Upload
others
View
10
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
ZÁRÓVIZSGÁK ELJÁRÁSI RENDJE, KÖVETELMÉNYEI
SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSI SZABÁLYZAT
A mesterszak
hallgatói részére
Érvényes a 2018/2019-es tanév tavaszi félévétől
2
Tartalom
1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A ZÁRÓVIZSGA FELÉPÍTÉSÉRŐL .................................................... 3
1.1. A ZÁRÓVIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI .......................................................................................... 3
1.2. A ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI .................................................................................................................. 3
1.3. ZÁRÓVIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK RENDJE ............................................................................................ 4
2. A ZÁRÓVIZSGA MENETE ........................................................................................................ 4
2.1. A SZAKDOLGOZAT VÉDÉSE ............................................................................................................. 5
2.2. KOMPLEX SZÓBELI VIZSGA ............................................................................................................. 5
2.3. A SZAKDOLGOZAT VÉDÉSE ÉS SZAKMAI VITA .................................................................................... 6
3. A SZAKDOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA ................................................................................... 7
3.1. SZAKDOLGOZATI TÉMAVÁLASZTÁS ................................................................................................. 7
3.2. KUTATÁSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSE ................................................................................................. 8
3.3. A SZAKDOLGOZAT ÍRÁSA, TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK ....................................................... 9
3.3.1 A SZAKDOLGOZAT FELÉPÍTÉSE .................................................................................................. 10
3.3.2 ÖNÁLLÓ HALLGATÓI MUNKA, KRITIKAI HANGVÉTEL ..................................................................... 11
3.3.3 A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI .............................................................................. 12
3.3.3.1 A szakdolgozat formai felepitese ................................................................................. 12
3.3.3.2 A szakdolgozat terjedelme ........................................................................................... 14
3.3.3.3 Az oldalmegjelenes ....................................................................................................... 14
3.3.3.4 Tagolas .......................................................................................................................... 14
3.3.3.5 Szamozas ....................................................................................................................... 14
3.3.3.6 Szakirodalom felhasznalasa, hivatkozas ..................................................................... 15
3.3.3.7 Abrak, kepek, tablazatok.............................................................................................. 18
3.3.3.8 Abrak, kepek, tablazatok.............................................................................................. 19
3.3.3.9 Labjegyzet ..................................................................................................................... 20
3.3.4 Nehany formai tanacs .................................................................................................. 20
3.4. A SZAKDOLGOZAT LEADÁSA ......................................................................................................... 21
4. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 23
1. SZÁMÚ MELLÉKLET – AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ ............................................ 23
2. SZÁMÚ MELLÉKLET – KÉRELEM SZAKDOLGOZAT ELFOGADÁSÁSRA ......................................................... 34
3. SZÁMÚ MELLÉKLET SZAKDOLGOZATI KUTATÁSI KONCEPCIÓ KÍSÉRŐ LAP .................................................. 35
4. SZÁMÚ MELLÉKLET – NYILATKOZAT SAJÁT MUNKÁRÓL ........................................................................ 37
5. SZÁMÚ MELLÉKLET – A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI ÉS AZ ÉRTÉKELÉS SABLONJA .................. 38
6. SZÁMÚ MELLÉKLET – KONZULTÁCIÓS LAP (MINTA) ............................................................................. 40
7. SZÁMÚ MELLÉKLET - TITKOSÍTÁSI KÉRELEM .................................................................................. 41
8. SZÁMÚ MELLÉKLET – ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK ......................................................................... 42
9. SZÁMÚ MELLÉKELT – LEADÁSI ADATLAP SZAKDOLGOZATHOZ ................................................................ 46
10. SZÁMÚ MELLÉKELT – NYILATKOZAT A KORÁBBAN BENYÚJTOTT KUTATÁSI KONCEPCIÓRÓL .................... 47
3
1. Általános információk a záróvizsga felépítéséről
1.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a tanulmányi- és vizsgakötelezettségeinek a képzési
keretkövetelményekben előírt 120 kredit megszerzésével eleget tett. Ennek megfelelően tanulmányait
lezárta, a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte, a HKR III. fejezet: Tanulmányi- és
vizsgaszabályzat 20. § (6) bekezdésében megadott határidőig, valamint a dolgozata beadásra és
elfogadásra (azaz legalább két elégtelennél jobb bírálat megléte, lásd a 21. § (11) bekezdését) került.
Amennyiben a hallgatónak a mesterképzésbe való felvétel feltételeként előírt, és ott felsorolt
ismeretkörökből hiányzó krediteket is teljesíteni kell, akkor a végbizonyítvány megszerzésének
feltétele ezen kreditek teljesítése is
Amennyiben a hallgató nem szerzi meg a szakdolgozat leadásával járó kreditet, úgy új félévet kell
kezdenie, mivel nem rendelkezik végbizonyítvánnyal.
A BGE végbizonyítványt állít ki (abszolutórium), annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt
tanulmányi és vizsgakövetelményeket – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka
elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte,
A végbizonyítvány kiadásának feltételeit a tanterv határozza meg.
Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a BGE-vel szemben fennálló fizetési kötelezettségének
nem tett eleget.
1.2. A záróvizsga részei
2017 előtt felvettek
A képzés lezárására egy háromlépcsős folyamatban kerül sor: szakdolgozat készítés, annak megvédése,
valamint komplex tételes, szakmai szóbeli felelet tantárgyi ismeretanyag alapján.
A záróvizsga teljesítmény értékelése ennek alapján három részből tevődik össze:
1. a szakdolgozat két bíráló által történő értékelése,
2. komplex tételes szakmai felelet
3. a szakdolgozat megvédése prezentációval.
2017–től felvett hallgatók (2019. júniusi záróvizsga)
1. Záróvizsga követelményei
A záróvizsga a szakképzettség megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek
komplex ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak tanúságot kell tennie arról,
hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
2. A záróvizsga részei
1.A diplomadolgozat megvédése prezentációval
4
2.A diplomadolgozathoz és a hallgató által felvett specializáció témaköreihez kapcsolódó
szakmai összegző kérdés megválaszolása, a záróvizsga bizottsággal folytatott szakmai
beszélgetés, vita.
Amennyiben a hallgató sikeres záróvizsgáját javítani kívánja, ezt a szándékát az eredmény-hirdetéskor
vagy a záróvizsgát követő munkanapon a HSZO-n jeleznie kell, és ezt a tényt a záróvizsga-
jegyzőkönyvbe be kell vezetni. Ezzel egyidejűleg a letett záróvizsga érvényét veszti.
Ismételt és javító záróvizsga a következő záróvizsga-időszakban tehető.
Amennyiben ismételt vagy javító vizsgára kerül sor, a szakdolgozatot a 2-as számú mellékletben
szereplő dokumentummal tudja a hallgató újra elfogadtatni. Ennek a leadási határideje a kari időrendben
megtalálható.
1.3. Záróvizsgák szervezésének rendje
Záróvizsga a Szenátus által a tanév rendjének részeként meghatározott záróvizsga-időszakban tehető
[HKR III. fejezet: Tanulmányi- és vizsgaszabályzat 7. § (1) bekezdés], vagyis évente 2 időszakban: a tavaszi vizsgaidőszakban, illetve a téli vizsgaidőszakban.
A záróvizsgák pontos időpontját a képzést gondozó Tanszék tanszékvezetője jelöli ki.
Az események idejét a mindenkori aktuális éves időrend tartalmazza. A záróvizsgával kapcsolatos
határidőket a Kari tanévi időterv/időbeosztás tartalmazza (lásd Kar honlapja).
„A záróvizsga a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő záróvizsga időszakban a
hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után (…) két éven belül,
bármelyik vizsgaidőszakban, a hatályos képzési és kimeneti követelmények szerint letehető a HTJSZ
által előírt díjtétel befizetése esetén. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány (abszolutórium)
kiállításától számított két év eltelte után a szakvezető egyéb feltételekhez kötheti. A hallgatói
jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.” (TVSZ 58.§)
Amennyiben a sikertelen záróvizsga ismétlésére 180 napnál később kerül sor, az előző időszakban
jóváhagyott szakdolgozati kutatási koncepciót és szakdolgozatot a témavezetővel egyetértésben
aktualizálni kell.
2. A záróvizsga menete A komplex szakmai felelet és a szakdolgozat megvédése a prezentációval egy időben, ugyanazon
vizsgabizottság előtt történik.
A szakdolgozatot két bíráló értékeli. A bírálókat a képzést gondozó Tanszék Tanszékvezetője jelöli ki és
kéri fel.
5
2.1. A szakdolgozat védése
(A 2017 előtt felvett hallgatók reszere)
A záróvizsga a szakdolgozat védésével kezdődik, melyet a komplex szakmai vizsgarész követ.
A dolgozat védése két részből áll:
A jelölt egy maximum 10 perces, elektronikus formátumban elkészített prezentáció
keretében bemutatja dolgozatának tartalmát, legfőbb következtetéseit és megállapításait.
Ezt követően a jelölt a Bizottság által egy szakmai beszélgetés keretében feltett kérdésekre
válaszol. A belső és a külső bíráló véleményére alapozva a dolgozathoz kapcsolódóan
minimum két kérdést kell feltenni a jelöltnek.
A kérdéseknek a dolgozat által érintett tárgykörre, szakmai problémára kell irányulnia, úgy, hogy
egyrészt vitatják a dolgozat megállapításait (a jelöltet álláspontjának megvédésére késztetik), másrészt
alkalmasak arra, hogy a tárgyalt kérdés kereteit tágítva, a jelölt meggyőzhesse a Bizottságot arról, hogy
a dolgozatban foglalt kérdéskör tanulmányozásában elmélyült.
2.2. Komplex szóbeli vizsga
(A 2017 előtt felvett hallgatók reszere)
Annak érdekében, hogy a szakmai összefüggések felismeréséről, a jelölt szintetizáló képességeiről
képet lehessen alkotni, komplex szóbeli vizsgát kell tennie. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz,
amelynek minden részét egyaránt ki kell dolgoznia. A tételrészek egymástól elkülönülő tantárgyi
ismeretanyagra kérdeznek rá. A tétel írásos kidolgozására max. 20 perc áll rendelkezésére. Egy szóbeli
feleletre jutó átlagos idő 20 perc.
A tételek az 8. számú mellékletben található témakör lista alapján kerülnek összeállításra.
A vizsga tartalma a képzés szakmai részéhez kapcsolódik és minimum 20 kredit értékű tantárgy szakmai
anyagára épül. A tételek az elsajátított ismeretanyagokat komplexen tartalmazzák.
A komplex vizsga az egyes szakokon a következő tárgyakat öleli fel:
* Pénzügy mesterszak: Alkalmazott vállalatértékelés, Vállalkozások adózása; Beruházási és
finanszírozási döntések, Vállalati pénzügyi információs rendszerek
*Számvitel mesterszak: a). Vezetői számvitel specializáció: Stratégiai vezetői számvitel, Költség
és teljesítményelszámolás, Alkalmazott vállalatértékelés, Vállalkozások adózása
b). Ellenőrzés és könyvvizsgálat specializáció: Könyvizsgálat és
ellenőrzés 1-2, Hitelintézetek számvitele és ellenőrzése, Haladó vezetői számvitel
*Vállalkozásfejlesztés mesterszak: Emberek vezetése, Holisztikus marketing, Nemzetközi
vállalkozásfejlesztés, Projektmenedzsment, Stratégiai menedzsment és tervezés, valamint Szervezeti
kommunikáció.
A tantárgyak listáját a témakörökkel együtt a mesterképzés dokumentumai között is közzétesszük. A
kérdéskörök nem azonosak a komplex vizsga tételeivel.
6
2.3. A szakdolgozat védése és szakmai vita
(Mesterkepzes zaróvizsga szabalyai 2019. júniusi allamvizsgatól kezdődően felmenő rendszerben a
2017-től felvett hallgatókra vonatkoztatva)
A MESTERKÉPZÉSEN A ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSA MIATT A KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA MEGSZŰNIK ÉS
HELYETTE A KÖVETKEZŐ SZABÁLYOK LÉPNEK ÉLETBE:
A záróvizsga a szakképzettség megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek komplex ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak tanúságot kell tennie arról, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
A záróvizsga részei:
Diplomadolgozat megvédése prezentációval:
A jelölt egy maximum 10 perces, elektronikus formátumban elkészített prezentáció keretében bemutatja dolgozatának tartalmát, legfőbb következtetéseit és megállapításait.
