1
EURÓPAI PARLAMENT
Parlemeter felmérés
Eu
roba
rom
ètre
Spé
cial
/ V
ag
ue 7
4.3
– T
NS
Opi
nio
n &
So
cial
Terepmunka: 2010. november – december
Közzététel: 2011. április
Eur
obar
omét
er s
peci
ális
felm
érés
/74,
3. h
ullá
m –
TN
S O
pini
on &
Soc
ial
2
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS............................................................................................3
ÖSSZEFOGLALÁS...................................................................................5
1. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek és tudatosság.........7
1.1. Az Európai Parlament és a média ....................................................7
1.2. Az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatos tudatosság szintje 5
1.3. Az európai parlamenti képviselık megválasztása............................. 11
2. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép és az intézmény szerepe ......17
2.1. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép ............................................. 17
2.2. Az EP szerepe ............................................................................. 41
3. Az Európai Parlament prioritásai és értékei ....................................47
3.1. Kiemelten védelmezendı értékek .................................................. 47
KÖVETKEZTETÉS .................................................................................55
3
BEVEZETÉS
Az Eurobarométer ezen új „Parlemeter” felmérését majdnem egy évvel az elızı,
2010. január-februári felmérés után végezték el. Az Európai Parlament
tevékenységeirıl és szerepérıl legutóbb készült közvélemény-kutatásban
rögzített eredmények és változások értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a
felmérést 2010. november vége és december közepe között végezték, mintegy
18 hónappal a legutóbbi, 2009. júniusi európai választások után. A felmérés egyik
célkitőzése ezért annak megállapítása volt, hogy az említett választások még
mindig hatást gyakorolnak-e arra, ahogyan az európaiak az Európai Parlamentre
tekintenek.
A korábbi „Parlemeter” felmérésekhez hasonlóan ez az új Eurobarométer-
felmérés nem csak az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek és tudatosság
szintjét kívánja mérni, hanem azt is fel szeretné tárni, hogy milyen kép él az
Európai Parlamentrıl a polgárokban, illetve szerintük milyen szerepet kellene
játszania. A felmérés egyben rámutat azokra az értékekre, amelyeket az
európaiak szerint az Európai Parlamentnek elsısorban védelmeznie kellene.
A felmérés kiegészült egy új dimenzióval, az energia kérdésével (különös
tekintettel az energiaellátás problémájára), válaszul az Európai Parlament által
2010 tavaszán kezdeményezett, az Európai Energiaközösség létrehozására
irányuló javaslatokra. Ez a kérdés külön összefoglaló tárgya.
Az Eurobarométer e felmérése az Európai Parlament Kommunikációs
Fıigazgatóságának felkérésére készült. A felmérést a TNS Opinion & Social
végezte el 2010. november vége és december közepe között. A TNS Opinion &
Social Network munkatársai személyesen megkérdeztek 26 574 tizenöt éves vagy
annál idısebb európai polgárt (a kérdéseket az interjúk készítıi a válaszadók
otthonában tették fel). Az alkalmazott módszertan az Európai Parlament
Kommunikációs Fıigazgatósága (Közvélemény-figyelı Osztály) standard
Eurobarométer-felméréseinek módszertana volt. A TNS Opinion & Social Network
munkatársai által végzett interjúkkal kapcsolatos technikai feljegyzés e jelentés
mellékleteként rendelkezésre áll. A feljegyzés ismerteti az interjúkkal
kapcsolatban alkalmazott módszertant és a konfidenciaintervallumokat. A kutatás a 27 tagállamra terjed ki, és az EB 74.3. hullám része. Több
barometrikus kérdést is tartalmaz – azaz a korábbi hullámok során feltett
kérdéseket –, ami lehetıvé teszi számunkra a változások mérését.
4
Megjegyzés
A jelentésben az országokat hivatalos rövidítésükkel szerepeltetjük az alábbiak
szerint:
RÖVIDÍTÉSEK
EU-27 Európai Unió – 27 tagállam
DK nem tudja
BE Belgium
CZ Csehország
BG Bulgária
DK Dánia
DE Németország
EE Észtország
EL Görögország
ES Spanyolország
FR Franciaország
IE Írország
IT Olaszország
CY Ciprusi Köztársaság
LT Litvánia
LV Lettország
LU Luxemburg
HU Magyarország
MT Málta
NL Hollandia
AT Ausztria
PL Lengyelország
PT Portugália
RO Románia
SI Szlovénia
SK Szlovákia
FI Finnország
SE Svédország
UK Egyesült Királyság
*****
5
ÖSSZEFOGLALÁS
Ezen „Parlemeter” felmérés eredményei értékes adatokat szolgáltatnak az
európaiak Európai Parlamenttel kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának
szintjérıl, a Parlamentrıl alkotott képrıl, arról a szereprıl, amelyet az európaiak
szerint be kellene töltenie, valamint a Parlament által prioritásként elımozdítandó
értékekrıl. Annak értékelésekor, hogy mennyire szignifikánsak az eredmények,
emlékeztetni kell arra, hogy ezt a felmérést 18 hónappal az európai választások
után végezték el, amikor az Európai Parlament láthatósága különösen nagy volt.
- Az európaiak többsége (59%) úgy emlékszik, hogy hallott vagy látott
mostanában valamit a médiában az Európai Parlamentrıl. Ez az érték
azonban három százalékponttal alacsonyabb, mint 2010 elején. A
médiahírek felidézésének csökkenése elsısorban azzal magyarázható,
hogy 2010 elején a második Barroso-féle Bizottság meghallgatásainak
nagy volt a médialefedettsége.
- Mindazonáltal a válaszadók több mint kétharmada (69%, egy ponttal több,
mint a 2010. január-februári felmérésben) még mindig úgy véli, hogy
gyengén tájékozott az Európai Parlament tevékenységeirıl.
- Viszont amikor annak megértésére került sor, hogy hogyan mőködik az
Európai Parlament, tíz európaiból több mint négy (42%) tudta – bár az
érték egy ponttal csökkent –, hogy az EP-képviselık politikai
hovatartozásuk szerint foglalnak helyet az Európai Parlamentben, míg
38% (-1) tévesen azt hitte, hogy állampolgárság alapján.
Az Európai Parlamentrıl alkotott kép továbbra is megosztja a
válaszadókat. Ugyanakkor a pozitív jellemvonásokra adott pontszámok
(„dinamikus”, „demokratikus” és „meghallgatja az európai polgárokat”) –
kismértékben csökkenve – mára stabilizálódtak. Korábban – 2007 ıszétıl
kezdve, amikor ezt a kérdést elıször feltették – ezek a vonások
folyamatosan háttérbe szorultak.
- Az európaiak többsége (52%) úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek a
jelenleginél nagyobb szerepet kellene játszania, bár ez az arány három
százalékponttal csökkent a 2010. január-februári felmérés óta.
6
- Ahogy a 2010 elején készített felmérés is megállapította, a válaszadók
szerint az Európai Parlament által kiemelten védelmezendı értékek közé a
polgári szabadságjogok és a megkülönböztetés elleni küzdelem tartoznak:
o Az emberi jogok védelmét említették meg leggyakrabban a
válaszadók: tíz közül hat úgy véli, hogy ezt az Európai
Parlamentnek kiemelten kell támogatnia – bár ez az érték két
százalékpontot csökkent egy év alatt.
o A nemek közötti egyenlıség és a szólásszabadság osztozik a
második helyen 36-36%-kal (24 ponttal maradva el a legelsı
helyre tett érték mögött). A két érték pontszáma a megelızı
felmérés óta változatlan.
7
1. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek és
tudatosság
Annak felmérése érdekében, hogy az európaiak mennyire ismerik az Európai
Parlamentet, megkérdeztük a 27 tagállam válaszadóit arról, hogy a médiában
találkoztak-e az Európai Parlamenttel kapcsolatos információkkal, és vajon úgy
ítélik-e meg, hogy jól tájékozottak az intézménnyel kapcsolatban.
1.1. Az Európai Parlament és a média [QA1.]1
Az európaiak többsége úgy emlékszik, hogy hallott vagy látott
mostanában valamit a médiában az Európai Parlamentrıl –
A QA1. kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy az európaiak
mennyi információhoz jutnak hozzá az Európai Parlamentrıl, ugyanakkor össze is
tudjuk hasonlítani az eredményeket a majdnem egy évvel korábban, az
Eurobarométer 73.1. hulláma idején (2010. január-február) kapott
eredményekkel.
Az európaiak abszolút többsége (59%) nemrégiben olvasott, az
interneten látott, illetve hallott valamit az Európai Parlamentrıl. Tíz közül
csaknem négyhez (39%, +2 pont) nem jutott el semmilyen információ, 2% pedig
nem nyilvánított véleményt.
Mindazonáltal az Európai Parlamenttel kapcsolatos médiahírek felidézése
valamelyest csökkent (-3 pont) a 2010 elején végzett felmérés óta, amelyet
néhány hónappal a 2009. júniusi európai parlamenti választások után végeztek
el. Akkoriban logikus módon 26 százalékpontos növekedés volt tapasztalható az
erre a kérdésre adott pozitív válaszokban a 2009. január-február és a 2010.
január-február közötti egy évben. A jelenlegi felmérésben a legutóbbi európai
választások médiajelenlétének elınyei kezdenek elhalványodni.
1 QA1. Mostanában olvasott-e a sajtóban, látott-e az interneten vagy hallott-e a rádióban vagy a televízióban valamit az Európai Parlamentrıl?
8
42% 44%36%
62%54% 53%
60%
37% 39%
4% 3% 4% 1% 2%
EB68.1 Aut. 2007
EB70.1 Aut. 2008
EB71.1 Jan-Feb. 2009
EB73.1 Jan-Feb2010
EB74.3 Nov.-Dec. 2010
QA1 Have you recently read in the press, seen ont the Internet or heard on the radio or television something about the European
Parliament? - %EU
Yes No DK
59%
9
A tagállamok közötti különbségek
Az e kérdésre adott válaszok 10 százalékpontos különbséget tártak fel a
2004 elıtt csatlakozott országokban és a 2004/2007 után csatlakozott
országokban adott válaszok között. Az utóbbi országok válaszadói az
elıbbieknél nagyobb valószínőséggel emlékeznek arra, hogy mostanában
információt kaptak az Európai Parlamentrıl (67%, illetve 57%).
A részletes elemzés a következıket mutatja:
- A litvániai és szlovéniai válaszadók (78% mindkettıben), valamint az
írországi, finnországi és romániai válaszadók (mindegyik esetben 76%)
emlékeznek a legnagyobb valószínőséggel arra, hogy ilyen információt
kaptak.
- Ezzel szemben, ahogy az majdnem egy évvel korábban is látható volt, a
franciaországi (42%), az egyesült királyságbeli (49%) és olaszországi
(51%) válaszadók esetében a legkevésbé valószínő, hogy emlékeznek
ilyen információkra; ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkezni
arról, hogy Franciaország és Olaszország az Európai Unió alapító tagjai
közé tartoznak.
10
A majdnem egy évvel korábban szerzett eredményekkel összehasonlítva a 27
tagállamból 19-ben csökkent a pozitív válaszok száma, 6 országban
pedig nıtt. Két országban nem változtak az eredmények.
A médiahírek felidézése a legmeredekebben Bulgáriában (61%, -24 pont) és
Svédországban (69%, -13 pont) csökkent, miközben a legészrevehetıbben
Írországban nıtt (76%, +17 pont), minden valószínőség szerint a gazdasági
válság írországi hatásáról nemrégiben kibontakozott vita miatt.
A médiahírek felidézésének jelentıs csökkenése Bulgáriában könnyen
magyarázható az Európai Parlament akkori médiajelenlétével, amely az elsı
bolgár biztosjelölt 2010. januári meghallgatását övezı viták nyomán vált
hangsúlyossá.
11
EB73.1 Jan.-Feb. 2010
EB74.3 Nov.-Dec. 2010
Diff. EB74.3-EB73.1
EU27 62% 59% -3
IE 59% 76% +17
CZ 67% 57% +10
UK 44% 49% +5
LU 77% 66% -11
SE 82% 69% -13
BG 85% 61% -24
QA1 Have you recently read in the press, seen on th e Internet or heard on the radio or television something about th e European
Parliament? - Yes -
…
Szociodemográfiai elemzés
Az új „Parlemeter” felmérés megerısíti a korábbi felmérésekben már megemlített
számos szociodemográfiai különbséget:
- Ahogy az utóbbi két „Parlemeter” esetében is (2010 és 2009 elején), a
médiahírek felidézése valamivel markánsabb a férfiak körében,
mint a nıknél. A férfiak 64%-a mondta azt, hogy olvasott, látott vagy
hallott valamit a médiában az Európai Parlamentrıl, szemben a nıkkel,
ahol ez az arány csak 55%; a különbség kilenc százalékpont.
- Láthatóan a válaszadók életkora is befolyásolja a válaszokat, mivel a
legidısebb válaszadók inkább adnak megerısítı választ (az 55 éves vagy
annál idısebb személyek 61%-a, szemben a 15–24 évesek 50%-ával).
Általában az idısebbek azok, akik a legtöbb idıt szánják arra, hogy
tájékozódjanak az aktuális eseményekrıl, részben azért, mert több
szabadidejük van.
Azonban e nemi és életkorbeli különbségeken túl úgy tőnik, hogy az
Európai Parlamenttel kapcsolatos információk leginkább a szociálisan
„legelınyösebb helyzetben lévı” kategóriákat érik el:
- Azon válaszadók 70%-a, akik 19 éves koruk után továbbtanultak, láttak,
olvastak vagy hallottak valamit a médiában az Európai Parlamentrıl
(szemben az azon csoportban mért 52%-kal, akik 15 éves korukban vagy
korábban elhagyták az iskolát).
- Ilyenek például a vezetı beosztásúak (73%) és az önálló vállalkozók
(69%), szemben a munkanélküliekkel (55%).
- Azon emberek körében, akiknek szinte sohasem okoz gondot számláik
rendezése (62%, szemben az azok körében mért 49%-kal, akiknek
legtöbbször nehézséget okoz a számlák befizetése), valamint azoknál, akik
a társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat (65%, szemben a
ranglétra alján elhelyezkedıknél mért 52%-kal), szintén valószínőbb, hogy
valamelyest emlékeznek az ilyen jellegő médiahírekre.
- Végezetül pedig igaz ez még azon csoport 63%-ára is, akik állításuk
szerint minden nap használják az internetet, szemben azzal a csoporttal
(55%), akik sosem.
4
Yes No Don't know
EU27 59% 39% 2%
Male 64% 34% 2%
Female 55% 43% 2%
15-24 50% 48% 2%
25-39 59% 40% 1%
40-54 64% 34% 2%
55 + 61% 37% 2%
15- 52% 46% 2%
16-19 59% 39% 2%
20+ 70% 29% 1%
Still studying 53% 45% 2%
Self- employed 69% 30% 1%
Managers 73% 26% 1%
Other white collars 59% 40% 1%
Manual workers 57% 41% 2%
House persons 50% 49% 1%
Unemployed 55% 44% 1%
Retired 61% 37% 2%
Students 53% 45% 2%
Everyday 63% 36% 1%
Often/ Sometimes 62% 36% 2%
Never 55% 43% 2%
Most of the time 49% 49% 2%
From time to time 59% 39% 2%
Almost never 62% 36% 2%
Difficulties paying bills
QA1 Have you recently read in the press, seen on the Internet o r heard on the radioor television something about the European Parliame nt?
Gender
Age
Education (End of)
Respondent occupation scale
Use of the Internet
5
1.2. Az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatos tudatosság
szintje [QA2.]2
– Az európaiak több mint kétharmada úgy ítéli meg, hogy rosszul
tájékozott az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban –
Ahogy láthattuk, az európaiak összességében még mindig pozitívan vélekednek
az Európai Parlament médialefedettségérıl.
Mindazonáltal az európaiak 69%-a úgy véli, hogy tájékozottságuk gyenge, ami
egy százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Csupán 28% (-2
pont) mondja azt, hogy jól tájékozott, 3% pedig nem nyilvánított véleményt.
A negatív trendet azzal párhuzamosan kell szemlélni, hogy az Eurobarométer
korábbi „Parlemeter” felmérését alig pár hónappal a 2009. júniusi európai
választások után végezték el, amikor az európaiak összességében természetesen
úgy érezték, hogy jóval átfogóbb tájékoztatást kapnak az Európai Parlament
tevékenységeirıl. Egy évvel késıbb, amikor a választások hatása már elmúlt, ez
az érzés láthatóan háttérbe szorult.
Tudatában kell lennünk annak is, hogy az Európai Parlamenttel kapcsolatos
médiahírek felidézésének mértéke nem szükségszerően áll közvetlen
összefüggésben azzal, hogy valaki jól vagy rosszul tájékozott az intézmény
tevékenységeirıl. Ez felveti azt a kérdést, hogy a visszaemlékezésnek ez az
alacsony szintje a terjesztett információk típusának és tartalmának tudható-e be.
2 QA2. Ön általában véve nagyon jól, elég jól, elég rosszul vagy nagyon rosszul tájékozottnak tartja magát az Európai Parlament tevékenységeirıl?
6
A tagállamok közötti különbségek
Némi eltérés tapasztalható attól függıen, hogy az országok mikor
csatlakoztak az EU-hoz: a 2004/2007 után csatlakozott országok válaszadóinak
32%-a véli úgy, hogy jól tájékozott, szemben a 2004 elıtt csatlakozott
országok válaszadóinak 27%-ával. Részletesebben:
- A szlovákiai (45%), máltai és írországi (43-43%), a luxemburgi (42%) és
litvániai (41%) válaszadók körében a legvalószínőbb, hogy jól
tájékozottnak tartják magukat.
- Ezzel szemben a spanyolországi (19%), franciaországi (21%), svédországi
és romániai (23-23%), valamint a lettországi (24%) válaszadók esetében
a legkevésbé valószínő, hogy jól tájékozottnak tartják magukat.
7
2010. január óta a jól tájékozott válaszadók számát tekintve a legszignifikánsabb
növekedést Ausztriában (37%, +10 pont) és Dániában (30%, +4 pont)
tapasztaltuk. Ezzel szemben a spanyolországi (19%, -9 pont), luxemburgi (42%,
-8 pont) és bulgáriai (29%, -8 pont) válaszadók esetében 2010. januárhoz képest
kevésbé valószínő, hogy jól tájékozottnak tartják magukat.
8
EB73.1 Jan.-Feb. 2010
EB74.3 Nov.-Dec. 2010
Diff. EB74.3-EB73.1
EU27 30% 28% -2
AT 27% 37% +10
DK 26% 30% +4
MT 40% 43% +3
BG 37% 29% -8
LU 50% 42% -8
ES 28% 19% -9
QA2 In general, do you consider that you are very w ell, fairly well, fairly badly or very badly informed about the Europ ean Parliament’s
activities?- Total 'Well informed' -
…
Szociodemográfiai elemzés
A szociodemográfiai elemzés alapján azonosítani tudjuk azokat a népességi
csoportokat, amelyek úgy vélik, hogy jól tájékozottak az Európai
Parlamentrıl.
- A nıkhöz képest a férfiaknál nagyobb a valószínősége annak, hogy
jól tájékozottnak tartják magukat az Európai Parlamentrıl (24%,
illetve 33%).
- Ez a meggyızıdés láthatóan elterjedtebb a 40–54 év közötti
válaszadók körében, mint a fiatalabb válaszadóknál (az elıbbieknél az
arány 30%, míg a 15–24 éveseknél 24%).
Ahogy a médiahírek felidézésével kapcsolatos elızı kérdésnél (QA1.) is
megemlítettük, a népesség legelınyösebb helyzető csoportjai egyben
azok, akik úgy vélik, hogy ık a legjobban tájékozottak az Európai
Parlamentrıl:
- Ez fıleg azokra a válaszadókra igaz, akik 20 éves koruk után
továbbtanultak (36%, szemben azon csoport 20%-ával, akik 16 éves
koruk elıtt elhagyták az iskolát).
9
- Ugyanez igaz a vezetı beosztásúakra is (41%, szemben a
háztartásbelieknél mért 18%-kal és a munkanélküliek körében mért 20%-
kal).
- Azon válaszadók körében, akiknek szinte sohasem okoz gondot számláik
rendezése, 32% mondja azt, hogy jól tájékozott, szemben azok 19%-ával,
akiknek e téren legtöbbször nehézségeik vannak; ugyanez igaz azon
csoport 37%-ára, akik a társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat
(szemben a ranglétra alján elhelyezkedıknél mért 21%-kal).
10
Total 'Well informed'
Total 'Not well informed'
Don't know
EU27 28% 69% 3%
Male 33% 65% 2%
Female 24% 73% 3%
15-24 24% 73% 3%
25-39 28% 70% 2%
40-54 30% 68% 2%
55 + 29% 68% 3%
15- 20% 77% 3%
16-19 28% 69% 3%
20+ 36% 62% 2%
Still studying 27% 70% 3%
Self- employed 36% 62% 2%
Managers 41% 57% 2%
Other white collars 31% 66% 3%
Manual workers 25% 72% 3%
House persons 18% 77% 5%
Unemployed 20% 77% 3%
Retired 29% 68% 3%
Students 27% 70% 3%
(1-4) Left 30% 68% 2%
(5-6) Centre 29% 69% 2%
(7-10) Right 36% 62% 2%
Most of the time 19% 78% 3%
From time to time 27% 70% 3%
Almost never 32% 66% 2%
Respondent occupation scale
Left-Right scale
Difficulties paying bills
QA2 In general, do you consider that you are very well, fairly well, fairly badly or very badlyinformed about the European Parliament’s activities ?
Gender
Age
Education (End of)
1.3. Az európai parlamenti képviselık megválasztása [QA4.]3
– Minimális többséggel az európaiak tudatában vannak annak, hogy az
EP-képviselık politikai hovatartozás alapján foglalnak helyet az Európai
Parlamentben –
Azon válaszadók aránya, akik tudják, hogy az EP-képviselık politikai
hovatartozásuk alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben (42%,
-1 pont), még mindig valamivel nagyobb, mint azoké, akik tévesen azt
hiszik, hogy az állampolgárság a döntı tényezı (38%, -1 pont).
A helyes válaszok aránya hét százalékponttal nıtt a 2009 elején és a 2010 elején
végzett „Parlemeter” felmérés között: a 2009. júniusi európai parlamenti
választások kétségtelenül javították az európaiak ismereteit.
A „nem tudja” válaszok aránya két ponttal nıtt, így jelenleg öt válaszadóból egy
(pontosan 20%) ezt a választ adta.
3 QA4. És az Ön véleménye szerint az Európai Parlamentben a képviselık mi alapján foglalnak helyet?
A tagállamok közötti különbségek
Igen szignifikáns eltérések mutatkoznak a tagállamok között mind a
válaszok tekintetében (helyesek-e vagy sem), mind pedig a „nem tudja”
válaszok arányát illetıen.
- A hollandiai (61%), belgiumi (60%), észtországi és svédországi (59-59%),
valamint a szlovéniai (58%) válaszadók esetében a legvalószínőbb, hogy
helyes választ adnak.
- Ezzel szemben a csehországi (64%), szlovákiai (56%), görögországi
(54%) és olaszországi (53%) válaszadók körében a legvalószínőbb, hogy
tévesen azt hiszik, hogy az EP-képviselık állampolgárságuk szerint
foglalnak helyet az EP-ben. Mind a négy országban nıtt a helytelen
válaszok száma az elmúlt év során.
- Bulgária (32%), Németország (29%) és az Egyesült Királyság (28%),
valamint Ciprus és Málta (26-26%) azok az országok, ahol a legmagasabb
volt a „nem tudja” válaszok aránya.
13
A helyes válaszok számának növekedése Portugáliában (53%, +12 pont),
Franciaországban (48%, +7 pont) és Lettországban (46%, +7 pont) volt a
legszignifikánsabb.
A helyes válaszok száma („politikai hovatartozásuk szerint”) a legnagyobb
mértékben Finnországban (56%, -10 pont), Magyarországon (42%, -9 pont) és
Cipruson (52%, -9 pont) csökkent egy év alatt.
14
Their political affinities
Diff.EB74.3 - EB73.1
Their nationality
Diff.EB74.3 - EB73.1
Don't know
Diff.EB74.3 - EB73.1
EU27 42% -1 38% -1 20% +2
PT 53% +12 31% -10 16% -2
FR 48% +7 33% -10 19% +3
LV 46% +7 41% -10 13% +3
LT 51% +5 27% -4 22% -1
ES 47% +3 33% -6 20% +3
PL 40% +3 40% -7 20% +4
BE 60% +1 35% +2 5% -3
RO 52% +1 29% +1 19% -2
EE 59% = 30% = 11% =
NL 61% -2 33% = 6% +2
MT 46% -2 28% -1 26% +3
AT 44% -2 43% +1 13% +1
IT 32% -2 53% +7 15% -5
SE 59% -3 33% +6 8% -3
DE 37% -3 34% -3 29% +6
SK 34% -3 56% +1 10% +2
BG 33% -3 35% +7 32% -4
UK 38% -4 34% -1 28% +5
CZ 26% -4 64% +6 10% -2
EL 32% -5 54% +2 14% +3
DK 52% -6 36% +4 12% +2
LU 50% -6 37% = 13% +6
IE 41% -6 35% +4 24% +2
SI 58% -8 27% +3 15% +5
CY 52% -9 22% +6 26% +3
HU 42% -9 49% +10 9% -1
FI 56% -10 32% +7 12% +3
QA4 And, in your opinion, do members of the Europea n Parliament sit in the European Parliament accordi ng to…?
15
Szociodemográfiai elemzés
- Azon európaiak körében, akiknél a legvalószínőbb, hogy helyes választ
adnak erre a kérdésre, öt százalékpontos szignifikáns eltérés figyelhetı
meg (ugyanúgy, mint egy éve) a férfiak és a nık között (45%,
szemben a 40%-kal). Mindazonáltal a férfiaknál a nıkhöz képest az is
valószínőbb, hogy helytelen választ adnak (39% és 37%). Másrészrıl a
nıknél valószínőbb, hogy nem nyilvánítanak véleményt: náluk 23% ez az
arány, szemben a férfiakkal, akiknél 16%.
- Az is meghatározó tényezı, hogy a válaszadók milyen életkorban
fejezték be tanulmányaikat, mivel 48%-a azoknak, akik 20 éves
korukig vagy annál is tovább tanultak, helyes választ adott, szemben az
azok körében mért mindössze 39%-kal, akik 15 éves korukban vagy
korábban hagyták el az iskolát. Ezzel az eredménnyel azonban szembe kell
állítani azt, hogy a legképzettebb válaszadók körében egyúttal a
legvalószínőbb, hogy helytelen választ adnak (40%, szemben azoknak a
33%-ával, akik 15 éves korukban vagy korábban hagyták el az iskolát). Ez
annak tudható be, hogy a legkevésbé képzett válaszadók körében volt
messze a legvalószínőbb, hogy nem nyilvánítanak véleményt: 28%-ban,
szemben az azon személyek körében mért mindössze 12%-kal, akik a
leghosszabb ideig tanultak.
- Láthatóan az is befolyásolta a válaszokat, hogy a válaszadók „elınyös
helyzető” szociális csoportba tartoztak-e, hiszen a vezetı
beosztásúak 48%-a mondta azt, hogy az EP-képviselık politikai
hovatartozásuk alapján foglalnak helyet (szemben például a
háztartásbeliek 38%-ával). Mindazonáltal azok, akiknek a legtöbbször
gondot jelent a számlák befizetése, valamint azok, akiknek szinte soha
nincs ilyen nehézségük, azonos számban adtak helyes választ (43%
mindkét esetben).
- Viszonylag logikus módon azok körében, akik az Európai Parlament
tevékenységeit illetıen jól tájékozottnak tartják magukat, 50% adott
helyes választ (szemben a magukat nem jól informáltnak tartók 40%-
ával).
Hasonlóképpen azok közül, akik „nem jól tájékozottak az Európai
Parlament tevékenységeirıl”, 23% nem tudott választani a megadott
lehetıségek közül (szemben a jól tájékozott válaszadókkal, ahol ez az
arány csupán 9%).
16
Their political affinities
Their nationality Don't know
EU27 42% 38% 20%
Male 45% 39% 16%
Female 40% 37% 23%
15- 33% 39% 28%
16-19 39% 42% 19%
20+ 40% 48% 12%
Still studying 42% 38% 20%
Self- employed 41% 44% 15%
Managers 48% 40% 12%
Other white collars 40% 45% 15%
Manual workers 43% 37% 20%
House persons 38% 40% 22%
Unemployed 44% 35% 21%
Retired 43% 33% 24%
Students 38% 42% 20%
Most of the time 43% 35% 22%
From time to time 40% 40% 20%
Almost never 43% 38% 19%
Informed 50% 41% 9%
Notinformed 40% 37% 23%
Information on EP's activities
Respondent occupation scale
Difficulties paying bills
QA4 And, in your opinion, do members of the European Parliame nt sit in theEuropean Parliament according to…?
Gender
Education (End of)
17
2. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép és az intézmény
szerepe
Láttuk, hogy az európaiak mennyire tartják tájékozottnak magukat az Európai
Parlamenttel kapcsolatban, és mennyire ismerik annak mőködési módját.
Most azt vizsgáljuk meg részletesen, hogy jelenleg milyen kép él bennük az
intézményrıl, és hogy szerintük annak milyen szerepet kellene játszania.
2.1. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép [QA3.]4
– A kialakult képen van mit javítani –
Annak felmérése érdekében, hogy az európaiak milyen képet alkotnak az Európai
Parlamentrıl, egy öt jellemzıbıl álló listát adtak a válaszadóknak, és
megkérdezték tılük, hogy az egyes leírások mennyire találóan tükrözik az
Európai Parlamentrıl alkotott képüket.
A pozitív vonások egy kevéssé háttérbe szorultak 2010 eleje óta. A
„dinamikus” (39%) és a „demokratikus (63%) jelzık egy-egy százalékpontot
veszítettek, a „meghallgatja az európai polgárokat” pedig három százalékponttal
csökkent (35%).
4 QA3. Kérjük, mondja el a következı szavak/kifejezések mindegyikérıl, hogy az nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul vagy nagyon rosszul írja le azt, hogy Ön milyen képet alkot az Európai Parlamentrıl: dinamikus; demokratikus; meghallgatja az európai polgárokat; nem közismert; nem hatékony.
18
Ellenben a „nem közismert” jelzı (51%) két százalékponttal, a „nem hatékony”
(38%) pedig eggyel nıtt. Ezek a változások kétségtelenül ismét azzal
magyarázhatók, hogy az európai választások utáni idıszakhoz képest csökkent az
Európai Parlament médialefedettsége: a fent említettek szerint a legutolsó
felmérést (EB73.1, 2010. január-február) röviddel a 2009. júniusi európai
választások után végezték el. E médialefedettség hatása természetesen idıvel
elhalványult. Ennek ellenére az eredmények még mindig pozitívabbak, mint a
választások elıtti idıszakban.
Az egyes pontokra vonatkozó eredmények részletes elemzése – a pozitív
jellemzıkkel kezdve – a következıket tárja fel:
Az Európai Parlament dinamizmusával kapcsolatos vélemények élesen
megoszlanak.
Az erre a jellemzıre vonatkozó eredmények igen vegyesek: az európaiak
39%-a szerint az Európai Parlament „dinamikusnak” mondható, míg
42%-uk ellenkezıleg vélekedik errıl.
Ezek az eredmények többé-kevésbé változatlanok 2010 kezdete óta (mindössze
egy százalékpontos visszaesés tapasztalható mindkét esetben).
Azonban e kérdésben a „nem tudja” válaszok száma kismértékben, két
százalékponttal nıtt, és az arány immár minden öt válaszadóból majdnem egy
(19%). Az alábbiakban azt látjuk majd, hogy a „nem tudja” válaszok aránya mind
a négy leírás esetében nıtt az év során, mintha egyre nehezebbé vált volna a
válaszadók számára, hogy véleményt alkossanak arról, milyen kép él
bennünk az Európai Parlamentrıl. Az európai választások nyomán elért
csúcs után az Európai Parlament kevésbé jelenik meg a médiában,
19
következésképpen az európaiak valamivel kevésbé határozottak ebben a
kérdésben.
A tagállamok közötti különbségek
Az elsı megjegyzendı szempont a szignifikáns, 15 százalékpontos
különbség a 2004 elıtti tagállamok és a 2004/2007 után csatlakozott
országok között. Míg az elıbbi csoportból származó válaszadóknak csupán
36%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament dinamikus, a második csoportban a
többség (51%) ezen a véleményen van.
- Így a 39%-os uniós átlaggal összevetve a szlovákiai (69%), magyarországi
(62%), bulgáriai (58%) és szlovéniai (57%) válaszadók esetében a
legvalószínőbb, hogy dinamikus intézménynek látják az Európai
Parlamentet.
- Ezzel szemben azok az országok, ahol az Európai Parlamentrıl kialakult
képen van mit javítani (azaz ahol nem tekintik dinamikus intézménynek),
a legrégibb uniós tagállamok közé tartoznak: Hollandia (61%), az Egyesült
Királyság (58%), valamint Németország és Dánia (53-53%).
Ebbıl a szempontból a legnegatívabb fejlıdést Görögországban figyelték meg
(52% értett egyet azzal, hogy a „dinamikus” szó találóan írja le az Európai
Parlamentet, -16 pont). Görögország soha nem látott pénzügyi válságot élt meg
2009 végén, és elég kritikusnak tőnik az Európai Parlamenttel szemben.
