Gerstner KárolyMagyar Nyelvészeti Tanszék
Bevezetés a nyelvtudományba
3.Fonológia
Fonológia
Fonetikabeszédhangtan– fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál
* * * * *
Fonológianyelvi (funkcionális) hangtan• hogyan használják a nyelvek az egyes hangokat szavak, szóalakok
megkülönböztetésére• milyen szabályszerőségek vonatkoznak a hangsorok építésére• milyen szabályok érvényesülnek a hangok egymásra hatásakor
Azt vizsgálja, amit a beszélı tud.
Egyedi sajátosságok a hangképzésben
• gyerek – felnıtt; nı – férfi; területi (dialektális) sajátosságok stb.
• kutya: veláris [k] + ajakkerekítés –kicsi: elırébb képzett [k] + ajakrés
• dünnyög: alveoláris [d] + ajakkerekítés –dinnyealveoláris [d] + ajakrés
• retek: alveoláris vagy uvuláris [r]
• inog: alveoláris [n] –ing: veláris [η]
/k, d, n, r/
Német
hin ’oda’ – hing ’lógott’
[n] ‹ng› [η] → eltérı hangok : eltérı jelentések
Beszédhangtan ↔ Nyelvi hangtan
‹e› [ε]: elölképzett (palatális), kerekítetlen (illabiális), alsó(nyílt)‹é› [e:]: elölképzett (palatális), kerekítetlen (illabiális), középsı (középzárt)vagyis: fonetikai szempontból nem rövid – hosszú pár
(vö.: [u] – [u:], [ø] – [ø:] stb.)
De! ver– vér, nyel– nyél: lexikális jelentéskülönbség
zene– zenét, füle – fülét:
grammatikai szabályszerőség: az [ε] a toldalékok jól körülírható csoportja elıtt [e:]-ként jelenik meg
↓
rendszerszerő, rendszerbeli, szabállyal leírható jelenség, fonológiai természető váltakozás: az [ε] és az [e:] egymás fonológiai párja
Fonéma
A jelentést (és szóalakokat) megkülönböztetı szerepő hang: fonéma.
Kulcsfogalom: megkülönböztetı képesség
kész– kés: két különbözı szó(„selypes” [sz] v. [s] hang nem különít el: nem önálló hang)
Összefüggés a hangképzés legfıbb mozzanataival:
zönge: van?; nincs?
akadály: hol?; milyen típusú?
zönge módosulása: hol?; hogyan?
A mássalhangzók képzéshely szerinti csoportosításaForrás: Kassai Ilona: Fonetika
A magyar mássalhangzók állományaForrás: Kassai Ilona, Fonetika
A magyar mássalhangzók képzési hely szerintForrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya
A mássalhangzók csoportosítása(Forrás: Siptár Péter, in: Új magyar nyelvtan)
A magyar magánhangzók fonetikai ábrázolásaForrás: Kassai Ilona, Fonetika
A magyar magánhangzók elrendezése a nemzetközi szabvány szerint
Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya
A magyar köznyelvi magánhangzók rendszere háromszög-elrendezésben
Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya
Disztinktív (megkülönböztetı) jegyek: megváltoztatásuk révén jelentések változnak meg
[t]ér – [d]ér : csupán a zöngésségben eltérés → minimális párok(minimálpárok)
[p]ár – [b]ár; lá[p] – lá[b]oppozíció
[z]ár – [sz]ár; ké[z] – ké[sz] ↓önálló fonémák
/t/, /d/, /p/, /b/, /z/, /sz/ stb.
