A megújuló energia hazai helyzete, a hasznosítás szerepe a gazdaság
fejlesztésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
dr. Nemes CsabaFőosztályvezető
KvVMKlímabarát zöldáramok hete 2009. július 30.
Szemléletváltás
• Szemléletváltás kell: az emberek tágan értett jóléte, azaz jól-léte nagyban függ a környezet állapotától.
• A társadalmi cél pedig a jól-lét emelése, de legalább megfelelő színvonalának lehetővé tétele – a jelen és a következő generációk számára egyaránt.
• Amennyiben az energia előállítása és fogyasztása hatással van (márpedig van) a jól-lét peremfeltételeire (pl. a környezet állapotára), akkor az energiaigények növekedését nem vehetjük adottnak.
Az energia valós ára
• Mint minden terméknek, az energiának is az ára tükrözi valós értékét, és ez hordozza a legfontosabb információt a gazdasági döntések meghozatalához.
• A cél, hogy az árban érvényesüljenek a valós társadalmi költségek, és ezután a piaci döntések az új árarányok mentén meg tudják határozni, hogy a gazdaság energiaigényei hogy tudnak a legköltséghatékonyabb módon kielégülni:– A termelés növelésével?– Energiahatékonyság- és takarékossági
beruházásokkal?– Környezetkímélőbb termelési technológiákkal (pl.
megújuló energia)?
A Magyar energiaszektor új keretei
• A magyar energiaszektort illető lényeges kérdések ez alapján: – A várható globális és közösségi energia- és
klímapolitika keretei közt milyen hosszú távú beruházások szükségesek, hogy az új (alacsony széntartalmú gazdaság felé mutató) keretek közt versenyképes legyen.
- Milyen új kihívásokat vagy épp szinergiákat jelentenek az új keretek az energiafüggőség csökkentése és az ellátás-biztonság szempontjából.
A megújuló-energiák elterjesztésének feltételei
• Elhatározás – világos politikai szándék
• Stratégiák, tervek, programok – EU-s és hazai szintű célok, konkrét célértékek meghatározása, a feladatok leosztása
• Anyagi eszközök – Az uniós és hazai támogatási források biztosítása
• Technológia – a hasznosítás technikai lehetőségeinek biztosítása
• Kutatás-fejlesztés – a hasznosítás környezeti szempontjainak kutatása, a hazai viszonyoknak megfelelő technológiák kifejlesztése
Elhatározás, stratégia, terv
• Az elhatározást „ Magyarország energiapolitikája 2007-2020” tartalmazza;
• A Kormány 2008. októberében határozattal elfogadta Magyarország megújuló energiafelhasználás növelésére vonatkozó, 2008-2020 időtávú, stratégiáját;
• A stratégia céljainak végrehajtását biztosító Cselekvési Program kidolgozása folyamatban van (KHEM készíti az érintett tárcák bevonásával)
• Az energia ellátás biztonságának növelése hazai forrásokból• Az energia költségekre fordított pénz nagyobb része marad
itthon• A hazai munkaerő foglalkoztatottságának növelése• A vidékfejlesztési lehetőségek szélesebb kihasználása, a
vidék lakosságmegtartó erejének növelése• A K+F tevékenység fejlesztése• A megújuló energiákat hasznosító berendezések hazai
gyártó kapacitásának növekedése
A megújulók lehetőségei a gazdaság fejlesztésben
• Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok• Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni• A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat,
és a gazdaságot• Felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos
helyreállítása• Megoldási irányok:
– A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és –takarékossági beruházások.
– Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújuló-arányt!
• E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.
A megújulók szerepe a klímavédelemben
Az energia termelés és használat helyzetképe
• A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás
• Energiaintenzitás még mindig lényegesen elmarad az EU átlagtól
• Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség
• Kiegyensúlyozatlan Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezetenergiaszerkezet
• Alacsony a megújuló Alacsony a megújuló energiaforrások energiaforrások használatának arányahasználatának aránya
földgáz: 43,9%
kőolajszármazék:25,7%
atomenergia: 15,1%
szén ésszénféleség:10,9%
megújuló: 4,4%
A megújulók hazai helyzete• Összes megújuló energiatermelés: 4,7%• Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re
vállalt uniós 3,6%-os cél)• Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni,
2006-ban ez 1,7% volt
Megújuló energiafelhasználás megoszlása 2006-ban • 47% tűzifa• 38,3% egyéb biomassza• 1,7% bio-üzemanyag• 0,8% biogáz• 6,6 % geotermikus • 1,2% vízienergia• 0,3% szélenergia• 0,2% napenergia• 3,2% kommunális
hulladék biológiailag lebomló része
A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyországon, 2006
Tűzifa 47.4%
Egyéb biomassza 38.3%
Vízenergia1.2%
Bioüzemanyag1.7%
Biogáz0.8%
Szélenergia0.3%
Napenergia0.2%
Települési hulladék biológiailag
lebontható része3.6%
Geotermikus6.6%
A megújulók hazai jövője 2020
• A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken
• A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.