20
Total 'Describes well'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Total 'Describes
badly'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Don't knowDiff.
EB74.3 - EB73.1
EU27 39% -1 42% -1 19% +2
SK 69% +2 24% -2 7% =
HU 62% +3 27% -3 11% =
BG 58% -2 20% +1 22% +1
SI 57% = 31% -1 12% +1
IT 56% +3 30% -5 14% +2
RO 54% -2 13% -4 33% +6
EL 52% -16 43% +14 5% +2
LT 52% +3 20% -1 28% -2
MT 51% -1 13% +1 36% =
CY 50% -8 19% +3 31% +5
PT 50% = 28% -3 22% +3
CZ 49% = 41% = 10% =
FI 48% +3 45% -4 7% +1
LU 46% -13 42% +11 12% +2
BE 45% = 48% -1 7% +1
EE 45% +1 28% +1 27% -2
IE 45% +2 28% +1 27% -3
PL 45% -5 29% -1 26% +6
AT 41% +5 49% -5 10% =
ES 37% -1 35% -3 28% +4
LV 37% +2 36% -7 27% +5
DK 36% +3 53% -2 11% -1
SE 35% -1 52% +3 13% -2
FR 33% = 49% +3 18% -3
DE 32% +2 53% -2 15% =
NL 31% +5 61% -6 8% +1
UK 17% -3 58% = 25% +3
QA3.1 Please tell me for each of the following word s/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your percep tion of the European Parliament.
- Dynamic -
21
Szociodemográfiai elemzés
A szociodemográfiai elemzés megmutatja, hogy az európai népesség mely
csoportjai látják a legkritikusabban az Európai Parlament dinamizmusát.
- Szignifikáns, hét százalékpontos eltérés van a férfiak és a nık
között ebben a kérdésben; a férfiak 45%-a véli úgy, hogy az Európai
Parlament nem dinamikus, szemben a nıkkel, ahol ez az arány 38%.
Az életkort tekintve a 40–54 év közötti válaszadóknál valószínőbb, hogy
így látják a Parlamentet (46%, szemben a 15–24 évesek 35%-ával).
- Azonban a dinamizmus hiányának percepciója a „legelınyösebb
helyzető” válaszadók körében a legjellemzıbb, akiknek többsége
egyetért ebben a pontban: a legképzettebb válaszadók 49%-a véli úgy,
hogy a Parlament nem dinamikus (szemben az iskolát 16 éves kor elıtt
elhagyók 38%-ával), továbbá ezt gondolja a vezetı beosztásúak 51%-a
(szemben a háztartásbeliek 37%-ával), a számlák befizetése során
nehézséggel soha nem szembesülık 45%-a (szemben a legtöbbször ilyen
problémákkal küzdık 41%-ával), valamint magukat a társadalmi ranglétra
tetején elhelyezık 44%-a (szemben a ranglétra alján elhelyezkedık 39%-
ával). Valójában a „nem tudja” válaszok aránya az, amely társadalmi
csoportonként a leginkább eltér: a munkanélküliek 25%-a adja ezt a
választ, szemben például a vezetı beosztásúakkal, ahol ez az arány 9%.
Úgy tőnik, mintha annál nagyobbak lennének a válaszadók
elvárásai az Európai Parlamenttel szemben annak dinamizmusát
illetıen, minél inkább egy társadalmilag elınyösebb helyzető
csoportba tartoznak, különösen azért, mert jobban ismerik
mőködésének módját és lehetıségeit.
- Végezetül pedig érdekes megállapítás, hogy azok a válaszadók, akik
„rosszul tájékozottnak” tartják magukat az Európai Parlament
tevékenységeivel kapcsolatban, egyben a legkritikusabbak is vele
szemben (46%-uk véli úgy, hogy a „dinamikus” szó nem találó leírás az
Európai Parlamentre, szemben a magukat jól tájékozottnak tartók 34%-
ával). Ugyanez igaz azokra is, akik szerint az Európai Parlamentnek
kevésbé fontos szerepet kellene játszania (64%-uk, szemben azon csoport
mindössze 38%-ával, akik szerint a Parlamentnek fontosabb szerepet
kellene játszania).
22
Dynamic Total 'Describes
well'Total 'Describes
badly'DK
EU27 39% 42% 19%
Male 40% 45% 15%
Female 39% 38% 23%
15-24 43% 35% 22%
25-39 41% 42% 17%
40-54 37% 46% 17%
55 + 37% 42% 21%
15- 34% 38% 28%
16-19 41% 41% 18%
20+ 40% 49% 11%
Still studying 45% 34% 21%
Self-employed 43% 44% 13%
Managers 40% 51% 9%
Other white collars 44% 43% 13%
Manual workers 40% 41% 19%
House persons 36% 37% 27%
Unemployed 33% 42% 25%
Retired 36% 42% 22%
Students 45% 34% 21%
Most of the time 33% 41% 26%
From time to time 44% 37% 19%
Almost never 38% 45% 17%
Low (1-4) 35% 39% 26%
Medium (5-6) 40% 42% 18%
High (7-10) 45% 44% 11%
Informed 62% 34% 4%
Not informed 30% 46% 24%
More important 48% 38% 14%
The same 43% 35% 22%
Less important 26% 64% 10%
QA3.1 Please tell me for each of the following words/ express ions whether itdescribes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of theEuropean Parliament.
Sex
Age
Self-positioning on the social staircase
Information on EP's activities
Preference for the EP's role
Education (End of)
Respondent occupation scale
Difficulties paying bills
23
Tíz európaiból hat „demokratikusként” írja le az Európai Parlamentet.
Az európaiak majdnem kétharmada (63%) úgy véli, hogy a
„demokratikus” szó találóan írja le az Európai Parlamentet (amely az
egyetlen olyan európai intézmény, amelynek tagjait közvetlen és
általános választójog alapján választják meg). Ez az eredmény azonban egy
kissé alacsonyabb (-1 százalékpont), mint az Eurobarométer 73.1. hulláma során
2010 elején felvett érték (amely maga is két százalékponttal csökkent 2009 eleje
óta).
A válaszadóknak kevesebb mint egynegyede (24%, változatlan) véli úgy, hogy az
Európai Parlament nem demokratikus, 13% (+1 pont) pedig nem nyilvánított
véleményt.
A tagállamok közötti különbségek
Érdekes módon az a meggyızıdés, hogy az Európai Parlament demokratikus,
szélesebb körben elterjedt az euróövezet országaiban (66%, szemben az
euróövezeten kívül mért 58%-kal), de a 2004/2007 után csatlakozott
országokban is (70%, szemben a 2004 elıtt csatlakozott országokban mért
61%-kal).
- A szlovákiai (82%), magyarországi (76%), luxemburgi (74%) és bulgáriai
(71%) válaszadók körében a legvalószínőbb az a vélemény, hogy az
Európai Parlament demokratikus intézményként jellemezhetı.
- Ezzel szemben az egyesült királyságbeli (39%) és görögországi (49%,
nagyon jelentıs, 20 százalékpontos csökkenés egy év alatt) válaszadók a
legszkeptikusabbak (azaz a legkevésbé valószínő körükben, hogy
demokratikus intézménynek tartják az EP-t).
A tendenciákat tekintve az EP-t demokratikusnak tartó válaszadók száma
Ausztriában (65%, +10 pont) nıtt, és ugyanilyen arányban csökkent
Cipruson (54%, -10 pont).
24
Total 'Describes
well'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Total 'Describes
badly'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Don't knowDiff.
EB74.3 - EB73.1
EU27 63% -1 24% = 13% +1
SK 82% +2 14% -2 4% =
HU 76% +3 17% -3 7% =
LU 74% +1 17% -1 9% =
BG 71% = 13% +1 16% -1
DE 70% -2 21% = 9% +2
PL 70% = 11% -3 19% +3
SE 70% = 24% +1 6% -1
CZ 69% -1 24% = 7% +1
DK 69% -1 25% +3 6% -2
ES 69% +1 18% -3 13% +2
IT 69% +3 22% -4 9% +1
BE 68% -2 28% +3 4% -1
RO 68% -3 11% = 21% +3
EE 67% -3 18% +2 15% +1
LT 66% -1 15% +1 19% =
NL 66% -5 28% +4 6% +1
MT 65% +2 12% +1 23% -3
AT 65% +10 30% -9 5% -1
IE 61% +2 16% +2 23% -4
PT 59% = 22% -5 19% +5
SI 59% -6 34% +5 7% +1
FR 57% -4 27% +6 16% -2
CY 54% -10 18% +5 28% +5
FI 54% -1 39% = 7% +1
LV 51% +1 28% -5 21% +4
EL 49% -20 46% +17 5% +3
UK 39% -3 41% +4 20% -1
QA3.2 Please tell me for each of the following word s/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament.
- Democratic -
25
Szociodemográfiai elemzés
- Ahogy az európaiak tájékozottságának mértékével foglalkozó korábbi
kérdéseknél (QA1., QA2. és QA4.) is megjegyeztük, a válaszadók
legelınyösebb helyzető csoportjai láthatóan a legjobban tájékozottak
az Európai Parlamentrıl. Ezért logikusan náluk legnagyobb a
valószínősége annak, hogy tudatában vannak, ez alapvetıen egy
„demokratikus” módon mőködı intézmény.
- Ismételten a vezetı beosztásúak (72%, szemben a munkanélküliek 56%-
ával), a legmagasabban képzett válaszadók (70%, szemben az iskolát 16
éves koruk elıtt elhagyók 53%-ával), és a számláik rendezése során
nehézséggel szinte sosem szembesülık (65%, szemben a legtöbbször
ilyen problémával szembesülık 51%-ával) körében a legvalószínőbb, hogy
demokratikus intézménynek tartják az EP-t.
- Ez a véleménye a legfiatalabb válaszadóknak is (a 15–24 évesek 66%-
a, szemben az 55 éves vagy annál idısebb személyek 59%-ával).
- Továbbá, elég logikusan, ezt a véleményt osztja azon válaszadók 79%-a
is, akik jól tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl
(szemben azon válaszadók 57%-ával, akik úgy vélik, rosszul
tájékozottak).
- Végezetül pedig azon válaszadók 73%-a is osztja ezt a véleményt, akik
támogatják az Európai Parlament megerısített szerepét (szemben azon
válaszadók 48%-ával, akik csökkenteni kívánják az EP szerepét).
26
DemocraticTotal 'Describes
well'Total 'Describes
badly'DK
EU27 63% 24% 13%
15-24 66% 18% 16%
25-39 65% 23% 12%
40-54 64% 25% 11%
55 + 59% 27% 14%
15- 53% 28% 19%
16-19 63% 24% 13%
20+ 70% 23% 7%
Still studying 71% 16% 13%
Self-employed 68% 24% 8%
Managers 72% 22% 6%
Other white collars 69% 22% 9%
Manual workers 61% 26% 13%
House persons 59% 22% 19%
Unemployed 56% 27% 17%
Retired 58% 27% 15%
Students 71% 16% 13%
Most of the time 51% 30% 19%
From time to time 63% 24% 13%
Almost never 65% 24% 11%
Informed 79% 19% 2%
Not informed 57% 27% 16%
More important 73% 19% 8%
The same 68% 18% 14%
Less important 48% 44% 8%
Respondent occupation scale
Difficulties paying bills
Information on EP's activities
Preference for the EP's role
QA3.2 Please tell me for each of the following words/ express ions whether itdescribes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of theEuropean Parliament.