automatikus változások
jég, háj , írj � tépj , rakj , döfj[j] [ç]
nincs oppozíció – nincsenek minimálpárok
a [ç] megjelenése megjósolható a hangkörnyezetbıl
↓
komplementer (kiegészítı) disztribúció
allofón: ugyanazon fonéma („kötött”) változataken, négy, konok � bank, reng
/n/ → [n] [η]* * * * *
bető (írásjegy; graféma):egy beszédhangnak vagy fonémának (nyelvspecifikusan) megfeleltethetı
vizuális ábrázolása – de! bető ≠ fonéma (hang)fonematikus írás: csak a (jelentés)megkülönböztetı egységeket veszi
figyelembefonetikus írás: szükség szerint figyelembe veszi és megadja a realizáció
sajátságait is [baηk, reηg]
magyar egyezményes hangjelölés: alapvetıen a magyar ábécé jelei, kiegészítve görög jelekkel, illetve mellékjelekkel
bilabiális, zöngés réshang (spiráns): /β/ (hangtörténet)elölképzett (palatális), középsı nyelvállású, ajakréses mgh.: /ë/ (dialektológia)
International Phonetic Alphabet (IPA) (1993-as változat)Forrás: D. Crystal, A nyelv enciklopédiája,204. l.
International Phonetic Alphabet (IPA) (folytatás)
disztinktív jegyek – univerzálisak: bármely nyelv fonémáinak a leírására alkalmasak
jegyek egyidejő halmaza → jegymátrix‹d› /d/ msh
elölképzett
koronális
zöngés
bináris (kétértékő) jegyek: minden egyes (említett) fonológiaijegy + vagy – értéket kap
fonémák→ /p/ /b:/ /m/ /k:/ /s/ /i:/jegyek↓mgh - - - - - +msh + + + + + -elöl + + + - - +hátul - - - + - -felsı +kerek -hosszú - + - + - +érdes - - - - + -orrhangzós - - + - - -zöngés - + + - - +
Természetes osztályok– az egyes disztinktív jegyekben megegyezı hangok
/p/ /b/ /m/zárhang + + +labiális + + +zöngés - + +orrhangzó - - +
/i/ /ü/ /ö/ /e/felsı + + - -alsó - - - +hátsó - - - -kerek - + + -
kommutáció(felcserélés):• szavak szembeállítása• beszédhangok felcserélése minimális párok• jelentés-megkülönböztetı egyed azonosítása
LÉP KÉP SZÉP CSÉP NÉPláp kéz szél csap naplap kén szén csáplop kér széf csíplep kés szék csip
kész szélkétkéjkékkénykém
(vö.: Kassai Ilona, Fonetika, 240. l.)
Makrofonéma: kiterjedt megkülönböztetı szerep /b/
bár/már bor/por láb/láz szab/szag liba/lila tabló/tapló
Mikrofonéma: szők megkülönböztetı szerep /dzs/
dzsem/szem dzsip/csip bridzs/brit lándzsa/? findzsa/finta
ÉKsz.: 27 szó szókezdı dzs-vel
dzseki, dzsessz, dzsigoló, dzsinn, dzsörzé dzsungel, dzsunkastb.
Zöngésségi hasonulás
a magyarban mindig regresszív(hátrafelé ható): „természetes”szabályszerőség, amellyel a magyar nyelv él
há/zt/ól → há[szt]ól ba/bsz/em→ ba/psz/em: zöngétlenedés
játé/kb/olt → játé[gb]olt va/sd/arab → va[zsd]arab: zöngésülés
Hasonulási szabály
obstruens obstruens pl. fogtól [foktól]
zöngés ––> [zöngétlen]/___ zöngétlen
obstruens obstruens pl. fokból [fogból]
zöngétlen ––> [zöngés]/___ zöngés
Kivételek1. Zengıhangok (nazálisok, tremulánsok, likvidák és a /j/)• nem zöngétlenednek (nem tudnak!)
szántás, szempilla, toronyszoba, feltétel, ártér, szájtól(de l. fent: kapj [kapç]!)
• nem zöngésítenek lépnek[*lébnek], szakma[*szagma],lapátnyél [*lapádnyél], székre[*szégre], viszlek[*vizlek]
2. „Felemás” viselkedés• A) /v/ hasonul (zöngétlenedik): né/vt/elen→ [néftelen]
nem hasonít (nem zöngésít): szé/tv/esz [*szédvesz](de: Dél- és Nyugat-Dunántúl)
• B) /h/ hasonít (zöngétlenít): do/bh/at→ [dophat]nem hasonul (nem zöngésül): pe/chb/ıl [*peγbıl]
[xb]
Fonotaktikai szabályok
• Milyen hangalakú lehet egy szó?
