A takarmányok rosttartalma
A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás
Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859)ami híg savban (H2SO4) és lúgban (KOH) való főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza
a növény támasztószövetét képező szerves anyagok összessége
‘Élelmi’ rost (Trowell, 1976; Southgate, 1986)
Nyersrost
Alkotórészei: 1. Cellulóz 2. Hemicellulózok 3. Növényi ragasztóanyagok,nyálkaanyagok,
mézgák, pektin 4. Inkrusztáló anyagok:
lignin, kutin, szurberin, pentozánok, kovasav
Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján
1./ Rostban gazdag takarmányok: szalmák 35-45
% szénák 22-35
% zöldtakarmányok 20-30
%
2./ Közepes rosttartalmú takarmányok: magvak 2-10
%
Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján
3./ Rostban szegény takarmányok:
gyökér- és gumóstakarmányok kb. 1 %
4./ Nem tartalmaznak rostot:
állati eredetű takarmányok
Szálastakarmányok rosttartalmának értékelése
Hemicellulóz
Cellulóz
Lignin Rosthamu
ADL
ADF
NDF
Rostfrakciók- NDF, ADF, ADL (Van Soest, 1963 és Van Soest, 1991)
Gabonamagvak rostalkotó anyagai
Összes élelmi rost - TDF (Theander és mtsai, 1995) :
1. NSP (nem keményítő poliszacharidok: cellulóz, -glükán, arabinoxilánok stb.)
2. lignin (Klason lignin)3. az enzimatikus lebontásnak ellenálló keményítőOldhatatlan élelmi rost - IDFOldható élelmi rost - SDF
A rostalkotó anyagok: a sejtfal kémiai felépítése
1. Nem keményítő poliszacharidok:• cellulóz (fibrilláris poliszacharid)
• hemicellulózok (mátrix szerkezetű poliszacharidok, ‘kötőanyag’):
pentozánok: arabinoxilánok
hexóz polimer: (1-3) (1-4)--D-glükán
2. Lignin: aromás alkoholok polimerje
A rostalkotó anyagok: a gabonamagvak felépítése
A rostalkotó anyagok mennyisége függ: a héjrészek és az endospermium arányától.
Búza: toklász nélküli szemtermés Árpa (toklászos szemtermés):
(maghéj+terméshéj)+toklász Zab (toklászos szemtermés):
(maghéj+terméshéj)+toklász+30%-arányban virágpelyva és orsótag
Oscarsson, 1997
A nyersrost emésztésélettani hatásai
1. A nyersrost emészthetősége Saját tápláló hatás: bontása: bakteriális celluláz enzim monogasztrikusok: vak- és vastagbélben kérődzők: bendőben
Szénhidrátok lebomlása: Cellulóz Hemicellulóz Pektin ecetsav Keményítő piroszőlősav propionsav Szacharóz vajsav Laktóz
A nyersrost emésztrés-élettani hatásai 2.Saját tápláló hatás
A nyersrost emészthetőségét befolyásolja:
- a takarmány könnyen emészthető szénhidrát tartalma, - az emésztőrendszer baktérium flórája, - a takarmánynövények faja, fejlettségi foka,
inkrusztáltsága
A nyersrost emésztés-élettani hatásai 3.A nyersrost hatása a többi táplálóanyag emészthetőségére
2. Sejtfalhatás
3. ‘Addícionális rost’ hatása: ‘negatív fehérje- és zsírérték’ endogén veszteség ↑: negatív fehérjeérték 1 g többletrost 0,2-0,8 g többlet fehérjeürítést okoz rontja a nyersfehérje, nyerszsír, hamu látszólagos
kihasználását (mikrobiális fehérjeszintézis, táplálóanyagok megkötése)
4. Viszkozitás
5. Egyéb hatások
A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 1.
nyersrost csökkenti a tak. koncentráltságát = →ballasztartalom növekedése
növeli a takarmány teriméjét és töltőhatását rontja a takarmány ízletességét növeli a jóllakottság érzését: csökkenti a
gyomortartalom kiürülését csökkenti az állat étvágyát növeli a béltartalom kiürülési sebességét → = túl kevés, túl sok rost is rontja a takarmány
értékesülését
A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 2.
Strukturális hatás: fellazítja a béltartalmatLegalább 50 %-a struktúrával rendelkező rost legyen:sertés: 2-5 mm-es
szmha: min. 75 %-a (szecskaméret)
Nyersrost hiány: bélsárpangás (obstipáció)→MMA szindróma (koca),
nyelőcsői gyomorfekélyNyersrost többlet: emészthetőség és tak. értékesülés is romlik !!!
A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 3.
A monogasztrikus állatok rostellátásaSertés: nem szereti a rostot
rosszul emészti kevés a tak. nyersrost-tartalma (koncentrált takarmányt igényel)Baromfi: nem, vagy alig emészti a rostot bélperisztaltika fenntartásáhozNEM jelentős mint energiaforrás:csak néhány % optimális a tak.-banmegemésztése sok energiát igényel
A monogasztrikus állatok rostellátása
Optimális rosttartalom a takarmányban:
Malac: 2-3 % Hízósertés: 5-6 % Tenyészsertés: 7-8 % Baromfi:
tyúkfaj: 2-3 %, viziszárnyas:
4-5 %
A kérődző állatok rostellátása
Rostos tak.: rágás, kérődzés,→ nyáltermelés: puffer-hatás1./ A rost átalakítása a bendőben:
fermentáció: E, P, V, tejsav
Ecetsav-CoA-zsírsavszintézis (energia, tejzsír) Propionsav: tejcukor-képzés
fehérjeszintézis a./ acidózis: kevés szálas, túl sok abrak
pH csökken, heveny tejsavtoxikózis, parakeratózis b./ túl sok rost: E termelés túlzottc./ ketózis: ellés után tejtermelés=energiahiány depózsír mobilizáció 500-750 g/nap testtömeg csökkenés: bomlástermék: aceton, hidroxi butirát (ketonanyagok)megoldás: tömegcsökkenés mérséklése akár rost csökkenése árán is
A kérődző állatok rostellátása
Saját tápláló hatás jelentős Tejelő állat bendőjében: optimális E:P=3:1
=18-22 % nyersrosttal biztosíthatóMin: 16%, max:27 %
Húsmarha bendőjében: optimális E:P=2:1=12-17 % nyersrosttal biztosíthatóMin.:10 %, max.:18-19%
Strukturális rostigény:befolyásolja a tak. áthaladásának ütemétmin. 75 %-a strukturális rost legyen!