Age
Education (End of)
27
Az európaiak fele úgy véli, hogy az Európai Parlament nem „figyel oda a
polgárokra”.
Az európaiak valamivel több mint egyharmada (35%) úgy véli, hogy az „odafigyel
az európai polgárokra” találó kifejezés az Európai Parlamentre (és csupán 4%
mondja azt, hogy ez „nagyon jól” leírja az EP-t). Ez az eredmény tényszerően
három százalékponttal csökkent az Eurobarométer 2010. eleji 73.1. hulláma óta,
és öt százalékponttal a 2009. eleji EB71.1. hullám óta.
Ezzel szemben 50% (+1 pont, azonban +7 pont a 2009. elején végzett
„Parlemeter” óta) véli úgy, hogy ez nem találó leírás.
Az Európai Parlament arculatának ez az aspektusa tehát romlott 2009 eleje óta.
A „nem tudja” válaszok aránya az említett jellemzı tekintetében most 15% (+2
pont).
A tagállamok közötti különbségek
Elsı megfigyelés: jelentıs, 23 százalékpontos különbség van a 2004 elıtt
csatlakozott országok és a 2004/2007 után csatlakozó országok között.
Az elıbbiek 55%-a (szemben az utóbbiak mindössze 32%-ával) kritikus az
Európai Parlamenttel szemben (amikor arról van szó, hogy nem figyel oda az
európai polgárokra). Ez igaz – bár kisebb mértékben – az euróövezetben élı
válaszadókra is: 55%-uk kritikus az Európai Parlament azon képességét illetıen,
hogy az odafigyel a polgárokra, szemben az euróövezeten kívül élık 42%-ával.
- Ahogy már láttuk, a 2004/2007 után csatlakozott országok válaszadói
körében a legvalószínőbb, hogy úgy vélik, az Európai Parlament odafigyel
az európai polgárokra: különösen Magyarországon (64%), Szlovákiában
(63%), Máltán (57%), Észtországban (51%) és Litvániában (50%).
- Ezzel szemben a 2004 elıtt csatlakozott országok válaszadói a
legkritikusabbak: Görögország (68%), Németország (64%), Hollandia
(63%), Franciaország (61%) és Ausztria (61%).
Ismét Görögország az a tagállam, ahol a legnagyobb változást mérték az év
során: 21 százalékponttal csökkent azon válaszadók aránya, akik úgy vélik, hogy
az Európai Parlament odafigyel a polgárokra.
28
Total 'Describes
well'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Total 'Describes
badly'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Don't knowDiff.
EB74.3 - EB73.1
EU27 35% -3 50% +1 15% +2
HU 64% +4 31% -4 5% =
SK 63% -1 32% = 5% +1
MT 57% -3 22% +1 21% +2
EE 51% -2 32% = 17% +2
LT 50% +2 31% -2 19% =
BG 48% +2 29% = 23% -2
IT 48% = 39% -4 13% +4
PL 46% -1 29% -3 25% +4
RO 45% -12 29% +9 26% +3
IE 44% +2 33% +1 23% -3
CY 43% -7 29% +5 28% +2
LV 43% -3 39% -1 18% +4
CZ 42% -4 51% +4 7% =
DK 40% -1 53% +3 7% -2
SE 40% -1 52% +1 8% =
BE 39% +4 58% -3 3% -1
LU 38% -7 51% +6 11% +1
FI 37% +2 57% -4 6% +2
PT 36% +3 43% -8 21% +5
SI 36% -4 54% +1 10% +3
ES 35% -2 49% -1 16% +3
AT 31% +5 61% -7 8% +2
NL 30% -1 63% = 7% +1
EL 26% -21 68% +17 6% +4
FR 25% -8 61% +10 14% -2
DE 24% -7 64% +5 12% +2
UK 24% -3 56% +1 20% +2
QA3.3 Please tell me for each of the following word s/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your percep tion of the European Parliament.
- Listening to European citizens -
29
Szociodemográfiai elemzés
- Miközben a nık és férfiak szinte azonos arányban adták a „jól
leírja” választ (36%, illetve 34%), a férfiak esetében a nıkhöz képest
jóval valószínőbb (53% és 48%), hogy olyan intézménynek tekintik az
Európai Parlamentet, amely nem figyel oda a polgárokra. Ennél a
kérdésnél, ahogy a többinél is, úgy tőnik, hogy a nık esetében kevésbé
valószínő, hogy véleményt nyilvánítanak (a „nem tudja” válaszok aránya a
nıknél 18%, ezzel szemben a férfiaknál 11%).
- A legfiatalabb válaszadók (a 15–24 év közöttiek 41%-a, szemben az 55
éves vagy annál idısebb személyek 31%-ával) esetében a
legvalószínőbb, hogy azt mondják, az „odafigyel az európai
polgárokra” kifejezés találó leírása az Európai Parlamentnek.
- Ez érvényes azokra is, akik a leghosszabb ideig tanultak (a 19 éves
kor után továbbtanulók 37%-a, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt
elhagyók 29%-ával), és azokra, akik a társadalmi ranglétra tetején
helyezik el magukat (42%, szemben a ranglétra alján elhelyezkedık
30%-ával).
- Ez a vélemény elterjedtebb a politikai spektrum jobb oldalán
elhelyezkedık körében is:
- Ugyanakkor azok a válaszadók gondolják a legvalószínőbben azt,
hogy az Európai Parlament „odafigyel a polgárokra”, akik a
legjobban értesültek az intézmény tevékenységeirıl: 51%, szemben
azon válaszadók 28%-ával, akik azt mondják, hogy rosszul tájékozottak.
- Hasonlóképpen jelentıs, 20 százalékpontos eltérés látható azon
válaszadók között, akik azt szeretnék, hogy az Európai Parlament
fontosabb szerepet játsszon, valamint azok között, akik kevésbé fontos
szerepben látnák az EP-t: 43%, illetve 23%.
30
Listening to European citizens
Total 'Describes well'
Total 'Describes badly'
DK
EU27 35% 50% 15%
Male 36% 53% 11%
Female 34% 48% 18%
15-24 41% 43% 16%
25-39 38% 49% 13%
40-54 35% 53% 12%
55 + 31% 52% 17%
15- 29% 50% 21%
16-19 36% 50% 14%
20+ 37% 53% 10%
Still studying 44% 41% 15%
(1-4) Left 35% 54% 11%
(5-6) Centre 34% 53% 13%
(7-10) Right 42% 48% 10%
Low (1-4) 30% 52% 18%
Medium (5-6) 35% 50% 15%
High (7-10) 42% 49% 9%
Informed 51% 44% 5%
Not informed 28% 54% 18%
More important 43% 47% 10%
The same 38% 45% 17%
Less important 23% 70% 7%
Left-Right scale
Self-positioning on the social staircase
Information on EP's activities
Preference for the EP's role
QA3.3 Please tell me for each of the following words/ express ions whether itdescribes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of theEuropean Parliament.
Sex
Age
Education (End of)
31
Most pedig a negatív arculati jellemzıkre összpontosítunk:
Az európaiak több mint fele véli úgy, hogy az Európai Parlament „nem
elég ismert”.
Az európaiak több mint fele (51%) véli úgy, hogy az Európai Parlament
„nem elég ismert”. Ez két százalékpontos növekedés az Eurobarométer
73.1. hulláma óta, amelyet 2010 elején készítettek.
Viszont átlagosan tíz európaiból négy (41%, -3 pont) véli úgy, hogy ez nem jó
leírása az Európai Parlamentnek (és ezért azt mondják, hogy az „jól ismert”):
A „nem tudja” válaszok aránya egy százalékponttal nıtt: az európaiak 8%-a nem
tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben.
A tagállamok közötti különbségek
A 2004 elıtt csatlakozott országok válaszadói a legkritikusabbak az
Európai Parlamenttel szemben: 54%-uk mondja azt, hogy az „nem elég
ismert” intézményként jellemezhetı (szemben a 2004/2007 után csatlakozott
országok válaszadóival, ahol ez az arány 42%). Az euróövezetbeli válaszadók esetében (53%) szintén valószínőbb, hogy ez a
véleményük, szemben az euróövezeten kívül élı válaszadókkal (47%).
- A hollandiai és finnországi válaszadók (64% mindkét esetben) és a
franciaországi válaszadók (60%) gondolják a leggyakrabban, hogy az
Európai Parlament nem elég ismert.
- A litvániai (71%), görögországi (70%), portugáliai (66%), máltai (63%) és
szlovákiai (62%) válaszadók körében a legvalószínőbb az a vélemény,
hogy a „nem elég ismert” kifejezés nem igaz az Európai
Parlamentre.
A tendenciákat tekintve a negatív megítélések leginkább Bulgáriában (47%, +6
pont) és Magyarországon (56%, +6 pont) nyertek teret. Ezzel szemben a „nem
elég ismert” válaszok aránya a legszignifikánsabban Máltán (19%, -7 pont) és
Szlovéniában (40%, -6 pont) csökkent.
32
Total 'Describes
well'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Total 'Describes
badly'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Don't knowDiff.
EB74.3 - EB73.1
EU27 51% +2 8% +1 41% -3
FI 64% +4 4% +1 32% -5
NL 64% +4 1% = 35% -4
FR 60% +5 9% = 31% -5
LV 58% +5 10% = 32% -5
IT 57% +4 6% = 37% -4
DK 57% -2 4% = 39% +2
BE 57% +1 2% -1 41% =
HU 56% +6 3% = 41% -6
DE 55% +1 5% +1 40% -2
UK 54% +2 9% = 37% -2
ES 52% +5 10% +3 38% -8
CZ 49% +4 3% = 48% -4
BG 47% +6 13% = 40% -6
LU 46% +3 5% -5 49% +2
RO 45% +5 25% +4 30% -9
SE 45% +5 3% = 52% -5
SI 40% -6 5% = 55% +6
AT 38% -3 3% = 59% +3
EE 37% = 13% +4 50% -4
PL 37% = 13% +4 50% -4
SK 36% -4 2% -1 62% +5
EL 28% -2 2% +1 70% +1
IE 27% -5 15% -6 58% +11
PT 20% -3 14% +4 66% -1
MT 19% -7 18% +2 63% +5
CY 16% -4 26% +5 58% -1
LT 15% -2 14% +2 71% =
QA3.4 Please tell me for each of the following word s/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament.
- Not well known -
33
Szociodemográfiai elemzés
Látnunk kell, hogy ez a kérdés azzal foglalkozik, hogy miként ítélik meg az
Európai Parlament arculatát. Azok a válaszadók, akik szerint ez az intézmény
„nem elég ismert”, talán különleges elvárásokat fogalmaznak meg az Európai
Parlamenttel szemben a fellépések és a láthatóság tekintetében, ahogy azt
tulajdonképpen a QA5. kérdésre adott válaszokban is látjuk, amelyek azt
mutatják, hogy a válaszadók többsége az Európai Parlament megerısített
szerepét látná szívesen.
Az olyan személyek 51%-ában kifejezett európai átlag, akik úgy vélik,
hogy a „nem elég ismert” kifejezés találóan írja le az Európai
Parlamentet, elfed néhány szociodemográfiai különbséget:
- A szociálisan „legelınyösebb” helyzetben lévı válaszadók láthatóan
a legkritikusabbak ezen a ponton. Ezt a véleményt osztja a legmagasabb
végzettségőek 55%-a (szemben az iskolát 16 éves kor elıtt elhagyókkal,
akiknél ez az arány 48%) és a vezetı beosztásúak 57%-a (szemben a
kétkezi munkásokkal, akiknél 50%-ot mértek).
- A politikai spektrum bal oldalán elhelyezkedık esetében valószínőbb
ez a vélemény, mint a jobboldaliaknál (56%, illetve 50%).
- Azonban elég logikusan a válaszok elsısorban a válaszadók tájékozottsági
szintjével korrelálnak. Azok körében, akik azt mondják, hogy jól
tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl, csak 41%
véli úgy, hogy az intézmény nem elég ismert, szemben azon
válaszadók 56%-ával, akik rosszul tájékozottnak tartják magukat.
34
Not well knownTotal 'Describes
well'Total 'Describes
badly'DK
EU27 51% 41% 8%
15- 48% 40% 12%
16-19 51% 41% 8%
20+ 55% 41% 4%
Still studying 48% 43% 9%
Self-employed 49% 46% 5%
Managers 57% 40% 3%
Other white collars 49% 45% 6%
Manual workers 50% 42% 8%
House persons 51% 37% 12%
Unemployed 54% 38% 8%
Retired 51% 39% 10%
Students 48% 43% 9%
(1-4) Left 56% 39% 5%
(5-6) Centre 52% 41% 7%
(7-10) Right 50% 45% 5%
Informed 41% 56% 3%
Not informed 56% 35% 9%
More important 51% 44% 5%
The same 47% 44% 9%
Less important 55% 41% 4%
Left-Right scale
Information on EP's activities
Preference for the EP's role
QA3.4 Please tell me for each of the following words/ express ions whether itdescribes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of theEuropean Parliament.
Education (End of)
Respondent occupation scale
35
A vélemények élesen megoszlanak a „nem hatékony” ismérvvel
kapcsolatban
A hatékonyság az egyik fı arculati vonás egy olyan politikai intézménynél, mint
az Európai Parlament. Megkérdezték az európaiakat, hogy szerintük a „nem
hatékony” kifejezés jól írja-e le az Európai Parlamentet.
A válaszadók élesen megosztottak ebben a kérdésben, 40% véli úgy,
hogy a „nem hatékony” kifejezés találóan írja le az Európai Parlamentet,
míg 38% ellenkezı véleményen van.
Az Európai Parlament arculata kissé romlott e tekintetben az Eurobarométer 2010
elején végzett legutóbbi felmérése óta: az intézményt hatékonynak tartó
válaszadók aránya két százalékponttal csökkent, miközben az ennek ellenkezıjét
gondolók aránya egy százalékponttal nıtt.
Öt válaszadóból több mint egy nem nyilvánított véleményt (22%, +1 pont), ami
azt szemlélteti, hogy bizonyos fokig nehéz választ adni erre a kérdésre. Közvetve
ez megerısíti azt a korábban megfigyelt érzést, hogy bizonyos fokú tudatlanság
jellemzı az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban.
36
A tagállamok közötti különbségek
Elsı megfigyelés: jelentıs különbség van a 2004 elıtt csatlakozott
országok és a 2004/2007 után csatlakozott országok között. Az elıbbiek
42%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament nem hatékony, szemben az
utóbbiakkal, ahol csak 25% ez az arány. A 2004/2007 után csatlakozott
tagállamok válaszadói körében valószínőbb, hogy hatékonynak tartják az EP-t
(49%, szemben a 38%-kal), bár az is valószínőbb, hogy nem nyilvánítanak
véleményt a kérdésben (26%, szemben a 20%-kal). Részletesebben:
- A szlovákiai (65%), litvániai (63%), magyarországi (58%%), olaszországi
(57%), luxemburgi (56%) és bulgáriai (55%) válaszadók körében a
legvalószínőbb az a vélemény, hogy az Európai Parlament hatékony
intézmény.
- Ezzel szemben a svédországi (59%), egyesült királyságbeli (53%),
hollandiai (52%), dániai (51%), valamint görögországi és finnországi
(50% mindkét esetben) válaszadóknál a legvalószínőbb, hogy nem tekintik
hatékonynak az Európai Parlamentet.
Emellett, ahogy az Európai Parlament többi jellemzésénél is megjegyeztük (a
„nem elég ismert” kivételével), Görögország ismét az az ország, ahol a leginkább
negatívan alakultak az említett intézménnyel kapcsolatos vélemények. Így 11
százalékponttal (50%) nıtt azon válaszadók aránya, akik nem tartják
hatékonynak az EP-t.
37
Total 'Describes
well'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Total 'Describes
badly'
Diff. EB74.3 - EB73.1
Don't knowDiff.
EB74.3 - EB73.1
EU27 38% +1 40% -2 22% +1
SE 59% +4 30% -2 11% -2
UK 53% +3 23% = 24% -3
NL 52% -2 35% +2 13% =
DK 51% +6 38% +1 11% -7
EL 50% +11 41% -15 9% +4
FI 50% +2 41% -3 9% +1
AT 48% = 39% = 13% =
DE 47% +5 32% -5 21% =
BE 45% +2 49% = 6% -2
SI 43% -2 44% +1 13% +1
ES 39% = 36% -5 25% +5
FR 38% +3 41% -1 21% -2
LV 38% -2 39% -2 23% +4
CZ 36% +3 51% -4 13% +1
PT 34% +5 37% -11 29% +6
LU 33% -7 56% +7 11% =
EE 31% = 48% = 21% =
HU 29% -3 58% +1 13% +2
SK 28% = 65% -1 7% +1
PL 25% = 45% -1 30% +1
IT 24% -2 57% = 19% +2
IE 23% -3 45% +7 32% -4
CY 23% +3 42% -6 35% +3
RO 22% +6 41% -10 37% +4
LT 18% -3 63% +4 19% -1
MT 17% -5 53% +4 30% +1
BG 15% -1 55% = 30% +1
QA3.5 Please tell me for each of the following word s/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament.
- Inefficient -
38
Szociodemográfiai elemzés
A szociodemográfiai elemzés szignifikáns különbségeket tár fel:
- A férfiak a nıknél nagyobb valószínőséggel jellemzik az Európai
Parlamentet „nem hatékony” intézményként (42%, szemben a 35%-
kal).
- Az életkor is megkülönböztetı kritérium: 10 százalékpontos különbség
van a legfiatalabb és legidısebb válaszadók között, ahol a 15–24 évesek
46%-a mondja azt, hogy az Európai Parlament hatékony (ez még mindig a
többségi vélemény ebben a csoportban), szemben az 55 éves vagy annál
idısebb személyekkel, akiknél ez az arány 36%.
- Azonban a válaszadók képzettségi szintjének elemzése általában inkább
azt mutatja, hogy a legmagasabb végzettségő válaszadók nem csupán a
leggyakrabban találják hatékonynak az intézményt (42%, szemben az
iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyókkal, akiknél ez az arány 33%), hanem
náluk a legvalószínőbb az is, hogy azt nem tartják hatékonynak (44%,
szemben az iskolát 15 éves korukban vagy korábban elhagyókkal, akiknél
ez az arány 36%). Mindkét csoportban egy szők többség véli úgy, hogy az
EP nem hatékony, azonban a legmagasabb végzettségőek véleménye még
inkább kiélezıdik: sokkal valószínőbb körükben, hogy véleményt alkotnak,
legyen az pozitív vagy negatív.
- Hasonlóképpen, a vezetı beosztásúak élesen megosztottak: náluk a
legvalószínőbb (45%, szemben a háztartásbeliek 33%-ával), hogy az
Európai Parlamentet nem tartják hatékonynak, ugyanakkor 41% mondja
azt, hogy hatékony intézmény (szemben a háztartásbeliek 37%-ával).
Ahogy a végzettség esetében is láttuk, a vezetı beosztásúak véleménye
jóval kiélezettebb, mint a háztartásbelieké: a „nem tudja” válaszok aránya
a háztartásbeliek körében jóval magasabb, mint a vezetı beosztásúaknál
(30%, szemben a 14%-kal). A vezetı beosztásúak többsége azonban úgy
véli, hogy az EP nem hatékony, miközben a háztartásbeliek körében az
ezzel ellentétes vélemény van túlsúlyban.
- Ugyanez a trend figyelhetı meg azon válaszadók körében, akik a
társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat: nem csupán ık
azok, akik a leginkább kritikusak az Európai Parlamenttel szemben (41%,
szemben a ranglétra alján elhelyezkedıkkel, akiknél ez az arány 36%),
hanem náluk a legvalószínőbb az is, hogy támogatják az intézményt
(44%, szemben a 37%-kal).
39
- Azonban a következı két változó a legfontosabb meghatározó
tényezı:
o Elıször is azon válaszadók körében, akik azt mondják, hogy
jól tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl, 52%
tartja az intézményt hatékonynak (szemben azon válaszadók 36%-
ával, akik rosszul tájékozottnak tartják magukat).
o Másodsorban azon válaszadók körében, akik azt szeretnék, ha
az Európai Parlament kevésbé fontos szerepet játszana, a
leginkább valószínő (58%), hogy azt nem hatékony intézményként
bírálják (szemben azon válaszadók 37%-ával, akik azt szeretnék,
ha fontosabb szerepet játszana).
40
InefficientTotal 'Describes
well'Total 'Describes
badly'DK
EU27 38% 40% 22%
Male 42% 42% 16%
Female 35% 39% 26%
15-24 31% 46% 23%
25-39 37% 43% 20%
40-54 42% 39% 19%
55 + 40% 36% 24%
15- 36% 33% 31%
16-19 38% 41% 21%
20+ 44% 42% 14%
Still studying 31% 47% 22%
Self-employed 38% 45% 17%
Managers 45% 41% 14%
Other white collars 39% 45% 16%
Manual workers 39% 40% 21%
House persons 33% 37% 30%
Unemployed 38% 39% 23%
Retired 40% 35% 25%
Students 31% 47% 22%
Low (1-4) 36% 37% 27%
Medium (5-6) 38% 41% 21%
High (7-10) 41% 44% 15%
Informed 41% 52% 7%
Not informed 38% 36% 26%
More important 37% 47% 16%
The same 29% 45% 26%
Less important 58% 31% 11%
Respondent occupation scale
Self-positioning on the social staircase
Information on EP's activities
Preference for the EP's role
QA3.5 Please tell me for each of the following words/ express ions whether itdescribes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of theEuropean Parliament.
Sex
Age
Education (End of)
41
2.2. Az EP szerepe [QA5.]5
- Az európaiak több mint fele támogatja az Európai Parlament
megerısített szerepét –
Bár az Európai Parlamentrıl alkotott kép igen vegyes, az uniós polgárok
többsége továbbra is azt szeretné, ha az intézmény fontosabb szerepet
játszana.
A válaszadók 52%-a (-3 pont) támogatja a megerısített szerepet, miközben öt
európaiból alig több mint egy (22%, +3 pont) ellenzi azt. A válaszadók 16%-a (-
1) véli úgy, hogy szerepének ugyanolyannak kell maradnia, 10% pedig (+1) nem
nyilvánított véleményt.