Szakmai beszálgetés, vita: A diplomadolgozathoz és a hallgató által felvett specializáció témaköreihez kapcsolódó szakmai összegző kérdés megválaszolása, a záróvizsgabizottsággal folytatott szakmai beszélgetés, vita. A szakdolgozat témája alapján a hallgató kézhez kap egy összefoglaló kérdést (a diplomadolgozathoz és a hallgató által felvett specializáció témaköreihez kapcsolódóan) a témavezetőjétől a szakdolgozat bírálattal együtt, melyre a hallgató előre felkészül.
A diplomadolgozat érdemjegyét a záróvizsga bizottság állapítja meg a bírálók által javasolt
érdemjegyek, és a szóbeli védés alapján. A diplomadolgozat vagy a záróvizsgabizottsággal folytatott szakmai vita elégtelen minősítése esetén a záróvizsga sikertelennek tekintendő, azt az intézményi
szabályzatban rögzítetteknek megfelelően meg kell ismételni.
A záróvizsga eredményének kiszámítási módja:
ZE = (ZV+SzD)/2 ahol
ZE a záróvizsga összesített eredménye
ZV a szakmai összegző kérdésre adott válasz, beszélgetés, vita eredménye
SzD diplomadolgozatra kapott összesítő érdemjegy
7
3. A szakdolgozatkészítés folyamata
3.1. Szakdolgozati témaválasztás
A képzést gondozó Tanszék témalistát tesz közzé, amely kiinduló pontja a témaválasztásnak. A listán
szereplő témától eltérő választást a Szakfelelős engedélyezheti. A témákat a 1. számú melléklet
tartalmazza.
A témaválasztás lehetséges módjai:
a hallgató a saját érdeklődési területe és lehetősége szerint választ
a leendő konzulensekkel való beszélgetés során irányítottan keres témát
a képzés egyik tantárgyához kapcsolódóan, a tantárgyfelelőssel és/vagy oktatóval egyeztet.
Javasolt –a hallgató egyéni érdeke- a leendő témaveztővel történő előzetes egyeztetés a
témafoglalást megelőzően!
A témaválasztást követően a témafoglaló leadása elektronikus úton, a NEPTUN rendszerben történik.
A hallgató a tavaszi félévben június 10-ig, az őszi félévben november 25-ig, a Neptun rendszerben
bejelenti a témafoglalási szándékát, vagyis „Témára” jelentkezik, ami a témavezető nevének
kiválasztását és leendő szakdolgozat címének megadását jelenti. A szakdolgozat címének megadása
kötelező, ennek hiányában a témafoglalás autómatikusan elutasításra kerül! Egy időszakon belül egy
téma foglalására van lehetőség. A témavezetők által fogadható hallgatói létszám szakonként eltérő
arányban maximalizálva van, így a jelentkezési időszak végén lehetséges, hogy a kiválasztott
témavezetőhöz kapacitástelítettsége miatt jelentkezni nem lehet.
A témafoglalás elfogadásáról illetve elutasításáról a hallgató a Neptun rendszerben kap értesítést
legkésőbb a jelentkezési időszak lezárultát követő munkanap éjfélig.
Az aktuális jelentkezési időpontokat a mindenkori aktuális éves időrend tartalmazza.
A témaválasztás ideje a következőképpen alakul
Decemberi szakdolgozat leadás Májusi szakdolgozat leadás
Témára
jelentkezés/témaválasztás
június 4. 8:00 és június 10.
07:00 között
november 19. 8:00 és
november 25. 07:00 között
A hallgató jellemzően a szak elvárásainak megfelelő témát kell, hogy válasszon. A szakdolgozati
témával szemben támasztott elvárások:
A hallgató legyen képes a témában jó kutatási kérdést generálni.
A témában álljon rendelkezésre elegendő mértékű előzetes tudás (szakirodalom, adat),
amelyekhez legyen biztosítva a hozzáférés.
8
A témában a hallgató rendelkezzen olyan mértékű jártassággal, amely a szakdolgozat
elkészítéséhez szükséges.
A téma legyen időszerű.
A téma a tanulmányok alatt megismert ismeretkörökből származzon, legyen köze valamilyen
elmélethez.
A téma tartalmazzon gyakorlati megvalósítással kapcsolatos összefüggést.
Amennyiben a témafoglalást megtette a hallgató, de mégsem tud témavázlatot leadni, azt a
mesterszak ügyintézőjének, Bali Anitának ([email protected]) írásban jeleznie kell, legkésőbb a
szakdolgozati témavázlat leadási határidejéig. Témafoglalással kapcsolatos problémával szintén a fenti
e-mail címen érdeklődhet a hallgató.
Témát kell foglalni azon hallgatóknak is, aki már korábban foglaltak témát DE:
o nem adtak be kutatási koncepciót
o adott le koncepciót, de szakdolgozatot nem és témát/témakört szeretne változtatni
o rendelkeznek elfogadott kutatási koncepcióval, de nem adtak le szakdolgozatot a
témafoglalást követő időszakban –nyújtsák be a NYILATKOZAT KORÁBBAN
BENYÚJTOTT KUTATÁSI KONCEPCIÓRÓL elnevezésű nyomtatványt (10. számú
melléklet)
o elégtelen szakdolgozat vagy szakdolgozat védés esetén
Azon hallgatóknak, akik elkészítették és beadták szakdolgozatukat, de nem jelentkeztek záróvizsgára
az adott időszakban kérelmet kell benyújtania a szakdolgozat elogadásásra vonatkozóan a „KÉRELEM
SZAKDOLGOZAT ELFOGADÁSÁRA” elnevezésű nyomtatványon (2. számú melléklet). A kérelem
benyújtási határideje megegyezik a szakdolgozat témavázlat időrendben meghatározott leadási
határidejével.
3.2. Kutatási koncepció elkészítése
A témafoglalás eredményének megjelenését követően a hallgató e-mail-en, vagy személyesen felveszi
a kapcsolatot a témavezetővel. A hallgató a megadott határidőig a témavezető által jóváhagyott és
aláírt kutatási koncepciót az alábbi tartalmi elemek alapján, az 3. számú melléklet szerinti
formátumban, elektronikusan, PDF formában elküldi vállalkozásfejlesztés mesterszak esetében a
[email protected] címre, pénzügy mesterszak esetében a penzugy.tanszek.pszk@uni-
bge.hu címre, számvitel mesterszak esetében pedig a [email protected].
A PDF neve: a hallgató neve/neptun kódja/szak (Pl: Minta István_123ABC_VF).
Az e-mail tárgya: Szak neve/kutatási koncepció (Pl: /VF/kutatási koncepció)
A hallgatónak kutatási tervet kell készítenie, amely a szakdolgozat lényegét tartalmazza. A kutatási terv
terjedelme 5.000 – 10.000 karakter. Határidőre be nem nyújtott kutatási terv hiányában a szakdolgozat
9
a negyedik szemeszter végén nem adható le, ezzel az abszolutórium megszerzése kitolódik. A kutatási
terv leadási határidejének módosítását csak a szakvezető engedélyezheti.
A kutatási terv elkészítésénél a hallgatónak a következő szempontokat kell figyelembe vennie.
A dolgozat, a kutatás célja: ez legyen a terv leghosszabb része, mert ebben kell írni a
témaválasztás indokairól (aktualitás, fontosság, gyakorlati haszon), a kutatási célokról
(kérdésként megfogalmazva), a hipotézisről, a kutatás tárgyáról.
Bibliográfia, szakirodalmi feldolgozás – rövid szakirodalmi áttekintés és a témakörben
eddig olvasott és relevánsnak tartott források felsorolása.
Az adatgyűjtés, az alkalmazandó primer kutatási technikák rövid felvázolása.
A kutatás tervének, menetrendjének bemutatása.
A szükséges források bemutatása (könyvtári kutatás, számítógépes információkutatási
igény stb.).
A kutatási terv elkészítésénél a következőkre szükséges ügyelni:
A koncepció terv terjedelme legyen arányban a kutatási tevékenységgel. Szakdolgozat
esetén 4 oldalas tervet javaslunk: ez elég rövid, célratörő összefoglalást kíván.
Törekedni kell a lényegi kérdések, feladatok, tények bemutatására. A tervben a tartalmi
összefüggésekre, a kutatási célra és az ahhoz való elérés módszerére kell koncentrálni.
Legyen arányos a terv, vagyis ne írjon meg úgy egy részt (pl. szakirodalmi feldolgozás),
hogy azt változatlanul át lehessen venni a szakdolgozatba, hanem minden felvetődő
kérdéssel súlyának megfelelően foglalkozzon.
A terv egyrészt magának a hallgatónak szól, másrészt a témafelelős konzulensnek.
Fontos tehát, hogy a konzulens is pontosan megértse, a koncepció készítője mit is
szeretne kutatni, s miért éppen azt. Tartózkodjon az általánosságoktól: legyen konkrét,
pontos, tárgyszerű.
3.3. A szakdolgozat írása, tartalmi és formai követelmények
A szakdolgozat célja, hogy annak mester fokozatot szerzője számot adjon szakterülete
szakirodalmának, információs forrásainak ismeretéről, a képzés során elsajátított elméleti,
módszertani és gyakorlati ismeretek alkalmazásának képességéről valamint problémamegoldó és
elemzési készségéről. Ebből adódóan a szakdolgozatban a választott téma tudományos-
szakirodalmi hátterének bemutatása és idegen nyelvű szakirodalom felhasználása kötelező.
A szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket minden hallgatónak be kell
tartania.
10
3.3.1 A szakdolgozat felépítése
Tartalomjegyzek
A tartalomjegyzék a szakdolgozat fejezeteinek, alfejezeteinek, esetleg azok további tagolásának
címeit tartalmazza, oldalszámokkal ellátva. Terjedelme lehetőség szerint ne haladja meg az egy
oldalt, törekedni kell a minél letisztultabb forma és struktúra használatára.
o Javasolt a Word automatikus tartalomjegyzékének használata, ami megkönnyíti a
tartalomjegyzék aktualizálását.
o A tartalomjegyzékben szereplő fejezet, alfejezet címeket arab sorszámmal kell ellátni.
1. Bevezetes
A bevezetés nem a részletes tárgyalás elkezdését célozza, hanem (azon túl, hogy az olvasó
érdeklődését felkelti) arra szolgál, hogy a hallgató a szakdolgozati munka alapkérdéseit
ismertesse. Ennek érdekében fontos indokolni a téma szakmai aktualitását és a témaválasztás
személyes motivációját. Mindenképpen meg kell fogalmazni, hogy mi a dolgozat célja, milyen
kérdések, megoldásra váró feladatok képezik a munka tárgyat. Ki kell térni a vizsgálati
eljárások, kutatási módszerek rövid bemutatására, és ha magyarázatra szorul, utalni lehet a
dolgozat logikai felépítésére, szerkezetére is. Itt van a helye a dolgozat egészet érintő általános
megjegyzéseknek, valamint a lehatárolásoknak (például, ha a hallgató egy szokásosan a téma
részét kepéző dologgal nem kíván foglalkozni).
o A bevezetés terjedelme 2-3 oldal, stílusában pedig nem csak lehetőség, hanem elvárás
a személyes jelleg: a hallgatónak itt van leginkább lehetősége arra, hogy a későbbi,
objektív tartalom megismeréséhez az olvasó valóban kedvet kapjon.
o A felsőoktatási intézményekben egy adott témából csupán egy záróvizsga időszakban
is számos szakdolgozat készülhet, így a személyes jelleggel a hallgató egyben meg is
tudja különböztetni dolgozatát a témában készült többi szakdolgozattól.
2. ... 3. ... 4.. ...
A 2.-4. pontok/fejezetek a szakdolgozat tartalmi részét takarják, ennek kidolgozása az
elfogadott személyes témavázlat keretein belül, az abban foglalt tartalom és arányok
figyelembe vételével, a konzulensek iránymutatásával történik.
5. Osszefoglalas
Az összefoglalás a szakdolgozatban leírtak összegzését tartalmazza. Fontos tudnivaló, hogy
nemcsak itt van helye a hallgató kritikai megjegyzéseinek, javaslatainak: ezeknek a dolgozat
tárgyaló jellegű fejezeteiben folyamatosan, vagy egy önálló fejezetben is meg kell jelenniük.
o Az összefoglalás a korábban már bemutatottak, levont következtetések, ismertetett
javaslatok összegzése, rövid megismétlése.
o Terjedelme általában az elkészült mű megközelítőleg 10%-a, azaz egy 60 oldalas
dolgozatnál kb. 5-6 oldal.