• Milyen sorrendben követhetik egymást a fonémák?
Tiltások („Tiltások”)
• egyiptomi arab: minden hangsornak msh-val kell kezdıdnie
• japán: szinte csak CVCVCV szerkezet (C = msh; V = mgh)
• finnugor nyelvek: szó elején nem kedvelik a msh-torlódást
! magyar: strucc, kristálystb.; szl. dvor→m. udvar, szl. brat→ m. barát
• cseh: zmrzlina‘fagylalt’
Fonotaxis(fonotaktikai szabályok): a hangsorokat alkotó elemek sorrendjét határozzák meg a kezdı- és a végpont között
Fonotaktikai szabályok
Magyar (néhány példa)
Szó elején
CCCV____
1. hely: /s/ v. /sz/
2. hely: /p/, /t/ v./k/
3. hely: /r/
spriccel, sprıd, stratégia, strucc, skribler’firkász’, skrupulus’aggály’
(szpr-: nincs)
sztrájk, sztráda, sztracsatella, sztreccs, sztratoszféra, sztriptíz, sztrichnin
szkriptor(csak!)
„tiltott” sorok: *psr, *rszp stb.
Fonotaktikai szabályok
Magyar (néhány példa)
Szó elején
CCV____ : sokkal több lehetséges kapcsolat – nem lehet szigorú szabályt fölírni
blöff, bringa, flört, frász, krampusz, spárga, stadion, szcéna, trágárstb.
„tiltott” sorok: *bk, *bt, *csr, *kf, *hg stb.
Szótag
Szervezıdési egységek
hangok → szótagok → szavak (→ szószerkezetek → mondatok)
Szótag: a beszédfolyamat legkisebb (önálló) idıbeli egysége (ennek érezzük)
szótaghatár: bizonytalanságok
szótagszám: bizonyosság
Szótagtípusok
nyelvenként eltérık lehetnek; legáltalánosabb (minden nyelvben): CV
gyakori még: V, CVC, VC (ez utóbbi csak ott, ahol V és CVC is van)
A magyar szótagszerkezetrıl (vázlatosan)
szótagmag: a szótag közepén levı, kötelezıen megjelenı összetevı (V)
szótagkezdet: csak C (msh) lehet
„kitöltetlen hely”: [C = ø]a-ka-dé-kos
„tiltott” kapcsolat: pl. *pv, *tl, *stl, *szb
szótagzárlat: V v. C
a magyarban legfeljebb CCC: szfinx[szfiηksz]
CC szótagzárlat
taps, voks, szerb, elegáns, szörf, küld, talp, maszk, smaragd stb.
„tiltott” kapcsolat: pl. *vt ([*szívt] múlt idı)
*vk([*könyvk] többes szám]
Szótag
Hangsúly
szupraszegmentális jelenség – nem a hangok, szótagok tulajdonsága
viszonylagos: egy elem kiemelkedése
hangerıtöbblet
hangmagasságtöbblet ezek együttállása
(idıtartamtöbblet)
Hangsúly
! = hangerıtöbblet (nyomaték)↑ = magasságtöbblet
(!) = lehet nyomatékosabb, de nem feltétlenül
↑!Pénteken. – hangerı + hangmagasság
A ↑(!)könyvtárak ↑(!)pénteken ↑(!)talán ↑(!)zárva lesznek. – fıleg hangmagasság
!Pén↑teken?1. szótag: csak nyomaték
2. szótag: hangmagasságtöbblet (de nincs nyomaték)
Hangsúly
Szóhangsúly
a magyarban kötött – 1. szótag
fıhangsúlyos
mellékhangsúlyos
hangsúlytalan
Fıhangsúly: mindig dallamelemet indít → intonáció (hanglejtés)
↓
mondatok jelentése
IrodalomFonetika és fonológia
Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Bp., 2004.
Kassai Ilona: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998.
É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan.Osiris Kiadó, Bp., 1998 (és késıbb).
Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia.
Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.