Ugyanakkor azon válaszadók aránya, akik azt akarják, hogy csökkenjen a
szerepe, még ha mérsékelten is, de egyenletesen nıtt a 2007 ıszén elvégzett
Eurobarométer 68.1. hullám óta (a 2007. ıszi 12%-ról a 2010. végi 22%-ra).
Mintha most, hogy vége az európai parlamenti választásoknak, a válaszadók
kevésbé lennének tudatában az intézmény által betöltött szerep fontosságának.
48%44%
48%
55% 52%
22%24% 22%
17% 16%
12%14%
16%19%
22%
18%
18%
14%9% 10%
EB68.1 Aut. 2007
EB70.1 Aut. 2008
EB71.1 Jan-Feb. 2009
EB73.1 Jan-Feb. 2010
EB74.3Nov-Dec. 2010
QA5 Would you personally like to see the European Parliament play a more important or less important role than it currently does? - EU%
More important The same (SPONTANEOUS) Less important DK
5 QA5. Ön személy szerint azt szeretné, hogy az Európai Parlament a jelenleginél fontosabb vagy kevésbé fontos szerepet játsszon?
42
A tagállamok közötti különbségek
Az olyan személyek 52%-ában kifejezett európai átlag, akik támogatják
az Európai Parlament megerısített szerepét, elfed néhány szignifikáns
különbséget a tagállamok között:
Például jelentıs, kilenc százalékpontos különbség van az euróövezet
országaiban élı válaszadók (55%) és az euróövezeten kívül élık között
(46%).
Hét százalékpontos különbség van a 2004 elıtt csatlakozott országok és
a 2004/2007 után csatlakozott országok között is: az elıbbiek
válaszadóinak 50%-a szeretné, hogy az Európai Parlament „fontosabb” szerepet
játsszon, szemben az utóbbiaknál mért 57%-kal. Az országonkénti elemzés a
következıket tárja fel:
- Azok az európaiak, akik a leginkább támogatják az Európai Parlament
megerısített szerepét, inkább a földközi-tengeri térség országaiban élnek,
annak ellenére, hogy mind a három országban csökkent a támogatottság:
Ciprus (79%, -3 pont), Görögország (72%, -8 pont) és Spanyolország
(72%, -1 pont).
- Ezzel szemben az Európai Parlament kisebb szerepét szélesebb körben az
északibb tagállamok támogatják: az Egyesült Királyság (49%),
Svédország (39%), Hollandia (37%) és Dánia (36%).
43
A legszembetőnıbb változások 2010 eleje óta mindenekelıtt Írországban
következtek be, ahol a „fontosabb szerep” iránti támogatás 11 százalékponttal
csökkent (33%), valamint Németországban (38%, -10 pont). A Németországban
mért változás jelentıs mértékben hozzájárul az európai átlag 3 százalékpontos
csökkenéséhez: a népesség nagysága miatt (több mint 80 millió lakos) a német
eredmények jelentısen befolyásolják az európai szintő eredményeket. Azonban a
„fontosabb szerep” támogatottsága a következı hat tagállamban is élesen
visszaesett (-8 pont): Egyesült Királyság (32%), a Cseh Köztársaság (45%),
Lettország (52%), Bulgária (54%), Szlovákia (66%) és Görögország (72%).
44
EB73.1 Jan-Feb. 2010
EB74.3 Nov-Dec. 2010
Diff.EB74.3 - EB73.1
EU27 55% 52% -3
HU 55% 61% +6
DK 34% 39% +5
BE 62% 65% +3
RO 63% 66% +3
BG 62% 54% -8
CZ 53% 45% -8
EL 80% 72% -8
LV 60% 52% -8
SK 74% 66% -8
UK 40% 32% -8
DE 48% 38% -10
IE 44% 33% -11
…
QA5 Would you personally like to see the European Pa rliament play a more important or less important role than it curre ntly does?
More important
Szociodemográfiai elemzés
- Érdekes módon a 2010. január-februárban elvégzett legutóbbi
Eurobarométer „Parlemeter” idején a legelınyösebb helyzetben lévı
csoportok (vezetı beosztásúak, önálló vállalkozók és fehérgalléros
munkavállalók) körében volt a leginkább valószínő, hogy támogatják az
Európai Parlament megerısített szerepét.
E felmérés eredményei azonban némileg eltérnek: immár a
munkanélküliek (55%) és az önálló vállalkozók (54%) körében a
legvalószínőbb, hogy támogatják a megerısített szerepet, szemben
a vezetı beosztásúakkal, akiknél ez az arány 52%.
- Az életkor és a képzettségi szint szintén két olyan változó, amelyek
jelentısen befolyásolják a válaszadók választását. Így minél fiatalabbak a
válaszadók, annál inkább szeretnék, hogy az Európai Parlament fontosabb
szerepet játsszon: a 15–24 évesek 58%-a válaszolt így, szemben az 55
éves vagy annál idısebb személyek 48%-ával.
45
Hasonlóképpen, minél tovább tanultak a válaszadók, annál valószínőbb,
hogy ezt a nézıpontot osztják: azon válaszadók 57%-a, akik 19 éves
koruk után továbbtanultak, azt akarják, hogy az Európai Parlament
fontosabb szerepet játsszon, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt
elhagyókkal, akiknél ez az arány 47%.
- Végezetül pedig azon válaszadók 60%-a, akik állításuk szerint „jól
tájékozottak az EP tevékenységeivel kapcsolatban”, támogatják az
intézmény megerısített szerepét, szemben a magukat rosszul
tájékozottnak tartókkal, akiknél ez az arány 49%.
46
More importantThe same
(SPONTANEOUS)Less important DK
EU27 52% 16% 22% 10%
Male 53% 16% 24% 7%
Female 51% 17% 19% 13%
15-24 58% 15% 15% 12%
25-39 54% 17% 20% 9%
40-54 51% 17% 24% 8%
55 + 48% 17% 24% 11%
15- 47% 18% 21% 14%
16-19 51% 16% 23% 10%
20+ 57% 14% 23% 6%
Still studying 59% 16% 14% 11%
Self-employed 54% 16% 21% 9%
Managers 52% 15% 27% 6%
Other white collars 52% 18% 22% 8%
Manual workers 51% 17% 23% 9%
House persons 53% 17% 17% 13%
Unemployed 55% 15% 19% 11%
Retired 48% 17% 23% 12%
Students 59% 16% 14% 11%
Informed 60% 15% 22% 3%
Not informed 49% 17% 22% 12%
Information on EP's activities
Respondent occupation scale
QA5 Would you personally like to see the European Parliament play a more important or less importantrole than it currently does?
Sex
Age
Education (End of)
47
3. Az Európai Parlament prioritásai és értékei
3.1. Kiemelten védelmezendı értékek [QA6.]6
– Az emberi jogok védelmét tíz európaiból hat még mindig alapvetı
értéknek tekinti –
Az egyetlen európai intézményként – amelynek tagjait közvetlen és általános
választójog alapján választják meg – az Európai Parlament potenciális befolyása
miatt a demokrácia és a párbeszéd szimbóluma. Ezért elengedhetetlennek tőnik
foglalkozni azon alapvetı elvek kérdésével, amelyeket az európaiak szerint az EP-
nek védelmeznie kell. A válaszadókat arra kérték, hogy válasszanak ki legfeljebb
három értéket egy nyolcas listából, amelyekrıl úgy gondolják, hogy prioritást kell
kapniuk.
A válaszadók szinte ugyanazt a sorrendet állították fel ezen értékek között, mint
2010 elején, azonban az egyes értékekhez rendelt pontszámok némi változást
mutatnak. Így a felmérés a polgári szabadságjogok és a
megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos területeket emelte ki.
- Az emberi jogok védelme újra a leggyakrabban említett érték lett:
a válaszadók 60%-a úgy véli, hogy ezeket az Európai Parlamentnek
kiemelten kell védelmeznie, bár a szóban forgó értéket megemlítı
válaszadók aránya két százalékponttal csökkent az e tárgyban legutóbb
végzett Eurobarométer-felmérés óta.
- Valamennyivel elmaradva közös második helyen a nemek közötti
egyenlıség és a szólásszabadság végzett (mindkettı 36%, változatlan
maradt az év során).
- Ezeket követi szorosan az EU-tagállamok közötti szolidaritás, amelyet
az európaiak 35%-a említett meg. Ez öt százalékponttal magasabb,
mint 2010 elején, és ez a legszignifikánsabb változás ebben a
kérdésben: az Európai Unió által 2010 tavaszán tanúsított szolidaritás
Görögország megsegítésében, amikor az súlyos államadósság-válsággal
szembesült, kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy nıtt ezen érték
támogatottsága.
- Ezután az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritást a
válaszadók egynegyede említette meg (25%, kismértékő, két
százalékpontos csökkenés).
6 QA6. Az Ön véleménye szerint a következı értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? 1. A nık és férfiak közötti egyenlıség; 2. A kisebbségek védelme; 3. A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd; 4. Az EU tagállamai közötti szolidaritás; 5. Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritás; 6. Az emberi jogok védelme; 7. Szólásszabadság; 8. A halálbüntetés eltörlése az egész világon
48
- Ezt követte két érték, mindegyiket 22% tartotta fontosnak: a
kisebbségek védelme (+1 pont), valamint a kultúrák és a vallások
közötti párbeszéd (-1 pont).
- Az utolsó helyre került a halálbüntetés eltörlése az egész világon,
amelyet 16% említett meg (+1 pont).
A tagállamok közötti különbségek
A 2009 és 2010 elején végzett utóbbi két „Parlemeter” felmérésben említettek
szerint az országonkénti elemzés feltár néhány érdekes eltérést, különösen az
uniós csatlakozás idıpontjának tükrében.
- Így a 2004/2007 után csatlakozott országok a régi tagállamoknál
nagyobb valószínőséggel szeretnék azt, hogy az EP védelmezze a
következı értékeket:
o Az emberi jogok védelme (60%): 65% a 2004/2007 után
csatlakozott országokban, szemben a régi tagállamokban mért
58%-kal. o Az EU tagállamai közötti szolidaritás (35%): 42%, szemben a 33%-
kal.
49
- A többi hat érték támogatottsága azonban a 2004 elıtt
csatlakozott tagállamokban a legerısebb:
o A nık és férfiak közötti egyenlıséget (36%) ezekben a
tagállamokban nagyobb valószínőséggel tekintik prioritásnak: 37%,
szemben a 29%-kal. o Szólásszabadság (36%): 37%, szemben a 31%-kal. o A kisebbségek védelme (22%): 24%, illetve 16%. o A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd (22%): 22%, illetve
18%. o A halálbüntetés eltörlése az egész világon (16%): 17%, illetve
10%.
- Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritás (25%) aránya
megegyezik mindkét országcsoportban: 25% a 2004 elıtt
csatlakozott országokban és 25% a 2004/2007 után csatlakozott
országokban.
Ha tüzetesebben szemügyre vesszük az országos eredményeket, több,
viszonylag szignifikáns különbséget vehetünk észre:
- Az emberi jogok védelme (60%) különösen erıs támogatottságot élvez
Cipruson (85%), Litvániában (74%), Szlovéniában (73%) és
Magyarországon (72%). A 27 tagállamból 26-ban ez volt a leggyakrabban
megemlített pont. Ezen érték támogatottsága Szlovéniában nyert legnagyobb teret (+9
pont). Ezzel szemben a legtöbb teret Franciaországban veszítette (55%, -8
pont).
- A nık és férfiak közötti egyenlıséget (36%) nagyobb valószínőséggel
tekintik prioritásnak Franciaországban (54%), Svédországban (47%),
Írországban (45%), valamint Belgiumban és Spanyolországban (43%
mindkét esetben). Luxemburgban mérték a legszignifikánsabb változást
(39%, -11 százalékpont).
- A szólásszabadságot (36%) említették meg mindenekelıtt
Hollandiában (55%), az Egyesült Királyságban (54%) – ahol egyébként ez
volt a leggyakrabban említett pont –, Svédországban (51%), valamint
Finnországban és Dániában (49% mindkét esetben). Ezen érték
támogatottsága Dániában nyert legnagyobb teret (49%, -9 százalékpont).
50
The protection of human rights
Freedom of speechEquality between men
and womenSolidarity between EU
Member StatesSolidarity between the EU and
poor countries in the worldThe protection of
minoritiesThe dialogue between cultures and religions
The abolition of the death penalty throughout the world
EU27 60% 36% 36% 35% 25% 22% 22% 16%
BE 54% 40% 43% 37% 25% 27% 19% 17%
BG 68% 22% 20% 59% 32% 16% 27% 4%
CZ 68% 36% 30% 47% 25% 12% 13% 8%
DK 61% 49% 34% 28% 31% 18% 44% 19%
DE 69% 22% 33% 43% 25% 25% 28% 22%
EE 66% 43% 25% 38% 21% 25% 26% 5%
IE 63% 39% 45% 31% 22% 33% 16% 15%
EL 62% 38% 21% 56% 35% 19% 15% 16%
ES 62% 33% 43% 30% 27% 19% 14% 14%
FR 55% 45% 54% 30% 29% 21% 21% 19%
IT 50% 30% 27% 36% 28% 28% 23% 20%
CY 85% 35% 35% 44% 42% 20% 15% 12%
LV 63% 36% 15% 35% 22% 17% 17% 5%
LT 74% 37% 23% 37% 22% 11% 13% 5%
LU 47% 36% 39% 34% 33% 31% 26% 16%
HU 72% 27% 30% 43% 28% 22% 20% 7%
MT 53% 26% 37% 30% 31% 38% 21% 9%
NL 62% 55% 39% 37% 18% 25% 26% 12%
AT 62% 29% 42% 35% 24% 24% 17% 34%
PL 64% 31% 29% 37% 23% 13% 17% 11%
PT 47% 22% 32% 33% 38% 30% 20% 19%
RO 59% 30% 34% 42% 25% 22% 18% 12%
SI 73% 37% 37% 38% 23% 13% 22% 16%
SK 66% 34% 27% 49% 26% 15% 19% 12%
FI 68% 49% 34% 29% 24% 30% 20% 18%
SE 68% 51% 47% 26% 32% 20% 27% 19%
UK 51% 54% 33% 17% 17% 21% 24% 9%
QA6 In your opinion, which of the following values should the European Parliament defend as a matter of priority?
Highest percentage per countryHighest percentage by item
Lowest percentage per country
Lowest percentage by item
51
Az EU tagállamai közötti szolidaritás (35%) láthatóan fıként Bulgáriát
(59%), Görögországot (56%), Szlovákiát (49%) és Csehországot (47%)
foglalkoztatja. Ezen érték támogatottsága erıteljesen nıtt néhány tagállamban,
fıleg Hollandiában (37%) és Németországban (43%), ahol 12 százalékponttal
emelkedett, valamint Dániában (28%, +10 pont).
- Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritást (25%)
elsısorban Cipruson (42%), Portugáliában (38%) és Görögországban
(35%) tekintették prioritásnak.
- A kisebbségek védelme (22%) Máltán (38%), Írországban (33%),
Luxemburgban (31%), valamint Finnországban és Portugáliában (30%
mindkét esetben) kapta a legtöbb támogatást.
- A kultúrák és vallások közötti párbeszédet (22%) a legnagyobb
valószínőséggel a dániai (44%), németországi (28%), valamint a bulgáriai
és svédországi (27% mindkét esetben) válaszadók tekintik prioritásnak.
52
- A halálbüntetés eltörlését az egész világon (16%) pedig
leggyakrabban Ausztriában (34%), Németországban (22%) és
Olaszországban (20%) említették meg.
Szociodemográfiai elemzés
Ha a négy leggyakrabban említett értékre összpontosítunk (amelyeket
legalább a válaszadók egynegyede támogatott), a következı fı tanulságok
vonhatók le a szociodemográfiai elemzésbıl:
- Az emberi jogok védelmével (60%) kapcsolatos eredmények
viszonylag homogének. Nincsenek tényleges különbségek a
szociodemográfiai csoportok között. Az egyetlen valódi kivétel a
képzettségi szint, amely láthatóan befolyásolja a válaszadók véleményét:a
legmagasabban képzett válaszadók 63%-a említette ezt az értéket
prioritásként, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyókkal, akiknél
ez az arány 55%.
- A férfiak és nık közötti egyenlıség (36%) láthatóan jobban érdekli a
nıket, mint a férfiakat: 41%, szemben a 30%-kal.
- A szólásszabadság (36%) a jelek szerint minden válaszadó számára
fontos. Úgy tőnik, hogy még a foglalkozásnak sincs befolyásoló szerepe
ebben az esetben, amely pedig gyakran meghatározó tényezı: a vezetı
beosztásúak, az önálló vállalkozók, a fizikai munkások és a
munkanélküliek egyaránt 37%-ban említették meg ezt a pontot. Van azonban némi különbség:
o A férfiak a nıknél nagyobb valószínőséggel említik meg a
szólásszabadságot: 39%, szemben a 33%-kal. o Ez igaz a legfiatalabb válaszadókra is: a 15–24 évesek 41%-a
válaszolt így, szemben az 55 éves vagy annál idısebb személyek
32%-ával.
53
- Azonban az EU tagállamai közötti szolidaritással kapcsolatos
eredmények szignifikánsan eltérnek csoportonként:
o A válaszadók neme a jelek szerint befolyásolja a válaszokat: a
férfiak 39%-a említi ezt az értéket prioritásként, szemben a nık
31%-ával.
o Ezt említette meg a 40–54 év közötti válaszadók 37%-a is
(szemben a 15–24 év közötti válaszadók 29%-ával).
o A képzettségi szint is fontos meghatározó tényezı: a
legmagasabban képzett európaiak 42%-a említette ezt az értéket
prioritásként, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyókkal,
akiknél ez az arány csak 29%. o Ugyanez igaz a legelınyösebb helyzető foglalkozási csoportokra is:
az önálló vállalkozók esetében 43%, a vezetı beosztásúaknál pedig
41% az arány, szemben a munkanélküliekkel, akiknél 29%. o A válaszadók politikai hovatartozása szintén befolyásolja a
válaszokat: a politikai spektrum jobb oldalán elhelyezkedı
válaszadók 42%-a támogatja az EU tagállamai közötti szolidaritást,
szemben a középen állókkal vagy a baloldaliakkal, akiknél csak
34%. o Azon válaszadók 39%-a, akik jól tájékozottnak tartják magukat az
Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban, szintén
megemlítette ezt a prioritást, szemben a magukat rosszul
tájékozottnak tartókkal, akiknél ez az arány 33%.
o Végül pedig jelentıs, 10 százalékpontos eltérés látható azon
válaszadók között, akik szeretnék, ha az Európai Parlament
fontosabb szerepet játszana (39%), valamint azok között, akik
inkább kevésbé fontos szerepben látnák az EP-t (29%).
54
The protection of human rights
Freedom of speech
Equality between men and women
Solidarity between EU
Member States
EU27 60% 36% 36% 35%
Male 59% 39% 30% 39%
Female 61% 33% 41% 31%
15-24 60% 41% 37% 29%
25-39 61% 37% 35% 34%
40-54 62% 37% 36% 37%
55 + 57% 32% 35% 35%
15- 55% 32% 37% 29%
16-19 61% 37% 36% 35%
20+ 63% 36% 33% 42%
Still studying 59% 42% 36% 30%
(1-4) Left 61% 35% 36% 34%
(5-6) Centre 62% 37% 37% 34%
(7-10) Right 58% 38% 34% 42%
Informed 58% 37% 34% 39%
Not informed 61% 36% 37% 33%
More important 62% 36% 37% 39%
The same 62% 33% 34% 36%
Less important 57% 40% 35% 29%
Information on EP's activities
Preference for the EP's role
Left-Right scale
QA6 In your opinion, which of the following values should the European Parliament defend as amatter of priority? (ROTATE – MAX. 3 ANSWERS)
Sex
Age
Education (End of)
* E táblázat csupán a négy leggyakrabban említett értéket mutatja.
55
KÖVETKEZTETÉS
A „Parlemeter” ötödik hullámára sajátos környezetben került sor: elıször is, a
felmérést a 2009. júniusi európai parlamenti választások után 18 hónappal
végezték, és úgy tőnik, hogy a médialefedettség és az arculatot javító tényezık
elınyei, amelyekre az Európai Parlament e választások eredményeként esetleg
szert tett, immár elhalványodóban vannak. Másrészt néhány európai uniós
országot továbbra is súlyosan érint a gazdasági válság, bár más országok
láthatóan fokozatosan a fellendülés szakaszába lépnek.
Számos tanulság vonható le ezen legfrissebb felmérésbıl. Elıször is, az Európai
Parlament médiamegjelenésének felidézése valamelyest csökkent a 2010
elején végzett korábbi felmérési hullám óta. Ez az eredmény kétségtelenül
azzal magyarázható, hogy csökkent a médialefedettség az európai választásokat
és a második Barroso-féle Bizottság kinevezését követı idıszakhoz képest.
Bár az európaiak úgy vélik, hogy összességében rosszul tájékozottak az
Európai Parlamentrıl, a szők többség mégis továbbra is helyes választ ad
arra a kérdésre, hogy mi alapján foglalnak helyet az EP-képviselık a
Parlamentben. Azonban nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy azt
feltételezzük, egy objektív tudásbeli kérdés – azaz hogy miként mőködik az EP –
kielégítıen feltárja az Európai Parlament szerepével és tevékenységeivel
kapcsolatos ismeretek valós szintjét.
Amellett, hogy csökkentek az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek, az
intézmény megítélése is romlott. Nehéz meggyızni az uniós polgárokat az
intézmény dinamizmusáról és mindenekelıtt arról, hogy képes meghallgatni
elvárásaikat. Ez különösen szembetőnı Görögországban.
Mindazonáltal a gazdasági válság hatásai által fémjelzett kontextusban az
európaiak többsége még mindig azt szeretné, ha az intézmény fontosabb
szerepet játszana a jövıben.
Egyértelmően érzékelik, hogy az Európai Parlament a gyakorlatban
felléphet azon értékek védelme és garantálása érdekében, amelyeknek a
legnagyobb jelentıséget tulajdonítják, különösen az emberi jogok, a nemek
közötti egyenlıség és a szólásszabadság védelme terén. A tagállamok közötti
szolidaritás fogalma szintén elıkelı helyet kapott azon értékek között,
amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene védelmeznie, hiszen a
legutóbbi „Parlemeter” óta öt százalékpontos növekedést mértek e tekintetben.