Felhasznalt irodalom/Irodalomjegyzek
Az irodalomjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókat a későbbiekben részletesen bemutatjuk. A
felhasznált irodalom megadásában irányadó az MSZ ISO 690:1991 szabvány:
http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm
Abrak, kepek jegyzeke
11
Abban az esetben, ha a dolgozatban számos ábra, kép jelenik meg, és a közöttük való
eligazodáshoz a hallgató és/vagy a konzulens szükségesnek ítéli, akkor lehetséges ennek a
fejezetnek a beiktatása, azonban ez nem kötelező.
Mellekletek
Amennyiben a hallgató mellékletekkel (pl. részletes számítások) gazdagítja szakdolgozatát,
akkor szükség lehet a mellékleteken belül egy önálló tartalomjegyzékre, ami viszont azt is
jelenti, hogy a mellékletek tartalmát, amennyiben szükség van rá, lehetőség szerint ne a
szakdolgozat elején szereplő, a téma felépítését is bemutató tartalomjegyzékben tegye meg a
hallgató, hanem inkább külön. A mellékletek terjedelme nem haladhatja meg a dolgozat
terjedelmének 10-15%-át!
3.3.2 Önálló hallgatói munka, kritikai hangvétel
Egy szakdolgozat annál jobb, minél több önálló hallgatói munkát (hozzáadott értéket)
tartalmaz. Elvárt, hogy a hallgató a megszerzett elméleti és gyakorlati információkat saját maga
feldolgozza, ill. ahhoz önálló eredményt tegyen. Ennek megnyilvánulása lehet például
saját vélemény, probléma megfogalmazása, önálló következtetés, állásfoglalás,
megoldási javaslat és annak indoklás
véleményütköztetés, összehasonlítás (statisztikai módszerek alkalmazásával)
gyakorlati hatások kiértékelése és értelmezése, a kapott eredmények gyakorlati
tesztelése
lehetséges okok vagy következmények megfogalmazása
előnyök-hátrányok feltérképezése
alternatív megoldások értékelése
adott dolog elméletének és gyakorlatának összevetése stb.
Ahogyan korábban jeleztük, a hallgató kritikai megjegyzéseinek, javaslatainak szükségszerűen
meg kell jelenniük a dolgozatban, ennek helye azonban nem csak a szakdolgozat összefoglaló
fejezete.
A hallgató alapvetően két utat választhat:
1. A téma feldolgozása során folyamatosan értékeli a megismerteket, ahol lehetséges, ott a
véleménye szerinti optimális megoldástól való eltérést feltárja, bemutatja, majd javaslatot
tesz a gyakorlat és az optimális megoldás közötti rés feloldására. Ebben az esetben a
dolgozaton végigkövethető a hallgató egyéni látásmódja, könnyen érzékelhető és
értékelhető a témában megszerzett felkészültsége.
2. A másik lehetőség, hogy a hallgató a témában megszerzett tárgyi tudását mutatja be a
dolgozat jelentős részében, majd egy önálló fejezetben, mintegy hangsúlyozottan fejti ki a
témáról saját véleményét, kritikai észrevételeit, majd fogalmazza meg javaslatait.
Mindkét megoldás lehetséges, értékben nem különböznek egymástól.
12
3.3.3 A szakdolgozat formai követelményei
A szakdolgozat elkészítése során a hallgatónak törekednie kell arra, hogy az elkészült mű
küllemében is megfelelően rendezett, letisztult képet mutasson. Az alábbiakban az erre
vonatkozó alapvető elvárásokat ismerheti meg.
3.3.3.1 A szakdolgozat formai felépítése
A szakdolgozatot egy példányban, spirálozott vagy fekete bőrkötésben kell leadni a következők
szerint :
a) Külső címlap/borító: “Szakdolgozat”, Név, Szak, munkarend, Beadás éve
b) Ures fehér fedőlap
c) Belső címlap – A belső címlapon: Dolgozat címe, név, szak, munkarend, beadás
helye és ideje kell szerepeltetni.
d) Nyilatkozat a dolgozat eredetiségéről – Tartalmát a 4. számú mellékletben
mutatjuk be.
e) Tartalomjegyzék (az első számozott oldal)
f) Bevezetés
g) A szakdolgozat témájának tartalmi kifejtése (3-5 fejezetben)
h) Osszefoglalás
Felhasznált irodalom/Irodalomjegyzék – Az erre vonatkozó követelményeket a
későbbiekben részletesen ismertetetjük.
i) Ábrák, képek, táblázatok jegyzéke (amennyiben szükséges)
j) Mellékletek
k) Ures fehér zárólap
A külső címlapon/borítón illetve a belső címlapon az alábbiakban bemutatott feliratoknak kell
szerepelniük
13
Külső borító:
Belső címlap:
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
PÉNZUGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
SZAKDOLGOZAT
NÉV
Munkarend
Szak
évszám
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
SZAKDOLGOZAT CÍME
NÉV
Munkarend
Szak
Specialízáció
Budapest, évszám
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
PÉNZUGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
SZAKDOLGOZAT CÍME
(Középre elhelyezve végig nagybetűvel.)
Jobb alsó sarokban: Készítette: X.Y; Munkarend;
Szak; Specializáció
Alul középen: Budapest, évszám
Középen:
SZAKDOLGOZAT
Név: a hallgató neve, munkarend: Nappali
vagy Levelező, szak: Pénzügy mesterszak vagy
Számvitel mesterszak vagy
Vállalkozásfejlesztés mesterszak
14
3.3.3.2 A szakdolgozat terjedelme
A szakdolgozat elvárt terjedelme 50-70 oldal, az a dolgozat törzsszövegére értendő és nem
tartalmazza a mellékleteket, ugyanakkor beleértendőek a törzsszövegben szereplő saját
készítésű táblázatok, ábrák, képek is. A törzsszöveghez értendő a bevezetés és az összefoglalás
is.
3.3.3.3 Az oldalmegjelenés
A szakdolgozatot Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, másfeles (1,5) sortávval
kell elkészíteni. Az oldalmargók minden irányban 2,5 cm-esek, bal oldalt kötésben kell hagyni
még egy cm-t, azaz a bal oldali margó összesen 3,5 cm széles. Az elkészült szakdolgozatot
oldalanként kell kinyomtatni – majd azt követően beköttetni: bőrkötött vagy spirálozott
formában – kétoldalas nyomtatás megengedett.
3.3.3.4 Tagolás
A szakdolgozat elkészítése során a hallgatónak törekednie kell arra, hogy dolgozata külső
megjelenésében is rendezett képet mutasson. Ennek egyik eszköze a megfelelő tagolás. Az
egyes gondolatkörök ismertetését követően elvárható, hogy a hallgató új bekezdéssel
folytassa szakdolgozatát, és ha egy nagyobb gondolatot zár le, akkor egy üres sort is
alkalmazhat arra, hogy láttassa, új gondolat következik. Sem formailag, sem a dolgozat
tartalmának megismerése és megértése szempontjából nem előnyös, amennyiben több
oldalon keresztül folyó szöveg jelenik meg tagolatlanul.
3.3.3.5 Számozás
A fejezetek számozása során a decimális számozás követendő, arab számokkal. A fejezetek
természetesen alfejezetekre és azokon belül is kisebb egységekre bonthatók, ezekben is
decimális számozás érvényesüljön. A címek stílusa követheti a fejezeteken belüli hierarchiát.
Pl. formáját és elrendezését tekintve1
3. ÖNKORMÁNYZATOK EGYUTTMŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI2
3.3. Önkormányzati társulások
3.3.4. Tobbcelú onkormanyzati kistersegi tarsulas
Az ábrák, képek, táblázatok számozása során szintén a decimális számozás követendő.
Amennyiben a szakdolgozatban nagyszámú ábra, kép szerepel, akkor a folyamatos számozás
helyett alkalmazható a fejezeten belüli, tehát a dolgozat fejezeteinek számozását hűen követő
számozás is, tapasztalatok szerint azonban ez a legtöbb dolgozat esetében nem indokolt.
1 A bekeretezett részek demonstráló jellegű példák. 2 Minden fő fejezetnek új oldalon kell kezdődnie.
15
3.3.3.6 Szakirodalom felhasználása, hivatkozás
A hallgatókkal szembeni elvárás, hogy a szakdolgozat megírása során dolgozzák fel az adott
téma alaposabb, mélyebb megértéséhez szükséges releváns és aktuális magyar
szakirodalmakat, a vizsgált kérdések mérvadó képviselőinek véleményét tükröző hazai és
lehetőség szerint külföldi szakirodalmi forrásokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy szakirodalmi
felhasználás, forrásmegismerés nélkül a dolgozat – legyen az bármennyire önálló és egyedi –
nem elfogadható.
A szakirodalmi hivatkozás minden szakdolgozat elengedhetetlen része. A felhasznált források
mennyiségére nincs általános szabály, az függ a dolgozatban bemutatásra kerülő témától, de
mindenképpen szükséges, hogy a hallgató betartsa a forráskezelésre vonatkozó tartalmi és
formai szabályokat.
Súlyos hibát vét a hallgató, ha szakirodalmat vagy más forrást hivatkozás nélkül használ fel.
Helytelen munkamódszer az is, ha a hallgató megjelöli ugyan a forráshelyet, de egy az egyben
(vagy kisebb változtatásokkal) idézőjel nélkül átveszi a számára szükséges szövegrészeket. Szó
szerinti szövegátvétel kizárólag idézőjeles hivatkozással, indokolt esetben és korlátozott
terjedelemben lehetséges. Kizárólag olyan szakdolgozat fogadható el, amelynek szövegét a
hallgató önállóan fogalmazta meg (néhány indokolt idézőjeles, hivatkozott idézet kivételével).
Ez úgy érhető el, ha a szakdolgozatíró a forrásokat elolvassa, majd a mondanivalóját saját
szavaival fogalmazza meg.
Bizonyított plágium esetén a szakdolgozatot a konzulensnek el kell utasítania, bírálati
szakaszban a plágium következménye minden esetben elégtelen osztályzat!
A hivatkozás alapvető módjai a következők:
Tartalmi idézés
A tartalmi idézés azt jelenti, hogy a hallgató egy vagy több szakirodalmi forrást fölhasználva,
azokat mintegy összefoglalva tesz megállapításokat a dolgozatában. A hivatkozás ilyenkor a
gondolatkör lezárását követően történik, zárójelben említve a felhasznált mű(vek) szerzőjét
(vezetéknevet teljesen kiírva, majd vessző után a keresztnév kezdőbetűit) kiskapitális betűvel
és a felhasznált forrás megjelenésének évszámát.
Pl.:
Ahogy azt egyes szerzők is említik, a Nemzetközi Valutaalap segélyei és egyáltalán
beavatkozása nem minden esetben megfelelő és elégséges eszköz egy ország
fizetésképtelenségének kezelésére. (STIGLITZ, J. E. 2003)
Szo szerinti idézés
16
Szó szerinti idézésnél a hallgató egy felhasznált szakirodalmi forrás egy-egy gondolatát annyira
fontosnak, értékesnek találja, hogy azt változtatás nélkül, mintegy utóközli a szakdolgozatban.
Mivel szó szerint használja egy másik szerző gondolatát, ilyenkor az idézett szakaszt idézőjelbe
kell tenni. A hivatkozás ilyenkor is a gondolatkör lezárását követően történik, zárójelben
említve a felhasznált mű(vek) szerzőjét kiskapitális betűvel és a megjelenés évszámát, de ekkor
már azt is fel kell tüntetni p. jelölés után, hogy az idézett műnek hányadik oldalán szerepel az
a szakasz, amit a hallgató utóközölt.
Pl.:
„A probléma az, hogy e gazdaságpolitikai elvek egy része öncéllá vált ahelyett, hogy az
egyenlőbb és fenntarthatóbb növekedés céljának szolgálatába állították volna. Ennek
következtében ezeket az elveket mértéktelenül és túlságosan rohamléptekben alkalmazták,
más szükséges intézkedések rovására.” (STIGLITZ, J. E. 2003, p. 69)
Szó szerinti idézet a dolgozat érdemi részében csak néhány mondat terjedelmű lehet.