A megújuló energiaforrások használatának növelése
• A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is FENNTARTHATÓ módon kell termelni, a természetes környezet állapotának megóvásával, nagyobb fokú degradációjának elkerülésével (főleg biomassza termelés esetén)
• A hagyományos energia növekvő ára és a klímavédelmi szabályozás (növekvő kvóta ár, csökkenő országos kibocsátási lehetőség) miatt gazdaságossága nő
A jelenlegi támogatási lehetőségek
• Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) [62,8 Mrd Ft];
• Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) [4,5 Mrd Ft];• Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) [kb. 28 Mrd Ft];• Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) [1,3
Mrd Ft];• Regionális Operatív Programok (ROP) [10 Mrd Ft];• Normatív területalapú támogatások [100-120 Mrd Ft];• Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap
(EMVA) [15-25 Mrd Ft].
A támogatás átalakításának lehetőségei
• A normatív támogatások lehetőségeinek bővítése • Az adókedvezmények lehetőségének felülvizsgálata • A megújuló energia hasznosításra vonatkozó K+F
projektek nagyobb arányú támogatása• Az állami intézmények és önkormányzatok
példamutatásának szélesebb körű támogatása• A lakossági támogatások lehetőségeinek bővítése
A KEOP megújulós beruházásokra vonatkozó változásai
KEOP 4 – megújuló energiaforrás felhasználás növelése négy új konstrukció a korábbi hő és/vagy villamos-
energia megújuló energiaforrásból történő előállítása konstrukció helyett
4.2 A helyi hő- és hűtési energia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból;
4.3 A megújuló energia alapú térségfejlesztés (új elem!)
4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia, valamint biometán termelés
4.5 Kapcsolt támogatás és hitelkonstrukció KEOP
Technológiai szempontok Biomassza hasznosítás
• A Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, szabad hasznosítani;
• Decentralizált és kapcsolt energia termelés alkalmazása;
• Biztosítani kell az összhangot az energetikai növénytermesztési program, a biohulladék potenciál és a felmerülő biomassza igény között;
• Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és megfelelő mértékű ÜHG kibocsátást eredményezzen;
Nem támogatjuk az alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítását erdei biomasszára [nem hatékony ÜHG kibocsátás csökkentés].
Technológiai szempontok biogáz hasznosítás
• Az ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogázt kiemelten kell kezelni a hazai stratégiákban;
• Jelentős szerepe lehet a decentralizált energia-termelésben (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú);
• Szabályozási és pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani a biogáz közlekedési üzemanyagként történő felhasználását;
Technológiai szempontok szélenergia hasznosítás
• A jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető 2020-ra a rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas átvételi menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondolt használatával
• A szivattyús tározók kialakítási lehetősége hazánkban környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok miatt korlátozott;
• Szükséges fejleszteni, adaptálni az egyéb energiatárolási lehetőségeket (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb.).
Technológiai szempontok geotermia hasznosítás
• Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez;
• A hasznosításnál kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi követelmények betartására (pl.:használt víz visszasajtolás);
• Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén-meddő mélyfúrások hasznosításában;
• Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány, 2009 jan 1.-től hatályos az új épületekre).
Technológiai szempontok napenergia hasznosítás
• Bár az egyik szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, szinte egész Európában hasznosítása még csekély.
• Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek tervezése, tájolása).
• Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek, melyek elterjedését gyorsítani fogja az épületek energia tanúsításának alkalmazása és jövőbeni kiterjesztése a használt épületek felújítása esetén is.
• Közép- és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz hasonlóan.
Konklúzió
• A megújuló energiaforrások széleskörű elterjesztése kiemelt fontosságú feladat, mind klímavédelmi, mind pedig gazdaságélénkítő szempontból;
• Újra kell gondolni a támogatási rendszert, hogy az uniós és hazai célokat teljesíteni tudjuk, hogy egy hatékony és széles körben elterjedt megújuló energia forrásokat hasznosító rendszer jöhessen létre Magyarországon;
• Csak azok a hatékony megújuló energia hasznosítások támogathatóak, amelyek környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból nem veszélyeztetik a fenntarthatóságot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket