 2020.08.12. ForrĂĄs:
https://www.ekathimerini.com/news/255766/turkey-says-greece-violating-rights-of-
muslim-minority/ (Megtekintve: 2021.02.28.)
EUROPEAN COMMISSION (2020): Turkey 2020 Report. 2020.10.06. ForrĂĄs: https://ec.eu-ropa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/turkey_report_2020.pdf (Megte-kintve: 2021.02.28.)
HUMAN RIGHTS WATCH (1992): Denying human rights and ethnic identity: the Greeks of Turkey. For-
rĂĄs: https://www.hrw.org/sites/default/files/reports/TURKEY923.PDF (Megtekintve:
2021.02.28.)
HĂRRIYET DAILY NEWS (2020): Turkey moves migrants from Greek border amid virus pandemic. 2020.03.28. ForrĂĄs: https://www.hurriyetdailynews.com/turkey-moves-migrants-from-greek-border-amid-virus-pandemic-153355 (Megtekintve: 2021.02.28.)
KACZIBA PĂ©ter (2020): A lĂbiai polgĂĄrhĂĄborĂș szerepe a görög-török konfliktus elmĂ©lyĂŒlĂ©sĂ©ben. PĂłlusok,
2020/1. ForrĂĄs: https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/3491/3247
(Megtekintve: 2021.02.28.)
KACZIBA PĂ©ter (2018): ProvokĂĄciĂł vagy normalizĂĄciĂł: ErdoÄan elnök görögorszĂĄgi lĂĄtogatĂĄsa Ă©s annak
hĂĄttere. KĂŒlĂŒgyi Szemle, 2018. Ćsz. ForrĂĄs:
https://kki.hu/assets/upload/2_Kacziba_Peeter.pdf (Megtekintve: 2021.02.28.)
KAMBAS, Michele â GUMRUKCU, Tuvan (2020): Greek, Turkish warships in 'mini collision' Ankara
calls provocative. 2020.08.14. ForrĂĄs: https://www.reuters.com/article/us-greece-turkey-
warships-idUSKCN25A161 (Megtekintve: 2021.02.28.)
MARSAI Viktor (2020): EurĂłpa lĂ©pĂ©skĂ©nyszerben âa lĂbiai katonai helyzet ĂĄtalakulĂĄsa. Horizont,
2020.05.25. ForrĂĄs: https://www.migraciokutato.hu/wp-
content/uploads/2020/05/20200526_HORI-
ZONT_8_marsai_viktor_europa_lepeskenyszerben_a-l%C3%ADbiai_katonai_helye-
zet_atalakulasa_elemzes.pdf (Megtekintve: 2021.02.28.)
NIELSEN, Nikolaj (2021): Turkey snubs Greece on migrant returnees. 2021.01.19. ForrĂĄs:
https://euobserver.com/migration/150640 (Megtekintve: 2021.02.28.)
HORIZONT 2021/7
14
PĂNZVĂLTĂ Nikolett (2020a): Az EurĂłpai UniĂł Ă©s TörökorszĂĄg 2016. mĂĄrciusi migrĂĄciĂłs nyilatkoza-
tånak négyéves mérlege. Horizont, 2020.08.12. Forrås: https://www.migraciokutato.hu/wp-
content/uploads/2020/08/20200812_HORI-
ZONT_17_penzvalto_nikolett_az_europai_unio_es_torokorszag_2016._marciusi_migra
cios_nyilatkozatanak_negyeves_merlege_elemzes.pdf (Megtekintve: 2021.02.28.)
PĂNZVĂLTĂ Nikolett (2020b): TörökorszĂĄg lĂbiai hĂĄborĂșja. Horizont, 2020.04. 22. ForrĂĄs:
https://www.migraciokutato.hu/wp-content/uploads/2020/04/20200423_HORI-
ZONT_2_penzvalto_nikolett_torokorszag_libiai_haboruja_elemzes_vegleges.pdf (Meg-
tekintve: 2021.02.28.)
PĂNZVĂLTĂ Nikolett â Vargha MĂĄrk: (Ne) folytassa, Sophia! â Az Irini mƱvelet kilĂĄtĂĄsai.
2020.06.19. ForrĂĄs: https://www.migraciokutato.hu/wp-
content/uploads/2020/06/20200619_HORI-
ZONT_12_penzvalto_nikolett_vargha_mark_az_irini_muvelet_kilatasai_elemzes.pdf
(Megtekintve: 2021.02.28.)
SOYLU, Ragip (2020): Turkey-Greece dispute: Acrimony as Ankara sends ships to disputed waters.
2020.08.10. ForrĂĄs: https://www.middleeasteye.net/news/turkey-greece-acrimony-
mediterranean-oruc-reis-ship (Megtekintve: 2021.02.28.)
STRATFOR (2020): Greece Suits Up for Another Seafaring Standoff With Turkey. 2020.08.27. ForrĂĄs:
https://worldview.stratfor.com/article/greece-suits-another-seafaring-standoff-turkey
(Megtekintve: 2021.02.28.)
TEMIZER, Murat â BIR, Burak (2019): Turkey to continue exploration in E. Mediterranean.
2019.07.16. ForrĂĄs: https://www.aa.com.tr/en/economy/turkey-to-continue-
exploration-in-e-mediterranean/1533293 (Megtekintve: 2021.02.28.)
HORIZONT 2021/7
15
HORIZONT ELEMZĂSEK
A Migråciókutató Intézet elektronikus kiadvånysorozata
Kiadó: Migråciókutató Intézet
Szerkesztés és tördelés: Kóczån Andrås Imre
LektorĂĄlta: Janik Szabolcs
FotĂł: shutterstock.com
A kiadĂł elĂ©rhetĆsĂ©ge: H-1518 Budapest, Pf. 155
Tel.: +36 1 372 0191
E-mail: [email protected]
Az elemzĂ©s Ă©s annak következtetĂ©sei kizĂĄrĂłlag a szerzĆ magĂĄnvĂ©lemĂ©nyĂ©t tĂŒkrözik, Ă©s nem tekinthe-
tĆk a MigrĂĄciĂłkutatĂł IntĂ©zet ĂĄllĂĄspontjĂĄnak.
© Pénzvåltó Nikolett, 2021
© Migråciókutató Intézet, 2021