Amennyiben mindenképpen szükséges egy szöveg (pl. jogszabály) hosszabb szó szerinti
idézése, akkor azt mellékletként kell elhelyezni. Az idézett szövegből ki lehet hagyni, ha azzal
nem változik meg az idézett szöveg értelme, a kihagyást három ponttal kell jelölni. Fontos
szakasz eredeti idegen nyelven való idézése esetén a magyar fordítás lábjegyzetben adható
meg.
Internetes források
A hivatkozás szabályai internetes forrásoknál is alapvetően megegyeznek a tárgyalt általános
módszerrel. Ezen belül az alábbi eseteket különböztethetjük meg:
Amennyiben az internetes forrás egy olyan dokumentum, amelynek van szerzője,
címe, évszáma, akkor ezekre a korábban megismert módon kell hivatkozni. Eltérés
csak az irodalomjegyzékben lesz, ott ugyanis a forrás pontos webcímét is mindig meg
kell adni.
Egy szervezet honlapjáról származó információ felhasználásakor (amikor a konkrét
szerző nem ismert), a szervezet rövid webcímét kell megjelölni szövegközi
hivatkozásként (pl. www.ksh.hu) és ehhez az irodalom-jegyzékben/felhasznált
irodalomban az információ pontos elérési útját (pl.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/krm/krm21409.pdf) és a letöltés időpontját
is meg kell adni.
Javasoljuk, hogy csak lektorált internetes forrásokat használjon, és ez okból kerülje a wikipedia,
investopedia és hasonló honlapok használatát!
Jogszabályok felhasználása
17
Jogszabályok felhasználásakor alapvetően szintén a hivatkozás általános szabályai érvényesek.
Első alkalommal érdemes a jogszabály teljes címét kiírni, esetleg lábjegyzetként, a
későbbiekben elég a jogszabály megjelenésének évét és számát megjelölni. A magyar nyelv
sajátossága, hogy amennyiben mondatközben tartjuk szükségesnek a jogszabály teljes
címének megemlítését, akkor azt részben megtörve, a következő formában kell megtennünk:
Ahogy azt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben is megfogalmazták...
(Mert a sokszor használt forma értelmetlen: Ahogy azt a 2007. évi CXXVII. törvény az általános
forgalmi adóról-ban is megfogalmazták...)
Amennyiben a jogszabálynak egy-egy paragrafusát konkrétan idézi a hallgató, szükséges ezt is
megjelölnie.
Ábrák, képek
Ábrák, képek esetében a hivatkozás különösen fontos, hiszen feltételezhető, hogy azok két
módon kerültek be a dolgozatba: a hallgató vagy átvette őket készen, változtatás nélkül, vagy
saját maga szerkesztette meg azokat.
Ha a hallgató készen vette át az ábrát, képet, a hivatkozás ez esetben az ábra, kép alatt
történik, megjelölve a forrást, a korábban említett módok valamelyikén.
Pl.:
Forrás: LOSONCZI, CS.-MAGYAR, G. 1995, p. 299
Ha az ábra, táblázat saját szerkesztés, akkor forrásként ezt kell megemlíteni,
amennyiben lehetséges, jelezve, hogy mi alapján készült.
Pl.:
Forrás: saját szerkesztés (az önkormányzat 2003-2006. beszámolóinak adatait felhasználva)
Amennyiben egy szerzőnek egy adott évben megjelent több művét is felhasználja a hallgató,
úgy azt az évszám utáni a, b, c stb. betűkkel jelezheti, és az irodalomjegyzékben ezt az
alkalmazott sorrendet kell követnie.
Amennyiben egy sokszerzős műből idéz, ha beazonosítható, akkor elég azt a szerzőt
feltüntetni, aki a felhasznált rész szerzője, ekkor a hivatkozás a szokásos: (KIRÁLY, J. 1998),
ugyanakkor az irodalomjegyzékben jelezni kell, hogy egy többszerzős mű egyik szerzőjétől
idéztünk:
KIRÁLY, J.: Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe (in: LIGETI, S., SULYOK-PAP, M. (szerk.):
Banküzemtan (Tanszék Kft., Budapest 1998.))
18
vagy
KIRÁLY, J.: Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe (in: BAKA, BOROS ... et al.:
Banküzemtan (Tanszék Kft., Budapest 1998.))
Amennyiben az idézett rész szerzője nem azonosítható be pontosan, akkor célszerű a kötet
szerkesztőjére hivatkozni, a neve után zárójelben jelezve, hogy szerkesztőről van szó (pl.:
(GROSZ, A.-RECHNITZER, J. (szerk.), 2005.), és ezt majd az irodalomjegyzékben is így
szerepeltetni:
GROSZ, A. – RECHNITZER, J. (szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja
Magyarországon (MTA RKK, Pécs-Győr 2005.)
A fentiekben az ún. Harvard módszer szabályainak alapjait mutattuk be Onnek. Amennyiben
részletesebben meg szeretné ismerni a módszer szabályait, vagy itt be nem mutatott esetekre
keres szabályos idézési megoldást, akkor a következő kiadványból tájékozódhat: Referenciák
(hivatkozások): A Harvard módszer (Az angol változatot összeállította: Elizabeth M. Ineson,
szerkesztette és magyarra fordította: Bártfai Endre) (BGF KVIFK, Budapest 2006.)
3.3.3.7 Ábrák, képek, táblázatok
A hallgató a törzsszövegben bemutatottak, ismertetettek jobb megértése érdekében
dolgozatát ábrákkal, képekkel gazdagíthatja, illusztrálhatja. Ebből következik, hogy az ábrák,
képek használata nem öncélú, hanem ezek a törzsszöveg mondanivalóját kell, hogy
alátámasszák.
Az ábrák, képek, táblázatok mennyiségére vonatkozóan nincsen konkrét korlát, ugyanakkor
nyilván nem elfogadható, ha oldalakon keresztül csak ábrák, képek, táblázatok követik
egymást. A hallgatónak – szükség szerint a konzulens véleményét kikérve – kell megtalálnia
szöveg és ábrák, képek, táblázatok között az egészséges egyensúlyt.
Ahogy az már korábban említésre került, az ábrák, képek számozása során szintén a decimális
számozás követendő. Amennyiben a szakdolgozatban nagyszámú ábra, kép szerepel, akkor a
folyamatos számozás helyett alkalmazható a fejezeten belüli, tehát a dolgozat fejezeteinek
számozását hűen követő számozás is, tapasztalatok szerint azonban ez a legtöbb dolgozat
esetében nem indokolt.
Az ábrák, képek a számozás mellett kötelezően ellátandóak címmel is.
Az ábrákkal, képekkel kapcsolatos hivatkozás módjáról a megfelelő pontban található részletes
ismertetés.
19
Mindezek figyelembe vételével egy ábra, kép szakdolgozatbeli megjelenésére példa lehet az
alábbi:
4 sz. ábra
Az euró jogállása, 2007.
Ez itt a kép helye
Forrás: www.wikipedia.hu
3.3.3.8 Ábrák, képek, táblázatok
A szakdolgozat elkészítése során felhasznált szakirodalmi források mindegyikét fel kell tüntetni
az Irodalomjegyzékben, azokat is, amelyekre ugyan sem tartalmi, sem szószerinti hivatkozás
nem történik a dolgozat törzsszövegében, a hallgató azonban a dolgozat elkészítése során
támaszkodott az azokban foglalt ismeretekre. Ilyen módon a hallgató tanulmányai alatt
elsajátított, a téma kidolgozásában releváns Egyetemi jegyzetek, kötelező és ajánlott
irodalmak is felsorolhatóak. A szakdolgozatírás során azonban nem elégséges, ha a hallgató
csak a tanulmányok során előírt irodalmak (jegyzetek, könyvek, tankönyvek, folyóirat cikkek)
használatára támaszkodik. Gyakorlati tanácsként említhető meg, hogy a felhasznált
szakirodalmi forrásokat érdemes három csoportra bontani:
Konyvek, folyóiratok
A dolgozat elkészítése során felhasznált szakirodalmi forrásokat a szerzők vezetékneve szerinti
ábécésorrendben kell megjeleníteni, a mű megnevezése után feltüntetve a megjelenés
évszámát, a kiadó megnevezését és a kiadás helyét, idejét, és amennyiben van, a kiadás számát
is. Az irodalomjegyzék elkészítése során a szó szerint idézett művek esetében sem kell az
oldalszámokat feltüntetni.
A korábban alkalmazott példákat tekintve az Irodalomjegyzék a következőképpen alakulhat:
GROSZ, A. – RECHNITZER, J. (szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja
Magyarországon (MTA RKK, Pécs-Győr 2005.)
KIRÁLY, J.: Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe (in: BAKA, BOROS ... et al.:
Banküzemtan (Tanszék Kft., Budapest 1998.))
LOSONCZI, CS. – MAGYAR, G.: Pénzügyek a gazdaságban (Juvent Kiadó, Budapest 1995.,
harmadik kiadás)
STIGLITZ, J. E.: A globalizáció és visszásságai (Napvilág Kiadó, Budapest 2003.) VÁRHEGYI, É.:
Bankvilág Magyarországon (Helikon Kiadó, Budapest 2002.)
Az ábécésorrend megfelelően beazonosítja a szerzőt és a művet, ezért számozást nem kell
alkalmazni.
20
Internetes forrasok
Az internetes források használata önmagában aligha nevezhető elégségesnek, ugyanakkor a
könyvekben, folyóiratokban szerzett ismeretek kiegészítésére jól használhatóak, így
alkalmazásuk megengedett. A papíralapú szakirodalmakkal szemben az Internet előnye
pontosan frissessége, rugalmassága, hátránya ugyanakkor éppen emiatt, hogy az innen
szerzett források a későbbiekben esetleg nehezen beazonosíthatóak. Éppen ezért az
irodalomjegyzékben nem csak a teljes linket (tehát nem csak a honlap nevét), hanem azt is fel
kell tüntetni, hogy milyen időpontban történt a letöltés. Így ha a felhasznált tartalom a
honlapról esetleg a későbbiekben el is tűnik, a hallgató mint szerző védve van a tartalom
illetéktelen felhasználásának esetleges vádjával szemben.
Pl.:
commons.wikimedia.org/wiki/Image:Euro_map_2007_hu.png, letöltve 2008. október 20.
www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_monetarispolitika&ContentID=7148, letöltve: 2008.
október 20.
Jogszabalyok
Függetlenül attól, hogy a szakdolgozat szövegében, vagy lábjegyzetben megemlítette- e a
hallgató a felhasznált jogszabály teljes megnevezését, az irodalomjegyzékben ezt szükséges
megtennie. Az irodalomjegyzékben a jogszabályokat már célszerű a megjelenés éve majd a
sorszámuk szerinti sorrendben feltüntetni.
2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2007. évi
CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
3.3.3.9 Lábjegyzet
A lábjegyzet – a korábban leírtak figyelembe vételével – nem arra szolgál, hogy itt jelezzük az
irodalmi hivatkozásokat. Mégsem érdemtelen a használata, hiszen abban az esetben, ha a
dolgozat szövegében alkalmaz a hallgató egy-egy olyan kifejezést, amelyet a törzsszövegben
nem szeretne megmagyarázni, ugyanakkor nem vélelmezhető, hogy minden olvasó tisztában
van annak pontos jelentéstartalmával, akkor a lábjegyzet megfelelő eszköz arra, hogy ezt a
hallgató mint szerző még helyben, de mégsem a törzsszövegben tisztázhassa.
3.3.4 Néhány formai tanács
Tudományos jellegű művekben a számneveket, ha különös jelentőséggel nem bírnak, és nincs
egyedi többletjelentésük, akkor egy és tíz között betűvel ki szokás írni.
Vizuálisan jól keretbe foglalja az elkészült szakdolgozatot, ha az oldalak tetején az élőfejben
egy vonalat helyez el a hallgató.
21
Az értékelési szempontokat az 5. számú melléklet tartalmazza.
3.4. A szakdolgozat leadása
Szakdolgozat készítése során a hallgatónak a dolgozatot gondozó tanszéknél legalább három
konzultációt kell dokumentáltan igénybe vennie. A konzultáció történhet személyes megjelenés
formájában, illetve telefonon vagy e-mailben, a témavezetővel egyeztetett módon. A konzultáció
tényét a hallgató konzultációs lapján (6. számú melléklet) időpont és a konzultáció céljának
megjelölésével a konzulens igazolja. (Nem személyes konzultáció esetén a dolgozat beadásakor kell
írásban igazolnia.) A konzultációs lapot a szakdolgozatba nem kell bekötni.
A szakdolgozat beadását a témavezető a konzultációs lap aláírásával engedélyezi. A szakdolgozat
beadásával a hallgató teljesítette a végbizonyítványhoz szükséges 15 / 9 kredites követelményt. A
beadás tényét, azaz a 15 / 9 kredit megszerzéséhez szükséges feladat teljesítését a témavezetőnek a
hallgató számára az elektronikus hallgatói rendszerben (Neptun) kell rögzítenie az adott félév végzős
vizsgaidőszakának végéig, így válik teljesítetté a hallgató abszolutóriumi kötelezettsége.
A szakdolgozatot nyomtatott – fekete bőrkötéses vagy spirálkötéses – formában, egy példányban, kell
beadni. A nyomtatott példányt a hallgató a záróvizsgát követően visszakapja. A szakdolgozat
leadásának dátumát a mindenkori kari időrend szabályozza. A dolgozat leadásának helye
ügyfélfogadási időben a Hallgatói Szolgáltatási Osztály. A dolgozatba a kutatási koncepciót nem kell
belekötni!
A szakdolgozat leadásának feltétele továbbá a dolgozat nyomatott változatának megfelelő pdf
formátumú megküldése a leadás előtti nap 12:00-ig elküldi vállalkozásfejlesztés mesterszak esetében
a [email protected] címre, pénzügy mesterszak esetében a penzugy.tanszek.pszk@uni-
bge.hu címre, számvitel mesterszak esetében pedig a [email protected]. mail címre.
Amennyiben a szakdolgozat titkosítását kéri a hallgató, akkor a beadásnál a 7. számú mellékletben
található Titkosítási kérelmet cégszerű aláírással, céges papírra nyomtatva kell beadnia.
A szakdolgozat mellé az alábbi dokumentumokat kell leadnia:
Szakdolgozat kutatási koncepció kísérőlap – 1 eredeti példány konzulensi aláírással
Szakdolgozat konzultációs lap – 1 eredeti példány egyetemi konzulensi aláírással, minimum 3
konzultáció leigazolásával
Leadási adatlap szakdolgozathoz– 2 eredeti példány (nem másolat) (9. számú melléklet)
Összefoglalás – 2 példányban 1,5-2 oldal terjedelemben. (A dolgozat címe, hallgató neve,
munkarendje, szak, szakirány feltüntetésével) Az összefoglalás a dolgozat átfogó tartalma,
annak összefoglalása, ami nem egyezik meg a szakdolgozat végére írt összefoglalással.
22
Titkosítási kérelem – céges fejléces papíron, eredeti aláírással, bélyegzővel ellátva, 1 példány
(opcionális)
23
4. Mellékletek 1. SZÁMÚ MELLÉKLET – AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ
Vállalkozásfejlesztés szak
Választható témakörök Adott témakörhöz kapcsolódó gondolatébresztő kérdések, kutatási területek Témavezető/Konzulens(ek)
1 Szervezeti kultúra és leadership KKV-k esetén Szervezeti kultúra és leadership KKV-k esetén.
Bakacsi Gyula
2 Kisvállalati marketing Integrált marketing a KKV-k működésében Brávácz Ibolya
3 Kisvállalati marketing Digitális megjelenés fejlesztése és lehetőségei a KKV-k esetén Brávácz Ibolya
4 Kisvállalati marketing Márkapolitikai döntések a KKV-k esetén Brávácz Ibolya
5 Családi vállalkozások menedzsmentje Családi vállalkozások Magyarországon, a generációváltás üzleti kérdései. Esettanulmányok sikeres családi vállalkozás stratégiákról.
Csákné Filep Judit
6 A hakni / platform gazdaság (gig economy)
Szabadúszók / portfólió-munkások / életstílus vállalkozók Magyarországon Csákné Filep Judit
7 Startup vállalkozások A magyarországi startup ökoszisztéma szereplői, szerepük / tevékenységük A startup vállalkozások speciális menedzsment kérdései
Csákné Filep Judit
8 Emberek vezetése kis-, közepes és családi vállalkozásokban
Mi a jelentősége az önismeretnek és mások megismerésének a KKV-k vezetőinek munkájában? Milyen emberi és szervezeti sajátosságok tehetik vonzóvá a kisvállalkozást, mint munkahelyet, a munkavállalók körében? Melyek lehetnek a munkaerő vonzás és megtartás kritikus elemei a kisvállalkozások esetén? Hogyan fokozható a munkavállalók elégedettsége, hogyan súlyozhatók a különböző elégedettségi tényezők KKV-k esetén? Melyek a konfliktusok keletkezésének specialitásai a családi- és kisvállalkozások esetén, és hogyan lehet megelőzni illetve sikeresen menedzselni ezeket a konfliktusokat? Hogyan segíthető elő a tervezett szervezeti változás a munkavállalók személyes és/vagy szakmai fejlesztésével illetve hogyan befolyásolhatják a változást a kisvállalkozás egyes munkavállalói illetve csoportjai?
Csillag Sára
24
9 KKV-k munkahelyi sokszínűsége
Milyen sajátosságai és következményei vannak a különböző munkavállalói csoportok (férfiak-nők, generációk, kisebbségek, megváltozott munkaképességűek stb.) megjelenésének a kisvállalkozásokban? Előny vagy hátrány a sokszínűség? Lehetőségeket vagy kockázatokat rejt magában? Magától értetődő vagy gondos előkészítést és bevezetést igényel a megvalósítás? Mi lehet a jelentősége és a következménye a kisvállalkozásokban az inklúzió (munkahelyi befogadás) megvalósításának, milyen célokkal és milyen feltételek (munkavállalói attitűdök, szervezeti kultúra stb.) mellett képzelhető el?
Csillag Sára
10 Fogyatékossággal élő vállalkozók Fogyatékossággal élők vállalkozók: motivációk, gátak és támogató tényezők. Vállakozásfejlesztési ökoszisztéma és a fogyatékossággal élők vállakozóvá válásának támogatása
Csillag Sára
11 KKV-k innovációs menedzsmentje
Hogyan mérhető a kisvállalati innovációs teljesítmény Kisvállalati innovációs stratégiák, családi vállalkozások innovációja A kisvállalati innovációs környezet elemzése, gátló és serkentő tényezők Kreatívipari vállalkozások és startupok innovációs stratégiái Kisvállalati innovációs hálózatok elemzése egy iparágban A fogyasztó bevonása az innovációs folyamatokba, a crowdsourcing szerepe az innovációban
Csizmadia Péter
12 Szervezeti innovációk KKV-k esetén Szervezeti innovációk a KKV-k körében, A szervezeti innovációk bevezetésének elméleti és gyakorlati problémái
Csizmadia Péter
13 Szolgáltatás innovációk KKV-knál Szolgáltatás innovációk a KKV-k körében, A szolgáltatás innovációk kidolgozásának és bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései
Csizmadia Péter
14 Üzleti etika megjelenése a KKV szektorban
A vállalati funkcionális területek etikai kihívásai KKV-k esetén Az etika vállalati intzéményesítése KKV-k esetén Társadalmi vállalkozások
Győri Zsuzsanna
15 Fenntartható, felelős vállalkozás Fenntartható, felelős vállalkozás: mit jelent e a KKV-ban, hogyan gondolkodnak róla, hogyan menedzselik ezeket a kérdéseket a vállalkozók?
Győri Zsuzsanna
16 Szervezetfejlesztés, szervezeti kultúra, vezetés a kis- és középvállalkozásokban
Jó ötletből vállalat: a családi vállalkozások fejlődésének dilemmái One man show vs. team munka – A vezetésátadás kihívásai a családi vállalkozásoknál Pókhálóból rendszer – a szervezeti kultúra fejlesztésének kérdései a családi vállalkozásoknál
Heidrich Balázs
25
17 KKV-k munkahelyi sokszínűsége
Milyen sajátosságai és következményei vannak a különböző munkavállalói csoportok (férfiak-nők, generációk, kisebbségek, megváltozott munkaképességűek stb.) megjelenésének a kisvállalkozásokban? Előny vagy hátrány a sokszínűség? Lehetőségeket vagy kockázatokat rejt magában? Magától értetődő vagy gondos előkészítést és bevezetést igényel a megvalósítás? Mi lehet a jelentősége és a következménye a kisvállalkozásokban az inklúzió (munkahelyi befogadás) megvalósításának, milyen célokkal és milyen feltételek (munkavállalói attitűdök, szervezeti kultúra stb.) mellett képzelhető el?
Hidegh Anna
18 Fogyatékossággal élő vállalkozók Fogyatékossággal élők vállalkozók: motivációk, gátak és támogató tényezők. Vállakozásfejlesztési ökoszisztéma és a fogyatékossággal élők vállakozóvá válásának támogatása
Hidegh Anna
19 Vállalkozások kontrollingja Egy kis-, közepes-, vagy családi vállalkozás kontrollingját milyen szempontok szerint és hogyan kell kialakítani?
Ilyés Csaba
20 KKV-k innovációs menedzsmentje
Hogyan mérhető a kisvállalati innovációs teljesítmény Kisvállalati innovációs stratégiák, családi vállalkozások innovációja A kisvállalati innovációs környezet elemzése, gátló és serkentő tényezők Kreatívipari vállalkozások és startupok innovációs stratégiái Kisvállalati innovációs hálózatok elemzése egy iparágban A fogyasztó bevonása az innovációs folyamatokba, a crowdsourcing szerepe az innovációban
Kása Richárd
21 Projektmenedzsment kis-, közepes és családi vállalkozások esetén KKV szektorból induló e-együttműködéseken alapuló (globális) projektek hatékonysága
Kása Richárd
22 HR a kis- és közép-vállalkozásokban Melyek lehetnek a sikeres kisvállalati megoldások a munkaerőhiány kezelésére? Krajcsák Zoltán
23 Konfliktusmenedzsment kis-, közepes és családi vállalkozásokban Hogyan kezelhetők hatékonyan az ellentétek mikro- és kisvállalkozásokban?
Krajcsák Zoltán
24 Projektmenedzsment kis-, közepes és családi vállalkozások esetén KKV szektorból induló e-együttműködéseken alapuló (globális) projektek hatékonysága
Krajcsák Zoltán
25 KKV-k stratégiai menedzsmentje A szervezeti rugalmasság fokozásának lehetőségei kisvállalkozásokban Krajcsák Zoltán
26 Kis- és középvállalkozások a digitális gazdaságban
Milyen lehetőségeket rejt a digitális transzformáció a kis- és középvállalkozások számára? Termékek és szolgáltatások digitális kiterjesztési lehetőségei kis- és középvállalkozásoknál Digitális ökoszisztéma építés és illeszkedés lehetőségei kis- és középvállalkozások esetében
Németh János Pál
26
27 Stratégiai tervezés és menedzsment kis- és középvállalkozásokban
Tudatosság a kis- és középvállalkozások stratégiája körül KKV stratégia korlátai Végrehajtható stratégiák KKV-k esetén Stratégiaalkotás a kis- és középvállalkozások gyakorlatában Stratégiaalkotási elméletek és gyakorlatok KVV menedzsment és stratégia kapcsolata
Németh János Pál
28 Kisvállalati marketing Growth-hacking alkalmazásának lehetősége a KKV-k esetén marketing tevékenység fokozásában; Eredtjelölő és minőségtanusító védjegyek alkalmazásának lehetősége a KKV-k marketing stratégiájában; Marketing stratágia a nemzetközi piacralépés tükrében
Németh Szilárd
29 Fenntartható, felelős vállalkozás Fenntartható, felelős vállalkozás: mit jelent e a kkv-ban, hogyan gondolkodnak róla, hogyan menedzselik ezeket a kérdéseket a vállalkozók?
Radácsi László
30 Startup vállalkozások A magyarországi startup ökoszisztéma szereplői, szerepük / tevékenységük A startup vállalkozások speciális menedzsment kérdései
Radácsi László
31 A hakni / platform gazdaság (gig economy)
Szabadúszók / portfólió-munkások / életstílus vállalkozók Magyarországon Radácsi László
32 Szolgáltatás menedzsment KKV-k esetén
Hogyan értelmezhető a belső ügyfél fogalma a kis- és középvállalkozások esetén? Milyen specialitásokkal kell megküzdenie a családi vállalkozásoknak a rokoni szálak miatt a belső ügyfél koncepció kapcsán? Milyen tényezők tehetik sikeressé a családi vállalkozásokat a szolgáltatási csomag jellege mentén?
Réthi Gábor
33 KKV-k szervezeti kultúrája és a szolgáltatásmenedzsment kapcsolata
Szervezeti kultúra megjelenési formái kis-, közepes és családi vállalkozások esetén. Hogyan hat a kultúra a kisvállalati folyamatokra? Hogyan jelentkezik a szolgáltató kultúra a KKV menedzsmentben?
Réthi Gábor
34 KKV-k interkulturális menedzsment-sajátosságai
Kulturális különbségek és hasonlóságok kezelése a gyakrolatban KKV-k nemzetközi piacralépése kapcsán. Szervezeti és nemzeti kultúra hatása egymásra nemzetközi piacon működő KKV-k esetén
Réthi Gábor
35 Szervezeti és egyéni korrupció KKV-k esetén
Korrupt szervezet vagy korrupt egyéni jellemvonások miatt válnak korrupttá a KKV-knál dolgozó munkavállalók?
Réthi Gábor
27
36 KKV, mint egészséges munkahely
Milyen vezetői, kulturális illetve szervezeti tényezői vannak az egészséges munkahelynek? Hogyan lehet csökkenteni a munkahelyi stressz mértékét? A kisvállalkozások működési sajátosságai milyen speciális stresszorokat jelenthetnek az abban dolgozó munkavállalói csoportok számára? A kisvállalkozások/családi vállalkozások vezetési, munkaszervezési jellemzői hogyan hatnak a vezetők és beosztottak munka- magánélet egyensúlyára, jóllétére? Milyen következményei vannak mindennek a teljesítményre illetve a megtartásra? Milyen fejlesztésekkel fokozható a kisvállalkozások munkavállalóinak lelki egészsége?
Szászvári Karina
37 Emberek vezetése kis-, közepes és családi vállalkozásokban
Mi a jelentősége az önismeretnek és mások megismerésének a KKV-k vezetőinek munkájában? Milyen emberi és szervezeti sajátosságok tehetik vonzóvá a kisvállalkozást, mint munkahelyet, a munkavállalók körében? Melyek lehetnek a munkaerő vonzás és megtartás kritikus elemei a kisvállalkozások esetén? Hogyan fokozható a munkavállalók elégedettsége, hogyan súlyozhatók a különböző elégedettségi tényezők KKV-k esetén? Melyek a konfliktusok keletkezésének specialitásai a családi- és kisvállalkozások esetén, és hogyan lehet megelőzni illetve sikeresen menedzselni ezeket a konfliktusokat? Hogyan segíthető elő a tervezett szervezeti változás a munkavállalók személyes és/vagy szakmai fejlesztésével illetve hogyan befolyásolhatják a változást a kisvállalkozás egyes munkavállalói illetve csoportjai?
Szászvári Karina
38 KKV-k munkahelyi sokszínűsége
Milyen sajátosságai és következményei vannak a különböző munkavállalói csoportok (férfiak-nők, generációk, kisebbségek, megváltozott munkaképességűek stb.) megjelenésének a kisvállalkozásokban? Előny vagy hátrány a sokszínűség? Lehetőségeket vagy kockázatokat rejt magában? Magától értetődő vagy gondos előkészítést és bevezetést igényel a megvalósítás? Mi lehet a jelentősége és a következménye a kisvállalkozásokban az inklúzió (munkahelyi befogadás) megvalósításának, milyen célokkal és milyen feltételek (munkavállalói attitűdök, szervezeti kultúra stb.) mellett képzelhető el?
Szászvári Karina
39 Üzleti etika megjelenése a KKV szektorban
A vállalati funkcionális területek etikai kihívásai KKV-k esetén Az etika vállalati intzéményesítése KKV-k esetén Társadalmi vállalkozások
Szegedi Krisztina
28
Pénzügy szak
Választható témakörök PÉNZUGY SZAK Témavezető
1 A monetáris politika gyakorlatának átalakulása a legutóbbi globális válság hatására. Dr. Ábel István
2 A növekedésélénkítő vállalati hitelprogramok megjelenése (pl. NHP-k) és jellemzői. Hazai és nemzetközi tapasztalatok. Dr. Ábel István
3 Európai Uniós támogatások Dr. Csoma Róbert
4 Vállalatfinanszírozás és vállalatértékelés Dr. Csoma Róbert
5 Vállalati befektetések értékelése Dr. Csoma Róbert
6 Pénzügyi visszaélések Dr. Dombi Zsuzsanna
7 Pénzügyi kockázatok kezelése a hazai vállalatok gyakorlatában Dr. Farkas Szilveszter
8 Induló vállalkozások finanszírozási sajátosságai (pl. kockázati tőke) Dr. Farkas Szilveszter
9 Finanszírozási döntések magyarországi vállalatoknál Dr. Farkas Szilveszter
10 Pénzügyi kultúra és a racionális pénzügyi döntések Dr. Farkas Szilveszter
11 Kriptovaluták – pénz vagy befektetés? Dr. Farkas Szilveszter
12 ICO és tokenizáció, mint alternatív finanszírozási megoldás Dr. Farkas Szilveszter
13 Adók a környezetvédelem szolgálatában (elmélet, hazai és nemzetközi gyakorlat) Dr. Fellegi Miklós
14 Vállalkozások adózása a magyar törvények és az Európai Unió irányelveinek tükrében Dr. Fellegi Miklós
15 A transzferárak szerepe, ellenőrzésének kérdései a szabályozás és a gyakorlat oldaláról Dr. Fellegi Miklós
16 Adóvégrehajtás, az adók kényszerintézkedés útján történő beszedésének elemzése Dr. Fellegi Miklós
17 A kisvállalkozások adózási formáinak összehasonlító elemzése komplex esettanulmánnyal Dr. Fellegi Miklós
18 A munkaviszonyból származó jövedelem közterhei (nemzetközi összehasonlítással) Dr. Fellegi Miklós
19 Adóreform törekvések hazánkban és Európában (trendek, hatások az adóterhelésre, adószerkezetre) Dr. Fellegi Miklós
20 Transznacionális vállalatok adóztatása. Dr. Fellegi Miklós
21 Az adóelkerülés visszaszorítására irányuló hazai és/vagy nemzetközi törekvések Dr. Galántainé Dr. Máté Zsuzsanna
22 Az adóztatás általános és konkrét elveinek érvényesülése a magyar adórendszerben
Dr. Galántainé Dr. Máté Zsuzsanna
23 Digitalizáció és a vállalatok Dr. Gubán Ákos
24 A külső finanszírozás módjai a vállalati gazdálkodásban. (hitel, lízing, forfeting, faktoring) Dr. Gyulai László
25 Ágazati elemzések (finanszírozás, tőkeellátottság, tőkeszerkezet, jövedelmezőség, likviditás, fenntartható működés) hazai és nemzetközi dimenzióban (AMADEUS adatbázis felhasználásával) Dr. Gyulai László
26 Magyarországi befektetési vagy ingatlan alapok hozamainak összehasonlító elemzése Dr. Hegedűs Szilárd
29
27 Kiválasztott magyarországi tőzsdei cég pénzügyi teljesítményének és árfolyam-alakulásának tényezői és összefüggése MIVEL? Dr. Hegedűs Szilárd
28 Nonprofit szervezetek a közfeladat ellátásban, nonprofit szervezetek finanszírozása. Hazai és nemzetközi gyakorlat Dr. Hegedűs Szilárd
29 Az önkormányzatok gazdálkodási és pénzügyi helyzetének elemzése. (Likviditás, bonitás, pénzügyi kapacitás, vagyonváltozás, eladósodás) Dr. Hegedűs Szilárd
30 Finanszírozási döntések magyarországi vállalatoknál Dr. Hegedűs Szilárd
31 Pénzügyi kultúra és a racionális pénzügyi döntések Dr. Hegedűs Szilárd
32 Adózás és versenyképesség Dr. Hegedűs Szilárd
33 Kulturális menedzsment és finanszírozás egyes kérdései Dr. Komáromi György
34 A jegybanki függetlenség és elszámoltathatóság magyarországi szabályozása és érvényesülése a gyakorlatban
Dr. Kovácsné Dr. Sipos Ágnes
35 Ki fizeti az adót? Adóterhelés-elemzések, adóincidenciavizsgálatok Dr. Kozma Gábor
36 Az adózás hatása a feketegazdaságra Dr. Kozma Gábor
37 Az öngondoskodás kedvezményezése az adórendszerben Dr. Kozma Gábor
38 A közös konszolidált társasági adóalap koncepciója és annak hatásai a közösségi adópolitikára, valamint az egyes tagállamok adórendszereire A transzferárazás adójogi szabályozása és a kapcsolódó ellen Dr. Kozma Gábor
39 Költségvetéspolitikai fordulatok az 1990-es rendszerváltozás után (Magyarország példája) Dr. Kozma Gábor
40 Egy adott költségvetési szerv/ önkormányzat gazdálkodásának elemzése 3-5 év vonatkozásában Dr. Kozma Gábor
41 Vállalatértékelés, vállalatértékelési modellek és azok alkalmazása, felvásárlás és egyesülés Dr. Losoncz Miklós
42 Az Európai Uniós források szerepe a magyar gazdaság különböző szegmenseinek finanszírozásában Dr. Losoncz Miklós
43 Határon átnyúló tevékenységek adóztatásának kérdései (elvek és gyakorlat, problémák és megoldási lehetőségek) Dr. Losoncz Miklós
44 Az államadósság-válság jelentette kihívások az integrációs fejlődésre, válságkezelés az Európai Unióban (kiválasztott ország(ok) tapasztalatainak elemzése) Dr. Losoncz Miklós
45 A Gazdasági és Monetáris Unió tovább fejlesztésének kérdései és lehetséges irányai a szuverén adósságválság tükrében Dr. Losoncz Miklós
46 Brexit: okok, következmények, lehetséges szcenáriók az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatait illetően Dr. Losoncz Miklós
47 Az EU költségvetése és Magyarország Dr. Losoncz Miklós
48 A kereskedelmi bankok piaci helyzete (verseny, szabályozás, stb.) Magyarországon és/vagy az EU-ban és/vagy a közép-kelet-európai országokban Dr. Mérő Katalin
49 Pénzügyi válságok vagy bankválságok okai és sajátosságai, egy adott válságepizód részletes elemzése. Dr. Mérő Katalin
30
50 Az Európai Uniós források szerepe a magyar gazdaság különböző szegmenseinek finanszírozásában Dr. Nagy Gyula
51 Pénzügyi válságok vagy bankválságok okai és sajátosságai, egy adott válságepizód részletes elemzése. Dr. Nagy Gyula
52 Az államadósság-válság jelentette kihívások az integrációs fejlődésre, válságkezelés az Európai Unióban (kiválasztott ország(ok) tapasztalatainak elemzése) Dr. Nagy Gyula
53 A Gazdasági és Monetáris Unió tovább fejlesztésének kérdései és lehetséges irányai a szuverén adósságválság tükrében Dr. Nagy Gyula
54 Brexit: okok, következmények, lehetséges szcenáriók az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatait illetően Dr. Nagy Gyula
55 Az önkormányzatok gazdálkodási és pénzügyi helyzetének elemzése. (Likviditás, bonitás, pénzügyi kapacitás, vagyonváltozás, eladósodás) Dr. Pocsai Erzsébet
56 Egy kiválasztott kereskedelmi bank pénzügyi helyzetének elemzése Dr. Pocsai Erzsébet
57 A hitelezési kockázat helye, szerepe és kezelése egy kiválasztott kereskedelmi bank esetében. Dr. Pocsai Erzsébet
58 Tőzsdeindexek és a gazdasági fejlődés mutatóinak összefüggései és kölcsönhatásai Dr. Sági Judit
59 A kereskedelmi bankok kockázatai, egy adott kockázattípus elemzésének és kezelésének részletes bemutatása. Dr. Sági Judit
60 Adósminősítési rendszerek módszertani alapjai Dr. Sági Judit
61 A jegybanki függetlenség és elszámoltathatóság magyarországi szabályozása és érvényesülése a gyakorlatban Dr. Sági Judit
62 Családpolitikai ösztönzők az adózásban, nemzetközi összehasonlításban Dr. Sági Judit
63 Pénzügyi válságok vagy bankválságok okai és sajátosságai, egy adott válságepizód részletes elemzése. Dr. Sági Judit
64 Kontrolling rendszerek kialakítása és üzemeltetése a vállalati gyakorlatban Dr. Németh Krisztina
65 Vezetői információs rendszer és a kontrolling kapcsolata egy konkrét vállalat példáján keresztül Dr. Németh Krisztina
66 Pénzügyi kontrolling szerepe a vállalatirányításban Dr. Németh Krisztina
67 Vállalatok, gazdálkodó szervek jövedelmezőségi és hatékonysági mutatóinak módszertani elemzése
Oroszné Dr. Csesznák Anita
31
Számvitel szak
Választható témakörök SZÁMVITEL SZAK Témavezető
1 A függetlenített belső ellenőrzés értékteremtése a vállalati
gyakorlatban Dr. Bán Erika
2 Kontrolltevékenységek működtetése, továbbfejlesztése Dr. Bán Erika
3 Az ellenőrzés intézményrendszerének hazai fejlődése, valamely
intézményre vonatkozó fejlesztési javaslat Dr. Bán Erika
4 Szabályozottság, standardizáltság a vállalati belső ellenőrzésben Dr. Bán Erika
5 A belső ellenőrzési kontrollrendszer kialakítása és működtetése Dr. Bán Erika
6 Hazánk és egy tetszőlegesen választott ország számviteli
szabályozásának összehasonlító elemzése Dr. Borzán Anita
7 A cash flow kimutatás összeállításának és elemzésének hazai és
nemzetközi gyakorlata Dr. Borzán Anita
8 Számvitel a civil szervezetek tevékenységében Dr. Borzán Anita
9 Számviteli sajátosságok a turizmusban Dr. Borzán Anita
10 Környezeti információk a hazai és nemzetközi számviteli
gyakorlatban Dr. Borzán Anita
11 Vállalkozások controllingjának és számvitelének
kapcsolatrendszere Dr. Ilyés Csaba
12 Kontrolling aktuális kérdései, trendje a jelenlegi változó
gazdaságban Dr. Ilyés Csaba
13 A könyvvizsgálat minőségbiztosítása Dr. Kardos Barbara
14 Számviteli munka digitalizációja Dr. Kardos Barbara
15 Számviteli információs rendszer szervezése Dr. Kardos Barbara
16 Könyvvizsgálat a KKV szektorban Dr. Kardos Barbara
17 Számvitel etikai kérdései Dr. Kardos Barbara
18 Számvitel rendjének megsértése Dr. Kardos Barbara
19 A stratégiai gondolkodás (stratégiai tervezés) szerepe egy adott
vállalkozás működésében Dr. Németh Krisztina
20 Generációváltás és utódlástervezés kihívásai és megoldási
algoritmusa egy adott (családi) vállalkozás gyakorlatában Dr. Németh Krisztina
21 A marketing-controlling rendszer vizsgálata egy konkrét
vállalkozásnál Dr. Németh Krisztina
22 A családi vállalkozás menedzsment kontroll folyamatának
sajátosságai egy konkrét családi vállalkozás példáján keresztül Dr. Németh Krisztina
23 Integrált teljesítménymenedzsment rendszer kialakítása és
fejlesztése egy konkrét vállalkozás példáján keresztül Dr. Németh Krisztina
32
24 A pénzügyi controlling folyamatok értékelése egy konkrét vállalat
példáján keresztül Dr. Németh Krisztina
25 A konszolidáció gyakorlatának vizsgálata a vállalkozásoknál, a
konszolidált beszámoló elemzése és bírálata egy konkrét vállalat
esetében
Dr. Siklósi Ágnes
26 Pénzügyi instrumentumok a vállalkozások gyakorlatában Dr. Siklósi Ágnes
27 A hatékonyság és a számvitel összefüggésesei az
élelmiszeriparban (vagy egyéb iparágakban) tevékenykedő
vállalkozások gyakorlatában.
Dr. Siklósi Ágnes
28 Vezetői számvitel a vállalkozások gyakorlatában Dr. Siklósi Ágnes
29 A valós értékelés a magyar számviteli törvény előírásai szerint és
az IFRS szerint a vállalkozások gyakorlatában. Dr. Siklósi Ágnes
30 Könyvvizsgálati módszerek és folyamatok kis-, közepes és
nagyvállalkozások esetén Dr. Simon Szilvia
31 A konszolidáció gyakorlatának vizsgálata a vállalkozásoknál, a
konszolidált beszámoló elemzése és bírálata egy konkrét vállalat
esetében
Dr. Simon Szilvia
32 A konszolidáció magyar és nemzetközi szabályozásának elméleti
és gyakorlati összehasonlítása Dr. Simon Szilvia
33 A számvitel szabályozásának elméleti és gyakorlati
összehasonlítása 2 vagy több ország számviteli szabályai alapján Dr. Simon Szilvia
34 A valódiság elvének érvényesülése a magyar számviteli
szabályozásban Dr. Simon Szilvia
35 Átalakulás, egyesülés, szétválás számvitele, könyvvizsgálata Dr. Simon Szilvia
36 A költségvetési szervek belső kontrollrendszerének sajátosságai Dr. Sisa Krisztina
37 A költségvetési szervek belső ellenőrzésének szabályozása és
gyakorlata Dr. Sisa Krisztina
38 Egy konkrét költségvetési szerv gazdálkodásának bemutatása és
komplex elemzése Dr. Sisa Krisztina
39 Az államháztartási belső kontrollrendszer elmélete és
módszertana Dr. Sisa Krisztina
40 A költséggazdálkodás fejlődése, a vezetői számvitel legújabb
irányzatai Dr. Sisa Krisztina
41 Költségvetési szervek számvitele Dr. Sisa Krisztina
42 Vezetői számvitel a kereskedelmi vállalkozások gyakorlatában Dr. Sisa Krisztina
43 A nemzetközi (közösségi és közösségen túli) költségvetési
számvitel fejlődése és kihívásai a XXI. században Dr. Sisa Krisztina
44 A nemzetközi és a hazai költségvetési számviteli rendszerek
összehasonlító elemzése. (Egy-egy ország, vagy régió
viszonylatában)
Dr. Sisa Krisztina
33
45 Költségvetés tervezés módszertani kérdései, fejlesztési
lehetőségei Dr. Sisa Krisztina
46 A vezetői számvitel újabb kihívásai a költség és
teljesítményszámítás területén Dr. Sisa Krisztina
47 Lean accounting avagy a lean filozófia megjelenése a számviteli
információs rendszerben Dr. Sisa Krisztina
48 Költségvetési szervek számvitele Dr. Veress Attila
49 A számviteli szabályozás lehetőségei (egyszerűsítések,
részletezések, információk minősége, kapcsolata és összhangja az
adózási szabályokkal)
Madarasiné Dr. Szirmai Andrea
50 Az önköltség-számítási rendszer kialakítása és működtetése a
számviteli rendszer egyéb elemeivel Madarasiné Dr. Szirmai Andrea
51 Környezeti számvitel, kontrolling, vezetői számvitel. Madarasiné Dr. Szirmai Andrea
52
A nemzetközi számviteli rendszerek egyes elemeinek vizsgálata
és alkalmazása a hazai gyakorlatban (például pénzügyi
instrumentumok, halasztott adó, immateriális javak, üzleti
kombinációk-konszolidáció, valós értékelés).
Madarasiné Dr. Szirmai Andrea
53 Hitelintézeti belső ellenőrzés a gyakorlatban Volterné Csák Bernadett
34
2. SZÁMÚ MELLÉKLET – KÉRELEM SZAKDOLGOZAT ELFOGADÁSÁSRA
KÉRELEM SZAKDOLGOZAT ELFOGADÁSÁRA
Hallgató neve:
Neptun kódja: Munkarend:
Szak: Specializáció:
E-mail:
………………………………………..tanszék
Tisztelt Tanszékvezető!
Kérem szíves hozzájárulását ahhoz, hogy a
20…./20….tanév…………………..félévében megírt és elfogadott
………………………………………………………………………………………………….. című szakdolgozatomat ( egyetemi
konzulensem: ………………………………………) a 20…./20….tanév …………………..félévében változtatás nélkül
ismét benyújthassam!*
Budapest, 20. ……………………….
………………………….....
Hallgató aláírása
Az egyetemi konzulens javaslata:
A szakdolgozat újbóli leadását
Javaslom Nem javaslom
Budapest, 20 ……………………….
………………………….....
Egyetemi konzulens aláírása
A szakdolgozat változtatás nélküli leadását
Engedélyezem Nem engedélyezem
………………………….....
Tanszékvezető aláírása
* Az engedély benyújtási határideje megegyezik a szakdolgozat témavázlat időrendben
meghatározott leadási határidejével.
35
3. SZÁMÚ MELLÉKLET SZAKDOLGOZATI KUTATÁSI KONCEPCIÓ KÍSÉRŐ LAP
SZAKDOLGOZATI KUTATÁSI KONCEPCIÓ KÍSÉRŐ LAP
(1 példányban szövegszerkesztővel töltendő ki!)
Hallgató neve:
Neptun kódja:
Tagozat:
Szak/szakirány:
Évf./csoportszám:
Lakcíme:
Értesítési címe:
Telefon (mobil):
E-mail:
A szakdolgozat címe:
A szakdolgozat témavezetője:
Neve, beosztása:
Elérhetőségei:
Vállalom, hogy a fenti témában a témavezetői teendőket ellátom, és határidőre írásban nyilatkozom arról, hogy
az elkészült dolgozat védésre benyújtható-e.
Budapest, 20…. év ...................... hó ........ nap
........................................………
témavezető/konzulens
36
A szakdolgozat kutatási koncepciója:
A kutatási koncepciót elfogadom/nem fogadom el.
Budapest, 20….. év ........................... hó ........ nap
Témavezető neve Aláírása
Elérhetőségei:
Szobaszám:
Fogadó óra:
Telefon: 469-6600/ mellék/ egyéb:
e-mail:
37
4. SZÁMÚ MELLÉKLET – NYILATKOZAT SAJÁT MUNKÁRÓL
NYILATKOZAT
Alulírott …………………………………………………..………. büntetőjogi felelősségem tudatában
nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek,
és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei.
A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével
alkalmaztam.
Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény
más képzésén diplomaszerzés során.
Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatomat az intézmény plágiumellenőrzésnek veti alá.
Budapest, 20…. év ………………. hónap ……… nap
…………………………………………..
