1
Erdős FerencSzéchenyi István Egyetem
Informatika Tanszék
Az informatikai beruházások értékelése és megtérülése
2
Az IR fejlesztAz IR fejlesztAz IR fejlesztééési ciklusasi ciklusasi ciklusaRendszer vizsgálata
Terméke:Megvalósíthatósági
tanulmány
Rendszer elemzése
Terméke:Funkcionális
követelmények
Rendszer tervezése
Terméke:
Rendszer-specifikáció
Rendszer telepítése
Terméke:
Működő rendszer
Rendszer fenntartása
Terméke:
Megjavított rendszer
Termék kiválasztása
Vásárlás esetén:
Termék meg-vásárlása
3
A beruhA beruhA beruhááázzzááási javaslatok elemzsi javaslatok elemzsi javaslatok elemzééésekor sekor sekor leggyakoribb dleggyakoribb dleggyakoribb döööntntntééési problsi problsi problééémmmááák k k
döntési problémák döntési szituációk alkalmazható módszerek
a szervezet igényi alapjánÉrdemes-e megvalósítani a beruházást?
egyedi beruházási projekt elfogadása vagy elutasítása gazdaságossági mutatók
alapjángazdaságossági mutatók
alapjánTöbb, azonos célt szolgáló beruházási javaslat közül melyik legyen megvalósítva?
különböző beruházási projektek közüli választás összetett súlyozásos
kritériumrendszer alapján
4
MegvalMegvalMegvalóóósssíííthatthatthatóóósssááági tanulmgi tanulmgi tanulmááány ny ny (Business Case) kiemelt dimenzi(Business Case) kiemelt dimenzi(Business Case) kiemelt dimenzióóóiii
Gazdasági megvalósíthatóságköltségmegtakarításbevétel növekedés beruházás-gazdaságossági elemzésekberuházás költségei
Összetett szempontrendszer szerinti megvalósíthatóságSWOT-elemzéssúlyozott kritériumrendszerstb.
az összes megvalósítható alternatíva és a jelenlegi állapot változatlanul hagyásának összevetése
5
SWOT-elemzéspélda
6
ITITIT---beruhberuhberuhááázzzááás ps ps péééldaldalda
vállalati méret: közepes (120 fő)iparág: feldolgozóiparprofil: műanyag alkatrészek gyártása fröccsöntéssel
Jelenlegi IT-rendszer:szigetszerű alkalmazások:
pénzügyi nyilvántartásszámlázáskönyvelésraktárkezelésdolgozói nyilvántartás
7
KKKööövetelmvetelmvetelmééények az nyek az nyek az úúúj rendszerrel j rendszerrel j rendszerrel szembenszembenszemben
Modulok/funkciók:pénzügy/számvitel, kontrollingkészletgazdálkodás, logisztika beszerzés, értékesítés (elektronikus értékesítés) humánerőforrás-gazdálkodás ügyfélkapcsolat-kezeléstermelési folyamatok támogatása
8
AlternatAlternatAlternatííívvvááákkk
jelenlegi állapot változatlanul hagyásaa hiányzó modulok/funkció fejlesztése és a rendszer integritásának növelése (belső fejlesztés saját alkalmazottakkal)a teljes rendszer lecserélése, ERP-rendszer beszerzése, tenderkiírás
ajánlat 1ajánlat 2
…ajánlat n
9
Jelenlegi Jelenlegi Jelenlegi ááállapot vllapot vllapot váááltozatlanul hagyltozatlanul hagyltozatlanul hagyááásasasa
Lehetőségek• tőke tartalékolása/felhalmozása egy
későbbi jelentősebb fejlesztéshez• stb.
Erősségek• jól bejáratott folyamatok és
tevékenységek• az alkalmazottak nagyon jól kiismerik
magukat a jelenlegi alkalmazásokban
• stb.
Veszélyek• versenyhátrány• vevők elvesztése• stb.
Gyengeségek• sok adminisztratív papírmunka• nem költséghatékony folyamatok• magas raktárkészlet• lassú reagálás a megrendelésekre• stb.
10
BelsBelsBelsőőő (saj(saj(sajááát) fejlesztt) fejlesztt) fejlesztééésss
Lehetőségek• kis ráfordítással jelentősebb javulás
érhető el• stb.
Erősségek• akik fejlesztették, azok felügyelik és
üzemeltetik a rendszert• nincsenek drasztikus változások• stb.
Veszélyek• a fejlesztés sikere bizonytalan• rendkívüli kockázat• kiszámíthatatlanság• stb.
Gyengeségek• nem tapasztalt fejlesztők• nem egységes rendszer• az integritás nem lesz teljes• a fejlesztés ideje nem határozható
meg pontosan• stb.
11
ERPERPERP---rendszer beszerzrendszer beszerzrendszer beszerzééése se se AjAjAjááánlat 1: hazai nlat 1: hazai nlat 1: hazai „„„nonamenonamenoname””” kisrendszerkisrendszerkisrendszer
Lehetőségek• versenyelőny szerzése• újabb vevők megszerzése• kisebb ráfordítással lehet jelentősebb
eredményjavulást elérni• későbbi módosítás viszonylag olcsó• költségmegtakarítás• stb.
Erősségek• integrált rendszer• jelentős teljesítménynövekedés• jól átlátható és strukturált üzleti
folyamatok• gyors bevezetés• a rendszert rugalmasan lehet igazítani
a meglévő üzleti folyamatokra
Veszélyek• alacsony fejlesztői tapasztalat• nem biztos, hogy kompatibilis lesz
más partnerek rendszereivel• nem biztos, hogy évek múlva is lesz
support, verzió- és jogszabályköv.• növekedés esetén nem biztos, hogy
megfelelően skálázható• ellenállás a változással szemben
Gyengeségek• nem teljes a funkcionalitás• nehéz bővíthetőség• nemzetközileg nem elismert• nincs minőségbiztosítás• stb.
12
ERPERPERP---rendszer beszerzrendszer beszerzrendszer beszerzééése se se AjAjAjááánlat 2: nemzetknlat 2: nemzetknlat 2: nemzetkööözi nagyrendszerzi nagyrendszerzi nagyrendszer
Lehetőségek• jelentős versenyelőny szerzése• újabb vevők megszerzése• költségmegtakarítás• egyszerű továbbfejleszthetőség újabb
modulok bevezetésével• stb.
Erősségek• integrált rendszer• jelentős teljesítménynövekedés• jól átlátható és strukturált üzleti
folyamatok• nemzetközileg elismert rendszer• megfelelő EDI-kapcsolat• nagy fejlesztői tapasztalat
Veszélyek• nagy lesz az ellenállás a változással
szemben a munkavállalók részéről• a jelentős fejlesztési és fenntartási
költségek likviditási problémákat okozhatnak
• kihasználatlanság veszélye• stb.
Gyengeségek• „erőltetett” testreszabás• nem felelnek meg minden tekintetben
a hazai előírásoknak• lassú bevezetés• stb.
13
Választás az alternatívák közül
14
VVVááálasztlasztlasztááás az alternats az alternats az alternatííívvvááák kk kk kööözzzüüülll
Módszerek:szubjektív rangsoregyes szempontok kiválasztásatöbb szempont szerinti rangsorsúlyozott rangsor
15
Harris Harris Harris ééés Marting ms Marting ms Marting móóódszerdszerdszer
több szempont szerinti rangsor az egyes tényezőket azonos súlyúnak vesziszempontok: 1-4 pont ( ++, +, –, – –)grafikus ábrázolásdöntés: vizuális összehasonlítással(legjobb görbe)
16
Harris Harris Harris ééés Marting ms Marting ms Marting móóódszerdszerdszer
ÉrtékelésÉrtékelési tényező E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8
+ ++–
– –
Jelölés:
: A1 ajánlat: A2 ajánlat
17
KesserlingKesserlingKesserling mmmóóódszerdszerdszer
minden tényezőre valamilyen ideális érték meghatározása (ez jelenti a max pontot)szempontok: 1-10 pont
xi i
i
n
ii
n
p v
p v= =
=
∑
∑
*
*max
1
1
x - az alternatívára jellemző mutatószám (1 ≥ x ≥ 0)pi - az i-ik tényező értéke,pmax - az ideális megoldás pontértéke (10 pont),vi - az i-ik tényező fontossági értéke (súlya)
18
KesserlingKesserlingKesserling mmmóóódszerdszerdszer
Értékelés:
1 ≥ X ≥ 0,8 nagyon jó0,8 > X ≥ 0,6 jó0,6 > X ≥ 0,5 megfelelő0,5 > X nem kielégítő
19
KesserlingKesserlingKesserling mmmóóódszer dszer dszer ––– pppéééldaldalda
Szempontok:1. műszaki megfelelőség2. vállalási ár3. kiépítendő csatlakozóhelyek száma4. vállalási határidő5. alkalmazott szerelési anyagok6. ajánlat kidolgozottsága7. jártasság a hasonló munkákban8. minőségbiztosítási rendszer9. pénzügyi ütemezés10. garancia vállalás és szerviz
20
KesserlingKesserlingKesserling mmmóóódszer dszer dszer ––– pppéééldaldalda
Szempontok súlyai:1. műszaki megfelelőség (2)2. vállalási ár (4)3. kiépítendő csatlakozóhelyek száma (9)4. vállalási határidő (5)5. alkalmazott szerelési anyagok (6)6. ajánlat kidolgozottsága (3)7. jártasság a hasonló munkákban (7)8. minőségbiztosítási rendszer (8)9. pénzügyi ütemezés (10)10. garancia vállalás és szerviz (11)
21
KesserlingKesserlingKesserling mmmóóódszer dszer dszer ––– pppéééldaldalda
Szempontok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Σ A szempont súlyszáma 2 4 9 5 6 3 7 8 10 11
A pályázók értékelő pontszámai 4. alternatíva 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 0,98467. alternatíva 4 3 4 4 4 4 4 4 2 3 0,86543. alternatíva 3 2 4 4 4 2 4 4 3 2 0,81541. alternatíva 4 4 2 2 3 4 4 2 4 3 0,76545. alternatíva 2 3 4 4 0 0 4 4 2 3 0,71156. alternatíva 3 0 4 2 4 3 2 0 1 4 0,58852. alternatíva 3 4 2 3 3 1 1 0 4 2 0,5577
22
KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer
Lépései:az értékelési tényezők megválasztása (Ei)a súlyozó tényezők meghatározása (vi)az értékelési tényezők mérési skáláinak megszerkesztése (ötfokozatú skála)a KIPA-módszer alaptáblázatának elkészítésea KIPA-mátrix alaptáblázatának elkészítésepreferenciasorrend meghatározása
23
KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer
Értékelési tényezők és súlyuk
E1 E2 E3 E4
∑vi =100% v1 (10%) v2 (40%) v3 (30%) v4 (20%)
Alterna-tívák
Verbá-lis Szám Verbá-
lis Szám Verbá-lis Szám Verbá-
lis Szám
A1Köze-pes 20 Jó 120 Köze-
pes 60 N jó 80
A2 Jó 30 Jó 120 Jó 90 Köze-pes 40
A3 Mf 10 Mf 40 Mf 30 Mf 20
(10%-os súlynál: Nem felel meg: 0; Megfelel: 10; Közepes: 20; Jó: 30; Nagyon jó: 40)
24
KIPAKIPAKIPA---mmmááátrixtrixtrix
A1 A2 A3
c1,2 c1,3
d1,2 d1,3
c2,1 c2,3
d2,1 d2,3
c3,1 c3,2
d3,1 d3,2
A3
A2
A1
cij: preferenciamutatók számítása
dij: diszkvalifikanciamutatók számítása
25
KIPAKIPAKIPA---mmmááátrixtrixtrix
cij: preferenciamutató• előnytényező
• azt mutatja meg, hogy a Ai rendszer az értékelési tényezők hány %-ában (figyelembe véve az értékelési tényezők súlyát is) preferált vagy indifferens a Aj rendszerhez viszonyítva
• az Ai – Aj preferencia (indifferencia) relációt tükrözi
• ha cij % = 100, ez azt jelentené, hogy Ai rendszer minden értékelési tényező vonatkozásában preferált ill. indifferens Ajrendszerhez
• ha cij % < 100, ez azt jelenti, hogy legalább egy értékelési tényezővonatkozásában az ellenkező preferenciareláció áll fenn
26
KIPAKIPAKIPA---mmmááátrixtrixtrix
dij: diszkvalifikanciamutató• hátránymutató vagy kizárási mutató
• cij preferenciareláció esetleges elvetésére szolgál
• kiszámításában nem vesszük figyelembe az összes értékelési tényezőt, hanem csak azt, amelynek tekintetében a preferenciaintenzitás a legnagyobb, vagyis csak a legnagyobb hátrányt
• a legnagyobb hátrányhoz viszonyítjuk a tényleges hátrányt
H: a legnagyobb súlyú értékelési tényező skálaterjedelme, vagyis az adott skála legnagyobb és legkisebb számértékének különbsége
/hj-hi/max a legnagyobb skálaérték-különbség az Ai – Aj esetek közül
27
KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer ––– pppéééldaldalda
Alternatívák:A1, A2, A3
Értékelési tényezők:E1, E2, E3, E4
Értékelési tényezők súlyai:v1, v2, v3, v4
v1= 0,4; v2= 0,3; v3= 0,2; v4= 0,1; ∑vi=1
28
KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer ––– pppéééldaldalda
Minősítés E1 E2 E3 E4
Nagyon jó 36 32 28 24Jó 28 26 24 22
Közepes 20 20 20 20Megfelelő 12 14 16 18
Rossz 4 8 12 16
Értékelési skálák: A középső tagot 20-ra választjuk, fölfelé és lefelé a súlyozótényező 20-szorosával növeljük, illetve csökkentjükv1= 0,4; v2= 0,3; v3= 0,2; v4= 0,1; ∑vi=1
29
KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer ––– pppéééldaldalda
Értékelési tényezők és súlyukE1 E2 E3 E4
∑vi =1 v1 (0,4) v2 (0,3) v3 (0,2) v4 (0,1)
Alternatívák Verbá-lis Szám Verbá-
lis Szám Verbá-lis Szám Verbá-
lis Szám
A1 Jó 28 Köze-pes 20 Köze-
pes 20 Köze-pes 20
A2Köze-pes 20 Köze-
pes 20 Jó 24 Megfe-lelő 18
A3 Jó 28 Megfe-lelő 14 Köze-
pes 20 Rossz 16
Preferenciamutatók:ci1j2= (0,4 + 0,3 + 0,1) = 80%ci1j3= (0,4 + 0,3 + 0,2 + 0,1) = 100%ci2j3= (0,3 + 0,2 + 0,1) = 60%ci2j1= (0,3 + 0,2) = 50%ci3j1= (0,4 + 0,2) = 60%ci3j2= 0,4 = 40%
Diszkvalifikanciamutatók:di1j2= (24 - 20) / 32 = 12,5% (E3)di1j3= 0 / 32 = 0% di2j3= (28 - 20) / 32 = 25% (E1)di2j1= (28 - 20) / 32 = 25% (E1)di3j1= (20 - 14) / 32 = 18,75% (E2)di3j2= (20 - 14) / 32 = 18,75% (E2)
30
KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer ––– pppéééldaldalda
A1 A2 A3
80% 100%
12,5% (E3) 0%
50% 60%
25% (E1) 25% (E1)
60% 40%
18,75% (E2) 18,75% (E2)A3
A2
A1
31
KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer ––– pppéééldaldalda
Kizárási feltételek:cij: preferenciamutató
cij ≥ 50csak akkor mondhatjuk, hogy Ti preferált Tj-hez, ha ez legalább az értékelési tényezők 50%-ában - beleszámítva ezek súlyát is –fennáll
dij: diszkvalifikanciamutatódij < 100ha dij a 100 értéket is felvehetné, ez azt jelentené, hogy lehetőlegnagyobb hátrányt is megtűrjük
32
KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer ––– pppéééldaldalda
Preferenciasorrend meghatározása:kritikus értékek:
p: az előnyök megkívánt mértékeq: a megtűrt max hátrány
kezdetben: p=100; q=0cij≥p; dij ≤qS mag halmazának folyamatos meghatározása:
legalább egy eleme (komplex rendszere) preferált az R részhalmaz minden eleméhez viszonyítvaa magban lévő elemek között nincs preferenciareláció
p értékét csökkenteni, q értékét növelni kell folyamatosan, amíg csak egy alternatíva marad
33
KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer ––– pppéééldaldalda
A1 A2 A3
80% 100%
12,5% (E3) 0%
50% 60%
25% (E1) 25% (E1)
60% 40%
18,75% (E2) 18,75% (E2)A3
A2
A1
p = 80 és q = 12,5
A1
A3
A2
p = 60 és q = 25
A1
A3
A2
Preferenciasorrend: A1 A2 A3
p = 100 és q = 0
A1
A3
A2
S mag
34
Súlyozott, funkciókhoz kötött kritériumrendszer
35
SSSúúúlyozott, funkcilyozott, funkcilyozott, funkcióóókhoz kkhoz kkhoz kööötttööött tt tt kritkritkritééériumrendszerriumrendszerriumrendszer
1. Műszaki megfelelőségi szempontok 30%
2. Gazdasági (költség) szempontok 40%
3. Megvalósítási szempontok 30%
36
1.1 Hardver környezet 30%
1.2 Szoftver rendszer 70%
MMMűűűszaki megfelelszaki megfelelszaki megfelelőőősssééégi szempontok gi szempontok gi szempontok (30%) (30%) (30%)
37
Hardver kHardver kHardver kööörnyezetrnyezetrnyezet
1.1.1 Hálózati infrastruktúra 40%1.1.1.1 Teljesítmény (végpontok száma, sávszélesség) 40%1.1.1.2 Rendelkezésre állás, hibatűrés 20%1.1.1.3 Biztonsági megoldások 20%1.1.1.4 Méretezhetőség, strukturáltság 20%
1.1.2 Kliens munkaállomások 20%1.1.2.1 Teljesítmény (CPU, memória, háttértárak, perifériák) 60%1.1.2.2 Garancia, szerviz-háttér 30%1.1.2.3 Speciális eszközök, perifériák 10%
1.1.3 Szerverek 40%
1.1.3.1 Teljesítmény (CPU, memória, háttértárak, I/O kapacitás) 60%1.1.3.2 Rendelkezésre állás, hibatűrés 40%
38
Szoftver kSzoftver kSzoftver kööörnyezetrnyezetrnyezet
1.2.2 Funkcionalitás 60%1.2.1 Szoftver infrastruktúra 40%
1.2.1.3.1 Nyíltság, fejlesztő környezet 25%
1.2.1.3.2 Kliens-szerver megoldás, szoftver-architektúra (dedikált kliens, terminál, Web környezet)
15%
1.2.1.3.3 Integráltság mértéke, interfészek
30%
1.2.1.3.4 Felhasználók kezelése 10%
1.2.1.3.5 Felhasználói felület 20%
1.2.1.1 Operációs rendszer 10%
1.2.1.2 Adatbázis-kezelő 30%
1.2.1.3 Alkalmazási környezet 60%
1.2.2.1 Pénzügy/számvitel 20%
1.2.2.2 Kontrolling 5%
1.2.2.3 Eszközgazdálkodás 10%
1.2.2.4 Anyaggazdálkodás 10%
1.2.2.5 Beszerzés, értékesítés 10%
1.2.2.6 Humán erőforrás gazdálkodás 10%
1.2.2.7 Ügyfélkapcsolat kezelés 5%
1.2.2.8 Dokumentumkezelés 5%
1.2.2.9 Vezetői információs szolgáltatások 5%
1.2.2.10 E-Business támogatás, EDI 5%
1.2.2.11 Termelési folyamatok támogatása 15%
1.2.2.11.1 Cikk karbantartás (Darabjegyzék, technológiai műveletek megadása)
20%
1.2.2.11.2 Gyártási folyamat követése 25%
1.2.2.11.3 Gyártás ütemezés 15%
1.2.2.11.4 Anyagszükséglet tervezés, kapacitás tervezés
15%
1.2.2.11.5 Munkaóra elszámolás, darabbérkezelés
25%
39
GazdasGazdasGazdasááági (kgi (kgi (köööltsltsltsééég) szempontok (40%) g) szempontok (40%) g) szempontok (40%)
2.1 Általános fizetési feltételek, konstrukciók 20%2.2 Bevezetési költségek 30%
2.2.1 Hardver elemek ára 20%2.2.2 Hardver kiépítési költségek 10%2.2.3 Szoftver elemek ára 30%2.2.4 Bevezetési, testreszabási költségek és időszükséglet 30%
2.2.4.1 Projekt előkészítés, helyzetfelmérés 40%2.2.4.2 Prototípus testreszabása, adatfeltöltés, migrálás 60%
2.2.5 Felhasználói oktatás, kiképzés 10%2.3 Működési, fenntartási költségek 50%
2.3.1 Időszakos licence díjak 40%2.3.2 Időszakos támogatási költségek 40%2.3.3 Üzemeltetés speciális személyi igénye 20%
40
MegvalMegvalMegvalóóósssííítttááási szempontok (30%) si szempontok (30%) si szempontok (30%)
3.1 Projektvezetés 40%3.1.1 Projektvezetési módszertan 40%3.1.2 Minőségbiztosítási rendszer 30%3.1.3 Változáskezelés 30%
3.2 A bevezető cég alkalmassága 60%3.2.1 Gazdasági, működési adatok 30%3.2.2 Szakmai tapasztalat, referenciák 70%
41
Az Az Az ééértrtrtééékelkelkelééési szempontok ssi szempontok ssi szempontok súúúlyai lyai lyai szintenkszintenkszintenkééénti bontnti bontnti bontááásban sban sban
42
Szempontrendszer kizSzempontrendszer kizSzempontrendszer kizááárrrááási feltsi feltsi feltééételleltelleltellel
Sorsz. KövetelményAdható
pont MegjegyzésAdott pont
1 Funkcionalitás 10
2 Adaptálhatóság 8
3 Nyelvezet 10
4 Megfelelőség a magyar szabványoknak, jogszabályoknak - Abszolút kizáró feltétel!
5 Ár 10
6 A szállító cég szolgáltatásai, megbízhatósága 7
7 Referenciahelyek száma 5 Min. 3 kizáró feltétel!
8 Jogosultsági rendszer 5 Hiánya kizáró feltétel!
9 Moduláris felépítés 7
10 Biztonsági lehetőségek 5 Hiánya kizáró feltétel!
11 Hardver beszerezhetősége 5
12 Adatbázis-kezelő típusa 5
13 Nyitott kapcsolódási felületek más rendszerekhez 5
14 Használat, tanulhatóság, karbantartás 10
Összesen:
43
Gazdaságossági elemzések
44
ex-ante értékelés mid-term értékelés ex-post értékelés
Az ITAz ITAz IT---beruhberuhberuhááázzzááások gazdassok gazdassok gazdasááágossgossgossááági gi gi ééértrtrtééékelkelkelééésssééének idnek idnek időőőbeli szerepebeli szerepebeli szerepe
45
költségelemzéshaszonelemzés kockázatok elemzése és kezelése gazdaságossági számítások elvégzése
A beruhA beruhA beruhááázzzááásss---gazdasgazdasgazdasááágossgossgossááági gi gi elemzelemzelemzééések fsek fsek főőőbb fbb fbb fááázisaizisaizisai
46
Költségelemzés
47
KKKöööltsltsltsééégelemzgelemzgelemzééésss
alapvető feladat csak a költségek ismeretében lehet a vállalat kiadásait tervezni számbavételük fontossága már kezdetektől felmerült
48
tervezés kezdeti fázisa: csak bizonytalan adatok a rendszerrőltöbbnyire szorít az időa költségek becslése idő és ráfordításigényeskonvencionális beruh. IT-beruházás egyszeri költségek folyamatos költségek
ITITIT---rendszer krendszer krendszer köööltsltsltsééégeinek meggeinek meggeinek meg---hathathatááározrozrozááásakor felmersakor felmersakor felmerüüülllőőő problproblproblééémmmááákkk
49
KKKöööltsltsltsééégek osztgek osztgek osztááályozlyozlyozááásasasa
direkt és indirekt költségek egyszeri és folyamatos költségek látható és rejtett költségek
50
Direkt Direkt Direkt ééés indirekt ks indirekt ks indirekt köööltsltsltsééégekgekgek
Direkt (explicit) költségeka számviteli mérlegből egyszerűen kiolvashatók
Pl.: bevezetési költségek (testreszabás, telepítés), licencdíjak, oktatás díja, terméktámogatási díjak stb.
Indirekt (implicit) költségekközvetlenül a mérlegben nem találhatók
Pl.: betanulási idő alatti időveszteség stb.
51
Egyszeri Egyszeri Egyszeri ééés folys folys folyóóó kkköööltsltsltsééégekgekgek
Egyszeri költségekcsak egyszer merülnek fel
Pl.: bevezetési költségek (testreszabás, telepítés), korlátlan licencdíj
Folyamatos költségek folyamatosan jelentkeznek
Pl.: korlátos licencdíj, terméktámogatási díjak, jogszabálykövetés díja, verziókövetés díja
52
LLLáááthatthatthatóóó ééés rejtett ks rejtett ks rejtett köööltsltsltsééégekgekgek
Látható költségekPl.: licencdíj, terméktámogatási díjak stb.
Rejtett költségekPl.: verziókövetés díja
Látható költségek
Rejtett költségek
53
Empirikus rEmpirikus rEmpirikus ráááfordfordfordííítttááásbecslsbecslsbecslééési eljsi eljsi eljááárrrááásoksoksok
A szoftverek fejlesztési költségének meghatározása:
Báziseljárások:analógiaeljárásrelációeljárásmultiplikátoreljárássúlyozási eljárásparaméteres becslési kiegyenlítési eljárásszázalékos eljárás
Összetett eljárások:FPA (Function Point Analysis)COCOMO (Constructive-Cost-Model)COCOMO2stb.
54
Teljes birtoklTeljes birtoklTeljes birtoklááási ksi ksi köööltsltsltsééég g g (Total Cost of Ownership (Total Cost of Ownership (Total Cost of Ownership ––– TCO)TCO)TCO)
Gartner Group, 1987eredetileg: asztali PC beszerzésekkésőbb: notebookok, lokális hálózatok, szoftverek
55
Teljes birtoklTeljes birtoklTeljes birtoklááási ksi ksi köööltsltsltsééég g g (Total Cost of Ownership (Total Cost of Ownership (Total Cost of Ownership ––– TCO)TCO)TCO)
Egy IT-beruházás megvalósításának összes költségét mutatja meg, a beruházás teljes élettartama során.
Gartner Group, 1987
TCO
Direkt költségek
Végfelhasználói költségekHardver és szoftver
Támogatás
Működtetés
Indirekt költségek
Rendszer kiesés
56
Direkt kDirekt kDirekt köööltsltsltsééégekgekgek
Hardverköltségek:beszerzésbérletlízingfrissítés, pótlás
Szoftverköltségek:beszerzésbérletlízinglicencrendelkezésre állásverziókövetésjogszabálykövetésstb.
57
Direkt kDirekt kDirekt köööltsltsltsééégekgekgek
Működtetési (operations) költségek:anyagi ráfordítások a rendszer működtetéséhez
adatátviteli költségekvillamos energia díjastb.
rendszer és szolgáltatásmenedzsmentbérköltségekoutsourcing díjak
58
Direkt kDirekt kDirekt köööltsltsltsééégekgekgek
Támogatás (support) költségek:oktatásegyéb támogatás
59
Indirekt kIndirekt kIndirekt köööltsltsltsééégekgekgek
Végfelhasználói költségek (end user operations):termeléskiesés költsége„elveszett” bérköltség
Okai:tanulják a rendszer használatátinformatikai feladatok végzése:
egymás segítéseegyéni fejlesztések
60
Indirekt kIndirekt kIndirekt köööltsltsltsééégekgekgek
Rendszerkiesés (downtime) költségei:IT-rendszer tejles vagy részleges kiesésének költségei:előre tervezettelőre nem tervezett
61
TCO elTCO elTCO előőőnyei nyei nyei ééés hs hs hááátrtrtrááányainyainyai
Előnyök:jól strukturált költségekkontrolling
Hátrányok:csak a költségekkel számola beruházás üzleti értékét nem vesz figyelembe
62
A TCOA TCOA TCO---modell nmodell nmodell néééhhhááány ny ny tovtovtovááábbfejlesztett bbfejlesztett bbfejlesztett vvváááltotataltotataltotata
META Group RCO (Real Cost of Ownership) PCM (Predictive Cost Modeling)
www.gartner.com(a META Groupot 2004 decemberében felvásárolta a Gartner Group)
Tolly Group TCAO (Total Cost of Application Ownership) www.tolly.com
Standish Group CENTS (Comparative Economic Normalization Technology Study) www.standishgroup.com
Forrester Research www.forrester.com
IDC (International Data Corporation)
www.idc.com; www.idchungary.hu
RFG (Robert Frances Group) www.rfgonline.com
Yankee Group www.yankeegroup.com
Gartner Group ETCO (Enterprise Total Cost of Ownership) www.gartner.com
63
Haszonelemzés
64
HaszonelemzHaszonelemzHaszonelemzééésss
egy IT-beruházás nem ítélhető meg csak annak költségei alapjántúlságosan az árakhoz rögzített beruházási döntések később, hosszú távon drágább lehetaz IT-rendszert nem lehet „fekete dobozként”kezelnia hozamok meghatározása nehezebb, mint a költségeké
65
Hozamok tHozamok tHozamok tííípusaipusaipusai
Kemény (hard) megtérüléskönnyen számszerűsíthetőkvantitatív hozamokdirekt módon kifejezhető hasznok
Puha (soft) megtérülésnehezen, vagy egyáltalán nem számszerűsíthetőkvalitatív hozamindirekt módon kifejezhető hasznok
66
KemKemKemééény megtny megtny megtééérrrüüülllééésss
Csökkenő költségek és/vagy növekvő bevételek:értékesítési többlet árbevétel növekedése 15%-algyorsabb készletforgás a raktárkészlet 20%-os csökkenésegyártás optimalizálása termelési költségek 10%-os csökkenésemunkaerő megtakarításutazási költségek csökkenése
67
Puha megtPuha megtPuha megtééérrrüüülllééésss
új vagy jobb információ áll rendelkezésregyorsabb információáramlásgyorsabb ügyintézéshatékonyabb munkavégzéskevesebb reklamációmegbízhatóbb működésa vállalat belső/külső image-ének fejlődése
68
A beruhA beruhA beruhááázzzááásbsbsbóóól szl szl szááármazrmazrmazóóó elelelőőőnynynyööökkk
a beruházásból származó előnyök
minőségi jellemzők számszerűsíthető tényezők
progresszív előnyök:•releváns információk•megalapozottdöntéshozatal•gyorsinformációáramlás•megbízható működés•növekvő vevőielégedettség•javuló munkavállalóimorál•jobb renomé•stb.
megtakarítások:•hatékonymunkavégzés•gyorsabb ügyintézés•közvetlenvevőkapcsolat•feladatokautomatizálása•stb.
progresszív előnyök:•értékesítési többlet•új vevők•új piacok•meglévő vevőkelvándorlásánakcsökkenése•stb.
megtakarítások:•kevesebb dolgozó•utazási költségmegtakarítás•gyorsabbkészletforgás•IT-költségekcsökkenése•stb.
69
Puha megtPuha megtPuha megtééérrrüüülllééésss
Problémái:a hasznok számszerűsítésének problematikájaa jövőbeli hasznok becslésének bizonytalansága
Túl sok puha megtérülés és hosszú élettartam
egyre bizonytalanabb hozamok
70
Hozamok tHozamok tHozamok tííípusaipusaipusai
Szubszituens (helyetteítő) haszon:költségmegtakarításon keresztül jelentkezikpl.: dolgozók leépítése
Komplementer (komplementer) haszon:teljesítménynövekedésen keresztül jelentkezikpl.: átfutási idők csökkenése vagy minőség javulása
Stratégiai haszon:versenyhelyzet javulásán keresztül jelentkezikpl.: újabb piacok bekacsolása az e-kereskedelmi lehetőségek kiaknázásával
71
A birtoklA birtoklA birtoklááás teljes haszna s teljes haszna s teljes haszna (Total Benefit of Ownership (Total Benefit of Ownership (Total Benefit of Ownership ––– TBO)TBO)TBO)
az informatikai rendszerek követelményei és céljai vállalatonként és projekt-típusonként rendkívül különbözőeka haszonmodellek nem adoptálhatóak egyik rendszerről a másikra
nincs általánosan használható TBO-modell
72
Az Az Az ITITIT---beruhberuhberuhááázzzááásokhozsokhozsokhoz hasznhasznhasznááálhatlhatlhatóóóspecispecispeciááális haszonelemzlis haszonelemzlis haszonelemzééési eljsi eljsi eljááárrrááásoksoksok
TSTS (Time-Savings Time-Salary) HWM (Hedonic Wage Model)Információs értéknövekedés Hatáslánc alapú eljárás Haszonérték-elemzés (nem monetáris eljárás)
73
TSTS (TimeTSTS (TimeTSTS (Time---Savings TimeSavings TimeSavings Time---Salary) Salary) Salary)
USA-ban fejlesztették ki a 80-as években informatikai rendszerek segítségével elérhetőmegtakarítások pénzügyi értékének meghatározására
TSTS: a megtakarítás értéke;S: a megtakarított idő;T: az átlagos munkaidő;C: az átlagos munkabér.
CTSTSTS =
74
TSTS hTSTS hTSTS hááátrtrtrááányai nyai nyai
feltételezi a munkaerő közvetlen megtakarítását elhanyagolja, hogy a megtakarított időt valójában hogyan használják fel a munkaerő megtakarítás, mint kizárólagos hozam az informatikai alkalmazások kezdeti fázisára, az automatizálás korszakára volt jellemző
75
Hedonisztikus eljHedonisztikus eljHedonisztikus eljááárrrááás s s (Hedonic Wage Model (Hedonic Wage Model (Hedonic Wage Model ––– HWM)HWM)HWM)
munkaértékmodellTSTS-modell kiterjesztéseként is értelmezhetőaz informatika alkalmazásával a vállalat a magasabb értékűtevékenységek irányába mozdulhat elaz IT-invesztícióval kapcsolatos változásokat a munkahely tevékenységi spektrumában rögzítik és értékelik minden munkahely (dolgozói csoport) esetében, ahol a beruházás a végzett tevékenységekben változást idéz elő, az ott előfordulófeladatokat kategorizálják meghatározzák az egyes feladatok százalékos arányát az összmunkaidőhöz képestdolgozói csoportok bérköltségének meghatározásatevékenységprofil mátrix kialakítása
76
TevTevTevééékenyskenyskenysééégprofil mgprofil mgprofil mááátrix ptrix ptrix péééldaldalda
Tevékeny-ségek
Dol-gozóicsoportok
Vezetői tevékeny-
ségT1
Speciális tevékeny-
ségT2
Rutin-tevékeny-
ségT3
Asszisz-tensi
tevékeny-ségT4
Adminisztrációs
tevékeny-ségT5
Impro-duktív
tevékeny-ségT6
Órabérek
Vezetők 50% 15% 20% 5% 5% 5% 160 €
Szakemberek 10% 60% 10% 10% 5% 5% 120 €
Ügyintézők 2% 15% 35% 20% 18% 10% 80 €
Asszisztensek 0% 0% 10% 55% 30% 5% 60 €
Titkárnők 0% 0% 0% 15% 70% 15% 45 €
77
LineLineLineáááris egyenletrendszerris egyenletrendszerris egyenletrendszer
0,50T1 + 0,15T2 + 0,20T3 + 0,05T4 + 0,05T5 + 0,05T6 =160 €0,10T1 + 0,60T2 + 0,10T3 + 0,10T4 + 0,05T5 + 0,05T6 =120 €0,02T1 + 0,15T2 + 0,35T3 + 0,20T4 + 0,18T5 + 0,10T6 = 80 €0,00T1 + 0,00T2 + 0,10T3 + 0,55T4 + 0,30T5 + 0,05T6 = 60 €0,00T1 + 0,00T2 + 0,00T3 + 0,15T4 + 0,70T5 + 0,15T6 = 45 €
78
Implicit Implicit Implicit óóóradradradíííjakjakjak
Tevékenység Implicit óradíj
Vezetői tevékenység T1 230,62 €
Speciális tevékenység T2 130,55 €
Rutintevékenység T3 96,93 €
Asszisztensi tevékenység T4 63,87 €
Adminisztrációs tevékenység T5 50,60 €
Improduktív tevékenység T6 0,00 €
79
MegvMegvMegváááltozott tevltozott tevltozott tevééékenyskenyskenysééégprofil mgprofil mgprofil mááátrix trix trix
Tevékeny-ségek
Dol-gozóicsoportok
Vezetői tevékeny-
ségT1
Speciális tevékeny-
ségT2
Rutin-tevékeny-
ségT3
Asszisz-tensi
tevékeny-ségT4
Adminisztrációs
tevékeny-ségT5
Impro-duktív
tevékeny-ségT6
Vezetők 53% (50) 18% (15) 23% (20) 2% (5) 2% (5) 2% (5)
Szakemberek 10% (10) 70% (60) 8% (10) 4% (10) 2% (5) 2% (5)
Ügyintézők 5% (2) 20% (15) 30% (35) 20% 16% (18) 9% (10)
Asszisztensek 0% 0% 8% (10) 65% (55) 22% (30) 5%
Titkárnők 0% 0% 0% 22% (15) 63% (70) 15%
80
Haszon meghatHaszon meghatHaszon meghatááározrozrozááása dolgozsa dolgozsa dolgozóóói i i csoportonkcsoportonkcsoportonkéééntntnt
Vezetők(éves kalkuláció)
Implicit óradíj
Időarányt0
Idő-ráfordítás
t0
Időarányt1
Idő-ráfordítás
t1Haszonpotenciál
Vezetői tevékenység 230,62 € 50% 1200 h 53% 1272 h 16.604,64 €
Speciális tevékenység 130, 55 € 15% 360 h 18% 432 h 9.399,60 €
Rutintevékenység 96,93 € 20% 480 h 23% 552 h 6.978,96 €
Asszisztensi tevékenység 63,87 € 5% 120 h 2% 48 h - 4.598,64 €
Adminisztrációs tevékenység 50,60 € 5% 120 h 2% 48 h - 3.643,20 €
Improduktív tevékenység 0,00 € 5% 120 h 2% 48 h 0,00 €
Összesen 100% 2400 h 100% 2400 h 24.741,36 €
81
Hedonisztikus eljHedonisztikus eljHedonisztikus eljááárrrááás s s menetemenetemenete
minden egyes dolgozói csoport esetében az egyes tevékenységeket a megfelelő súlyokkal szerepeltetve lineáris egyenletrendszer képezhetőegyes tevékenységek implicit óradíja kiszámíthatóaz improduktív tevékenységnek természetesen nulla az implicit óradíja megbecsülendő az IT-fejlesztés eredményeképpen kialakuló megváltozott vállalati tevékenységprofil mátrix az egyes tevékenységek implicit óradíját felhasználva könnyen kiszámítható, hogy egy adott időegység alatt mennyi hasznot lehet a beruházással, a tevékenységi struktúrák eltolódása által realizálni
82
A hA hA hedonisztikus eljedonisztikus eljedonisztikus eljááárrrááás s s alkalmazalkalmazalkalmazááásssááának premissznak premissznak premisszáááiii
minden dolgozó munkaerejét a lehető leghatékonyabban használja fela dolgozók azonnal elbocsáthatók vagy alkalmazhatók a vállalat alkalmazottai csoportokba sorolhatók és a végzett tevékenységeik is kategorizálhatók minden alkalmazotti csoportra megfigyelhető egy jellegzetes tevékenység a megtakarított munkaidőt a dolgozók magasabb értékűtevékenységek végzésére fordítják
83
InformInformInformááácicicióóós s s ééértrtrtéééknknknööövekedvekedvekedééésss
az olyan informatikai beruházások kapcsán vizsgálható, amelyek eredményeképpen a vállalati döntésekhez új vagy jobb információ állhat rendelkezésre (pl.: vezetői információs rendszer)a döntéshozó döntéseit újabb információk beszerzésével akarja javítani minden információnak a beszerzése bizonyos költséggel jár együtt (pl.: informatikai rendszer bevezetése, fenntartása) minden információnak a birtoklása valamilyen előnyt jelenthet a döntéshozó számára ⇒ információ megszerzésének gazdaságossági kérdése információ értéke???
84
Az informAz informAz informááácicicióéóéóértrtrtééék fogalmak fogalmak fogalma
Objektív értékelmélet:bizonyos döntési szituációkban a különböző döntéshozók mindig azonos eredményre jutnának azonos döntési szituációban lévő döntéshozók számára egy adott információ azonos értéket képvisel
Szubjektív értékelmélet:pragmatikusabb megközelítés a döntéseket mindig az emóciók is befolyásolják az információ értéke megmutatja, hogy annak használója számára az milyen pénzügyi értéket képvisel
85
InformInformInformááácicicióóós s s ééértrtrtéééknknknööövekedvekedvekedééésss
speciális értékelési eljárások, modellek kialakításaA döntéshozó információkkal való ellátása kielégítő-e?Szükség van-e bizonyos döntési folyamatokhoz további információkra?
a legtöbb modell alapjául a differencia-eljárás szolgál: az információérték a nyereség járulékos információk beszerzése utáni elvárt értékének és a nyereségnek az információmegszerzése nélküli elvárt értékének a különbsége csak akkor gazdaságos az adott információ megszerzése, ha ez a különbség nagyobb mint nulla előfeltételei:
az összes lehetséges döntési alternatíva és döntési környezet ismerete az összes várható döntési konzekvenciára és azok hasznossági hatásának számszerűsítése
86
InformInformInformááácicicióóós s s ééértrtrtéééknknknööövekedvekedvekedééésss
A gyakorlatban alkalmazott speciális modellek:kvantitatív orientációjú alapmodell lineáris parciális információ-modell információértékelés a minőségi jószágkritériumok figyelembevételével információérték a sztochasztikus-kvadratikus döntési problémánálstb.
87
HatHatHatáááslslslááánc alapnc alapnc alapúúú eljeljeljááárrrááásss
IT-beruházás rengeteg hatást generál, amelyek különbözővállalati területeken jelentkezhetnek IT-beruházással kapcsolatos összes hatás feltárása és modellezése cél, a hatásláncnak egészen a végső monetáris szinten lévő következményeinek feltárása (pl.: a vevők esetleges vásárlási növekményéből adódó pénzügyi forgalomnövekedés kimutatása)minél tovább vezetnek ezek a hatásláncok, annál nehezebb azokat feltárni és egyértelműen az eredeti IT-invesztícióhoz visszavezetni
88
HatHatHatáááslslslááánc pnc pnc pééélda: CRMlda: CRMlda: CRM---rendszer rendszer rendszer bevezbevezbevez...
jobb információ áll a vevőkről rendelkezésre
növekvő kereslet
növekvő vevői elégedettségcsökkenő személyzeti
költségek
munkaerő megtakarítás
gyors reagálás a reklamációkrakevesebb vásárlói panasz
CRM-rendszer bevezetése
az egyes reklamációk központi felvétele és feldolgozása
Üzemközi szint
Vállalati szint
Területeken átnyúló szint
Munkahelyi szint
89
KombinKombinKombinááált folyamatlt folyamatlt folyamat--- ééés hats hats hatáááslslsláááncncnc---elemzelemzelemzééésss
Szervezeti egység
IT-beruházás
A1 A2 A3
„A” folyamat
B1 B2 B3
„B” folyamat
direkt hatások
indirekthatások
hasznossági hatás
Ai
Bi
Az „A” folyamat tevékenységeAz „B” folyamat tevékenysége
90
KombinKombinKombinááált folyamatlt folyamatlt folyamat--- ééés hats hats hatáááslslsláááncncnc---elemzelemzelemzééés ps ps péééldaldalda
IT-beruházás döntésekhez szükségesadatok gyűjtése
döntésekhez szükségesadatok feldolgozása
döntéselőkészítési folyamat
x. döntés y. döntés
döntési folyamat
időmegtakarítás
döntéshez szükséges adatok gyors
rendelkezésre állása
időmegtakarítás
a vevők jobban informálhatókvevőkkel való kapcsolattartás folyamata
91
Pénzügyi mutatók
92
A beruhA beruhA beruhááázzzááásgazdassgazdassgazdasááágossgossgossááági gi gi szszszááámmmííítttááások fsok fsok főőőbb mutatbb mutatbb mutatóóóiii
Nettó jelenérték (Net Present Value – NPV)AnnuitásBelső megtérülési ráta (Internal Rate of Return –IRR)Megtérülési ráta (Return on Investment – ROI)Megtérülési időHozam-költség arány (Benefit Cost Ratio – BCR)
93
A pA pA pééénz idnz idnz időőőééértrtrtééékekeke
Statikus módszerek:nem veszik figyelembe a pénz időértékéta beruházási projekteket a pénz-, és tőkepiaci folyamatoktól elvonatkoztatva, csak önmagukban értékelik
Dinamikus módszerek:a pénz időértékének figyelembe vételediszkontálás (Discounted Cash Flow)
94
A pA pA pééénz idnz idnz időőőééértrtrtééékekeke
A pénz időértéke egy fontos alapelv:Ma mennyit fizetne egy év múlva esedékes 100 euróért?Ha a válasza az, hogy 100 eurót, akkor elfelejtkezett a pénz időértékéről.A pénz időértéke azt jelenti, hogy ugyanannak az összegnek különböző az értéke ma és a jövőbenEz az érték különbözőség több tényező együttes következménye: ezek az infláció, kockázat, „opportunitycost”
95
A pA pA pééénz idnz idnz időőőééértrtrtééékekeke
JelenJelenéértrtéékk
A projektA projektppéénznz--
ááramlramláásasa DiszkontDiszkont--rráátata
96
DiszkontDiszkontDiszkontááálllááásss
tt
rFV
PV)1(0 +
=
PV0 a vizsgált pénzösszeg jelenértéke;FVt a vizsgált pénzösszeg a t. időpontban;r a kalkulatív, diszkont vagy hipotetikus kamatláb;t az időszak száma (év).
1/(1+r)t diszkont tényező
97
09213.62)1.1(
100)1(
909.90)1.1(
100)1(
555
0
10
==+
=
==+
=
iFVPV
iFVPV1 év múlva esedékes
pénz jelenértéke
5 év múlva esedékespénz jelenértéke
DiszkontDiszkontDiszkontááálllááás s s –––JelenJelenJelenééértrtrtééék szk szk szááámmmííítttááási psi psi péééldaldalda
Összeg: 100 €Diszkontráta: 10%
€
€
98
NettNettNettóóó jelenjelenjelenééértrtrtééék k k (((NetNetNet Present Value Present Value Present Value ––– NPV)NPV)NPV)
∑= +
−−=
n
1tt
ttt
)r1())I(FV)C(FV)R(FV(NPV
FV(R)t a t. időpontban esedékes bevétel;FV(C)t a t. időpontban esedékes üzemeltetési költség;FV(I)t a t. időpontban esedékes beruházási költség;r a kalkulatív kamatláb;t az időszak száma (év);n a beruházás élettartama (év).
Meghatározzuk a pénzáramlások (cash flow) diszkontált értékét a megfelelő diszkontrátával:
cash outflow
cash inflow
99
NettNettNettóóó jelenjelenjelenééértrtrtééék k k (((NetNetNet Present Value Present Value Present Value ––– NPV)NPV)NPV)
)I(PV)C(PV)R(PVNPV −−=
PV(R) az évente folyamatosan jelentkező bevételek diszkontált összege;
PV(C) az évente folyamatosan jelentkező üzemeltetési költségek diszkontált összege;
PV(I) a beruházási költségek diszkontált összege.
0≥NPV
100
NPV NPV NPV --- pppéééldaldalda
Kezdeti beruházási költség: 180 000 €Üzemeltetési költség (évente): 5 000 €Éves hozam: 61 000 €Diszkont ráta: 10%Életartam: 5 év
€8,284 328,284 212000 180)10,1(
000 56)10,1(
000 56)10,1(
000 56)10,1(
000 56)10,1(
000 56000 180 5432
=+−=
+++++−=NPV
101
AnnuitAnnuitAnnuitááásss
( ) n)r1(1r)I(PV)C(PVA+−
+=
A beruházás élettartamára vetített minimális éves nyereség, amely fedezi az beruházással kapcsolatos költségeket.
102
BelsBelsBelsőőő megtmegtmegtééérrrüüülllééési rsi rsi ráááta / belsta / belsta / belsőőő kamatlkamatlkamatláááb b b (((InternalInternalInternal RateRateRate of of of ReturnReturnReturn ––– IRR)IRR)IRR)
?r
Azt a kamatlábat keresik, amely mellett a beruházás egyszeri és folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszer térülnek meg a beruházás teljes élettartama folyamán.
=⇒
r: a belső kamatláb;
0)r1(
)I(FV)C(FV)R(FV(n
1tt
ttt =+
−−∑=
Akkor gazdaságos az adott beruházás, ha r nagyobb, de legalább egyenlő,mint a piaci kamatláb!
103
MegtMegtMegtééérrrüüülllééési rsi rsi ráááta (MR)ta (MR)ta (MR)(((ReturnReturnReturn ononon Investment Investment Investment ––– ROI)ROI)ROI)
profitráta és nyereségrátaa beruházás milyen nettó hozamarányt produkála beruházott tőke hány százalékát lehet nettó hozamként realizálni (pozitív ROI)rendszerint nem a teljes élettartamra számítják
)I(PV)C(PV)I(PV)C(PV)R(PVROI
−−−
=
0≥ROI
104
∑∑== +
−=
+
s
1tt
tts
1ttt
)r1())C(FV)R(FV(
)r1()I(FV
?s =⇒s a megtérülési idő (év);
MegtMegtMegtééérrrüüülllééési idsi idsi időőő (Payback Period(Payback Period(Payback Period –––PBP; Payback Time PBP; Payback Time PBP; Payback Time ––– PBT)PBT)PBT)
a beruházás kiadásai hány időegység (év) alatt térülnek megazt az időpontot kell azonosítani, amikor a várható haszon diszkontált értéke megegyezik a kiadások diszkontált értékével
105
MegtMegtMegtééérrrüüülllééési idsi idsi időőő
106
PV(I)PV(C)PV(R)BCR1 +
=
PV(I)PV(C)PV(R)BCRPI 2
−==
A diszkontált folyamatos bevételekből hányszor térül meg a beruházásegyszeri és folyamatos működési költségeinek diszkontált összege.
HozamHozamHozam---kkköööltsltsltsééég arg arg arááány (Benefit Cost ny (Benefit Cost ny (Benefit Cost RatioRatioRatio ––– BCR)BCR)BCR)
JJJööövedelmezvedelmezvedelmezőőősssééégi index (gi index (gi index (ProfitabilityProfitabilityProfitability IndexIndexIndex ––– PI)PI)PI)
A tiszta diszkontált jövedelemből hányszor térül meg a beruházás diszkontáltlétesítési költsége.
1PI1;BCR ≥≥
107
Kockázatok kezelése
108
GazdasGazdasGazdasááágossgossgossááágszgszgszááámmmííítttááási problsi problsi problééémmmááákkk
az ex-ante típusú értékelések során sok a bizonytalansági tényező:
költségek hozamok
Milyen mértékűek lesznek?
Időben mikor jelentkeznek?
109
GazdasGazdasGazdasááágossgossgossááágszgszgszááámmmííítttááási problsi problsi problééémmmááákkk
információs környezet tökéletlensége:a jövőbeni külső környezeti adottságok nem ismertek előrenéhány jövőbeli környezeti adottság ugyan körvonalazható, azonban azok bekövetkezési valószínűsége sem ismertnehéz a külső környezeti állapotok beruházásra gyakorolt pénzügyi hatásainak meghatározása
ezek meghiusíthatják a kiszámított mutatószámok (NPV, IRR, ROI, BCR stb.) megvalósulását
110
KockKockKockááázatkezelzatkezelzatkezelééési techniksi techniksi technikááákkk
kockázattal korrigált diszkontrátaérzékenységvizsgálatokszcenárióelemzésszimuláiós kockázatelemzésdöntési fák módszere
111
KockKockKockááázattal korrigzattal korrigzattal korrigááált diszkontrlt diszkontrlt diszkontrááátatata
az egyes döntéshozók különbözőképpen viszonyulnak a kockázatokhozkockázati attitűdök:
kockázatkerülő döntéshozókockázatsemleges döntéshozókockázatkedvelő döntéshozó
individuális kockázati függvény
112
BiztonsBiztonsBiztonsááági ekvivalenciagi ekvivalenciagi ekvivalencia
amelyért egy beruházó egy bizonytalan beruházásból származó pénzáramoknak a tulajdonjogát másnak értékesítenéaz értékesítés hasznosságát a bizonytalan beruházás valószínűsíthető nettó hozamával azonosnak érezné
113
BiztonsBiztonsBiztonsááági ekvivalenciagi ekvivalenciagi ekvivalencia
kockázatkerülő döntéshozó:a biztonsági ekvivalenciaérték a bizonytalan beruházás várható hozamánál alacsonyabb
kockázatkedvelő döntéshozóa biztonsági ekvivalenciaérték a bizonytalan beruházás várható hozamánál magasabb
kockázatsemleges döntéshozóa biztonsági ekvivalenciaérték a bizonytalan beruházás várható hozamával megegyezik
114
KockKockKockááázattal korrigzattal korrigzattal korrigááált diszkontrlt diszkontrlt diszkontrááátatata
a DCF-alapú beruházásgazdaságossági számítások elvégzéséhez alkalmazhatóa bizonytalanságot megjelenítő kockázat beépíthető a diszkontrátába
korrigált diszkontrátacash inflow cash outflow
kockázat averzió r + kockázati felár r – kockázati levonás
kockázat preferencia r – kockázati levonás r + kockázati felár
115
KockKockKockááázattal korrigzattal korrigzattal korrigááált diszkontrlt diszkontrlt diszkontrááátatata
tőkepiaci árfolyamok modellje (Capital Asset Pricing Model – CAPM)részvénytőke költsége = kockázatmentes ráta + kockázati prémiumkockázati prémium = piaci kockázati prémium + egyéni kockázati felár
116
A CAPMA CAPMA CAPM---modell alapfeltevmodell alapfeltevmodell alapfeltevéééseiseisei
minden befektetéssel a tőkepiacon kereskedneka piaci szereplőknek homogén várakozásaik vannak a megtérülésről, amelynek normális eloszlása van
hozam mértéke
sűrűségfüggvény
117
A CAPMA CAPMA CAPM---modell alapfeltevmodell alapfeltevmodell alapfeltevéééseiseisei
léteznek kockázatmentes eszközök, a befektetők korlátlan összegben kölcsönvehetnek és kölcsönadhatnak kockázatmentes ráta melletta befektetők kockázatkerülők és várhatóhasznosságukat igyekeznek maximalizálni
118
KockKockKockááázattal korrigzattal korrigzattal korrigááált diszkontrlt diszkontrlt diszkontrááátatata
Előnyei:alkalmazása egyszerű az üzleti gyakorlatban elterjedt
Hátrányai:az alkalmas diszkontráta kiválasztása nehéza biztonsági ekvivalencia meghatározása részben szubjektívminden egyes beruházási típusnál és a döntéshozó grémium személyi változásai esetén újabb becslési folyamatot igényel
119
ÉÉÉrzrzrzééékenyskenyskenysééégvizsggvizsggvizsgááálatoklatoklatok
az egyes becsült tényezők változásai milyen mértékben befolyásolják a beruházás-gazdaságossági számítások eredményeitbizonyos bemeneti paraméterek változásának hatásai analizálhatók
pl. megvizsgálható, hogy a beruházással kapcsolatos tőkeérték (mint célfüggvény érték) ceteris paribus hogyan változik, ha a termékértékesítés nő vagy csökken
120
ÉÉÉrzrzrzééékenyskenyskenysééégvizsggvizsggvizsgááálatoklatoklatok
azonosíthatók a kulcsfontosságú tényezőka paraméterek tekintetében lehetőség nyílik ún. határértékek kijelölésére, amelyektől a beruházás előnyös volta megkérdőjelezhetővé válik, vagy egy kívánt célérték már nem érhető ela beruházási projekt átláthatóbbá válik
Hátránya:az egyes változókat csak izoláltan vizsgálja
121
SzcenSzcenSzcenáááriririóóóelemzelemzelemzééésss
az érzékenységvizsgálatok szcenárióelemzéssébővíthetőklehetséges forgatókönyvek megalkotása:
a modell egyszerre több paraméterének variálásaplauzibilis változókombinációk összeállítása
a legvalószínűbb jövőbeli helyzetet: alapeset (base case)
ez a kiinduló ponta valóság ettől mind negatív, mind pozitív irányba eltérhet
122
„„„SzcenSzcenSzcenáááriririóóótttööölcslcslcsééérrr”””
123
SzcenSzcenSzcenáááriririóóóelemzelemzelemzééés a gyakorlatbans a gyakorlatbans a gyakorlatban
minimum öt forgatókönyv elkészítésetúl sok szcenárió készítése ellehetetlenítheti az elemzést akkor lehet megerősítést kapni egy beruházással kapcsolatos elvárásról, ha a különbözőforgatókönyvek alapján kiszámított célérték legtöbbje gazdaságosnak tekinthető
124
SzimulSzimulSzimulááácicicióóós kocks kocks kockááázatelemzzatelemzzatelemzééésss
a beruházási projekttel, és az általa megvalósulólétesítménnyel, annak működésével kapcsolatban felmerülő kockázatok bekövetkezésének valószínűségét és azok okozott hatását vizsgáljáka bizonytalannak ítélt inputértékek valószínűségi megoszlásain alapulva történikinputértékek között sztochasztikus függőségek is fennállhatnak, amelyek például korrelációs koefficiensek segítségével figyelembe veendők
pl.: felhasználói elfogadottság tárolt adatok minőségemérhetőség!; val. változóba leképezhetőség!
125
SzimulSzimulSzimulááácicicióóós kocks kocks kockááázatelemzzatelemzzatelemzééésss
Problémái:az input változók valószínűségei szubjektív becsléseken alapulnak nem tekinthetők megbízhatónak (analógia eljárással csökkenthető a szubjektivitás)rendkívül komplexszámításokat igényel modern számítógépes alkalmazások
126
SzimulSzimulSzimuláááiiióóósss kockkockkockááázatelemzzatelemzzatelemzééésss
127
DDDöööntntntééési fsi fsi fááák mk mk móóódszeredszeredszere
az összes jövőbeli alternatíva és azok lehetséges kimeneteinek feltüntetésére szolgáló grafikus technikaa döntési pontok egy kezdeti döntésre és több későbbi döntések sorozatára bonthatókcél az optimális döntési út meghatározása a döntési fa alapjánkorlátozások:
véges számú környezeti állapot elfogadásaazok megtörténési valószínűségeinek ismeretea döntésre vonatkozó esetleges hatások ismerete
128
DDDöööntntntééési fsi fsi fááák mk mk móóódszeredszeredszere
129
Egy komplex módszertan bemutatása
130
ÁÁÁltalltalltalááánossnossnossááágban haszngban haszngban hasznááált lt lt beruhberuhberuhááázzzááásgazdassgazdassgazdasááági mutatgi mutatgi mutatóóókkk
különböző oldalról közelítik meg a gazdaságosság kérdéséta gazdaságosság szempontjából, csak a különböző pénzáramokat veszik figyelembenem foglalkoznak a beruházás üzleti értékével
131
EgydimenziEgydimenziEgydimenzióóós s s ééértrtrtééékelkelkelééési msi msi móóódszerek dszerek dszerek hihihiááányossnyossnyossááágaigaigai
nem foglalkoznak a szervezet stratégiájávalüzleti folyamataivaligényivel
nem ezekhez képest ítélnek meg egy potenciális vagy működő beruházást
132
TTTöööbbtbbtbbtééényeznyeznyezőőős s s ééértrtrtééékelkelkelééési eljsi eljsi eljááárrrááásoksoksok
valamilyen többdimenziós szempontrendszer alapján történik az adott IT-projekt értékelésea beruházás üzleti értékét (Value of Investment –VOI) igyekeznek feltárni
133
TEI (Total Economic Impact) TEI (Total Economic Impact) TEI (Total Economic Impact)
Giga Information Group fejlesztette ki 1997-ben (Forrester Research 2003. februárjában felvásárolta a Giga Information Groupot)
cél: minden fontos befolyásolási tényező feltárása és azok lehetőleg pontos egymáshoz hangolásaa költségek és hasznok mellett a beruházásokból származó üzleti flexibilitást és a kockázatokat is pontosan figyelembe veszi
134
TEITEITEI---modelljmodelljmodelljééének nek nek felfelfelééépppííítttééésesese
Hozamok
Költségek
Üzleti rugalmasság
Total Economic
Impact(TEI)
Kockázatok
135
TEITEITEI ––– kkköööltsltsltsééégek meghatgek meghatgek meghatááározrozrozááásasasa
Forrester Research saját TCO-modelljecsak a direkt költségeket sorolja az IT-költségek közéindirekt költségek: negatív hozamok
136
TEITEITEI ––– hozamok meghathozamok meghathozamok meghatááározrozrozááásasasa
az IT-beruházás üzletre gyakorolt hatását egyszerű, számszerűsíthető tételek mentén méri fel:
szervezeti hatékonyság növekedése raktárkészletnek a projekt hatására megnövő forgási sebességéügyfelek elégedettségének javulása a meglévőügyfeleknek eladott többletszolgáltatások növekedése
a hozamoknál csak azokat a hozamokat veszi számításba, amelyek az IT-részlegen kívüli vállalati területeken keletkeznek IT-részleg költségmegtakarításából adódóhasznokat a költségeknél, mint negatív költséget jeleníti meg
137
TEITEITEI ––– hozamok meghathozamok meghathozamok meghatááározrozrozááásasasa
az IT-nek a vállalati célokhoz való igazodása (strategic alignment)a kritikus sikertényezők (Critical Succes Factor –CSF) feltárásaminden IT-beruházással kapcsolatos hozamnak pozitív korrelációban kell állni egy vagy több kritikus sikertényezővela kritikus sikertényezőknek direkt kapcsolatban kell lenniük a fölérendelt vállalati stratégiával amennyiben egy vélt hozam nem hozható megfelelőmértékben összefüggésbe a CSF-el, akkor azt nem lehet az értékelésekor hozamként számszerűsíteni!
138
TEITEITEI ––– üüüzleti rugalmasszleti rugalmasszleti rugalmassááággg
reálopciók értékelése Black-Scholes opcióértékelési modell öt inputváltozó meghatározása az opciók értékeléséhez:
az érték, ami akkor keletkezik, ha az opciót végrehajtjákaz opció elévülésének időpontjaaz opció megvalósításának költségea kalkulatív kamatlábaz iparág volatilitása
139
TEITEITEI ––– kockkockkockááázatok kezelzatok kezelzatok kezelééésesese
mindhárom tényező esetében fontoseszköze: szcenárióelemzésalapeset (most likeley value) a valószínűségi eloszlások alapján+ 2 alternatív szcenárió (high estimate, lowestimate)
140
TEITEITEI ––– kockkockkockááázatok kezelzatok kezelzatok kezelééésesese
Figyelembe veendő tipikus kockázati tényezők:IT-szolgáltató: szolgáltatót kell váltanifunkcionalitás: az IT-rendszer nem az elvárt funkciókat nyújtjakultúra: nem vagy csak részben használják az új rendszertarchitektúra: a bevezetésre kerülő IT-architektúra a jövőbeli döntéseket és változtatásokat megnehezíthetiidőbeni csúszás
141
Köszönöm a figyelmet!