hallgató aláírása
38
5. SZÁMÚ MELLÉKLET – A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI ÉS AZ ÉRTÉKELÉS SABLONJA
SZAKDOLGOZATI BÍRÁLATI LAP MESTERSZAK
HALLGATÓ NEVE
DOLGOZAT CÍME című szakdolgozatáról
BÍRÁLATI SZEMPONTOK
1. A szakdolgozat koncepciója, téma, célok kijelölése, szerkezete
Szöveges értékelés:
A szak tematikájának és célrendszerének megfelelő probléma vizsgálata. (2) A téma megfelelő definiálása és körül határolása. (2) A téma időszerűsége és annak alátámasztása. (2) A jelölt által megtörtént a kérdésállítás, amely alkalmas a vizsgált kérdés elemzésére, illetve annak indoklása, amely szakmailag helytálló. (2) A dolgozat arányos, konzisztensen egymásra épülő fejezetkből áll. (2)
Pontszám (maximálisan 10 pont adható):
2. A vizsgált probléma elméleti, szakmai megalapozása, a szakirodalom feldolgozása
Szöveges értékelés:
A jelölt tanúbizonyságot tett a választott szakterületen végzett önálló szakirodalom feltárásának képességéről. (1) A szakirodalomi összefoglaló logikusan felépített, jól strukturált, kellően szintetizált. (1) A jelölt önálló, kritikus gondolkodása megnyilvánul a megfelelő elméletek, fogalmak és modellek kiválasztásában és bemutatásában, ehhez kapcsolódóan megtörtént a szakirodalomban leírt eredmények dokumentálása, valamint a megismertek értékelése. (2) A szakirodalmi forrásanyag összetétele: a hallgató megfelelő számban és összetételben felhasználja a kapcsolódó elméleti tananyagot, a hazai és nemzetközi szakkönyveket és tudományos igényességű folyóiratokat. (3) A szakirodalmi hivatkozások a szövegközben pontosak, az irodalomjegyzék megfelelő hosszúságú, kellő részletességű, az előírásokat követő. (3)
Pontszám (maximálisan 10 pont adható):
3. Alkalmazott elméleti, vizsgálati módszerek
Szöveges értékelés:
Magas színvonalú, a vizsgálathoz, elemzéshez használt módszerek alkalmasak a probléma vizsgálatára. (2) A választott módszertan részletesen bemutatásra kerül az elméletben is. (1) A hallgató önálló kutatási tevékenységet – empirikus felmérés – készített, vagy kreativitást megkövetelő feladatot végzett önállóan. (3) A kutatási folyamat részletesen bemutatásra kerül, a jelölt ismerteti a kutatás korlátait és annak folytatási lehetőségeit is. (2) A kapott adatokat a hallgató képes elemezni, valamint értelmezni azok megbízhatóságát. (2)
Pontszám (maximálisan 10 pont adható):
39
4. A szakdolgozat eredményei; teljesség, eredetiség, gyakorlati alkalmazhatóság
Szöveges értékelés:
A dolgozat teljesíti a jelölt által kitűzött célokat. (2) Az értékelés önálló, kritikus szemléletű és szakmailag helytálló. (2) A jelölt levon következtetéseket, valamint megfogalmaz javaslatokat, amelyek logikusan származnak az eredményekből és amelyeket logikailag, valamint szerkezetileg is elkülönít. (3) A javaslatokat a jelölt részletesen bemutatja és kritikailag értékeli is azokat, továbbá tartalmazza a megvalósítással kapcsolatos gyakorlati összefüggéseket is. (3)
Pontszám (maximálisan 10 pont adható):
5. Alakiság, stílus, nyelvezet
Szöveges értékelés:
A dolgozat felépítése logikus, követhető. A fejezetek konzisztensek, megfelelően arányosak, a szakmai elvárásoknak (terjedelem, tagolás) a mű megfelel. (2) A mű maga ízlésesen szerkesztett, áttekinthető, helyesírási és stilisztikai hibáktól mentes. (3) A megfogalmazás az olvasó számára érthető és világos. A jelölt szakmai szókincse a képzési szinttől elvártak szerinti. (3) A jelölt alkalmaz a dolgozat megértését segítő szemléltető elemeket, ábrákát, táblázatokat és grafikonokat, amelyek formai és tartalmi szempontból illeszkednek a dolgozathoz. (2)
Pontszám (maximálisan 10 pont adható):
Osszes pontszám:
A dolgozat, néhány mondatos, szöveges értékelése3:
Javaslat a védés során megválaszolandó kérdésekre:
Értékelés:
0-29 pont elégtelen (1) 30-34 pont elégséges (2) 35-39 pont közepes (3) 40-44 pont jó (4) 45-50 pont jeles (5)
A szakdolgozatot elfogadásra javaslom.
Bíráló neve és beosztása
Budapest, 2019. ................................................
Bíráló aláírása
3 A bírálat a szöveges értékelés hiányában nem elfogadható.
40
6. SZÁMÚ MELLÉKLET – KONZULTÁCIÓS LAP (MINTA)
SZAKDOLGOZAT KONZULTACIÓS LAP
Hallgató neve:
Születési hely, év:
NEPTUN kód:
Szak:
Témavezető: Beosztása:
A szakdolgozat címe:
Témavezetői konzultációk igazolása:
Konzultáció
időpontja Konzultáció témája
Témavezető
aláírása
A szakdolgozat benyújtható!
Budapest, 201…. ……………………… hó ……. nap
………………………….....
Témavezető aláírása
Nyilatkozat:
Alulírott felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy jelen szakdolgozat saját munkám.
Budapest, 201…. ……………. hó ……. nap ..……………………….....
Hallgató aláírása
41
7. SZÁMÚ MELLÉKLET - TITKOSÍTÁSI KÉRELEM
TITKOSÍTÁSI KÉRELEM4
A hallgató adatai:
Neve:
Neptun kódja:
Szak/specializáció:
Egyetemii konzulense:
Alulírott munkahelyi vezető kérem a fent nevezett hallgató
című szakdolgozatának titkosítását.
A szakdolgozat készítés helye:
Cég neve:
Címe:
Munkahelyi vezető neve,
beosztása
Titkosítási időpont: 1 év 3 év 5 év
(a megfelelő időpontot kérjük megjelölni)
Kelt: ............................................20.…...........................................
P.H.
.......…..........................................
Munkahelyi vezető aláírása
4 A Titkosítási kérelmet a szakdolgozat titkosítását kérő cég fejléces papírján szükséges benyújtani, cégszerű aláírással.
42
8. SZÁMÚ MELLÉKLET – ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK
Vállalkozásfejlesztés
Emberek vezetése
1. Különböző csoporttípusok, az egyes csoportok előnyei, hátrányai. A csoportteljesítényt
befolyásoló tényezők. Csoportfejlődés és kisvállalkozás.
2. A konfliktus fogalma, kialakulásának okai a szervezetben, típusai és az ezekhez
kapcsolódó kezelési módok. Jellemző vállalati konfliktushelyzetek elemzése. Családi
vállalkozások jellemző konfliktusai és kezelésük.
3. Motivációs elméletek és azok alkalmazása egy induló kisvállalkozásnál.
Holisztikus marketing
4 A marketing szerepe az üzleti folyamatokban, a fenntartható üzleti modell kialakítása,
működtetése és a marketing kínálti eszköztára közötti összefüggések a KKV-k, különösképpen
a családi vállalkozások esetében.
5 A KKV-k és a családi vállalkozások piacképességének és versenyképességének kérdései,
elemzési lehetőségei.
6 A marketing helye és szerepe a családi vállalkozások esetén. A sikeres és következetes
marketing kialakításának folyamata, lépései, valamint fenntartása KKV-k és családi
vállalkozások esetén.
7 A KKV-k és családi vállalkozások hatékony/nem hatékony szervezeti működésének és a
marketing mix elemeinek kapcsolata. A családi vállalkozások által kínált szolgáltatások sikeres
működtetésének és az integrált marketinggondolkozás összefüggéseinek rendszere.
8 A marketing hatása és befolyásoló szerepe a KKV-k üzleti tervezésében.
Nemzetközi vállalkozásfejlesztés
1. A nemzetközivé válás jelensége, a világgazdasági környezet és a globalizált gazdaság
sajátosságai. Növekedési igény, hajtóerők. Vállalatok nemzetköziesedési folyamata. A
piaci integráció szakaszai és az EU, mint egységes piac.
2. Stratégiai lehetőségek és kihívások a nemzetközi piacokon a KKV-k számára. A külpiacra
lépés motivációi, formái, módszerei és lehetőségei. IDE/SME különbsége és ennek
következményei.
3. Nemzetközi marketing és piackutatás, valamint az ehhez kapcsolódó marketing-mix.
4. Nemzetközi emberierőforrás-gazdálkodás, a kulturális különbségek figyelembevétele,
nemzetközi méltányosság a teljesítményértékelésben és javadalmazásban. Nemzetközi
munkakörök és kiküldetések.
43
5. Vállalatok nemzetközi pénzügyei. A piacra lépés és terjeszkedés finanszírozása.
Felvásárlások és összeolvadások.
6. Felelős vállalatvezetés. Nemzetközi vállalatok társadalmi felelőssége. A globális
környezeti kihívások és szabályozás hatásai a nemzetközi vállalatokra. Nemzetközi
Társadalmi vállalkozások.
7. Innováció és jogvédelem a nemzetközi piacokon. Nyílt és zárt innováció fogalma.
Szellemi tulajdonvédelem. Nemzetközi egyezmények.
Projektmenedzsment
1. Projektek jelentősége és helye a vállalati működésben, tipológiák. Projektvezetés, mint
vezetési dimenzió. Projektmenedzsment funkciói, a projektvezetés szervezeti keretei
2. Projektstratégia és vállalati stratégia kapcsolata, stratégiatervezés és sikeresség.
A projektek életciklusa. A projektek tervezésének módszertana, tervezési technikák,
GANT diagram
3. Hálótervezési technikák, kritikus út, tartalékok a projektben. Kockázatelemzés és
kezelés a projektekben, projektkontroll. A projektteam összeállítása. A projektek
lezárása.
Szervezeti kommunikáció
1. Érzelmi intelligencia a hatékony kommunikáció szolgálatában
2. A kommunikáció modelljei, mint Shannon-Weaver, Palo Alt, Lasswell, Lewin (Gate-
keeping), Rosenberg (NVC), Thomas-Kilmann (TKI), Luft-Ingham (Johari)
3. A szervezeti belső kommunikáció: kohéziónövelés a KKV-knál
4. Kommunikációs kihívások a családi vállalkozásoknál
Stratégiai menedzsment
1. A stratégiai gondolkodás és szándék megjelenése és annak hatása a vállalatok
gazdálkodására.
2. A változó külső környezet figyelembe vétele a stratégiai tervezés eszközeinek
alkalmazásával.
3. A vállalatok belső, alapvető kompetenciájának feltárása a stratégiai tervezés
eszközeivel.
4. A vállalati kultúra és a szervezeti struktúra kialakulásának és változásának sajátosságai a
családi vállalkozások különböző életszakaszaiban.
5. A stratégiai tervezés folyamatának gyakorlatai és azok várható hatása a családi
vállalkozások versenyképességére.
6. A generáció-váltással kapcsolatos feladatok és alternatívák megjelenése a családi
vállalkozások stratégiájában.
7. A stake-holderek szerepe és a stratégiai szövetségek jelentősége a hazai KKV stratégiai
tervezésében.
44
Pénzügy szak
https://uni-bge.hu/PSZK/Kepzesek/Mesterkepzesek/dokumentumok/Penzugy-mesterszak/Zarovizsga-
temakorok
45
Számvitel szak
https://uni-bge.hu/PSZK/Kepzesek/Mesterkepzesek/dokumentumok/Szamvitel-
mesterszak/DocumentFolder
46
9. SZÁMÚ MELLÉKELT – LEADÁSI ADATLAP SZAKDOLGOZATHOZ
Leadási adatlap szakdolgozathoz
Mesterképzés
Név:……………………………………………………………………………………………...
NEPTUN kód: …………………..…… Munkarend:……………………….…………………
Szak:……………………………………………………………………………………………
Specializáció:……………………………………………………………………………………
Nyilatkozom, hogy a BGE Repozitóriumába Dolgozattárba feltöltött és a leadott dolgozatom
mindenben megegyezik.
Nyilatkozom, hogy a dolgozatomat feltöltöttem a Turnitin Plágiumszűrő alkalmazásba.
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozatomat az intézmény plágiumellenőrzésnek veti alá.
A mai napon leadtam a szakdolgozatomat a Hallgatói Szolgáltatási Osztály Ügyfélszolgálatán, és a
fentebb írtakat elfogadom.
Budapest, 20…. év ………………. hónap ……… nap
…………………………………………..
hallgató aláírása
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Igazolom, hogy a mai napon …………….…………………………………………..………….
………………………………………….(hallgató neve, Neptun kódja) szakdolgozatát a BGE
Repozitóriumába Dolgozattárba feltöltötte, és 1 kötött példányban átvettem.
Budapest, 20…. év ………………. hónap ……… nap
…………………………………………..
ügyfélszolgálati ügyintéző aláírása
47
10. SZÁMÚ MELLÉKELT – NYILATKOZAT A KORÁBBAN BENYÚJTOTT KUTATÁSI KONCEPCIÓRÓL
NYILATKOZAT KORÁBBAN BENYÚJTOTT KUTATÁSI KONCEPCIÓRÓL
Hallgató neve:
Neptun kódja:
Szak/specializáció:
Hallgató e-mail címe:
Hallgató értesítési címe:
A soron következő – 20… /20…... tanév ………………..– záróvizsga időszakban a korábban benyújtott
szakdolgozati témavázlaton megjelölt témát szeretném feldolgozni.
Szakdolgozat címe:
Kijelölt belső konzulens neve:
Témavázlat benyújtásának (elfogadásának) éve:
Tanszék:
Budapest, 20. ……………………….
………………………….....
Hallgató aláírása
A soron következő – 20… /20…... tanév ………………..– a szakdolgozati konzultációt vállalom.
Budapest, 20. ……………………….
…………………………..................
Kijelölt konzulens aláírása
A nyilatkozatot a tanszékre kell leadni a mindenkori szakdolgozati témavázlat leadási határideje előtt
egy héttel! A nyilatkozat a hallgató és a konzulens aláírásával érvényes.